ReMeK-e-hírlevél
XIV. évf., 2019/12. szám                               ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Álláshirdetések a bukaresti Akadémiai Könyvtárban
--Konrád György-archívum nyílik Berlinben
--Könyvmentő szolgálat indult Kolozsváron
--Minimálisan növekedett az utóbbi két évben a könyvtárhasználat
--Bővült a Digitális Irodalmi Akadémia
--Jelentős gyarapodás az erdélyi sajtóanyagok digitális gyűjteményében
PÁLYÁZATOK
--Az Irodalmi Jelen pályázata középiskolásoknak
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
--I. Erzsébet királynő fordítását fedezték fel egy londoni könyvtárban
--Több mint egymillió euróért kelt el egy, Gutenberg nyomdájából származó Biblia
--Nyolcvan év után először árvereznek el Petőfi dedikációjával ellátott kötetet
--Minősített könyvtárak Magyarországon, 2019
--Olvasási, könyvhasználati és könyvtárlátogatási szokások értékelése
HAZAI
--Marosvásárhelyi könyvvásár: miért nem tudják ezt más városok is utánuk csinálni?
--A Székely Mikó Kollégium dokumentációs könyvtáráról
--Felmérés készült a romániaiak kultúrafogyasztási szokásairól
--Gyermekfoglalkozások a kézdivásárhelyi könyvtárban
--Iskolai könyvtárosi világhónapi rendezvények novemberben
--Könyvtár nyílt Resicabányán
--Az olvasás szeretetét hirdetnék a gyermekotthonokban is
--Kerekasztal-beszélgetés romániai magyar kulturális folyóiratok főszerkesztőivel
INTERJÚ
--Beszélgetés Káli Király Istvánnal
--Beszélgetés Farkas Árpád költővel
--Interjú Kósa András Lászlóval, a bukaresti Balassi Intézet igazgatójával
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Karinthy Márton író
DÍJAK
--A Nemzet Művésze lett Bodor Ádám
--A romániai magyar tudományos élet díjai
--Hazám-díj Dávid Gyula irodalomtörténész számára
--Korunk-díj Fülöp Dorottyának
--Krasznahorkai László regénye elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat
--A Zelk Zoltán-díj ünnepélyes átadása
--Márton Evelin kapta a Helikon-díjat
--Kilencvenöt éves marosvásárhelyi könyvkötőt díjaztak
KÖNYVAJÁNLÓ
--A Hargita-hegység turistakalauza
--Sepsiszentgyörgy városkalauza
--A kolozsvári zenekonzervatórium képeskönyve
--Újabb kötet Kőrösi Csoma Sándorról
--Cserélj könyvet könyvre!
--Láng Zsolt Bolyai-regényéről
--Székelyudvarhely története képeskönyvben elmesélve
--Miklóssi Szabó István új könyvének bemutatója
MOZAIK
--Bánffy Miklós Erdély-trilógiája is lehet az év könyve Romániában
--Író-olvasó találkozókkal vezetik be a kortárs magyar irodalmat egy román könyvesbolt-hálózatba
--Kraus Kuti István beült a színházbüfébe
--Versek fényképpel
--Régi tervrajzokat, találmányok szabadalmait gyűjti a Maros Megyei Könyvtár
--Könyvek két szabadságharcról
--Vigyázó szemetek Párizsra vessétek
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Álláshirdetések a bukaresti Akadémiai Könyvtárban
Két könyvtárosi, egy bibliográfus-könyvtárosi és egy restaurátori állásra hirdetett pályázatot a bukaresti Román Tudományos Akadémia Könyvtára, a pályázati iratcsomó leadási határideje 2019. december 17.
Ugyancsak a bukaresti Akadémiai Könyvtár a főigazgatói állásra is pályázatot hirdetett, itt a szükséges iratcsomó leadási határideje 2019. december 12.
Forrás: https://biblacad.ro/concurs.html


--Konrád György-archívum nyílik Berlinben
2019. december 2-án nyitja meg a német kulturális és médiaügyi miniszter Konrád György műveinek és kéziratainak archívumát a berlini Művészeti Akadémián, a helyszínválasztás oka, hogy az idén elhunyt Konrád György volt korábban az akadémia elnöke.
A Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista és szociológus 87 évesen hunyt el, súlyos betegség után. Az író a magyar próza világszerte legismertebb alakja volt, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg.
Az író maga adta át néhány hónappal halála előtt irodalmi hagyatékát a berlini Művészeti Akadémiának, az archívumot ezekből állították össze.
Forrás: https://index.hu/kultur/2019/11/22/konrad_gyorgy_archivum_berlin/

 
--Könyvmentő szolgálat indult Kolozsváron
2019 októberében indította útjára a kolozsvári Fehér Holló Médiaklub a magyar nyelvű könyvek megmentését célzó projektjét, mely a „Magyar könyve(ke)t ne dobjunk ki! Hívja a Don Rigoberto könyvmentőt, elosztót, feltámasztót!” címet kapta.
A projekt szükségességéről az ötletgazda Szabó Csaba a következőképpen fogalmazott: „Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk Erdélyben olyanokkal, akik valamilyen oknál fogva meg szeretnének szabadulni a könyveiktől, könyvtáruktól. Külföldre mennek a gyerekeikhez, meghaltak a könyvtár létrehozói, költözés, helyhiány. Az átruházás jelenleg megoldatlan Erdélyben, a megyei könyvtárak megteltek, az iskolai könyvtárak helyzete nem közismert, a szakma nem tud a kidobandó könyvekről (pedig ezek között jó néhány értékes, ritka vagy felhasználható van), így egyre gyakrabban fogadja az embert a szemétkukákban illetve a papírgyűjtő/értékesítő telepeken a kidobott magyar irodalom sajátos kuka-látványa: krumplihéj között Németh László sorozat.” Közölte azt is, hogy a projekt célja a felajánlott könyvtárak (újra)értékesítése újraelosztás, szortírozás, adományozás és eladás által.
A könyvmentő szolgálat októberben és novemberben több idős embert keresett fel, akik saját , több zsáknyi könyvet kitevő gyűjteményeiket ajánlották fel elvitelre, és a könyvek begyűjtése, szortírozása közben saját egykori olvasmányélményeikről is szívesen meséltek.
A könyvmentő szolgálat beszámolói a kolozsvári Szabadság napilapban is olvashatók: http://szabadsag.ro/-/az-elfelejtett-lepcsok-is-a-magasba-futnak; http://szabadsag.ro/-/vasbol-indult-varrottas-lett
Forrás: http://szabadsag.ro/-/konyvmento-szolgalatot-indit-a-feher-hollo-mediaklub

 
--Minimálisan növekedett az utóbbi két évben a könyvtárhasználat
Minimálisan növekedett az utóbbi két évben a magyarországi könyvtárhasználat, a gyermekek esetében minimálisan esett. A használók kevesebb népszerűsködést, több kultúraközvetítést várnak a könyvtártól.
A https://www.facebook.com/groups/312261069629/permalink/10157809555134630 címen kiemelt táblázatok és diagram magyarázata nem szerepelt a közzétett diasorozaton.
Arra, hogy a használók kevesebb - úgymond – „könyvtárnépszerűsítésre (pr-, marketing-tevékenység)” vágynak, lehetséges magyarázat az, hogy:
1. Sem a kérdezők, sem a válaszadók előtt nem egészen tisztázottak a fogalmak. A „népszerűsítés” fogalom alá ugyanis nem tagozódhat be szakmailag sem a pr (a szervezet és a különféle érdekcsoportok közötti bizalmi kapcsolat megteremtése és fenntartása), sem a marketing (a termékek, szolgáltatások igénybevételének szabályozása).
2. Könnyen lehet, hogy a használók nem a könyvtár magamutogatására, hanem a hatékony, igények igazolta szolgáltatásokra vágynak. Kapcsolódó gondolat: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=konyvtar-reklamcikkek_az_en_konyvtaram_projekttol_-_reklam_es_/_vagy_pr (ref.: MG)
Forrás. http://www.kithirlevel.hu/#a24076

 
--Bővült a Digitális Irodalmi Akadémia
A nemzet művészeinek felvételével harminchat főre emelte létszámát a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), ezzel a döntéssel Czakó Gábor, Dobai Péter, Kalász Márton, Kiss Anna, Tornai József és Tőzsér Árpád vált a testület új tagjává.
A Digitális Irodalmi Akadémia tagjai Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójának a kezdeményezésére döntöttek a bővítésről. A DIA közelmúltban megújult alapszabálya ugyanis lehetővé teszi, hogy A Nemzet Művésze címmel kitüntetett írók, költők ezentúl titkos szavazással az akadémia tagjainak sorába kerülhessenek – közölte a PIM.
Az intézmény programjaként működő Digitális Irodalmi Akadémia elsődleges feladata a tagok életművének digitalizálása és közzététele az interneten (dia.hu). A digitális szolgáltatás célja, hogy minél szélesebb körben, ingyenesen elérhetővé tegye a kortárs magyar szépirodalom legkiválóbb alkotóinak műveit. A mostani tagfelvétellel (az alapítás óta elhunyt, illetve posztumusz tagokkal együtt) 101 főre bővült azoknak az íróknak, költőknek száma, akiknek teljes alkotói életműve a digitális könyvtárba kerülhet – emlékeztet a közlemény.
Forrás:  https://www.3szek.ro/load/cikk/128539/bovult-a-digitalis-irodalmi-akademia

 
--Jelentős gyarapodás az erdélyi sajtóanyagok digitális gyűjteményében
Több sikeres együttműködésnek (Iskola Alapítvány, Minerva Művelődési Egyesület) és saját erőfeszítéseknek köszönhetően a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár digitális gyűjteménye jelentősen növekedett 2019 őszén.
A 2018 végi 76 000 digitális dokumentumról 125 000-re nőtt az elérhető anyagok száma, az új tételek nagy része magyar nyelvű periodika: több mind 45, többé-kevésbé teljes cím került feltöltésre a honlapukra.
Elsősorban a 19-20. századi napisajtó-gyűjtemény bővült jelentős mértékben (többek között elérhető a Magyar Polgár majdnem teljes 40 éve, az Ellenzék jelentős része, az Erdélyi Híradó, Keleti Újság, Új Kelet), kulturális, irodalmi és művészeti folyóiratok (Művészet, Zord Idő, a Dolgozó Nő, a Művelődés). Elsősorban kolozsvári, bukaresti és marosvásárhelyi kiadású anyagok kerültek most digitalizálásra, a vidéki sajtóból pedig - ízelítőül - Szászmedgyes magyar nyelvű időszaki kiadványai (Medgyesi Lapok, Medgyes és vidéke, Plebánia).
Összesen immár 438 periodikacím érhető el a digitális könyvtárban, illetve ezek mellett több ezer könyv közül is lehet válogatni, itt: http://dspace.bcucluj.ro/?locale=hu
Forrás: https://www.facebook.com/groups/2263096380388684/permalink/2810860405612276/

 
PÁLYÁZATOK

--Az Irodalmi Jelen pályázata középiskolásoknak
A költészet trendi címmel hirdet vers- és prózapályázatot középiskolásoknak az Irodalmi Jelen. A pályázatra két verset vagy két prózai művet várnak, lehet választani, hogy verset vagy prózát szeretne benyújtani a pályázó (nem kell mindkét műfajban részt venni). Ugyanakkor akár mindkét kategóriában is lehet pályázni, de több pályamű beküldése nem jelent előnyt az elbírálásnál. Egyik mű kötött témájú (két téma közül lehet választani, nem kell mindkettőt megírni, csak egyiket), a másik pályamű szabad.
9–12. osztályos diákok pályázhatnak, és a műveket az Irodalmi Jelen szerkesztőségének tagjaiból álló zsűri bírálja el.
A pályaműveket az ijpalyazat@gmail.com e-mail címre kell beküldeni 2020. március 31-ig. Eredményhirdetésre és a díjak átadására 2020. május 21-én, Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Irodalmi Jelen-esten kerül sor, ahol a nyertes pályázó akár kétszáz fős közönség előtt olvashatja fel írását.
Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/2019-nov-08-1500/kolteszet-trendi

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Humán mikrobiom avagy ismerjük meg testünk parányi lakóit
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) elnevezésű rendezvénysorozatának meghívottja volt dr. Mara Gyöngyvér, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, a Biomérnöki Tanszék docense, aki Humán mikrobiom avagy ismerjük meg testünk parányi lakóit címmel tartott előadást 2019. november 14-én.
Szervezetünkben számos mikroba él, de nemcsak életterei vagyunk a baktériumoknak, hanem együtt élünk velük. Az előadás olyan kérdésekre fogalmazott meg választ, hogy például miképpen befolyásolják a mikrobák a párválasztásunkat, kedélyállapotunkat és a testsúlyunkat. Ugyanakkor, a legfrissebb kutatások tükrében, a mikrobiom és a betegségek kialakulása közti összefüggésekre is kitért az előadó.
Forrás és fotók: http://www.kmkt.ro/human-mikrobiom-avagy-ismerjuk-meg-testunk-paranyi-lakoit
Szatyorpont a könyvtárban
A 2019-es Európai Hulladékcsökkentési Hét alkalmából nyitott állandó Szatyorpontot a Bod Péter Megyei Könyvtár 2019. november 19-én. Az intézmény munkatársai által vászonhulladékokból varrt, a könyvtár logójával ellátott szatyrokat egy következő könyvtárlátogatásig örömmel kölcsönadják az olvasóknak.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/2632760656762085
A nyakleves antológiája – könyvbemutató
„A focisták közt a legjobb gitáros, a gitárosok közt a legjobb focista és az egyetlen csíki író, aki a tizenhatosról magasan rúgja be a labdát a kapuba, miközben kristálytisztán énekel” – összegzi önmeghatározását Nagy Lóránt, akinek A nyakleves antológiája című könyvét (Tipographic, Csíkszerereda, 2019) Sepsiszentgyörgyön 2019. november 21-én a könyvtár Gábor Áron termében mutatták be.
Gyermek- és iskoláskorából származó, a hetvenes, nyolcvanas évek hangulatát idéző történeteit írta meg és foglalta kötetbe a szerző. A könyvbemutatóra érkezőket a gitározó Nagy Lóránt fogadta, ugyanis zenész (is), a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola klasszikusgitár-tanára. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató szólt az elsőkötetes szerzőről, „keserédes élményeire” épülő kötetét novellafüzérként, történetsorozatként vagy akár lazább regényként említve. A szerző beszélgetőtársa, Nagy Péter – nem rokonok, csak barátok – a kötetet meghatározó nyolcvanas évek kapcsán megjegyezte, ő maga 1985-ben, míg Lóránt egy évvel később érettségizett, mindketten könyvszerető családban nőttek fel. Nagy Lóránt „véletlenszerűen” kezdett el írni egy, a közösségi odalán megosztott gyermekkori történet sikerét követően. Később aztán észrevette, mindegyik történetben elcsattan néhány nyakleves, „gyermekkorában a nevelés elmaradhatatlan eszköze volt a fenyítés, de a forradalom után átestünk a ló túlsó oldalára”, innen a könyv címe is. Huszonhat írása „kortörténet”, az első osztálytól a tizenkettedikig tartó időszakát öleli fel, valós alapokkal és szereplőkkel, ám írásainak „révedezéssel, álmodozással, fikcióval” meseszerű jelleget adott.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128420/gitarral-es-tollal
Fotók itt: http://www.kmkt.ro/nagy-lorant-a-nyakleves-antologiaja
Hősi halottak emlék nélkül
Székely határőrök a napóleoni háborúkban címmel tartott tartalmas előadást 2019. november 22-én dr. Csikány Tamás hadtörténész a Bod Péter Megyei Könyvtárban: mint kutatásaiból kiderül, a több mint két évtizedig tartó francia háborúkban több száz csíki és háromszéki székely vesztette életét, emlékük azonban feledésbe merült – nem tudunk arról, hol temették el őket, emlékművek sem jelölik hősi haláluk helyszínét, sőt, sok esetben nevüket sem őrizte meg az utókor.
Bár a császári ezredek legtöbbjéről fennmaradt részletes leírás, a Mária Terézia korában felállított székely határőr gyalogezredek története nincs megírva, ezért a kutatónak nehéz a dolga: napiparancsokból, különböző jegyzőkönyvekből kell megidéznie a múltat. A székely határőrgyalogságot elsősorban a könnyű harcászatban alkalmazták, habár a sorharcászatot is elsajátíttatták velük, így alkalmassá váltak támadások esetén az első sorban való bevetésre. Általában azonban elő- vagy utóvéd szerepét töltötték be – mindkét megbízatás sok áldozatot követelt. Elővédként az ellenség felderítése, harcra provokálása, erejének felmérése, majd a gyors visszavonulás volt feladatuk, ehhez lövésztudás, bátorság, helyzetfelismerés szükségeltetett – csupa olyan tulajdonság, melyekkel eleve rendelkeztek, illetve melyeket még békeidőben, amikor két évente három hónapnyi határőrségre kötelezték őket, kifejlesztettek magukban; utóvédként a visszavonulás fedezése szintén a könnyű harcászati modort kívánta meg. Számos és nehéz feladatuk során állandó veszteségek érték a székely határőrgyalogságot, ezek azonban oly kis jelentőségűek voltak a császári hadvezetés számára, hogy legfennebb annyit jegyeztek fel: a harcban meghalt ennyi, megsebesült annyi katona. Nevük, haláluk körülményei, sírhelyük ismeretlen.
Forrás: https://www..3szek.ro/load/cikk/128432/hosi-halottak-emlek-
Könyvkaland 2019: következik a döntő
Lezárult a Könyvkaland vetélkedő levelezős szakasza. A kalandos, magyarul és románul is meghirdetett őszi olvasójátékra 2019 szeptemberében hívta a Bod Péter Megyei Könyvtár a háromszéki gimnáziumi osztályok tanulóit. Szeptember közepe és december eleje között 5–6. és 7–8. osztályos csapatok vehettek részt a vetélkedő virtuális szakaszán, interneten közzétett olvasmányok és kapcsolódó feladatlapok megoldásával.
A legjobbnak bizonyuló csapatokat várják a szervezők a 2019. december 3-án és 4-én megrendezésre kerülő, kreatív döntőbe, a könyvtár székhelyére.
Forrás, a feladatok és a döntős csapatok felsorolása itt: http://www.kmkt.ro/konyvkaland-2019
Befogadott rendezvények
Világszem: a magyar költészet dicsérete
Újabb nagyívű és sajátos gondolatmenetre felépített ismeretterjesztő előadást tartott 2019. november 7-én, Magyar költők a szerelemről címmel, dr. Reisinger János magyarországi irodalomtörténész a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. Ezúttal a magyar szerelmi költészet legjavát tárta egyéni látószögén keresztül a Gábor Áron termet megtöltő közönség elé.
A szerelem nem csak egy érzés, hanem az életnek az egyik leggazdagabb tapasztalata, az emberi lélek nagy mélységekbe tekintő, hatalmas ajándéka. Meghatározásáról már a Salamon királynak tulajdonított, Énekek éneke című szerelmi énekgyűjtemény VIII. fejezetében olvashatunk. Ebben a szerelem Istentől jövő tűznek van nevezve, melynek lángjai világítanak és melegítenek, de ugyanakkor elvakíthatnak, és meg is perzselhetnek – fogalmazott erről a titokzatosan szép érzelemről az előadó.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/istentol-jovo-tuz/
Könyvbemutató: alulnézetből 1956-ról
Egy számunkra ismeretlen fiatalember, Reke Balázs bukkant fel 2019. november 15-én a Balassi Intézet helyi kirendeltségének vezetője, Szebeni Zsuzsa meghívására a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, és lopta be magát a hallgatóság szívébe, Megtalált szavak/Egy szegedi testvérpár sorsa 1956-ból című könyvének a bemutatóján.. Személyisége, gondolkodásmódja és a könyvéből ránk köszönő mondatok töltete ugyanis nem csak tiszteletre méltó, hanem megnyugtató és szeretnivaló is.
A szerző 1989-ben született Szolnokon, és ott végezte az általános, valamint középiskolát is. Utána a Szegedi Tudományegyetem klasszika-filológia, majd vizuális kultúratudomány szakán szerzett diplomát. Fél esztendőn keresztül egy helyi rádió munkatársa volt, majd az ingatlanszakmában helyezkedett el, amelyben a mai napig tevékenykedik. Saját bevallása szerint tizennyolc éves korában kezdett el írogatni, és azóta sem hagyta abba. Film- és a zenekritikai cikkei jelentek meg különböző lapokban a világhálón, de nagyobb lélegzetű tanulmányok is a filmművészetről. Mindeközben pedig regényeket, verseket és novellákat írt.
A rendszerváltás után látott napvilágot, így a kommunista diktatúráról nincsenek közvetlen tapasztalatai. Emlékszik viszont a Szolnokról 1991 nyarán kivonuló szovjet tankok félelmetes dübörgésére, ami élete egyik meghatározó élményévé vált. Így az sem véletlen, hogy 1956-os témához nyúlt, visszaemlékezések alapján idézve fel, miként élték meg a kisemberek a forradalmat és szabadságharcot. A könyv lapjain rögzített beszélgetésekből azonban nem csak a forradalmi események szegedi vonatkozásait ismerhetjük meg, hanem azok kiváltó okait is.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvbemutato-alulnezetbol-1956-rol/

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Para István karikaturista új könyvének bemutatója
Nagy érdeklődés övezte Para István karikaturista új könyvének bemutatóját 2019. november 25-én, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A PARA című kötet a Hargita Népe napilap és a művész 25 éves együttműködésének eredményeként látott napvilágot. Para Istvánnal Muszka Sándor író és költő beszélgetett népes közönség jelenlétében: a karikaturista munkájáról faggatta a szerzőt, a közönség soraiból is érkeztek kérdések, többek közt arról, hogy mitől működik ilyen jól a székely humor. Para szerint a székely humort azért kedvelik az emberek, mert ízesebb, csattanósabb mint más népé.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/806/para-istvan-konyvbemutatoja-a-konyvtarban
Ady 100 – festészeti kiállítás a könyvtárban
A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművészek Szövetsége tagjai Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából 30 festménnyel tisztelegnek a költőóriás előtt. A kiállított alkotásokat a költő versei és élete inspirálták. Tizennégy sepsiszentgyörgyi amatőr alkotó munkája látható a kiállításon, amely a Kájoni János Megyei Könyvtár kiállítótermében nyílt meg 2019. november 22-én. A tárlatot Lázár-Prezsmer Endre, a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház munkatársa nyitotta meg, a kiállított alkotásokról Bács Béla János beszélt. A kiállítás decemberben megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/805/ady-100--festeszeti-kiallitas-nyilt-a-konyvtarban
A Mesepont pályázat díjazása
2019. november 20-án került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár Mesepont pályázatának díjazására, Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával. Idén tavasszal hirdetett pályázatot a könyvtár képzőművészeti oktatással foglalkozó iskolák és szervezetek számára, a könyvtárépület földszintjén kialakított Népmesepont falfelületeinek dekorálására, magyar népmesei motívumok felhasználásával. A pályázatra a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola hét diákja küldött be látványterveket, Vorzsák Gyula tanár irányításával. Ezek közül választott ki a könyvtár közössége két munkát, amelyek a Mesepont falát díszítik, Szabó Nóra és Csata Kinga alkotását. Az októberben falra került nagyméretű változatát ezeknek ugyancsak művészetis diákok készítették el csapatmunkában, Sólyom Zsuzsanna tanár irányításával. A rajzokat készítő diákok ajándékcsomagban részesültek, képzőművészeti albumokat, rajz- és festészeti eszközöket is kaptak ajándékba, a legjobb pályamunkák készítőit oklevéllel és értékes díjjal jutalmazták. A díjazás alkalmával György Botond humorista szórakoztatta a közönséget.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/800/a-mesepont-palyazat-dijazasa
Csókszereda – Iochom Zsolt első verseskötetét mutatták be
Iochom Zsolt csíkszeredai kommunikációs szakember Csókszereda címmel megjelent első verseskötetével mutatkozott be a helyi közönségnek a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2019. november 19-én. Az elsőkönyves szerzővel Cseke Gábor író beszélgetett, a könyvbemutatót a Fortepiano kvartett zenei műsora színesítette. A versek sok mindenről szólnak, ahogyan az előszóban maga a szerző megfogalmazta: 'haza- és Istenszeretetről, boldogságról és annak kereséséről, szerelemről, csalódásról és csalódottságról, de aktuális témákra is reflektáltam.' '18 éves koromban tettem magamnak egy fogadalmat, hogy 30 éves koromra majd meg fogok jelentetni egy verseskötetet. Akkor ez olyan távolinak tűnt, egy időre meg is feledkeztem róla, mígnem egyszer pakolás közben előkerült egy régi füzet, amibe ezt feljegyeztem. Ez adott lendületet és álltam neki, hogy az évek során a blogomra, közösségi oldalakra feltöltött versekből összeállítsak egy válogatást. A 30-as szám adta magát, 120 vers és melléje 30 fotó-illusztráció került be a 160 oldalas kötetbe' – vallotta Iochom Zsolt a kötet születéséről. Verseiből maga a szerző olvasott fel a könyvbemutatón a népes közönségnek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/802/iochom-zsolt-csokszereda-cimu-verseskotetet-mutattak-be
Vakrandi egy könyvvel – újratöltve
A Vakrandi egy könyvvel a Kájoni János Megyei Könyvtár legnépszerűbb, legtöbb embert megmozgató olvasásnépszerűsítő programja volt 2018-ban. Ennek nyomán idén sem maradt el az akció. A 'randizni' vágyók a könyvtár kölcsönző részlegén találkozhattak újra az előre becsomagolt könyvekkel, amelyeket a könyvtár az utóbbi időben vásárolt. A vadonatúj könyvek mindenkinek meglepetést jelentettek, hiszen csak otthon derült ki, hogy mit választott az olvasó. A csomagoláson található kis cédula csupán a mű tartalmát, műfaját jelezte. Hargita Megye Tanácsának támogatásával idén sokkal több könyvet vásárolhatott a könyvtár, mintegy 500, frissen megjelent kötetet csomagoltak be a könyvtárosok a 'vakrandira', amely 2019. november 20-án kezdődött, és tart mindaddig, amíg el nem fogynak a randizókat váró könyvek. Kuna Ibolya könyvtáros lelkesen számolt be az akcióról a Hargita Népe napilap munkatársának: a közvélemény ellenére a legtöbb olvasónk a fiatal generációhoz tartozik, a randira előkészített könyvek nagy százalékát is ők vitték haza.
Sajtóvisszhang: https://liget.ro/studio/vakrandi-egy-konyvvel-olvasast-nepszerusito-akcio-a-konyvtarban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/799/vakrandi-egy-konyvvel
Száz év Trianon árnyékában – Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla albumbemutatója
Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla, az ismert veszprémi szerzőpáros új albumát hozta el Csíkszeredába. A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2019. november 15-én, telt ház előtt mutatták be az Erdély – Székelyföld – Száz év Trianon árnyékában című kötetet. Lőwey Lilla irodalomtörténész, író beszélt a könyvről, amelyben Erdély és a Székelyföld elmúlt száz évének gondjaira, a békediktátum okozta sebekre tekintenek vissza a szerzők. A kötethez Raffay Ernő írt előszót. 'Ebben a kötetben a lélekkel látóknak adunk teret. Azoknak a kiemelkedő egyéniségeknek, akikre méltán vagyunk büszkék, akik maradandót alkottak, s közben vitték a magyarság hírét országszerte s tova. Ők voltak azok, akik a megtartandó végekért a legtöbbet tették. Az erdélyi végekért.' – írják a kötet fülszövegében a szerzők.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/804/erdely--szekelyfold--szaz-ev-traianon-arnyekaban--uj-albummal-jelentkezett-varadi-peter-es-lowey-lilla
Kájoni János öröksége – a vetélkedő döntője
A Joannes Kájoni 390 emlékév jegyében Kájoni János öröksége címmel hirdetett vetélkedőt középiskolások számára a Kájoni János Megyei Könyvtár és a 'Pro Libris' Könyvtári Egyesület, azzal a céllal, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz Kájoni rendkívüli életművét. A vetélkedő első fordulójára 19 csapat nevezett be, közülük a legjobban teljesítő hat jutott tovább a döntőbe, akik a megye négy középiskoláját képviselhették a 2019. november 14-én szervezett megmérettetésen a könyvtárban. A csapatok díjazását Hargita Megye Tanácsa és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Communitas Alapítványának támogatása tette lehetővé. A vetélkedőn a könyvtár munkatársa, Kelemen Katalin köszöntötte a versenyző csapatokat és a jelenlévőket, majd bemutatta a zsűri tagjait. A döntőn a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium három csapata, a Joannes Kájoni Szakközépiskola, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont, valamint a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium csapatai mérhették össze Kájoni János munkásságával kapcsolatos tudásukat. A versenyző csapatok bemutatták az általuk elkészített Power Point vagy Prezi bemutatókat, a vetélkedő második felében pedig online kvízversenyen is összemérték tudásukat, Kájoni munkásságával kapcsolatos kérdésekre kellett gyors választ adniuk okostelefon segítségével. A legjobbnak bizonyuló csapatok tagjai értékes díjakban részesültek, a vetélkedő első díját a Márton Áron Főgimnázim Hésziodosz nevű csapata nyerte, második helyezett a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont csapata lett.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/798/kajoni-janos-oroksege--a-joannes-kajoni-390-emlekev-kereteben-meghirdetett-vetelkedo-dontoje
A nyakleves antológiája – Nagy Lóránt kötetét mutatták be
Nagy Lóránt a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát megidéző történeket tartalmazó, A nyakleves antológiája című kötetének bemutatójára népes közönség gyűlt össze a Kájoni János Megyei könyvtár előadótermében 2019. november 12-én. A csíkszeredai elsőkönyves szerzővel Nagy Péter beszélgetett. A kötetben 26 történet kapott helyet, és ezek mindegyikében elcsattan minimum egy pofon – innen a cím. Nagy Lóránt a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum klasszikus gitár tanára, aki az írásban is éppen annyira otthon van, mint a sportban és a zenélésben, önironikus, sajátos humorú történetekben meséli el a gyermekkori történeteket. A beszélgetés során ezeknek a világába nyert betekintést a közönség, szó volt nyaklevesekről, szülői és tanári fegyelmezésről, csínytevésekről. Valóság és fikció keveredik a történetekben, sokan magukra ismerhetnek egy-egy szereplőben, de kitalált karakterek is megjelennek. Következő kötete már készül, valószínűleg jövő tavaszra jelenik meg – árulta el a szerző, aki zenei tehetségét is felcsillantotta, gitárzenével szórakoztatva közönségét.
Sajtóvisszhang: https://liget.ro/studio/harom-helyszinen-a-nyakleves-antologiaja
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/801/nagy-lorant-a-nyakleves-antologiaja-cimu-kotetet-mutattak-be-konyvtarban
 

KITEKINTŐ

--I. Erzsébet királynő fordítását fedezték fel egy londoni könyvtárban
I. Erzsébet angol királynő mindeddig ismeretlen Tacitus-fordítását fedezte fel egy irodalomtörténész a londoni Lambeth Palace könyvtárában – írja az MTI a BBC-re hivatkozva.
John-Mark Philo irodalomtörténész, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója Tacitus-fordításokat vizsgált a könyvtárban, amikor rábukkant az ismeretlen, 42 oldalas kéziratra. A tudós a kézirat papírját és a kézírást is elemezte, hogy kiderítse a fordítás eredetét és szerzőjét. Megállapította, hogy a kézirat szerzője olyan különleges papírt használt, amelyet különösen kedveltek a Tudor-udvarban I. Erzsébet uralkodásának (1558–1603) idején.
Forrás és teljes cikk itt: https://hvg.hu/kultura/20191129_I_Erzsebet_angol_kiralyno_a_romaiaktol_inspiralodott__ezt_sejteti_egy_most_elokerult_kezirat

 
--Több mint egymillió euróért kelt el egy, Gutenberg nyomdából származó Biblia
Több mint egymillió euróért kelt el egy hamburgi árverésen egy Biblia latina, amely a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatást feltaláló Johannes Gutenberg (1400–1468) nyomdájában készült.
Egy svájci magángyűjtő birtokába került, az új tulajdonos 1,050 millió eurót fizetett az 1462-ben készült könyvritkaságért. Ez a legdrágább Biblia, amelyet Németországban valaha elárvereztek. Az aukciósház egymillió eurós leütési árral számolt.
A Biblia latinát Gutenberg utódai, Johannes Fust és Peter Schöffer készítették. A 481 lapból álló könyvet teljes egészében pergamenre nyomtatták, és Itáliában kapott színes és arany iniciálékat. Utolsó oldalára pirossal írták rá a készítők nevét és az előállítás dátumát, ez az első impresszum egy nyomtatott könyvben.
A Fust–Schöffer-féle bibliából kétszáz-kétszázötven készülhetett, mintegy kilencven maradt fenn, de legnagyobbrészt töredékekben. Teljes egészében körülbelül húsz könyv van meg, és ezekből csak három található magántulajdonban, a többit könyvtárakban, levéltárakban őrzik.
Forrás: https://index.hu/kultur/2019/11/25/gutenberg_biblia_arveres/

 
--Nyolcvan év után először árvereznek el Petőfi dedikációjával ellátott kötetet
Nyolcvan év után először bocsájtanak árverésre Petőfi-dedikációt; a 26 millió forinttól kínált Petőfi-kötetre 2019. december 6-án licitálhatnak az érdeklődők a Központi Antikvárium 152. árverésén, amelyet a Festetics Palotában tartanak, Budapesten.
„Harminc éve dolgozom a szakmában, de pályafutásom során Petőfi-dedikációval még nem találkoztam, ilyen ritkaság legutóbb 1939-ben szerepelt magyarországi árverésen” – hangsúlyozta Bálinger Béla, a Központi Antikvárium boltjának vezetője az MTI-nek.
1848-ban jelent meg a költő összes költeményét tartalmazó kétkötetes könyv, amelynek első kötetét Pákh Albertnek dedikálta a költő a következő szavakkal: Pákh Albertnek őszinte barátja, Petőfi Sándor. A 26 millió forinttól kínált ritkaság egy magángyűjteményből került elő. Bálinger Béla kifejtette: Pákh Albert közeli barátságot ápolt Petőfivel, és amellett, hogy ügyvédként dolgozott, jelentős irodalomszervező tevékenységet is végzett. Írói vénával rendelkezett, több folyóirat szerkesztésében és alapításában vett részt, ő hozta létre a Vasárnapi Újságot.
„Nincs tudomásom arról, hogy magángyűjteményben őriznének még a köz előtt ismert Petőfi-dedikációt, így csak lappangó dolgok kerülhetnek elő” – hangsúlyozta Bálinger Béla.
Hozzátette: közvetlenül halála után már olyan kultusz alakult ki Petőfi körül, hogy számon tartották műveit és dokumentumait.
Forrás: https://nepszava.hu/3058135_nyolcvan-ev-utan-eloszor-arvereznek-el-petofi-dedikaciojaval-ellatott-kotetet

 
--Minősített könyvtárak Magyarországon, 2019
Döntés született a 2019. évi Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj elnyerésére hirdetett pályázatról.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár döntésének értelmében Könyvtári Minőségi Díj viselésére elismerést nyert: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged.
Minősített Könyvtár cím viselésére elismerést nyert: Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, Kecskemét; Csorba Győző Könyvtár, Pécs; Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza; Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza; Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, Szekszárd; Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, Szolnok; Vörösmarty Mihály Könyvtár, Székesfehérvár.
A Könyvtári Minőségi Díj nyertese 2 000 000, a Minősített Könyvtár címet elnyerők 300 000 forint pénzjutalomban részesülnek. A díj és a címek hivatalos átadására a 2020. január 22-ei Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezésre kerülő ünnepség keretében kerül sor.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/#a24078

 
--Olvasási, könyvhasználati és könyvtárlátogatási szokások feltérképezése
A budapesti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében tartott rendezvényen az olvasási, könyvvásárlási és könyvtárhasználati szokásokat értékelték a szakma képviselői, az idei reprezentatív lakossági olvasáskutatási felmérés vonatkozásában..
Tíz gyerekből 6 óvodáskorú kapott ajándékba könyvet az elmúlt évben, míg a 14-17 éveseknek már csak a negyede. Egy év leforgása alatt a felnőttek harmada vásárolt csupán könyvet, miközben a könyvtárhasználók összesen több mint 23 millió kötetet kölcsönöztek ki. Hogyan lehet megszerettetni az olvasást gyerekkorban? Milyen egy 21. századi könyvtár? És milyen képet fest a magyarországi és nemzetközi könyvpiac? A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár sajtónyilvános kerekasztal-beszélgetést szervezett az „Ahány könyv, annyi élmény – workshop az olvasásért” szakmai rendezvény keretében. A nagyszabású eseményen több száz szakmabeli jelent meg, akik a beszélgetés mellett szekcióüléseken és workshopokon vehettek részt.
A rendezvényen tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a következők voltak: Farkas Ferenc, Az én könyvtáram kiemelt projekt szakmai vezetője, Harcos Bálint költő, író, Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, dr. Szabó Ildikó, a Magyar Olvasástársaság elnöke és Kiss Judit Ágnes költő, író. „Az én könyvtáram” projekt célja, hogy a 21. századi elvárásokat összehangolja a könyvtárak szellemiségével. Ennek érdekében módszertani fejlesztéseket, kutatásokat készítettek a digitális írástudás, a modern könyvtárhasználat, az olvasásfejlesztés, az információ keresés és a szövegértés területein.
Forrás és teljes cikk itt: https://bdpst24.hu/2019/11/18/az-olvasasi-konyvvasarlasi-es-konyvtarhasznalati-szokasokat-ertekeltek-a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtarban/

 
HAZAI

--Marosvásárhelyi könyvvásár: miért nem tudják ezt más városok is utánuk csinálni?
Nagyon szubjektív beszámoló a 25. Marosvásárhelyi Könyvvásárról.
Egy színvonalas könyvvásárt megszervezni minden bizonnyal nem túl nagy ördöngösség, viszont tekintve, hogy Erdélyben gyakorlatilag csak Marosvásárhelynek sikerül, mégis kétségeket ébreszt az előző kijelentéssel kapcsolatban. Mára pedig annyira megkerülhetetlen lett a vásárhelyi rendezvény, hogy az erdélyi kiadók közül többen is annak időpontjára időzítik az új megjelenéseket. Az pedig, hogy 25 év alatt egy cseppet sem veszített a színvonalából, sokat elmond róla. Amúgy is kevés dolog ér meg 25 évet Erdélyben...
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28128&marosvasarhelyi_konyvvasar_miert_nem_tudjak_ezt_mas_varosok_is_utanuk_csinalni
 

--A Székely Mikó Kollégium dokumentációs könyvtáráról
2019. november 21-én ünnepelte fennállásának 160. évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, de a jubileumi rendezvénysorozat már korábban kezdetét vette.
November 5-én beszélgetésre került sor az iskola talán legértékesebb kincséről, az úgynevezett dokumentációs könyvtárról. Ezt könyvtárőrként Csikós Júlia ügyeli, vigyázza, gondozza, s közben csendben, szerényen olyan munkát végez, amelynek egy szeletkéjét a nyitó nap délutánján mutatta be. A Székely Mikó Kollégium megjelenítése a sajtóban, a közmédiában, a világhálón – sok egyéb mellett – régóta kutatási témája, s az eredmény elképesztően meglepő: az elkészült bibliográfia, adattár 1857-től indul, és a képernyőn is bemutatott adatok közel háromszáz újságból, folyóiratból, időszakos vagy rendszeresen megjelent sajtótermékekből kerültek elő. A repertóriumban nem csupán azok a címek szerepelnek, amelyek kimondottan a Mikóról szóló írást jelölnek, de azok is, amelyekben csupán említés, utalás történik az iskolára. Csak a Háromszék című napilapban közel 3000 írás foglalkozik a Mikóval, tanárai, tanulói életével, munkájával, eredményeivel.
A hatalmas anyag, köszönhetően Kádár István informatikusnak, aki maga is, Csikós Júliához hasonlóan, ennek a tanintézetnek a végzettje, digitálisan is feldolgozva, kötetbe rendezve kézbe is vehető, tanulmányozható, ám közreadása roppant hasznos lehetne. A személynév-mutatókkal, tárgymutatóval, sorszámmal ellátott gazdag anyagban könnyen el lehet igazodni, s akinek további kutakodásra van kedve, ez az anyag segítségére lehet. Mint eddig is segített a könyvtárőr mindazoknak, akik bármilyen téren eligazítást, könyvészeti útbaigazítást, egy-egy tanulmány megírásához szükséges anyagot kerestek. Mindezek mellett arra is jutott az odafigyelésből és erőből, hogy kismúzeumot rendezzen be az iskola múltjának érzékeltetésére, bemutatására.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/velemeny/a-konyvtar-unnepe/

 
--Felmérés készült a romániaiak kultúrafogyasztási szokásairól
Nyilvánossá tették a Román Kulturális Kutatási Intézet által kiállított, a 2018-es évre vonatkozó barométert, amely a centenáriumi év tükrében vizsgálta a romániaiak kultúrafogyasztási szokásait. A felmérés országos szintű merítéssel 1200, 18 év feletti személy részvételével készült 2018. szeptember 1. és október 5. között. A centenáriumi év apropóján az illetékesek arra is rákérdeztek, hogy mit jelent a nemzeti identitás fogalma, illetve hogyan viszonyulnak a különböző kisebbségi csoportokhoz. A válaszadók szerint a nemzeti identitás legfontosabb jellemzői a helyes anyanyelvhasználat (95%), illetve a törvények betartása (94%). A diplomával (65%) és magas jövedelemmel (58%) rendelkező válaszadók fele szerint van miért szégyenkezni Romániában. A leggazdagabb válaszadóknak mindössze 2%-a jutott el tavaly moziba, múzeumba vagy kiállításra.
A felmérés alapján illusztratív infografikák is készültek, amelyekből kiderül: 2018-ban a romániaiak fele egyáltalán nem vett részt semmiféle kulturális eseményen, 76%-uk soha nem járt könyvtárba olvasni vagy könyvet kölcsönözni, 62%-uk soha nem járt múzeumban, nem vett részt kiállításon, 61%-uk soha nem nézett moziban filmet.
Az infografika rámutat, hogy nők 2%-kal nagyobb számban vesznek részt kulturális eseményeken, mint a férfiak, a legaktívabb kultúrafogyasztók pedig a nyugdíjasok (24%), valamint az 50 év fölötti válaszadók (23%). A középfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a havonta 1200 és 2200 lej között keresők (52%, valamint 40%) a legaktívabb kultúrafogyasztók, míg az alacsony végzettségűek vagy diploma nélküliek mindössze 18-20%-ban járnak kulturális intézményekbe. A válaszadók 79%-a naponta néz tévét, mindössze 9%-uk olvas könyvet napi rendszerességgel. A 18 és 39 év közöttiek kedvenc kulturális foglalkozása a videojátékozás. Az internethasználati szokások kapcsán kiderült, hogy a romániaiak javarészt kapcsolattartásra és hírolvasásra használják az internetet, kevés százalékuk vesz részt on-line képzéseken, és 31%-uk soha nem keresett kulturális vagy edukatív célú anyagot a világhálón.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11302
Vonatkozó interjú itt: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/118513-harminc-eve-hagyta-magara-a-roman-allam-a-kulturat-hogy-boldoguljon

 
--Gyermekfoglalkozások a kézdivásárhelyi könyvtárban
A fiatal könyvtáros, Kovács Izabella 2018 januárja óta vezeti szerda és csütörtök délutánonként a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár óvodásokat és kisiskolásokat célzó Meseklub-foglalkozásait, emellett vakációs gyerekfoglalkozásokat is tart az intézményben.
Kovács Izabella a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző óvodapedagógus és tanító szakának elvégzése után tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kézdivásárhelyi Tagozata pszichológia és neveléstudományok szakán folytatta. Munkahelyéhez egy álláshirdetés útján jutott el. „Egy barátnőm hívta fel e figyelmem, hogy könyvtáros vagy pedagógus végzettségű személyt keresnek a céhes város könyvtárába. Pedagógusként jelentkeztem, majd idekerülésem után a könyvtárosi képzést is elvégeztem”.
Az elődjétől „örökölt” közösségépítő Meseklub-foglalkozások céljáról így vélekedett. „Elsődleges cél, hogy a gyerekek számára a digitális világban éppolyan természetes legyen a könyv és a mese, mint a telefon és a világháló. További cél a szövegértő olvasás fejlesztése, illetve óvodások esetében az olvasás előkészítése. Fontos továbbá az olvasás népszerűsítése, megszerettetése, az, hogy a mese és az olvasás mindennapos legyen számukra szabadidős tevékenységként, leljék örömüket a könyvekben, azokkal való kapcsolatuk ne korlátozódjon az iskolai tevékenységekre.”
A foglalkozások látogatottságát illetően Kovács Izabella megjegyezte, van egy „mag”, amely a kezdetektől részt vesz a foglalkozásokon, emellett időszakos látogatók is vannak. „Folyamatosan vannak új érdeklődők, és arra biztatom a szülőket, bátran hozzák gyerekeiket a foglalkozásokra, akár csak egy-egy alkalomra is, hiszen úgy alakítom a tevékenységet, hogy azokba bárki, bármikor bekapcsolódhasson”, hangsúlyozta. Hozzátette, meglepődve tapasztalta, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a vakációs foglalkozásokra.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/ha-hagyjuk-oket-kibontakozni-csodakra-kepesek/

 
--Iskolai könyvtárosi világhónapi rendezvények novemberben
Mesés könyvjelzők készítése, könyvtártörténeti bemutató, könyvtárhasználati ízelítő is szerepelt a székelyföldi iskolai könyvtárosok által szervezett iskolai könyvtárosi világhónapi rendezvények keretében.
Az elemisták meseszereplőt ábrázoló könyjelzőt készítettek, a líceumi hallgatók pedig a könyvtártörténeti órákon megismerkedhettek a többszáz esztendős, ferencesek által létesített iskola könyvtárával, a Kájoni János nyomda történetével, a szerzetesi munka szellemiségével, könyvtárismeret-órákon pedig könyvtárhasználatból kaptak ízelítőt.
Forrás és részletek itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/search/label/Iskolai%20K%C3%B6nyvt%C3%A1ri%20Vil%C3%A1gh%C3%B3nap

 
--Könyvtár nyílt Resicabányán
A Platanus egyesület nemrég könyvtárat nyitott Resicabányán, amely minden, olvasni szerető diák és felnőtt számára elérhető. A könyvek adományokból kerültek az állományba. A kezdeményezők köszönetüjet fejezik ki az adományozóknak, és mindenkit, aki magyar írók könyveit keresi, olvasná, szeretettel várnak! Még van hely, szívesen elfogadnak további adományokat is – tette közzé a Nyugati Jelen portálon Kun László elnök.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/konyvtar_nyilt_resicabanyan.php

 
--Az olvasás szeretetét hirdetnék a gyermekotthonokban is
A téli ünnepekhez kapcsolódó legszebb és legszentebb karácsonyi témájú történetek és szokások ezután a gyerekotthonokban nevelkedőkhöz is eljutnak az Arad Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Főigazgatóság (DGASPC) és az A. D. Xenopol Megyei Könyvtár közös kezdeményezésének köszönhetően.
A két intézmény hosszú távú partnerségben állapodott meg, amelynek célja a nevelőintézetekben élő gyermekek bevonása a könyvtári rendszerbe, valamint az olvasási étvágy serkentése, a könyvek szeretetének felébresztése.
Első lépésként decemberben a lippai és borosjenői intézetekben hagyományőrző műhelyeket hoznak létre, ahol a gyermekek népviseletbe öltözve megosztják egymással az általuk ismert téli ünnephez kapcsolódó történeteket.
„A karácsonyhoz közeledve mi sem jobb és szebb, mint tenni valamit, aminek sokan örülnek. Kollégáim december folyamán kiszállnak a megye gyermeknevelő intézeteibe, ahol hangulatos foglalkozásokkal, játékokkal, történetekkel, meseolvasással segítenek az ott nevelkedő gyermekeknek ráhangolódni a karácsonyra.” – ismertette az elképzelést Doru Sinaci, a könyvtár igazgatója.
A DGASPC nevében Stark Erika, az intézmény igazgatója fejezte ki örömét, és elmondta, hogy az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezés nagyon fontos az intézetben nevelkedő gyermekek egészséges testi-lelki-szellemi fejlődése érdekében is.
A tervek szerint a Karácsonyi történetek (Poveşti de crăciun) nevű mozgalom december folyamán az aradi gyerekotthonokon kívül eljut még Lippára, Borosjenőbe, Szentannára és Zádorlakra.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/az_olvasas_szeretetet_hirdetnek_a_gyermekotthonokban_is.php

 
--Kerekasztal-beszélgetés romániai magyar kulturális folyóiratok főszerkesztőivel
„Mit visz át a jövőbe a jelen irodalma?” – ezt a kérdéskört járták körül romániai magyar kulturális folyóiratok főszerkesztői a 25. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A beszélgetésen Karácsonyi Zsolt (Helikon), Borsodi L. László (Székelyföld), Szűcs László (Várad) és Vida Gábor (Látó) vett részt.
A beszélgetést Vida Gábor vezette, aki indításként arról beszélt, meglátása szerint régen a főszerkesztőnek sokkal nagyobb beleszólása volt abba például, hogy mit hoznak le a folyóiratban. Szűcs László ezzel kapcsolatban elmondta, a Várad folyóiratnál a képzőművészet rovatba egyáltalán nem szól bele. Az ő esetük egyébként is kivételes, hiszen a könyvkiadást és a rendezvények szervezését is magukra kellett vállalniuk. Karácsonyi Zsolt egyetértett azzal, hogy valóban sokat változott a főszerkesztők feladata. Meglátása szerint ma már inkább csapatkapitány szerepét tölti be, aki csak kivételes esetekben szól bele, hogy mi kerüljön vagy mi ne a folyóiratba. Ugyanakkor az intézményi háttér fenntartását is a főszerkesztői feladatok közé sorolta. Borsodi L. László nemrég foglalta el a Székelyföldnél a főszerkesztői széket, ennek körülményeiről mesélt röviden.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/irodalomrol-szabadsagrol-felelossegvallalasrol-kerekasztal-beszelgetes-romaniai-magyar-folyoiratok-foszerkesztoivel/

 
INTERJÚ

--Beszélgetés Káli Király Istvánnal
25., jubileumi kiadásához érkezett a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, ennek alkalmából került sor az interjúra Káli Király Istvánnal, a könyvvásár szervezőjével.
A jubileumi év mottója a Határtalanul, ennek magyarázataképpen a következőt mondta:
- Amikor 1995-ben, a Romániai Magyar Könyves Céh hivatalos bejegyzése után ráébredtünk, milyen sokrétű feladatot vállaltunk fel azzal, hogy szakmailag megpróbálunk rendet tenni abban a káoszban, ami ’89 után az erdélyi magyar könyvkiadásban kialakult, csak annyit tudtunk, a felzárkózáshoz nem lesz elég a jó szándék és a tettrekészség, kényszerhelyzetbe kell hoznunk önmagunkat. Így született meg egy erdélyi könyvvásár gondolata, hogy felmutassuk, hol áll a világ a könyvek minőségét illetően, amiből aztán mi is okulhatunk. Marosvásárhely volt akkoriban a legtöbb magyar lakta erdélyi város, így lett a vásár választott színhelye. A magunkra kényszeríthető igény alakult át az évek folyamán a helyiek és a környékbeliek, főleg az ifjabb nemzedék jó könyv iránti igényévé. Természetesen mi is tettünk egy keveset ezért. Mára már kiteljesedett ez a vásár, a könyvhöz kapcsolódó programokkal gazdagodott, bátorkodom állítani, a lehetőségekhez mérten megközelíti mindazt, amit egy ilyen rendezvény felvállalhat. S erre alapozva merem remélni, van jövője is. Részben ezért is választottuk a jubileumi rendezvény mottójául ezt: határtalanul.
Forrás és teljes interjú itt: http://vasarhely.ro/konyvvasar/hatartalanul/

 
--Beszélgetés Farkas Árpád költővel
Az anyanyelvi kultúra megmaradásáról, ennek ápolásáról, „nyelvi nyársakról” is beszélgetett Farkas Árpád költő és Birtalan Andrea.
„Igaz, hogy az anyanyelvi kultúra meghatározója a nemzeti identitásnak, de nem mindegy, hogy milyenféle megmaradás-eszményről beszélünk. Lehetsz hajnalt rikkantó kakas a trágyadombodon, harangozó a toronyban.” – fogalmaz a költő az interjúban.
A beszélgetés kapcsán szó esett a kommunizmusban gyakori, sorok közötti üzenetekről, a költői nyelv többletfunkcióiról is, a székely nyelvjárás esetleges metafizikai többletéről, ezek kapcsán Farkas Árpád a következőképpen fogalmazott: „Anyanyelvem padlásán is szétnézve nem ódzkodtam az archaizmusoktól sem, és a tájszavakat sem hagytam a szérűkön. Persze, igyekeztem takarékosan bánni vélük. A tájnyelvi vagy akár archaikus elemek használatában nem egzotikumot keresnék, hanem olyan, bármely hajtűkanyarban elveszejthető többletet, amelyről az előre- és hátratekintő ember vesz csak ugyanazon időben tudomást. (...)”. Hozzátette: „Én úgy érzem, hogy a tudós, kutató emberek mellett költőink feladata volna – ha már invenciós készletükből megújítására nem futná – legalább munkaeszközük, a nyelv őrizése és korszinten tartása.”
Forrás és teljes interjú itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/128178/nyelvi-nyarsak-kozott-feher-ingben-a-feher-papir-elott-/-farkas-arpad-koltot-kerdezi-birtalan-andrea/

 
--Interjú Kósa András Lászlóval, a bukaresti Balassi Intézet igazgatójával
Sorozatokra, koncentrált, fesztiválszerű eseményekre felfűzött tevékenységgel igyekszik megjeleníteni a magyar kultúrát a bukaresti Balassi Intézet – elsősorban román nyelvi területeken. Az intézet igazgatója, Kósa András László a Bánffy-trilógia román nyelvű változatának megjelentetését tekinti a 2019-es év legnagyobb fegyvertényének.
Kósa András hét éve érkezett Bukarestbe kultúrdiplomataként, és már második mandátumát tölti a Balassi Intézet élén - az időszak legnagyobb „dobásainak” a alábbi eredményeket tartja:
„Több kulturális márkanevet is sikerült meghonosítanunk. A komolyzene területén fontos etalonná nőttük ki magunkat Bukarestben. Az általunk kezdeményezett és rendezett Magyar Zene Fesztivál a romániai komolyzene-oktatás fontos eseményévé vált azáltal, hogy a Balassi Intézet hálózata révén a díjazottak fellépési lehetőségekhez jutottak különböző európai helyszíneken. Annak is komoly haszna volt, hogy a nálunk rendszeres programok keretében fellépő fiatal román zenészektől megköveteljük, legalább egy magyar művet illesszenek a programjukba, ez a fesztiválon is feltétel, idén tizennégy magyar zeneszerző művei hangzottak fel. Minden évben megemlékezünk egy-egy magyar zeneszerzőről is, 2019-ben Cziffra György zongoraművész volt a középpontban, aki így bekerül a romániai komolyzenei köztudatba is.”
A Bánffy-trilógia román fordítását és megjelentetését övező „hosszú és nehéz történetről” Kósa elmondta, hogy eredetileg a centenáriumi, 2018-as évre tervezték. A fordító, Marius Tabacu 2016-ban már a fordítás vége felé járt, ezért megkezdődött a román kiadás jogainak megvásárlása, megtalálni hozzá a kiadót. „Nekünk mindig nagyon fontos a román intézményi háttér, ebben az esetben pedig különösen az volt. Mert a trilógia román változata megjelenhetett volna egy magyarországi kiadó gondozásában is, de egészen más, ha egy román kiadó jelentkezik vele – presztízs, népszerűsítés, terjesztés szempontjából egyaránt. Aztán egészen más, hosszabb utat voltunk kénytelenek bejárni.”
A kötet megjelentetése végül az idei Bookfest könyvszalonig torlódott, ennek magyarázataképpen az igazgató a következőket jegyezte meg: „Kezdetben, 2016-ban különböző nagy kiadóknál kezdtünk ‘házalni’, ahol az első reakció az volt, hogy a román piacon nem lehet egy 1500 oldalas trilógiát eladni. Meg hogy adjuk ki előbb az első kötetet, a folytatást pedig a fogadtatástól tegyük függővé. A mi álláspontunk viszont az volt, hogy csak egyben szabad megjelentetni ezt a könyvet, amely jó nevű kiadót, megfelelő népszerűsítést, jó terjesztést igényel. Több fölöslegesnek bizonyult kör, időhúzás után azonban kénytelenek voltunk elköszönni attól a kiadótól, amely megvásárolta a Bánffy-trilógia szerzői jogát az azt tulajdonló londoni ügynökségtől. Valahogy aztán sikerült egyezségre jutnunk a Román Kulturális Intézettel, annak kiadója vállalta a mű megjelentetését, magyarországi forrásból pedig biztosítottuk a fordítás és lektorálás díját. Május 30-án mutattuk be a könyvet, amely októberig az idén megjelent fordítások közül a legtöbbet recenzált kiadvány volt a román piacon.”
Forrás és teljes interjú itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/128176/kalandtura-a-roman-kulturalis-terben-beszelgetes-kosa-andras-laszloval-a-bukaresti-balassi-intezet-igazgatojaval

 
ELHALÁLOZÁS

--Meghalt Karinthy Márton író
Életének 71. évében, 2019. november 6-án meghalt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház és ennek elődje, a Hököm Színpad alapító igazgatója, Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája – közölte a Karinthy Színház.
1949-ben született Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el. 1973 és 1975 között a Békéscsabai Jókai Színház, 1975 és 1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977 és 1980 között a Thália Színház, 1980 és 1982 között a Népszínház rendezője. 1978 és 1980 között a Gorsiumi Nyári Játékok rendezőjeként is dolgozott. Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában.
1982-ben megalapította a Hököm Színpadot, a háború utáni első magánszínházat, amelynek rendezője és igazgatója volt. 1988-ban a teátrum nevét Karinthy Színházra változtatva költöztek a mai helyre, a volt Haladás mozi épületébe, a Bartók Béla út 130. alá. A helyiség felújítását a vállalkozás maga finanszírozta.
2013-ban munkája elismeréseként Kossuth-díjat kapott sajátos szellemiségű, nagy közönségsikernek örvendő színházi műhely létrehozásáért, három évtizedes vezetői és rendezői tevékenységéért, írói munkásságáért, a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért, továbbviteléért. 2016-ban Vámos László-díjat kapott.
A közlemény szerint Karinthy úgy rendelkezett, hogy lánya, Karinthy Vera és két közeli munkatársa viszi tovább a Karinthy Színházat, mely ezután is folytatni kívánja a Karinthy Márton által megalapozott szellemiségű, polgári, szórakoztató színházat.
Forrás: https://24.hu/kultura/2019/11/06/karinthy-marton-meghalt/

 
DÍJAK

--A Nemzet Művésze lett Bodor Ádám
A kolozsvári származású író, Bodor Ádám A Nemzet Művésze díj egyik kitüntetettje. A kitüntetést 2013-ban alapította a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére a magyar Országgyűlés. Amint bejelentették, idén két Kossuth-díjas írót, Bodor Ádámot és Czakó Gábort tüntetnek ki az elismeréssel.
A Nemzet Művésze díjat a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából alapították. A díj odaítéléséről a Nemzet Művésze-díj Bizottság dönt, a testületet 11 Kossuth-díjas művész alkotja.
Bodor Ádám az abszurd stíluselemekkel átszőtt, a kortárs magyar irodalmat gyarapító szépírói életműve elismeréseként vehette át a díjat az emberi erőforrások miniszterétől és az MMA elnökétől. Az író elmondta: az elismerés mérföldkő alkotói pályáján, még akkor is, ha életútja vége felé részesült benne, a díjra ezért „egy boltív záróköveként” tekint. Az író a budapesti díjátadón köszönetet mondott a sorsnak, amiért Erdélyben született és élte le élete felét.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/118412-bodor-adam-a-nemzet-m-vesze-lett

 
--A romániai magyar tudományos élet díjai
A tudományos élet ösztönzése és méltatása céljával létrehozott díjakat adta át 2019.. november 8-án a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke.
A Tudomány Erdélyi Mestere Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE professzora, aki sokoldalú és elismert irodalomtudományi, irodalomközvetítői és irodalomszervezői munkája és iskolateremtő szerepe okán részesült a díjban..
A Fiatal Kutatói Díjat Farkas Csaba matematikus, a Sapientia EMTE docense vehette át, aki diákként és kutatóként egyaránt magas szintű eredményeket ért el a matematika terén.
A Tudományközvetítés és a Tudományos Bírálat Díját Dvorácsek Ágoston fizikus, a Bethlen Gábor Kollégium tanára vehette át a tehetségápolásban és a természettudományos ismeretek népszerűsítésében kifejtett eredményes, lelkes, odaadó és elkötelezett munkájáért.
Fiatal Tanári Díjban részesült Nagy Örs matematikus, a Báthory István Elméleti Líceum tanára, a matematika oktatásában és a tehetségápolásban felmutatott kiváló eredményeiért, valamint a matematikaoktatás színvonalának javítása érdekében kifejtett munkájáért.
A díjakat az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága 2012 óta évente osztja ki a romániai magyar tudományos élet ösztönzése, valamint a kiváló tudományos, tudománynépszerűsítői és oktatói munka méltatása céljával.
Forrás: https://kab.ro/hirek/hir/atadta-tudomanyos-dijait-a-kolozsvari-akademiai-bizottsag-1171

 
--Hazám-díj Dávid Gyula irodalomtörténész számára
Dávid Gyula irodalomtörténész, Fischer Ádám karmester, Kulka János színművész, Losonczi Ágnes szociológus, Németh Miklós közgazdász, politikus, Parti Nagy Lajos költő és Radnóti Zsuzsa dramaturg nyerték el idén a Hazám-díjat; a XXI. Század Társaság elismerését 2019. november 16-án adták át Budapesten.
A Hazám-díj kuratóriumának elnöke Vámos Tibor akadémikus. A kuratórium további tagjai: Ágh Attila politológus, Gönczöl Katalin kriminológus, Romsics Ignác történész, Tompa Andrea író, színikritikus, Varga Gyula közgazdász, valamint a XXI. Század Társaság elnöke, Kocsis András Sándor. Az indoklás szerint Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító szülőföldje magyar irodalmának ápolásával, tudományos tevékenységével érdemelte ki a díjat.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kulfold/hazam-dijban-reszesult-david-gyula-kolozsvari-irodalomtortenesz

 
--Korunk-díj Fülöp Dorottyának
A fiatal esszéírók, kritikusok, próza- és esszéfordítók számára meghirdetett, a Korunkban megjelent szövegek alapján kiosztott díjat 2019-ben Fülöp Dorottyának ítélte a folyóirat szerkesztősége két kritikai szövege és egy megjelenés előtt álló tanulmánya kiemelkedő színvonaláért.
A díjat Kántor Lajos alapította Kántor Erzsébet emlékére, és a Kántor család támogatja. Az idén hatodik alkalommal odaítélt, oklevéllel és pénzjutalommal járó díjat Kántor László és Kántor István adja majd át a díjazottnak.
Fülöp Dorottya 1997-ben született Erdőszentgyörgyön. 2019-ben végezte az alapképzést a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar-olasz szakán, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalom- és kultúratudomány mesterszakán tanul Budapesten. Tanulmányokat, kritikákat, illetve novellákat és verseket ír.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=11316

 
--Krasznahorkai László regénye elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat
Krasznahorkai László regénye, a Báró Wenckheim hazatér nyerte el az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi elismerését, a Nemzeti Könyvdíjat, az idegen nyelvről angolra fordított művek kategóriájában. A könyv Ottilie Mulzet fordításában jelent meg a New Directions kiadásában.
Az öt kategóriában átadott elismerés mezőnyében a kötet versenytársai az arab Khaled Khalifa Death is a hard work című műve, a ruandai Scholastique Mukasonga The Barefoot Woman című könyve, a japán Ogava Joko The Memory Police című regénye és a finn Pajtim Statovci Crossing című kötete voltak. Az Egyesült Államokban a Nemzeti Könyvdíjat a második legjelentősebb irodalmi elismerésként tartják számon a Pulitzer-díj után.
Forrás: https://litera.hu/hirek/krasznahorkai-laszlo-regenye-elnyerte-az-amerikai-nemzeti-konyvdijat.html


--A Zelk Zoltán-díj ünnepélyes átadása
A Zelk Zoltán-díj kuratóriuma: Kántor Péter költő (az alapítvány művészeti elnöke) és Bazsányi Sándor irodalomkritikus a Zelk Zoltán-díjat 2019-ben költői életművéért Markó Béla költőnek adományozza. Az elismerést 2019. december 4-én adják át Budapesten. Laudációt mond: Bazsányi Sándor irodalomkritikus, Zelk Zoltán-verseket mond: Fekete Ernő színművész.
Forrás: https://port.hu/esemeny/konyv/a-zelk-zoltan-dij-unnepelyes-atadasa/event-5687558

 
--Márton Evelin kapta a Helikon-díjat
Idén Márton Evelin prózaíró vehette át a díjat a kolozsvári irodalmi folyóirat hasábjain megjelent értékteremtő alkotásaiért. A Helikon 2016-ban osztotta ki első Kemény Zsigmond-díját Antal Balázsnak, a következő években pedig Szántai János és Láng Orsolya kapták meg a lap kitüntetését.
Elöljáróban Karácsonyi Zsolt főszerkesztő és Csige Sándor konzul köszöntötték az egybegyűlteket, majd László Noémi szójátékokban és utalásokban gazdag laudációja hangzott el. „Mi lenne velünk nélküled, drága mesemondó?” – merült fel a költőinek szánt kérdés a prózaírónő dicséretére írt szöveg első mondatában, amely az est folyamán mulatságos félreértést leplezett le. Kiderült, maga a főszerkesztő egy ideig halottnak vagy legalábbis eltűntnek vélte a szerzőt egy hosszabb alkotói hiátus miatt, amíg hirtelen „fel nem bukkant egy ablakkeretben” egy rendezvény során (és akkor már nyugodtabb szívvel kérhette fel, hogy küldjön még szöveget). Márton Evelin bevallotta, örül a felkéréseknek, jó „agytornának” tartja azokat, és szívesen is küld szöveget, amennyiben nem küzd ötlet- vagy időhiánnyal, és nem kényszerül arra, hogy néha nemet mondjon.
Az ünnepélyes díjátadó mozzanatot követően Demeter Zsuzsa kérdezte a szerzőt sokoldalúságáról, megragadva azt, hogy ellentétben a legtöbb szerzővel, Márton Evelin nem skatulyázható be csupán egy bizonyos írói műhelybe, hiszen szinte minden erdélyi irodalmi folyóiratban publikált már, a legtöbb nagyvárosban lakott vagy dolgozott, így tulajdonképpen „mindenhol otthon van” (ezt a szerző ki is egészítette azzal a megjegyzéssel, hogy talán sehol sincs otthon igazán). A mindenhová tartozás és határátlépés margóján a Szalamandrák éjszakái című regényéről és annak román fordításáról esett szó.
Forrás: https://www.helikon.ro/mi-lenne-velunk-nelkuled-draga-mesemondo-marton-evelin-lett-a-helikon-dijazottja/

 
--Kilencvenöt éves marosvásárhelyi könyvkötőt díjaztak
Átadták A könyv szenátora elnevezésű díjakat 2019. november 22-én a Maros Megyei Könyvtár szervezésében. Ezúttal Krón Ernő könyvkötőmestert, Anamaria Oltean nyugalmazott könyvtárost és Csősz Andrea Gabriella nyolcadik osztályos tanulót jutalmazták mindazért, amit a könyvek, az írott kultúra népszerűsítéséért tettek.
Marosvásárhely közismert személyisége, akinek élete egybeforrt a városnak az utóbbi száz évnyi múltjával, akinek „hétköznapi élete nem hétköznapi történetekről szól”, méltán érdemes A könyv szenátora díjra – méltatta az 1924-ben született Krón Ernőt Lázok Klára, a Teleki Téka osztályvezetője, ismertetve e hosszú élet kiemelkedőbb szakaszait. Édesapja mellett kitanulta a mesterséget, vizsgázott belőle, és könyvkötőként dolgozott addig, amíg társult az induló marosvásárhelyi bábszínházhoz, ahol 1976-os nyugdíjazásáig dolgozott mint bábszínész. Azóta, már 43 éve újból eredeti szakmájának él.
A marosvásárhelyi könyvkötőműhely generációról generációra szállt, a ma már mindenki által Ernő bácsinak titulált tulajdonosa a harmadik a sorban, aki megörökölte és dolgozik benne. A mai Krón Ernő nagyapja, akit szintén Krón Ernőnek hívtak, még a 19. század végén indult Felvidékről, Bartfáról, hogy Marosvásárhelyen telepedjen le, alapítson családot az akkor már fejlődésnek induló városban.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/kilencvenot-eves-marosvasarhelyi-konyvkoto-munkassagat-ismertek-el

 
KÖNYVAJÁNLÓ

--A Hargita-hegység turistakalauza
Zsigmond Enikő A Hargita-hegység turistakalauza című művének bemutatójára került sor Sepsiszentgyörgyön, 2019. november 14-én. A baróti Tortoma kiadónál megjelent kötet egyben egy tervezett, a Kárpát-koszorú hegyeiről szóló sorozat első darabja.
Az újonnan indított sorozatot a kiadó hiánypótlónak szánja, hiszen, amint Demeter László igazgató elmondta, a koszorú 152 hegységet foglal magában, a Hargita az első, amit ismertetnek, de készül a Csukás-hegység, illetve a lengyelországi Pieninek, valamint az osztrák Rozália-hegység is. „Bízom benne, hogy kialakulhat egy olyan könyvsorozat, amely vezérfonal lehet a Kárpát-koszorú megismerésében, fontosnak tartjuk a magyar helynév­anyag megismertetését, ez e kötetek erőssége lehet” – tette hozzá Demeter László.
Kisgyörgy Zoltán geológusként, helytörténészként beszélt csíkszeredai kollégája, Zsigmond Enikő kötetéről, kiemelve annak gazdagságát: „bőséges adattár, melyben minden évszám és név megtalálható, ami fontos és jellemző erre a műfajra”.
Mint fogalmazott, a turistakalauz első részét megírhatta volna akár külön könyvként is Az én Hargitám címmel, mert sokszor ráismer a lelkére, az érzéseire, látja, hogy nagyon szereti ezt a hegységet, a második rész pedig a jelzett turistaösvényekről szól, ez csak úgy születhetett meg, hogy a szerző alaposan, sokszor bejárta a Hargitát.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128198/zsigmond-eniko-hargitaja

 
--Sepsiszentgyörgy városkalauza
Immár negyedik kötetét mutatta be Török Árpád nyugalmazott földrajztanár, akiről a Sepsiszentgyörgyi városkalauz című új kötetének bemutatóján elhangzott, hogy nem szokványos útikönyveket ír, mindegyikben van valami meglepő vagy megdöbbentő, ráadásul nem csupán a múltról, hanem a jelenről is szólnak. Most megjelent könyvének egyik nagy erénye csodálatos magyar helyneveink gondos begyűjtése.
A számbavétel egyébként a névadó személyiségek ismertetésére és sok más részletre is kiterjed: a jeles épületek mellett a kevésbé jelentősek, valamint a kapuk, kerítések, homlokzatok szépen, esetenként művészien megmunkált díszítőelemeire, a szobrok mellett a város és a környék távolabbi és közelebbi múltjáról „beszélő” kövekre, de kihajtható térképre és történelmi eseménynaptárra is. Számos kép és rajz is segíti az értékvadászatra indulókat.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128423/varoskalauz-meglepetesekkel
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-tornyok-es-kopjafak-varosa/
 

--A kolozsvári zenekonzervatórium képeskönyve
A kolozsvári hivatalos magyar nyelvű zeneoktatás 200. születésnapját tetszetős külsejű, számtalan képet és Sófalvi Emese zenetudós által jegyzett tanulmányt tartalmazó kötettel ünnepelték, amely a Kolozsvári Magyar Opera és a zenei főgimnázium bátor összefogásának eredményeként született meg.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója kiemelte: az általa vezetett intézmény felvállalta, hogy megjelenteti az operajátszással és az erdélyi zenei élettel kapcsolatos köteteket: „Idén a kolozsvári magyar konzervatórium történetét adjuk ki, amely az 1819-es alapítástól egészen 1950-ig mutatja be az intézmény létét, ekkor hozták létre a G. Dima Zeneakadémiát.  Remélem, hogy a tanulmányt jegyző szerző, Sófalvi Emese muzikológus a továbbiakban is foglalkozni fog az erdélyi zenei élettel.”
Az eseményen felszólalt Kállay-Miklós Tünde, a Sigismund Toduță Zenei Főginázium igazgatóhelyettese is, aki szerint büszkék lehetünk arra, hogy Kolozsváron már kétszáz évvel ezelőtt létezett olyan értelmiségi réteg, amely igényelte a zenei oktatási intézmény létrehozását. – A kolozsvári zeneoktatás olyan nagyságokat hozott létre, akik aztán megállták a helyüket a világ bármelyik színpadán. Én azonban a zenetanárokra is büszke vagyok, mert a kétszázéves zeneoktatásnak akkor lesz jövője, ha lesznek pedagógusok, akik énekelni tanítják a gyerekeket – hangsúlyozta Kállay-Miklós Tünde.
– Tizenhat éve foglalkoztat az első kolozsvári zenekonzervatórium története. Az idők során sok érdekes adatra bukkantam, ebből állt össze ennek a könyvnek a koncepciója. A kronológikus bemutatás után dokumentumok, plakátok, kiadványok  másolatát tekintheti meg az olvasó. Az 1950 előtt történt zenei események mind visszavezethetők az 1819-ben létesített konzervatóriumig. Remélem, hogy olvasás közben felfedezik azokat az értékeket, amelyekre kutatásaim közben bukkantam – mondta Sófalvi Emese zenetudós.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/kepekben-a-200-eves-kolozsvari-konzervatorium

 
--Újabb kötet Kőrösi Csoma Sándorról
A kétszáz éve Távol-Keletre indult Kőrösi Csoma Sándorról jelent meg a száz kötetesre tervezett Székely Könyvtár sorozat frissen kiadott, 76. könyve, amelyet a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutattak be az érdeklődőknek.
Idén november végén volt éppen 200 éve annak, hogy a világszerte talán leghíresebb székely, Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója útnak indult Nagyenyedről. A Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című kiadvány a Hargita Kiadóhivatalnál látott napvilágot, anyagát Molnár Vilmos válogatta és szerkesztette.
„A kötetbe került írásokat igyekeztem úgy összeválogatni, hogy azok valamiképpen tükrözzék az utóbbi évek-évtizedek Csoma-kutatását. Egy-egy kutató, miközben új dolgokat fedez fel, régi tévhiteket cáfol meg, néha maga is görget tovább tévedéseket. Sokan, sokféle szemszögből járultak hozzá ahhoz, hogy teljesebb, világosabb legyen a kép, de hogy valamikor ismert lesz-e róla a teljes igazság, az egyelőre kérdés marad” – vallja a kötet szerkesztője.
„A kötet 250 oldalas, de lehetett volna sokkal hosszabb is, mert anyag volt bőven. Az is szempont volt, hogy aki eddig nem olvasott Csomáról, vagy keveset tud, az is kapjon átfogó képet. Ezért benne van nagy vonalakban az egész életútja” – mondta el Molnár Vilmos.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/a-ketszaz-eve-utnak-indult-korosi-csoma-sandor-nyelvtudosrol-tibetologusrol-szolo-kutatasokat-ismerteto-kotet-latott-napvilagot

 
--Cserélj könyvet könyvre!
Idén a sepsiszentgyörgyi pulzArt7 kortárs összművészeti fesztivál során zajlott Silent Poetry sikerén felbuzdulva, újabb csapat fiatal vágott bele ötletének megvalósításába. A BookMegálló elnevezésű kezdeményezés ötletgazdája a Basement csapata, amely vegyesen mikeses és mikós sepsiszentgyörgyi középiskolásokból áll.
A BookMegálló elsősorban egy, az olvasást mint élményt népszerűsíteni hivatott projekt. 2019. december közepétől a város főterén és különböző buszmegállókban szabadtéri könyvespolcokat állítanak fel, amelyekről bárki szabadon leemelheti az olvasnivalókat, valamint (cserébe) az otthon már feleslegessé vált könyveivel gazdagíthatja azokat. Az ünnepek közeledtével talán pont egy otthon kallódó könyv lesz az, ami apró örömöt csempészhet egy éppen arra rászoruló szívébe, vagy mosolyt csalna egy kisgyerek arcára.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/cserelj-konyvet-konyvre/

 
--Láng Zsolt Bolyai-regényéről
Kiemelkedő érdeklődés mellett mutatták be Láng Zsolt író új regényét, amely Bolyai Jánosról szól. A regény története két párhuzamos szálon fut: egyrészt van egy jelenkori író, Herr Láng, aki a matematikus kéziratos hagyatékát tanulmányozza ösztöndíjasként egy svájci kolostorban, másrészt megelevenedik a Bolyaiak kora is, amikor János hazatért Marosvásárhelyre. Egy bonyolult apa–fiú kapcsolat kibontakozása mellett tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek is.
„Az volt érezhető, hogy nem vásárhelyiként inkább ne nyúljak Bolyaiékhoz” - mondta Láng Zsolt arra vonatkozóan, hogy miként reagáltak, amikor szóba került, hogy Bolyai több mint 12 ezer lapból álló kéziratát olvasgatja. Pedig elmondása szerint sokáig fel sem merült benne, hogy regényt írjon Marosvásárhely kultikus matematikusáról, csupán bő két évvel ezelőtt gondolt először arra, hogy tényleg regényt ír Bolyairól, akinek a kéziratait viszont már korábban is látta, lapozgatta. „1990-ben, amikor Marosvásárhelyre költöztem, a Teleki Téka egy oázis volt számomra. Akkor Szatmárhoz képest Vásárhely kicsi, szűk város volt, viszont a Teleki Téka egy világot jelentett, és én rengeteget ültem bent. Egyszer Réka, aki ott könyvtáros volt, bevitt a raktárba, ahol egy hosszú asztalon két óriási papírlapokból álló torony állt. Mondta, hogy akkor fénymásolták le a Bolyai kéziratos hagyatékát, és több mint 12 ezer kéziratos papírlap van ott. Ahogy ezt elmondta, az egyik torony elkezdett dőlni a másikra és az egész szétszóródott. Kezdtük szedegetni, és én közben olvasgattam ezeket. Valami fantasztikus kéziratok voltak, grafikailag is” - idézte fel az első találkozását, bár akkor még nem merült fel egy regény megírásának az ötlete.
A vásárhelyiekről pedig még nem lehet tudni, hogy megbékéltek-e azzal a ténnyel, hogy valaki regényt írt a „szent” Bolyairól, de Láng úgy gondolja, ha jól sikerült megírnia, akkor lesznek páran, akik utálni fogják ezt a könyvet, mert Bolyait is utálták, amiért megmondta a véleményét, amit gondolt. Láng szerint nem véletlen, hogy egyedül élte le az élete végét egy olyan nyomorúságos albérletben, ami rendszeresen beázott.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?cikk=28131

 
--Székelyudvarhely története képeskönyvben elmesélve
Megjelent a Kincses Képeskönyv-sorozat székelyudvarhelyi kiadása: a színes illusztrációkkal tarkított, igényesen szerkesztett kötet a város múltját és jelenét tárja az olvasó elé, és egyaránt jelent izgalmas olvasmányt gyermekek és felnőttek számára.
A Mozsikácska együttes gyerekkoncertjével egybekötött könyvbemutatón ismerkedhetett meg a székelyudvarhelyi közönség a kötet alkotóival 2019. november 22-én: a Székelyudvarhely város támogatásával, a Haáz Rezső Múzeummal partnerségben megvalósított könyv szerkesztője és felelős kiadója Zágoni Bálint, az illusztrációkat Jánosi Andrea készítette. A Kincses Képeskönyv-sorozatban Székelyudvarhely a kilencedik bemutatott város, a kétéves munka után megszületett kötet különlegessége, hogy a benne lévő szövegeket helyi történészek (Kolumbán Zsuzsanna, Nyárádi Zsolt, Simon Mária Tímea, Sófalvi András és Szász Hunor) írták, a szakmai lektorálást  Hermann Gusztáv Mihály végezte. A képeskönyv a mai Székelyudvarhely helyén alapított, hajdani (2–3. századi) római katonai település korától a 21. századi megújuló városig tárja az olvasó elé a Küküllő-parti kisváros történelmét. Az illusztrációk előbb festmények formájában születtek meg, árulta el Jánosi Andrea, majd ezek reprodukciói kerültek az oldalakra. A szerzők maguk is aprólékos gonddal, de szakértelemmel mesélik el a város fejlődését.
A kötetet elsősorban általános iskolás gyerekeknek ajánlják a készítők, de ígérete szerint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere az elkövetkező hetekben a város napközijeibe is ellátogat, és a kötettel ajándékozza meg az intézményeket.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szekelyudvarhely-tortenelme-kepeskonyvben-elmeselve

 
--Miklóssi Szabó István új könyvének bemutatója
Harmadiknak novelláskötetet tett le az olvasó asztalára Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában megjelent Testfüggőség című könyvet 2019. november 7-én mutatták be a sepsiszentgyörgyi Teinben.
Beszélgető-/faggatótársa, Szonda Szabolcs huszonéves ismeretségük okán kérdezte indulásáról (költői pályafutását nagyon hamar abbahagyta, és nem is bánja: „zseniális kínrímíró voltam” – ismerte be Miklóssi Szabó István), a prózaírás terén megtett hatalmas ívéről a korábbi telített, kacifántos fogalmazástól a mostani ütős, rövid mondatszerkesztési stílusig („megvívtam harcomat a prózával, régen hozzám járt a barokk tanulni, kínkeserves munka volt”), történetei szélsőséges jellegéről („ha egy tézis nem találja meg a helyét egy végletben, az nem érdekes”), írásbelisége kulisszatitkairól („nem tudok hozzányúlni egy anyaghoz, amíg nem él bennem, bár néha teljesen más utat követelnek a történetek”, vagy másképpen „a szöveg íratja magát, az első oldal után az író már rabszolga, aki addig dolgozik, míg a végére nem ér”), a Facebookon futó könyvajánló sorozatáról (Olvaskola néven 2016 óta írja rövid recenzióit annak okán, hogy „annyi hülyeség van a neten, tegyünk fel valami normálisat is”). Új könyvére rátérve Miklóssi Szabó István elmondta, a Testfüggőség két novellaciklusában – kis túlzással – ugyanazt mondja el más-más történetekkel: az első ciklus a valóság tagadásáról szól, olyan helyzetekről, melyek hatásukat csak később érzékeltetik, de sorsszerűen tragédiához vezetnek, a második ciklusban pedig „kellett egyfajta tükröt tartani, bár ott is kellett a felszabadulás”. Ízelítőül a könyvhöz Porzsolt Erzsébet színművész tolmácsolásában felvételről hangzott el két novella.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/127997/ugyanaz-ketfelekepp-miklossi-szabo-istvan-konyvbemutatoja

 
MOZAIK

--Bánffy Miklós Erdély-trilógiája is lehet az év könyve Romániában
A Romániai Írók Szövetsége Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiáját jelölte Az Év Könyve díjra, 8 másik, 2019-ben megjelent művel együtt. Az Erdély-trilógiát angol, francia, spanyol, német, olasz és holland nyelvre már korábban lefordították, a román nyelvű kiadás azonban elhúzódó egyeztetési folyamatok után csak idén látott napvilágot.
A díj odaítéléséről decemberben héttagú zsűri fog dönteni róla, amelynek tagjai: Nicolae Manolescu (elnök), Gabriel Chifu, Răzvan Voncu, Daniel Cristea-Enache, Sorin Lavric, Cristian Pătrăşconiu és Angelo Mitchievici. A díjat egyébként 18. alkalommal adják át idén.
Forrás: https://foter.ro/cikk/magyar-konyv-roman-forditasa-lehet-az-ev-konyve-romaniaban/

 
--Író-olvasó találkozókkal vezetik be a kortárs magyar irodalmat egy román könyvesbolt-hálózatba
A kortárs erdélyi magyar irodalom kedvelői számára jó hír, hogy 2019. november végétől már nemcsak a kimondottan magyar nyelvű kiadványokra szakosodott boltok polcain találhatják meg az erdélyi könyvkiadók köteteit, hanem a Cărturești könyvkereskedés különböző üzleteiben is.
A Cărturești hangulata meghozza az olvasási kedvet, minthogy nem csupán a vásárlás divatját hirdeti, hanem kultúrateremtő szerepet is vállal. A könyvesbolt-láncnak nem ez az első próbálkozása, hogy a multikulturalizmust felvállalva nyisson a magyar könyvkiadás fele. Ez alkalommal kimondottan a kortárs erdélyi magyar irodalmat szeretné népszerűsíteni az erdélyi magyar könyvkiadók kiadványai által.
A Cărturești a lehetőségre író-olvasó találkozók szervezése révén is igyekszik felhívni a figyelmet, 2019. november 26-án példéul Lupescu Kata, a nagysikerű fantasy-kalandregény-sorozat szerzőjével beszélgetett László Noémi költő.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/119126-iro-olvaso-talalkozoval-vezetik-be-a-kortars-magyar-irodalmat-a-c-rture-ti-boltokba
Sajtóvisszhang: https://www.maszol.ro/index.php/konyvsarok/119384-meg-nem-tettem-pontot-a-kalozlany-vegere-lupescu-kataval-teaztunk-a-c-rture-tiben
 

--Kraus Kuti István beült a színházbüfébe
Az egykori színész pályatársak úgy emlékeznek rá, mint akinek volt svádája, szerepekben sem szenvedett hiányt, mégis egy hirtelen döntés után otthagyta a színházat s a pályát Kraus Kuti István. Aztán az országot is. Életéből C’est la Vie címmel írt regényt, a sepsiszentgyörgyi ArtPrinter Kiadó által kiadott kötet 2019. november 16-i bemutatóján egykori munkahelye büféjében régi barátként Bogdán László, színháztörténészként pedig Szebeni Zsuzsa faggatta..
Kár, hogy ezek a mozaikkockák elvesszenek, indokolta Kopacz Attila, a kiadó vezetője, miért is foglalkozik szívesen az idősek emlékképeiből kirajzolódó korképpel. A most 81. évében járó „Csávó” szívesen mesélt az 1972-től 1980-ig tartó színészkarrierjének kissé nehézkes kezdeteiről, színpadi élményeiről, amelyeknek az vetett végett, hogy – megunván a benzinmizéria miatt egyre nehezebb ingázást Kézdivásárhely és Szentgyörgy között – elfogadta a kézdi szigetelőgyár adminisztrátori állását. Bár ott „kiskirály” volt, 1980-ban emigrált, Németországban amatőr színjátszó csoportot vezetett 16 évig, majd Magyarországon, Gödön telepedett le.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/kraus-kuti-istvan-beult-a-szinhazbufebe/


--Versek fényképpel
Vagy fényképek verssel. Mert bevallása szerint Iochom Zsoltot olykor egy fénykép inspirálja versírásra, máskor verséhez keres megfelelő fényképet. Úgy gondolja, a vers-fénykép párosítás együtt tudja igazán kifejezni, amit el szeretne mondani – és hogy mi mindent hordoz poétika feliratú tarsolyában, arról első kötetének szülővárosabeli bemutatóján beszélt.
2019. november 22-én a kézdivásárhelyi Vigadó zsúfolásig megtelt emeleti termében mutatkozott be költőként Iochom Zsolt a közönségnek. Dimény H. Árpád kérdéseire válaszolva felelevenítette költői indulását: kamaszként, fiatal felnőttként többnyire szerelmes verseket írt, hiszen „a hölgyeknek ma is bejönnek a költők”, aztán a szenvedélyévé vált fotózás más témákra is ráirányította a figyelmét, napi történésekre, fontosabb eseményekre – mint a székelyek nagy menetelése vagy a Mikó-per – szintén versben reflektál. Saját érzéseit ritkábban írja meg, bár a szerelem, a csalódás is felbukkan verseiben, de ihletként szolgálhat akár egy színházi előadás is, mondta. Nyelvi világára a játékosság jellemző, s bár a kötet címe – Csókszereda – szintén játékosságra utalna, azt mégis a véletlen szülte: egyetemi éveinek helyszínét írta le egyik versében helytelenül, a kötetbe válogatás során fedezte fel a bakit, és mert így leírva Csíkszeredát még sehol nem látta, hát adta magát a kötetcím.
Iochom Zsolt egyébként blogján teszi közzé vers-fénykép párosait, kötete egy régebbi, önmagának tett ígérete teljesítése: 18 évesen megígérte magának, hogy „harmincéves koromra könyv formájában is merítést adok verseimből”, így jelent meg magánkiadásában a 120 verset tartalmazó, harminc fényképpel illusztrált Csókszereda. Amúgy a kötetben szereplő versek nem mind pontosan olyanok, mint eredetileg voltak, ugyanis – vallotta be – a válogatás során az egy oldalon való elférés szerkesztési elvét követte, ezért, élve a költői szabadság jogával, néhol átírta, máshol beleírt vagy éppen kihúzott verseiből. Ízelítőként néhányat fel is olvasott a könyvbemutatón – pontosabban előadott, hiszen Iochom Zsoltot versmondóként is ismerik.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/128424/versek-fenykeppel
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-termekeny-magany/
 

--Régi tervrajzokat, találmányok szabadalmait gyűjti a Maros Megyei Könyvtár
Új kezdeményezéssel fordul marosvásárhelyi és Maros megyei olvasóihoz a Maros Megyei Könyvtár: egy olyan állományt szeretne létrehozni, amely a megye műszaki és tudományos dokumentumait tartalmazza. Azoknak a tudósoknak, kutatóknak, mérnököknek a terveit, szabadalmait, akik a megye szülöttei, illetve a megyében éltek és tevékenykedtek.
Amint Indira Toderel könyvtári szóvivő a sajtónak elmondta, ennek az ötletnek a megvalósításához kérik a lakosság segítségét. Akiknek ilyen vagy hasonló jellegű dokumentumok vannak a birtokában, a nagyapától, nagybácsitól, vagy valamely más rokontól hátrahagyva, kérik, adományozzák a könyvtárnak – fogalmazott. Hozzátette, hogy az összegyűjtött anyagot feldolgozzák, katalogizálják, egy külön adatbázisban gyűjtik össze, és az olvasók és a kutatók számára is hozzáférhetővé teszik.
A Maros Megyei Könyvtár népszerűsítését szolgálja a 2019. november 18. és 22. közötti Nyitott kapuk rendezvénysorozat. A Kultúrpalotában működő „nagykönyvtár” mellett a lakónegyedek kisebb könyvtárai is bekapcsolódnak a kulturális, tudományos, szórakoztató események sorába. A szervezők a felnőtt olvasóik mellett a kisgyerekekre és a tinédzserekre is gondoltak, számos román és magyar nyelvű program várja őket.
A Kultúrpalotában Agyagási Hajnal, a Teleki Tékában Lázok Klára és a volt Park Hotel épületében működő részleget Doina Vanca kalauzolásával lehet bejárni, megismerkedni a különböző könyvtári gyűjteményekkel, érdekességekkel. A könyvtár napjai során megszervezik az Ajándékkönyvek hetét is, amikor az olvasók adományait kínálják fel az érdeklődőknek. A megtalált könyvek hete keretében pedig törlik az olvasók késedelmi díjait, amennyiben visszaszolgáltatják a kikölcsönzött könyveket.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/regi-tervrajzokat-talalmanyok-szabadalmait-gyujti-a-maros-megyei-konyvtar

 
--Könyvek két szabadságharcról
Élménybeszámolóval tarkított előadás keretében mutatta be Cey-Bert Róbert Gyula 1956-os szabadságharcos, író önéletrajzi ihletésű, az események hangulatába bevezető A szabadságharcos című, tavaly megjelent regényét, valamint a nemzetért való kiállásnak emléket állító, az idén kiadott A Székely Hadosztály című kötetét 2019. november 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban.
Házigazdaként Bedő Zoltán közíró köszöntötte a vendégeket. A Cey-Bert Róbert Gyula könyveit megjelentető Püski Kiadóról Püski István beszélt. Elmondta, apja, Püski Sándor 1939-ben alapította azt családi vállalkozásként Magyar Élet Kiadó néven. 1950-ben államosították, de 1971-ben az Amerikai Egyesült Államokban újraindították. Továbbra is családi vállalkozásként működik, ő meg két fia irányítja, a szellemiség megmaradt: nemzeti írók kiadója. Szívesen jönnek Székelyföldre, mert, amint fogalmazott, a székelység sokkal inkább őrzi a nemzetet, mint az otthoni magyarság.
Cey-Bert Róbert Gyula elmondta, A szabadságharcos című könyve az ő ’56-os története – melyet tömören elmesélt – fikcióval kiegészítve. A forradalom hírére Kaposvárról felment Budapestre, egy kollégiumban szállt meg, ott székelyföldi ifjakkal jött össze.. Velük együtt harcolt október 26-a és 28-a között. Három kemény nap volt, melynek lelkiségét egyetlen korábban megjelent könyv sem adta vissza, ezért írta meg a könyvét. Csodálatos érzés volt, amikor mindenki spontánul cselekedett, nem volt parancsnokuk, őket a hazaszeretet fűtötte. Euforikus érzés volt, amikor azt hitték, győztek. Egy hétig tartott, amikor az emberekből kiveszett a rosszaság, egymást segítették. Aztán következett egy kemény hét, amikor támadtak az oroszok. Utána menekülnie kellett, előbb Ausztriába ment, majd Svájcba. ’56-os harcát külföldön is folytatta, s abban a szellemben él mai napig – mondotta az író.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/128101/konyvek-ket-szabadsagharcrol

 
--Vigyázó szemetek Párizsra vessétek
Azokat a gondolkodókat, írókat, filozófusokat keresi, akik a széllel szemben állnak, azaz szembefordulnak a hivatalos és divatos, szinte egész Európát uraló ideológiákkal és dogmákkal, főként azokkal, amelyek a bevándorló muszlimokkal kapcsolatosak. Amikor rátalál valakire, megjegyzi: „te vagy az én emberem”, azért is, mert kevesen vélik úgy, hogy a bevándorlók veszélyeztetik a kontinens jövőjét. S. Király Béla 2019. november 28-án Sepsiszentgyörgyön mutatta be Harangzúgás vagy laikus humanizmus című könyvét a Székely Mikó Kollégium dísztermében.
A Magyarországon élő szerzőt Sepsiszentgyörgyön Király Bélaként ismerik, tizenegy évig a Mikó filozófiatanára volt, tanított történelmet és alkotmánytant is. Sóváradi származású – szülőfaluját nem feledi, fényképe kötete borítóján is látható –, egyszerű, földműves szülők gyermeke, akik, amikor bejelentette, hogy filozófia szakra készül, „furcsán néztek rá”, mert filozófiából nem lehet megélni. Kolozsvári egyetemi tanulmányai után 1982-ben Sepsiszentgyörgyre helyezték ki, a Mikóban (az akkori 1-es számú Matematika–fizika Líceumban) kezdte pályafutását huszonöt évesen. Túl jól nem érezte magát, felesége nyolc évig nem kapott munkát, egy fizetésből éltek, s noha volt egy jó baráti köre, sokat olvasott, focizott, szakmailag azonban nem tudott kiteljesedni. Franciaországi kapcsolatait már a rendszerváltástól kezdte alakítani, s akkor telt be számára a pohár, amikor egy francia vendégét kísérve egyik diákja megjegyezte: né, ott megy a „prostitucie”-tanár (ezzel az alkotmány román megnevezésére, a „constituție” szóra utalt). Úgy érezte, váltania, tanulnia kell, Budapestre költözött és politológiát tanult, majd tovább haladt a francia vonalon, számos neves filozófussal megismerkedett, írásaikat fordítani kezdte. Maga is ír, cikkeit, esszéit a Háromszék napilap is rendszeresen közli, a most bemutatott a negyedik könyve, megjelent már verses-, illetve interjúkötete is. Újpesten lakik, továbbra is középiskolai tanár maradt, rengeteget olvas („a tanulók csodálkoznak is, miért olvasok annyit”), és rendszeresen jár ki Franciaországba, hasonló gondolkodású, kisebbségben lévő filozófusok, politológusok társaságát keresi, több párizsi szerkesztőségben megfordult. Jól ismeri az ottani politikai és társadalmi viszonyokat, és aggasztónak tartja a bevándorlás mértékét, különösképpen az iszlám vallásúak sokasodását, illetve azt, ahogyan a politikai elit ehhez a problémához viszonyul. Nem érzi magát magyarországinak, „csak ott dolgozik”, szeretne hazaköltözni Sóváradra.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/128581/vigyazo-szemetek-parizsra-vessetek-s-kiraly-bela-konyvbemutatoja

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

.

__,_._,___

_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update