stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



MICHAEL HATNETT


Kimerítettem a kis madarak
élv hajhászását, s most - el, gyötrelem! -
új végcél hoz vágyott csodát, közelbe.
Idegen tőlem minden, ami gyötrés;
szervek maradványai is csak a
hitetlenség spirituszában élnek.
Közhely lét szorongat, mit nyerhetek, de -
itt és most! hosszú éj kedvére, csak

nem kell valami örökvalótól válnom?
S a kecstelen kócsag holtan lehull
röptéből, rongy virág, torzsák közé.

Kis madár, kis vers: semmi halhatatlan;
se éj, akármi lázasan kigyúlt s telt:
héjás-sólymos álmomhoz nincs idő.

Lehet, nap nagy hidegére
hajnal ridege világol,
nem neked. Sas száll fölébe,
rigó fut, vízimadár szól,
esik, vész jön, ember s barma
hull. Vörös lilék az égen
hófelhő-rovásírással
kavarognak Bibliáddal.
Így haltál meg hold-magányban,
a hektár mind a családé.
Isten jószágára ráérj:
nem volt az, se a virághoz
nem volt érkezésed; őszi,.
tavaszi fákhoz, a róka
békés-esti rőt szinéhez,
s nyárfát hogy nyarában érezz.


Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következő címre: lettre@c3.hu


     

Tartalomjegyzék [Lettre 23. szám (1996. Tél)] Kezdőlap

stílus 1 (fehér) stílus 2 (fekete) stílus 3 (epa)

+ betűméret | - betűméret