FEJÉR MEGYEI KÖNYVTÁROS
Fejér megye könyvtárosainak és olvasóinak tájékoztatója XXXVI. évf. 1996/3-4.sz.

 

KITÜNTETÉSEK

                        Lapunk korábban már köszöntötte a megyei könyvtár nyugdíjba vonuló vezetőit, Hegedűs Évát és Escher Ilonát. Örömmel láttuk, hallottuk, hogy munkásságuk egyéb módon is elismerést nyert.

            Hegedűs Éva az MKE-emlékérmét vehette át a debreceni vándorgyűlésen Vajda Eriktől, az MKE elnökétől. Idézünk a plenáris ülésen elhangzott méltatásból: "1985-ben választották meg az MKE Fejér Megyei Szervezete elnökének, s ezt a tisztet azóta is folyamatosan ellátja - nyugdíjba vonulását követően, immár két éve, önzetlen társadalmi munkában. Szakmai elkötelezettsége, jó kapcsolatteremtő készsége s nem utolsó sorban az adminisztratív teendőkre is nagy figyelmet fordító szervező munkája révén a szervezet változatos szakmai programokat valósított meg, s a fenntartók körében számos esetben egyaránt eredményesen képviselte az intézmények és a könyvtárosok érdekeit is. Hegedűs Éva sokat tett azért, hogy a tagság bekapcsolódjon az MKE országos  és regionális programjaiba, tíz év óta rendszeresek a negyedévente megrendezésre kerülő helyi szakmai továbbképzések, tapasztalatcsere-látogatások, újabban közös külföldi (Ausztria, Szlovákia, Lengyelország) tanulmányutak és a szakmai munka elmélyítését szolgáló helyi pályázatok."

                        Augusztus 20-a alkalmából Székesfehérvár Megyei Jogú Város "Székesfehérvárért" kitüntetésben részesítette Escher Ilonát. Ezúttal dr. Drescher Attila képviselőnek az ünnepi közgyűlésen elhangzott méltatásából idézünk: "... Jó kapcsolatteremtő készségével is sikerült biztosítania a könyvtári fejlesztésekhez a tárgyi és személyi feltételeket, igen jó együttműködést, munkamegosztást alakított ki az egyéb helyi könyvtárakkal. Mindent megtett a könyvtár új épületének felépítéséért, s nem rajta múlt, hogy az nem valósult meg.

             Szűkebben vett feladatkörén túl rendkívül sokat tett Székesfehérvár közművelődéséért, a helyi közművelődési rendezvények, rendezvénysorozatok rendszeres megszervezésével.

            A legjobb értelemben vett közérdekű, közösségteremtő tevékenysége, életműve elválaszthatatlan a várostól, kitüntetése méltó elismerése ennek a kapcsolatnak."

 A kitüntetetteknek őszinte szívvel gratulálunk!

Harmat József
Könyvtáros továbbképzés a Walesi Egyetemen

         Azt hiszem kevesen hallottak Aberystwythről - az első néhány próbálkozásra még a nevét sem tudja könnyen kimondani az ember. Nos, ebben az alig tízezer lakosú tengerparti kisvárosban van a Walesi Egyetem, - s egy lelkes könyvgyűjtő adományának köszönhetően a Walesi Nemzeti Könyvtár is. De hogy kerül egy székesfehérvári könyvtáros oda?

            Még tavasszal jelent meg a felhívás a TMT-ben, hogy a szombathelyi főiskola Könyvtár-Informatikai Tanszéke és az aberystwythi Walesi Egyetem Informatikai Tanszéke közös továbbképző tanfolyamot hirdet az Open Society Institute támogatásával. A tanfolyam témája: angol szaknyelvi ismeretek online kereséshez. Még két nap volt a jelentkezésig. Gyorsan kellett döntenem, jelentkeztem. S a következő hetekben igyekeztem mindent úgy intézni, hogy el tudjak menni, ha bekerülnék a csoportba. Sikerült, mindkettő.

            Június közepén a szombathelyi főiskolán ültünk tizennégyen, a tanfolyam résztvevői, s reggeltől estig könyvtári, információ- és kommunikációelméleti előadásokat hallgattunk angol nyelven. A magyar szervezők mindent megtettek, hogy hasznos legyen számunkra a tanfolyam. Az előadások, a nyelvi felkészítés, az ellátás - minden tökéletes volt.

            Június végén már utaztunk Londonba. Két óra  repülés  után  öt   órás   autóbuszút   következett,

s már hajnalodott, mire Aberystwythbe érkeztünk. A szobánk ablakából kitekintve az óceán, s egy gyönyörű kisváros képe tárult elénk a hegyoldalon. Az ajtón kilépve botanikus kertben érezhettük magunkat, ahol a rododendronok és leanderek mellett számunkra ismeretlen növények tucatjai virágoztak és illatoztak. De kilenckor már - a reggeli kávé mellé - angol nyelvi felmérő teszt várt bennünket.

            Délelőttönként angolt tanultunk nyolc-tíz fős csoportokban, az egyetemre készülő japán, koreai, thaiföldi, latin-amerikai, spanyol és más nemzetiségű fiatalokkal. Ebéd után az ott szokásos, de számunkra különleges emeletes autóbusz vitt az informatikai tanszékre, ahol számítógépes előadásokat hallgattunk. A tanfolyam fő témája az online keresés volt. Elsősorban a DataStar és a Dialog nyelvekkel ismerkedtünk meg és gyakoroltuk a hatalmas nemzetközi adatbázisokban való keresést. Ezzel esetenként meglehetősen sok házi feladat is járt - szinte mindig éjfélig ültünk a számítógépek előtt, - s igyekeztünk kihasználni a gyakorlás szinte korlátlan lehetőségeit is. Megismerkedtünk - amennyire lehetett - az Internettel is. Éjszakánként, a feladatok elvégzése után gyakran még órákig bolyongtunk az Interneten, - a legutolsó indiai filmfesztivál eseményei, a dél-amerikai időjárás vagy az új-zélandi egyetem adatbázisai között, - esetleg a Magyar Narancsot olvastuk.

            Igen jó lehetőségünk volt a számítógépek használatára. Minden épületben vagy harminc-negyven gép állt rendelkezésünkre, - még a szállásunkon is éjjel-nappal használhattuk a gépeket. Az elektronikus levelezés lehetőségével is bőségesen éltünk. Használtunk CD-ROM-okat és multimédiákat, amire ugyan némely könyvtárban már itthon is van lehetőség, ha kisebb mértékben is. Remélhetőleg az Internet és az online tájékoztatás is általánosabbá válhat a közeljövőben könyvtárainkban.

            A szabadidőnket szintén nagyon alaposan és jól megszervezte az egyetem - egész pontosan az angol tanszék. Első este ismerkedési estet rendeztek  a bárban, pár nap múlva pedig a könyvtár tanszéken tanuló külföldi - a világ minden tájáról érkezett - könyvtárosokkal találkozhattunk. Természetesen meglátogattuk a Nemzeti Könyvtárat és az egyetem könyvtárát is. Ez utóbbi egyike a világ legnagyobb könyvtártudományi szakkönyvtárainak.  Több  erdei  és   hegyi kirándulást tettünk a valóban vadregényes walesi tájakon, meglátogattunk néhány walesi és angliai kisvárost, csodálatos kastélyokat láttunk, végül tengeri halászat és walesi táncház szerepelt a programban. Hazafelé pedig egy napot és egy éjszakát Londonban tölthettünk. Néhányan a gyors, de méregdrága földalatti helyett a gyaloglást választottuk, így ha éjfélre fáradtan is, de a metró s a Tower zárt kapuja helyett láttunk valamit Londonból: a Trafalgar Square-t, a Parlamentet, a Westminster székesegyházat, a Buckingham palotát, sétáltunk a Hyde Parkban és az éjszakai Sohóban, betértünk néhány pubba és figyeltük az embereket, a londoni életet.

            Az élményeken túl valamennyiünk számára igen hasznos volt a tanfolyam. Csupán az idő tűnt rövidnek. S nemcsak azért, mert nagyon jól éreztük magunkat Walesben és az egyetemen. Rengeteg dolgot kellett - és igyekeztünk - megtanulni a két hét alatt. De a gyakorláshoz (is) jó lett volna több időt ott tölteni. A Walesben tanultak nemcsak "ismereteinket gyarapították" és "látókörünket szélesítették", - a könyvtári munkában egyre nagyobb szerepe van a számítógépes tájékoztatás ott tanult módjainak. Köszönetet mondok itt a tanfolyam szervezőinek és előadóinak, elsősorban dr. Téglási Ágnesnek és Michael Lowe-nak, - s a többieknek mind, akik bármivel hozzájárultak a továbbképzés eredményességéhez.

Harmat József

 Horst Gebauer 
Székesfehérvár egyházi könyvtárai

            Székesfehérvár könyvtárainak történetéről kevés adat maradt ránk, mert a város, 150 éves megszállása után, csak 1688-ban szabadult fel az idegen uralom alól.

            Már a középkorban igen jelentős szerepet játszott a város az ország történetében. Tudunk a káptalani iskola könyvtáráról, ugyanis ebből maradt meg napjainkra a "Codex Albensis", mely a legrégibb és legértékesebb emléke a 12. század magyar zenetörténetének. Sajnos, a könyvtárról további adatok nem maradtak fenn.

            Ezidőben a városban több kolostor is működött, így a johanniták rendi közössége, továbbá a domonkosrendiek, a ferencesek, pálosok és ágostonrendiek rendháza. Egészen bizonyos, hogy valamennyi kolostor rendelkezett saját könyvtárral, azonban ezekről semmi jelentős emlék nem maradt fenn. Csak Kálmáncsehi Domonkos prépost könyvtáráról vannak ismereteink, mert ebből a gazdag gyűjteményből négy gazdagon illusztrált, kéziratos kódex maradt fenn. Tulajdonosuk diplomata volt Mátyás király udvarában,  és saját könyvtárat is mondhatott magáénak.

            A törökök kiűzése után először a ferencesek tértek vissza a városba és hamarosan megkezdték kolostori könyvtáruk megépítését is. A könyvtár állományát az elhunyt szerzetesek hagyatéka és a világiak könyvajándékai gyarapították. Így a 18. század elejére már mintegy 2 000 kötetből állt a könyvtár. Ezek között 6 ősnyomtatvány és több magyar könyv is szerepelt a könyvnyomtatás kezdetétől az 1711-ig terjedő időből (RMK). Olyan értékes könyveket őriztek itt már ezidőben, mint a Maignes Patres Graeci et Latini, továbbá Duns Scotus és Szent Bonaventura művei, végül Wadding Annalese. A második világháború idején a könyvtár gyűjteménye komoly károkat szenvedett. A rend 1950-ben történt feloszlatása után a könyvtár élete is megszűnt. A könyvek egy részét az István Király Múzeum kapta meg, de részesült belőle az Országos Széchenyi Könyvtár is, Budapesten.

            A karmeliták a 18. században telepedtek meg Székesfehérvárott és pompás templomuk mellett gazdag könyvtárral is rendelkeztek. Díszes könyvtártermükben 302 kötetben 322 művet őriztek. Ezek között sem ősnyomtatványok, sem a régi magyar könyvek /RMK/ nem szerepeltek. Érdekességnek számított  ebben a gyűjteményben a 4 kéziratos kötet a 18. századból, melyek a mise rendjét /Ordo Missae/ és a Szentmise változó részeit - gregorián kottákkal - tartalmazzák. A karmeliták  egykori rendházába később az egyházmegyei papnevelde költözött. A szeminárium könyvtárában a rend egykori könyvtárából mindössze 3 kötet található, további 22 művet vettek  át a püspöki könyvtártól. A könyvek nagy része bibliamagyarázatokat /homiliákat/ tartalmaz.

            A szerzetesrendi könyvtárak összehasonlításakor feltűnik, hogy a  megemlített rendi bibliotékák között a jezsuitáké volt a legjelentősebb, bár a ferencesek  könyvtára  1950-ig  az  érdeklődők számára hozzáférhető volt. A 19. század elejétől közel másfél évszázad telt el /1813-1950/, mialatt a ciszterciták a jezsuiták által alapított és rövid ideig a pálosok által vezetett gimnáziumot átvették és az ennek céljaira szolgáló szakkönyvtárukat kiépítették.

            A 19. században alapították (a városban) az első nyilvános könyvtárat - jelentős olvasóközönség számára. Manapság a városnak nemcsak több nyilvános könyvtára van, hanem lehetőség adódik a 18. századi Püspöki Könyvtár igénybevételére is. Ezt a könyvtárat az egyházmegye első püspöke, Selyei Nagy Ignác /1777-1789/ alapította 1777-ben. Gyűjteményében 639 mű szerepelt, a tudomány és művészet különböző területeiről. Utódja, Milassin Miklós /1790-1811/ püspök hasonlóképpen nagy könyvbarát volt, aki a könyvtárat 825 kötetet kitevő 471 művel gyarapította.

            A püspöki könyvtárterem megépítése Vurum József  /1816-1821/ és Kopácsy József /1822-1825/ püspökök rendelkezése alapján történt. Nagy gyarapítója volt a könyvtárnak Horváth János püspök /1830-1835/, aki a nyelvújítás nagyrabecsült tudósa is volt. Gyűjteménye mintegy 3 300 műből állt, köztük 2 ősnyomtatvány és 36 darab 16. századi nyomtatvány szerepelt. Köztudott volt, hogy a püspök bárkinek szívesen adta kölcsön könyveit.

            Utódai ugyancsak hozzájárultak a püspöki könyvtár gyarapodásához, melynek aranykora Pauer János /1879-1889/ püspökségére esik, aki már fiatal korában gyűjtötte a könyveket. Fölöttébb sikeres volt az ősnyomtatványokra irányuló gyűjtőtevékenysége, mert végül a könyvtár 502 ősnyomtatványt mondhatott magáénak.

            Utóda, Steiner Fülöp /1890-1900/ püspök még további 30 ősnyomtatványt hagyományozott a könyvtárra.

 Összefoglalásul meg kell állapítanunk, hogy az egyházi intézmények és különösképpen  a szerzetesrendek jelentős szerepet játszottak a város könyvtárügyében. Kiemelkedő szerepe volt ebben a jezsuita rendnek. A történelem viharait egyedül a Püspöki Könyvtár élte túl, melyet gazdag gyűjteménye miatt a város szellemi életének forrásaként kell tisztelnünk.

 Horst Gebauer
(
Horst Gebauer, ismert lipcsei exlibris-gyűjtő, könyvtáros, művelődéstörténész, akivel a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár is több alkalommal cserélt már kisgrafikát. Az itt közölt írását dr. Soós Imrének, a Kisgrafika című folyóirat egyik szerkesztőjének küldte meg, aki volt szíves azt németről lefordítani és szerkesztőségünkhöz eljuttatni. A szöveget szakmailag ellenőrizte dr. Murányi Lajos, az MTA Könyvtárának osztályvezetője. A szerzőnek és a közreműködőknek a közlésért szíves köszönetet mondunk.)

            Végezetül megemlítjük, hogy a témáról az érdeklődők részletesebben tájékozódhatnak Sulyok János "Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához" című, a Székesfehérvár évszázadai sorozat 4. kötetében megjelent tanulmányában.

  

Arató Antal
Új helyiségben a Mezőfalvi Községi Könyvtár

             Az elmúlt években ritkán került sor könyvtárbővítésre Fejér megyében, ezért is különösen örvendetes, hogy Mezőfalván, a település iskolájában megfelelő méretű, korszerű helyiséget alakítottak ki a községi könyvtár számára. Ennek kapcsán érdemes felidézni a könyvtár korábbi elhelyezésének körülményeit: 1957-ben a régi művelődési ház egyik 20 m2-es szobájában működött a könyvtár, amely 1962-ben kapott egy 40 m2-es (magánlakásban bérelt) helyiséget. 1964-ben egy 110 m2-es épületrészbe költöztek, majd húsz év múlva, 1984-ben szintén egy 110 m2-es

hasznos alapterületű, önálló családi házba. Az általános iskolában kialakított helyiség - amelyeket két tanterem, egy volt műhely és egy folyosó egybenyitásával valósítottak meg - alapterülete összesen 230 m2, ám rövidesen növekedni fog egy újabb, 20 m2-es helyiséggel is.

            Az átalakításra (a közfalak kivételére, a festésre stb.) az önkormányzat 1.250.000 Ft-ot költött, ám mindemellett 600.000 Ft-ot fordított új könyvespolcok, kölcsönzőpult, szőnyegek, függönyök vásárlására, valamint 160.000 Ft-ért elkészíttette a riasztóberendezést is.

            Az új könyvtár - amely az iskola utcai bejáratától közvetlenül közelíthető meg - ünnepélyes átadására 1996.  okt. 14-én került sor. A meghitt ünnepség során Varga László  polgármester hangsúlyozta, hogy a helyiségek hasznosítására természetesen más elképzelések is felmerültek, ám az önkormányzat - akár korábban is - rendkívül fontosnak tartja a könyvtár tevékenységét, ezért örömmel él a lehetőséggel, hogy végre megnyugtató, a szolgáltatások további fejlesztésére is alkalmas működési feltételeket teremtsen az intézménynek.  A szépen, ízlésesen berendezett könyvtárat Szabó Istvánné könyvtárvezető - aki persze mint önkormányzati képviselő is fontos szerepet játszott annak megvalósulásában - vette át az olvasóközönség nevében. Felidézve a korábbi könyvtárköltöztetések történetét, jóízű derültséget keltve jelentette ki, hogy már nem akar  újabb költöztetésben részt venni. Hangsúlyozta, hogy a könyvtárbővítés nem csak a dokumentumok közvetlenebb hozzáférhetőségét /mintegy az állomány 80 %-át helyezték el a szabadpolcon/, a kényelmes, zavartalan helybenhasználatot szolgálja, hanem - mivel a könyvtár az iskolában nyert elhelyezést - közvetlenebb lehetőségek vannak arra is, hogy a gyűjteményt, a könyvtári környezetet jobban hasznosítsák az oktató-nevelő munkában is. A könyvtár átvette és kezeli az iskolai könyvtár állományát, ezentúl közös a szerzeményezés is, így minden bizonnyal célszerűbben lehet majd felhasználni a megnövekedett beszerzési lehetőségeket. Érdemes megemlítenünk: a gyűjteményben találhatunk számos nem hagyományos dokumentumot is (rendszeres a videokölcsönzés) és már  egy számítógépe is van a könyvtárnak. Van, lesz tehát teendő bőven, megvalósításukhoz sok sikert, örömöt kívánunk!

 Arató Antal 

 Dr. Kisteleki Győzőné
Takács Imre, a könyvtáros

             Imrét 1966-ban ismertem meg az Építők Művelődési Otthon könyvtárában, ahol akkor dolgoztam. Első találkozásunk néhány mondata után a következő kérdést szegezte felém: Maga alföldi? Igen - válaszoltam. Mire ő: mégpedig Szolnok megyei. Csodálkoztam, honnét tudhatja... hát persze, akkor kerültem Székesfehérvárra és az alföldi akcentust azonnal felismerte. Ezzel máris belopta magát a szívembe.

            Néhány évvel később a megyei könyvtárban, mint kollégák dolgoztunk együtt. Ő az olvasóteremben (akkor még a felnőtt kölcsönző galéria részén) teljesített szolgálatot. Szívesen emlékezem vissza az együtt töltött időkre. Imre a "keresztapám", ugyanis a Bubu nevet tőle kaptam a Maci Laci című rajzfilm-sorozat alapján. Ha meglátott, mindig pajkosan odaszólt hozzám: Ne félj semmit Bubu! - s kitört belőle a harsány nevetés.

            Akkoriban ismerkedett meg a jóga jótékony hatásával, ő maga is jógázott. Munkaidőben is, ha szüksége volt rá. Ilyenkor felment a raktárba és a sötétben lefeküdt a kőre. Egyszer, éppen mikor gyakorlatát végezte, könyvért kellett mennem a raktárba. A sötétben nem vettem észre és keresztülestem rajta. Halálra rémültem és még "leszúrást" is kaptam, hogy megzavartam.

            Egyszerűségére, közvetlenségére, nyíltságára jellemző a következő történet. Iszkázra szervezett barátainak egy kirándulást Nagy László szülőházának megtekintésére. Utazásunk célját befejezve nyomban megkerestük a kocsmát. Leültünk. Imre pillanatokon belül szóba elegyedett az emberekkel, mintha otthon lenne és régi ismerőseivel találkozott volna. Majd leült az asztalunkhoz s a bor mellé elővette tarisznyájából az általa főzött zúzapörköltet. Nagy derültség volt, s azonnal ki is tunkoltuk a lábaskából a finom falatokat, nagy feltűnést keltve ezzel a kocsmában. Ám szellemi táplálékot is kaptunk tőle. Festegetett és faragott is. A könyvtárban állandóan a képzőművészeti albumokban búvárkodott. Élményeit megosztotta velünk is. Az ő  személyisége   is hozzájárult  az  akkori    könyvtári törzslátogatók gyakori jelenlétéhez. Közöttük volt Pesovár Ferenc, Makkay János, Álmos István, Kalász Márton, hogy csak néhány nevet említsek. Ők szinte mindennapos látogatók voltak. Később, amikor már nem dolgozott a könyvtárban, akkor is minden nap bejött. Elmondta örömét, bánatát, ivott egy kávét s ment tovább. Ha nem talált a helyemen, az asztalomon hagyta egy-egy új versének kéziratát vagy egyéb - többnyire tréfás - üzenetét.

 Dr. Kisteleki Győzőné

 

 

 

Hegyi Tamás
Új kézikönyvek beszerzése a községi  könyvtárakban

             Vizsgálódásunk során azt elemeztük, hogy az egyre inkább leértékelődő állománygyarapítási keretek milyen lehetőséget biztosítanak Fejér megye községi könyvtáraiban a kézikönyvek gyarapítására. Elsőként az Új Könyvek című állománygyarapítási tanácsadó alapján egy jegyzéket készítettünk az 1995-ben megvásárlásra felajánlott kézikönyvekről, azokról, amelyekről úgy véltük, hogy mindenképpen kívánatos a beszerzésük a községi könyvtárakba. (Közöttük szerepelt jó néhány olyan mű is - Mérei: Ablak-Zsiráf lexikon, Magyar értelmező kéziszótár stb. - amelyik már többedik kiadásban látott napvilágot, ám ezeket is felvettük, mert kíváncsiak voltunk a hozzáférhetőségükre.) Ezt követően a 78, valamint egy 52 címet tartalmazó másik listát is - amelyben korábban megjelent kézikönyveket soroltunk fel -,  megküldtük a községi könyvtárakba azzal a kéréssel, hogy jelöljék be azokon a megvásárolt, illetve az új kiadások esetében a már meglévő példányokat.

            A kérdőívet 95 községi könyvtárba küldtük el, válasz mindössze 45 helyről érkezett. Többségükben az amúgy is rossz működési feltételekkel, tiszteletdíjas vagy  részfoglalkozású    könyvtárosokkal   rendelkező könyvtárakból nem érkezett válasz. Összesítésünk tehát, noha az mindenképpen reprezentálja valamilyen módon a kézikönyvek beszerzését, minden bizonnyal kedvezőbb képet mutat a valóságosnál.

            Mint a mellékelt táblázatból láthatjuk, a felsorolt művekből mindössze három olyan akadt, amelyik mind a 45 könyvtárban megtalálható. Nem véletlenül, hiszen mindegyik több kiadásban jelent meg, ezért is elfogadhatatlan, hogy a Magyar értelmező kéziszótár, a Kis magyar nyelvtan több könyvtárban nem került az állományba. A táblázaton egyébként jól láthatjuk, hogy egy-egy művet milyen arányban tudtak a könyvtárak megvásárolni. A 78 - minden bizonnyal kijelenthetjük - fontos mű közül átlagosan 20 férhető hozzá a vizsgált községi könyvtárakban. Ennek okai sokfélék és könyvtáranként különbözőek lehetnek, mert a hasonlóság ellenére nincs két egyforma feltételek közt működő könyvtár. Azt a kijelentést azonban megkockáztatjuk, hogy az utóbbi évek során az állományban keletkezett hiányokat, az önkormányzatok  finanszírozási gondjait és a könyvtárak iránti adakozó kedvét ismerve nem valószínű, hogy önerőből pótolni lehet. Szükséges lenne tehát elgondolkodni azon, hogy miként lehetne e romló tendenciát megállítani vagy legalábbis mérsékelni, akár a pályázati lehetőséget biztosítva a hiányzó és fontos kézikönyvek beszerzésére, akár más működő, működtethető (ellátó) rendszer kialakításával.

 Hegyi Tamás    

 

Személyi változások

             Száron Wéber Józsefné nyugdíjba vonulása után Németh László Istvánné, a művelődési ház igazgatója vette át a könyvtár vezetését.

 *

       Jenőben Horváth Imréné, munkahely változtatás miatt, Fister Ferencnének adta át a stafétabotot.

*

            Beloianniszban Kovács Szilvia látja el a könyvtári teendőket.

*

            Hantoson Bődi Sándor lett a könyvtáros, aki akárcsak elődje Gyömörei Barnáné, a helyi általános iskola pedagógusa.

*

            Ercsiben szintén személyi változás történt a könyvtár élén. Antonovics Jánosné, aki hosszú ideje, 1977. óta irányította a megye egyik legjobban működő könyvtárát, a nyár folyamán megvált az intézménytől.  Döntésének okairól (személyes megkeresése után) szándékunkban áll  beszámolni a Fejér Megyei Könyvtáros olvasóinak. Távozott az intézményből kolléganője Molnár Jánosné is. Utódaik: Nagy Zsoltné és Hámori Gézáné.

 

 Kiállítás

             Abán, a Tanka János Nagyközségi Könyvtárban érdekes és a maga nemében páratlan - franciaországi magyar hadifoglyok munkáiból, rajzaiból, faragványaiból álló - gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők, amely ajándékozás útján került a könyvtár tulajdonába.   A gyűjteményt, amelyet a Hadtörténeti Múzeum is szívesen átvett volna, Kulifay Imre abai származású  ref. lelkész hagyományozta a községre.

            Az egykori hadifoglyok által készített tárgyak, karikatúrák betekintést engednek a tábor mindennapi életébe, felvillantják a tábori élet humoros - vagy a nehézségek könnyebb elviselése érdekében - humorosan felfogott pillanatait.

            Különösen érdekes és megkapó a "Tábori Újság", amelyben a tábor lakói saját tájékoztatásukat szervezték meg.

            A lap - amely itt szó szerint is értendő - a Vöröskereszttől kapott csomagok kartondobozaiból kialakított A/3 oldalakon jelent meg. Grafitceruzával, a nyomdai tipográfiát szinte tökéletesen tükröző betűkkel, feliratokkal, kézzel készített és színezett térkép részletekkel készült és mindemellett a hadifoglyokat érdeklő legfontosabb helyi és világpolitikai eseményekről adott meglepően aktuális tájékoztatást.

         Aki az elmondottak alapján érdeklődik a kiállítás iránt, szeretne bővebb információt kapni a gyűjteményről, esetleg megtekinteni azt, keresse Bor Józsefné könyvtárost. (8127 Aba, Tanka János Nagyközségi Könyvtár, Rákóczi u. 2. T el.:22/430-005, 430-157)