Magyar Könyvszemle   1. évf. 1876. 4.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

Vegyes közlemények.

Hajnóczy József kéziratai és levelei. A „Könyv-Szemle” második füzetében említve volt, hogy a nm. m. k. igazságügyminister úr rendelete folytán Hajnóczy könyvtára a kir. itélőtábla levéltárából a Nemzeti Múzeum könyvtárába helyeztetett át. Legújabban ugyanazon levéltárból Hajnóczi kéziratai is e könyvtárba tétettek át. Ezek legnagyobb részben közjogi tanulmányok és jegyzetek, melyeket Hajnóczy az általa kiadott munkákban (De organisatione Diatae, – De subsidiis, – Extractus legum in Hungaria de clero Catholico –) felhasznált. Figyelemreméltó egy Hajnóczy által, nyomtatott munkákból és eredetiekről, másolt magyar történelmi oklevelek gyűjteménye. Levelezései között nagy fontossággal bir Martinovicsnak Hajnóczyhoz intézett tizenhét darab levele, az 1792–4. évekből, melyek a levélirónak és barátjainak jellemére és politikai szerepére meglepő világot vetnek. Azokat megfelelő helyen ismertetni fogjuk.

A Hamvay család levéltára. A történelmi Társulat jelen évi gömörmegyei kirándulásának egyik nevezetes eredménye az, hogy Hamvay Zoltán ur, hamvai közbirtokos, a családi levéltárának átkutatásával megbizott Nagy Iván és Csontosi János társulati tagok közbenjárására, három ládában elhelyezett levéltárát, hazafias nagylelkűséggel a M. Nemzeti Múzeumnak felajánlotta. – Az idő rövidsége miatt a megbízottak csak az egyik ládát kutathatták át, s ebben [2063 árpádkori, 100-nál több XIV–XV-dik századbeli oklevelet s több igen érdekes XVI–XVII-ik századi magyar leveleket találtak. Minthogy valószinű, hogy az át nem kutatott két láda az elsőhöz hasonló tudományos kincseket rejt magában, méltán állíthatjuk, hogy e levéltár a kiválóbb magánlevéltárakhoz tartozik. – A múzeumi igazgatóság és a család közötti tárgyalások a levéltár átvételének módozatai iránt folyamatban vannak.

Magyar könyvészeti-iró Angliában. Dr. Schiller-Szinessy aradi születésű hazánkfia a cambridge-i egyetem héber kéziratainak catalogusát bocsátja közre. Az első kötet imént látott napvilágot ily czím alatt: „Catalogue of the Hebreu Manuscripts preserved in the University Library Cambridge. By Dr. S. M. Schiller-Szinessy. Volume I. Containing Section I. The holy scriptures. Section II. Commentaries of the Bible. Cambridge. Printed for the University Library 1876.” Mily tudományos apparatussal van a lajstrom szerkesztve, kitünteti az a tény, hogy a 248 lapra terjedő kötet 72 codex ismertetésére szorítkozik.

A kalocsai főegyházi könyvtár többes példányait áruba bocsátja. A jegyzék ily czím alatt bocsáttatott közre: „Catalogus duplorum, quae in Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae Colocensis reperiuntur, venuique exponuntur exemplarium. Colocae, in Hungaria. 1876.” 8-adrétű 127 lap. 3226 munka czímét tartalmazza, melyek túlnyomó részben a hittudomány és a hazai történelem körébe tartoznak. Az árak mérsékelten vannak megállapítva. A jegyzéket a kalocsai főegyházi könyvtár igazgatósága szívesen megküldi a könyvkereskedőknek.

Rosenberg testvérek könyvkereskedése közelebb egy antiquariusi catalogust bocsátott sajtó alá, mely csak hungaricákat foglal magában, és melyhez hasonló gazdag tartalmú jegyzéket hazai antiquarius még nem bocsátott közre. Az előttünk fekvő négy első ív 1546 számot tartalmaz. A jegyzéket „Régi nyomtatványok 1489–1711” nyitják meg. Ezek között legértékesebb Pesti Gábor „Esopus fabulái,” Bécs, 1536. Ezen munkából csak három példányt ismerünk. A jelen példány teljes és igen szépen van fenntartva. Ára nincs kitéve. Offerteket kérnek. Reméljük, hogy sikerülni fog e ritka munkát a Nemzeti Múzeum könyvtára számára szerezni meg, mely azt még nem birja.

Figyelmeztetés „Valentinus Bujdosó” úrnak. Valentinus Bujdosó a „Századok” legujabb (VII.) füzetében bírálván ifj. Szinnyei [207J. irodalomtörténeti monographiáját, a 647. lapon az időszaki sajtót illetőleg azt mondja, hogy a „Nova Posoniensa” czímű hirlapból „több e 60 példánynál eddigelé nem ismeretes”. E megjegyzését illetőleg van szerencsém figyelmeztetni, miszerint a m. t. Akademia könyvtára is bir a fönt nevezett lapból 35 számot, éspedig a következőket: az 1721. évből a sept. 17-iki számot és syllabust; oct. 1, 8, 15, 22, 29. sz. és syll.; nov. 5, 12, 19, 26. és syll.; dec. 3, 10, 17, 24, 31. és syll.; az 1722. jan. 7, 14, 21, 28. és syll.; febr. 4, 11, 18, 25. és syll.; mart. 4, 11; apr. 8. 22; jun. 10. 17. A mint tehát a felsoroltakból láthatni, az 1721. évből az utolsó évnegyed teljes, az 1722-ik év első negyede 3 szám hiján szintén teljes. Ennyit kivántam Valentinus Bujdosó tudomására hozni. Budapest, 1876. jul. 23. Hellebrant Árpád.