←Vissza

 
 
 
 
 
 

Horgas Judit
FALTÓL FALIG - AZ ASTORIA

Unger Benedek kovácsmester törekvő ember volt, de a 19. század legelején még ő sem sejthette, milyen helyesen dönt, amikor a mai Kossuth utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapu szomszédságában nyitja meg műhelyét. Amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatja a kaput és a városfal egy részét, és az így megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építenek, az Unger család is gyarapodni kezd, és messze még a nap, amikor dr. Unger  Ödön ügyvéd két pezsgőspohárral a zsebében Angliába emigrál az államosított birodalomból.
    A Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó a pesti irodalmi élet egyik központjává válik, politikusok, művészek és egyéb léhűtők találkozóhelyévé. Állandó vendég Petőfi Sándor is, akinek nem kell messzire mennie: Vahot Imre, Petőfi főnöke a Pesti Divatlapnál az évi 400 váltó forinton kívül szállást is ad a szomszédos, kétemeletes Kölber-ház második emeleti lakásának cselédszobájában. Szemben a Zrínyi-ház magas tűzfala, jobbról a kiszögellő konyha tetőzete fogja el a világosságot, mégis itt írja meg János vitéz találkozását az óriásokkal, melyről bővebben Rába György ír (lásd a szám 26. oldalát): ?ez a János munkanevén Kukorica / jön és egyre csak szapul minket" - panaszkodnak az óriások, Petőfi meg a napra panaszkodik: ?Mi dolog az, sugarával / Bánni olyan fukaran??, de hiába: a Zrínyi Kávéházat csak jóval a költő halála után bontják le.
    Akkor aztán özönlik a napsugár: az Unger, Elek és Takács családok három épületből álló házat terveztetnek a telken, és az amerikai Waldorf Astoriát megjárt kiváló vendéglős, az építményt kibérlő Gellér Mihály tanácsát követve elnevezik Astoriának. A Belváros szívében működő szálloda főbejárata a mai Kossuth Lajos utcára nyílik, mellette az étterem, a Magyar utcai bejáratnál pedig kávéház üzemel, a háború ellenére nagy sikerrel. A kor minden vívmánya megtalálható a francia empire bútorokkal berendezett szállóban: felvonó és központi fűtés, zajmentes porelszívó rendszer és feltűnően sok fürdőszoba. Az Astoria a kényes ízlésű Krúdy Gyula igényeit is kielégítette, de hírességekben soha nem volt hiány a vendégkönyv lapjain.
    Az 1914-ben épült szállóban még kopásnak sem indultak a vastag, puha szőnyegek, amikor egyik napról a másikra különösen fontos - és veszélyes - épületté válik. ?A finom Astoria, amelynek szőnyeges teázójában még a szalonzenekar is csak szordinóval játszik, ahol a liftboy is úgy tud franciául, mint Clémenceau (?) történelmi emlékhely lett": az őszirózsás forradalom napjaiban ide költözik a Magyar Nemzeti Tanács. Károlyi Mihály és Andrássy Katinka egy negyedik emeleti lakosztályban száll meg, az irodák az első emeletre kerülnek, az ötödik emeleten pedig a forradalom egyik legfőbb ellenségét, Lukachich-ot, a szökött katonákat statáriálisan kivégző tábornokot rejtegetik a népharag elől, hogy később álruhában, Károlyi elterelő beszéde alatt kicsempésszék az épületből. Nem akarnak vérontást.
   Az Astoria falába mégis puska-golyók fúródnak, ez valóságos ostrom, Karinthy hiába magyarázza a jelenlevőknek, hogy Uraim, uraim (?), mi ez, mit ugrálnak? Hát ez forradalom! Az így szokott kinézni! Az Istenért!, nagy a felfordulás, és egyre duzzad a szálló előtti tömeg. Az izgalomra gyorsan enni-inni kell: az éttermi számla 3825 koronára rúg, a szobákért 1889 korona 34 fillért kellene fizetnie a Nemzeti Tanácsnak, mégsem ezért szűnik meg.
    A harmincas években egy időre megpihenhet az épület és a benne dolgozók: elegáns bőrfotelek, tükrök, réz falikarok és ólomüveg ablakok  kerülnek az egyre elegánsabb szálló kávéházába és a hallba, a szobák falát értékes festmények borítják, és mintha a szőnyeg is mind vastagabb volna: nesztelenül közeledik 1944 márciusa, amikor a Gestapo parancsnoksága elfoglalja az épületet. A pincében berendezett borozót fogdaként használják a németek, bor helyett akkoriban más áztatja a későbbi Astoria bár padlóját. A főváros ostromakor huszonnégy belövés és két bombatalálat éri az épületet, de az Astoria nem hagyja magát: 1946-tól újra üzemel.
    A hatvanas években már a város legelőkelőbb szállodája, 1986-ban teljesen felújítják, később különteremmel bővül, majd privatizálják, és egyre gyarapodnak falán a csillagok: ma már néggyel büszkélkedhet. Falai között filmek és hírességek forognak, de az Astoria emlékezik a viharosabb időkre is: a selyemtapétás, pasztellszínű Károlyi Szoba nyugalmában is ott van Unger Benedek, Petőfi, Gellér Mihály meg az esős, ködös őszi éjszakában órákon át várakozó emberek, állnak a hatalmas saroképület előtt, a hátuk mögött lovaskocsi, villamos vagy autó húz el, a lábuk alatt metro zörömböl, a vendégkönyv lapjai lassan sárgulnak.

Köszönjük Lepsényi Ritának, az Astoria Hotel PR-managerének segítségét.