ReMeK-e-hírlevél
XV. évf., 2020/2. szám                              ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Módszertani útmutató készült a közgyűjteményi kulturális örökség digitalizálásához és közzétételéhez
--Több mint 25 millió oldal érhető el az Arcanum adatbázisában
--Irodalmi Kávézoo a Cerkabella Kiadó blogja
--Hogyan tehetjük állományunkat a lehető legkívánatosabbá? Merchandising-praktikák
--XII. nemzetközi felolvasómaraton: József Attila – 2020
PÁLYÁZATOK
--Büszkeség és balítélet – A Litera kritikapályázata 2020
--Esszépályázatot hirdet a Kisebbségi Jogvédő Intézet
--Tündérszó meseíró pályázat
--Gyermek- és ifjúsági drámapályázat
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Olvasóklub működik Kézdivásárhelyen
--Olvass fel Marosvásárhelyért!
KITEKINTŐ
--17. századi nyomtatvány került az OSZK-ba
--Kultúrkincsek az Europeana oldalán
--Eredményes a Mikes Kelemen Program
--Klassz kortársak, kortalan klasszikusok
--Megalakult az IGYIC gyerekirodalmi központ
--Ingyen letölthetők a párizsi múzeumok remekművei
--Minden idők 10 leggyakrabban kikölcsönzött könyve
--Ezeket a kortárs prózaköteteket szerettük a legjobban 2019-ben
--Számos erdélyi alkotó is van a Térey-ösztöndíjasok között
--Többezer iratot és nyomtatványt tesz elérhetővé bárki számára a Vatikáni Könyvtár
--Demeter Szilárd: a magyar irodalom infrastruktúrájának megújítására kaptam megbízást
HAZAI
--Könyvek által a világ
--Még mindig nem tudni, hogy viselheti-e Nyirő József nevét a székelyudvarhelyi könyvtár
--Hordozd tenyereden a Tékát! Fogadj örökbe egy oldalt!
--Jutalmazzák az olvasókat
--A román kultúra napja - Helykeresők a színház világában
--Mit olvas az erdélyi magyar?
--Bővült a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szolgáltatási köre
INTERJÚ
--Mivel foglalkozik egy információbróker? Interjú Mikulás Gáborral
--„Le kell venni a nyakkendőt a kultúráról”
--Szükség lenne egy erdélyi irodalmi múzeumra – Balázs Imre József az irodalmi hagyatékok feldolgozásának fontosságáról
ÉVFORDULÓK
--Harminc év alatt a Látó „a szabadságnak híve – és lap maradt”
--A Helikon folyóiratot ünnepelték Kolozsváron
DÍJAK
--Kós Károly-díj Gazda Józsefnek
--Magyar kulturális személyiségeket is kitüntetett Klaus Johannis a román kultúra napján
--Új Bárka-díjasok
--Csabai László kapta a Mészöly-díjat
--Bereményi Géza író kapta a Kölcsey-emlékplakettet
--A magyar kultúra napján díjazták Albert Ernő néprajzkutatót
--A magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Lucian Boia román történészt
--Díjazott az RMDSZ
--Lázár Balázs költő, színművész Bella István-díjas
--Átadták a Pro Cultura-díjakat
ELHALÁLOZÁSű
--Meghalt Mann Lajos
--Elhunyt Tandori Ágnes
--Elhunyt Sir Roger Scruton
--Meghalt Makkai Ádám
--Elhunyt Tornai József
AJÁNLÓ
--Megjelent a Könyvtárvilág webmagazin legújabb száma
--200 modern művészeti könyvet tett ingyen elérhetővé a Guggenheim Múzeum
--Többszáz könyv tölthető le ingyenesen a Getty Museum virtuális könyvtárából
--Öt könyv januárra
--Új könyvsorozat irodalmi életművekből
--2019 gyermekkönyves krónikája: szerzők és könyvek az óévben
-- Megjelent Borcsa Imola első kötete
--Könyvben és interneten böngészhető száz év Erdélyhez kapcsolódó képanyaga
MOZAIK
--Repülőgépből csináltak könyvtárat gyermekeknek
--Versek receptre – Így gyógyít a „sürgősségi költő”
--Nagy-Britannia egyetlen ottalvós könyvtára
--Legfeljebb 16 hónap börtönre ítélhetik, miután 15 éven át fosztogattak egy könyvtárat
--Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Módszertani útmutató készült a közgyűjteményi kulturális örökség digitalizálásához és közzétételéhez
A hosszútávú, 2025-ig tartó Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) keretében elkészült a Fehér Könyv elnevezésű módszertani segédlet, amely bemutatja az aggregátorokat, és tartalmazza a közgyűjtemények digitalizálási munkájához szükséges szabványokat és módszertani segédleteket.
A készítők a gyakorlati segítséget nyújtó dokumentumot folyamatosan változó elektronikus kiadványnak szánták. A technológia folyamatos fejlődése, illetve a digitalizálási gyakorlatok változása miatt a módszertani útmutató időről időre felülvizsgálásra és kiegészítésre fog kerülni.
Az elkészült módszertani útmutató hozzájárul, hogy a közgyűjtemények digitalizálási munkája azonos irányelvek mentén valósuljon meg. Részletesen bemutatja a KDS-ben rögzített aggregátor intézményeket, továbbá tartalmazza a magyar kulturális örökség digitalizálásához és – a hatályos jogi szabályozásoknak megfelelő – online közzétételéhez szükséges, nemzetközileg is alkalmazott szabványokat és metaadat-szerkezeteket.
A Fehér Könyv elérhető itt: https://mandadb.hu/dokumentum/1096777/feher_konyv.pdf
Forrás és teljes cikk itt: http://forumhungaricum.hu/kulturkincs/modszertani-utmutato-keszult-a-

 
--Több mint 25 millió oldal érhető el az Arcanum adatbázisában
Ismét bővült az ADT szolgáltatási köre. Új tartalmak jelentek meg, többek között: Előre, Fogorvosi szemle, Kisalföld, Magyar Szó, Magyar Vasut és Közlekedés, Székely Nemzet. Emellett folyamatos a hiányok pótlása is. Mint írják: januárban jelentősen bővült a Veszprémi Napló, Székely Nép, Magyar Lexikon is.
Forrás: KIT hírlevél, 2020. január 15. (3. szám)
 

--Irodalmi Kávézoo a Cerkabella Kiadó blogja
Hivatalosan is elindult a Cerkabella blogja, az Irodalmi KávéZoo (https://cerkabella.blog/).
Állatian jó könyvajánlók, oktatási segédletek, dráma alapú foglalkozástervek várnak a blogon, ahol mindezek mellett megismerheted a kiadó munkatársait, a Cerkabella könyvek íróit és illusztrátorait is.
A blog folyamatosan frissül, érdemes nyomon követni!
Forrás: https://www.facebook.com/search/top/?q=cerkabella&epa=SEARCH_BOX
 

--Hogyan tehetjük állományunkat a lehető legkívánatosabbá? Merchandising-praktikák
Akárcsak a boltoknak, a könyvtáraknak is vonzóvá kell tenni a készletet, rávenni a látogatókat új dolgok kipróbálására, növelni a kölcsönzést, megbeszéléseket és forgalmat generálni. Ennek eszköze a merchandising.
Az Anythink Könyvtár kölcsönzési mutatója 91 százalékkal nőtt a módszerrel. Az intézményben Stacie Ledden, innovációért és brand-stratégiáért felelős igazgató vezette be a praktikákat. Hozzáteszi, a javulás nem csak ennek, hanem új fiókkönyvtáraknak és a szolgáltatási filozófia átalakításának is köszönhető.
Ledden meglátása szerint a könyv a könyvtár fő terméke. A merchandising egy módja a bemutatásának. Közben a felhasználók vágyait is ki kell szolgálni. A sikeres merchandising "üzenet az agynak". Az egyik kulcsüzenet, hogy a látogatók nem egy virtuális termék miatt hagyják el otthonuk, hanem a szórakoztatásért és a jutalomért. A tereknek és a termékeknek vonzónak kell lenniük.
Fogadótér:
- Az épületnek kívülről is újszerűséget kell sugallni. Ha az régies, a belső is annak fog tűnni.
- Átépítés előtt érdemes megfigyelni, merre közlekednek a látogatók, majd eszerint rendezni a teret.
Az elrendezés művészete:
- A könyvgyűjtemény méretében a "kevesebb több". A fehér falakon meg tud pihenni az ember szeme.
- A kisebb polcok, kevesebb könyvvel hatékonyabbak. A túl sok könyv múzeumi kiállítás hatását kelti.
- Ha egy könyvből több is van, akkor érdemes mindet kitenni. Az a népszerűséget mutatja.
- Érdemes a piramisformát is alkalmazni, ami vezeti a szemeket.
- Az új elrendezés érdeklődést kelt. Ha a bemutató polcról egy hét után sem kölcsönöznek, le kell cserélni.
- A látogatóknak mást jelentenek az új könyvek, mint a könyvtárosoknak. Fenn lehet tartani egy részt, ahol az elmúlt egy évben beszerzett könyvek találhatók.
- A téma ne az aktuális ünnep vagy évforduló legyen. Érdemesebb a keveset kölcsönzött, de fontos szakkönyveket bemutatni. Pl. egy elektronikai könyv azt mutatja, hogy több is van még a témában.
- Mindig egyértelművé kell tenni, hogy a kiállított könyvek kölcsönzhetők.
Filléres dekorok:
- A bemutatópolcoknak nem kell drágának lenniük. Egyik könyvtár egy helyi műanyaggyárral vette fel a kapcsolatot. Másik szerint érdemes a fiatalokat bevonni az alkotásba.
- Nem érdemes kész dolgokat venni. Helyette elő kell venni a kreativitást. Egy sima felület csodákat tesz.
Mindenki munkája:
- Minden munkatársat meg kell tanítani a könyvelhelyezésre. Egyeseknek jobban fog menni, de az alapok mindenkinek kellenek.
- Ki kell kérni a látogatók véleményét is.
- A tervezés alapvető része a munkának.
- Nem mellesleg, az új polcokat a közösségi médiában sem szabad elfelejteni reklámozni. (ref.: Habók Lilla)
Forrás: KIT hírlevél, 2020. jan. 21. (4. szám), 2020. jan. 29. (5. szám)
 

--XII. nemzetközi felolvasómaraton: József Attila – 2020
'Tizenkét éve indult útjára az a határokon átívelő felolvasás, amelyen tavaly több mint 33 000-en vettek részt tizenkét országból, 292 helységből! Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor és Radnóti Miklós művei után idén február 18-án József Attila (1905–1937) alkotásait szólaltatjuk meg, születésének 115. évfordulója alkalmából.' – áll a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár felhívásában, amely az intézmény honlapján magyar, román és angol nyelven is elérhető.
A 12. nemzetközi felolvasómaraton fő szervezője a jelzett könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az esemény központi helyszíne hagyományosan az intézmény előadóterme, a korábbi évekhez hasonlóan a világ bármely pontjáról lehet csatlakozni a felolvasáshoz, bármikor a nap folyamán.
'A közös felolvasás célja ráirányítani a figyelmet, érdeklődést a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére, azokra az emberi, erkölcsi, művészi értékekre, amelyeket képvisel és arra, hogy klasszikusokat olvasni fontos, jó, együtt olvasni még jobb.'
Előző évekhez hasonlóan a felolvasás helyszíne lehet valamely iskola osztálya, díszterme, tornaterme, könyvtár, kávézó, kulturális intézmény, otthon, buszmegálló stb., a lehetőségekhez, körülményekhez mérten. Lehet csatlakozni a felolvasáshoz a központi helyszínen, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében is (utóbbihoz előzetes egyeztetés szükséges telefonon).
A belföldi felolvasók idén is nyomtatott könyvjelzőt kapnak, külföldre elektronikus formában juttatják el a könyvjelzőket a szervezők. A jelentkezési határidő 2020. február 14. A jelentkezés online módon történik, a vonatkozó űrlap elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján, jobboldalt, a József Attila felolvasómaraton – 2020 fotóra kattintva (https://docs.google.com/forms/d/1fRyWZdlYxDWsA6iYauLLXesiAG-ntcmm2urfUAGQuyc/viewform?edit_requested=true).
Az esemény Facebook oldala: XII. Nemzetközi felolvasómaraton: József Attila – 2020 (https://www.facebook.com/events/175581687136726/).
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/819/xii.-nemzetkozi-felolvasomaraton-jozsef-attila--2020---felhivas

 
PÁLYÁZATOK

--Büszkeség és balítélet – A Litera kritikapályázata 2020
A Litera újra meghirdeti Büszkeség és balítélet című, ezúttal kétfordulós kritikapályázatát.
Kb. 5-8 ezer karakter terjedelmű, érvelő, értelmező, igényesen megformált kritikákat várnak a következő könyvek valamelyikéről:
Barnás Ferenc: Életünk végéig, Kalligram, 2019
Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak, Magvető, 2019
Szántó T. Gábor: Európa szimfónia, Scolar, 2019
Térey János: Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba, Jelenkor, 2019
Tóth Krisztina: Fehér farkas, Magvető, 2019.
Beküldési határidő: 2020. február 12.
A pályaműveket a szerkesztőség bírálja el legkésőbb február 19-ig, és kiválasztja könyvenként a két legjobb írást (maximum), amelyeket hetente közöl.
Ezzel egyidőben meghirdetik a pályázat második fordulóját, s újabb négy-öt könyvet kínálnak fel kritikaírásra. Két fordulóban, négy hónapon át tart a küzdelem, a második forduló zárásaként kihirdetik a végeredményt.
A pályázó nem pályázhat már megjelent írással. (Publikációnak számít minden internetes megjelenés is.)
A pályaműveket ide várják: litera@litera.hu és litera2006@gmail.com
A beérkező pályaművek olvashatóak lesznek A Litera kritikapályázata című Facebook-oldalon.
Forrás: https://litera.hu/hirek/buszkeseg-es-balitelet-a-litera-kritikapalyazata-2020.html
 

--Esszépályázatot hirdet a Kisebbségi Jogvédő Intézet
A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázatot hirdet külhoni és magyarországi egyetemi hallgatóknak (jogász, társadalomtudományi, politológus szak), fiatal jogászoknak és kisebbségvédelemmel foglalkozó, pályakezdő külhoni fiataloknak. A pályázat célja, hogy a külhonban tanuló egyetemista, valamint pályakezdő fiatalok újabb ismereteket szerezzenek a kisebbségvédelem terén, és bővítsék ezen a területen megszerzett tudásukat.
Pályázni elsősorban a külhoni magyarsággal, valamint Európa hagyományos nemzeti közösségeivel kapcsolatos – 25 000 és 45 000 karakter közti hosszúságú – jogi, illetve társadalomtudományi elemzéssel lehet.
A pályázat benyújtásának határideje: 2020. április 15, 17:00 óra.
A beérkezett pályázatok díjazásáról a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának tagjai 2020. április 15-e után 14 napon belül hozzák meg döntésüket, a pályamunkákban feldolgozott témák újszerűsége és tudományos hozzáadott értéke alapján. A legjobban sikerült pályázatokat a Kisebbségi Jogvédő Intézet – a pályázó nyilatkozatától függően – az Intézet honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teheti, valamint megjelentetheti az Intézet kiadványaiban.
Forrás és a felhívás teljes szövege, a kötött témák megjelölésével, itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=11367

 
--Tündérszó meseíró pályázat
A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület XI. alkalommal hirdeti meg határok nélküli meseíró pályázatát.
A pályázatra a világ bármely országában élő, 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják e-mailben, csatolt Microsoft Word dokumentumban, vagy postai úton 4 példányban, 2020. március 13-ig.
A pályázatra a 2005. január 1-je és 2011. december 31-e között született gyermekek meséit fogadják.
A mese mellé, kérik, feltétlenül csatolják 1.) a meseíró nevét, 2.) születési idejét (év, hónap, nap), 3.) postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), és 4.) szülei egyikének lehetőleg e-mail címét vagy telefonszámát!
A pályaművek terjedelme legföljebb 6000 karakter (szóközök nélkül) lehet..
Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet a zsűrinek. A pályázó a mese elküldésével hozzájárul műve bármilyen formában történő, külön ellenszolgáltatás nélküli, későbbi nyilvánosságra hozásához.
A pályázat szellemi mecénása Lezsák Sándor költő, a Magyar Országgyűlés alelnöke.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A díjazottakat 2020. május 8-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve névsorukat a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat az Egyesület egy későbbi időpontban megjelenteti.
Elérhetőségek: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1., Magyarország, +36 22/501-161; tunderszopalyazat@gmail.com
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: https://csikszereda.mfa.gov.hu/news/tuenderszo-meseiro-

 
--Gyermek- és ifjúsági drámapályázat
Az „Egy vérből...” című gyermek- és ifjúsági drámapályázatot a magyar nyelvterületen alkotók számára hirdette meg a magyar kultúra napján a Magyar Teátrumi Társaság, a békéscsabai Jókai Színház és a Petőfi Irodalmi Ügynökség.
Korhatár nélkül bárki pályázhat. Az elbíráláskor előnyben részesítik azokat a műveket, amelyek a nemzeti összetartozás érzetének fontosságát erősítik. A pályázat kiírói bábszínházi darabokat is várnak.
A beérkező pályázatokat az előválogatást követően a kiírók által delegált háromtagú szakmai zsűri bírálja el. Az első díj kétmillió, a második egymillió, a harmadik ötszázezer forint pénzjutalommal jár. Az első helyezett pályaművet a Békéscsabai Jókai Színház 2020 őszén műsorra tűzi.
Az előzsűri által kiválasztott művek szerzőivel a Petőfi Irodalmi Ügynökség egyszeri közzétételi szerződést köt. Amennyiben az így közzétett műveket bármelyik magyar színház bemutatná, az ügynökség vállalja, hogy közvetít a színház és a szerző között, szükség esetén jogi és adminisztrációs segítséget nyújt.
A pályázati határidő 2020. június 4., a nemzeti összetartozás napja. A pályázatokat a jokaiszinhaz@jokaiszinhaz.hu címre vagy postai úton a békéscsabai Jókai Színházba várják.
Forrás: https://kultura.hu/gyermek-es-ifjusagi-dramapalyazat/

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Versbeszéd a Teinben
Doina Ioanid költő, a rangos Observator Cultural kulturális hetilap szerkesztője volt a meghívottja a román kultúra napja alkalmából a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a marosvásárhelyi Lector Kiadó által szervezett irodalmi estnek.. Ez alkalomból bemutatták a vendég Ideje, hogy fülbevalót hordj és más poémák címmel megjelent versgyűjteményét, melyet Lövétei Lázár László ültetett magyar nyelvre.
A 2011 óta kijelölt jeles nap időpontjára való tekintettel, amely egyben Mihai Eminescu születésének a dátuma is, a házigazda szerepét betöltő Szonda Szabolcs könyvtárigazgató kezdetben a nagy elődhöz való viszonyulásáról faggatta a meghívottját. Így kiderült, hogy ő Eminescut jó és tisztelnivaló költőnek tartja, de véleménye szerint még nagyon sok jó poéta található a román irodalom berkeiben.
Doina Ioanid Bukarestben született 1968-ban, de gyermekkorában huzamosabb időt töltött a főváros közeli Jilaván és a Brassó megyei Négyfaluban is. A két utóbbi helyszínen megélt élményei a tudatában és lelkében egyaránt mély, a költeményeiben is érzékelhető nyomokat hagytak. A Bukaresti Egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát. Első versei 1998-ban jelentek meg a Ferestre (Ablakok) címet viselő, rajta kívül még hat kortársa költeményeivel együtt, a legsikeresebb román alkotók egyike, Mircea Cărtărescu (1956) író, költő, tanulmányíró jóváhagyásával. A magát versprózában kifejező és csak a szerelemről és halálról író költő eddig hét egyéni kötetet tett le az olvasó asztalára. Műveit francia, magyar, török, szlovén, bulgár, horvát, német, holland, angol, gall és lengyel nyelvre is lefordították.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/versbeszed-a-teinben/?
https://www.3szek.ro/load/cikk/129819/roman-kultura-napja-magyar-kozonseggel
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/kozonsegtalalkozo-doina-ioanid-koltovel-es-szerkesztovel
Legkeresettebb könyveink 2019-ben
A 2019-es év során a Bod Péter Megyei Könyvtárból leggyakrabban kölcsönzött, illetve igényelt könyvek listája a http://kmkt.ro/legkeresettebb-konyveink-2019-ben címen tanulmányozható.
A felsorolás tartalmazza mind a magyar, mind a román nyelvű könyveket, külön kategóriába listázva a felnőttek, tinédzserek, kisiskolások által olvasottakat, valamint azokat, amelyeket a kisgyermekeknek kölcsönöznek. A felsorolás végén pedig a kötelező, illetve ajánlott olvasmányok láthatók.
Forrás: www.kmkt.ro
Emlékező könyvek: Magyari Lajos-emlékest, könyvbemutatóval
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2020. január 22-én a Bod Péter Megyei Könyvtár kettős könyvbemutatóra hívta közönségét a Gábor Áron-terembe.
Nagy érdeklődés övezte a könyvbemutatót, amelyen a Magyari Lajos (1942–2015) által jegyzett, Lélekcserélő idők I–II. (Válogatott vezércikkek: 1989–1990, 1991–1993), illetve a Székely Könyvtár 80. köteteként megjelent, Válogatott versek című könyveket mutatták be.
Minden közművelődési rendezvény, minden szellemi találkozás ünnepnek tekinthető az életünkben, és a nemzeti összetartozás, melynek kiemelt éve az idei, valamiképpen az összmagyar kultúrértékeknek az egységbe kapcsolódását is jelenti – mondta rövid felvezetőjében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, majd bemutatta a vendégeit.
Elsőként Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész szólalt fel, örömét fejezve ki, hogy ilyen sokan ezt választották a magyar kultúra ünnepére szervezett szentgyörgyi események közül, aztán röviden Magyari Lajosról beszélt, akinek ő legalább annyira fontosnak tartja az újságírói tevékenységét, mint a költőit.
Borcsa János kézdivásárhelyi irodalomkritikus is úgy vélekedett, hogy szinte egyenértékű Magyari Lajos költői és közírói tevékenysége, mert bár a hatvanas évek közepén költőként indult, az 1968-ban induló Megyei Tükörben kiteljesedhetett a közírói munkássága is.
Borsodi L. László költő, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője előbb a 2012-ben indított Székely Könyvtár sorozatról beszélt, mely által elődei és kollégái az egyetemesség igényével próbálták felkutatni a régió irodalmi, kulturális értékeit. Mint megtudhattuk, Magyari Lajos válogatott versei Fekete Vince szerkesztésében jelentek meg. Borsodi L. László rövid eszmefuttatásában a táj, szülőföld, haza, szó fogalmakkal próbálta körülhatárolni Magyari költészetét, rámutatva, hogy most megjelent versei többnyire az elnyomott erdélyi magyarságért aggódó poéta hangján szólnak, akinek jószerével nincs magánélete, akinek a közösség gondja a sajátja. Értük és a nevükben lázad, egyetlen célja népének szolgálata.
Az est során Magyari Zoltán István felolvasott édesapja verseiből, Furus Ábel pedig hegedűműveket adott elő. Zongorán kísérte őt Szabó-Siklódi Levente, majd Sebestyén-Lázár Regina.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/130050/a-kolto-es-a-koziro-kotetei-magyari-
https://www.hirmondo.ro/kultura/magyari-lajosra-emlekeztek/
Fotók itt: http://kmkt.ro/emlekezo-konyvek-magyari-lajos-emlekest-konyvbemutatoval
Szent László öröksége - „kétfelvonásos” konferencia
A lovagkirály, a magyarok Szent Lászlója nem csak történelmi szereplő és templombéli falfestmények hőse, annál sokkal több: öröksége ma is nemzetegyesítő szerepet tölt be. Erre alapozták a két székelyföldi – Hargita és Kovászna – és az anyaországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös, Testvérmegyei együttműködés Székelyfölddel Szent László öröksége jegyében című programját, melynek részeként a 2020. január 30-i konferencián több előadó mutatta be a Szent László-legenda megjelenítését, illetve annak különböző szemszögekből való értelmezését.
A konferencia nyitányaként a kilyéni kicsinyke unitárius templom falfestményeivel ismerkedhettek az érdeklődők. Felvezetőként a házigazda szerepét betöltő Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész elmondta, az utóbbi bő száz évben nagyon megfogyatkozott a kilyéni unitáriusok száma, a falu egykor anyaegyházközség volt, most csupán filia. A templomot magyar állami segítséggel újították fel, a falfestmények restaurálása három éve fejeződött be.
A konferencia második része Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban zajlott, a Gábor Áron-teremben erdélyi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei előadók mutatták be a Szent László-legenda erdélyi falképeit, illetve ismertették a lovagkirályhoz fűződő emlékeket a magyarországi megyében. A résztvevőket köszöntötte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is, aki beszédében kiemelte, azért maradhatott meg arányaihoz mérten Székelyföldön a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásaiban.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/130259/szent-laszlo-oroksege
Salamon Ferenc könyvének bemutatója
Salamon Ferenc magyartanár Oktatástörténeti régészkedés Háromszéken 1948-ig című könyvét mutatták be 2020. január 31-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. Az alapos dokumentációs munkával készült könyvet, amely azokig az időkig vezeti vissza az olvasót, amikor a tanárt még mesternek szólították, Tulit Ilona méltatta. A szerzővel Molnár G. Márta beszélgetett.
Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Kétnyelvű kötet a gyergyói örményekről
A gyergyói örmények című kötet a gyergyói és tágabb értelemben az erdélyi örményeket próbálja bemutatni a történelmi emlékeken és az épített örökségen keresztül, betekintést nyújtva a mai örménység életébe is. A kiadvány csíkszeredai bemutatójára 2020. január 31-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében került sor. A kötet első kiadása 2014-ben jelent meg magyar nyelven, azóta megfogalmazódott az igény, hogy román nyelven is lehessen olvasni a gyergyói örményekről. Így született meg a második, bővített, kétnyelvű kiadás, amely Románia Kormánya – Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának pénzügyi támogatásával jelent meg 2019 novemberében. A fotókkal gazdagon illusztrált kiadványt a szerkesztők, dr. Puskás Attila és Kulcsár László szerkesztők ismertették.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2020-01-31
Vonzóak a könyvtár gyermekprogramjai
A Kájoni János Megyei Könyvtárban tartalmas, változatos programokkal várják egész évben a csoportokat a tanintézményekből, iskolákból, óvodákból. A könyvtári foglalkozások, rendhagyó órák, bábelőadások, papírszínház és más tevékenységek minden korosztály számára élményt nyújtó programot kínálnak, egyben, játékos módon, lehetőséget az információszerzésre és tájékozódásra. A magyar és román nyelvű foglalkozásokon számos csoport vett részt 2019-ben. Idén is elkezdődtek a csoportos tevékenységek, januárban a madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola másodikos tanulói látogattak a gyermekkönyvtárba, papírszínház és gyermekdalok éneklése után örömmel nézegették a sok szép gyermekkönyvet. Az AutHelp Egyesület csoportja a Fakalinka bábcsoport előadásán vett részt, a Liviu Rebreanu Általános Iskola kisdiákjai a foglalkozás során hóembert is készítettek a gyermekkönyvtárban. Várják a csoportokat minden korosztályból az Iskola másként elnevezésű, országos iskolai program keretében az idei tanévben is.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/824/vonzoak-a-konyvtar-gyerekprogramjai--valtozatos-foglalkozasok-minden-korosztalynak
A hallgatag vándor – Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében
A Kájoni János Megyei Könyvtár évről-évre olyan rendezvényekkel készül a Magyar Kultúra Napja megünneplésére, amelyek kultúránk kiemelkedő értékeire, nem utolsósorban neves személyiségeink életművére irányítják a figyelmet. Hargita Megye Tanácsának Hon a hazában című rendezvénysorozata részeként, a könyvtár előadótermében összegyűlt népes érdeklődő közönség előtt Kőrösi Csoma Sándor, a 'hallgatag vándor' rendkívüli életútját, munkásságát idézték fel a jeles nap alkalmából. A Kőrösi Csoma élete, keleti útja és tudományos teljesítménye iránti érdeklődés ma sem csökkent. Az életmű kutatói új adatokat, dokumentumokat hoznak napvilágra, amelyek sokszor régi tévhiteket cáfolnak meg, egyben új kérdéseket vetnek fel. A Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár sorozatának 76. kötete az új kutatások tükrében mutatja be Kőrösi Csoma Sándor életútját és munkásságát. A tanulmánykötet szerkesztője, Molnár Vilmos Márai- és József Attila-díjas író mutatta be a könyvet, meghívott vendége, Szász Tibor András a kötetben szereplő Csoma-tanulmányáról beszélt a bemutatón.
A Hargita Stúdió videofelvétele az eseményről: https://www.youtube.com/watch?v=nuk8O-BrBFA
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/821/a-hallgatag-vandor--a-magyar-kultura-napjan-mutattak-be-a-korosi-csoma-sandor-az-ujabb-kutatasok-tukreben-cimu-kotetet
A román kultúra napját ünnepelték a könyvtárban
Az elmúlt évek román nyelvű kulturális eseményeinek felidézésével ünnepelte a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2020. január 17-én a Román Kultúra Napját.  A vidám hangulatú közönségtalálkozón szó esett a nem tiltó és nem kötelező, viszont jelentős erőforrásokat mozgosító jogszabályok fontosságáról, mint például román kultúra napja, magyar kultúra napja, román nyelv napja, magyar nyelv napja, könyv éve, Eminescu-év, könyvtárosok napja kinyilvánítása. A könyvtár rendezvényeit következetesen látogatók szerepeltek a kiállított rendezvényfotókon, és tombolasorsoláson vettek részt. A kortárs román irodalom innovatív közvetítését célzó CLIP LIT projektben részt vevő csíkszeredai diákokat és György Géza románszakos tanárt az esemény keretében a Kájoni János Megyei Könyvtár és a projektet kezdeményező brassói George Barițiu Megyei Könyvtár könyvjutalomban részesítette. A Román Kultúra Napja alkalmával szervezett közönségtalálkozó a George Barițiu Megyei Könyvtár és a Csíki gitárosok gyermekegyüttes közreműködésével, Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával valósult meg.
Sajtóvisszhang: https://informatiahr.ro/ziua-culturii-nationale-celebrata-la-biblioteca-judeteana-kajoni-janos-din-miercurea-ciuc/
Forrás: http://konyvtar..hargitamegye.ro/hu/nd/820/a-roman-kultura-napja-2020
 

--Olvasóklub működik Kézdivásárhelyen
Egy éve alakult a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban, Vántsa Judit igazgatónő kezdeményezésére, egy olvasóklub, amelynek résztvevői minden hónap első hétfőjén találkoznak, és kötetlen beszélgetés során kivesézik olvasmányaikat.
Az önszerveződésen alapuló kezdeményezéshez eddig tíz nő társult, szakmai vezetőjük nem más, mint a klub alapítója, Vántsa Judit.
– Az ötlet onnan jött, hogy szeretünk olvasni, és rendszeresen ajánlgattunk egymásnak könyveket. Úgy éreztem, és ezt jó néhány visszajelzés is megerősítette, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol kötetlenül beszélgethetünk olvasmányainkról. Ahol nem kell szégyellnie senkinek azt, hogy ő csak romantikus regényt, másvalaki csak krimit olvas – avatott be Vántsa Judit, hozzáfűzve, minden olvasmány egy mély beszélgetéshez vezet, ami kikapcsolódás, de hasznos időtöltés is egyben.
Az olvasóklubban érdekesebbnél érdekesebb témák kerülnek terítékre, előfordul, hogy a résztvevők sokszor azon veszik észre magukat, hogy már nem is a könyvről, hanem saját életükről mesélnek.
– A találkozók úgy zajlanak, hogy először mindenki elmondja, hogy az elmúlt egy hónapban mit olvasott, a többiek pedig folyamatosan kérdéseket tesznek fel. Majd az úgynevezett házi feladatról beszélünk, ami azt jelenti, hogy a közösen választott könyvet kivesézzük – részletezte az igazgató.
Az olvasóklub tagjai a magyar szerzők műveit helyezik előnybe, az utóbbi pár hónapot Jókai Anna könyveinek felfedezésével töltötték.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-olvasas-mely-beszelgetes/

 
--Olvass fel Marosvásárhelyért!
A marosvásárhelyi Studium – Prospero Alapítvány a magyar kultúra napja mellett a január 15-i román kultúra napja előtt is felolvasómaratonnal tisztelgett. A két kultúra napját pedig egy héten keresztül előadásokkal, kiállításokkal, beszélgetésekkel kötötte össze.
Az idei események témája a Vásárhelyi történetek volt, így marosvásárhelyi szerzők munkáit és gyermekirodalmi műveit, marosvásárhelyi helyszínen játszódó szépirodalmi műveket, helytörténeti írásokat olvashattak fel a résztvevők.
Azoknak, akik nem saját könyvvel érkeztek az eseményre, lehetőségük volt a szervezők által biztosított könyvek egyikéből felolvasni. Az előző évekhez hasonlóan, a felolvasó maratont élőben közvetítették.
A nyolcórás maratonnak minden óráját egy-egy marosvásárhelyi kortárs szerző indította: Kovács András Ferencet Markó Béla követte, majd sorban Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor, Demény Péter, Sebestyén Mihály, Láng Zsolt és végül az utolsó órát Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja kezdte.
Forrás: https://www.facebook.com/events/2821520604565748/
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/felolvasomaraton-a-magyar-kultura-napjan
 

KITEKINTŐ

--17. századi nyomtatvány került az OSZK-ba
A magyar Szent Korona-kutatás számára is újdonságot jelentő, bibliográfiailag ismeretlen nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. Az 1681. december 9-e után, valószínűleg Bécsben kiadott dokumentum a Szent Korona negyedik soproni tartózkodásáról és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné koronázásáról tudósít.
A rendekkel való újabb kiegyezés szimbolikus aktusaként I. Lipót király harmadik feleségét 1681. december 9-én koronázták magyar királynévá, amely az akkor már közel fél éve tartó országgyűlés méltó lezárása volt. A témával eddigi ismereteink szerint két írás foglalkozott, amelyeknek a Habsburg-udvar titkára, Johannes Probst a szerzője, s mindegyik 1682-ben, Bécsben íródott.
A Központi Antikvárium árverésén vásárolt nyomtatvány 13 pontba szedve ismerteti a Szent Korona bevonulásának menetét, majd 26 pontban a királyné megkoronázásának ceremóniáját. A tartalmi hungarikum mind a magyar koronázás- és parlamentarizmuskutatás, mind a magyarországi historiográfia és könyvtörténet szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, jelentőségét ráadásul tovább növeli, hogy a 16-17. századi magyar koronázásokról viszonylag kevés egykorú vagy közel egykorú önálló kiadvány jelent meg.
Forrás: https://kultura.hu/17-szazadi-nyomtatvany-kerult-az-oszk-ba/

 
--Kultúrkincsek az Europeana oldalán
Mérföldkőhöz érkezett a Forum Hungaricum aggregációs tevékenysége. A Magyar Nemzeti Digitális Archívumban található magyar kulturális örökségi elemek több mint fele megtekinthető az Európai Unió digitális könyvtárában, az Europeana nyilvános felületén is.
A Forum Hungaricum a szakmai jogelődje révén 2014 nyarától végzi az Europeanaval kapcsolatos aggregációs kötelezettségvállalásokat, 2019-től az Europeana által kiállított, akkreditáltan megbízható aggregátor tanúsítvány birtokában.
A Forum Hungaricum az általa üzemeltetett és folyamatosan fejlesztett Magyar Nemzeti Digitális Archívumban található kulturális örökségi elemekből rendszeresen exportál az Europeana felé. A Forum Hungaricum legutóbbi exportálási folyamatának köszönhetően, immár 26 településről 50 partnerintézményétől 334 603 kultúrkincset tett elérhetővé a páneurópai archívumban, ami több mint a fele a Magyar Nemzeti Digitális Archívumba pillanatnyilag feltöltött rekordoknak.
A Forum Hungaricum által aggregált kulturális örökségi elemek rendszeresen bekerülnek az Europeana hetente megjelenő tematikus galériáiba is.
Magyarországról jelenleg összesen 1 066 645 rekord érhető el az Europeanán.
Forrás: http://forumhungaricum.hu/kulturkincs/kulturkincseink-az-europeana-oldalan/

 
--Eredményes a Mikes Kelemen Program
A Mikes Kelemen Program eddig elért eredményeit összegezték szakmai összejövetelen kutatók, valamint szakmai partnerként az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) szakemberei részvételével Budapesten.
A diaszpóra magyarsága könyvtári emlékeinek, hagyatékainak összegyűjtését célzó program 2013-as elindulását követően 2014 januárjában zajlottak le az első gyűjtések, 2014 decemberében pedig megérkeztek az első szállítmányok Magyarországra. Kezdetben hét tengerentúli országban gyűjtöttek magyar központokban, magyar közösségek szervezésében, és 2015-ben egészítették ki a programot azzal, hogy a helyszínekre kutatók utaztak.
A programban 2015 óta 15 kutató vesz részt, összesen 3747 doboz anyagot gyűjtöttek össze. Az unikális anyagok az OSZK és a MNL gondozásába kerültek, amelyik iratokból pedig több példány található, határon túli magyar partnerintézményeknek, könyvtáraknak, iskoláknak, kultúrházaknak ajánlják fel.
A cél, hogy ezeket az iratokat, nyomtatványokat, plakátokat bemutassák és felhasználhatóvá tegyék a Kárpát-medencei magyarság számára. A hazahozott állomány mintegy kétharmada hasznosul és jó kezekbe kerül. Vannak speciális és egyedi anyagok, mint például a 2017-ben az Egyesült Államokból, Észak-Karolinából Magyarországra érkezett, 17. századi protestáns prédikációs iratgyűjtemény.
A Magyar Nemzeti Levéltár Óhazából újhazába – Emberi és családi sorsok az emigrációban című időszaki tárlatán pedig olyan iratokat láthattak az érdeklődők, mint például Ausztráliából Csapó Endre újságíró hagyatéka, Szász Endre skiccei és Antall József egykori miniszterelnök által az emigráció magyarságának küldött írásai.
Forrás: https://kultura.hu/szakmai-osszejovetel-a-mikes-kelemen-program-eredmenyeirol/

 
--Klassz kortársak, kortalan klasszikusok
Hetvenéves fennállása alkalmából különleges rendezvényekkel és meglepetésekkel készül a budapesti Móra Kiadó.
A gyermek- és ifjúsági könyvkiadás gyakorlata rengeteget változott az elmúlt 70 évben. Korszakok jöttek és mentek, de a Móra Kiadó megmaradt, mint a gyerekirodalom értékteremtő és értékeket őrző szakmai műhelye.
Az idei kerek évforduló alkalmából a Móra egy éven át számos izgalmas rendezvénnyel és együttműködéssel, különleges könyvek kiadásával lepi meg olvasóit. Együtt ünnepel azzal az immár négy generációval, nagyszülőkkel, szülőkkel, gyerekekkel és unokákkal, akik több ezer szépirodalmi és ismeretterjesztő kiadványán nőttek, nőnek fel.
A kiadó egyik alapelve, hogy irodalmi értéket képviselő, esztétikailag is magas színvonalú könyveket adjon ki, olyan kiadványokat, amelyek elősegítik a gyerekek fejlődését. A legkisebbek a színes lapozókat nézegetve, a bennük lévő mondókákat hallgatva betipegnek a kultúra világába, ahol aztán olvasó gyerekké, majd gondolkodó felnőtté válnak.
Az ünnepi évet A Pál utcai fiúk-hangoskönyv megjelentetésével nyitja a kiadó. A regény szövegét a Vígszínház azonos című darabjának Nemecseke, Vecsei H. Miklós olvassa fel.
Októberben fény derül rá, ki kapja a következő Janikovszky Éva-díjat, és még december előtt útjára indul a Fekete István születésének 120. évfordulója alkalmából összeállított új vándorkiállítás is.
Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/klassz-kortarsak-kortalan-klasszikusok/
 

--Megalakult az IGYIC gyerekirodalmi központ
Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum (IGYIC) néven új gyerekirodalmi intézet kezdte meg működését 2020 januárjában.
Az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum célja a magyar nyelven született minőségi gyerek- és ifjúsági irodalom szerzőinek és kiadványainak népszerűsítése. Az IGYIC ernyőszervezet, amely projektalapon együttműködik az irodalom és a pedagógustársadalom számos szervezetével és intézményével.
A Centrumot Harmath Artemisz irodalomtörténész vezeti, számos program indult már januárban a szervezet és más, gyerekirodalommal foglalkozó szakember és műhely közreműködésével. Az egyik ilyen az „Ócskavas vagy kincs” című előadás- és kerekasztal-sorozat, amelyen a KRE Gyerekirodalom „szak” és az IGYIC közös szervezésében irodalomtörténészek beszéltek gyerekkori olvasmányélményeikről, irodalmi értékekről és az elértéktelenedésről, meghívott tanár kollégák számoltak be a klasszikus gyerekirodalmi szövegek olvasásának mai, iskolai tapasztalatairól. A „Jön az író” című programsorozat a Magyar Gyerekkönyv Fórummal (HUBBY) és a Fiatal Írók Szövetségével (FISZ) közösen kialakított koncepció szerint olyan személyes találkozások megszervezését tűzte ki célul az olvasóközönség és az alkotók között, amelyek kitágítják az iskolai magyarórák kereteit, és meghatározó, egyedi élményt adnak a diákok számára. A magyarországi és határon túli iskolákba, könyvtárakba tervezett beavatóórákhoz az IGYIC biztosítja a választható író-moderátor párosokat, valamint a szükséges infrastruktúrát. A programsorozat párosai kiválaszthatók lesznek az IGYIC hamarosan elkészülő honlapján lévő listából.
Az IGYIC honlapja nemsokára elérhető lesz, addig is Facebook-oldalukon tájékozódhatnak a készülő programokról.
Forrás: https://litera.hu/hirek/megalakult-az-igyic-gyerekirodalmi-

 
--Ingyen letölthetők a párizsi múzeumok remekművei
A legnagyobb párizsi múzeumok ingyenesen elérhetővé teszik a gyűjteményeikben található több mint 100 ezer műalkotás nagy felbontású digitális reprodukcióját, hogy jobban megismerhesse őket a közönség.
A Petit Palais kiállítócsarnoktól a Modern Művészeti Múzeumig a nemrég kezdődött "open content" akció célja "a gyűjtemények ismertségének és műtárgyaik láthatóságának növelése Franciaországban és külföldön" - írta közleményében a 14 fővárosi múzeumot tömörítő Paris Musées közintézmény, amelyhez olyan világhírű közgyűjtemények tartoznak, mint a Louvre, az Orsay Múzeum, a Grand Palais vagy a Pompidou Központ.
Az adatbázis megnyitása a nagyközönségnek "szavatolja a szabad hozzáférést és valamennyi digitális adat technikai, jogi és pénzügyi korlátozások nélküli elérését, akár kereskedelmi célokra is" - hangsúlyozta a Paris Musées.
A jelenleg megtekinthető 100 ezer műalkotáson túl a közintézmény egyre több felvételt tesz majd fokozatosan ingyenesen hozzáférhetővé. A felhasználók ezentúl a Paris Musées internetes oldalán (http://parismuseescollections.paris.fr/en) keresőszavak segítségével minden műtárgyat megtalálhatnak a hozzájuk tartozó magyarázatokkal, időpontokkal, felhasznált anyagokkal, a művel, eredetével, és letölthetik a kiválasztott, nagy felbontású reprodukciót. A felvételen és a művek leírásán kívül egy felhasználási chartát is kapnak, amelyben mindenkit arra kérnek, hogy a mű forrását és információit mindig tüntesse fel.
A közlemény emlékeztet arra, hogy míg az amszterdami Rijksmuseum vagy a New York-i Metropolitan Múzeum mintájára a nagy nemzetközi gyűjtemények már használják ezt a megoldást, Franciaországban a Paris Musées az első közintézmény, amely bevezeti.
Forrás: KIT hírlevél, 2020. január 15. (3. szám)

 
--Minden idők 10 leggyakrabban kikölcsönzött könyve
125 éves fennállásának alkalmából a New York-i közkönyvtár közreadta annak a tíz könyvnek a listáját, amelyet a legtöbbször kölcsönöztek ki látogatói. A tízből hat könyv gyerekeknek íródott – nem meglepő módon, hiszen a könyvtárak kiemelt fontossággal bírnak a gyerekek életében, hívja fel a figyelmet az openculture.com. A listát vezető The Snowy Day (Ezra Jack Keats kötete) 1962-ben jelent meg és 485 583 alkalommal kölcsönözték ki, magyar fordításban azonban nem elérhető – a listán szereplő összes többi könyvvel ellentétben.
A hat gyerekkönyv mellett a tíz közé került Dale Carnegie Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket című sikerkalauza, valamint három, világszerte ismert regény. Ahogyan azt a könyvtár a honlapján közzétett lista mellett hozzáfűzte a kutatásához, sok szempont adódik össze egy ilyen összesítés létrejötténél: ha a művek évtizedek óta szerepelnek az oktatásban kötelező olvasmányként, ha neves díjakat és elismeréseket kaptak adott ponton, vagy épp valamilyen aktuális események folytán válnak érdekessé, az nagyban fellendítheti a kölcsönzést.
Tekintve, hogy az Egyesült Államok második legnagyobb könyvtáráról van szó, a felmérés az angolszász világban reprezentatívnak is tekinthető.
Forrás: https://dunszt.sk/2020/01/17/minden-idok-10-leggyakrabban-kikolcsonzott-

 
--Ezeket a kortárs prózaköteteket szerettük a legjobban 2019-ben
Bene Zoltán: Áramszünet – Kortárs Kiadó, Budapest, 2018
Az álmok szürrealizmusa ellenére nem avantgárd regény, és sokkal több, mint a francia Houellebecq nemrégiben megjelent, Behódolás című regénye. Tehát nincs feloldás… vagy mégis van? Van valami ebben a keserű utópiában, az igazi szerelmek és barátságok nélküli világban (ez a regény múltja és a mi jelenünk), ami előremutató lehet, és nem is egy dolog. A szerző talán akarata ellenére ír le egy tiszta szerelmet és több (!) önzetlen barátot, s emellett Szegednek, a városnak a szeretetét, ahová élete végén visszatér meghalni. Talán mégis érdemes. Talán az élet célja nemcsak a küzdés maga. (Gáspár Ferenc)
Bodor Ádám: Sehol – Magvető Kiadó, Budapest, 2019
Szótlanságban lapuló tragédiák, mozdulatlanságban megbúvó mozdulatok, elképesztő tájak és lelakott asszonyok, de felbukkan a bodori világ valamennyi jellegzetes motívuma és karaktere is, akárcsak a végig a háttérben feszülő vészjósló atmoszféra. Bodor Ádám Sehol című legújabb novelláskötetében hét elbeszélés olvasható. Ezek az abszurdba hajló balladák újabb variációk végnapokra. A letisztult képek mellett hol légies, hol szigorúan mértéktartó, a lassúságot hirtelen váltja fel a gyors tempó, és még hosszan sorolhatnánk, hogy a Seholt miért is tartjuk a Bodor-életmű méltó darabjának. (Rimóczi László)
Böszörményi Zoltán: Sóvárgás – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019
„Mi könyörögve kértük anyánkat, adja oda mindenünket, hiszen ő nekünk a legdrágább kincs az egész világon. Semmi sem pótolhatja őt. De hajthatatlan maradt. Mi pedig tehetetlenül néztük a készülődését, mit sem tehettünk, mert a kincstár ajtajának varázsszavát csak a tündérkirálynő tudja, senki más. Hiába könyörögtünk az óriások királyának is, nem tudtuk meglágyítani a szívét. Némán néztük hát, ahogy anyánkat az óriások közrefogják, csónakba ültetik, és hajóra szállnak vele..”
Döbbenetes kelet-közép-európai jelenség, hogy a Nyugat-Európába áramló vendégmunkások gyerekeit otthon nagyszülők, ismerősök vagy bérszülők nevelik. Böszörményi Zoltán kisregénye ezt a témát dolgozza föl valós történet alapján. Egy, édesanyja után sóvárgó kislány könnyfakasztó vallomását olvashatjuk, és kötelességünk figyelmeztetni az olvasót, hogy a kortárs irodalom egyik legszomorúbb, legemberpróbálóbb művét tartja kezében. A személyes kálvária mögött ott sötétlik egy egész régió tragédiája. Böszörményi műve kétségbeesett figyelmeztetés arra, hogy a szülő és a gyermek érzelmi kötelékének szétszakítása nemcsak a lelkeket, hanem a társadalmat is szétzilálja. (Orbán János Dénes)
Döme Barbara: Nők a cekkerben. Történetek Skizofréniából – Arany János Alapítvány, Budapest, 2019
Pörgős, izgalmas, életszerű történetek, feszes szerkezetű novellák néhol kis lírai felütéssel, súlyos és tragikus elbeszélések az őrület és a normalitás vékony határán táncoló emberi pszichéről. A kötet eszünkbe juttatja Sylvia Plath Üvegbura című regényét, de Muszka Sándor legutóbbi verseskötetét, a Szégyent is. Súlyos pszichés zavarokról, családi tragédiákról, gyermekkori traumákról, a magányról szólnak ezek a történetek. Nem minden főhős elmebeteg, van, aki csak egyszerűen lelki sérült, valamilyen nehéz terhet cipel, amivel nem bír együtt élni.. Nem tud állapotos maradni, kirúgják a munkahelyéről egy szebb és sikeresebb nő miatt, megerőszakolják, elveszíti a szeretteit, rákap az alkoholra. Nehéz könyv, csak erős idegzetűeknek ajánlom. (Varga Melinda)
Harag Anita: Az évszakhoz képest hűvösebb – Magvető Kiadó, Budapest, 2019
Amikor kezembe vettem a kötetet, úgy a második oldalnál járva két szó jutott az eszembe: pontos és kidolgozott. Pedig egy hétköznapi élettörténet-töredékekből építkező első kötet esetében az ember nemcsak kíváncsi, de gyanakvó is – kelletlenül huzigálja a szája szélét, mint a kocsmában, amikor a hatodik pohár fütyülős meggy után még mindig csak a petróleumot érzi, sehol a megszokott íz és aroma.
Harag Anita prózáiban a rossz pálinkát legfeljebb csak a történetek szereplői érzik, az olvasó olyan tömör, csattanó nélküli, szuggesztív mondatokból álló hiteles jeleneteket kap, melyek nemcsak pillanatnyi érzeteket váltanak ki, hanem másnap, harmadnap is elgondolkodtatnak, befészkelik magukat gondolatainkba és az otthonunkba. (Taródi Laura Luca)
Horváth László Imre: A Kicsi embere – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019
Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb – ezt a sort szeretjük idézgetni Szophoklész Antigonéjának elejéről, miközben megfeledkezünk róla, hogy a görög deinosz szó egyben félelmetest és szörnyűségest is jelent; mégis hajlamosak vagyunk magunkról inkább a jót képzelni. Nem úgy Horváth László Imre, aki A Kicsi embere című könyvében egyenesen azt állítja, hogy a történelem a bűnözők és bűnök krónikája, a hatalomra törők mind pitiánerek – máskor meg nagystílűek –, gengszterek, pénzért és egyéb javakért a saját anyjukat is elárulják. (Gáspár Ferenc)
Király Farkas: Ha elfogy a fény – Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2019
Valamikor a 20. század nyolcvanas éveiben, a Pokol völgye torkolatához közeli Csarnóházán a Büfé fényreklámjának (melyben áram akkoriban már nem keringett) négy betűjéből az első valamiért leesett. Soha nem került vissza a helyére, így a kocsma neve Üfé lett. A Pokol völgyében és vízgyűjtő területén bányászat és fakitermelés folyt, részben a katonaság, részben messzi tájakról odaszerződött emberek közreműködésével, ezért meglehetősen érdekes figurákkal és történetekkel találkozhattak az oda gyakran kiruccanó barlangászok, például az Üfében iszogatva a sört, amelyet a félkarú Gavril pumpált ki biciklipumpával a hordóból, és amelyet korsók híján literes tejesüvegekbe porciózott a kocsmáros. Ebben az alig hihető valóságban összekeveredett a magyar, a román és a szláv hitvilág, sosem volt (vagy mégis?) lények lakták be a karszt üregeit meg az erdők mélyét. Aktív barlangász koromban, azaz mintegy tizenkét év alatt szinte minden hétvégémet az Üfé húsz kilométeres vonzáskörében töltöttem, így elég sok furcsasággal találkoztam, amelyeket nagyon szívesen dolgoztam fel. A kötet szövegeit épp a Pokol völgye, s azon belül az Üfé tartja össze, bár a szereplők mozognak Kárpát-medence-szerte kirándulóként, kivándoroltként, de zsoldos katonaként is. A történetek a rendszerváltás előtti világban kezdődnek, de hogy mikor fejeződnek be, azt nem tudni. (K. F.)
Márkus András: Elza – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019
Az egy szál női nevet viselő regények számomra mindig baljósak. Nincs előhang, nincs ígéret, semmi utalás: itt valami történni fog. Valami súlyos és visszavonhatatlan..
Ha a regények rendelkeznének glikémiás indexszel, ezt a kötetet kiugróan magas értékre sorolhatnánk be. Márkus András Elza című regénye igazi bestia, hatalmas falat még a tűzben edzett olvasóknak is. Adva van egy túlfűtött szexualitású, kamaszodó fiú, aki anyjával s Elza nevű ikerhúgával, valamint egyik cimborájával vakációját tölti a család mocsárvidéki vityillójában a nagyfaterral együtt. A gyanútlan olvasó az elején még azt hinné, hogy a maratoni recskázásnál durvább már nem lesz, pedig hamarosan egy hardcore Tüskevárrá gőzölög szét a történet. (Rimóczi László)
Mezey Katalin: Régi napok rendje – Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2019
A Nobel-díjas angol író, Kauzo Ishiguro Napok romjai című regényének története jutott eszembe, amikor Mezey Katalin idén, a Magyar Napló kiadásában megjelent, Régi napok rendje című elbeszéléskötetét olvasgattam. A rokonítás a narráció történelmi, hangulati, múltidéző, paradigmaszerű attitűdjére támaszkodik. Az elbeszélések társadalmi értelmezés-tartománya és függvényrendszere, az emberi sorsok láttatása, a filmszerű képiség az olvasót a történetek átélésére készteti, a mimézis érzetét kelti benne, azét a mimézisét, melyet Platón ugyan elmarasztalt – mondván, az meggátolja az egyént az ideák, a valóság, végül is az igazság megismerésében: „Homérosztól kezdve minden költő csupán utánzója az erény árnyképeinek, s minden egyébnek, amit a költeményeibe foglal; az igazságot azonban nem éri el egyik sem.”
Mezey Katalin elbeszélései a fenti mimézis-fogalom értelmében utánozzák a valóságot, az írások képisége pedig taglalja, részeire bontja, majd újra összerakja a történések elemeit. (Böszörményi Zoltán)
Miklóssi Szabó István: Testfüggőség – Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2019
A kötet főként az emberi kapcsolatokat kutatja, annak hatásait a környező világra, teszi ezt filozófiai, történeti és szellemi síkon. Az első ciklus, A tagadás történetei a görcsös ragaszkodás, a fizikailag be nem teljesíthető kapcsolatok, a szorongás és a pánikbetegség, az apa és fia közti kapcsolat tematikáját dolgozza fel. Az Anzelm éveiről címet viselő második ciklus a folytonosság jegyében született, az 1400-as évektől napjainkig mutatja be a fő karakter változásait. Bár első pillantásra úgy tűnik, a reinkarnáció foglalja egybe az öt novellát, valójában különféle szellemi állapotokat, stációkat tárgyal, fölhasználva a keresztény, a zsidó vallás és a buddhizmus néhány jellegzetességét.
Miklóssit úgy kell olvasni, ahogyan az ember Nietzschét vagy Hamvast olvas. (kiadói fülszöveg)
Mirtse Zsuzsa: Tizenhárom bűvös tükör. Mesék felnőtteknek – Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2019
Felnőtteknek szóló mesekönyvet tart kezében az Olvasó, amelyben Mirtse Zsuzsa legsajátabb világának, az emberi lélek belső küzdelmeinek magas, soktornyú várát emelte. Számára a mese nem pusztán műfaj, hanem az anyanyelve, szeretetnyelve is, amelyen önmagáról és az emberi kötésekről beszél.
Gyakran csak sokára, felnőttkorunkban valljuk be magunknak, hogy az életünk jó ideje elakadt, mert a múltunkat, sárnehéz emlékeinket nemhogy nem dolgoztuk fel magunkban, hanem egyenesen megtagadtuk. Ilyenkor képtelenek vagyunk leengedni a felvonóhidunkat, nem tudunk kapcsolódni a külvilághoz sem, hiszen a várunk falain belül rekedtünk, annak is a legsötétebb zugában, és azon törjük a fejünket, miközben vonásainkat fürkésszük a tükörben, hogy kik is vagyunk valójában.
Ezzel a súlyos, kilátástalannak tetsző felütéssel kezdődik Mirtse Zsuzsa új kötete, a Tizenhárom bűvös tükör, amelynek minden meséje egy-egy újabb küzdelmes belső utazás és nekirugaszkodás önmaga mélyebb felfedezésének, meghatározásának.
„Nyisd meg magad, állj szóba az emlékeiddel, merj szóba állni velük, és akkor maguk közé fogadnak” – erre biztatnak bennünket is a mesék, egy nagy, talán végenincs utazásra, melynek során már nem is átoknak éljük meg a terheinket, hanem személyes kihívásnak. (kiadói fülszöveg)
Petőcz András: A denevér vére – Napkút Kiadó, Budapest, 2019
Realizmus és mágikus szürrealizmus – ez a két stílus ötvöződik Petőcz András elbeszéléseiben, novelláskötetében. Különös és szuggesztív világ ez, amelyben ismeretlen földrészek sajátos szereplői tűnnek fel, és olykor már nem is tudjuk, a „valóságban” vagyunk-e, vagy éppen a képzelet játszik velünk. Az elbeszélések struktúrája is különleges: a gyakran egyes szám első személyű elbeszélő olyan könnyedséggel mesél, mintha egészen friss élményeket osztana meg velünk, amelyek a lehető legtermészetesebb módon, éppen csak a minap vagy a nagyon közeli múltban történtek volna meg vele, ugyanakkor az impulzusok képtelensége és a történetek helyszínének sokszínűsége arra inti az olvasót, hogy élvezettel, kikapcsolódásképpen, mégis meseként fogadja be mindazt, amit ennek a kötetnek a lapjain megismer.
A könyv érdekessége, hogy az elbeszélések nem köthetők egyetlen országhoz vagy földrészhez. Jól jellemzi a szerző sajátos gondolkodását az Arcok című novella, amelyben a hős mindig ugyanazokat az arcokat látja, bármerre is jár a nagyvilágban.
Petőcz Andrást prózaíróként is jól ismerjük. Márai-díjas, Idegenek című regénye, amelyet több nyelvre lefordítottak, valamint a kiadónknál megjelent, Az Egészen Kicsi Kis Létező című kisregénye, illetve korábbi prózai munkái mind-mind sikeresek voltak a szakma és az olvasók körében egyaránt. Ez a mostani gyűjtemény is méltán lehet mind a szakma, mind az olvasók körében népszerű. (kiadói fülszöveg)
Shrek Tímea: Halott föld ez – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019
Szuggesztív borító, mely egyszerre utal a nincstelenségre, a társas magányra, a sziget-létre, ugyanakkor a mag elvetésére is, melyhez már a remény köthető. Gyanítom, hogy a szerző a kegyetlen történetek jókora részét nem öncélú, meghökkentő, olcsó borzalmakat keltő érzésekért írta, inkább a figyelem felhívása volt a célja. Anyaga (sajnos) volt bőségesen, a kárpátaljai, beregszászi iskolában hátrányos helyzetű diákokat oktatott; egy dolog a hátrányos helyzet Romániában, és más Ukrajnában, ahol a kommunista diktatúra kegyetlenül rányomta bélyegét a mindennapokra. A skála széles: koldulás, szellemi és testi megnyomorítás, alkoholizmus, kábítószerezés, pedofília, gyilkosság, gyerekkereskedelem. Itt álljunk is meg, majd beszél a könyv magáért. (Miklóssi Szabó István)
Turczi István: Deodatus – Scolar, Budapest, 2019
Turczi István ismét különlegeset alkotott: a Deodatus egyszerre hiteles dokumentumokon alapuló történelmi mű, királyi iratokat, régi leveleket és naplókat felnyitó korrajz, amely új adalékokkal szolgál Zsigmond király koráról, ugyanakkor a hovatartozás mélyrétegeit boncoló személyes gesztus is, afféle magánmitológia versben, prózában, korabeli és kitalált dokumentumokkal elbeszélve. Időben hatalmas ívet fog át: kalandregénybe illőn vezeti végig az olvasót a dunántúli vidék római kori kezdeteitől az 1849-es szabadságharcban hősiesen helytálló komáromi katonák küzdelméig.
A maga nemében egyedülálló írói vállalkozást Lévai Ádám grafikái emelik vizuális élménnyé. (kiadói fülszöveg)
Vöröskéry Dóra: Röpképtelen madarak – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019
Több napja a „Pufók Puttó Bt.” szókapcsolaton mosolygok magamban. Aztán eszembe jut a napokig mobilvécébe szorult fickó, a medvévé változott ember, Bánomzúg lakói és az elkeseredett, részeg ara, aki ki akar rabolni egy spermabankot. Megyek az utcán, és feltör belőlem egészen váratlan helyzetekben, például villamosmegállóban, jegyvásárlás közben a röhögés. Az emberek biztos azt gondolják, bolond ez a nő. Egyszerűen nem megy ki a fejemből Vöröskéry Dóra néhány röpképtelen madara. Elképzelem a rasztahajat viselő angyalt, amint spanglit teker. Nem is gondolná az ember, a mennyet milyen könnyű életre hívni. Talán spangli sem kell hozzá, csupán kellő fantázia, bátorság és humorérzék, hogy sellőkről, bonbonházról, boszorkányról, esőkirályról, a női természetről olvassunk jól felépített, feszes szerkezetű, izgalmas cselekményű kisprózákat. (Varga Melinda)
Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/2020-jan-07-0056/ezeket-kortars-prozakoteteket-szerettuk-

 
--Számos erdélyi alkotó is van a Térey-ösztöndíjasok között
Negyvenöt alkotó, köztük számos erdélyi író és költő kapja meg két évre a középgenerációs (35-65 év közti) íróknak szánt Térey-ösztöndíjat - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM).
Egy tizenkilenc tagú szakmai zsűri többfordulós, titkos szavazás eredményeként harminc magyar írót választott ki a legfeljebb ötéves alkotói ösztöndíjra, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum biztosít a Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Programja keretében.
A bizottság két év múlva, 2021 végén egy szakmai zsűri segítségével értékeli a Térey-ösztöndíjasok ezen időtartam alatti irodalmi munkásságát, és legkevesebb öt ösztöndíjassal nem hosszabbítják meg szerződést. A kiválasztottak köre a tartaléklistáról bővült negyvenöt fősre - olvasható a döntésről szóló közleményben. A Térey-ösztöndíjra összesen 330 személyt jelöltek, a harminc kiválasztott mellett a tizenöt fős tartaléklista azért született meg, hogy ha a PIM főigazgatója él vétójogával, vagy valamilyen oknál fogva csökkenne a Térey-ösztöndíjasok száma, akkor az azon szereplők léphessenek előre. Demeter Szilárd nem vétózott, sőt, javaslatára a Térey-ösztöndíjbizottság úgy döntött, két évre mind a negyvenöt kiválasztott író megkapja a Térey-ösztöndíjat.
Az ösztöndíjra javasolt 45 alkotó: Bartók Imre, Berta Zsolt, Czilli Aranka, Csehy Zoltán, Csender Levente, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Garaczi László, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Hodossy Gyula, Kemény István, Keresztesi József, Király Zoltán, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Láng Zsolt, László Noémi, Lázár Balázs, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Majoros Sándor, Márton László, Molnár Vilmos, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, Rózsássy Barbara, Sajó László, Sántha Attila, Solymosi Bálint, Szálinger Balázs, Száraz Miklós György, Szilasi László, Szőcs Petra, Terék Anna, Varga Melinda, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor, Zoltán Gábor, Zsille Gábor.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11379&szamos_erdelyi_alkoto_is_van_a_tereyosztondijasok_kozott

 
--Többezer iratot és nyomtatványt tesz elérhetővé bárki számára a Vatikáni Könyvtár
75 ezer kódexet, 85 ezer ősnyomtatványt és több mint egymillió könyvet digitalizál a Vatikáni Apostoli Könyvtár, ezzel hihetetlen értékes anyagokat elérhetővé téve a világhálón.
A világ egyik legrégebbi könyvtárát még V. Miklós pápa alapította 1451-ben, aki jómaga bibliofil volt. A gyűjtemény akkoriban 1200 kötetből állt, amik római és görög klasszikusok, valamint Konstantinápolyból származó szövegek voltak elsősorban. A kezdeti 1200 kötetből végül az évszázadok során hatalmas gyűjtemény fejlődött ki.
Ezt a hatalmas mennyiségű és felbecsülhetetlen értékű anyagot szeretnék online is elérhető tenni, így még évekkel ezelőtt elindítottak egy digitalizációs munkát, aminek köszönhetően könnyedén elérhetjük a vatikáni kódexek titkait.
Ez persze egy lassú folyamat, de már most igen sok minden megtalálható a DigiVatLib adatbázisban, ahol nemcsak szöveges dokumentumok, hanem grafikai anyagok, medálok és érmék is elérhetők, és természetesen a feltöltött iratok száma is folyamatosan nő, ezzel egy fontos és kevesek által látott világba engedve bepillantást.
Forrás: https://kulturvilag.blogstar.hu/2020/01/17/tobbezer-iratot-es-nyomtatvanyt-tesz-elerhetove-

 
--Demeter Szilárd: a magyar irodalom infrastruktúrájának megújítására kaptam megbízást
Egyebek mellett a magyar irodalom és könyvkultúra infrastruktúrájának megújítását, valamint az anyanyelvi kultúrával foglalkozó intézményeknek közös otthont adó Magyar Nyelv Háza felépítését tűzte ki célul a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) vezető Demeter Szilárd, akit januártól újabb két évre a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá neveztek ki.
Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/demeter-szilard-a-magyar-irodalom-infrastrukturajanak-megujitasara-kaptam-

 
HAZAI

--Könyvek által a világ
Ha azt vesszük, hogy országos szinten egyre apad a könyvtárhasználók száma, már az is jó, ha mi szinten maradunk – nem túl optimista, de valós Szonda Szabolcsnak, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójának a megállapítása. Annak pedig, hogy a sepsiszentgyörgyi közkönyvtár olvasóinak létszáma nem fogy, egyszerű a titka: számos olyan rendezvényt szerveznek, amelyek valamiképpen mind-mind kötődnek a könyvhöz, az írott kultúrához, ezáltal folyamatosan magukhoz „édesgetve” tartják meg a közönséget.
A Bod Péter Megyei Könyvtár olvasóinak száma kilencezer körüli, ennek mintegy kétharmada aktív olvasó – kezdi összegzését Szonda Szabolcs. Az évi 800–850 új beiratkozó is nagyjából a korábbi évek szintjén maradt, s 75 ezer körül stabilizálódott az egyéni igénylések száma is.
A könyvtárlátogatók olvasói szokásai nem sokat változtak az elmúlt évek során. Továbbra is a házi olvasmányok a legtöbbet kölcsönzött könyvek, de emellett nagy az érdeklődés a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom iránt is, illetve a felnőtt olvasók is egyre jobban figyelik a kortárs irodalmat, bár körükben a könnyebb műfajok és az életmódkönyvek a legkeresettebbek.
A múlt évben két jelentős előrelépés történt az intézmény életében: nagy sikerként könyveli el az igazgató az Olt negyedi fiókkönyvtárat, ahol az élet megpezsdült, immár ott is rendszeres gyerekfoglalkozásokat tartanak, egyetlen hátránya, hogy meglehetősen eldugott helyen található, a város vezetősége azonban megígérte, az odatalálást megkönnyítő táblákat szerelnek fel idén. A másik fontos változás a tavalyelőtt bejegyzett, de működését csak tavalytól megkezdett Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület: a civil szervezet főként a partnerségben megvalósítható programok révén tudja segíteni a könyvtárt. Az egyesület tavaly már öt sikeres pályázatot bonyolított le, a szentgyörgyi önkormányzat a könyvtár két népszerű programja, a Csodalámpa és a Háromszéki TÉT (tudás, élmény, tapasztalat) Estek folytatását támogatta, a tavaly újra megszervezett Könyvkaland vetélkedő a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap segítségével valósult meg, illetve a megyei tanács egy szakmai út létrejöttéhez járult hozzá: mivel előbb-utóbb új székhelyet fog kapni a Bod Péter Megyei Könyvtár is, alkalmazottjainak egy része új vagy felújított épületben működő közkönyvtárakat (Nagyszeben, Kolozsvár, Nagybánya) látogatott meg, felmérve az előnyöket és hátrányokat, hogy a majdani székhelyüket a célnak leginkább megfelelő módon lehessen kialakítani.
A Bod Péter Megyei Könyvtár 250 ezres állománya tavaly mintegy 4800 darabbal, leginkább könyvvel gyarapodott, fele-fele arányban vásárlással és adományozással. Hogy nagy az adományozási kedv Háromszéken, az jó is, meg nem is: a gond az, hogy többnyire ugyanazokat a könyveket (az 1970-es, 80-as évek hazai könyvtermését) viszik be az ajándékozók, ezekkel azonban az évek során már a községi könyvtárakat is ellátták. Amire viszont szükségük lenne: gyerek- és ifjúsági irodalom, amiből meglehetősen kevés kerül adomány révén a könyvtárba. Továbbra is gondot jelent a köteles példányok gyűjtése, a módfelett megszaporodott kiadók nem mindenike tesz eleget ennek a kötelességének.
Fontos programokat indított el tavaly a Bod Péter Megyei Könyvtár: helyi kiadványok digitalizálása, repertorizálása, sajtóbibliográfiai feldolgozása – ez komoly szakmai kihívás az intézmény számára, jelentősége azonban vitathatatlan.
Ami a könyvtárnak otthont adó épület állagát illeti, az évekkel ezelőtt elkezdett felújítás továbbra is egy helyben toporog, tavaly a lábazat kiszárítási folyamata kezdődött el, a vakolat már csak tavasszal kerül vissza a helyére.
És végül a könyvtár rendezvényeiről ejtettünk szót. Tavaly hatvan saját programot szervezett a könyvtár és még huszonötöt befogadott. Jellemzővé vált az utóbbi időben, hogy más intézmények, szervezetek rendezvényeket ajánlanak a könyvtárnak – ez bővíti a Bod Péter Megyei Könyvtár kulturális kínálatát. A városi és megyei művelődési rendezvényekből ezután is kiveszi részét a könyvtár, hogy bizonyos eseményekre kiket tudnak elhívni, az sok mindentől függ: a Szent György Napok például többnyire egybeesik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal, magyar szerzőt ezért elég nehéz ilyenkor Szentgyörgyre hozni (akad olyan író, akit már évek óta próbálnak elhívni).
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/129676/konyvek-altal-a-vilag

 
--Még mindig nem tudni, hogy viselheti-e Nyirő József nevét a székelyudvarhelyi könyvtár
Egyelőre fel van függesztve a székelyudvarhelyi városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezésére vonatkozó tanácsi határozat, mivel a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal a közigazgatási bíróságon támadta meg az elképzelést, az író által szerintük képviselt ideológiára hivatkozva. A székelyudvarhelyi városházán úgy vélik, törvényes az elnevezés.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/meg-mindig-nem-tudni-hogy-viselheti-e-nyiro-

 
--Hordozd tenyereden a Tékát! Fogadj örökbe egy oldalt!
Tisztelgésként a Magyar Kultúra Napja előtt, a Teleki Téka 2020. január 22-én indította el ez évi örökbefogadási akcióját, a Fogadj örökbe egy oldalt a Teleki Tékában című kampányt.
Január 22. és 31. között megtekinthetőek voltak a kiemelt könyvek, kéziratok, amelyek restaurálásához bárki hozzájárulhat adományával 2020-ban. A restaurálást a Teleki Téka restaurátora, Márton Krisztina végzi majd, az adományokat a szükséges anyagok beszerzésére fordítják.
Egy oldal örökbefogadása 25 lejt jelent, amelyet átadhatnak a Teleki Tékában Lázok Klárának vagy átutalhatják a Teleki Téka Alapítvány bankszámlaszámára: RO29 BTRL RONC RT0383438001.
A kiemelt értékek, amelyek restaurálásához hozzájárulhatnak 2020-ban: Balassi Bálint Istenes énekeinek 1660-as unikumpéldánya, egy, Heltai Gáspárné műhelyében nyomtatott 1577-es széphistóriás kötet, Heltai Gáspár Krónika az magyaroknak dolgairól című műve, amelyet Heltai Gáspárné műhelyében adták ki, 1575-ben (a mű Attilától kezdve II. Lajosig tárgyalja a magyarok történetét, a jeles író, lelkész, nyomdász és kiadó 1574-ben bekövetkezett halála miatt a nyomtatást özvegye fejezte be; a kötetet több fametszet is díszíti, és Orbán Balázs adományából került a székelykeresztúri unitárius gimnázium birtokába, majd onnan a Teleki-Bolyai Könyvtárba), Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája (1653), Kaposi Sámuel gyulafehérvári professzor teológiai előadásain készült jegyzeteinek kéziratkötete, Bogáti Fazekas Miklós unitárius iskolamester, prédikátor Szép história az tökéletes asszonyállatokról c. értekezése (1577-ben adta ki Heltai Gáspárné Kolozsváron, később további igen ritka széphistóriákkal kötötték össze, ezek közül Enyedi György Gismunda és Gisquardus históriája című műve unikum példány – Debrecen, Rudolf Hoffhalter műhelye, 1577.).
Forrás: https://www.facebook.com/events/543587973170382/
https://www.facebook..com/permalink.php?story_fbid=2915221021822767&id=741405552537669

 
--Jutalmazzák az olvasókat
Fontosnak tartja a helyi szerzők műveinek népszerűsítését a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, az intézményben fiatal kölcsönzőkből sincs hiány, de persze mindig törekednek az olvasói kör szélesítésére – hangsúlyozza Vántsa Judit igazgatónő a Székely Hírmondó napilapban megjelent interjúban.
Értékes könyvjutalmat sorsolt ki az intézmény azok között, akik 2019 decemberében iratkoztak be vagy újították meg a könyvtári tagságukat, elsősorban helyi szerzők köteteit, de figyeltek arra is, hogy ha gyerek nyer, életkorának megfelelő olvasnivalót kapjon.
Népszerűségét bizonyítja, hogy már 13. éve fut a „vak ajándék” című játék, amelyet sokan már novembertől várnak. Lényege, hogy az olvasók karácsony előtt „látatlanban” választhatnak egy-egy kötetet, a becsomagolt könyvről csak otthon derül ki, hogy pontosan mit is emeltek ki a kosárból. Sejteni annyit lehet, hogy szépirodalmat vehetnek majd a kezükbe, illetve frissen kiadott könyvet, hiszen éppen ez a lényeg: kimozdítani a „rutinból” az olvasókat, mivel sokan akaratlanul is ráállnak egy műfajra, legyen az krimi, romantikus történetek vagy szakirodalom. Idén kérdőívet is találhattak a „vak ajándék”-kötetekben a könyvtárlátogatók, amelyet január 30-áig vártak vissza kitöltve; aki névvel tette ezt, részt vett egy újabb könyvsorsoláson.
A könyvtárvezető elmondta azt is, télen érezhetően megugrik a könyvtár látogatottsága, az ünnepekkel járó szabadnapokon igyekszenek „pótolni”, az évszakkal jár a „bekuckózás” igénye. Másik ilyen időszak a nyári vakáció, ami szintén a több szabadidővel magyarázható.
És hogy melyek azok a kötetek, szerzők, akikre legtöbben kíváncsiak voltak? Az intézmény két összesítést is készített, a legnépszerűbb írók közül az első tíz a következő: Bartos Erika, Leiner Laura, Berg Judit, Borsa Brown, Danielle Steel, Tea Stilton, Liane Schneider, Fábián Janka, Jeff Kinney és Geronimo Stilton, tehát az ő könyveiket kölcsönözték ki legtöbbször az elmúlt évben. Néhány helyezéssel hátrább, de még mindig az élmezőnyben feltűnő magyar szerzők például Lőrincz L. László, Wass Albert, Szabó Magda, Jókai Mór, Benedek Elek.
A legtöbbször kikölcsönzött egyes kötetek: A Szent Johanna gimi (Leiner Laura), Thomas, a gőzmozdony (Wilbert Awdry), Az Arab lánya (Borsa Brown), Alma; A sötét birodalom (Berg Judit), A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc), Rumini (Berg Judit), Az osztály vesztese (Wéber Anikó), Az Arab (Borsa Brown), Az arany ember (Jókai Mór), Maradj velem; Iskolák versenye (Leiner Laura).
Ami a szépen felújított könyvtár épületén idén várható fejlesztéseket illeti, egy dolog van hátra: az akadálymentesítés. Mozgáskorlátozottak számára feljárót, mosdót alakítanak ki, vakok és gyengén látók tájékozódását is különleges segítő rendszer teszi majd lehetővé.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/jutalmazzak-az-olvasokat/

 
--A román kultúra napja - Helykeresők a színház világában
A kultúra, akárcsak az univerzum, folyamatosan tágul, nem ismerjük határait – és ebben a táguló világban keresi a helyét a sepsiszentgyörgyi CuccMucc Ifjúsági Művészeti Központ, amelyet a helybeli Mikes Kelemen Elméleti Líceum néhány diákja a Com’On Sepsiszentgyörgy program keretében hívott életre. Két kultúra között címmel ők szervezték meg azt a találkozót 2020. január 16-án, a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében, amelyen Székely Csaba író, drámaíró kínált fogódzókat környezetünk megértéséhez. A beszélgetés egyik célja a román és a magyar fiatalság egymáshoz való közelítése volt, ezért két nyelven, románul és magyarul folyt, két moderátor irányításával: románul Popa Anna Maria, az Andrei Mureşanu színház vezetője, magyarul pedig Sebestyén Aba színművész, rendező, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió vezetője szólt a főként magyar középiskolásokból álló közönséghez.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/129872/helykeresok-a-szinhaz-vilagaban-a-

 
--Mit olvas az erdélyi magyar?
A magyar kultúra napja alkalmából könyvtárak segítségével próbálták megválaszolni a kérdést. Kötelezőt biztosan!
A kérdés egyértelmű és konkrét megválaszolása nyilván lehetetlen, de azért az összeállítás szerzője megkért néhány könyvtárat, hogy segítsen ebben.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28226
 

--Bővült a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szolgáltatási köre
A kézdivásárhelyi városi könyvtárat felvették a Magyar Tudományos Akadémia EISZ intézményi körébe.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium céltámogatást biztosított az EISZ számára, hogy határon túli magyar intézményeknek nyújtson lehetőséget az online szakirodalmi és közművelődési források elérésére. Ennek köszönhetően az intézmény adatbázis-előfizetését 100%-ban támogatja az EISZ.
Az adatbázist főleg diákok, kutatók, egyetemisták, szakdolgozatot írók figyelmébe ajánlják. Böngészhető telefonon, laptopon is, de csak a könyvtár hálózatán keresztül, beiratkozott olvasóknak.
Többnyire szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, szakdolgozatok, tudományos munkák tölthetők le, de szép számmal van köztük szépirodalom, gyerekirodalom is.
Szaktárs felület (https://www.szaktars.hu/) - 10 szakkönyvkiadó 6800 kötete elsősorban a bölcsészet- és társadalomtudományok köréből.
Akadémiai Kiadó MeRSZ (https://mersz.hu/) - 500 szakkönyv elsősorban egyetemisták számára.
Akadémiai Kiadó szótárai - magyar egynyelvű szótárak (A magyar helyesírás szabályai, Idegen szavak és kifejezések szótára, Magyar értelmező kéziszótár, Magyar szinonimaszótár stb.), illetve kétnyelvű szótárak angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, holland, kínai, szlovén, latin, svéd nyelven. A nagyobb szótárak könnyedén telepíthetők a Word szövegszerkesztő programhoz: https://www.szotar.net/egyeb/office/
Az adatbázis folyamatosan bővülni fog!
Forrás: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar/posts/1273510239501529

 
INTERJÚ

--Mivel foglalkozik egy információbróker? Interjú Mikulás Gáborral
Sokak számára az információbrókerség fából vaskarikának tűnik ma, az internet korában, amikor úgy érezzük, minden tény, tudnivaló csupán egyetlen kattintásra van tőlünk. Mikulás Gáborral, a téma egyik szakértőjével, a Magyar Információbrókerek Egyesületének elnökével beszélgetve azonban kiderül, hogy korántsem egyszerű hozzájutni minden adathoz, a válogatás gyakran értő szakembert kíván. De válhat-e egy dadusból információbróker?
Forrás és az interjú itt: https://kepmas.hu/mivel-foglalkozik-egy-informaciobroker

 
--„Le kell venni a nyakkendőt a kultúráról”
Milyen kulturális intézményekre lenne szükség ma Erdélyben, illetve mivel lehetne segíteni a fiatalok kulturális nevelését? A kérdésekre Czégényi Dóra és Tamás Csilla válaszolt.
Forrás és az interjú itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28225

 
--Szükség lenne egy erdélyi irodalmi múzeumra – Balázs Imre József az irodalmi hagyatékok feldolgozásának fontosságáról
Erdélyi kitekintésű, kolozsvári központú irodalmi múzeumot kellene létrehozni, ugyanakkor rengeteg kívánnivalót hagy maga után az irodalmi hagyatékok megőrzése és feldolgozása, így fontos értékek kallódhatnak el, kophatnak ki a köztudatból – mondta el a Krónikának Balázs Imre József irodalomtörténész. Az egyetemi oktató kifejtette, sokat tehetne a szakma, illetve az erdélyi kultúrafinanszírozás az irodalmi hagyatékok programszerű feldolgozásáért, harminc évvel a rendszerváltás után már felhalmozódott az a tudásanyag és szakmai tapasztalat, amit nagyszabású vállalkozás foghatna össze.
Forrás és az interjú itt: https://kronikaonline.ro/kultura/szukseg-van-egy-erdelyi-irodalmi-muzeumra-n-

 
ÉVFORDULÓK

--Harminc év alatt a Látó „a szabadságnak híve – és lap maradt”
A marosvásárhelyi Bernády György Alapítványnál rendkívüli lapszám-bemutatót tartott a Látó szépirodalmi lap szerkesztősége 2020. január 22-én. Mit láttunk a Látó 30. születésnapján?
A vásárhelyi magyar értelmiség közös helyén a fiatal felnőttektől a legidősebbekig mindenki képviseltette magát, teltházas esemény volt. Hasonlóképpen a szerkesztőség is, kezdve a fiatal Szabó Róbert Csabával, aki öntudatosan tartotta a mikrofont az ősi Gálfalvinak a felolvasás alatt, majd Láng Zsolt a maga tárgyias, kifinomultan laza européerségével, mellette Kovács András Ferenc, aki most is a jellegzetes KAF-frizurát viselte, mint ahogy most is a behemót kutyákra jellemző lelkesedésével vett részt az atmoszférában, bal szélen pedig a bohém, pipás, tarkabarka Demény Péter.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28229

 
--A Helikon folyóiratot ünnepelték Kolozsváron
A Helikon szellemi műhely, baráti társaság, békés, szent pagony az egyre hisztérikusabbá váló magyar irodalomban – jellemezték az először kereken 30 éve megjelenő kolozsvári irodalmi folyóiratot szerkesztői, szerzői a 2020. január 31-i születésnapi felolvasóesten Kolozsváron, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán.
„Harminc? Az is valami?!” – ezzel a mottóval jelent meg a január 10-i ünnepi szám, az első főszerkesztő-helyettes, Király László visszaemlékező írásából idézve. Persze nem csak harminc évről van szó, hiszen a Helikon az 1946-tól megjelenő Utunk utódlapja. A névváltással kapcsolatban Király László szövegében szerepel egy anekdota, ami érzékelteti a rendszerváltás hangulatát az irodalmi szerkesztőségekben: alighanem perceken múlt, hogy a kolozsvári lap neve lett az erdélyi magyar irodalom polgári vonulatának örökségét felvállaló Helikon, és nem a marosvásárhelyi Igaz Szót, a nemrég szintén 30. születésnapját ünneplő Látót nevezték így át, a két főszerkesztő ugyanis majdnem egyszerre telefonált Bukarestbe Domokos Gézának, hogy bejelentsék a névválasztásukat.
A Helikon feladata többrétű, fogalmazott az irodalmi esten Karácsonyi Zsolt főszerkesztő. „Elsősorban fenn kell tartanunk egy szellemi teret, amelyben szerkesztők, szerzők, olvasók egyaránt jól érzik magukat” – mondta, hozzátéve, hogy az itt zajló ténykedést a Kárpát-medencében, lehetőség szerint azon túl is fel kell mutatnia a lapnak, amelyet a kezdetektől fogva a nyitottság, a sajátosra, újra való odafigyelés jellemez, és amely egyszerre összpontosít az idősebb nemzedékre és a fiatal generációkra is.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/121651-harminc-eves-szellemi-m-hely-a-helikon-folyoiratot-unnepeltek-kolozsvaron

 
DÍJAK

--Kós Károly-díj Gazda Józsefnek
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díjjal tüntette ki Gazda Józsefet. A kovásznai művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező 2020. január 11-én vette át a díjat, amelyet – mint Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének méltatásában elhangzott – szerteágazó, tartalmas, magas színvonalú és mélyen elkötelezett munkásságáért ítéltek oda. A 84. éves kitüntetett irigylésre méltó frissességgel és dicséretes szerénységgel vallotta meg köszönetmondásában, hogy ő csak tette a dolgát ott, ahová a Teremtő állította, a nemzet napszámosaként.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/129707/elismeres-gazda-jozsefnek-kos-karoly-dij

 
--Magyar kulturális személyiségeket is kitüntetett Klaus Johannis a román kultúra napján
A román kultúra napjának alkalmából állami kitüntetést adományozott Klaus Johannis az erdélyi magyar kultúra két személyiségének is. Az elnöki dekrétum szerint a román kulturális érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki az államfő Szenkovics Enikő kolozsvári műfordítót és Szabó Bálint kolozsvári építőmérnököt, műemlék-restaurátort.
Az 1974-ben született Szenkovics Enikő korábban Hieronymus-díjat is kapott. Eddigi munkásságát és érdeklődési irányát két forrásnyelv határozta meg, mind a román, mind a német irodalom köréből készített műfordításokat. Hosszú ideje gondos és figyelmes fordítója az erdélyi német irodalomnak, fordításain keresztül a magyar olvasó átfogó képet kaphat a romániai németség szépirodalmából.
A 76 éves Szabó Bálint 1998 óta a műemlékvédelemben nagy fontosságú történeti tartószerkezetek rehabilitációjának oktatója a Kolozsvári Műszaki Egyetemen. Tagja a Műemlék­restaurátorok Országos Egyesületének (1995-től), elnöke az Erdélyi Műemlék­restaurátorok Egyesületének (1996-tól), alapító igazgatója az 1996-ban létrehozott Transilvania Trust Alapítványnak, vezetőségi tagja az ICOMOS Román Nemzeti Bizottságnak. Munkásságért Kós Károly-díjat is kapott.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/121000-magyar-kulturalis-szemelyisegeket-is-

 
--Új Bárka-díjasok
A Bárka szerkesztősége 2000-ben pénzjutalommal járó díjat alapított, amelyet minden év végén ítél oda azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit..
A 2019-es év díjazottai: Darvasi László és Szálinger Balázs.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.barkaonline.hu/oesszes-hir/7040-uj-barka-dijasok-k-a-201kilences-ev-

 
--Csabai László kapta a Mészöly-díjat
Mészöly Miklós szülőhelyén, Szekszárdon Csabai László vehette át a díjat A vidék lelke című kötetéért. Az írót Szkárosi Endre laudálta.
A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó Mészöly Miklós Egyesület 2004-ben alapított elismerést kortárs magyar íróknak. A díjat minden évben Mészöly Miklós születése évfordulóján, január 19-én vagy az azt megelőző, illetve követő napokban adják át az író szülővárosában, Szekszárdon. Olyan író kaphatja, aki a tágabb értelemben vett fiatalabb nemzedékhez tartozik, jelentős írói, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hozott létre, és fontos társadalmi kérdésekben nyilvánosan is hallatja a hangját. A díj alapítólevele szerint az elismerés adható magyar, illetve más közép-európai nemzet írójának.
Csabai László 1969-ben született Nyíregyházán, és egy szegedi meg egy zwickaui megszakítással azóta is itt él. Nyelvtanár-könyvtáros egy helyi szakközépiskolában. Írásait számos folyóirat közölte, A legyőzött című elbeszélésének adaptációját a Magyar Rádió mutatta be. Első elbeszéléskötete 2006-ban jelent meg, majd folytatásos Szindbád-regényekkel jelentkezett a Magvető kiadásában. Művei: A Hiéna reggelije (elbeszélések, 2006); Szindbád, a detektív (Magvető, 2010); Szindbád Szibériában (Magvető, 2013); Száraz évszak. Páros novellák (Magvető, 2014); Szindbád, a forradalmár. Nyolc év Misáéknál (regény, Magvető, 2017); A legyőzött (hangjáték); A vidék lelke. Hármas történetek (Magvető, 2019).
Forrás: https://litera.hu/hirek/csabai-laszlo-kapta-a-meszoly-dijat.html

 
--Bereményi Géza író kapta a Kölcsey-emlékplakettet
Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas írónak és Balázs Béla-díjas filmrendezőnek ítélték oda idén a Kölcsey-emlékplakettet.
Bölcskei Gusztáv, a társaság elnöke laudációjában hangsúlyozta, hogy Bereményi Géza „beletartozik a magyar kultúra szövetébe”, munkássága azt is megmutatja, hogy az igazi kultúrának nemzedékeket és közösséget összeragasztó funkciója van.
A Kölcsey Társaság idei díjazottja, Bereményi Géza – eredetileg Vetró Géza néven – 1946-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, az ELTE magyar-olasz szakán 1970-ben szerzett diplomát.
Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás rajztanár, aki szabadidejében gitározott, elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit vonzotta a zene világa és dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére, ezzel alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat: megszülettek azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi nagylemez anyaga állt össze.
Forrás: https://kultura.hu/beremenyi-geza-iro-kapta-a-kolcsey-emlekplakettet/

 
--A magyar kultúra napján díjazták Albert Ernő néprajzkutatót
Háromszék Kultúrájáért Díjjal tüntették ki Albert Ernő néprajzkutatót, a Székely Mikó Kollégium nyugalmazott tanárát, egykori igazgatóját, a háromszéki kulturális örökség és népélet kutatásában elért kimagasló tudományos eredményeiért és fél évszázados kiemelkedő oktatói munkásságáért.
Albert Ernő tanítványaival évtizedeken keresztül mintegy 3000 csíki és háromszéki népballadát, illetve változatot gyűjtött össze. Ezekből 425-öt közölt a Háromszéki népballadák című munkájában. A díjazott a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét és a Kriza János Néprajzi Társaság Életműdíját is magáénak tudhatja.
A 88 éves, csíkdánfalvi születésű, Sepsiszentgyörgyön élő Albert Ernő méltatását a 2020. január 21-i díjátadón Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója olvasta fel. A laudáció szerzője, Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, akadémikus azt írta: Albert Ernő magyarszakos tanárként, majd igazgatóként tudatosan arra törekedett, hogy a nagy múltú iskolában a székelyföldi tanulók magas szintű oktatásban részesüljenek, ugyanakkor messzemenően támogatta nemcsak az iskolások honismereti kutatómunkáját, hanem a kollégium néptáncegyüttesének folyamatos működését, színvonalas műsorainak különböző rangos, kulturális eseményeken, turnékon való bemutatását is. Áldozattal végzett pedagógusi munkája mellett tudatosan tovább folytatta Konsza Samu folklorisztikai tevékenységét: tanítványaival együtt több ezer, változatokban gazdag háromszéki népballadát és más folklórszöveget gyűjtöttek össze. A hatalmas anyagból született meg a Háromszéki magyar népballadák című gyűjtemény, mely 1973-ban, a kor sajátos szokása szerint, csak Faragó József akadémiai kutató szerkesztésében láthatott nyomdafestéket. Albert Ernő a legnehezebb években is folytatta gyűjtő-, kutatói és tudományos tevékenységét. Még a rendszerváltozás előtt jelent meg Édesanyám sok szép szava című gyűjteménye. Tudományos eredményeit elsősorban a rendszerváltozás után tudta megjelentetni.
Az akadémikus felsorolta műveit is. Kiemelte, Albert Ernő fiatal korától nagy figyelmet fordított a szülőföldjén élő székely népköltészet szakszerű összegyűjtésére és feldolgozására is. 2004-ben jelentette meg A halálra táncoltatott leány. Csíki népballadák című gyűjteményét Sepsiszentgyörgyön. Pozsony Ferenc szerint ez Albert Ernő szakmai, tudományos munkásságának megkoronázása. A laudáló kiemelte, hogy egy életen át, diákjaival együtt összegyűjtött dokumentációs anyagát önzetlenül a Székely Nemzeti Múzeumnak adományozta.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/129982/dijaztak-albert-erno-neprajzkutatot

 
--A magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Lucian Boia román történészt
Kivételes történészi életműve, valamint a magyar és a román nép közötti kapcsolatok javításához nagyban hozzájáruló munkái elismeréseként Áder János köztársasági elnök a magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lucian Boia román történészt. A kitüntetést a bukaresti magyar nagykövetségen rendezett, szűk körű ünnepségen adta át a tabudöntögető, mítoszromboló könyvei által ismertté vált tudósnak Zákonyi Botond, a külképviselet vezetője.
A magyar médiának azt mondta: meglepődve, de örömmel fogadta a magyar állami kitüntetést, tudta, hogy munkáit magyarul is olvassák, de nem sejtette, hogy ekkora népszerűségnek örvendenek. Kifejtette: szabad embernek tekinti magát, és egy demokráciában mindenkinek joga van gondolkodni, saját nézeteit vallani. Úgy vélekedett: nincs ellentmondás a magyar-román történelmi viták és a között, hogy ő magyar állami kitüntetést kapott.
Hozzátette: maga sem tartja szerencsésnek, hogy Európában annyiféle történelemértelmezés létezik. A magyar és román történészeknek szerinte meg kellene egyezniük legalább a lényeges kérdésekben, hogy kialakítsanak egy - ha nem is hivatalos, de legalább - európai szemléletű történelemírást.
"Én megírtam azt a történelmet, amiben hittem, tisztességesen írtam, megpróbáltam úgy értelmezni a dolgokat, hogy közben óvakodtam a különféle ideológiáktól és főleg a szélsőséges nacionalizmustól, ami annyi rosszat tett: ez az én munkám. Jó lenne, ha meg tudnám változtatni a világot, ha jobbá tudnám tenni, de sajnos nincs ilyen hatalmam" - összegezte a román történész.
Lucian Boia 1944-ben született Bukarestben, 1967 óta tanít a Bukaresti Tudományegyetem történelem karán, amelynek 1990 óta professzora. Több tucatnyi (román, angol és francia nyelvű) történelmi esszékötet és monográfia szerzője, a legnagyobb visszhangot keltő sikerkönyvei közül több - Történelem és mítosz a román köztudatban, Az ókori Dáciától a nagy egyesülésen át a mai Romániáig, Az Első Világháború: ellentmondások, paradoxonok, újraértelmezések, Hogyan románosodott el Románia, Miért más Románia, Az 1918-as nagy egyesülés: nemzetek, határok, kisebbségek - magyarul is megjelent.
Kivételes munkásságát Németország is állami kitüntetéssel ismerte el: Lucian Boia 2018-ban kapta meg a német érdemrend érdemkeresztjének lovagi fokozatát.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/121226-a-magyar-erdemrend-

 
--Díjazott az RMDSZ
Az RMDSZ évente jutalmazza a magyar kultúra napján azokat a művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak. A rendezvény legfontosabb üzenete, hogy a romániai magyar közösség figyelemmel kíséri és elismeri kiváló alkotóink munkáját.
A szövetség három kategóriában – előadóművészet, irodalom és képzőművészet – adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat, emellett 5. alkalommal adta át a szövetség, a Communitas Alapítvány és a Kós Károly Akadémia Alapítvány az Erdélyért Életműdíjat.
Előadóművészet kategóriában az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat Tompa Gábor színházigazgató, rendező kapta, munkásságát Kelemen Hunor szövetségi elnök méltatta..
Lövétei Lázár László költőt Markó Béla költő, Ujvárossy László grafikust Kolozsi Tibor szobrász méltatta. Az Erdélyért Életműdíjat idén Szilágyi István író vehette át, őt a gálán Karácsonyi Zsolt méltatta. A díjátadó záróakkordjaként Bogdán Zsolt színművész Bartis Attila novelláinak feldolgozását mutatta be A magyar nyelv története címmel.
A díjazottak számára Sánta Csaba erdélyi magyar szobrász készített kisplasztikákat.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/130033/dijazott-az-rmdsz

 
--Lázár Balázs költő, színművész Bella István-díjas
A Bella István-díj annak a költőnek adományozható, aki munkásságában kötődik a nemzeti irodalom értékes hagyományaihoz, így Bella István életművének szellemiségéhez, és olyan fiatal vagy középnemzedékhez tartozó alkotó, aki a költői, műfordítói pályán már eredményeket ért el.
Lázár Balázs 1975-ben született Szolnokon, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett, egyetemi gyakorlatát a Vígszínházban töltötte. A Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, majd a kaliforniai Dell Arte International School of Physical Theatre-ben tanult. 2001-től szabadúszó, rendszeresen szerepel a Vígszínház mellett több színházban is. Verseket 1997-től publikál, emellett irodalmi beszélgetések, könyvbemutatók moderátora, fellépője.
Forrás: https://kultura.hu/lazar-balazs-kolto-szinmuvesz-bella-istvan-dijas/

 
--Átadták a Pro Cultura-díjakat
Gian Paolo Brizzi hungarológus, Szvorák Zsuzsanna felvidéki magyar nyelv- és irodalomtanár, valamint Turczi István költő, műfordító vehette át a Pro Cultura Hungarica díjat az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
Gian Paolo Brizzi Európa első egyeteme, a Bolognai Alma Mater Studiorum professor emeritusa.
Szvorák Zsuzsanna több mint huszonöt éve a Füleki Gimnázium magyar nyelv és irodalom, valamint etikai nevelés szakos tanára.
Turczi István költő, műfordító, irodalomszervező egyetemi oktató évtizedek óta fáradozik a magyar irodalom külföldi megismertetésén és nemzetközi kapcsolatrendszerének mélyítésén. A Magyar Pen Club főtitkára, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Műfordítóként ausztrál, finn, izraeli, skót irodalmi antológiák összeállítója, verseit és egyéb írásait eddig húsz nyelvre fordították le.
Forrás: https://kultura.hu/atadtak-a-pro-cultura-dijakat/

 
ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Mann Lajos
2020. január 5-én meghalt Mann Lajos író, műfordító, akinek többek között Hans Sachs farsangi komédiáinak magyar fordítását köszönhetjük.
Tiszaörvényen született 1931-ben, a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát 1956-ban. Szakmájában csak nyolc évet dolgozott: 1956-tól 1958-ig a Magyar Televíziónál, majd 1986-tól 1991 végéig, nyugdíjba meneteléig, a Magyar Szinkron- és Video Vállalatnál. Két műfordításkötete jelent meg: a Ki zörög itt? (százötven angol gyermekvers, 1989) és a Hans Sachs harminchárom farsangi komédiáját tartalmazó A lovag meg az ibolya (1999).
A műfordítóknak ahhoz a ritka fajtájához tartozott, aki – már nyugdíjasként – a saját kedvére fordított, többnyire ritkaságokat, Hans Sachstól egy drámát is, az András magyar király és hű helytartója, Bánk bán címűt, és a téma egy másik német verses feldolgozását is, Ludwig Heinrich Nicolay terjedelmes balladáját. Több más fordításával, például Ferdinand Stolte hatalmas méretű Faust-drámájának egy részletével és két Joseph Conrad-novellával együtt ez is a Holmiban jelent meg.
Egyik Sachs-fordításából (Szent Péter meg a zsoldosok) Vajda János kantátát komponált.
Saját verses Magellán-drámáján nagyon régóta dolgozott, de befejezni már nem tudta.
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-mann-lajos.html

 
--Elhunyt Tandori Ágnes
2020. január 1-jén meghalt Tandori Ágnes író, műfordító, Tandori Dezső felesége és alkotótársa, az író hagyatékának őrzője.
Tandori Ágnes Nagy Ágnesként 1942. október 28-án, Pécsen született. Gyermekéveit Erdélyben, Vácon töltötte szülei és húgai körében, majd a család 1950-es években bekövetkezett Budapestre költözése után a fővárosban szerzett francia-német idegennyelvű levelezői diplomát. 1967-ben kötött házasságot Tandori Dezsővel. Előbb a Malév kötelékében dolgozott, később az Iparművészeti Vállalat munkatársaként tevékenykedett. Ezt a munkakörét hagyta el az 1970-es években, hogy szellemi szabadfoglakozásúként, íróként és fordítóként, a Tandori-háztartás nélkülözhetetlen részeként, feleként, a Tandori-művekben „Másikunk”-ként emlegetett szerepében aktívan segítse és ösztönözze a legkülönbözőbb Tandori-művek megszületését..
Tóth Ákos, Tandori Dezső monográfusa így emlékezik rá: „A felsorolt bibliográfiai adatok együttesen sem képesek felidézni és érzékeltetni Tandori Ágnes hozzájárulásának jelentőségét Tandori Dezső életműve szempontjából: szinte szótlan, de kitartó jelenléte, mely öt évtizeden keresztül Tandori minden emberi-művészi kísérletében megbízható és méltó támogatást jelentett, valójában ugyanis Tandori művészi univerzumának keretei közt – a korai nagyregények és hosszú versnaplók lapjain – mutatkozik érvényes alakjában, és van maradandó módon megörökítve. A Lány, Másikunk, Madame D’Array, Tradoniné, T. Á., stb., annak a titokzatos élőnek megannyi, igazinál igazabb neve, ki 2020. január 1-én végleg megtért Övéihez.”
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-tandori-agnes-iro-mufordito.html
 

--Elhunyt Sir Roger Scruton
Hetvenöt éves korában, 2020. január 12-én elhunyt Sir Roger Scruton meghatározó brit konzervatív filozófus.
Sir Roger Scruton 1944. február 27-én született Buslingthorpe-ban, Cambridge-ben doktorált filozófiából és esztétikából. A hagyományos konzervativizmust képviselő The Salisbury Review egyik alapítója, számos ismert sajtóorgánum, köztük a The Times, a The Spectator és a New Statesman szerzője.
A Brit Akadémia és a Királyi Irodalmi Társaság tagja, a Buckingham Egyetem és az Oxfordi Egyetem vendégprofesszora, 2016-ban a filozófia és oktatás terén szerzett érdemeiért és erőfeszítéseiért lovaggá ütötték. Több mint ötven könyvet írt a politika, az esztétika és az erkölcs témájában, továbbá két opera és egy regénysorozat szerzője.
Magyarul megjelent művei többek között a „Mi a konzervativizmus?”, „A nemzetek szükségességéről”, valamint legutóbb, 2018-ban,a „Zöld filozófia. Hogyan gondolkozzunk felelősen bolygónkról?”
Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20200112-elhunyt-sir-roger-scruton

 
--Meghalt Makkai Ádám
Életének 85. évében, 2020. január 18-án meghalt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora, aki sokat tett a magyar irodalom nemzetközi elismertetéséért.
1935. december 16-án született Budapesten, édesapja, Makkai János országgyűlési képviselő, újságíró volt, édesanyja, Ignácz Rózsa pedig költő, író. Bölcsészeti tanulmányait Budapesten kezdte az ELTE-n, majd 1956-ot követően - miután elhagyta az országot - az Egyesült Államokban, a Harvardon és a Yale-en folytatta. 1958 és 1960 között a hawaii, 1963-tól 1964-ig a Kuala Lumpur-i, 1965 és 1974 között pedig több amerikai egyetemen tanított. 1969-től 2004-ig az illinois-i egyetem rendkívüli professzora volt, de az 1985-1986-os tanévben Szingapúrban, majd 1988-tól 2002-ig a hongkongi Baptista Főiskolán tanított nyelvészetet.
1974-ben ő alapította meg az amerikai nyelvészszövetséget, amelynek ügyvezető elnöke is volt.
A Forum Linguisticum folyóiratnak is alapítója, kultúrtörténeti jelentőségű műve az angol nyelvű magyar költői antológia. 1965-ben írott disszertációja az angol nyelv idiómaszerkezetéről 1972-ben könyvalakban is megjelent a hágai Mouton kiadónál. 1995-ben Chicagóban alapította meg az Atlantis-Centaur kiadót.
Metafizikába hajló, ironikus verseket írt. Fontosabb kötetei: Szomj és ecset (1966), K=13 (1970), Jupiter szeme (1991), Cantio Nocturna Peregrini Aviumque (1996), Úristen! Engedj meghalni! (2002), Az erő (2003), Jézus és a démonok imája (2005). A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából (2002). Cantio Nocturna Peregrini Aviumque című műve - amely a magyar állam támogatásával szerepelt az 1999-es frankfurti vásáron - nyolc nyelven egyenként 12 variációt tartalmaz Goethe A vándor éji dala című költeményéhez csatolt, Egy hasonló című versére.
Makkai Ádámot 2011-ben Kossuth-díjjal, 2016-ban Kossuth Nagydíjjal tüntették ki. Utóbbit világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseképpen kapta meg.
2016-ban a Magyar Szent István Rend kitüntetésben részesült. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjává választotta.
Forrás: https://www.origo.hu/kultura/20200118-meghalt-makkai-adam-ketszeres-kossuthdijas-

 
--Elhunyt Tornai József
Kilencvenkét éves korában, 2020. január 31-én elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. A Kossuth-díjas alkotót a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Az MMA méltatása szerint Tornai József a magyar kultúra „bartóki vonulatának” jeles képviselője volt, akinek életét, gondolkodását és művészetét minden korban az igazság, az emberi autonómia, a nemzeti és egyetemes kultúra iránti elkötelezettség vezérelte. Életművét az egyén, a nemzet és az emberiség sorskérdéseit a kozmikus egészben vizsgáló, igazságkereső ön- és világismerettel, mély filozófiai tartományok érintésével megfogalmazó költői és esszéírói alkotások jellemzik.
Forrás és teljes cikk itt: https://444.hu/2020/02/01/meghalt-tornai-jozsef

 
AJÁNLÓ

--Megjelent a Könyvtárvilág webmagazin legújabb száma
Rövid ízelítő a tartalomból:
- MKE és IFLA hírek: Hogyan alkalmazzuk az érdekérvényesítést és a marketinget a könyvtárakban? - összefoglaló a konferenciáról és workshopról
- Szervezeti élet: Beszámolók a szervezetek és szekciók szakmai napjairól
- Szakmai műhely: A PRESSDOK története (Haraszti Pálné írása);
- Ahány könyv, annyi élmény - workshop az olvasásért;
- Könyvtári beszélgetések az MMA Könyvtár szervezésében
- Ötágú síp: Balogh Mihály visszatekintése pályájára
- Szakmai barangolások az Agrártörténeti Szakkönyvtárban és Kecskeméten
- Mentor: Kaszás Veronika gyermekkönyvtáros
- Portré: Korompay Dóra könyvtáros, festőművész
Forrás: https://mke.info.hu/konyvtarvilag/category/vii_evfolyam_2019/6-szam/, IFLA-HUN hírlevél
 

--200 modern művészeti könyvet tett ingyen elérhetővé a Guggenheim Múzeum
A New York-i intézmény több mint 200 digitális könyvet kínál fel a modern művészet szerelmeseinek – szúrta ki a Rebellive Magazin. A művek ráadásul nemcsak online olvashatók, de le is tölthetők az intézmény internetes archívumából.
A múzeum több mint fél évtizede digitalizálja kiállításai katalógusait és művészeti könyveit, melyek mostantól a szélesebb közönség számára is elérhetők – olyan, nagy jelentőségű munkákról van szó például, mint a Picasso háborús évek alatti festészetéről szóló, az expresszionizmust vagy Kandinszkij munkáit bemutató kötetek.
A kollekció továbbá katalógusokat és retrospektív kiállítási anyagokat is magába foglal, olyan mesterek nevével fémjelezve, mint Paul Klee, Robert Rauschenberg, Max Ernst, Francis Bacon vagy Mark Rothko.
A teljes gyűjtemény itt böngészhető.
Forrás: https://papageno.hu/intermezzo/2019/05/200-modern-muveszeti-

 
--Többszáz könyv tölthető le ingyenesen a Getty Museum virtuális könyvtárából
2014-es indulása óta a Getty virtuális könyvtára majdnem négyszázezer egyedi olvasmányt tett ingyenesen letölthetővé, melyeknek nagy része fizikai állapotban már nem elérhető.
Ha egy kiadó kifogy egy könyve minden elérhető másolatából, két dolgot lehet tenni: vagy újranyomtatják és továbbértékesítik, vagy végleg visszavonják a piacról. Ha pénzügyi szempontokat figyelembe véve nincs értelme, illetve haszna az újranyomásnak, és a könyv elfogy, az eredeti szerző vagy más kiadó dönthet az ismételt nyomdába küldésről, de a legtöbb esetben nem ez történik – a könyv csak úgy eltűnik. A Getty munkatársai azonban küldetéstudatból úgy határoztak, hogy nem hagyják sorsukra a nyomtatásból kifogyott kiadványokat, és elérhetővé teszik az eredeti könyvek PDF-változatát teljesen ingyenesen.
A virtuális katalógusban mindenféle témában található könyv, amely a Getty érdeklődési körét érintheti. Legtöbbjük angolul olvasható, de néhány spanyolra, franciára, japánra és más nyelvekre lefordított tétellel is találkozhatunk. Egyes kiadványok például bizonyos történelmi korszakok jellemző díszítőművészetére vagy konkrét művészekre koncentrálnak.
Forrás: https://papageno.hu/intermezzo/2020/01/tobb-szaz-konyv-toltheto-le-ingyenesen-a-getty-


--Öt könyv januárra
Egy empátiakészséget fejlesztő könyvet, két verseskötetet, egy remek regényt és a jazzkedvelő közönség érdeklődésére számot tartó kiadványt ajánlunk.
1. Kovács Vera: Utak az erdőben (Noran Libro, 2019)
A politikai helyzettől függetlenül sokat elárul egy ország lakosságának a lelkiállapotáról, hogyan bánik a szegényeivel, mit gondol az ő helyzetükről, gondolkodik-e megoldásokon, a kilátástalanságukat enyhítő alternatívákon.. Kovács Vera aktivista, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagja és munkatársa szociográfiai igénnyel megírt könyvében a hajléktalanok társadalmát hozza közelebb az olvasóhoz, a nem ritkán negatív jelzőkkel azonosított embercsoportnak külön-külön arcot ad, bátran mutatja meg: van személyiségük, életük. Az interjúk olvasása során mindenkit elfoghat a kétség: velünk ez megtörténhet? Igen, megtörténhet, s utána az otthontalanság alig mozdítható állapotából kijutni hihetetlen eredmény. Erről is szól a könyv, meg arról, hogy az emberi élet – akármilyen határok közé szorítják is – megbecsülést érdemlő, egyszeri csoda.
2. Serestély Zalán: Közös hűlés (Erdélyi Híradó Kiadó/Fiatal Írók Szövetsége, 2019)
A Kolozsváron élő fiatal költő, Serestély Zalán legújabb verseskötetében családtörténetek, traumák, az állatvilág kiszolgáltatottsága feletti aggodalom és egyéb érdekességek váltják egymást nagyon erős sorokba rendeződve. Emlékezni és az emlékezést elveszíteni, szembesülni a szűk családi és a történelmi léptékkel mérhető múlttal megér annyit, hogy versnézőponttá váljon. Serestély okos, lendületes, traumái bűvkörébe csalogató kötete arra (is) keresi a választ, hol van ő a nagy egészben, és a nagy egészben hol vagyunk mi, a felénk vészesen közeledő krízis tudatában.
3. Láng Zsolt: Bolyai (Jelenkor Kiadó, 2019)
Bolyai Jánosról köztudott, hogy zseni volt, tudományos fellépése gyökeresen megváltoztatta a matematikáról való gondolkodást, jelentősége szinte a mai napig felmérhetetlen. Láng Zsolt író saját tapasztalatai, kimondom: élete, és a két Bolyai, apa és fia közti meglehetősen bonyolult viszony rajzolata követi egymást a nagy műgonddal megírt, lebilincselő regényben.
4. Cirok Szabó István: Agancspark (Forum Kiadó, 2019)
Leheletvékony verseskötet, annál nagyobb tartalom. A vajdasági születésű Cirok Szabó István első verseskötete a totális megfigyeléstől az aprólékos megfigyelésig terjed: ironikusan és komolyan, ahogy azt kell, egyedien érzékel a szem előtt hagyott világból. „Az első igazi találkozásom a természettel / akkor volt, amikor megkérdeztem anyutól, / hogy az ő kézfején miért domborodik olyan / sok ér, és az enyémen miért nem. Azt mondta, / hogy azok nem erek, hanem faágak.”
5. Turi Gábor: Amerikai jazznapló (Gramofon Könyvek, 2019)
Minden, amit tudni akartunk az amerikai jazzről, de eddig nem mertünk megkérdezni: az elmélyült szakmai tudással rendelkező Turi Gábor jazztörténész újonnan megjelent könyvében válaszra talál. Cikkek, beszámolók, a jazzt formáló és a műfajt meghatározó zenészekkel készült interjúk gazdagítják a kiadványt. Turi semmit nem enged a szakmaiságból, teszi ezt oly módon, hogy azok is élvezetet találnak majd a könyvben, akik még csak barátkoznak a műfajjal.. Mert a jazz életreszóló élmény, s ebbe az életreszóló varázslatba vezet be a könyv.
Forrás: https://kultura.hu/5-konyv-januarra/

 
--Új könyvsorozat irodalmi életművekből
Egy új sorozat, a Rádiusz Könyvek első hat kötetének bemutatóját tartották 2020. január 22-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A Rádiusz Könyvek olyan életműveknek és a szerzőikről szóló monográfiáknak ad otthont, amelyek átfogó erejűnek bizonyultak a magyar irodalomban. Az emberi és a nemzeti lét meghatározó kérdésein gondolkodó lírai, epikai, drámai, esszéírói és műelemző munkákat tárják a kötetek az olvasók elé. A Rádiusz Könyvek a Magyar Napló Kiadó gondozásában jelentek meg.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban a magyar kultúra napján Páskándi Géza, Gion Nándor, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Ratkó József és Cseke Péter műveit mutatták be.
A könyvbemutatón Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, majd Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője, a sorozat névadója és szerkesztője mondott beszédet.
Forrás: https://kultura.hu/uj-konyvsorozat-irodalmi-eletmuvekbol/

 
--2019 gyermekkönyves krónikája: szerzők és könyvek az óévben
A 2019-es év számos nagyszerű gyerekkönyv megjelenését hozta el, köszönet érte az alkotóknak, akikről most ez a bejegyzés is szól. Az örömösszeállításban sorra vesszük, hogy melyek voltak kedvenc magyar szerzők legfontosabb mesekönyvei az óévben.
Tarts velünk, jöjjön a legújabb gyerekkönyves krónikánk!
Forrás és teljes cikk itt: https://foxbooks.hu/2020/01/11/gyerekkonyves-kronika/

 
--Megjelent Borcsa Imola első kötete
A Kézdivásárhelyen élő Borcsa Imola első kötete Magnebéhat címmel jelent meg a budapesti Napkút Kiadó és a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó közös kiadásában. A könyv a kolozsvári Idea nyomdában készült, szerkesztője Gáll Attila, a borítón Ignácz Szabolcs fotója látható.
Borcsa Imola a kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett gyógyszerész oklevelet, és szülővárosában, Kézdivásárhelyen dolgozik. 2014 óta közöl rendszeresen novellákat a Helikon, az Irodalmi Jelen, a Székelyföld, a Látó című folyóiratokban. 2017-ben elnyerte az Irodalmi Jelen debütdíját, 2019-ben pedig Szabó Gyula-emlékdíjjal tüntette ki a csíkszeredai Székelyföld. Selyem Zsuzsa irodalomkritikus, egyetemi tanár Borcsa Imola munkáit „bravúros, többhangú, érett próza”-ként értékelte egy körkérdésre adott válaszában, az elmúlt év felfedezettjeiről beszélve.
A novellafüzért tartalmazó kötetet Antal Balázs főiskolai tanár ajánlja az olvasóknak: „A pletyka, ahogy viszi, viszi a világot. Előre, persze, ha nem is mondtam, merre másfelé is vinné? Sohasem történik itt semmi, úgy látszik. Aztán meg bejön a takarító néni a hidegről, vagy a melegről, vagy az esőből, vagy a hóból, és kiderül, hogy mégiscsak nagyon sok minden történt azalatt, amíg ő kint volt. Vagy közvetlen azelőtt. Vagy majd akkor fog éppen, amikor megint kimegy. És az is kiderül, hogy nem is olyan álmos ez a város. És hogy a világ egyik legizgalmasabb dolga patikusnak lenni. Mert hát hol is futna össze máshol ez a rengeteg történet, mint a patikában?
Borcsa Imola első könyve egy nagyon érdekes író jelentkezése. A pályakezdés mindig izgalmas dolog, mindig különös figyelmet érdemel: új hang köszön-e be, új szem figyel-e, árad-e a friss levegő a sorok közül? Borcsa Imola könyve úgy felel meg, hogy az olvasóra hagyja a válaszadást, miközben azt is figyeli rajtunk, míg olvasunk, hogy átengedjük-e magunkat annak, amit olyan önfeledten szeretünk hallgatni és továbbadni: a pletykának…”
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/megjelent-borcsa-imola-elso-

 
--Könyvben és interneten böngészhető száz év Erdélyhez kapcsolódó képanyaga
Igényes kivetelezésű illusztrációalbum és kereshető online adatbázis született az 1853 és 1945 közötti időszak magyar nyelvű sajtó- és néprajzi kiadványainak, képes naptárainak a mai Románia területéhez kapcsolódó képanyagából. Zakariás Erzsébet néprajzi szakíró, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tárának vezetője több év munkával gyűjtötte össze, szkennelte be az említett időszak nyomtatásban megjelent metszeteit, kőnyomatait, fotográfiáit, így jutott el az online közzétett 2660 képig, amelyből egy 400 darabos ízelítőt Képek könyve. Táj és kultúrtörténet képekben címmel nyomtatásban is megjelentetett az Exit kiadó gondozásában, az Idea Plus műszaki szerkesztésében, a Hagyományok Háza és a Kincses Kolozsvár Egyesület támogatásával. A kötetet 2020. január 28-án mutatták be a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
A terjedelmes képanyagot a szerkesztő 12 tematikus fejezetbe rendezt: tájak, települések, templomok, fürdők stb. Mint Zakariás Erzsébet elmondta, a gyűjtéshez egy néprajzi bibliográfia adta az ötletet: Teofil Bugnariu író, az Egyetemi Könyvtár egykori főkönyvtárosa még a rendszerváltás előtt állította össze a magyar kiadványokban megjelent, román néprajzi vonatkozású publikációk bibliográfiáját, amit azonban csak nemrég adtak ki, és az ő jegyzeteiben szereplő képi utalások gazdagsága keltette fel a szerző érdeklődését. Ennek köszönhetően a válogatás tetemes részét néprajzi jellegű képek teszik ki, amelyek szokásokat, foglalkozásokat, építészeti megoldásokat, népi motívumokat illusztrálnak.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.maszol.ro/index.php/konyvsarok/121535-konyvben-es-interneten-bongeszhet-szaz-ev-erdelyhez-kapcsolodo-kepanyaga

 
MOZAIK

--Repülőgépből csináltak könyvtárat gyermekeknek
Ifjúsági könyvtárrá alakítottak egy Boeing 737-es repülőgépet Mexikóvárosban.
Mexikó fővárosának egy nagyon rossz közbiztonságú kerülete vásárolta meg a repülőgépet, amelyet két évtizedes szolgálat után néhány éve vonták ki a forgalomból. A gépet egy olyan helyszínen állították fel, ahol a fiatalok rendszerint gyülekeznek - és nem ritkán drogoznak is. A repülőre virágokat és pillangókat festettek, továbbá felkerült rá a Repülés Utópiába szlogen is.
A könyvtárban 240 kötet, 2400 PDF könyv, továbbá hangoskönyvek, 26 számítógép és egy repülési szimulátor várja a gyerekeket és serdülőket. Hasonló kezdeményezésre találunk példát Törökországban is.
A látogatókat három légiutas-kísérőnek öltözött kerületi közalkalmazott fogadja, akik a repüléssel kapcsolatos kérdésekben is felkészültek. A kerület azt tervezi, hogy egy másik gépet, egy Boeing 757-est is könyvtárrá változtat a kultúra támogatása és a társadalmi integráció jegyében.
Forrás: KIT hírlevél, 2020. január 15. (3. szám)


--Versek receptre – Így gyógyít a „sürgősségi költő”
Verseket ír fel a betegeinek egy brit költő- és írónő. Deborah Alma, aki egyébként kreatív írást oktat a Keele Egyetemen, irodalommal szeretne segíteni az érzelmi nehézségekkel küszködőknek.
Deborah Alma idáig egy ’70-es évekbeli rozoga mentőautóval járta az országot és a rendezvényeket. A „sürgősségi költő” (Emergency Poet) fehér köpenyben, nyakában sztetoszkóppal várta klienseit a mentőautóban, amelyben meghallgatta panaszaikat, majd felírta rá a megfelelőnek érzett költeményt. Iskolákba, kórházakba, fesztiválokra, könyvtárakba hívták az elmúlt hat évben; eredeti célja az volt, hogy közelebb vigye a költészetet az emberekhez.
Tavaly októberre rendezkedett be állandó boltjában, a „verspatikában”. A kis viktoriánus üzlethelyiség a shropshire-i Bishop’s Castle-ben található, a jövőben itt kérhetnek szakszerű segítséget azok, akik szívfájdalmaikra gyógyírt keresnek. A patikában külön részlegeket alakított ki a különféle bántalmaknak – álljon bár szerelem, öregedés vagy gyász a háttérben. A személyes konzultáció lényeges része a gyógymód megválasztásának, és az emberek szeretik, ha meghallgatják őket.
A gyógyversek mellett kávézni is lehet a patikában, valamint részt venni a kreatív írással foglalkozó workshopokon, előadásokon. Az angol „művészeti tanács” (Arts Council England) jóvoltából hetente ingyenes konzultációra is lehetőség nyílik.
Az Egyesült Királyságban a The Guardian információi szerint a verseskötetek eladási számai javultak az elmúlt években, és főleg a fiatalabb korosztálynak köszönhetően. Deborah Alma azt feltételezi, a költészet személyessége, intimitása érinti meg a fiatalokat.
Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/versek-receptre-igy-gyogyit-surgossegi-

 
--Nagy-Britannia egyetlen ottalvós könyvtára
Egy apró walesi faluban található a könyvmolyok álma, ahol tömött könyvespolcok között lehet lakni. Ha kimerített minket a böngészés a közel 150 ezer kötet között, vagy már unjuk a plüss székeken ücsörgést, akkor a szállóvendégeknek lehetőségük van visszavonulni a 26 hálószoba egyikébe.
A bent lakók este 10-ig vehetik igénybe az olvasótermeket, vagyis öt órával tovább, mint a szokványos könyvtárlátogatók. Sőt, egy kötetet magukkal vihetnek a szobájukba is, hogy ágyban olvasgassák..
A könyvtár William Ewart Gladstone (1809-1898) gyűjteményének ad otthont, aki megszakításokkal ugyan, de négy alkalommal volt miniszterelnök. A politikus a könyvtár alapításával azt szerette volna biztosítani, hogy 32 ezer saját kötete a halála után is Walesben maradjon, ahelyett, hogy Oxfordba vagy esetleg Londonba kerülne. Különösen arra ügyelt, hogy azok is hozzáférhessenek a kötetekhez, akik anyagilag nincsenek megfelelően szerencsés helyzetben. Az volt a vágya, ahogy Mary lánya fogalmazott, hogy összehozza a könyveket, amelyeket nem olvastak, azokkal az olvasókkal, akiknek nem voltak könyveik.
A nyolcvanas éveiben járó Gladstone (az egyik lánya és egy inas segítségével) maga szállított át a Hawarden kastélyból 20 ezer könyvet egy olyan könyvtárba, ahol bárki olvashatta őket. A köteteket a saját katalogizálási módszere szerint rendezte el a polcokon.
Az olvasók számára hozzáférhető kötetei közül számos oldal margóján megtalálhatóak az eredeti tulajdonos megjegyzései.
Halála után közadakozásból emeltek végleges épületet a könyvtárnak, az akaratának megfelelően a nagyközönség számára hozzáférhetővé tették Gladstone könyvtárát. Családja az 1906-ban megnyitott lakószárnnyal járult hozzá a családfő álmának megvalósításához. Ebben találhatóak a hálószobák, ahol már több mint száz éve bekuckózhatnak a vendégek a kedvenc köteteikkel.
Forrás: https://fidelio.hu/konyv/nagy-britannia-egyetlen-ottalvos-konyvtara-

 
--Legfeljebb 16 hónap börtönre ítélhetik, akik 15 éven át fosztogattak egy könyvtárat
Több mint 8 millió dollár értékben lopott el és értékesített történelmi könyveket egy amerikai könyvtárból az intézmény egy levéltárosa és egy antikvárius.
A pittsburgh-i Carnegie Könyvtárból 1992 és 2017 között elvitt 300 ritkaság között szerepel Isaac Newton angol matematikus Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei) című korszakalkotó művének egy latin nyelvű kiadása és egy 17. századi biblia is.
Az elkövetőket bíróság elé állították, a perben maximálisan 16 hónap szabadságvesztésre ítélhetik őket.
Amerikai sajtójelentések szerint a 63 éves levéltáros a könyvtár különleges olvasóterméből csempészte ki az antikvár kiadványokat, amelyeket az 56 éves könyvkereskedő az interneten és az egyetemi város keleti részén lévő boltjában adott el.
A másfél évtizeden át fosztogatott könyvtár a 2017-es leltár alkalmával vette észre a hiányt.
Forrás: https://mult-kor.hu/legfeljebb-16-honap-brtnre-itelhetik-a-parost-akik-15-even-at-fosztogattak-

 
--Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
Len Rix fordítása ügyes, de Szabó őszinte, párbeszédes prózáját háttérbe szorítja a kanyargós cselekmény. A regény hosszú oldalakon keresztül tartogatja a titkait, ennek a bűvészmutatványnak az eredménye pedig egy feszes izgalom – fogalmaz a rangos lap.
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy „van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J. K. Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja a tiszteletlen diákokat, a különc tanárokat és a kollégiumi életet. Mindezek fölött pedig az Abigél egy borzongató suspense.”
„Igazi felszabadító öröm ez a regény, ami egy magával ragadó fejlődéstörténet Szabó tollából.”
A magyarul 1970-ben kiadott kötet most először jelenik meg angolul.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/szabo-magda-abigeljet-ajanlja-a-new-york-

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

.

__,_._,___

_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update