ReMeK-e-hírlevél

XVI. évf., 2021/5. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 

 

TARTALOM

 

PÁLYÁZATOK

--Az Irodalmi Jelen humoreszk-pályázata

--Kiírták a PesText 2021 irodalmi pályázatát

KITEKINTŐ

--Óbuda megtelt Esterházy Péter-idézetekkel

--Az irodalom hosszútávfutás – A kortárs gyereklíra helyzetéről

HAZAI

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--Háromszéki közkönyvtárosok szakmai találkozója

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

--A magyar költészetet ünnepelték Maros megyében

--Az olvasás megszerettetése a fő célja

--A költészet a lélek tükre

--A 2021-es KTE Tavaszi Szakmai Napi műhelymunka és eredménye

--Egy lépéssel közelebb az emberek szívéhez: népszerűek a Teleki Téka örökbefogadási akciói

--Mozgókönyvtár Mikóújfaluban

--Könyvkuckóval népszerűsítik az olvasást Máréfalván

--A szerény hetvenkedő – Bálint Ferenc hetvenedik születésnapjára

INTERJÚ

--Nyomot hagyni a digitális térben

--„A kultúrát nem lehet szkafanderben csinálni” – magyar költők a pandémia évéről

--Világ olvasói, olvassatok könyveket!

--Kukorelly Endre 70 éves: Mélyen hallgatni a szövegen keresztül magadra

ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Zsehránszky István újságíró, lapszerkesztő, színikritikus

--Elhunyt Haszmann Pál helytörténész, nyugalmazott múzeumvezető

--Meghalt D. Lőrincz József politológus, egyetemi oktató

DÍJAK

--FFFF-sajtódíjak: erdélyi magyar újságírókat is díjaztak a szakma legjobbjai között

--Márton László kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat

--Erdélyi Oscar: szűk körben adták át a 2021-es EMKE-díjakat Kolozsváron

--EMKE-díjat kapott Kiss László iskolai könyvtáros

--Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató Sepsiszentgyörgy idei Pro Urbe-díjasa

--Osztrák állami díjat kap Krasznahorkai László

AJÁNLÓ

--Elszigetelve: hét író és hét képzőművész a karanténról, a magányról, az elszigeteltség érzéséről

--Mit adjunk a kamaszok kezébe? – Könyvek tizenéveseknek

--Ifjúsági regény 1956-ról: megjelent a Kórház az osztályteremben

--Különleges adatbázist hoztak létre magyar költők műveiből az ELTE kutatói

--FISZ-könyvek: négy új verseskötet érkezik

--Kiadvány ipartörténeti kincseinkről

--Palota a Zrínyi utcában – románul

--Kalandozások a Pál utca környékén

--Öt új könyv a Pagonytól

MOZAIK

--Angol nyelven jelenik meg Tompa Andrea Kolozsvár-regénye, A hóhér háza

--Az egyik holt-tengeri tekercs rejtélyét is segített megoldani a mesterséges intelligencia

--Olaszországból került elő a humanista magyar történetírás elveszettnek hitt kézirata

--Ismeretlen Pilinszky-kéziratot fedeztek fel

 

 

PÁLYÁZATOK

 

--Az Irodalmi Jelen humoreszk-pályázata

Szokatlan és éppen szokatlanságából adódóan nehéz év volt 2020, amely ráadásul nem is ért véget december 31-én, hiszen idén is folytatódik − bár talán már látszik a fény az alagút végén. Olyan események történtek, amilyenekre aligha számítottunk, s olyan furcsán alakult az élet, ahogy azt talán sosem gondoltuk volna. Új pályázati felhívásával az Irodalmi Jelen éppen ezért a bezártságból, az elidegenedésből, a valós térben, közösen eltöltött idő hiányából eredő levertséget szeretné enyhíteni, s játszani hívja a szerzőket: arra kéri őket, írjanak valami vidámat, s vegyenek részt a kiadvány humoreszk-pályázatán. Erre egyaránt várják a klasszikusabb, anekdotikus megközelítésű, a Karinthyt követő vagy a teljesen egyedi technikákat alkalmazó alkotásokat.

Beküldési határidő: 2021. szeptember 15. A pályázati anyagot az ij@irodalmijelen.hu e-mail-címre várják.

A pályamunkák jeligések, és jeligével felkerülnek a „A humor: mosoly könnyek között” című pályázati blokkba, ahol bárki szavazhat rájuk.

Forrás és részletes kiírás itt: https://irodalmijelen.hu/2021-feb-19-1238/humor-mosoly-

 

 

--Kiírták a PesText 2021 irodalmi pályázatát

Kortárs magyar szerzők magyar nyelvű műveit várják maximum 6000 leütés terjedelemben, a buborék témakörében. A négyszázezer forint összdíjazású írópályázatra jeligés anyaggal lehet jelentkezni, kétlépcsős szakmai zsűri bírálja majd el a beérkezett műveket. Alapos előválogatást követően a legjobb tizenegy pályamű kerül az elismert szakemberekből álló főzsűri elé. Idén Szabó T. Anna, Mécs Anna és Dániel András dönt a szakmai díjról. A shortlistre került írások közül egy elnyeri a zsűri fődíját, egy pedig közönségdíjat kap. Mindkét írást lefordítják angolra, valamint megjelenik a fesztivál zinjében is. Szerzőik bruttó 200-200 ezer forint jutalomban részesülnek, és meghívást kapnak a PesText fesztiválra.

A világirodalmi fókuszú PesText ősszel harmadik alkalommal valósul meg Budapesten a Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) és a Petőfi Irodalmi Ügynökség szervezésében. Az esemény tervezett időpontja: 2021. szeptember 22-26.

A közönségdíjra bárki szavazhat 2021. július 13. és augusztus 10-e éjfél között. Az írásokat a pestextpalyazat@gmail.com címre várják, BUBORÉK tárgymegjelöléssel. Beküldési határidő: 2021. június 1. Pályázók köre: bármely, magyar nyelven alkotó szerző (alkotónként egy-egy művel lehet pályázni).

A pályamunkákat műfaji megkötés nélkül, e-mailben, csatolmányként várják (word vagy pdf formátumban). A pályázatra kizárólag olyan művek nevezhetők, amelyek sem online, sem nyomtatott formában nem jelentek meg, megjelenésük jelenleg nincs folyamatban és a pályázat lezárulásáig nem is várható.

Forrás és részletes kiírás itt: https://litera.hu/hirek/kiirtak-a-pestext-2021-irodalmi-

 

 

KITEKINTŐ

 

--Óbuda megtelt Esterházy Péter-idézetekkel

Esterházy Péter idén, április 14-én ünnepelte volna 71. születésnapját. Ez alkalomból az Óbudai Anziksz felkért negyven kortárs szerzőt, hogy válasszák ki kedvenc EP-idézetüket, amelyek most a III. kerület óriásplakátjain olvashatunk. A plakátokon szereplő fekete-fehér fotók Erdőháti Áron munkái, nagyobb részük korábban sehol sem volt látható. A felvételek 2015 májusában készültek az Írók Boltjában, Köves Gábor interjújához.

Forrás és az idézetek itt: https://kultura.hu/obuda-megtelt-esterhazy-peter-idezeteivel/

 

 

--Az irodalom hosszútávfutás – A kortárs gyereklíra helyzetéről

Az f21.hu kerekasztal-beszélgetésén a kortárs gyereklíra helyzetéről volt szó szerzői, szerkesztői, kutatói, kritikusi és pedagógiai nézőpontból.

A beszélgetés visszanézhető a https://www.facebook.com/afiatalsagszazada/videos/292853572211387 címen.

Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/kortars-gyereklira/

 

 

HAZAI

 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

A Mária Rádió interjúja a gyermekkönyvtár tevékenységéről

A Könyvtárosok Világnapja alkalmából a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár gyermekkönyvtáros munkatársa, Nagy Ildikó-Timea beszélt a Mária Rádióban, a Napi téma című műsorban, munkájáról, a (gyermek)könyvtár által szervezett programokról és foglalkozásokról, amelyekkel áthidalhatóvá lett valamelyest a világjárvány eredményezte nehezebb intézményi működés, és fenn-, illetve megtartható volt a fiatal olvasók figyelme.

A beszélgetés itt hallgatható meg: https://soundcloud.com/user-388431442/a-maria-radio-

Forrás: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/307811850868151

Tinizug – közösségi tér

A Bod Péter Megyei Könyvtár keretében pár hónapja működik a Tinizug, amely a kamaszoknak nyújt lehetőséget a találkozásra, a filmek, olvasmányok megbeszélésére és közös játékra.

A Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsa által támogatott programot 2020 tavaszán álmodták meg, de kezdetben, a járványhelyzet miatt az online térben tudták tartani a kapcsolatot a fiatalokkal, és csak ősszel kerülhetett sor az első élő találkozóra. Eddig nyolc alkalommal sikerült összeülni az időközben 10-ről 12 tagúra bővült csapatnak. Tervezik, hogy amint a szigorítások megszűnnek, kéthetente találkoznak.

A program céljáról és a tevékenységek sokszínűségéről a klub vezetőjével, Kolumbán Melinda könyvtárossal beszélgettek.

Meglátása szerint egy ilyen klubtevékenység segíti a fiatalokat a szocializációban is, hiszen a járvány idején még az iskola nyújtotta tér is megszűnt számukra, ezért nagy igényük van arra, hogy biztonságos környezetben találkozhassanak. Ugyanakkor növelni szeretnék az ifjúság érdeklődését az írott kultúra, könyvtár iránt, népszerűsíteni az olvasást, a kritikus gondolkodást.

A tervek között szerepel egy könyvtárban alvós tevékenység, ami ugyancsak a könyv-film-játék hármasára épül.

Forrás és a beszélgetés itt: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/tinizug-kozossegi-

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/140417/fiatalok-klubja-a-konyvtarban

Lezárult a Szívből jövő könyvajándék elnevezésű program

A végéhez érkezett a Bod Péter Megyei Könyvtár által szervezett, Szívből jövő könyvajándék elnevezésű program, amely február 14-éhez, a könyvajándékozás nemzetközi napjához kötődött, és amely során már január óta gyűjtöttek és adtak át könyveket háromszéki, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek, gyermekcsoportoknak.

Hollanda Andrea, az intézmény olvasószolgálatának vezetője elmondta, a gyűjtés eredményeként 1600 könyv érkezett hozzájuk, amelyet folyamatosan osztanak szét a szociális szervezetekkel együtt feltérképezett gyermekek és gyermekcsoportok között. Az egyéni adományozók mellett közösségek és intézmények is bekapcsolódtak az akcióba.

A csíkszeredai Bookart Kiadó 350 kötetből álló adománya Markó Béla, László Noémi és Dér Adrienn gyermekkönyveit tartalmazta, ezeket 9–12 éves gyermekeknek ajándékozták tovább.

A sepsiszentgyörgyi Gyöngyvirág utcai református gyülekezet Bancea Gábor lelkész szervezésében pénzadománnyal támogatta a programot, így olyan könyveket is megvásárolhattak, amelyeket a gyermekekkel foglalkozó csoportvezetők kértek, de egyéni adományként nem érkeztek be: például kisgyermekeknek szánt fejlesztőkönyveket vagy népszerű ifjúsági regényeket.

Egy németországi baráti társaságtól közel 300 kötetes adomány érkezett, amely kisgyermekeknek és kezdő olvasóknak szóló köteteket, ismeretterjesztő könyveket, játékokat és népmese-DVD-ket foglalt magában. Ez a tartalmilag is sokszínű felajánlás segített abban, hogy Ozsdolára, Várhegyre, Zabolára és az Őrkőre olyan könyveket juttassanak el a szervezők, amelyeket remélhetőleg szívesen forgatnak majd a gyermekek.

További 1500 könyv, amelyeket magyarországi lelkes adományozók ajánlottak fel, májusban érkezik meg.

A könyvtáros kiemelte a Plugor Sándor Művészeti Líceumból érkezett adományokat is.

A többi adomány a könyvtár olvasóitól és más magánszemélyektől érkezett. Voltak, akik a közzétett kívánságlistáról is válogatva új könyveket vásároltak, ezzel is segítve a könyvtárosok munkáját. A sepsiszentgyörgyi könyvesboltokban elhelyezett dobozokba is érkeztek új könyvek. Folytatódik a könyvajándékok átadása a gyermekeknek.

Április 22–23-án a Caritas által működtetett őrkői Superar gyermekkórus ünnepi műsorokkal köszönte meg az ajándékba kapott könyveket. Az őrkői fiatalok örömmel vettek részt az előadásban, az éneklést pedig közös tánc követte.

Az előadásból rövid ízelítőt láthatnak az érdeklődők a Caritas Segélyszervezet honlapján és a könyvtár Facebook-oldalán.

Végezetül a könyvtárosok mesét olvastak a gyermekeknek, és egy nagy tál csokis muffinnal is meglepték őket.

A program lezárásaként tombolahúzást tartottak, a sorshúzás során szerencsésnek bizonyult adományozókra értékes könyvnyeremények várnak a könyvtárban.

Fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/photos/pcb.4017290934975710/

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/141001/eneklessel-koszontek-meg-a-

Véget ért az Itthon és otthon vetélkedő

Az idén március végén, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum által közösen meghirdetett, Itthon és otthon című-témakörű vetélkedőre 60 háromszéki, 5-8. osztályos diák jelentkezett, a megye tizenöt településének (Alsócsernáton, Bardóc, Barót, Felsőcsernáton, Illyefalva, Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely, Középajta, Maksa, Nagyajta, Nagyborosnyó, Ozsdola, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Zabola) tizenkilenc iskolájából. A jelentkezők két kategóriában (5–6., illetve 7–8. osztályosok) vetélkedtek, az interneten zajló, kétfordulós megmérettetés második, záró szakaszába összesen 32-en jutottak tovább, elérve az ehhez szükséges minimális pontszámot.

Az első fordulóban a diákok az otthon és itthon fogalmát sajátosan átíró járványhelyzet megéléséről szóló szépirodalmi szöveget értelmeztek, annak tartalmára utaló, ismeretellenőrző és szövegértési kvízt is kitöltve, elkészítették az egyik szereplő fiktív Facebook-oldalát, egy másiknak pedig diáktanács-elnöki kampánybeszédet írtak, emellett olyan fotót kellett beküldeniük, amely számukra az otthon / itthon fogalmát megjeleníti, személyes történetet rendelve a képhez.

A második fordulóba továbbjutók játékosan kreatív feladatot oldottak meg, Petőfi Sándor István öcsémhez című versét gondolva-írva tovább fogalmazás formájában, valamint dalszöveg-részletet (Roy és Ádám Trió: Az otthon itt van) értelmeztek, személyes olvasatban.

A záró forduló nyomán a zsűri összesen 16 diákot választott ki, mint a legjobb helyezéseket elérőket. Ők könyvjutalomban részesülnek, és a szervezők várják őket a májusi műhelytalálkozókra a társszervező múzeumba. Minden résztvevőnek emléklapot (részvételi oklevelet) juttatnak el.

Forrás és további részletek itt: http://kmkt.ro/itthon-es-otthon-vetelkedo-eredmenyhirdetes

 

 

--Háromszéki közkönyvtárosok szakmai találkozója

Rendhagyó évről számoltak be a Kovászna megyei közkönyvtárosok a 2021. március 22-én megszervezett, hagyományosnak számító módszertani napon, amelynek szervezője és házigazdája a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár volt.

Az elmúlt esztendő az állandóan változó általános helyzethez való alkalmazkodásról, a közönségszolgálati módszerek helyzetfüggő alakításáról, a virtuális felületeken való tartalmas, az olvasó érdeklődését megtartó jelenlétről szólt – összegezett Szonda Szabolcs igazgató a megyei könyvtárról tartott beszámolójában. A járványalakította év a könyvtárlátogatás csökkenését is magával hozta, erről a tendenciáról több közkönyvtáros is beszámolt.

Az egymás munkájának, tevékenységének megismerését is szolgáló szakmai találkozón részt vevő 14 háromszéki könyvtáros beszámolója meglehetősen sokszínű képet festett arról, hogy hol hogyan alkalmazkodtak az elmúlt év kihívásaihoz. Volt, ahol teljesen bezárt a könyvtár, máshol csak néhány hétre-hónapra, a legtöbb helyen pedig felfüggesztették a rendezvények szervezését. A községi könyvtárosok szinte kivétel nélkül egyéb munkaköröket láttak el a helyi önkormányzatokon belül.

A találkozó második felében a házigazda intézmény könyvtárosai mutattak be néhányat azokból a programokból, kezdeményezésekből, amelyekkel 2020-ban igyekeztek állandó és élő kapcsolatban maradni az olvasóközönséggel. Ilyen program volt például a Könyvputtony, amely egyszerre több könyv hosszabb határidőre való kölcsönözését kínálta az olvasóknak, igény szerinti házhozszállítással. Erről Nagy Zsófia, az egyedi szolgáltatás kezdeményezője számolt be a jelenlévőknek.

Ugyancsak ő mutatta be a gyermekeknek és a fiataloknak szánt programok közül a hagyományosnak számító Könyvkaland olvasásnépszerűsítő vetélkedőt, amelynek célközönsége az 5-8. osztályos diákok. A vetélkedő ezúttal teljesen az online térben zajlott, népszerűségét azonban így is megőrizte, közel 50 csapat vett részt a román, és több mint 100 a magyar nyelven zajló kiadásában.

Kolumbán Melinda a kamaszoknak szervezett könyves-filmes klubot ismertette, amelynek Tinizug elnevezéssel Instagram-felülete is működik. Klubvezetőként, az érvényben lévő szabályozásokhoz igazodva, élő és online találkozókat is szervez, a beszélgetések témájában jó érzékkel reagálva a korosztályt foglalkoztató kérdésekre.

Az idén márciusban indított, a 14-18 éves korosztályt megszólító, Bibliovita-min című programsorozatról Lőrinczi Dénes tartott rövid bemutatót. A Szabó Enikővel közösen vezetett foglalkozásokon dokumentumfilmekkel alátámasztott közérdekű témák segítségével kívánják rávezetni a fiatalokat a kritikai gondolkodás, az érvelés, a vita fontosságára.

A Szívből jövő könyvajándék című programot Szilágyi-Nagy Imola mutatta be. A februárban indított kezdeményezés során a könyvtár adományozott gyermek- és ifjúsági könyveket gyűjtött, amelyeket továbbajándékozott háromszéki, hátrányos helyzetű gyermekeknek.

Krecht Alpár-László, a megyebeli közkönyvtárakkal való kapcsolattartással megbízott könyvtáros a tavalyi évre vonatkozó, járvány és könyvtárak viszonyát elemző, hazai és külföldi szakmai helyzetképet vázolt fel a jelenlévőknek.

Tartalmas, a régebbről a szakmában lévő könyvtárosok tapasztalatait és az újonnan érkezettek lendületét ötvöző találkozó volt, lehetőséget adva a jó példák, hasznos tapasztalatok megosztására.

Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/haromszeki-kozkonyvtarosok-szakmai-talalkozoja

 

 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Adrian Lesenciuc Balada című regényét mutatták be

2021. április 23-án, a Könyv Nemzetközi Napja és a Romániai Könyvtárosok Napja alkalmából mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban Adrian Lesenciuc, Brassóban élő kortárs író Balada című regényét. A könyvet Ciprian Porumbescu zeneszerző élete ihlette, külön érdekessége, hogy a szerző a Porumbescu család leszármazottja. Az író beszélgetőpartnerei Ionel Simota, Laurenţiu Ciprian Tudor és Ionela Ramona Moldovan voltak az irodalmi találkozón.

Sajtóvisszhang: https://informatiahr.ro/scriitorul-adrian-lesenciuc-si-a-lansat-balada-la-

miercurea-ciuc/

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/945/talalkozo-adrian-lesenciuc-iroval--a-

Irodalmi Karaván Székelyföldön – Kolozsvári írók mutatkoztak be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Erdélyi Híradó Kiadó 2021. április 15. és 17. között szervezett felolvasókörútjának első állomásán, a Kájoni János Megyei Könyvtárban telt ház fogadta a vendégeket április 15-én. Három kolozsvári szerző mutatkozott be a csíkszeredai közönségnek: Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas költő, Papp Attila Zsolt Csiki László-díjas költő és Szántai János Kemény Zsigmond-díjas költő, író. A meghívottakkal Zsidó Ferenc író, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője beszélgetett. A körúton részt vevő szerzők szerint semmiféle online könyvbemutató, irodalmi est nem képes pótolni a szerzők és olvasók személyes részvételű találkozását. Mindhárman legújabb köteteikből olvastak fel a találkozón. Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnök legutóbbi kötete 2020-ban jelent meg Függőleges állat címmel, Papp Attila Zsolt, a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat, a Főtér portál és a Filmtett szerkesztője legutóbbi kötetét Az atlantiszi villamos címmel 2018-ban adta ki. Szántai János költő, író, forgatókönyvíró, újságíró, filmkritikus legutóbbi verseskötete a Kolozsvári Robinson (2019), tavaly megjelent prózakötete a Szálloda (2020).

Sajtóvisszhang: https://kronikaonline.ro/kultura/potolhatatlan-a-szemelyes-talalkozas-harom-

varost-erinto-

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/943/irodalmi-karavan--kolozsvari-irok-

Magyar Költészet Napja 2021 – a szavalóverseny döntője

A Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont a Magyar Költészet Napja tiszteletére szervezett online szavalóverseny döntőjének 2021. április 9-én. A versenyt hagyományosan évről-évre meghirdeti a csíkszeredai Agora Alapítvány és a ROLE zenekar, az utóbbi években a szavalóverseny támogatója a jelzett könyvtár is. Idén második alkalommal szervezték az online térben a versenyt, amelyre három kategóriában, illetve korosztályban lehetett benevezni. Az online megmérettetés előnye a több és távolabbi helységből való részvétel és a helyszínek változatossága. Idén 62-en jelentkeztek be nemcsak Hargita megye 25 településéről, hanem az ország legkülönbözőbb helységeiből (Déva, Zilah, Nagyenyed, Szászrégen, Marosvásárhely,  Kézdivásárhely, Zabola, Sepsiszentgyörgy), országhatárainkon túlról Norvégiából, illetve Vajdaságból is volt szavaló. Az „A Költészet Napja – Csíkszereda” Facebook-oldalon elérhetők a videók mindhárom kategória döntőseinek szavalataival, valamint a verseny eredményhirdetéséről készült videofelvétel. A következő magyar költők műveiből választhattak a versenyzők: Bajor Andor, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Faludy György, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Reményik Sándor, Romhányi József, Szilágyi Domokos, Tóth Árpád, Zelk Zoltán. A döntő zsűrijének tagjai: Borbély Hajnalka magyartanár, Dáné Szilárd magyarszakos tanfelügyelő, Lőrincz Aranka Magyarország Főkonzulátusának részéről, valamint Török Edit, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa.

Forrás és további részletek itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/941/kolteszet-napja-2021--a-szavaloverseny-dontoje

A történet lelke – a lélek történetei: olvasókör indult felnőtteknek

Felnőttek számára indult új olvasókör, amelynek első találkozójára 2021. április 6-án került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok vezetésével. Tóth Krisztina Szólánc című novelláját olvasták fel, és beszélgettek a szöveg kapcsán. A szervezők rövid Facebook-bejegyzésben számoltak be a találkozó hangulatáról: ‘Minket is meglepett, hogy már a legelső alkalommal mennyire közvetlen, barátságos hangulat alakult ki. A vélemények különböztek, ugyanakkor mindanyiunk számára érdekesek, értékesek voltak.’

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/940/a-tortenet-lelke--a-lelek-tortenetei--

 

 

--A magyar költészetet ünnepelték Maros megyében

Nyárádszeredában a főtéri református templomban az istentisztelet keretében is megemlékeztek a jeles napról, Tőkés Attila lelkész Áprilytól és Dsidától szavalt versrészleteket a szószéki szolgálat rendjén, majd a helyi Deák Farkas Általános Iskola Ferencz Örs karnagy által vezetett gyermekkórusa adott elő megzenésített Áprily-, Kányádi-, Ady-költeményeket.

Délután felolvasódélutánra hívták a líra kedvelőit. Ezen 23 személy olvasta fel kedvenc költeményét, további négy kislány énekben adott elő verset.

Szovátán sem múlt el nyomtalanul a költészetnap, ott a Szovátai Ifjúsági Szervezet vállalta fel: néhány tag és szimpatizáns jelentkezett arra, hogy felolvasson költőinktől, de egyik fiatal saját költeményt is előadott. A járványügyi helyzetre való tekintettel idén másként zajlott mindez, a szavalatokat kisfilmen rögzítették, amit a szervezet közösségi oldalán tettek nyilvánossá.

A kiskendi művelődési otthon kiállítótermében felolvasódélutánt szervezett a Balavásárért Egyesület. Ennek programfelelőse, Székely Ella érdeklődésünkre elmondta: a tevékenységbe bevonták a nemrég alakult Balavásár Községi Ifjúsági Szervezetet is. A rendezvényen a korlátozások miatt csupán mintegy huszan vehettek részt, számukra Székely Ella mutatta be József Attila életútja fontosabb állomásait és köteteit, majd tucatnyi fiatal olvasott fel kedvenc költőitől, József Attila, Ady Endre, Kányádi Sándor egy-egy költeményét adva elő.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-magyar-koelteszetet-uennepeltek

 

 

--Az olvasás megszerettetése a fő célja

Török Enikő Andrea, a szatmárnémeti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanítónője ismert a szatmáriak körében, hiszen minden, tőle telhető módon igyekszik az olvasást, a versírást megszerettetni a diákokkal. A pedagógus a Móra Ferenc Kiadó nemzetközi pedagóguspályázatán, amelyet az Élménytechnikák az olvasóvá nevelésben címmel hirdettek meg, II. díjat kapott.

Forrás: https://www.frissujsag.ro/az-olvasas-megszerettetese-a-fo-celja

 

 

--A költészet a lélek tükre

A dévai szórványmagyarság is megünnepelte a magyar költészet napját, a járványra való tekintettel azonban szűk körben, a Szent Antal római katolikus templomban, a szentmise után. A költészet a lélek tükre, szinte minden emberi érzelemről született vers, valamennyi korosztály vagy társadalmi kategória talál szívéhez szólót a gazdag magyar irodalomban, hangsúlyozta bevezetőjében Bonaventura atya. A versek az élet nehézségeiről és az élet szépségéről egyaránt szólnak, ezért kedvelik annyira.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a_kolteszet_a_lelek_tukre.php

 

 

--A 2021-es KTE Tavaszi Szakmai Napi műhelymunka és eredménye

2021. április 16-án, Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, a magyarországi Könyvtárostanárok Egyesületének felkérésére elfogadta az erdélyi iskolai könyvtárosokról szóló szakmai műhelymunka megtartását. Bemutatta eddigi tevékenységét és tapasztalatait az online iskolai könyvtárosi munkáról. Fontosnak tartotta elmondani, hogy az online tevékenység csak kiegészítője lehet az igazi könyvtárosi munkának, viszont a könyvtárosok ebben a változó világban az online információbirodalom kalauzai kell hogy legyenek. Az erdélyi iskolai könyvtárosok helyzetének bemutatása után a résztvevőkkel átbeszélték azokat a témákat, amelyek iránt érdeklődtek. Ugyanakkor leszögezte: mivel a testvérkönyvtári programnak egyik célja a határontúli együttműködés, ezért a jövőben érdemes lenne az erdélyi iskolai könyvtárosoknak szorosabb kapcsolatot kialakítania a magyarországi Könyvtárostanárok Egyesületével.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/04/a-2021-es-kte-tavaszi-szakmai-

 

 

--Egy lépéssel közelebb az emberek szívéhez: népszerűek a Teleki Téka örökbefogadási akciói

Fogadj örökbe egy oldalt címmel indított kezdeményezést a Teleki Téka tavaly, a magyar kultúra napja alkalmából. A közösségszervező akció során 2350 lej gyűlt össze, amely fedezte öt, kiemelkedően fontos könyv restaurálásához a szükséges fogyóanyagokat.

„Az örökbe fogadható könyvek közt volt néhány unikum, azaz olyan könyvek, amelyek egyetlen példánya csak itt, a Teleki Tékában található meg” – ismertette a vezető könyvtáros. Az unikumok mellett olyan könyveket is felújítottak, amelyek más okból kifolyólag fontosak a magyar közösség számára, „mint például egy 1575-ös, Kolozsváron nyomtatott krónika, amiből bár több található magyar nyelvterületen, a mostani felújított példány azáltal ritkaság, hogy Orbán Balázs tulajdonában volt” – mutatott Lázok Klára, hozzátéve, hogy az író, néprajzkutató bejegyzése bizonyítja a kötet könyvtárba kerülését.

„Balassi Bálint Istenes énekeinek 1660-as unikumpéldánya, egy, Heltai Gáspárné műhelyében nyomtatott, 1577-es széphistóriáskötet, Heltai Gáspár Krónika az magyaroknak dolgairól című munkája (1575), Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája (1653), illetve Kaposi Sámuel gyulafehérvári professzor teológiai előadásain készült jegyzet kéziratkötete került a nagyközönség látókörébe ezáltal” – derül ki a Teleki Téka Facebook-oldaláról.

Kültéri események a Téka udvarán

Tavaly több rendezvényt is tartottak a könyvtár udvarán a korlátozások betartásával. Nem minden intézmény tudta külső térbe helyezni tevékenységeit, így ez is egy nagy előnyt és sikerélményt jelentett a Tékának. Bár a saját rendezvényeiket le kellett fújniuk, ugyanis a külföldi meghívottjaik nem jöhettek el a korlátozások miatt, a vezető könyvtáros fontosnak tartotta mások számára biztosítani (a megfelelő intézkedések betartása mellett) különböző események szervezéséhez a terepet, hogy a normalitást még egy kicsit éreztethessék a vásárhelyi közönséggel.

„Ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat, szükséges, hogy a habitusok, amelyekhez hozzászoktak, valamilyen szinten megmaradjanak” – vélekedett Lázok Klára. Ezt nyújtotta valamilyen szinten tavaly nyáron a Teleki Téka azáltal, hogy teret biztosított a Filharmónia koncertjeinek, illetve a Maros Művészegyüttes fellépéseinek. „Volt itt még néhány könyvbemutató is, illetve egy kültéri kiállításnak is teret adtunk” – mondta, hozzátéve abbéli reményét, hogy idén is lesz lehetőség hasonló eseményeket szervezni.

2021-es tervek, célkitűzések

Az idei tervek között az elektronikus katalógus bővítése szerepel, a 17-18. századi régi könyveik leíró katalógusának munkálatai, illetve a könyvtárosok kutatási tevékenységének biztosítása. Ezek mellett belső fejlesztéseket is terveznek, többek között a konzerváló műhely felszerelésén dolgoznak. Az olvasóterem és a Téka muzeális terei is nyitva vannak, és bár jelenleg korlátozott a fogadható kutatók és turisták létszáma, igyekeznek mindenkit kiszolgálni, akár online szolgáltatások által. Ugyanakkor haladnak a könyvtár digitalizálási munkálataival is, a 17. századi unikumok digitalizálása folyik, hogy mindazoknak segítséget nyújtsanak, akik a járványhelyzet miatt nem juthatnak el a könyvtár olvasótermébe, és nem férnek hozzá a gyűjteményhez.

Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Egy-lepessel-kozelebb-az-emberek-

 

 

--Mozgókönyvtár Mikóújfaluban

Remek kezdeményezés indult nemrég a Kovászna megyei Mikóújfaluban arra irányulóan, hogy a közkönyvtár állománya, kölcsönzési szolgáltatása közelebb kerüljön az olvasókhoz, a közösséghez.

Az Ifjúsági Klub Újfaluért (IKÚ) egyesület tagjai és Mikóújfalu község önkormányzata a Könyvtárosok Világnapjával kötötték össze legújabb kezdeményezésüket, elindítva a MozgóKönyvtárat.

Létrehoztak egy adatbázist, ahol minden könyv megtalálható, a falubelieknek pedig nincs más dolguk, mint megkeresni a csapattagokat a megadott elérhetőségen, és jelezni, hogy melyik könyvet vigyék házhoz a fiatalok.

A cél az olvasás népszerűsítése, a szellemi fejlődés. Az adatbázis itt tekinthető meg: https://bit.ly/3shYpXi

Forrás: https://www.facebook.com/ferenc.demeter.5/posts/4022985924389479

 

 

--Könyvkuckóval népszerűsítik az olvasást Máréfalván

Cserekönyv-kuckót helyeztek ki a Hargita megyei Máréfalva központi parkjában, benne közel húsz könyvvel és folyóirattal, amelyből bárki kivehet, és helyben olvashatja, de haza is viheti, egyetlen szabály betartásával: az olvasás befejeztével vissza kell tennie a kuckóba vagy mást kell vinnie helyébe. A kezdeményezéssel az olvasást népszerűsítenék a helyiek körében.

Az évek során számos duplum és triplum példány gyűlt fel a könyvtáraktól, testvértelepülésekről, magánszemélyektől kapott adományokból, amiket Geréb Katalin, az ötlet egyik kezdeményezőjének elmondása szerint, bármennyire legyenek is könyvmentők, hely híján nem tudtak mind befogadni, ezért jött ez az ötlet, hogy cserebere által gazdára leljenek a könyvek.

A könyvkuckó elhelyezésekor fő szempont volt, hogy jól látható és megközelíthető helyen legyen felállítva, de a formai kivitelezésekor – ami Gergely Simon István helyi asztalos munkája – figyeltek arra, hogy a műemlékek mellett a könyvkuckó is beleilljen a park miliőjébe.

A tervek szerint a könyvkuckó mellett egy, az olvasással kapcsolatos idézeteket tartalmazó táblát is elhelyeznének a központi parkban, de a könyvkuckó is más arculatot ölt majd az augusztusi kalákatábort követően: a tábor résztvevői helyi motívumokkal díszítik majd ki a még „natúr” formájában lévő könyvkuckót.

Forrás és teljes cikk itt: https://uh.ro/konyvkuckoval-nepszerusitik-az-olvasast-marefalvan/

 

 

--A szerény hetvenkedő – Bálint Ferenc hetvenedik születésnapjára

Ambrus Attila publicista, a Brassói Lapok főszerkesztőjének köszöntő írásából:

„Vannak egyszemélyes intézmények. Ott tűnnek fel, ahol szükség van rájuk. Tapasztalataim szerint leginkább a szórványban. Ahol – makkaiasan szólva – nem lehetne, de egy-egy megszállott ember, amolyan modern kori Gábor Áronként rácáfol a kétkedőkre, s halkan kimondja: lehet, mert kell! Ki hitte volna el 1990. március 15-én, a Brassaï Magyar Adás első bejelentkezését nézve – legtöbben akkor még fehér-fekete készüléken –, hogy harminc év múltán is a szokott időben rendszeresen beköszönt otthonaikba az adás szerkesztője, operatőre, riportere, házigazdája, Bálint Ferenc? Talán még ő maga sem. S főként akkor nem, amikor sötét felhők tornyosultak az adás fölött. Amikor a közösségi támogatás – talán csak a baráti hátbaveregetést kivéve – elmaradt. Annak ellenére, hogy a közösség nem értékelte kellőképpen a tévés munkáját, ő a közösség értékeinek rögzítésére vállalkozott. Bálint Ferenc a Barcaság és Brassó elmúlt három évtizedének képes krónikása. Több száz órányi felvételei megőrizték azokat a politikai, gazdasági, kulturális, egyházi mély- és csúcspontokat, amelyek ismerete nélkül e korszak történetének íve, szinuszgörbéje meg nem vonható, meg nem rajzolható. Külön erénye, hogy fokozott figyelemmel és szeretettel dokumentálta a hétfalusi csángók ünnep- és mindennapjait. A felgyorsult hír- és álhíráramoltatás korában, a közösségi média terjesztette kór kellős közepében az avatott, az igazi újságírónak ez a dolga: feljegyzéseket készíteni a sokszor mélyen megbúvó valóságról. Ami különösen értékessé avatja Bálint Ferenc tévés munkásságát az az, hogy mindezt önkéntesként végzi. ...”

Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/velemeny/A-szereny-hetvenkedo

 

 

INTERJÚ

 

--Nyomot hagyni a digitális térben

Hamarosan klasszikus művek szövegeivel gazdagodik a Digitális Irodalmi Akadémia könyvtára, amely már 2200 kötetet számlál. Nyárra elkészül az új honlap, amely „ösvényeken” igazítja útba a kevésbé tapasztalt látogatókat. Radics Péterrel, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Digitális Irodalmi Akadémia vezetőjével beszélgettek erről.

Forrás és az interjú itt: https://kultura.hu/nyomot-hagyni-a-digitalis-terben/

 

 

--„A kultúrát nem lehet szkafanderben csinálni” – magyar költők a pandémia évéről

A világjárvány a költőket, írókat, művészeket is kihívás elé állította: a közönséggel, természetes közegükkel való kapcsolattartás lehetősége megszűnt, a „műhelymunka” jórészt az otthon falai közé szorult.

A magyar költészet napján a Kárpát-medence különböző tájain élő poétákat kérdeztek, hogyan élik meg a járványt, karantént, bezártságot.

Forrás és az összeállítás itt: https://foter.ro/cikk/a-kulturat-nem-lehet-szkafanderben-

 

 

--Világ olvasói, olvassatok könyveket!

A könyv világnapján a kincses Kolozsvár legkülönösebb antikváriumának tulajdonosával beszélgettek, könyvekről, olvasásról, Jókai Mórról, életről.

Forrás és a beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/vilag-olvasoi-olvassatok-konyveket-video/

 

 

--Kukorelly Endre 70 éves: Mélyen hallgatni a szövegen keresztül magadra

Kukorelly Endre idén április 26-án lett 70 éves. A szerzőt ez alkalomból, a Litera portál számára, Jánossy Lajos és Nagy Gabriella kérdezte, az interjú itt olvasható: https://litera.hu/magazin/interju/kukorelly-endre-melyen-hallgatni-a-szovegen-keresztul-magadra.html

"Az írás ennek a magad számára való idegenként-számadásnak a királyi útja. Tükör, portré, szelfi magadról, ilyeneket szoktam mondani azoknak, akik a kreatívírás-szemináriumomra járnak: írj, ha látni akarod magad. Ha meg akarsz lepődni, írj minimum naplót, maximum verset – meg bármit, ami köztük van. A költői igazán a leghétköznapibb dolgokból bír kirobbanni, alulról tör fel, mint a termálvíz. Ami eleve fönn van, abból, mint valami kilyukadt víztartályból, többnyire egyszerűen lecsorog."

Az ünnepelt szerző legutóbbi, Istenem, ne romolj című verskötetébe itt lehet beleolvasni: https://litera.hu/irodalom/konyvajanlo/kukorelly-endre-istenem-ne-romolj-reszlet.html

 

 

ELHALÁLOZÁS

 

--Elhunyt Zsehránszky István újságíró, lapszerkesztő, színikritikus

2021. április 12-én, életének 78. évében, elhunyt Bukarestben Zsehránszky István publicista, szerkesztő, színikritikus, aki újságírói pályájának utolsó éveiben az Új Magyar Szó Kisebbségben című havi mellékletének szerkesztője volt. A napilap 2012-es megszűnése után évekig a Maszol.ro Kisebbségben című rovatát gondozta. 1999-től nyugdíjazásáig előbb igazgatóként, majd főtanácsosként az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában dolgozott.

Zsehránszky István Kolozsváron született, a BBTE-n szerzett 1966-ban bölcsészdiplomát, majd rövid illyefalvi tanárkodás után a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját. Később az Ifjúmunkás hetilap szerkesztője lett, majd a bukaresti fiókszerkesztőség vezetőjeként dolgozott az Új Életnél. A rendszerváltás után az Erdélyi Figyelő szerkesztőségi főtitkára, majd 1992 és 1994 között főszerkesztője volt; párhuzamosan a Custos Könyvkiadó szerkesztője; 1994 után a Romániai Magyar Szó napilap, majd annak megszűnése után az Új Magyar Szó munkatársa.

Sokrétű újságírói munkásságában jelentős helyet foglal el a színibírálat: az Előre, Ifjúmunkás, Igazság, Új Élet, Utunk, illetve az Erdélyi Figyelő, Romániai Magyar Szó, Új Magyar Szó hasábjain krónikát, összegező értékelést, elemző írást egyaránt közölt színielőadásokról, a színházi életről, beszámolót hazai és nemzetközi fesztiválokról. Színházi őrjárat címmel hatrészes interjúsorozatot készített Csáky Zoltánnal közösen a romániai magyar színházak helyzetéről. 1995-től színházi rovata volt a Román Rádió bukaresti magyar nyelvű műsorában, ugyanitt 2006-tól a Rádiószínház rovatvezetője. Éveken át magyar nyelvű tankönyveket szerkesztett. Külső munkatársként politikai kommentárjaival, interjúival a napi- és hetilapok oldalain is jelen volt. Kezdeményezésére indult újra 2001-ben a kétévente megrendezett Kisebbségi Színházi Kollokvium, amelynek házigazdája a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Ugyancsak ő kezdeményezte a másodévenként változó helyszínnel megrendezésre kerülő Interetnikai Színházi Fesztiválok sorozatát, amelyeken minden állami támogatással működő romániai kisebbségi színház (tehát a magyar színházak mellett a két német és a zsidó színház, illetve tagozat is) részt vesz.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Zsehranszky-Istvan-ujsagiro-lapszerkeszto

 

 

--Elhunyt Haszmann Pál helytörténész, nyugalmazott múzeumvezető

Súlyos betegség után, életének 79. évében, 2021. április 10-én, Alsócsernátonban elhunyt Haszmann Pál Péter népművész és helytörténész, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum nyugalmazott vezetője.

1942. augusztus 12-én született Alsócsernátonban. A mezőgazdasági középiskolát Kézdivásárhelyen, a líceumot Szászrégenben végezte. Előbb mezőgazdasági technikus Kőhalomban és Szászrégenben. 1971-től a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum alkalmazottja, 1973-tól nyugdíjba vonulásáig a Székely Nemzeti Múzeum részlegeként működő csernátoni Haszmann Pál Múzeum vezetőjeként dolgozott. 2008-ban rövid ideig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben parlamenti képviselő is volt.

A Haszmann Pál Közművelődési Egyesület alapító elnöke, a múzeumban működő Csernátoni Népfőiskola létrehozója, vezetője.

2012-ben az Orbán Balázs díjjal, 2013-ban a Haszmann családot Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2018-ban a Háromszék kultúrájáért díjat adományozták részére munkája elismeréseként.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/elhunyt-haszmann-pal/

 

 

--Meghalt D. Lőrincz József politológus, egyetemi oktató

2021. április 22-én, életének 65. évében, elhunyt D. Lőrincz József sepsiszentgyörgyi társadalomkutató, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudomány Karának adjunktusa, korábban a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa.

1956-ban született Sepsiszentgyörgyön, 1980-ban diplomázik a BBTE-en, 1991-1992-ben a CEU hallgatója Prágában, majd 1992 és 1996 között a firenzei European University Institute-on szerez doktori fokozatot. 1996 és 1999 között a csikszeredai KAM (Kulturális Antropológiai Munkacsoport) kutatója, 2000-től a BBTE oktatója.

Munkásságának eredményeit a Transindex Adatbank keretében létrehozott kutatói vendégoldala is összefoglalja, amely itt érhető el: http://lorincz.adatbank.transindex.ro/

Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy

 

 

DÍJAK

 

--FFFF-sajtódíjak: erdélyi magyar újságírókat is díjaztak a szakma legjobbjai között

A Friends for Friends Alapítvány (FFFF) 10 éve díjazza a romániai sajtó legkiemelkedőbb teljesítményeit. Az alapítvány által meghirdetett újságírói megmérettetés egyike a Friends/TBWA reklámügynökség civil kezdeményezéseinek.

A 2020-as évre vonatkozóan 39 médiaanyagot (írott sajtó, videó, fotó, podcast), illetve ezek szerzőit részesítették elismerésben. A benevezett munkákat egy 17 főből álló szakmai zsűri értékelte ki.

Hat kategóriában osztottak díjakat - oknyomozó újságírás kategóriában Jakab Villő Hanga, az Átlátszó Erdély munkatársa is elismerésben részesült, egy nyolcfős szerzői csapat tagjaként. Díjazott írásuk témája a szexuális erőszak, amelyet nem kezelnek megfelelő alapossággal a hatóságok: mint kiderítették, 5 feljelentésből 4 esetben nem jut el az ügy a vádemelés fázisába sem.

Elismerték emellett az Átlátszó Erdély szerkesztőségének munkáját is. A csapat különdíjat kapott a "helyi sajtó" kategóriában.

Forrás és teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?hir=11762&ffffsajtodijak_

 

 

--Márton László kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat

A Nibelung-ének című irodalmi mű fordításáért, valamint teljes írói életművéért Márton László kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat.

Márton László írásai – novellák, regények, tanulmányok, színművek – az 1980-as évek eleje óta jelennek meg, mintegy 25 kötete látott napvilágot. Műfordítóként elsősorban a német irodalom klasszikusait ülteti át. Ebbe a sorba illeszkedik a 800 éves, több mint kétezer strófás Nibelung-ének fordítása is.

Márton László mellett további négy szerző kap Artisjus Irodalmi Díjat.

A költészet kategóriában Wirth Imre Lementem egy üveg borért Hajnóczynak című verseskötetével nyert. A próza kategóriában Kiss Tibor Noé kap elismerést Beláthatatlan táj című regényéért. Szolláth Dávidot Mészöly Miklós című monográfiájáért díjazták a tanulmány kategóriában. Bódi Katalin irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő az Éva születése című kötetért kapja a rangos elismerést, esszé kategóriában.

Forrás: https://kultura.hu/marton-laszlo-kapja-az-idei-artisjus-irodalmi-nagydijat/

 

 

--„Erdélyi Oscar”: szűk körben adták át a 2021-es EMKE-díjakat Kolozsváron

Idén 11 személy részesült az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elismerésében a kultúra különböző területein kiemelkedő tevékenységéért:

Bányai János-díj: Dimény Attila muzeológus – az erdélyi magyar muzeológiában elért eredményeiért és a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum szakszerű működtetéséért, gyarapításáért és korszerűsítéséért;

Janovics Jenő-díj: Bálint Zsigmond fotóművész – a hazai fotómozgalom szolgálatában kifejtett több mint hat évtizedes munkásságáért, a falu világát, a népéletet megörökítő, emberközeli, színvonalas művészetéért;

Kallós Zoltán-díj: Feketelaki Tibor és Székely Melinda – az erdélyi hagyományos néptánckultúra magas szintű művelése és népszerűsítése érdekében kifejtett tevékenységükért;

Kovács György-díj: Nagy Csongor Zsolt színművész, előadóművész – több évtizedes kiemelkedő művészi munkájáért, a különböző erdélyi színpadokon nyújtott, megrendítő erejű alakításai, valamint elmélyült és példamutató, sokoldalú szakmaisága elismeréseként;

Kőváry László-díj: Jánosi Csaba geológus – Székelyföld borvízkincsének háromkötetes összefoglalásában elért eredményei elismeréseként, ismeretterjesztő írásai, valamint az ország első borvízmúzeumának létrehozásában kifejtett tevékenységéért;

Kun Kocsárd-díj: Böjte Csaba / Csaba testvér – aki szóval és tettel tesz tanúságot Isten szeretetéről, egész magyar közösségünket szolgálva;

Monoki István-díj: Kiss László iskolai könyvtáros – a helyi, országos és nemzetközi iskolai könyvtári szervezetekben kifejtett hatékony tevékenységéért;

Nagy István-díj: Nagy Éva Vera zenetanár, karnagy – a Kodály Zoltán szellemiségében kifejtett több évtizedes zenepedagógiai, karnagyi, kiemelkedő művészi és kiváló, önzetlen oktatói tevékenységéért;

Spectator-díj: Szokoly Elek közíró – a háromévtizedes, román és magyar nyelven végzett közírói és szervezői munkálkodása elismeréséül, a korszerű transzilvanizmus terjesztéséért, az előítéletmentes, érvekre figyelő, őszinte dialógus iránti elkötelezettségéért;

Szolnay Sándor-díj: Unipán Helga képzőművész-grafikus – több évtizedes kiváló grafikusi, illusztrátori, könyvtervezői és közművelődési tevékenysége elismeréseképpen;

Vámszer Géza-díj: Széman Rózsa játszóházvezető, közművelő, orvosasszisztens – állandó útkeresésben, fejlődésben lévő, felelősségtudattal és szeretettel végzett, lelkes, odaadó munkájáért.

Életműdíjat a következőknek ítéltek oda:

Bágyoni Szabó István költő-írónak, aki munkássága elismeréseként, különösen az otthonhoz, szülőföldhöz való kötődés érzékletes szemléltetéséért;

Bodor Ádám írónak munkássága elismeréseként, különösképpen az Utunkban közölt, romániai hétköznapokat rögzítő rövidprózasorozatáért, valamint a rendszerváltást megjelenítő regénysorozatáért;

Muzsnay Árpád művelődésszervezőnek, tanárnak, újságírónak közművelődési tevékenységéért, a Dsida-, Páskándi- és Jakabbffy-kutatások ösztönzésében végzett munkájáért, valamint Kölcsey Ferenc emlékezetének ápolásáért.

Kiváló közművelői oklevelet kapott idén:

Henter György református lelkipásztor, Papp László római katolikus pap, Szabó Ákos római katolikus plébános, Gudor Kund Botond református esperes, lelkipásztor, Székely Zoltán Márton és Székely Anna-Eli lelkipásztor–diakónus házaspár, a Búzavirág Néptáncegyüttes és Tóth Guttman Elemér elektromérnök.

Mecénási oklevelet Rusz Sándor vállalkozó és Dr. Magyary Előd fogorvos-tanácsos kapott.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Erdelyi-Oscar-szuk-korben-adtak-at-a-2021-es-EMKE-

 

 

--EMKE-díjat kapott Kiss László iskolai könyvtáros

A gyermekektől kapott szeretet a legnagyobb kitüntetés, illetve az, ha minél több diákkal meg tudja szerettetni az olvasást – állítja Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa, akit az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Monoki István-díjjal tüntetett ki idén.

A díj odaítélésekor közzétett tájékoztatóban többek között úgy fogalmaznak, Kiss László az erdélyi és összmagyar könyvtárügyet, az iskolai könyvtárak ügyét képviseli tevékenyen, és ezen a téren több újító és széles körben elismert kezdeményezése is volt. Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a díjazottról írt laudációban felsorol néhányat az esetenként rendhagyó és figyelemfelkeltő akciókból, amelyeket Kiss László szervezett vagy részt vett benne:

„Ilyen volt többek között 2015-ben az Iskolai könyvtárak a Fekete-tengertől az Északi-tengerig elnevezésű túra, amikor kerékpárral eljutott Konstancától Hágáig, a mintegy 3000 kilométeres út során hirdetve az olvasás és az iskolai könyvtárak fontosságát. Szinte logikus ennek nyomán, hogy oroszlánrészt vállalt szervezőként a hazai CicloBiblio mozgalom, azaz a Kerékpáros Könyvtárosok Nyári Akadémiája működtetésében, tartott könyvtárbemutató és olvasásra ösztönző előadást roma közösségben, szervezett színpadi műhelyt a könyvtárban, jelen volt és van országos és nemzetközi konferenciák, műhelytalálkozók, szakmai napok, évfordulós rendezvények létrehozásában, és olyan természetességgel kapcsolja be a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárát számos mérvadó, országos és nemzetközi, tematikus szakmai projektbe vagy épp az Erasmus+ programba, élményt és tudást biztosítva ezzel a diákoknak, mintha mondjuk a szomszéd település valamelyik intézményével, szervezetével hozna létre partnerséget.”

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/140652/emke-dijat-kapott-kiss-laszlo

 

 

--Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató Sepsiszentgyörgy idei Pro Urbe-díjasa

Sepsiszentgyörgy önkormányzata ellenszavazat nélkül elfogadta, hogy Kiss Jenő, a Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója kapja idén a Pro Urbe díjat. A díszpolgári címet általában a Szent György Napok keretében szervezett ünnepségen nyújtják át hivatalosan, ám idén a járványhelyzet miatt elmaradtak a városnapok, így 2021. április 24-én szűk körben díjazták Kiss Jenőt.

Az 1943-ban született Kiss Jenő díszpolgárrá avatásához írt ajánlásában Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár igazgatója így fogalmaz: „Kiss Jenő már az 1960-as évek közepén, tanárként eljegyezte magát a könyvekkel, hogy aztán közel 35 évnyi könyvtárigazgatói munkája során ez a kapcsolat kiteljesedjen. Ha végigtekintjük a rendszerváltás utáni bő két évtized sepsiszentgyörgyi, háromszéki, de székelyföldi, erdélyi vagy tágabb magyar művelődéstörténetét, számos meghatározó történés, fordulat, esemény kapcsán feltűnik Kiss Jenő neve, tevékeny, fontos szerepű résztvevőként, kezdeményezőként, elindítóként, közreműködőként, katalizátorként – ami több évtizedes munkáját, tevékenységét végig egyértelműen jellemzi”. Szonda Szabolcs méltatásában kifejti, hogy a latin bölcsesség is kimondja: megvan a könyveknek a maguk sorsa, története, illetve hogy a feladat megtalálja emberét.

„Kiss Jenő esetében mindkettő hatványozottan érvényes. Az első aranyigazságot továbbgondolva az is, hogy a könyves embereknek szintén megvan az a sorsuk, történetük, amelyben központi, talán nemcsak hivatással, hanem küldetéssel felérő szereppel bír a könyv, az írott kultúra. Összegzésül elmondható, hogy intézmények, szervezetek, kiadványok, szakmai fórumok alapítása, indítása, megerősítése fűződik Kiss Jenő nevéhez, munkája az építő és közösségteremtő emberé” – áll a laudációban. Kiss Jenő köszönőbeszédében jelezte, megtisztelő számára, hogy a Pro Urbe-díjasok közé tartozhat. Elmondta, szerencsésnek tartja magát, hogy azt dolgozhatta, amit szeretett. Az ezen felüli elismerés már áldás, tette hozzá.

A díjátadón közreműködtek Szőcs Botond zongoraművész és meghívottai.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Kiss-Jeno-nyugalmazott-konyvtarigazgato-

https://www.3szek.ro/load/cikk/140911/vedoszentunk-nincs-egyedul-az-orhelyen-

 

 

--Osztrák állami díjat kap Krasznahorkai László

Krasznahorkai László írónak ítélték oda idén az Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért elismerést – közölte Andrea Mayer osztrák kulturális államtitkár.

Krasznahorkai „egyedülálló stílusú, lenyűgöző képi kifejező erővel rendelkező, a valós és szürreális jelenetek megtalálásában gátlástalan, hűvös iróniával és éles elmével megírt regényei és elbeszélései jól átgondoltak, tökéletesen megírtak és világosan megkomponáltak” – indokolta a zsűri.

A 67 éves Krasznahorkai László írásai közül megjelent németül többek közt a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája, Az urgai fogoly, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó és a Báró Wenckheim hazatér.

A magyar írók közül már megkapta az osztrák elismerést Weöres Sándor (1974), Nádas Péter (1991) és Esterházy Péter (1999).

Forrás: https://kultura.hu/osztrak-allami-dijat-kap-krasznahorkai-laszlo/

 

 

AJÁNLÓ

 

--Elszigetelve: hét író és hét képzőművész a karanténról, a magányról, az elszigeteltség érzéséről

Vannak olyan helyzetek, események, amelyek próbára tesznek minket. Ilyen a világjárvány, amely mély nyomot fog hagyni bennünk, és egész életünket átalakítja.

A Bookart Kiadó és az Iskola Alapítvány Kiadó közös gondozásában jelent meg a #ELSZIGETELVE című kiadvány. A kötetbe hét író (Nyáry Krisztián, Wirth Imre, Cserna-Szabó András, Ozsváth Zsuzsa, Márton Evelin, Kemény István, Molnár T. Eszter) és hét képzőművész (iski Kocsis Tibor, Tombor Zoltán, Részegh Botond, Weiler Péter, Gaál József, Szabó Dorottya, Nagy Kriszta) munkáit válogatták össze. A válogatás fő szempontja: milyen művészeti alkotások alá tudnánk „posztolni”: #ELSZIGETELVE? Az alkotók a régi és új, a világjárvány időszakában készült munkáikból egyaránt megmutattak fontos szegmenseket. A kérdéskör tágasságából kibomlik egy általános emberi létállapot, amelyre a világjárvány kétségkívül újabb rétegeket halmozott. A szövegek és képzőművészeti alkotások észrevetetik: az izoláltság a produktivitást katalizátora is lehet, de tragédiához vagy káoszhoz is vezethet.

A szövegek megmutatják a törésvonalakat a belső és külső valóság között.

Forrás és teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28997

 

 

-- Mit adjunk a kamaszok kezébe? – Könyvek tizenéveseknek

Én vagyok a napod

Marie Pavlenko regénye gyönyörű, fájdalmas felnövéstörténet, amely az érettségire készülő Déborah életének kritikus szakaszáról mesél. Egyedi stílusa, nyelvezete, mai szófordulatai és a szövegben bujkáló humor különösen élvezetessé teszi, és megérintheti a fiatal olvasókat. A párizsi középiskolás mindennapok, a szülők konfliktusa, egy váratlan tragikus fordulat – sok olyasmi van ebben a könyvben, amelynek köszönhetően az olvasó széles érzelmi skálát jár be. A sajátos hangvételű kötetet a felnőttek is szeretni fogják.

Nagyapa hegedűje

Kathy Kacer és Eric Walters regénye a 21. század első éveibe, egy drámatagozatos középiskola diákjai közé kalauzol el. A történet főszereplője, Shirli éppen az éves bemutató előadásra készül – a Hegedűs a háztetőnt játsszák –, amikor kiderül, hogy zenegyűlölőnek hitt, holokauszt-túlélő nagyapja egykor éppen ezen a hangszeren muzsikált. A padlásról váratlanul előkerült emlékek hatására rég eltemetett családi traumák kerülnek felszínre. A számos díjjal elismert kötet mindezt olvasmányos, kamaszos hangvétellel és izgalmas történettel teszi élményszerűvé a fiatal olvasók számára is.

Kalandok az erdő mélyén

Fiala Borcsa új ifjúsági regényében – dunai és balatoni történetek után – Komárom környékére repíti az olvasókat. A főszereplő Jancsi csínytevésben bármelyik környékbeli sráccal felveszi a versenyt, és a kinézete alapján sem egyértelmű, hogy a Jancsi, Janó valójában egy vagány, Janka nevű kislány becenevei. A nagyszülőknél töltött, unalmasnak ígérkező nyári szünet – a bunkerépítéstől egy rejtély felderítéséig – számos kalandot tartogat, és a szigorú tekintetű nagymama is okoz meglepetéseket. A humorral átszőtt kötetet a kiskamaszok fogják értékelni leginkább.

25 szelfi az Árpád-korból

A történelemtanulás unalmas? Lőrinc László szerint egyáltalán nem! Kötetében az Árpád-kori figurák közösségi oldalakon évődnek egymással, szellemes replikákkal kommentelnek, és közben megismertetik a tizenéves korosztályt a kor mindennapjaival, irodalmi és történelmi utalásokkal, aktuális kiszólásokkal és netes trollokkal színesítve a körképet. Ha valakinek megtetszik a kötet, akkor a török korról szóló változatot is érdemes fellapoznia.

Nem vagy egyedül

Anna Woltznak számos regénye jelent már meg magyarul, így a fiatal könyvszeretők jól ismerhetik olvasmányos stílusát, témáinak sokszínűségét és segítő szándékú köteteit, amelyek a didaktikus tanulságok elkerülésével találnak közös hangot a nyitott olvasókkal. A Nem vagy egyedül középpontjában egy hófehér, Alaska nevű kutya és az őt szerető gyerekek állnak. Mindegyikük küzd nehézségekkel, igyekszik beilleszkedni a gimnáziumi közösségbe, ám egyikük még epilepsziás is, és mindennap magyarázkodnia kell a betegsége miatt, másikuk pedig egy érzelmi megrázkódtatásból igyekszik felépülni. Ez a regény sokaknak jelenthet élvezetes, mégis elmélyült olvasmányt.

VIP Világirodalmi paródiák – Újratöltve

Ördögh Ottó kötete először 2008-ban jelent meg, majd a Móra tavaly bővített változattal örvendeztette meg az olykor kíméletlen paródiák rajongóit. A VIP-szerzők persze mind felbukkannak a kötetben Homérosztól Shakespeare-en át Bulgakovig, így derültséget kelt, ha az iskolai kötelező olvasmányokkal együtt adjuk a fiatalok kezébe.

2050 – Ifjúsági novellák a jövőről

Milyen lesz a kamaszok élete 2050-ben? Hogyan fest majd Magyarország? Az antológiában már ismert alkotók és hangjukat kereső ifjú szerzők igyekeznek választ adni a felvetésekre, és a kötetnek előnyére válik ez a sokszínű, ám színvonalában igen egységes válogatás. Bevándorlás, közösségi oldalak, tanulás, szex, környezetvédelem – a novellák számos, a kamaszokat is foglalkoztató kérdést vetnek fel az egyedi hangvételű sci-fikben.

Forrás: https://kultura.hu/mit-adjunk-a-kamaszok-kezebe-konyvek-tizeneveseknek/

 

 

--Ifjúsági regény 1956-ról: megjelent a Kórház az osztályteremben

Kiss Judit Ágnesnek a Pagony Kiadónál megjelent, kamaszoknak szóló regénye nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy bemutassa az 1956-os forradalmat.

A könyv nem könnyű olvasmány, de fontos, hiánypótló regény. Ugyanakkor életigenlő, informatív, tanulságos – nemcsak kamaszok számára, de nekik mindenképpen.

A könyvbe beleolvasni itt lehet: https://www.pagony.hu/cikkek/kiss-judit-agnes-korhaz-az-

osztalyteremben-beleolvaso

Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/ifjusagi-regeny-1956-rol-megjelent-a-korhaz-az-

 

 

--Különleges adatbázist hoztak létre magyar költők műveiből az ELTE kutatói

Negyvenöt, az iskolai irodalomoktatásban szereplő magyar költő művei szerepelnek az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszéke által létrehozott, Verskorpusz című adatbázisban, amelyet a hallgatók és kutatók mellett az irodalomtanároknak is ajánlanak a készítők.

A versek rímeit, ritmusait és más rejtett tulajdonságait feltáró, szabad hozzáférésű adatbázis forrása a Magyar Elektronikus Könyvtár számos, szerzői jogi védelem alatt már nem álló gyűjteménye. A korpusznyelvészet összegyűjti az adott nyelvterületről a szövegeket, különféle szempontok alapján annotálja, vagyis felcímkézi azokat, majd a nyelvi jellemzők közötti keresések révén tár fel összefüggéseket.

A szabad hozzáférésű adatbázist folyamatosan bővítik, legközelebb várhatóan Juhász Gyula és Radnóti Miklós költeményei kerülnek sorra.

Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/kulonleges-adatbazist-hoztak-letre-magyar-koltok-

 

 

--FISZ-könyvek: négy új verseskötet érkezik

A Fiatal Írók Szövetsége elsőkönyveseket megjelentető sorozatában hamarosan négy verseskötet kerül a nyomdába, amelyek mindegyike számot tarthat a szakma és a szélesebb olvasóközönség figyelmére:

Juhász Márió: A konyhában meg Elmore James szól

Katona Ágota: Kezdetben, mégis vihar

Lukács Flóra: Egy sanghaji hotel teraszán

Makáry Sebestyén: Delta.

Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/fisz-konyvek-negy-uj-verseskotet-erkezik/

 

 

--Kiadvány románul ipartörténeti kincseinkről

Volker Wollmann a szerzője annak az összefoglaló jellegű, közel 400 oldalra rúgó kötetnek (Patrimoniu preindustrial și industrial în România / ‘Iparosítás előtti és utáni tárgyi örökség Romániában‘), amely számbaveszi Románia kézműipari és ipari öntvényeit. A szerző Németországban él, erdélyi származású, éppen erdélyisége révén anyanyelvi szinten ismeri a román nyelvet, s ezen foglalta össze az általa megismert ipartörténeti kincs pontos és kifogástalan monográfiáját.

Ipartörténeti szempontból annyira nélkülözhetetlen itthon ez a kötet, hogy román nyelvű kiadását a bukaresti kormány mellett működő Interetnikus Kapcsolatok Hivatala vállalta fel. A Nagyszebeni Német Demokratikus Fórum gondoskodása révén a kötet a nagyszebeni Honterus Kiadónál jelent meg kifogástalan grafikai szerkesztésben, 2020-ban.

Az olvasó a kötetben rátalál Szotyor, Szacsva, Olasztelek, Erdőfüle, Maksa stb. legrégebbi harangjaira is, amelyeknek fényképfelvételeit a Csernátonban élő Kerekes Zoltán készítette.

Külön érdeme a kiadványnak, hogy ismerteti az Erdély területén működő egykori és jelenlegi (Marosvásárhely, Székelyudvarhely) harangöntő műhelyeket.

Erdélyi magyar harangkincsünk a nagyvilágban is ismert lesz, ha a szerző kötete német nyelven is napvilágot lát, bizonyítékaként annak, hogy öntött kincseink különálló, sajátos részét képviselik a mai Románia kincseinek.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/140580/kiadvany-ipartorteneti-kincseinkrol-

 

 

--Palota a Zrínyi utcában – románul

Puskel Péter Palota a Zrínyi utcában című kismonográfiája 2017-ben jelent meg az aradi Kölcsey Egyesület gondozásában. A számos aradi helytörténeti érdekességet és tudnivalót tartalmazó kötet most az Alexandru D. Xenopol Megyei Könyvtár támogatásával román nyelven is napvilágot látott.

A fordítás Román Gábor bibliográfus munkája. A fotókat néhai Siska Szabó Zoltán készítette.

A magyar és a román szöveg online is elérhető a https://www.arad.zone/blog-ar/palat-pe-

strada-zrinyi-mic%C4%83-monografie-a-palatului-bohus-din-arad-partea-i-a címen.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/palota_a_zrinyi_utcaban_romanul.php

 

 

--Kalandozások a Pál utca környékén

A Pál utcai küldetés című könyv a pedagógusok és az olvasók számára is sok kalandot tartogat. Pásztor Csörgei Andrea a MeseCentrum oldalán írt erről.

A felső tagozatban feldolgozandó kötelező olvasmányokkal kapcsolatos szakmai vita hosszú évekre nyúlik vissza. Számos cikk, tanulmány, kerekasztal-beszélgetés témája volt, hogy vajon szükséges-e ugyanazt a szöveget feladni adott évfolyamon valamennyi iskolában, illetve amennyiben igen, nem lenne-e célszerű ezt a listát frissíteni.

A Pál utcai küldetés egyedülálló a könyvpiacon: pedagógusszemmel a lehetőségek tárháza, a kamasz olvasók számára pedig igazi kalandforrás.

Különlegesség a belső borítón található QR-kód, amelynek beolvasásával a könyvhöz készült honlapra kerülünk.

A könyvről szóló írás a https://igyic.hu/tanari/kalandozasok-a-pal-utca-kornyeken.html címen olvasható.

Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/kalandozasok-a-pal-utca-kornyeken/

 

 

--Öt új könyv a Pagonytól

A Pagony Kiadó új könyveiben megmentik Einstein életét, segítenek olvasni, tanulni, és megkedveltetik a kamaszokkal Shakespeare-t. A Most én olvasok! elnevezésű sorozat azért jött létre, hogy a gyerekekkel megismertesse az olvasás örömét. A kiadó legsikeresebb szerzői öt-öt könyvet írnak öt nehézségi szinten. A történetek lazán összefüggnek, de egymástól függetlenül is olvashatók.

Regényes Shakespeare: Makrancos Kata, Rómeó és Júlia – Gimesi Dóra és Jeli Viktória átiratában

Drámát nem könnyű olvasni. A regényes Shakespeare-átiratok megőrzik az eredeti cselekményt, az eredeti helyszíneket, de megközelíthetőbb formába öntik a történeteket, a kamasz olvasó így közelebb kerülhet a szereplők belső világához, vívódásaihoz, könnyen azonosulhat velük. Hiszen Shakespeare darabjai ma is érvényesen szólnak a kamaszokhoz – szereplői is sokszor szinte gyerekek, és dilemmáik ugyanúgy foglalkoztatják a mai olvasókat, mint a régieket. Két szerelmes történet található a kötetben: a Rómeó és Júlia és a Makrancos Kata, egy tragédia és egy komédia – mindkettőben igazi szerelem és társadalmi elvárások ütköznek. Mindkettőben mély a konfliktus, de jelen van a gyógyító humor és a mindent elsöprő érzelem. 14–18 éveseknek ajánlják.

Cornelia Franz: Hogyan mentettem meg Einstein életét?

Emily hajókirándulást kap a születésnapjára, és a Queen Mary 2 fedélzetén New Yorkba tart, amikor egyszer csak egy másik hajón találja magát, mégpedig 1913-ban. Összeismerkedik Lorenzóval és Malikkal, akikkel pontosan ugyanez történt. A három gyerek sorsa összefonódik, amikor összefognak, hogy megakadályozzák az elkerülhetetlennek tűnő, végzetes tűzesetet a hajón, de itt még nincs vége a történetnek: hogyan fognak visszajutni a jelenbe? Ha van valaki, aki segíthet nekik, az Albert Einstein. Kalandos utazás az időben 1913-ba, amikor sok német mindent hátrahagyott, hogy Amerikában új életet kezdhessen.

Az Abszolút könyvek sorozat legújabb tagja, a Hogyan mentettem meg Einstein életét? letehetetlenül izgalmas időutazós kalandregény, a kiskamaszok egyik kedvenc műfaja. 9–12 éveseknek ajánlják.

Kiss Judit Ágnes: Kincs a roncson (illusztrátor: Szimonidesz Hajnalka)

Pandara és Felderen, a két kalózgyerek titokzatos hajóroncsra bukkan a tenger fenekén. Lent a mélyben sötét van, a zár pedig nem enged: a kalózkésre és a víz alatti lámpára is szükség lesz! A kitartás jutalma egy kincsesláda, de vajon miféle kincset rejt? A könyvből kiderül, hogy a kalózgyerekek sem szívesen görnyednek a tankönyvek felett, hiszen sokkal izgalmasabb búvárkodni vagy távcsővel kémlelni a madarakat. Főleg akkor, ha a tenger mélyén egy titokzatos hajóroncsra lelnek. A kis kötet négy rövid fejezetben meséli el a hatalmas hajó rakományának felderítését, ami bőven tartogat meglepetéseket. A könyvet 6–12 éveseknek ajánlják.

Mészöly Ágnes: Levendula és a varázsmacska (illusztrátor: Takács Viktória)

Ki ne álmodott volna már arról, hogy kis kedvence beszélni tud? Valószínűleg mindenki elképzelte minimum egyszer, hogy nemcsak hatalmas, értő szemekkel bámul rá a cicája egy-egy monológ közben, hanem kifejti a saját álláspontját is. Levendula, a mese főszereplője pontosan ilyen macskát talál egy teljesen átlagosnak induló séta során, és ahogy egy élénk képzelőerővel rendelkező kislányhoz illik, ezt teljes természetességgel veszi tudomásul. Azonban kiderül, hogy a cicának egészen másfajta varázslatos képességei is vannak. Levendula és nagypapája hazaviszik a kismacskát, aki hamar a család teljes jogú (és legmókásabb) tagjává válik. A könyvet 5–8 éveseknek ajánlják.

Bendl Vera: A galamb, aki megette az időgyurmát (Illusztrátor: Remsey Dávid)

Józsi átlagos galamb egy apró jellegzetességgel: imádja a körözöttet. Mivel az időgyurma körözöttből készül, Józsi véletlenül csippent abból is. Ennek elképesztő, váratlan következményei lesznek: Józsi egy egész életre elegendő kalandot él át rövid idő alatt. Az időgyurma ugyanis teljesen összekuszálja az időt, jelen esetben felgyorsítja, így a gyanútlanul körözöttet falatozó galamb, Józsi többek között teázik elhunyt nagymamájával, meglátogatja az Északi-sarkot, és szerelemre is talál egy csinos galamblány, Brigi személyében. A könyvet 5–8 éveseknek ajánlják.

Forrás: https://kultura.hu/ot-uj-konyv-a-pagonytol/

 

 

MOZAIK

 

--Angol nyelven jelenik meg Tompa Andrea Kolozsvár-regénye, A hóhér háza

Idén júliusban angolul is megjelenik Tompa Andrea első regénye, A hóhér háza. A könyvet Bernard Adams fordítja angolra, és a Seagull Books adja ki - írja a Könyvesmagazin.

Forrás és teljes cikk itt: https://multikult.transindex.ro/?hir=11746&angol_nyelven_%20_

 

 

--Az egyik holt-tengeri tekercs rejtélyét is segített megoldani a mesterséges intelligencia

Mesterséges intelligencia segített megoldani a holt-tengeri tekercsek egyikének rejtélyét: a technológiát használva a kutatók megerősítették, hogy az Ézsaiás-tekercs nem egyetlen ember, hanem két, rendkívül hasonló kézírású írnok munkája - olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon.

A több mint hét méter hosszú, héber nyelven írt Ézsaiás-tekercs Ézsaiás könyvének másolata, és nagyjából a Kr. e. 2. században készülhetett.

A kutatók korábban nem tudták meghatározni, hogy az 54 kolumnába rendezett szöveg egy vagy több írnok munkája, mivel az egész tekercs nagyon hasonló kézírással készült.

Mladen Popović, a Groningeni Egyetem munkatársa és kollégái mesterséges intelligenciát alkalmazva elemezték a kéziratról készített digitális felvételeket, hogy összevessék a betűk alakjának és stílusának olyan eltéréseit, amelyeket az emberi szem nem könnyen vesz észre.

A PLOS One című folyóiratban publikált eredmények szerint a tekercs két részre oszlik, amelyeket két külön írnok írt.

A szakemberek szerint a két írnok kézírásának ilyen szintű hasonlósága felveti a kérdést, hogy egy olyan „sztárírnok” áll-e a háttérben, aki képes volt utánozni a kollégája kézírását, vagy a két írnok azonos képzést kapott.

A Kr. e 3. és a Kr. u. 1. század között íródott holt-tengeri tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket Kr. u. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől a Júdeai-sivatag néhány barlangjában, a Jerikótól 15 kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán közelében.

Az első tekercseket csaknem hetven éve fedezték fel beduin kecskepásztorok. 1947 és 1956 között összesen 981 szöveget tártak fel, a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A tekercsek jelentős része nem egybefüggő darabban, hanem apró töredékekben maradt fenn.

Forrás: https://mult-kor.hu/az-egyik-holt-tengeri-tekercs-rejtelyet-is-segitett-megoldani-a-

 

 

--Olaszországból került elő a humanista magyar történetírás elveszettnek hitt kézirata

A velencei heterodox emigráns Gian Michele Bruto (1517–1592) Báthory István történetírójaként 1574-től előbb Gyulafehérváron, majd 1576-tól Krakkóban dolgozott monumentális magyar történeti művén. A Bonfini Decadesét folytató Rerum Ungaricarum libri célja az volt, hogy egyetlen nagy narratívában mutassa be a magyar hanyatlás századát, Mátyás király halálától kezdve, Mohácson, Buda és Szigetvár elvesztésén keresztül egészen Báthory István erdélyi fejedelemmé választásáig, s egyben legitimálja az ország keleti részén berendezkedő Szapolyai-dinasztia uralmát. A mű elkészült, ám nyomtatásra nem került, 19. századi akadémiai kiadásához pedig már csak töredékes kéziratok álltak rendelkezésre.

2020 júliusában Trentóban két szegedi kutató, Kasza Péter és Petneházi Gábor Brutus művének egy szinte teljesen ép, kétezer oldalas, autográf kéziratára bukkant, amely alapjaiban változtatta meg mindazt, amit a műről és Brutus történetírói működéséről eddig tudni lehetett. A szenzációs kézirat felfedezése általában is rávilágított a humanista historiográfia feldolgozatlanságára, és ezt a hiányt orvosolandó a két szakember idén márciustól a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében nyert alkalmazást. Feladatuk Brutus munkája mellett általában a 16–17. századi, elfeledett, kéziratban maradt és/vagy kritikai kiadást nélkülöző, Magyarországra vonatkozó történeti műveknek az új szempontú feldolgozása, a kiadási munkálatok előkészítése és koordinálása lesz, további pályázati források bevonásával.

Forrás és teljes cikk itt: https://abtk.hu/hirek/1783-olaszorszagbol-kerult-elo-a-humanista-magyar-

 

 

--Ismeretlen Pilinszky-kéziratot fedeztek fel

Negyven éve lappangó keményfedeles füzet került elő a Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat részeként, a Pilinszky János és Székesfehárvár kapcsolatát bemutató program felvételekor. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először.

Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/ismeretlen-pilinszky-kezirat-kerult-elo/

 

 

Szerkesztők:

 

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár-László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.