ReMeK-e-hírlevél
XIII. évf., 2018/3. szám                               ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Új adatbázisok az Erdélyi Magyar Adatbankban
--Könyvtári kitüntetések listája
PÁLYÁZATOK
--Kőrösi Csoma Sándor Program 2018
--Irodalmi pályázat határon túli magyar középiskolásoknak
--Üzenjetek a jövőbe!
--József Attila mindenkiNET 2018
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Baba-mama program a Szatmár Megyei Könyvtárban
KITEKINTŐ
--Macron a könyvtárak esti és vasárnapi nyitvatartását szorgalmazza
RIPORT
--Megújulnak a nagyszalontai Arany-kéziratok
--A Székely Könyvtár kihívásai
HAZAI
--Átmentik a Székelyföld emlékezetére vonatkozó régi kéziratokat
--Megújulóban a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
--Új épületbe kerülne a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár
--Új székhelyet terveznek a Szatmár Megyei Könyvtárnak
--Újra nyitva a brassói Magyar Kulturális Központ és Könyvtár
--Román-magyar könyvtár nyílt Máramarosszigeten
--2018-ban a Batthyanaeum zárva tart
--Könyvellátás a szórványban élő magyar gyermekek számára
--Könyvadomány a Nyárádmentének
--A magyar széppróza napja Erdélyben is
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő
DÍJAK
--Több magyar cím a 2016-os Kolozs megyei könyvtermés legjobbjai között
--Vida Gábor és Tompa Andrea is esélyes a 2018-as Aegon-díjra
--Mircea Cărtărescu kapja idén a Thomas Mann-díjat
--Gurka-Balla Ilona az EMKE idei Monoki-díjasa
AJÁNLÓ
--Papp Sándor Zsigmond: Gyűlölet
--Újabb családi munkafüzet készült Kolozsvár épített örökségéről
MOZAIK
--A felnőttek fele olvas könyvet, a fiatalokat a képregény vonzza


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Új adatbázisok az Erdélyi Magyar Adatbankban
A felhasználói visszajelzések alapján, az Erdélyi Magyar Adatbank egyrészt új adatbázisokat és szöveggyűjteményeket bocsátott a felhasználói rendelkezésére, másrészt az egyik leggyakrabban használt adatbázis mobilverzióját is elkészítette.
Februárban ezért elérhetővé vált az Erdély etnikai és felekezeti statisztikái adatbázisnak a mobilverziója. Ez az adatbázis, amely Erdély 1852 és 2011 közötti, etnikai és felekezeti statisztikáit a népszámlálási adatok alapján összegzi, az Adatbank egyik leggyakrabban használt adatbázisa, ezért is tűnt fontosnak, hogy létrejöjjön a könnyen kereshető mobilverzió is, amellyel bármikor, pillanatok alatt megkereshetők egy település adatsorai. (A mobilverzió a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.)
Új anyagként kerültek fel az Erdélyi Magyar Hírügynökség 1983 és 1989 közötti jelentései. Ara-Kovács Attila, az erdélyi Ellenpontok c. szamizdat folyóirat társszerkesztője 1983-ban, Romániából való kiutasítása után indította útjára egyszemélyes magán-hírügynökségét Budapesten. Az EMH elsősorban az erdélyi magyarságot érintő, nem hivatalos úton beszerzett híreket és háttéranyagokat közölt, eleinte magyarul, később angol fordításban is, s ezáltal a nyugati jogvédő szervezetek egyik fontos híranyag-szállítójává vált.
A februári újdonságok közé tartozik a helytörténet és honismeret módszertani digitális szövegtár összeállítása és internetes hozzáférhetővé tétele is. A helytörténeti digitális szövegtár összeállítását az motiválta, hogy egyre több, honismereti kutatásokkal kapcsolatos módszertani, bibliográfiai kérés érkezett az Erdélyi Magyar Adatbank tartalomfejlesztőihez. Az összeállítás a helytörténeti kutatókat és kutatásaikat akarja azzal segíteni, hogy a legfontosabb vonatkozó kézikönyveket, tankönyveket, bibliográfiákat, repertóriumokat és módszertani tanulmányokat közreadják, a téma historiográfiai irodalmával és nem utolsó sorban néhány elismerten szakszerű, mintaértékű munkával együtt. (A szövegtár a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.)
Forrás: http://www.adatbank.ro/

 
--Könyvtári kitüntetések listája
A Könyvtári Intézet megújult honlapjára felkerült a könyvtári kitüntetések listája, mely a legismertebb Szinnyei József-díjtól kezdve a Tündérkönyvtárosságig tartalmazza a könyvtárosok elismerésére szolgáló díjakat. A lista ezen a linken érhető el: http://ki.begonia.oszk.hu/dokumentumtar/dijak-kituntetesek-listaja. Kérik és bátorítják a könyvtáros kollégákat, ha tudnak a felsorolásban nem szereplő, könyvtárosoknak adott / adható kitüntetésről, jelezzék a közvetkező címen: ahonffy@oszk.hu
Forrás: Haraszti Pálné, IFLA-HUN moderátor

 
PÁLYÁZATOK

--Kőrösi Csoma Sándor Program 2018
A Kőrösi Csoma Sándor Program a diaszpóra magyarsága identitásának erősítése érdekében végzett ismeretátadási, oktatási, szervezési, hitéleti tevékenység ellátására nyújt (biztosít) ösztöndíjat legfeljebb 150 fő részére (legfeljebb 30 fő egyházi pályázó, illetve legfeljebb 120 fő egyéb területen tevékenykedő pályázó). Olyan, a magyar nemzet iránt elkötelezett, közösségszervező tevékenységekben jártas személyek pályázatait várják, akik segítenek e célok elérésében. Az ösztöndíjasok a 2018. év májusától 2019. év júniusáig tartó megvalósítási időszak alatt az északi félteke esetén legfeljebb 9 hónapig tartó időtartamban, a déli félteke esetén legfeljebb 7 hónapig tartó időtartamban a külföldi magyar közösségeknél, 1 hónapig tartó időtartamban pedig Magyarországon tölti jogviszonyának idejét. (Egyházi ösztöndíjasok esetében a külföldi magyar közösségeknél eltöltött időtartam egységesen legfeljebb 9 hónap.)
Pályázat benyújtására és az ösztöndíjprogramban való részvételre jogosult az, aki a pályázat benyújtásának időpontjában huszadik életévét betöltötte, büntetlen előéletű, magyar állampolgár, legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, közösségszervező, hagyományőrző egyéb közösségi tevékenységekben aktívan vesz részt, magas szintű angol nyelvtudással vagy a célország nyelvének legalább társalgási szintű ismeretével rendelkezik, és vállalja, hogy az ösztöndíjas jogviszony magyarországi záró szakaszának idejére Magyarország területére visszatér és a Program záró konferenciáján részt vesz. Azok a személyek, akik korábban a Kőrösi Csoma Sándor és/vagy Petőfi Sándor Programokon ösztöndíjasként már részt vettek, az első nyertes pályázatot követő 5 éven belül a Programra legfeljebb még egy alkalommal – egyházi pályázó legfeljebb három alkalommal – nyújthatnak be pályázatot, és ugyanazon célország ismételten megjelölésre kerülhet.
Pályázatot 2018. február 15-től kezdődően 2018. március 12-ig lehet benyújtani.
Részletes kiírás itt: https://www.korosiprogram.hu/hirek/miniszterelnokseg-palyazati-felhivasa-korosi-csoma-sandor-program-osztondijra

 
--Irodalmi pályázat határon túli magyar középiskolásoknak
A Guttenberg Pál Népfőiskola és az Orpheusz Kiadó a Magyar Széppróza Napja alkalmából vers- és novellaíró pályázatot hirdet határom túli magyar középiskolás diákok számára. Minden pályázó kategóriánként 1-1 művel jelentkezhet, maximum 5 A/4-es gépelt oldal (12-es betűméret, másfeles sorköz) terjedelemben. A 15 legtehetségesebbnek ítélt pályázó részt vehet a 2018 augusztusában, Balassagyarmaton rendezendő Orpheusz Írótáborban. Továbbá (megfelelő mennyiségű és minőségű pályamunka esetén) a legjobb írásokból antológiát jelentetnek meg. Az eredményhirdetésre és díjátadásra 2018. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján Budapesten kerül sor, az eseményen további díjak is átadásra kerülnek.
Beadási határidő: A magyar költészet napja, 2018. április 11. A pályaműveket postai úton lehet beadni, 3 példányban, gépelve, feltüntetve a pályázó nevét, elérhetőségét (levelezési cím, e-mail és telefon), lakhelyét, iskoláját, életkorát, erre a címre: Orpheusz Kiadó 1062 Budapest, Bajza utca 18. A borítékra írják rá: „Irodalmi pályázat”.
Forrás: https://www.facebook.com/Guttenberg-P%C3%A1l-N%C3%A9pf%C5%91iskola-1997893486891329/

 
--Üzenjetek a jövőbe!
„Te mit tennél bele egy időkapszulába? Fogj össze a barátaiddal, osztálytársaiddal, és állítsatok össze egy időkapszulát! Nyugodtan kérhetsz segítséget szüleidtől, tanáraidtól. A feladatot az osztállyal közösen is megoldhatjátok! Ha az időkapszulát például a ballagásotok 25. évfordulóján fogjátok kinyitni, akkor üzenhettek felnőttkori önmagatoknak. De azokat a gyerekeket is megszólíthatjátok így, akik az iskolátokba fognak járni ötven vagy száz év múlva.” Ezzel a felhívással kezdi pályázati kiírását a biblikus értékeket közvetítő CikkCakk gyermekmgazin. A pályázaton való részvételhez ki kell választani néhány olyan tárgyat, ami nagyon jellemző a mai korra, és érdemes a jövő számára megőrizni, írni kell hozzájuk egy rövid üzenetet a saját, leendő gyermeknek, a tárgyakról és üzenetekről készült fotókat pedig el kell küldeni elektronikus formában a magazin@cikcakk.hu címre, 2018. május 30-ig.
Forrás: https://cikcakk.hu/2018/01/uzenjetek-jovobe-palyazat/

 
--József Attila mindenkiNET 2018
A pályázatra József Attila verseit feldolgozó alkotásokat: megzenésített változatot, kisfilmet, rövidfilmet vagy videóklipet lehet beküldeni, amelyben változtatás nélkül elhangzik József Attila valamelyik költeménye (teljes vers vagy részlet). A felhívás elsősorban a magyarországi és határon túli magyar középiskolásoknak szól, de nyitott mindenki számára, aki 2018. április 11. előtt nem töltötte be a 32. életévét. Egyéni, illetve csoportos (max.10 fős) alkotás is készíthető. A minimum 30 másodperces, maximum 2 perces videók professzionális módon, de akár egy mobiltelefonnal is rögzíthetők. A pályázatokat (videókat) először a YouTube-ra kell feltölteni 2018. március 1. és 26., 24:00 óra között, majd a www.jozsefattilamindenkinet.hu oldalon a „Nevezés” menüpont alatt kell megadni a kért adatokat. Egy pályázó több videóval is pályázhat, de mindegyik videóhoz külön adatlapot kell kitölteni. A beküldött videókra szavazni Facebook-felhasználóknak lehet a www.jozsefattilamindenkinet.hu oldal „Szavazás” menüpontja alatt 2018. március 28., 24:00 óráig (ezután is lehet, de már nem számít bele az eredménybe!), a szavazatok számát 2018. március 28-án 24:00 órakor érvényes adatok alapján állapítják meg, az eredményt március 29-én, 10 órakor teszik közzé a honlapon és a Facebook-oldalon. A közönségszavazás lejárta után szakmai zsűri dönt a helyezésekről, különdíjakról. Az értékelés szempontjai: eredetiség, kreativitás, mondanivaló, vizuális megjelenés, előadásmód.
A jutalmakat a Ferencvárosi Művelődési Központban tartandó ünnepélyes díjátadó gálán adják át, annak részleteiről minden érintettet a pályázati adatlapon megadott e-mail címen, illetve telefonszámon előzetesen értesítik. A nyertesek nevét, pályamunkáját a honlapon és a Facebook-oldalon is közzéteszik.
Folyamatos hírek követése itt: www.facebook.com/jozsefattilamindenkinet
Kapcsolat: jozsefattilamindenkinek@ferencvaros.hu
Részletes kiírás itt: http://jozsefattilamindenkinet..hu/

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Nemzetközi felolovasómaraton tizedszer – közel negyvenezren Petőfivel
Rekordot döntött a 10. Nemzetközi Felolvasómaraton résztvevőinek száma, 2018. február 20-án közel negyvenezren olvasták Petőfi Sándor verseit a Kájoni János Megyei Könyvtár által megszervezett felolvasómaratonon. Idén a 195 éve született költő műveiből olvastunk fel, az összesített adatok alapján a felolvasók létszáma meghaladta a 38 600-at, összesen 198 településről, hat országból csatlakoztak a rendezvényhez.
A tizedik évfordulójához érkezett nemzetközi felolvasómaratonon évről-évre irodalmunk egy-egy kiemelkedő alkotójának életműve szólal meg. A maraton fő szervezője ötödik éve a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az országhatárokon átívelő felolvasás összefogja közösségeinket, megszólít gyerekeket, fiatalokat és időseket egyaránt. Az idei felolvasók közel negyvenezres létszáma is bizonyítja, hogy az olvasás, az irodalom egyetemes értékeket közvetít. A központi helyszínen, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében délelőtt tíz órakor kezdődött a felolvasómaraton ünnepi megnyitója, ahol Petőfi Sándor életművét felidéző könyvkiállítás várta a felolvasókat. Idén a maraton házigazdájaként a megyei könyvtár munkatársa, Török Edit fogadta és köszöntötte a felolvasásra érkező vendégeket, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Barti Tihamér köszöntő beszédében a rendezvény nagy vonzerejét emelte ki. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának nevében dr. Farkas Balázs első konzul köszöntötte a jelenlevőket. Első felolvasóként Kopacz Katalin Mária, a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere Petőfi Sándor ars poeticájával, A XIX. század költői című versével indította a rendezvényt.
A maraton hazai résztvevőinek száma is rekordot döntött, Románia 17 megyéjéből és Bukarestből csatlakoztak, a tavalyinál sokkal nagyobb a részt vevő települések és a felolvasók száma: az ország 168 településén több mint 33 600-an jelentkeztek felolvasásra, kétszáznál több intézmény, szervezet vett részt a közös felolvasáson, Erdély és Székelyföld számos településén, a távoli szórványvidékig és Bukarestig.
A külföldi felolvasók száma meghaladta az 5000-et, öt országból jelentkeztek idén a felolvasásra, 29 településről: Magyarország, Felvidék (Szlovákia) és Kárpátalja (Ukrajna) mellett idén is volt felovasás Belgiumban, a Brüsszeli Magyar Házban, illetve Németországban.
A Hargita megyei felolvasók létszáma is minden eddiginél magasabb idén: mintegy 28 500-an olvastak fel a megye 70 településéről, Csíkszeredában mintegy 4500-an olvastak fel a megyei könyvtárban és számos iskolában, több mint 20 intézmény és szervezet részvételével.
Beszámoló a maraton megnyitójáról a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/589/kozel-negyvenezren-szolaltatjuk-meg-petofi-sandor-muveit--elkezdodott-a-10.-nemzetkozi-felolvasomaraton
A határokon átívelő maratoni felolvasás hangulatát és méreteit videofelvételek, képes beszámolók, a média helyszíni tudósításai is tükrözik. A szervezők köszönik a sajtó munkatársainak a jelenlétet, a tájékoztatást és támogatást, valamint minden felolvasónak és helyi szervezőnek az együttolvasás élményét.
A 10. nemzetközi felolvasómaraton médiavisszhangjából:
https://szekelyhon.ro/aktualis/tobb-tizezren-kapcsolodtak-be-a-felolvasomaratonba-ahol-petofi-szovegeit-bkeltettek-eletrer
https://szekelyhon.ro/aktualis/petofi-es-a-felolvasomaraton-titka-n-udvarhelyi-szervezo-szemevel
http://kafe.hhrf.org/?p=71802
http://www.3szek.ro/load/cikk/110554/harom_ora_petofivel
Képes élménybeszámolók a Petőfi Sándor-felolvasómaraton Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/events/320181148484030/
Az Erdély TV videofelvétele a Youtube csatornán:
https://www.youtube.com/watch?v=Rr99cHSeKnw
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/591/a-petofi-sandor-felolvasomaraton-mediavisszahangja
Zsidó Ferenc könyvbemutatója A Magyar Széppróza Napján
2018-ban első ízben ünnepeltük meg A Magyar Széppróza Napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár is csatlakozott a rendezvénysorozathoz, a 2018. február 19-én szervezett irodalmi találkozón Zsidó Ferenc Huszonnégy című ’blokkregényét’ mutatták be. A szerzővel Cseke Gábor költő, újságíró beszélgetett új regényéről. Zsidó Ferenc Székelykeresztúron élő író, az Eirodalom.ro portál szerkesztője, akinek Huszonnégy címmel jelent meg izgalmas regénye tavaly novemberben a Gutenberg Kiadó gondozásában. Cseke Gábor szerint a magyar próza napján, e fiatal ünnepen fiatal prózaíróval illik ünnepelni.
A Huszonnégyet ’székely blokkregénynek’ is nevezték, színtere ugyanis egy panelház. A helyi napilap újságírója elhatározza, hogy „riportot készít a tömbházzal”, éjféltől éjfélig huszonnégy teret jár be a pincétől a padlásig, kicsinyes nyűgök és mágikus fordulatok sorát, ébrenlét és vízió között. A blokklakók neki mondják el történeteiket. A regény fiktív terében tipikus figurákat teremt az író, aki maga is tömbházlakó, de nem elsősorben saját élményeit meséli el.
Cseke Gábor recenziója a regényről a Hargita Népe napilap Műhely mellékletében olvasható: http://hargitanepe.eu/ha-levesszuk-a-tombhaz-fedelet/
Sajtóvisszhang: http://hargitanepe.eu/zsido-ferenc-blokkregenye/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/590/zsido-ferenc-huszonnegy-cimu-regenyet-ismerhettuk-meg-a-magyar-szepproza-napjan
Hargitás szerzők könyvbemutatója – 50 éves a megye lapja
Az 1968-as megyésítés ötvenedik évfordulóján félszáz esztendejét ünnepli Hargita megye, valamint napilapja, a Hargita Népe. A Hargita Népe Kiadó gondozásában legutóbb megjelent kötetek bemutatójával és a szerzőkkel való beszélgetéssel folytatódott 2018. február 22-én a Hargita Megye Tanácsa által szervezett jubileumi rendezvénysorozat. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Sarány István főszerkesztő vezette a beszélgetést. A meghívott „hargitás” szerzők közt a napilap egykori és jelenlegi, külső és belső munkatársai voltak jelen: Ádám Gyula, Balázs Lajos, Cseke Gábor, Daczó Katalin, Ferencz Imre, Kovács Hont Imre, Kozma Mária, Kristó Tibor és Sarány István. A népes közönség soraiban ott ültek a napilap egykori meghatározó újságírói és mai szerkesztői, kollégáik. A házigazdák részéről Kelemen Katalin köszöntötte a lap munkatársait, méltatva annak szerepét a tájékoztatásban, dokumentálásban. Sarány István főszerkesztő arról kérdezte a meghívottakat, mit jelent számukra „hargitás” szerzőnek lenni. A megszólaló szerzők felidézték a laphoz fűződő személyes emlékeiket, elhangzott a napilap életpályákat végigkísérő szerepe, az elmúlt 50 év történéseinek dokumentálásában vállalt szerep.
A második körkérdés a Hargita Népe Kiadónál az elmúlt két évben megjelent kötetekre vonatkozott, a szerzők saját köteteikről beszéltek, röviden ismertetve azokat. Az évfordulós rendezvény keretében Nagy P.. Zoltán (1943–2010), a Hargita egykori fotóriporterének munkáiból nyílt kiállítás. A néhai csíkszeredai fotográfus egyike a lap alapítóinak, fotóművészeti tevékenységét itthon és külföldön is rangos díjakkal ismerték el. A teremben rögtönzött kiállításon a Hargita Kalendáriumokat is megtekinthették a jelenlevők. A találkozó kötetlen beszélgetéssel ért véget.
A sajtóban a bemutatóról: https://hargitanepe.eu/konyvekrol-szakmarol/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/592/hargitas-szerzok-konyvbemutatoja--50-eves-a-megye-lapja
 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Háromszéki közkönyvtárosok módszertani napja
Évkezdő, hagyományosnak számító módszertani napot tartottak a Kovászna megyei közkönyvtárosok, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében, annak olvasótermében, 2018. január 29-én. A rendezvény társszervezője a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesületének (ANBPR) Kovászna megyei tagszervezete volt.
Az egymás munkáját, tevékenységének megismerését is szolgáló szakmai találkozón a beszámolók sorát a házigazda intézmény igazgatója kezdte. Köszöntője után beszámolt a megyei könyvtár 2017-es tevékenységéről, majd egy márciusra tervezett, magyarországi szakember által vezetett e-biblioterápiás képzés lehetőségét ismertette, amelyre meghívta a résztvevőket. Ezt követően a részt vevő 22 háromszéki könyvtáros összegezte munkája tekintetében a 2017-es évet, sikerekről, eredményekről, de a mindennapi tevékenység nehézségeiről is szólva. Közös tapasztalataik, gondjaik kapcsán véleményeket cseréltek és javaslatokat fogalmaztak meg.
Az elhangzottak tükrében általánosan megállapítható, hogy a könyvtárak látogatottsága az előző évekéhez hasonló szinten maradt, és szinte minden településen voltak új beiratkozók is. A könyvállományok gyarapítására az önkormányzatok lehetőségük szerint áldoztak, legtöbb 4000 lejt, de elsősorban az adományokból, illetve, magyar vonatkozásban, a Márai-program nyomán származó könyvek által gazdagodhatott a könyvtárak állománya. Néhány könyvtáros arról is beszámolt, hogy a rendelkezésére álló pénzkeretből előzetes felmérés alapján az olvasók által igényelt könyveket vásárol(t).
Többen jelezték az aggasztó tényt, hogy az önkormányzat, a települést érintő beruházások rangsorolásakor, a könyvtár karbantartását, fejlesztését nem tartja szükségszerűnek, azzal indokolva ezt, hogy úgymond egyre kevesebben olvasnak, járnak könyvtárba. A tapasztalatok viszont azt bizonyítják, hogy ahol kellő figyelmet és anyagi ráfordítást kapnak a könyvtárak fenntartó intézményük részéről, az eredmények sem maradnak el: több a könyvtárlátogató, olvasó, erősödik a közösséget távlatilag is fejlesztő kulturális élmény, a könyvtárak pedig fontos közművelődési szereplőkké válnak, nemcsak települési szinten.
Az is megállapítható, hogy a könyvtárosok az általuk szervezett irodalmi-kulturális tevékenységeikben főként a gyermekekre alapoznak, jól meghatározott céllal, így kívánják formálni a jövő olvasóközönségét. A közkönyvtárak, a könyvtárosok pozitív hozzáállásának, lelkesedésének köszönhetően, nagyrészt fontos szerepet töltenek be a települések közművelődési életében.
Gyakori eset azonban az is, hogy a könyvtáros más munkaköri feladatokat is ellát (pl. szociális ügyek intézője az önkormányzat keretében), ami részéről plusz odafigyelést igényel, ahhoz hogy a könyvtár kialakult és működő nyitvatartási programja alatt az olvasók megfelelő szolgáltatásban részesüljenek.
A jelenlévők folyamatban lévő részleges vagy teljes székhelyfelújításokról, költözésekről is beszámoltak. Ezekben a könyvtárakban időszakosan módosított programmal fogadják az olvasókat. A leglátványosabb felújítási folyamat a kézdivásárhelyi városi könyvtár esetében zajlik, ahol nyár elejére új gyermekrészleg megnyitását is tervezik. Addig is igyekeznek fennakadások nélkül ellátni a könyvtárhasználók igényeit.
A Biblionet program révén létrehozott számítógépes munkapontokat továbbra is megyeszerte igénylik, főként a gyermekek, fiatalok használják. Több esetben külön programot kellett a könyvtárosoknak kidolgozniuk, hogy mindenkinek lehetősége legyen géphez ülni. Jó hír azonban, hogy a várakozók addig is olvasnak, lapozgatnak, esetleg házi feladataikat oldják meg. Néhány településen, ahol elhúzódó gond volt és van az internetszolgáltatással, jelentős visszaesés tapasztalható a könyvtár látogatottságában.
Tartalmas, a régebbről a szakmában lévő könyvtárosok tapasztalatait és az újonnan érkezettek lendületét ötvöző találkozó volt, amely közös ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/haromszeki-kozkonyvtarosok-modszertani-napja
Radnóti ma: Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész előadása
Minél többet tudok meg Radnótiról, annál jobban érdekel, amit nem tudok róla – mondta Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a Bod Péter Megyei Könyvtárban, 2018. február 2-án tartott előadásán.
Talán ez lehet a motivációja, hogy megszállottan kutasson Radnóti Miklós után, és mivel a tragikus sorsú költő életműve, naplója ismert, hát honnan máshonnan lehetne újabb adalékokat gyűjteni, mint Radnóti levelezéséből és – könyveibe beírt ajánlásaiból. Hiszen a dedikációk nagyon sok mindenről beszélnek, Radnóti ugyanis asszimilált zsidó származásúként nem vehetett részt könyvvásárokon, felolvasókörutakon, de – mint minden költő – azt szerette volna, ha verseit olvassák. Hát ajándékozta köteteit, és azokat dedikálta is. Az irodalomtörténész szerint eme ajánlások révén lehet tetten érni, kik olvasták Radnótit, így rajzolódik ki az a közeg, amely hatással volt rá, illetve amelyre ő volt hatással, de dedikációként ez idáig ismeretlen verse is előkerült. Levelezéséből pedig egy „másik” Radnóti képe alakítható ki, kiderül ugyanis, hogy nyugodt, szép, tiszta költészete tudatosan felvett költői hang volt.. A levelek feltételezte őszinte viszony ellenben előhozta belőle néha a keresetlen szavakat is, rettentő dühös levelet tudott írni, amikor kötetébe öt nyomdahiba csúszott, ráadásul egyik metrumot sértett, de amiatt is kifakadt egy alkalommal, hogy a nyugatos nemzedéket miért nem Radnóti-nemzedéknek hívják, hiszen annak a generációnak ő a legtehetségesebb tagja.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/110052/a_masik_radnoti
http://www.hirmondo.ro/kultura/miklost-is-megismerhettuk/
Fotók itt: http://kmkt.ro/radnoti-ma-biro-balogh-tamas-irodalomtortenesz-eloadasa
Demeter Zsuzsa Szandra May a hóhullásban című könyvének bemutatója
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében, 2018. február 7-én mutatta be dr. Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus Szandra May a hóhullásban – Kinde Annamária költészete című könyvét. A kötetet megjelentető marosvásárhelyi Lector Kiadó képviseletében Gálfalvi Ágnes és Cseke Szilárd is megtisztelte az eseményt jelenlétével.
A hallgatóságot köszöntő Szonda Szabolcs könyvtárigazgató a könyv műfaját leginkább monográfia alapjait lerakó olvasónaplóként határozta meg. Csinta Samu újságíró, szakíró és Demeter Zsuzsa kötetlen beszélgetéséből pedig kiderült, hogy ezzel a meghatározással mindketten egyetértenek. A kötet ugyanis nem érinti Kinde Annamária (1956–2014) különböző folyóiratokban megjelent cikkeit, illetve szerkesztői vagy közéleti tevékenységét, de hagyatéka ismeretének hiányában az életrajzát sem.
Kizárólag a verseire fókuszál, melyek tanulmányozása során viszont a méltatója számára egyértelművé vált, hogy önmagával vívódó alkat volt.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/kultura/vivodo-alkat-volt/
http://www.3szek.ro/load/cikk/110223/kinde_annamaria_a_vivodo_kolto
Fotók itt: http://kmkt.ro/demeter-zsuzsa-szandra-may-a-hohullasban
Könyvbemutató – Benő Attila: Egy század arcai
Nicolae Ceauşescu kommunista diktatúrája alatt körmönfont módon és ördögi leleményességgel próbálták meg- és betörni a kötelező katonai szolgálatukat töltő ifjakat. Ha az illető netalán magyar volt, akkor fokozott figyelmet fordítottak rá a román hadseregben. Ennek zárt és sajátos szabályok szerint működő világába nyújt lírai bepillantást a szenvedő alany hitelességével Benő Attila Egy század arcai című legújabb verskötete.
A könyvet Sepsiszentgyörgyön a Tein Teaházban, Kézdivásárhelyen az Incze László Céhtörténeti Múzeumban és Csernátonban a Haszmann Pál Múzeumban mutatták be. Az 1968-ban Marosvásárhelyen született nyelvész, költő és egyetemi tanár közvetlenül a középiskola elvégzése után, 1987 szeptembere és 1989 januárja között teljesített kötelező katonai szolgálatot Bukarestben. Ott szerzett „élményei” 28 év érlelődés után törtek felszínre tudata rejtekéből, sajátos módon, illetve nyelvezeten kiáltva világgá az akkor és ott történteket. És egyedi formában, hiszen világirodalmi szinten sem bevett szokás a katonaévekre költeményekben emlékezni.
Amint az Szonda Szabolcs könyvtárigazgató bevezetőjéből kiderült, a kötet a tavalyi, 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron került az olvasók asztalára az Erdélyi Híradó Könyvkiadó és a Fiatal Írók Szövetsége együttműködésének köszönhetően. A szerzőtől megtudhattuk, egy századnyi, Erdélyből verbuvált, zömében Maros megyei fiatallal együtt rukkoltatták be egy bukaresti laktanyába, egy olyan korban, amikor még a hadsereg zárt rendszerében is érzékelni lehetett a kommunizmus ellentmondásait. Hiába választotta el őket ugyanis egy kerítés a kinti világtól, annak abszurditása beszivárgott a kaszárnya falai közé, és kihatott mindennapi életükre. Szombat délelőttönként például kötelező volt a Scînteia pártlap böngészése, hogy tudomást szerezhessenek a diktátor legújabb munkalátogatásairól. A szájából elhangzott és a sajtóban leközölt utasításokat pedig ajánlatos volt megjegyezni, mert számon kérték az erre hivatottak.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/kultura/lirai-korrajz-katonasagrol/
http://www.3szek..ro/load/cikk/110248/tagasabb_kaszarnyak_a_civil_vilagok_katonai_kenyszerszolgal
Fotók itt: http://kmkt.ro/beno-attila-egy-szazad-arcai
A széppróza napja Sepsiszentgyörgyön
A Magyar Írószövetség választmányának kezdeményezése értelmében 2018. február 18-án először került sor Jókai Mór születésnapjának mint a Magyar Széppróza Napjának a megünneplésére. Ebből a kitüntetett alkalomból az Erdélyi Magyar Írók Ligája február 19-én három Kárpát-medencei városban szervezett felolvasóestet. A sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban Bogdán László, Serestély Zalán és Vida Gábor osztották meg gondolataikat a Jókai-életmű kapcsán, illetve saját prózáikat a jeles kultúrnap keretében.
A házigazda szerepét betöltő Szonda Szabolcs bevezetésként Jókai életművéhez fűződő viszonyukról faggatta meghívottjait.
Bogdán László szerint Jókai az első magyar író, aki megteremtette a maga olvasóközönségét, és annyira otthon volt a tudományok, kísérletezések, utazások és felfedezések terén, és ezek eredményeit úgy meg tudta énekelni, hogy időnként Verne Gyulával (Jules Verne) is könnyedén összetéveszthető. Vida Gábor válaszából kiderült, középiskolás korában azért gyűlölte Jókait, mert regényei kötelező olvasmányok voltak. Jóval később kezdett megbarátkozni vele, mára pedig azt tartja, hogy aki a műveit nem olvasta, az ne akarjon magyar prózát írni, hiszen még a legkevésbé sikerültekben is találhatók gyöngyszemek.
Serestély Zalán őszintén bevallotta, hogy a Vida Gáboréval azonos okok miatt a középiskolában szintén ódzkodott Jókaitól, és csak egyetemistaként gyürkőzött neki a művei olvasásának. Éppen ezért úgy látja, a liciseknek túl korai még ezeket befogadni, mert ehhez bizonyos érettség és nyitottság szükségeltetik.
A továbbiakban a három szerző felolvasott megjelent köteteiből, miközben Szonda Szabolcs felvetésére a történetmondáshoz való viszonyulásukat is megfogalmazták. Így tudhattuk meg, hogy Bogdán számára ennek nincs jelentősége, Serestély Zalán nem hisz a kerek történetekben, ezért lebontja azokat, míg Vida Gábor szerint csak az létezik, amit egy történetből megírnak, elmesélnek.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szepproza-napja-sepsiszentgyorgyon/
https://www.helikon.ro/jokait-ugysem-tudjuk-meghaladni-a-magyar-szepproza-unnepe-http://www.3szek.ro/load/cikk/110526/a_proza_kuzdelme
Három óra Petőfivel
Hihetetlen, mennyire mai tud lenni Petőfi költészete, és hihetetlen az is, milyen sokféle hangon tudott szólni. Petőfiben több és többféle ember izzott, erre bizonyíték, hogy életműve nem csak terjedelmében hatalmas, de változatosságában is egyedülálló – mondta bevezetőként Szonda Szabolcs 2018. február 20-án a felolvasómaratonon, melyet a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár kezdeményezett tíz évvel ezelőtt, s melyhez idén csatlakozott a Bod Péter Megyei Könyvtár.
Ezúttal a felolvasómaraton „sztárja” a 195 éve született Petőfi Sándor volt, közismert és kevésbé ismert verseiből és prózai szövegeiből olvastak fel három órán át a legnagyobb magyar költő tisztelői – bár jó néhány esetben csak részint fedi a valóságot a felolvasás szó, hiszen számos résztvevő (elsősorban a rendezvényt megnyitó Kolcsár József, Mátray László, Várkonyi Eszter és Pálffy Tibor színművészek, de nem csupán ők) valóságos kis előadást mutatott be, úgy szólaltatva meg Petőfit.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/110554/harom_ora_petofivel
https://www.hirmondo.ro/kultura/petofi-az-orok-fiatal/
Fotók itt: http://kmkt.ro/felhivas-kozos-olvasasra-10-nemzetkozi-felolvasomaraton
 

--Baba-mama program a Szatmár Megyei Könyvtárban
A Szatmár Megyei Könyvtár legújabb projektje keretében heti rendszerességgel meghívott szakemberek tartanak előadásokat kismamáknak olyan témákban, amelyek a gyereknevelés első évében érintik őket. Veres Erzsébet, a Szatmár Megyei Könyvtár multimédiatermében párnákkal bástyázta körbe azt a játékteret, ahol kényelmesen elhelyezkedhettek babák és kismamák, játékokkal, képeskönyvekkel körülvéve. A foglalkozáson a babák között a legkisebb négyhetes, a legnagyobb tizennégy hónapos volt. A gyerekek elfoglalták magukat a játékokkal és ismerkedtek egymással, az anyukáknak volt lehetőségük figyelni Szátvári Emese meghívott előadó, terapeuta előadására és kérdéseket feltenni az előadónak, aki a csecsemők mozgásfejlődéséről beszélt.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/baba-mama-program-a-konyvtarban/

 
KITEKINTŐ

--Macron a könyvtárak esti és vasárnapi nyitvatartását szorgalmazza
Emmanuel Macron francia államfő és Francoise Nyssen francia kulturális miniszter azt kérte az önkormányzatoktól, hogy hosszabbítsák meg a könyvtárak nyitvartását esténként és vasárnap, „a kulturális és társadalmi törésvonalak” csökkentése érdekében.
A könyvtárak nyitvatartása „az emancipációs küzdelem” része és a kormánypolitika „vezérfonala” – fogalmazott a francia elnök Mureaux-ban, az egyik párizsi előváros könyvtárában tett látogatásán. Franciaország 16 500 közkönyvtára közül alig 135 látogatható vasárnap, és többségük dél és délután 2 óra között zárva tart - derül ki abból a jelentésből, amelyet Erik Orsenna író és Noel Corbin kulturális ügyekért felelős kormánymegbízott készített el a kulturális minisztérium megbízásából.
Az elnökválasztási kampányban Emmanuel Macron kifogásolta, hogy a francia nagyvárosok könyvtárai hetente 41 órában látogathatók, míg Koppenhágában 98 órát tartanak nyitva az ilyen intézmények. A kulturális miniszter szerint az is problémát jelent, hogy a francia könyvtárak többségének nyitvatartási idejében az emberek dolgoznak, és nem tudnak eljutni a könyvtárakba.
Hivatalos statisztikák szerint 2016-ban a 15 évesnél idősebb franciák 40 százaléka fordult meg könyvtárban, és 12 százalékuk kölcsönzött könyveket. A jelentéstevő Erik Orsenna szerint nem központilag, Párizsban kellene meghatározni a könyvtárak nyitvatartását, hanem helyi szinteken, a lakosság igényei szerint, és a könyvtárakat „kulturális közszolgáltató központtá” kell átalakítani.
A kormány 2018-ban nyolcmillió eurót fordít a közkönyvtárak nyitvatartásának bővítésére. (MTI)
Forrás: http://kithirlevel.hu/#a21926

 
RIPORT

--Megújulnak a nagyszalontai Arany-kéziratok
Alig három héttel az Arany János-emlékév vége előtt Nagyszalontáról Budapestre kerültek a költő fontos, szülővárosában őrzött kéziratai. A veszélyeztetett anyag restaurálását az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei végzik. Az OSZK nagyváradi származású tudományos igazgatóját, Boka László irodalomtörténészt Szűcs László kérdezte erről.
– Mi az előzménye a szalontai anyag Budapestre szállításának?
– A végéhez közeledik a bicentenáriumi év, s a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László tavaly engem is felkért, hogy vegyek részt az emlékbizottság munkálataiban. Fontosnak tartottam, hogy a Nagyszalontán található kézirat- és relikviaegyüttest egy mentőakció során restaurálják. A Petőfi Irodalmi Múzeum korábbi igazgatójával, E. Csorba Csillával úgy döntöttünk, hogy a PIM a tárgyi anyagot, míg a Széchényi Könyvtár a dokumentumanyagot restaurálja. Akkor még nem tudtuk, milyen állapotok várnak ránk. A mai napot (február 8. – a szerk. megj.) megelőzően egy kerek éven át azon dolgoztunk, hogy az adminisztratív és a szakmai előkészületek megtörténjenek. Nagyszalontán nem rendelkeztek megfelelő leírásokkal, a romániai múzeumi rendszernek megfelelő adatbázissal, fotódokumentációval, állapotleírásokkal stb. Ahhoz, hogy ezt az anyagot Budapesten a magyar állam költségén restaurálhassuk, Bukarest bizonyos szakmai kikötéseket határozott meg.
– Ezek szokványos szakmai elvárások vagy ennél többek?
– Ezek az európai sztenderdeknek megfelelőek, ugyanazok a feltételek, mintha nem restaurálásra, hanem kiállításra vinnénk el az anyagot. A munkát június végéig igyekszünk is befejezni, ez idő alatt a megújult Csonkatoronyban az állandó kiállítás megnyitja a kapuit. Ez azért nem jelent gondot, mert munkatársaink az értékesebb kéziratokról nemesmásolatokat készítenek, azok március 2-án már megtekinthetők lesznek Szalontán. Azt eleve kikötöttük tavaly januárban, látva az akkori körülményeket, hogy restaurált eredeti kézirat a Csonkatoronyba az állandó kiállításra ne kerüljön vissza. Tavaly télen mínusz fokok fogadtak bent, még úgynevezett temperáló fűtés sem volt, sem a hőmérsékleti, sem a fény-, sem a páratartalmi viszonyok nem voltak adottak, hogy ezeket az értékes kéziratokat ott őrizzék. Viszont 2018. március 2-tól egy szakmailag megújult kiállítás várja az érdeklődőket – akik szép számmal keresik fel a múzeumot, ezt mi is tapasztalhattuk – s nem csupán a nagyszalontai anyag lesz látható akár digitális formában a legújabb mobil applikációk segítségével, hanem olyan, Arany Jánoshoz fűződő anyagok, amelyeket az OSZK kézirattára őriz. Hogy ezek közül két értékes példát említsek: Petőfi rajza a Csonkatoronyról, valamint Arany Jánosról. Ezek nemesmásolatai is kihelyezésre kerülnek.
Amit mi most elviszünk, az csupán egy töredéke a 4000 tételes dokumentum-állománynak. Szerettük volna mindet restaurálni, de az említett adminisztratív akadályok miatt (minden tételhez egy húsz oldalas szöveges és fotó-dokumentáció szükséges) múlt év közepén úgy döntöttünk, csak a legértékesebb kéziratokat restauráljuk most. Az anyagból szeretnénk nyárra egy igényes katalógust is megjelentetni.
– Mi az, ami leginkább szükségessé teszi a restaurátor szakemberek munkáját?
– A kéziratokra a legnagyobb veszélyt az ún. tintamarás jelenti, vagyis az, hogy a túl savas tinta, amit a 19. században gyakran használtak, maga körül elpusztítja a papírkörnyezetet. Ha most nem nyúlunk hozzá, akkor 10-15 éven belül teljesen tönkremehetnek az adott kéziratok.
– S mit takar a nemesmásolat fogalma?
– Olyan élethű és színhű másolat, amelyről a laikus nem tudja megmondani, hogy nem eredeti. Nyilván ezek nem megtapintható módon kerülnek a tárlókba. Az eredeti dokumentumokat az Arany-palotában helyezzük el úgynevezett savmentes palliumokban, többségüket eddig is ott tartották. Közösen kialakítottunk egy száraz raktárhelyiséget az emeleten, ahol az európai szabványoknak megfelelő körülmények közé visszük vissza júniusban a restaurált kéziratokat. Egyébként a munkálatok költsége várhatóan 14-15 millió forint lesz.
– Készülő tanulmánykötetét tavasszal Nagyváradon is bemutatja. Milyen anyagot kínál a könyv?
– A kötet a 20. század első felének magyar irodalmával foglalkozik, ismert és kevésbé ismert aspektusokkal. Például a Nyugat első nemzedékének viszonyával Arany Jánoshoz. Ismert kanonikus figuráktól a kánon peremére került életművekig 14 tanulmányom került be a válogatásba, A Holnaptól és Babits Mihálytól József Attiláig.
Forrás: http://erport.ro/muvhaz/megujulnak-a-nagyszalontai-arany-keziratok

 
--A Székely Könyvtár kihívásai
A 2010-ben indított Székely Könyvtár sorozatát száz kötetre tervezték, melyből eddig mintegy hatvan jelent meg. A könyvsorozat Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal közös könyvkiadási projektjeként indult, amely a székelységgel – és Székelyfölddel – foglalkozó irodalom igen széles palettáját kínálja az olvasóknak. A sorozatban megtalálhatók klasszikus és kortárs szépirodalmi művek, történettudományi, néprajzi vagy szociográfiai munkák is
A tervezett sorozatnak immár a felén túl, a Székely Könyvtárról, Székelyföld-képekről, a székely(földi) identitás kihívásairól és lehetőségeiről a főszerkesztő, Lövétei Lázár László költő beszélt.
- A sorozatot 100 kötetesre terveztétek, eddig 60 jelent meg belőle. Tudtommal a megjelentetett (és tervezett) könyvek publikálása mögött – tematikai vagy korszakolási szempontból – jól átgondolt koncepció áll…
- Évi 10 kötetet jelentetünk meg, 5-ös minisorozatokban (tavasszal, Pünkösdkor, illetve ősszel, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvásárra), de azt már a kezdetekkor eldöntöttük, hogy ezekben az 5-ös minisorozatokban igyekszünk tényleg lefedni a teljes Székelyföldet (vagyis legyen benne csíki, háromszéki, udvarhelyszéki stb. szerző is). S persze igyekszünk azóta is – ha csak egy mód van rá – régi (16-18. századi), 19.. századi, 20. század eleji-közepi és egy-egy kortárs szerzőt egyaránt beválogatni az 5 kötetbe.
- Elárulnád-e, kik és milyen művek fognak helyet kapni a Székely Könyvtár következő köteteiben?
- A teljesség igénye nélkül: Orbán Balázs nélkül természetesen nem egész egy ilyen sorozat. Nem feltétlenül A Székelyföld leírásának újrakiadására gondolunk (ezt a monumentális monográfiát elvileg mindenki ismeri), hanem egy válogatásra útleírásaiból, országgyűlési beszédeiből stb. Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirágának szintén itt a helye.
Én speciel egy Kacsó Sándor-kötetet is szeretnék, hiszen a két háború közötti, izgalmas Brassói Lapok szerkesztőjeként tényleg fontos riportokat-cikkeket jegyzett.
- Végezetül: milyen az a Székelyföld-kép, amely – szíved szerint – kirajzolódik a Székely Könyvtár-sorozatból?
- Szerencsére (vagy sajnos – hozzáállás kérdése ez is), a Székely Könyvtár sorozatból is az derül ki, legalábbis számomra, hogy mi is ugyanolyanok vagyunk, mint a többi népcsoport, azzal az egyáltalán nem elhanyagolható megjegyzéssel, hogy másképpen – ha úgy tetszik: fürgébben – jár az agyunk. Hogy ez jó-e vagy rossz – döntse el ki-ki maga.
Forrás és teljes interjú itt: http://foter.ro/cikk/20180209_a_szekely_identitas_ugyanolyan_csak_teljesen_mas


HAZAI

--Átmentik a Székelyföld emlékezetére vonatkozó régi kéziratokat
A Székelyhon portálon a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár digitalizálási tevékenységéről készült riport olvasható. Kelemen Katalin, a könyvtár osztályvezetője, a helyismereti részleg munkatársa közölte: a csíkszeredai könyvtár fontos célkitűzésének tekinti, hogy minél teljesebb körben elérhetővé tegye a regionális és helyi, kulturális és természeti értékeket a virtuális térben. 2009-ben több, az online könyvtári szolgáltatások fejlesztését célzó projektet indított el a csíkszeredai megyei könyvtár, és ezek részeként feladatuknak tekintik a könyvtári gyűjtemény helyi és regionális szempontból értékes dokumentumainak digitalizálását is. Ez és internetes közzétételeük is 2009-ben kezdődött el a csíkszeredai könyvtárban, többek között a gyűjteményükben őrzött ritka vagy a máshol nem található dokumentumokat digitalizálták.
A megyei könyvtár munkatársai által a könyvtár gyűjteményeiből digitalizált kiadványok az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) kötött partnerszerződés révén válnak elérhetővé az interneten. A könyvjellegű, teljes szövegű digitális dokumentumok az OSZK által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK – mek.oszk.hu) adatbázisában válnak elérhetővé. A digitalizált folyóiratok vagy periodikus kiadványok az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívumban (EPA – epa.oszk.hu) kereshetők. ’A KJMK gyűjteményeiből 2009 óta számos helytörténeti-művelődéstörténeti szempontból fontos, forrásértékű, ma már könyvtárakban is nehezen fellelhető, ritka kiadványt digitalizáltunk. Elsősorban 18–19. századi erdélyi és székelyföldi vonatkozású kiadványokat (helyi monográfiák, történeti, művelődéstörténeti munkák) és olyan 20. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkákat, amelyek esetében a szerzői jogvédelem már lejárt.’ – ismertette a könyvtáros.
Tavaly decemberig 379 könyvet digitalizáltak, ezek közül jelenleg a MEK-ben online elérhető 297 cím. Szintén online elérhetővé tettek számos korabeli újságot, az EPA adatbázisában ott van az 1849–1945 közt megjelent helyi periodikák közül 14 kiadvány 78 évfolyama, közel 17 ezer oldal, ezeket az OSZK-val együttműködve digitalizálták. Így váltak online olvashatóvá a régi helyi sajtó évfolyamai, főként a Csíki Lapok 1899–1945 között megjelent évfolyamai. A könyvtár által digitalizált kiadványok az intézmény honlapjáról, az Elektronikus Könyvtár menüpontból érhetők el és böngészhetők.
A könyvtári digitalizációs munka idén új lendületet kaphat, a Hargita Megye Tanácsa által finanszírozott beruházás révén 2017 decemberében az intézmény beszerzett egy nagy teljesítményű szkennert. A Book Eye 4 professzionális szkenner egyedi iratok, régi könyvek, tehát a könyvtár értékes, régi dokumentumainak, helytörténeti értékeinek digitalizálását is lehetővé teszi.” A szkenner mellett a digitalizálási utómunkálatokhoz egy szövegfelismerő szoftver új változatát és több nagyteljesítményű számítógépet is be tudtak szerezni.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/atmentik-a-regi-dokumentumokat-mar-tobb-tizezer-oldalt-digitalizaltak

 
--Megújulóban a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
A 2017 augusztusa óta belső felújítás alatt álló Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár igazgatója, Váncsa Judit részletezte a felújítás eddigi eredményeit, valamint a további terveket.
Első lépésben a céhes városbeli könyvtár villanyhálózatát teljesen felújították, ezt követte a parkettcsiszolás és -lakkozás, a termek kifestése, majd a javításra szoruló bútordarabok helyrehozása. „A polcrendszert is korszerűsítjük, az eddigi, mennyezetig érő állványokat kétméteresekre cseréljük, ezzel segítve a könyvekhez való könnyebb hozzáférést”. Az intézményvezető hozzátette, két helyiséggel bővül a kölcsönző. „Az egyik raktárhelyiségbe különálló gyerekrészleget rendezünk be, megfelelő bútorzattal”, újságolta. A végére hagyják az előszoba parkettázását, a kazánház és a mellékhelyiség felújítását.
Jelenleg a könyvek rendezése zajlik. „Eddig a 66 ezres könyvállományunk mintegy hetven százaléka volt raktáron, a többi meg szabad polcon, holott az arány éppen fordított kell legyen.. Most ezen dolgozunk, továbbá felleltározzuk a teljes könyvállományt, ami nyolcévente kötelezően elvégzendő feladat”, hangsúlyozta.
Emellett természetesen működik a pincehelyiség előadótermébe költöztetett kölcsönző. Az intézményvezető hozzátette, bízik abban, hogy még több látogatója lesz az intézménynek, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy felújítás után 1/3-dal nő a könyvtárak látogatottsága és a beiratkozott olvasók száma.
Tavaly nyár óta szünetelnek a rendkívül népszerű gyermekfoglalkozások, a könyvklub és a biblioterápia is, ám Vántsa Judit szerint már nem sokáig.
Az intézményvezető örömmel nyugtázza, hogy az emberek továbbra is ragaszkodnak a nyomtatott könyvekhez. „A kézikönyvek és szótárak iránti kereslet csökkent, azonban a szépirodalom, illetve a széles tömegeket megcélzó szakirodalom – egészséges életmód, természetgyógyászat, életmódváltás, pszichológia témájú – rendkívül népszerű az olvasók körében. Hozzátette, a könyvállomány bővítése is az olvasók igényeinek figyelembe vételével történik. „Emellett a Kézdivásárhelyen megjelent, a városról szóló vagy valamilyen módon a városhoz kötődő szerzők tollából megjelent kiadványokat is igyekszünk beszerezni a helytörténeti részleg számára, mely gyűjteményre büszkék vagyunk”.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/korkepek/megujuloban-a-varosi-konyvtar/

 
--Új épületbe kerülne a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár
Sajtótájékoztatón számolt be Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, hogy az önkormányzat egy új, modern városrész kialakítását tervezi a városközpontban. A jelenleg a Multitrans szállítási vállalat és a Közművek Rt. székhelyének elköltöztetésével felszabadult területre megépülne egy új színház a Tamási Áron társulat számára, az Erdélyi Művészeti Központ és a Bod Péter Megyei Könyvtár új épülete is. Az elképzelések szerint idén sor kerül a terület előkészítésére és megszületnek az épületek tervei is.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/92364-uj-varosresz-kialakitasat-tervezik-sepsiszentgyorgyon

 
--Új székhelyet terveznek a Szatmár Megyei Könyvtárnak
Rendkívül megterhelőnek tartja a Szatmár megyei önkormányzat a Megyei Könyvtár működésére fordított havi 11 000 eurót, amelyet bérleti díj címen köteles fizetni (az intézmény a FederalCoop épületében működik), ezért Pataki Csaba megyei tanácselnök felvetette, hogy megoldást jelentene, amennyiben a könyvtár átköltözne a városközpontban található zsinagóga épületébe, raktárépületnek pedig a mellette álló iskolaépületet használná. A tanácselnök kijelentése szerint mind a szatmári zsidó hitközség, mind a polgármesteri hivatal (a jelenleg használaton kívüli iskolaépület tulajdonosa) beleegyezne a költözésbe.
A Szatmár Megyei Könyvtár székhelyének kérdése régóta megoldatlan kérdés, 2013-ban említette az akkori megyei tanácselnök első ízben, hogy a legmodernebb követelményeknek is eleget tevő, 61 millió eurós befektetésből építenék meg a könyvtár épületét, azonban időközben Kereskényi Sándor polgármester bejelentette, hogy a polgármesteri hivatal emeletes parkolóépületet tervez a kiszemelt helyszínen.
Forrás: https://presasm.ro/proiect-al-cj-biblioteca-judeteana-satu-mare-mutata-intr-o-sinagoga/

 
--Újra nyitva a brassói Magyar Kulturális Központ és Könyvtár
2018. február 8-tól újból a brassói magyar közösség rendelkezésére áll a Magyar Kulturális Központ és Könyvtár, mely nagy megpróbáltatások során kapta vissza régi helyét a Baiulescu Ház földszintjén. A munkálatokban fontos szerepet vállalt a Brassó Megyei Könyvtár vezetője, Daniel Nazare, illetve a Megyei Tanács alelnöke, Toásó Imelda.
A könyvtár a megszokott program szerint várja olvasóit.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioteciinlimbistraine/posts/1777278935629674

 
---Román-magyar könyvtár nyílt Máramarosszigeten
A Fehér Holló Médiaklub Egyesület immár negyedik, a roman-magyar párbeszédet elősegítő könyvtára nyílt meg Erdélyben. A kolozsvári, marosvásárhelyi és székelykeresztúri után most a máramarosszigeti is megnyílt, ezt a 2017-ben elhunyt máramarosszigeti publicista, Ioan J. Popescu után neveztek el, és a kolozsvári könyvtár helyi kirendeltségeként működik majd. A könyvtár irányítói Horia Picu tanár és Mihail Manole muzeológus. Ioan J. Popescu publicista 65 korában hunyt el, kitűnően beszélt románul, magyarul, angolul, ezenkívül lelkes kutatója volt a helyi zsidóságnak is. Ebben a témában több könyvet is megjelentetett az elmúlt évek alatt. A máramarosi zsidóság történetét kutató és bemutató könyvei és újságcikkei mellett versesköteteket is fordított, és több, a zsidósággal kapcsolatos dokumentumfilm elkészítéséhez is hozzájárult. Halála előtt a máramarosszigeti nyomdák és gyógyszertárak történetét kutatta, ezeket a műveket azonban nem sikerült már kiadnia.
A Ioan J. Popescu román-magyar könyvtárban eddig 15 könyv van, a működtetők további adományokat várnak. A megnyitón elhangzott, hogy a könyvtár kizárólag román és magyar szerzők műveit tartalmazza majd. A könyvtárnak otthont adó hely még nem ismert, aki viszont adományozni szeretne, az beviheti a könyveket az LTT Háló szaküzletbe (az ukrán templom szomszédságában).
Forrás: http://ehirmondo.ro/a-roman-magyar-parbeszedet-elosegito-konyvtar-nyilt-maramarosszigeten.html

 
--2018-ban a gyulafehérvári Batthyaneum zárva tart
Leltározási munkálatok miatt a gyulafehérvári Batthyaneum (a Román Nemzeti Könyvtár részlege) 2018 végéig zárva tart.. A könyvtárat 1798-ban Batthyany Ignác erdélyi római katolikus püspök alapította, és halála után az intézményt a püspökségre és Erdélyre hagyta. Jelenleg a Batthyaneum ad otthont a Románia területén található középkori latin kódexek legnagyobb részének, köztük az egyik korai magyar nyelvemléket, a Gyulafehérvári sorok szövegemlékét őrző Gyulafehérvári kódexnek is.
Forrás: http://www.bibnat.ro/Program-de-functionare-s200-ro.htm

 
--Könyvellátás a szórványban élő magyar gyermekek számára
Az RMDSZ Communitas Alapítványa által működtetett Könyvtárprogram révén február első felében tíz erdélyi település óvodájába, szórványkollégiumába és magyar házába közel 3000 könyvet és folyóiratot osztottak szét az önkéntesek. A kötetek között elsősorban gyermekeknek szóló kiadványok voltak, mivel a program lényege, hogy a szórványban élő magyar gyermekek anyanyelvükön olvassanak, de mellettük a felnőttek is örvendhettek a különböző mesekönyveknek, házi olvasmányoknak, regényeknek, szótáraknak, lexikonoknak és szakkönyveknek.
A Könyvtárprogram következő alkalommal márciusban juttat könyvcsomagokat a szórványvidékekre, így Nagyenyedre, Dévára, Vajdahunyadra, Désre és Erdőszentgyörgyre.
Forrás: https://www.facebook.com/RMDSZ/?rf=102296083159170

 
--Könyvadomány a Nyárádmentének
A budapesti Pongrác Kiadó felajánlásával a Nyárádszeredáért Egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nyárádszeredai szervezete ezernél több könyvet adományozott nyárádmenti iskoláknak és könyvtáraknak.
A kiadó tulajdonosa, Palotás Attila azzal a felajánlással kereste meg a szervezeteket, hogy kortárs ifjúsági és gyerekkönyveket adományozna székelyföldi iskoláknak és könyvtáraknak. A két szervezet a napokban Nyárádszeredában a Bocskai István Elméleti Líceumot és a Deák Farkas Általános Iskolát támogatta kötetekkel, ugyanakkor a márkodi és a nyárádmagyarósi általános iskolákba és könyvtárakba, valamint a magyarósi Bekecs Egyesülethez is kiszállította az adományt. Szűcs Pétertől, az EMI országos alelnökétől megtudtuk: összesen 1080 könyv kerül kiosztásra. Hogy ki juthat hozzá, azt a szervezetek döntötték el, a szempont az volt, hogy az illető települések iskoláinak volt-e már valamilyen közös programja, vetélkedője a nyárádszeredai fiatalokkal. Az adományt az iskolák szabadon felhasználhatják kiváló tanulmányi eredményt elért diákok vagy versenyek győzteseinek jutalmazására, díjazására, míg a könyvtárakba került köteteket bárki kikölcsönözheti. A könyvcsomagból a szeredai városi könyvtár is részesül, oda szintén februárban jutnak el a dobozok.
Forrás: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/k%C3%B6nyvadom%C3%A1ny-ny%C3%A1r%C3%A1dment%C3%A9nek

 
--A magyar széppróza napja Erdélyben is
Több mint 120 kortárs író részvételével ünnepelték meg első alkalommal a magyar széppróza napját – mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke Budapesten. Hozzáfűzte: a február 12. és 23. között zajlott, több mint száz program szervezésében több mint ötven magyarországi és határon túli kulturális intézmény és szervezet vett részt. A Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén hozott döntésével kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját.
Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a széppróza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte – vélik a kezdeményezők. Rámutattak, azt remélik, hogy az általuk kezdeményezett ünnep jelentősen hozzájárul majd a magyar prózairodalom eredményeinek és a kortárs prózaírók munkásságának jobb megismeréséhez és megbecsüléséhez.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/erdelyben-is-megunneplik-a-magyar-szepproza-napjat

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő
Életének 92. évében, 2018. február 14-én elhunyt Kallós Zoltán, a Nemzet Művésze címmel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő.
Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. Szülőfalujában 1992-ben hozta létre a nevét viselő, a szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatásával foglalkozó Kallós Zoltán Alapítványt, amelynek 25. évfordulóján, 2017 nyarán avatták fel Válaszúton a kibővített Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot.
A néprajzkutató 2017 márciusában vette át a Kossuth Nagydíjat, ugyanazon év áprilisában kapta meg a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerést, az Europa Nostra-díjat, majd májusban az online közönségszavazáson is ő nyert.
Kallós Zoltán temetésére február 17-én került sor, utolsó útjára válaszúti otthonából a kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították, melyet a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszott a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő, mintegy ezer jelenlévőnek.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/92301-elhunyt-kallos-zoltan-neprajzkutato-nepzenegy-jt

 
DÍJAK

--Több magyar cím a 2016-os Kolozs megyei könyvtermés legjobbjai között
A Kolozs Megyei Octavian Goga Könyvtár évente díjazza az előző év Kolozs megyei könyvtermését. Az öttagú zsűrinek 2017-ben sem volt könnyű dolga, mivel hatvannégy Kolozs megyei kiadó közel 1500 kiadványt küldött a megyei könyvtárnak. A díjazottak között ezúttal is szép számmal találunk magyar szerzőket, címeket, Laczkó Vass Róbert verseitől Barni berlini kalandjain (Zágoni Bálint: Barni Berlinben) át helytörténeti kötetekig (Gaál György: A Kismezőtől a Házsongárdig; Gidó Attila: Két évtized: a kolozsvári zsidóság a két világháború között), de díjazták a Korunkot és a Koinóniát is.
A díjazott szerzők között szerepel a Kézdivásárhelyen élő és dolgozó dr. Borcsa János irodalomkritikus is, a Székely Hírmondó munkatársa is, akinek a kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál 2016-ban megjelent, Írói üzenetek nyomában című, irodalmi tanulmányokat, kritikákat és írói jegyzeteteket tartalmazó kötetét díjazták irodalomkritika kategóriában.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/aktualis/roviden-782/
http://szabadsag..ro/-/dijaztak-barnit-es-laczko-robi-verseit

 
--Vida Gábor és Tompa Andrea is esélyes a 2018-as Aegon-díjra
Összeállt az idei Aegon Művészeti Díj szűkített listája, megvan az idei tíz jelölt, akik között erdélyi származású szerzők is találhatók: Tompa Andrea (Omerta) és Vida Gábor (Egy dadogás története).
A 2018-as shortlisten erős a líra és erősek a nők: 4:6 arányban versek és regények, női és férfi szerzők versenyéről szól az idei év. Átfogó, visszatekintő, összegző és gyűjteményes művek jellemzik a listát, izgalmas hősnők, önéletrajziság és a közelmúlt eseményei, lírában és nagyregényben is. Négy verseskötet és hat regény, összesen két kiadó – Magvető és Jelenkor – tíz kötete van versenyben a 3 millió forinttal járó elismerésért. A díjazott mű sikerét több tízmillió forint értékű média-megjelenéssel is támogatja az Aegon Művészeti Díj.
2018-ban is közel száz kötetet jelöltek a könyvkiadók – a szűkített tízes lista a hét fős zsűri szavazatai alapján áll össze. A zsűri minden évben megújul, tagjai – irodalomtörténészek, kritikusok, tanárok – a válogatás során nem tudnak egymásról. Titkos online felületen szavaznak, hogy befolyásolásra esély se legyen, a nyertesről viszont már élő vitában, konszenzusos szavazással döntenek. Hogy kik ők, azt a díjazottat bejelentő sajtótájékoztatón ismerheti meg a közönség.
Mind a tíz könyvről oktatási anyag, komplex irodalmi óravázlat készül középiskolai magyartanárok számára, ezek – ahogyan a megelőző években is – felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek.
2018 díjazott szerzőjéről tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója a 2018. április 10-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a budapesti Katona József Színházban.
Forrás: http://konyves.blog..hu/2018/02/16/aegon_605

 
--Mircea Cărtărescu kapja az idei Thomas Mann-díjat
Mircea Cărtărescu román író kapja idén a Müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia és Lübeck városa által odaítélt, Thomas Mannról elnevezett irodalmi díjat.
A 25 ezer euróval járó kitüntetést 2018. november 17-én adják át a lübecki színházban tartandó ünnepség keretében. „Az elmúlt négy évtized során Mircea Cărtărescu a román irodalom legmeghatározóbb hangjává vált, előbb verseskötetei, aztán regényei, elbeszélései, esszéi és különleges, polifonikus regénytrilógiája, a Vakvilág (Orbitor) révén, amellyel beírta magát a világirodalomba”, áll a zsűri indoklásában.
Mircea Cărtărescu 1956. június 1-jén született Bukarestben, és 1980-ban diplomázott a Bukaresti Egyetem Román Nyelv és Irodalom Karán. A költő, prózaíró, esszéista, irodalomkritikus és publicista nemcsak irodalmi körökben ismert Németországban, esszéi, aktuális témákról írt állásfoglalásai például a Neue Zürcher Zeitung, a Frankfurter Allgemeine Zeitung vagy a Berliner Zeitung napilap hasábjain is megjelentek. 2014-ben a Vakvilág (Orbitor) című regénytrilógiájának harmadik kötete is megjelent német fordításban, 2015-ben pedig kitüntették a Lipcse városa által odaítélt, az európai népek közötti megértés díjával. Műveit a német mellett olasz, francia, spanyol, lengyel, svéd, bolgár és magyar nyelvre is lefordították. 2006-ban megkapta a román kulturális érdemrend főtiszti fokozatát, ugyanakkor számos hazai és külföldi irodalmi díj kitüntetettje.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10603

 
--Gurka-Balla Ilona az EMKE idei Monoki-díjasa
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete vezetősége döntésének értelmében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Monoki István-díját Gurka Balla Ilona, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Karának tanársegéde kapja.
Az EMKE Monoki István-díja, „kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért jár, vagy az egész romániai magyar könyvtárügy érdekében, kulturális értékeink megőrzéséért, gazdagításáért végzett áldozatos munkáért, esetleg egy tevékeny és eredményes könyvtárosi életpálya elismerését jelenti.”
Gurka Balla Ilona 1955-ben született Kolozsváron, egyetemi tanulmányait a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1978-ban végezte, magyar-angol nyelv és irodalom szakon. 1978 és 1990 között általános és középiskolai tanárként dolgozott Sárközújlakon és Kolozsváron, 1990-től a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa, 1999-től a BBTE Történelem és Filozófia Karán tanársegéd könyvtár- és információtudomány szakon. Bölcsészdoktori címét 2006-ban védte meg. Önálló kötete 2010-ben jelent meg A szereplők közötti viszony stilisztikája Jókai regényeiben címmel. Számos tanulmányt közölt tudományos folyóiratokban és szaklapokban (TMT, Philobiblon, NyIrK stb.). Két egyetemi jegyzet szerzője: A dokumentumok formai feltárása, A dokumentumok tartalmi feltárása. A könyvtárszakos diákok tanulmányi felelőse (tutor), szakmai gyakorlatuk irányítója, könyvtár- és információtudományszakos diákok helytörténeti és olvasásszociológiai kutatásainak, szakbibliográfiáik szerkesztésének irányítója.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök

 
AJÁNLÓ

--Papp Sándor Zsigmond: Gyűlölet
Papp Sándor Zsigmond új regényének szereplői egyként vergődnek egy sötét parancsuralom korlátai között és végletes érzelmeik fogságában.
A szerző előző nagyregénye, az erdélyi bérház történetét elbeszélő Semmi kis életek jó kritikát kapott, külföldön is megjelent. A Gyűlölet hasonlóan komoly vállalkozás (470 oldal), viszont sokkal kegyetlenebb, mintha ennek a bezártságnak saját nyelve lenne, de legalábbis minden szó oxigénhiányos környezetben lenne kimondva. A család saját reménytelenségének a foglya, mintha egyre kisebb dobozba zárnánk őket, hogy semmiképp ne szabadulhassanak ki: a diktatúrában nem hagyhatják el az országot, a párt mondja meg, kinek hol kell élnie, nyomasztó kis lakásban, be kell lépni a pártba, és ha ez nem lenne elég, hasonló fojtogató keretet hoz létre a kisebbségi lét vagy a család is. Képtelenség kitörni, de ezt nehéz belátni, mert ha belátjuk, akkor minek élünk?
A szinte banálisan, egy tarkóra mért ütéssel induló Gyűlölet térben és időben utaztat: a Budapestről az erdélyi Dreghinbe érkező építészmérnök, Márton az apjával akar találkozni, és lépésenként kerül hozzá közelebb a falusi nyomozás során. Az apja mindig is elsősorban hiányában volt jelen életében, ezért is hívta Márton anyja Láthatatlan embernek. Ha valaki nincs jelen, elbeszélésekkel töltik ki a helyét..
A Gyűlölet nagyon jó ritmusú könyv, aminek az alapját Márton utazása adja meg, aki lendületesen, sok fájdalommal és dühvel igyekszik minél közelebb jutni apjához. Az olvasó ezzel párhuzamosan megérti, mit jelent, ha egy családot saját magába zárnak, hogy azt semmilyen rendszerváltás nem képes kinyitni. Papp Sándor Zsigmond fullasztó, ám szép családregényt írt egy általa teremtett, kimerítően jól ismert, megértett családról.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2018/02/18/megfulladni_egy_csaladba_zarva

 
--Újabb családi munkafüzet készült Kolozsvár épített örökségéről
Újabb családi munkafüzet készült Kolozsvár épített örökségéről. A Lépésben sorozat második kötete a századforduló idejébe vezeti el a kisebbeket, a szecessziós építészet kolozsvári emlékeivel ismertetve meg őket. A Vakolatvirágok. Szecessziós építészet Kolozsváron című kiadvány bemutatja a stílus európai megjelenését, majd a kolozsvári példák következnek. A rövid történeti áttekintés után különböző kreatív feladatok segítségével szeretnék elérni a munkafüzet szerkesztői, hogy a 8-12 évesek jobban megismerjék és megszeressék Kolozsvárt. A munkafüzet szerkesztői szerint az örökséghez, műemlékekhez való tudatos viszonyulás kialakítása már fiatal korban kezdődik, így fontosnak tartják, hogy a gyerekek játékos, színes kiadványokhoz jussanak hozzá, amelyek segítségével a szüleikkel közösen fedezhetik fel a kincses várost.. A kiadványt az office@korzo.org.ro címen lehet megrendelni, könyvesboltokban vásárolható meg (ezek bővülő listája az egyesület honlapján lesz érhető), valamint az egyesület honlapján is megtekinthető (http://korzo.org.ro/).
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10591

 
MOZAIK
 
--A felnőttek fele olvas könyvet, a fiatalokat a képregény vonzza
Egy friss olvasáskutatás eredményei alapján, melynek során 1500 embert kérdeztek meg, kiderült, hogy a magyarországi felnőtt lakosság fele olvas könyvet, a fiatalok körében pedig a képregény népszerű. Hasonló kutatást utoljára 2005-ben végeztek (az első, az egész országot érintő olvasáskutatás 1964-ben zajlott le, a mostani az ötödik volt).
A felmérés eredményeiről Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, kaposvári egyetemi oktató számolt be, aki maga is részt vett a friss kutatás szakmai munkájában.
– Fontos tanulsága van annak, hogy milyen műfajokat olvasnak a fiatalok, hiszen olyan műfajok lettek népszerűek, melyek 20-30 éve nem voltak azok – mondta a szakember.
– A fiatalok több mint 20 százaléka jelölte meg a fantasy és a képregény műfaját, hogy ezeket olvassák szívesen. De több mint 10 százalékuk megjelölte a sci-fiket is. Ha ez a gyerekek számára érdekes, akkor nekünk ezzel feladatunk van. Ez azt is jelenti, hogy a műfajon belül értéket képviselő alkotásoknak ott kell lenniük a könyvtárakban, és foglalkozni kell velük az iskolákban is.
– Emellett minden korosztályban látjuk a kedvenc szerzők listáját, szinte csak a huszadik század eleji (1930 előtti) klasszikusok és a 2010 utáni kortárs szerzők vannak rajta – tette hozzá Gombos Péter. – A 14-18 éveseknél a népszerű kortárs szerzők dominálnak: a Szent Johanna gimi, a Harry Potter és az Alkonyat vezet. Ugyanakkor fájó látni, hogy sokaknál még 16-17 évesen is az általános iskola kötelező olvasmányai ugranak csak be, vélhetően ezt olvasták utoljára.
A felmérés az okostelefon-használat és könyvolvasás összefüggéseit is megvizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a megkérdezettek 58 százaléka soha nem olvas könyvet azok közül, akik 10-20 percenként ránéznek a telefonjukra. Életkortól függetlenül elvesznek az olvasók közül azok, akik már viszonylag függésben élnek telefonjukkal.
Forrás: https://www.sonline.hu/kozelet/helyi-kozelet/felnottek-fele-olvas-konyvet-fiatalokat-kepregeny-vonzza-951447/

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

Have you tried the highest rated email app?
With 4.5 stars in iTunes, the Yahoo Mail app is the highest rated email app on the market. What are you waiting for? Now you can access all your inboxes (Gmail, Outlook, AOL and more) in one place. Never delete an email again with 1000GB of free cloud storage.


.

__,_._,___


_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update