ReMeK-e-hírlevél
XII. évf., 2017/11. szám                  ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.c cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Nyilvános konzultáció az Europeanáról
--Biblioterápia és e-biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés könyvtárosoknak
PÁLYÁZATOK
--Arany János szépirodalmi és esszépályázat
--Hallasd a hangod! – Felolvasó pályázat
--IX. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak
KONFERENCIA
--A könyvtár mint tartalomszolgáltató – Romániai magyar könyvtárosok XII. vándorgyűlése
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Élet az uzoni könyvtárban
--Székelyföldi mondák és legendák bemutatója
--Ábelkedtek Csíkszentdomokoson
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
--Emlékházat avattak Szabó Magda századik születésnapjára Debrecenben
--Mit olvasnak a nők Európában? A diétás lapoktól a pápás magazinig
--Világmúzeum lett a bécsi néprajzi múzeumból
HAZAI
--Becsületkönyvtárat avattak
--Box Populi: megvan a legnépszerűbb erdélyi magyar!
ÉVFORDULÓK
--Száz éve született Szabó Magda
DÍJAK
--Kazuo Ishiguro nyerte az irodalmi Nobel-díjat
--Díj a magyar irodalom nagykövetének
--Vida Gábor és Lábass Endre kapták idén a Déry-díjat
--Hetvenkedőt és Hídverőt díjazott az EMIA
--Átadták az idei Székelyföld-díjakat
--Szöllősi Mátyás kapta az idei Margó-díjat
AJÁNLÓ
--Indul a Digitális Bölcsészet
--Akadémikusok életműve az MMA új honlapján
--Itt az összes ingyen letölthető Szabó Magda-könyv
--Mesekönyv az óvodai életről
–Újabb regények Austen-rajongóknak
MOZAIK
--Rábukkantak Ernest Hemingway tízévesen írt művére
--Tízből kilenc középiskolás jelen van az Instagramon
--Hanyatlás az e-könyv olvasók piacán
--Új Rejtő-regényre bukkantak
--Interneten böngészhetjük a Grimm-testvérek személyes iratait
--Nővérével kötött fogadásból írta meg első detektívregényét Agatha Christie
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Nyilvános konzultáció az Europeanáról
Arra kérnek minden olyan szervezetet és polgárt, amelyet/akit személyes vagy szakmai okokból érdekel a digitális kulturális örökség, ezen belül az Europeana, hogy ossza meg a platformmal, illetve annak különböző aspektusaival kapcsolatos véleményét, tapasztalatát és elvárásait. Az Europeanának az európai kulturális örökség digitális hozzáférhetőségében, ismertségében és felhasználásában játszott szerepéről szóló, 2016. május 31-i tanácsi következtetések közzététele után az Európai Bizottság illetékes szervezeti egysége, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) útnak indította az Europeana értékelését célzó folyamatot. A konzultáció az értékelési folyamat részét képezi, eredménye közvetlenül hozzá fog járulni az Europeana jövőbeli fejlesztéséhez.
Forrás és teljes cikk itt: https://ec.europa.eu/info/consultations/public-consultation-europeana-europes-digital-platform-cultural-heritage_hu


--Biblioterápia és e-biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés könyvtárosoknak
2017. november 16-17. között Biblioterápia és e-biblioterápia a könyvtárakban címmel romániai magyar könyvtárosok számára szervez képzést a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a budapesti Könyvtári Intézet. Előadók: Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének nyugalmazott igazgatója, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója, illetve Gulyás Enikő, aki informatikus könyvtáros és informatikatanár szakokon szerzett diplomát, jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, ahol a fejlesztő (e-)biblioterápia alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja.
A képzésről röviden:
Az olvasási kultúra megerősítése és fejlesztése érdekében a képzés a külföldi gyakorlatban régóta elfogadott eljárást illeszti be a könyvtárosi, pedagógusi, óvodapedagógusi munkába oly módon, hogy röviden megismertet a biblioterápia elméletével és történetével, felkészít a biblioterápia gyakorlatára, a foglalkozások előkészítésére és lebonyolítására. A biblioterápiás eljárás mind a művelődési és egyéb hátrányokkal bíró gyerekek, fiatalok felzárkóztatásához, mind a különböző nehézségekkel küszködő felnőttek, idősek problémamegoldásához segítséget tud nyújtani.
A fejlesztő e-biblioterápia beépíti módszertanába a 21. század technikai vívmányait (iPad, interaktív tábla, felhőtechnológia). A foglalkozások résztvevői az IKT-eszközök bevonásával dolgozzák fel a megismert irodalmi műveket, ennek köszönhetően a hagyományosan ismert hatások mellett a résztvevők digitalis kompetenciáját is fejleszti, mindamellett, hogy felhívja a figyelmet arra: ezek az eszközök a közösségfejlesztés és a szóbeli kommunikáció generátoraként is alkalmazhatók (www.tiny.cc/biblioterapia).
A képzés helyszíne: Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár. A helyek száma korlátozott, a jelentkezési sorrend alapján kerülnek kiválasztásra a résztvevők. A szervezők a képzés résztvevőinek ebédet tudnak biztosítani, előzetes igénylésre szállást foglalnak, útiköltség és szállás a résztvevők költségén.
Forrás: Kopacz Katalin, az RMKE elnöke
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/551/biblioterapia-es-e-biblioterapia-a-konyvtarakban--szakmai-kepzes-konyvtarosknak

 
PÁLYÁZATOK

--Arany János szépirodalmi és esszépályázat
A Szépírók Társasága és a 2000 irodalmi és társadalmi havi lap pályázatot ír ki Arany János bicentenáriumának tiszteletére.
Pályázni lehet publikálatlan irodalmi esszékkel és szépirodalmi alkotásokkal.
I. Esszétémák
1) Arany János írói bátorsága
A magyar irodalom forradalmár-politizáló szemléletében többször fogalmazódott meg bírálat Arany politikai szerepéről – legélesebben talán Ady Endre részéről; a harmincas években nagy vita volt Móricz és Kosztolányi között e kérdésben; a hetvenes években pedig Eörsi István újra erőteljes bírálattal illette a szerzőt. Kérdésünk: mit gondolhatunk ma e probléma kapcsán?
2) Az eposz / elbeszélő költemény műfajának mai jelenléte
Az utóbbi egy-két évtizedben meglepő módon és nem kis mértékben megszaporodtak a verses elbeszélő költemények (Juhász Ferenctől Szálinger Balázsig); e műfaji különlegességnek szerepéről és súlyáról szeretnénk többet megtudni, mind műfajelméleti, mind történeti szempontból.
3) Arany és a magyar irodalom ironikus-humoros vonulata
Németh László nagyon elterjedt, nagyhatású véleménye szerint a tragikus magyar „sorsirodalomtól” távol áll a humor és irónia kategóriája, s a magyar irodalomnak minden ízében súlyosnak, mélynek és komolynak kellene lennie. Vajon hogyan állja ki e vélemény a történetiség próbáját (pl. Arany életművében), s hogyan viszonyuljunk egy ilyen véleményhez az utóbbi évtizedek erőteljesen ironikus irodalmiságának olvasta után?
4) Mit tehetnek az írói barátságok és szövetségek?
Az Arany-Petőfi írói barátság kapcsán kétféle megítélés tapasztalható a közvélekedésben: a barátság mindenben segít és kibontakozásra serkent – valamint: a barátság sokban akadályozza is az önálló eredetiség térnyerését. Vajon hogyan működnek az irodalom történetében és jelenében a nagy barátságok – segítőleg vagy gátlólag?
Az esszék terjedelme 20 - 25 000 leütés között legyen.
II. Szépirodalmi alkotások – versben vagy prózában
Olyan irodalmi műveket várnánk el, melyek nem a hódoló ódák emelkedett hangnemével, hanem a parafrázisok, imitációk és paródiák gesztusával közelítenék meg az egyik legnagyobb magyar humorista költőnek tevékenységét.
A pályázatok beadási határideje: 2018. január 3., szerda éjfél.
Érdeklődni és a pályaműveket beküldeni ezen a címen lehet: ketezer.palyazat@gmail.com
Egy pályázó csak egy pályaművet nyújthat be.
Eredményhirdetés 2018 februárjában, a Szépírók Társasága Arany-emléknapján. A legjobb, díjazott pályaműveket a 2000 fogja közölni.
Forrás: http://szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=1061

 
--Hallasd a hangod! – Felolvasó pályázat
A Trivium Egyesület Hallasd a hangod! címmel felolvasó pályázatot hirdet. A pályázatra bárki jelentkezhet. Életkor alsó határa 14 év, felső határ nincs. Nevezési díj nincs.
Ha szeretsz, és tudsz is hangosan hibátlanul felolvasni irodalmi szöveget, ha karakteres a hangszíned, jól ismered a magyar nyelvet, jól hangsúlyozol, esetleg figyelemmel kíséred a filmek szinkronjait, és képes vagy a szereplők bőrébe bújni, küldd el nekünk a hangod!
Az egyesület már meglévő, nyomtatott és e-könyves formátumú kiadványaihoz, valamint az előkészületben lévő, illetve tervezett kiadványaihoz női és férfi hangokat keres, ezért a pályázók választhatnak a női és férfi felolvasók számára letölthető irodalmi szövegek közül, de küldhetnek hanganyagot az összes szövegre is.
Felhívják a pályázók figyelmét, hogy a zsűri kizárólag az egyesület honlapjáról letölthető szövegek hanganyagát fogadja el!
A felolvasást tartalmazó hanganyagot a hangoskonyv@triviumnet.hu e-mail címre kérik beküldeni csatolva.
Az e-mailnek tartalmaznia kell a felolvasó nevét és elérhetőségeit, a hanganyag csak a felolvasott szövegrészlet címét és a szövegrészletet tartalmazhatja, a felolvasó nevét nem.
A beküldés határideje: 2017. november 30., éjfél.
A próbaszövegek itt letölthetők: http://triviumnet.hu/2017/09/30/hallasd-a-hangod-probaszovegek/.
Eredményhirdetés: 2017. december 5.
Forrás: http://triviumnet.hu/2017/09/30/hallasd-a-hangod-felolvaso-palyazat/

 
--IX. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén kilencedik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára, négy kategóriában.
A verseny első szakasza interneten zajlik: a fordításokat jeligével ellátott dokumentumban juttatják el a versenyzők a Humántudományok Tanszék titkárának e-mail címére (siposkatalin@cs.sapientia.ro). Külön dokumentumnak kell tartalmaznia a jelige feloldását (név, iskola, osztály, lakcím).
A díjazottak értékes könyvjutalomban részesülnek; két különdíjat is odaítélnek, egyiket a legjobb magyar fordítás szerzőjének, a másikat a legjobb idegen nyelvű fordítás szerzőjének. Az I., II. és III. helyezettek további díja, hogy, ha a Sapientia EMTE Humántudományok Tanszéke által meghirdetett szakokra kívánnak jelentkezni, a felvételi jegy egyik komponensét kiválthatják 10-es jeggyel.
A fordítások beküldési határideje: 2017. november 19.
Eredményhirdetés a Kar honlapján, 2017. november 27-én.
Forrás és részletes kiírás itt: http://csik.sapientia.ro/hu/hirek/ix-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-kozepiskolasoknak

 
KONFERENCIA

--A könyvtár mint tartalomszolgáltató – Romániai magyar könyvtárosok XII. vándorgyűlése
A romániai magyar könyvtárosok XII. vándorgyűlését és szakmai konferenciáját 2017. október 19-20. között szervezték meg Parajdon, a VIII. Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában. A hazai magyar könyvtári szakma legnagyobb hagyományos rendezvénye a vándorgyűlés, amelyet a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) szervez, a Kájoni János Megyei Könyvtár társszervezőként csatlakozott a rendezvényhez. A szakmai konferencia idén a könyvtár tartalomszolgáltató szerepére helyezte a hangsúlyt. Köszöntőbeszédében Kopacz Katalin-Mária, az RMKE elnöke kifejtette, a konferencia céljai közé tartozik a romániai magyar könyvtárak szerepének vizsgálata a kulturális és közösségi digitális tartalmak szolgáltatása, széleskörű elérhetővé tétele terén. A mintegy hatvan résztvevő jelenlétében zajló kétnapos szakmai találkozót a Bethlen Gábor Alap, Hargita Megye Tanácsa, valamint a szegedi alapítású Monguz Kft. Támogatta.
A romániai magyar vonatkozású gyűjteményekkel rendelkező nagyobb könyvtárak, megyei, városi, egyetemi könyvtárak munkatársai mellett a vándorgyűlésen jelen voltak kisebb települések és iskolai könyvtárak képviselői is, többségük Hargita, Maros és Kovászna megyéből. Magyarországi meghívottként az idei vándorgyűlésen az Országgyűlési Könyvtár küldöttsége, valamint a Monguz KFT nemzetközi igazgatója vett részt. A konferencia október 19-én délután nyitotta meg mukálatait, Kiss Jenő, a Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója, az egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: 'egy szervezet részeiként, a romániai magyar kulturális élet egyik fontos közösségi fórumaként, közösen próbálunk gondolkodni'.
A magyarországi vendégek előadásaival kezdődtek a konferencia munkálatai az első nap délutánján, másnap délelőtt hazai könyvtárak munkatársainak előadásait hallgathatták meg a résztvevők, az előadók jó gyakorlatokról, eredményekről és megvalósításokról is beszámoltak. A kétnapos konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, tartalmas beszélgetés, vita bontakozott ki az elhangzott előadások kapcsán. A vándorgyűlés idén is alkalmat nyújtott kötetlen beszélgetéskre, kapcsolatépítésre a magyarországi könyvtári szakma képviselőivel, egymás munkájának, eredményeinek, problémáinak megismerésére. Megfogalmazódtak az egyesületi tevékenységgel kapcsolatos ajánlások. A kapcsolattartás és az egyesületi ügyek gördülékeny intézése érdekében létfontosságú lenne minimum két fizetett alkalmazott az egyesületnek, akik többek között pályázatok lebonyolításával foglalkoznának. Szükség van ugyanakkor pontos helyzetképre az erdélyi magyar könyvtárosokról, az adatok aktualizálása érdekében felmérést tervez az egyesület vezetősége.
Az RMKE XII. vándorgyűléséről szóló beszámolók, tudósítások:
Szükség van és lesz a könyvtárra. Kelemen Katalin beszámolója. Hargita Népe napilap Műhely melléklete, 2017. október 26.: http://hargitanepe.eu/szukseg-van-es-lesz-a-konyvtarra/
Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogja, Borbé Levente, a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa beszámolója: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2017/10/romaniai-magyar-konyvtarosok-xii.html
A Sóvidék Televízió video-tudósítása a vándorgyűlésről:
https://www.youtube.com/watch?v=nDuV9HyRfHU
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/549/a-konyvtar-mint-tartalomszolgaltato---beszamolo-a-romaniai-magyar-konyvtarosok-xii.-vandorgyuleserol

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--Élet az uzoni könyvtárban
Egyre több a látogatója az új épületbe költözött uzoni Erdélyi Lajos Könyvtárnak. Nem csak könyvet kölcsönözni jönnek, sokan veszik igénybe az internetezés lehetőségét, az újságok, könyvek böngészése is többeknek szerez örömet – tudtuk meg Ballai Tímea Barbara könyvtárostól.
A könyvtár egyféle kulturális központ szerepét is betölti, az utóbbi időszakban több rendezvényt is tartottak itt. Első meghívottként Czegő Zoltán költő mutatta be kötetét, majd Lay Imre író, ’56-os hazafi ismertette könyvét. A könyvtárban a gyerekekre is gondolnak, több alkalommal szerveztek számukra rajzfilmvetítést – a siker nem maradt el, megtelt az előadóterem.
Ballai örvendetesnek nevezte, hogy egyre gyarapodik a könyvtár állománya is – több mint tízezer kötet, az értékes gyűjteményt az új épületbe való költözés után teljes egészében felleltározták, rendszerezték –, adományként számos kötet, folyóirat kerülhetett a polcokra. A könyvtár új épületét idén májusban adták át.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/106670/elet_az_uzoni_konyvtarban

 
–Székelyföldi mondák és legendák bemutatója
2017. október 6-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központja újabb bemutatónak volt a helyszíne. A könyvtáros fogadta a helyi Kós Károly Szakközépiskola XI.A. osztályos, építőipari és épületgépész, műszaki rajzoló szakon lévő diákjait, akik Kovács Zsuzsa fizika-informatika szakos tanárnő kíséretében érkeztek. A rendezvény témája a székelyföldi mondák és legendák gazdag kincsestárának ismertetése volt.
Bevezetőként a mondák és legendák fogalmáról tartott a könyvtáros egy kis emlékeztetőt, majd beszélt a saját értékekről, annak megőrzéséről és továbbadásáról.
A legendáriumi bemutató második felében kihangsúlyozta a könyvtáros a székelyudvarhelyi Legendárium csapatának munkásságát, amelynek köszönhetően az általa gyűjtött mondák is bekerültek a 156 legendát és mondát tartalmazó könyvgyűjteménybe.
Forrás és teljes cikk itt: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2017/10/szekelyfoldi-mondak-es-legendak.html

 
--Ábelkedtek Csíkszentdomokoson
A Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár könyvtárosa, Sándor Edit számolt be az értékes programról, amelyet Tamási Áron születésnek 120. éfordulójára szerveztek, és amelynek kiértékelő, záró eseményére 2017. október 13-án került sor. A beszámolóból idézünk:
’Véget ért. Nolc hónapon keresztül Ábelkedtünk Tamási Áron születésének 120. évfordulója kapcsán. Szép, tartalmas időt töltöttünk együtt, a helyi Márton Áron Általános iskola tanulóinak részvételével, 27 pedagógus támogatásával, segítségével.
Lövétei Lázár László az író életéről, munkásságáról beszélt a gyerekeknek, az Ábel a rengetegben című filmet nagymozis előadásban néztük meg. A látottak és hallottak alapján a nagyobb gyerekek prezentációkat, kisfilmet készítettek, munkájukat jutalmaztuk. Eközben az elemi iskolások Tamási Áron meséit hallhatták, ezeket illusztrálták. Közel 250 rajzot készítettek, amelyeket felhasználtunk hangos mesefilmek készítésénél, ezeket megosztottuk a közösségi oldalon. A nagyobb gyerekek Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című regényéből részleteket hallhattak, megismerték az akkori idők gyermekeinek, fiataljainak az életét, majd feladatul kapták egy fogalmazás írását Gyermeknek lenni száz évvel ezelőtt és ma címmel. Hetvennégy fogalmazás íródott, érdekes gondolatok kerültek papírra, és az a kérdés is felvetődött: régen volt jobb vagy ma? Régi fényképek, szavak gyűjtésével is foglalkoztunk, számtalan kincs birtokába jutottunk, nemcsak a gyerekek, felnőttek is hoztak fényképeket, gyűjtötték a szavakat. (...)
A vakáció nem telt tétlenül, feldolgoztuk, kiértékeltük a begyűlt munkákat, és készültünk Farkaslakára, Tamási Áron szülőfalujába. Négy busznyi gyerek és felnőtt, összesen 210-en utaztunk el. A Tamási-emlékház meglátogatása után, a kertben megtartottuk a magyar népmese napját, majd Ágnes néni házához vezetett utunk. Itt Hadnagy Jolán óvónéni mutatta be Farkaslakát, beszélt az íróról, elkalauzolt a két cserefa árnyékában meghúzódó sírhelyhez, ahol koszorút helyeztünk el. Innen Szejkefürdőre vezetett utunk, meglátogattuk a Borvízmúzeumot, vártak bennünket Orbán Balázs kapui, a nagy utazó sírjára is koszorút helyeztünk. (...)
Utazásunk költségének egy részét a Bethlen Gábor Alap Zrt. fedezte, kényelmes utazási körülményünkről a Panoráma Turist gondoskodott, a meséket pedagógusaink olvasták fel, a kitűzőket, amelyeket nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is büszkén viseltek, géci asszonytársaink, szülők, gyerekek segítségével készítettük.’
Forrás: Sándor Edit, http://hargitanepe.eu/abelkedtunk/

 
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Rendhagyó angolóra a könyvtárban
Miután tavaly az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége angol nyelvű könyvgyűjteményt adományozott a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárnak, újabb állomásához érkezett a két intézmény együttműködése: 2017. október 2-án egy amerikai és román katonatisztekből álló munkacsoport rendhagyó angolórát tartott a könyvtárban, amelynek célja a román–amerikai stratégiai partnerség és általában a katonai hivatás népszerűsítése a középiskolások körében.
A többnyire fiatalokat érintő témákról zajló kötetlen beszélgetést a Gábor Áron Teremben tartották, ahol természetesen angol nyelven kommunikáltak a diákok az amerikai vendégekkel. A találkozó záró részében a tisztek ismertették röviden a Flex ösztöndíjprogramot, amelynek révén középiskolás diákok tanulhatnak egy évet az Amerikai Egyesült Államokban.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/106537/katonak_a_konyvtarban
Egy kutatás összegzése
Székelyföldön elsőként Bodor Ferenc gyártott ágyút, hangzott el a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában megjelent Ágyúcső és puskapor című tanulmánykötet bemutatóján, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, 2017. október 12-én.
A három szerző – Komán János pedagógus, költő, újság­író és helytörténet-kutató, dr. Pál-Antal Sándor történész, nyugalmazott levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint dr. Süli Attila budapesti hadtörténész – közül az utóbbi kettő volt jelen az eseményen.
A házigazda intézmény nevében Demeter Lajos helytörténész köszöntötte a vendégeket és a hallgatóságot, a kiadó képviseletében pedig Gálfalvi Ágnes méltatta tömören a szerzőket és az általuk e témában elvégzett kutatómunkát.
Süli Attila elmondta, hogy Bodor Ferencről, valamint az 1848–49-es magyar forradalomban és szabadságharcban játszott székelyföldi szerepéről Bözödi György (1913–1989) író, szociográfus, történész már az 1960-as években le szerette volna rántani a feledés fátylát. Ennek érdekében össze is gyűjtötte a tevékenységére vonatkozó elfekvő iratokat és irattöredékeket, azonban nem összegezte és nyilvánosságra sem hozta ezeket. Így rá hárult ez a feladat.
Végezetül megtudhattuk, hogy Bodor Ferenc a felvidéki Lucska faluban született Krausz néven, melyet 1844 körül magyarosíttatott. Végzettségére vonatkozóan nem kerültek elő okiratok, azonban a korabeli sajtóban róla megjelent cikkek mérnökként emlegetik, és az általa betöltött tisztségek is erre utalnak. A balánbányai rézércfejtéshez, feltételezések szerint 1843-ban alkalmazta Zakariás Antal bányatulajdonos, ellenőrként és bányaművezetőként, 1846-ban pedig a bánya igazgatója lett.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.hirmondo.ro/kultura/egy-kutatas-osszegzese/
http://www.3szek.ro/load/cikk/106833/az_igazi_agyuonto
Könyvbemutató - Cseke Gábor: Sorsok könyve
Árva gyermekekről, áldozatvállaló orvosokról és kultúrateremtő értelmiségiekről olvashatunk hosszabb-rövidebb riportokat, illetve jegyzeteket Cseke Gábor Sorsok könyve címet viselő, a Hargita Népe Lapkiadónál megjelent könyvében. Bemutatására a VIII. Székelyföld Napok keretében került sor 2017 október 18-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében.
A jelenlévőket köszöntő Szonda Szabolcs intézményvezető tanítómesterének nevezte a szerzőt, aki szerinte nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozott a kötetben található életutak megírásakor, hanem mások véleményét is figyelembe vette. A Hargita Népe napilap jelen lévő főszerkesztője, Sarány István pedig olyan olvasmányos, de ugyanakkor elgondolkoztató és súlyos mondanivalót hordozó történetek egységet alkotó gyűjteményeként értékelte a kötetet, amelynek megírása bátorságot igényelt.
Cseke Gábor esszé- és olvasónaplóként határozta meg az ekképp könyvvé összesimuló írások műfaját, melyek tartalmilag három fejezetre oszthatók. Közülük a Kívül vagy belül címet viselő – sorrendileg az első – a csíkszeredai árvaház lakóinak mindennapjaiba nyújt betekintést, egy onnan kikerült cigányasszony emlékirataira támaszkodván.
Az Orvossorsok című második fejezet több területen is kiemelkedő teljesítményt nyújtó orvosok korántsem akadály- és megpróbáltatás-mentes életútját mutatja be. Köztük a budapesti dr. Semmelweis Ignác (1818–1865) boncolóorvosét, aki „úgy távozott az élők sorából meggyötörve, elmegyógyintézetbe zárva, akár egy szerencsétlen pária.”
A harmadik és egyben utolsó, Székelyföldi történetek című fejezetről a szerző elmondta, ebben olyan személyiségeknek állított emléket, akik valamilyen módon beírták magukat Székelyföld történetébe. Így szó van benne többek között a román kedélyeket még az emlékével is felkavaró székelyzsombori Nyírő Józsefről (1889–1953), a kászonaltízi Ferencz Imréről és „kisebbségi költészetéről.”, továbbá a székely szülők gyermekeként Bukarestben napvilágot látott dr. Balázs Lajos néprajzkutatónak a csíkszentdomokosi népéletben és szokásvilágban végzett búvárkodásairól is.
Forrás és teljes írás itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/sulyos-tortenetek/
http://www.3szek.ro/load/cikk/107043/ellesett_sorsok
Előadóest a Magyar Operett Napján
A Magyar Operett Napja alkalmából és tiszteletére előadóestre került sor Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, 2017. október 24-én, a házigazda intézmény és a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület szervezésében.
Az esten felléptek: Dézsy Erika (szoprán), Mocanu-Prezsmer Erika (mezzoszoprán), Barabás Lajos-Zsolt (tenor). Zongorán kísért: Lőfi Gellért.
Kálmán Imre születésének 120.évfordulóján, 2002-ben nyilvánították A Magyar Operett Napjává születésnapját, október 24-ét. Ezen a napon hunyt el 1948-ban egy másik híres magyar operettszerző, Lehár Ferenc. Az előadás közismert és közkedvelt operettdalokból épült fel, és a helyszínéül szolgáló terem befogadóképességét felülmúló érdeklődés fogadta, kísérte.
Forrás: http://tinyurl.com/y8yl99vw
 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
A Környezetvédelem éve jegyében zajló programok sorában Ismerjük meg természeti értékeinket! címmel hirdetett pályázatot a Kájoni János Megyei Könyvtár, 14-18 éves, általános iskolás és középiskolás diákoknak. A pályázat témája a régió természeti értékeinek bemutatása volt, a pályázók feladata pedig az, hogy bemutassanak egy, saját környezetükben, településükön vagy annak a közelében található természeti értéket, Power Point vagy Prezi összeállításban. A kezdeményezéssel a könyvtár célja felhívni a figyelmet Székelyföld természeti értékeire, tudatosítani ezek védelmének fontosságát a fiatal korosztály körében. Az elkészült pályamunkákat a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be a diákok a VIII. Székelyföld Napok programjainak sorában, 2017. október 18-án. Értékes, tartalmas munkákat ismerhettünk meg, csíkszeredai és tusnádfürdői iskolák tanulóinak bemutatásában, olyan természeti értékekre, ritka növény-és állatfajokra is felhívták a figyelmet, amelyek kevésbé ismertek. Nem csupán bemutatták a természeti értéket, hanem arra is megoldásokat kerestek, hogy miként lehet ezeket az értékeket megőrizni, illetve saját projekteket mutattak be; volt olyan diák, aki felmérést végzett egy adott területen, és ennek eredményeit mutatta be, mások például tanösvényt építettek. A könyvtár Hargita Megye Tanácsának támogatásával díjazta a pályázó diákokat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/550/ismerjuk-meg-termeszeti-ertekeinket--palyazat-diakoknak
Játékosan Szent László székelyföldi tiszteletéről – könyvtári foglalkozások
A Szent Lászlóhoz kapcsolódó székelyföldi kulturális és történelmi örökséggel, legendákkal, hagyományokkal, építészeti és művészettörténeti emlékekkel ismerkedhetnek a Szent László nyomában Székelyföldön című történelmi-helytörténeti témájú, játékos könyvtári foglalkozásokon részt vevő diákcsoportok. A programot a Szent László-emlékév jegyében 2017. júniusában indította el a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
A helyismereti részleg könyvtárosai a 2017-2018-as tanévre is meghirdették a tematikus foglalkozásokat 5-8. osztályos és középiskolás csoportok számára, a részvétel feltétele az előzetes jelentkezés. A szervezők igyekeznek eljuttatni a játékos foglalkozást olyan településkre is a helyi könyvtárosok közreműködésével, amelyek távol esnek a megyeszékhelytől, viszont Szent László tisztelete kapcsolódik hozzájuk. 2017. szeptember 29-én a bögözi és az agyagfalvi általános iskolák 24 tanulója is részt vett a foglalkozáson, amelynek a Bögözi Általános Iskola adott otthont.
A VIII. Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában három helyszínen szerveztek foglalkozásokat 2017. október 13. és 17. között, a gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter Általános Iskola hatodikos diákjai, valamint a csíkszépvizi Nyirő József Általános Iskola 5–8. osztályos csapatai is részt vehettek a játékos foglalkozásokon. Októberben a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola hatodik osztályos csapatai – öt alkalommal összesen 135-ön – a megyei könyvtárban ismerkedtek játszva a Szent Lászlóhoz kapcsolódó székelyföldi hagyományokkal, örökséggel. A játék során megtudhatták többek között, hogy mely települések templomaiban láthatók a Szent László-legenda legismertebb vagy legrégebbi falképei, hol emeltek köztéri szobrot Szent Lászlónak, milyen települések viselik a nevét, hogyan védte meg a székelyeket a legenda szerint a nagy király, milyen hagyomány kapcsolódik az oroszhegyi urusos kúthoz, hogyan kapta a nevét Csíkszépvíz, milyen növény a Szent László füve. A helyismereti-történelmi társasjáték alapja Székelyföld térképe, amelyen Szent László személyéhez kapcsolódó településeket, helyneveket összekötő útvonalon haladnak végig a játékban részt vevő csapatok. 2017. október végéig 270 tanuló vett részt a tíz alkalommal megszervezett könyvtári foglalkozásokon.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/548/jatekosan-szent-laszlo-szekelyfoldi-tiszteleterol--a-nagy-imre-altalanos-iskola-diakjaival
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/547/szent-laszlo-nyomaban-szekelyfoldon--gyimesfelsoloki-es-csikszepvizi-gyerekekkel
Gyimesfelsőlokon is elindult a Kistelepülési könyvtárfejlesztési program
2017. október 11-én délután került sor a Kistelepülési könyvtárfejlesztő program gyimesfelsőloki nyitórendezvényére, a községi könyvtárban. A Kájoni János Megyei Könyvtár 2015-ben indította el a programot, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Bedő Melinda osztályvezető, a program koordinátora a sajtónak is beszámolt a program eredményeiről.
A könyvtári statisztikák szerint Hargita megye településeinek esetében átlagosan a lakosság 5- 10 százaléka könyvtárhasználó, ezen az arányon igyekszik változtatni a megyei könyvtár programja. 2015-ben létrehoztak egy, könyvtárközi kölcsönzésre szánt állományt, változatos tartalmú, tetszetős kivitelezésű új könyvekből. A programban részt vevő települések könyvtárainak meghatározott időre kölcsönadják ezt az állományt. A lakosság a helyi könyvtárból kölcsönzi a könyveket és ugyanoda szolgáltatja vissza. Három év alatt hét település könyvtára kapcsolódott be a programba, az eredményeket értékelve Bedő Melinda a szemléletváltásban, az olvasók számának növekedésében, a könyvtári rendezvények szervezésében látja a program hasznosságát.
A felnőtt lakosság nagyobb arányú bevonzásának lehetősége késztette Póra Magdolna gyimesfelsőloki könyvtárosnőt a programhoz való csatlakozásra. A program idejére bővül a könyvtár könyv- és szolgáltatás-kínálata, kialakulnak és remélhetően állandósulnak bizonyos könyvtárhasználati szokások. Megtörténik az első lépés, majd ezt követően, tapasztalattal, új gondolatokkal, együttműködési lehetőségekkel gazdagodva, a helyi könyvtárosra és a helyi önkormányzatra hárul a folytatás.
A gyimesfelsőloki nyitórendezvény tartalmas megbeszélésre adott alkalmat: a középiskolások kifejezték a kortárs ifjúsági irodalom iránti igényüket, felmerült a helyi néprajz iránt érdeklődők összefogásának lehetősége, az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékoztatás szüksége. Pap Imre polgármester elmondta, hogy a statisztikai adatokon túl, nagy jelentőséget tulajdonít a hatásnak, amelyet a könyvtár gyakorolhat a közösség mindennapjaira.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/546/kistelepulesi-konyvtarfejleszto-program-inditasa-gyimesfelsolokon
http://hargitanepe.eu/konyvtarfejlesztes-gyimesfelsolokon/
Idén is köszöntötték a Kájoni János Megyei Könyvtárban a szépkorúakat
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban idén is köszöntötték a szépkorúakat az Idősek Világnapja alkalmából. 2017. október 2-án a könyvtár előadótermében összegyűlt időseket André Katalin könyvtáros köszöntötte, ezután Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató Napmadár című, vetített képekkel illusztrált előadását követhették figyelemmel a jelenlévők. Az előadás után a találkozón részt vevő idősek egy csésze tea és sütemény mellett beszélgethettek.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/540/koszontottuk-a-szepkoruakat-az-idosek-napjan
 

KITEKINTŐ

--Emlékházat avattak Szabó Magda századik születésnapjára Debrecenben
Tovább bővítették a korábbi emlékszobát, így most már egy egész épület őrzi az egyik legjelentősebbnek tartott magyar írónő emlékét.
Fonott copfok, egyszerű szabásvonal. A szürke ruha sokak számára lehet ismerős az Abigél című filmből. A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának udvarán kialakított emlékmúzeumban ezt az öltözetet is kiállították, az iskola tanulójaként Szabó Magda ugyanis ilyet hordott. De itt van az írógépe, a szemüvege és egy telefon is, amelyet ha felveszünk, az írónő szól hozzánk. Debrecen szülötte nagyon szerette egykori iskoláját, ahol halála után egy évvel emlékszobát alakítottak ki, ezt bővítették emlékházzá.
Forrás: http://www.dehir.hu/debrecen/szabomagda2/2017/10/04/

 
--Mit olvasnak a nők Európában? A diétás lapoktól a pápás magazinig
A digitalizáció, az okostelefonok, tabletek terjedésével sokan temetni kezdték a nyomtatott sajtót, mondván, miért fizetne bárki egy újságért, amikor az interneten mindent két kattintással el lehet érni, ráadásul ingyen? Az elmúlt években valóban sok változás történt a média világában, a napilapok példányszáma drasztikusan csökkent, sok meg is szűnt, ám a magazinok tartják magukat. Kiderült, hogy az újságolvasást egyáltalán nem kell temetni, mert nem halt meg, csak átalakult.
Dr. Samir Husni több mint harminc éve kutatja a média világát, sok országban úgy ismerik: Mr. Magazine. Szerinte a nyomtatott sajtóra egészen addig szükség lesz, amíg az emberiség fürdőszobákat, hálószobákat használ és strandokra jár, hiszen ezeken a helyeken a legnagyobb élményt a nyomtatott média jelenti. A digitális világban folyamatosan dőlnek ránk a különböző értesítések, jönnek az e-mailek, figyelmeztetések, megnyitunk weboldalakat, aztán pár másodperc múlva már lépünk is tovább, az olvasás élményét folyton megszakítja egy újabb inger, egy üzenet. Ezzel szemben egy magazinnál semmi nem vonja el a figyelmet, ráadásul a papír különleges vizuális impressziókhoz, látványhoz juttatja az olvasókat, akik a lapokat forgatva, az azok nyújtotta élményvilágban elmélyülve pihenhetnek. Az ezredfordulót követően a lapkiadók többféleképpen reagáltak a digitalizáció térhódítására: csökkentették a lapok oldalszámát, a magazinok árát, gyengébb minőségű papírt használtak, és próbálták úgy fejleszteni a digitális platformokat, hogy azok az olvasók számával arányosan minél több pénzt termeljenek. Kiderült azonban, hogy az online térben elért felhasználók jelentős része nem rendelkezik vásárlóerővel, és egyre többen használtak reklámblokkolót, mert zavarta őket a sok felugró és bekúszó hirdetés. Az ingyenesen hozzáférhető online cikkek viszont csak akkor tudnak elkészülni, ha a hirdetésekből befolyó összegből meg lehet fizetni a tartalom előállítóit. A hirdetők és a médiavállalatok időközben felismerték, hogy nem kell dönteni a print és a digitális forma között, hanem ezt a kettőt egymással párhuzamosan lehet használni és működtetni, így tudja a két platform segíteni egymást. Jelenleg a világon több nyomtatott kiadvány születik, mint amennyi megszűnik, egyre több tematikus és rétegmagazin indul, sok meghatározó online szereplő – Airbnb, Uber – nyomtatott termékkel rukkol elő.
Az Eye on Design újságírója, Ruth Jamieson a nyomtatott médiában dolgozó szerkesztőket kérdezte meg arról, milyen változások várhatóak a magazinpiacon. Mindannyian egyetértettek, hogy leáldozott a tökéletesen megkomponált világok megjelenítésének, az olvasók megunták a csak a magazinokban létező ránctalan bombanőket, a minimalista, túlságosan letisztult képet adó lakberendezési tippeket; a tökéletes háztartásról, házasságról, gyereknevelésről szóló cikkeket. Úgy látják, ennél sokkal egyenesebb, életszagúbb, valóságosabb tartalomra vevők az emberek, ideje bátrabban szólni, elgondolkodtatni; politikáról, társadalmi, környezetvédelmi kérdésekről vitát kezdeményezni. Úgy vélik, a magazinok alapvetően két irányban fejlődnek a jövőben: lesznek az olcsóbb, vékonyabb, gazdag témaválasztású heti-, havilapok, valamint a ritkábban megjelenő, könyv jellegű, vastagabb, drágább, egy-egy témakört feldolgozó magazinok.
Forrás: http://noklapja.nlcafe.hu/noklapja/2017/10/18/mit-olvasnak-a-nok-europaban-a-dietas-lapoktol-a-papas-magazinig/

 
–Világmúzeum lett a bécsi néprajzi múzeumból
Bécsi Világmúzeum néven nyitotta meg ismét a kapuit az elmúlt három évben nagyszabású renováláson átesett bécsi Néprajzi Múzeum. Az egyik csarnokot kifejezetten úgy alakították ki, hogy az interaktív kiállítási tárgyak révén élénk eszmecserére ösztönözze a látogatókat.
A Heldenplatzon található négyezer négyzetméteres Weltmuseum Wien 14 kiállítótermében a világ öt kontinenséről származó több mint háromezer kincs, egyebek között a Mamlúk Birodalom idejéből való üveglámpások és himalájai rézdobok várják a látogatókat - írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál.
Forrás és teljes cikk itt: http://mult-kor.hu/vilagmuzeum-lett-a-becsi-neprajzi-muzeumbol-20171026

 
HAZAI

--Becsületkönyvtárat avattak
A sepsiszentgyörgyi Benedek Elek Napközi Otthon emlékünnepséget szervezett a magyar népmese napja tiszteletére 2017 szeptember 29-én. A tanintézmény óvodásai, pedagógusai, szülői és nagyszülői közössége mesével, énekkel és a Becsületkönyvtár felavatásával emlékezett a kisbaconi író életére, munkásságára. A tanintézmény gyermekkórusa dallal köszöntötte a Benedek Elek-mellszobor előterében összesereglett szülőket, nagyszülőket, barátokat, meghívottakat. A Benedek Elek Napközi Otthon és a Bod Péter Megyei Könyvtár közös nevelési projektjét Lázár Zsuzsa óvónő mutatta be. A Becsületkönyvtár a tanintézmény udvarán kapott helyet, könyvadományokkal gazdagodott, szülők, pedagógusok, meghívott vendégek hoztak mesés- és verseskönyvet, illetve szakkönyveket. A könyvtárból bárki vihet haza olvasmányt, a lényeg, hogy becsülettel vissza kell hozni. A Becsületkönyvtár mellé kihelyezett hatalmas kosárba minden kedves vendég hozott könyvet, mintegy 120 kiadvánnyal gyarapodott az olvasást népszerűsítő könyvtár.
A magyar népmese napján a könyvekre, a mesékre irányult a figyelem. A gyermekek, hogy ne feledjék a nap varázsát, hangulatát, Elek apó történetét, a mesélés örömét, almát kóstolhattak, melyet Elek apó gyümölcsöséből küldtek a kisbaconiak.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/cseperedo/becsuletkonyvtart-avattak/

 
--Box Populi: megvan a legnépszerűbb erdélyi magyar!
Több mint egy hónapja indította útnak a Transindex portál a Box Populi versenyt, 109 erdélyi, bánsági és partiumi jelölttel - olyanokkal, akikről úgy sejtették, közel állhatnak az olvasóik értékrendjéhez, akiknek életében, gondolkodásában, tetteiben pozitív példát látnak. A kezdeményezők számára meglepő volt, hogy mennyi indulat szabadult el a játék során, de azért szerencsére gyűltek a szavazatok is rendesen, így már az elején tetszetős lista alakult ki, tudósok, írók, politikai nagyságok kerültek egymás mellé, és helyenként meglepő eredmények születtek. Olyannyira, hogy a második fordulóra, azaz a legjobb nyolcba már olyanok nem fértek bele, akiket akár végső győztesnek is elképzelhettünk volna: Bethlen Gábor vagy Orbán Balázs, példának okáért. Arra is számítottak, hogy a legjobb négyben Márton Áron kiüti Tamási Áront, de arra már nem, hogy Benedek Elek a polihisztor Kós Károlyt szintén. Minden esetre mégis így történt, a nagy mesemondó és a mártír püspök maradtak a döntőben, a végső szavazás nyomán pedig Márton Áron diadalmaskodott. Az eredmény nem különösebben lepte meg a szerkesztőséget, eleve rá tippeltek: egyrészt a katolikus hívek körében hatalmas kultusza van, másrészt az ellenállás, a meg nem hajlás jelképe, szóval valóban ideális példakép.
Forrás és teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=26939

 
ÉVFORDULÓK

--Száz éve született Szabó Magda
1917. október 5-én született Debrecenben Szabó Magda Kossuth-díjas író, műfordító, költő, a magyar irodalom kiemelkedő képviselője, az egyik legtöbbet fordított magyar szerző. Apja kisnemesi családból származó városi tanácsos, művelt, humán gondolkodású ember volt, aki lányába már kiskorában beleplántálta az ókori kultúra és a latin nyelv szeretetét.
Költőnek indult, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. Az időközben a fővárosba költözött lapból kivált fiatal írócsoport alapította meg az Újhold-kört, Szabó Magda első versesköteteit is az újholdas stílus jellemezte. 1947-ben találkozott Szobotka Tiborral, első látásra egymásba szerettek, egy év múlva összeházasodtak. Férjének és kapcsolatuknak dokumentumregényében (Megmaradt Szobotkának) állított emléket.
Az írónő nyolcvanöt évesen Für Elise című önéletrajzi regényével engedte különösen közel emlékeihez, fiatalkora történéseihez az olvasót. A tervezett folytatást azonban már nem tudta megírni, a mű varázsához lezáratlansága is hozzájárul.
A gazdag életmű félszáznál több önálló kötetet számlál, műveit 42 nyelvre fordították le. Az írónő 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1987-ben Csokonai-díjat, 2001-ben Corvin-lánc kitüntetést, 2003-ban Prima Primissima-díjat, 2007-ben Hazám-díjat kapott. 1977-ben Debrecen, 2006-ban Budapest adományozott neki díszpolgári címet, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) kapta meg, ugyanebben az évben a Katalin utca című művéért neki ítélték a legjobb európai regény jutalmazására alapított Cévennes-díjat. A Magyar Televízió A nagy könyv című műsorában négy könyve is bekerült a száz legnépszerűbb alkotás közé, az Abigél bejutott a hármas döntőbe. A közel negyven nyelvre lefordított Az ajtóból Szabó István rendezésében 2011-ben készült film.
Forrás és teljes cikk itt: http://mult-kor.hu/egy-evtizeden-keresztul-nem-jelenhettek-meg-az-abigelt-is-megalkoto-szabo-magda-irasai-20171005

 
DÍJAK

--Kazuo Ishiguro nyerte az irodalmi Nobel-díjat
Az irodalmi Nobel-díjat 2017-ben Kazuo Ishiguro japán származású brit író nyerte. Az indoklás szerint azért, mert nagy érzelmi erejű regényeiben feltárja a világgal való illuzórikus kapcsolatunk mélységeit. Sara Danius, az akadémia titkára Jane Austen és Franz Kafka keverékeként jellemezte Ishiguro stílusát. „Csodálatos megtiszteltetés, mert azt jelenti, hogy a legnagyobb szerzők nyomdokain járok” - mondta a BBC-nek az író. Hozzátette, hogy bízik benne, a díj valami jót hoz, mert jelenleg a világ nagyon bizonytalan. Szerinte ebben a bizonytalan légkörben adhatnak valamilyen pozitív erőt a Nobel-díjak.
Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban, de gyermekkorától Angliában él. Első regénye 1982-ben jelent meg A dombok halvány képe címmel. 1989-ben elnyerte a Nobel utáni legfontosabb irodalmi díjat, a Bookert Napok romjai című regényéért. Ebből a könyvből Emma Thompson és Anthony Hopkins főszereplésével nyolc Oscarra jelölt film is készült. Eddig összesen nyolc regénye jelent meg. (Az íróról ebben a Könyvesblog-posztban lehet hosszabban olvasni.)
Legutóbbi regényéről, Az eltemetett óriásról itt írtak hosszabban, bele is lehet olvasni a könyvbe. „Ishiguro könyve azonban csak látszólag egy szépirodalomba oltott Trónok harca light, hiszen az író megint kedvenc témájához, az emlékezéshez, az emlékezés és az identitás összefüggéseihez nyúl: az emlékezés és a felejtés ezúttal pedig nem csak az egyén, hanem egy-egy adott közösség életét is alapvetően befolyásolja” – jellemzik a regényt.
Forrás: http://index.hu/kultur/2017/10/05/irodalmi_nobel-dij_2017/

 
–Díj a magyar irodalom nagykövetének
A műfordítók igazi bravúrjai szükségesek ahhoz, hogy a magyar irodalom el tudja foglalni az őt megillető helyet a világirodalomban. Nem kétséges tehát, hogy ők kultúránk kiemelkedő teljesítménnyel bíró nagykövetei – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2017. szeptember 28-án, a Balassi Műfordítói Nagydíj átadó ünnepségén. A díjat elsőként Adan Kovacsics vehette át.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet idén alapított nagydíja az első olyan magyar állami díj, amellyel műfordítókat ismer el Magyarország. A díjazott személyéről a Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet Publishing Hungary programjának kuratóriuma döntött.
A Balassi Műfordítói Nagydíj azt a teljesítményt hivatott elismerni, melynek kiemelt szerepe van a kultúraközvetítésben, a magyar irodalom külföldön való megismertetésében. „A magyar irodalmi művek sikert sikerre halmoznak az elmúlt időszakban – itthon és külföldön egyaránt. Ez pedig elképzelhetetlen lenne jó műfordítás nélkül.” - hangzott el a díjátadón. A műfordítóknak köszönhetően a külföldi olvasók saját anyanyelvükön ismerhetik meg a klasszikus és kortárs magyar irodalom kiváló alkotásait – hangsúlyozta Hammerstein Judit, majd hozzátette: hasonló díj jelenleg nincs a szakterületen, ezért várható, hogy az elismerés további jelentős teljesítményre ösztönzi a műfordítókat.
A laudációt Földényi F. László irodalomtörténész tartotta, aki meghatódva állt a pulpituson, köszönettel nézett Adan Kovacsicsra, és megjegyezte: „díjaid sora bővül a Balassi Műfordítói Nagydíjjal, de egy másik sor is várakozik, méghozzá azon könyvek sora, melyek várják, hogy lefordítsd őket”. Adan Kovacsics meghatódva lépett a közönség elé, és arról beszélt, a szüleire gondol, akik a negyvenes években elhagyták Magyarországot, később mégis visszatértek Európába, és amellett, hogy csodálatos nevelésben részesítették, három nyelvet – a magyart, a spanyolt és a németet – is adtak neki. „Az író, a fordító általában láthatatlan, csak ül az íróasztala mellett és dolgozik. De én most itt állok és nagyon is látszom” – jegyezte meg kedélyesen a díjazott, aki meghatódottságában is páratlanul szépen fogalmazott, és így mondott köszönetet: A fordításban maga a fordító megsemmisül, hiszen valaki más művét írja le egy másik nyelven. „Mégis marad valami: a fordító egyéni nyelve, hangja, vagyis egy pici én. És ez a pici én hálásan köszöni ezt a nagy díjat!”
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/dij-magyar-irodalom

 
–Vida Gábor és Lábass Endre kapták idén a Déry-díjat
Lábass Endre és Vida Gábor prózaírók vehették át az irodalmi élet kimagasló teljesítményeit elismerő Déry-díjat Budapesten 2017 októberében. Az elismerést Déry Tibor özvegye végakaratának megfelelően alapították, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, az átadóünnepség ezért minden évben az író születésének évfordulóján, október 18-án, vagy egy ahhoz közeli időpontban történik - olvasható az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület MTI-hez eljutatott közleményében.
Lábass Endre irodalmi alkotásain nyomot hagyott a képzőművészetek iránti szenvedélye. Sokszorosító grafika-, festészet- és murális szakon tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, diplomáját estőként szerezte Kokas Ignác osztályában. Több köztéri munkát festett, Békéscsabára, Veszprémbe, Budapestre, mostanra azonban ezek mindegyike megsemmisült. Az 1970-es évektől máig több százezer fényképet készített Budapestről, Az ünnep (1987) és A táj (1994) című köteteiben egymás mellett láthatók városfényképei és prózai írásai. Mindezek mellett 1980-ban megalapította Budapest évtizedeken át működő városi vándorszínházát, a Házszínházat, amely a 2010-es évek elejéig működött változó társulatokkal, meghívott külföldi előadókkal pesti bérházak udvarán. Legutóbbi műve, a háromkötetes Árnyékkereskedő 2017-ben jelent meg.
Az idei év másik díjazottja Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőben. Aradon érettségizett, diplomáját a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerezte 1994-ben, magyar-francia szakon. Azóta a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. A Marosvásárhelyen élő szerző nem csupán íróként, hanem fordítóként is aktív. Írásai többnyire a romániai élettapasztalatot járják körül, azon alkotók közé tartozik, akiknek Erdély nem tündérkert, hanem probléma és megértendő, belakható valóság.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10485

 
--Hetvenkedőt és Hídverőt díjazott az EMIA
Huszonkettedik alkalommal tüntette ki az egy nyelvhazában alkotókat a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány. A kuratórium által odaítélt elismeréseket Lőrincz György elnök adta át 2017. október 7-én a marosvásárhelyi Káli Király István írónak, szerkesztőnek és a magyarországi Korpa Tamás irodalomtörténésznek, költőnek.
EMIA-díjjal azokat az alkotókat jutalmazzák, akik a díjazás évében töltötték hetvenedik életévüket, és tagjai a magyar vagy a romániai írószövetségnek. Idén egyedül Káli Király István marosvásárhelyi író lépett ebbe a korba, azonban a díjat nem érdemtelenül ítélték neki. Irodalmi munkássága mellett kiemelkedő közösségi tevékenységét is méltatták: ő alapította a Mentor Kiadót, amelynek köszönhetően a hazai olvasók megismerhették többek közt Wass Albert műveit, ugyanakkor neki köszönhető a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár létrejötte is – ismertette Lőrincz György, az EMIA elnöke. Míg korábban mindig meglett korú hölgyeknek, illetve uraknak adták át a Hídverő-díjat, idén rendhagyó módon a huszonkilenc éves Korpa Tamásra esett a kuratórium választása.
„Ez a díj arra szolgál, hogy megköszönjük a magyarországiaknak, hogy figyelnek ránk. Korpa Tamás tizenkilenc éves kora óta járja Erdélyt, tanulmányokat ír, cikkekben számol be az itteni irodalmi életről. A díj egy biztatás, hogy jó szokását tartsa meg” – mondta az EMIA elnöke.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ket-irodalmart-dijazott-az-emia
http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/3697-hetvenked%C5%91t-%C3%A9s-h%C3%ADdver%C5%91t-d%C3%ADjazott-az-emia.html

 
--Átadták az idei Székelyföld-díjakat
Idén is átadták a Székelyföld-díjakat, az elismerésben Péntek János nyelvész professzor és Mihály János történész részesült. A Székely Bicskarend díjat Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas írónak, a pályakezdők számára létrehozott Szabó Gyula-díjat Gothár Tamás költőnek ítélték oda.
Forrás: https://www.helikon.ro/atadtak-a-szekelyfold-dijakat/

 
--Szöllősi Mátyás kapta az idei Margó-díjat
A legjobb első prózakötetért járó elismerést az idei Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár záróestjén, 2017. október 22-én vehette át a szerző Váltóáram című könyvéért, amely az Európa Könyvkiadónál jelent meg 2016-ban. Szöllősi költőként debütált (Aktív kórterem, 2010), írt már drámát, volt szerkesztő és fotóriporter, illetve nevéhez köthető a város jellegzetes arcait felvillantó Budapest Katalógus is. Első prózakötetében kilenc novella kapott helyet, melyek szervezőeleme az Orion felrobbant csillagának mindent beterítő fénye, ez azonban csak a háttér. A Váltóáram valójában hétköznapi történések láncolata, Szöllősi aprólékos pontossággal rögzíti a hétköznapok minden rezdülését, legyenek bármennyire is fájóak vagy nyugtalanítóak is.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyves.blog.hu/2017/10/22/szollosi_matyas_az_idei_margo-dijas

 
AJÁNLÓ

--Indul a Digitális Bölcsészet
A budapesti (ELTE) és szegedi (SZTE) digitális bölcsészek arra jutottak, hogy egy OJS típusú OA licence alatti lapban kezdjenek el gondolkodni. A terv odáig jutott, hogy szerkesztőbizottság alakult és szerkesztőség is, amely a virtuális térben megkezdte üléseit. A digitális bölcsészet egyesek szerint paradigmaváltást jelent a bölcsészettudományok területén. Mások szerint a számítógép pusztán új eszközöket biztosít a bölcsészettudományi kutatások számára.
A folyóiratot azzal a céllal hozták létre, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére. Feladatuknak tekintik a digitális bölcsészeti adatforrások, szolgáltatások és a vonatkozó szakirodalom kritikai ismertetését, valamint a szakterülettel kapcsolatos tudományos hírek közlését. Céljuk, hogy elősegítsék a különféle intézmények, műhelyek és kutatók közti tudományos párbeszédet.
Az évente megjelenő folyóirat nyitott: nyílt hozzáférésű és tartalmai – a CC-BY-NC-SA licencnek megfelelően – szabadon felhasználhatók. Nyitott a különféle tudomány- és szakterületek felé, és egyaránt befogadó a magyarországi és külföldi műhelyek tevékenysége iránt.
A Digitális Bölcsészet ennek szellemében várja a kéziratokat az alábbi rovatokba:
Tanulmányok
Átfogó elméleti kerettel rendelkező, összefüggéseket megvilágító, szakmai tudományos kérdéseket kellő alapossággal taglaló, hosszabb lélegzetű elemzések.
Műhely
Projektbeszámolók, digitális feldolgozás és elemzés gyakorlata a bölcsészettudományokban.
Kritika
Könyvek, cikkek, honlapok, online szolgáltatások kritikai élű, elemző bemutatása; illetve leíró jellegű, rövid szemléje a számítógépes bölcsészettudomány témakörében.
A kéziratokat folyamatosan várják a Digitális Bölcsészet folyóirat honlapján elérhető regisztrációs felületen: http://ojs.elte.hu/index.php/digitalisbolcseszet/information/authors
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor

 
–Akadémikusok életműve az MMA új honlapján
Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videó-tartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind pedig a néhai, valamint posztumusz tiszteleti tagok életművét feldolgozza, és vonzó, felhasználóbarát módon mutatja be. A portál a művészetek iránt érdeklődők, kulturális újságírók és a kutatók számára is bőséges információval szolgál.
Az MMA hivatalos honlapja, a www.mma.hu napi frissítéssel számol be az akadémia és az akadémikusok művészeti híreiről, eseményeiről. A 2012-ben létrehozott www.mma-tv.hu tartalomszolgáltatásával (portréfilm-részletek, rövid portrék, kiállítás-megnyitók, koncertek, könyvbemutatók, konferenciák, művészeti táborok) mára az egyik legjelentősebb és legnépszerűbb művészeti portállá vált.
A portálon való tájékozódást a művészeti ágak szerinti csoportosítás és a keresők is megkönnyítik.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.irodalmijelen.hu/hirek/akademikusok-eletmuve-az-mma-uj

 
--Itt az összes ingyen letölthető Szabó Magda-könyv
Száz évvel ezelőtt született Szabó Magda. Ebből az alkalomból is érdemes (akár újra is) elővenni írásait. Jó hír, hogy három tucat teljes kötet és 375 hosszabb-rövidebb mű teljesen legálisan elérhető ingyen az interneten.
Közel két évtizeddel ezelőtt hozták létre az azóta a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozó Digitális Irodalmi Akadémiát (DIA), amelynek alapító tagjai között ott volt Szabó Magda is. Így mi sem természetesebb, minthogy az írónői művei felkerültek az ingyen olvasható e-könyvek gyűjteményébe.
A DIA-ban elhelyezett műveket két módon lehet olvasni. Egyrészt a címekre kattintva böngészőből, akár számítógépen, akár telefonon. Másrészt akinek androidos készüléke van, annak érdemes letöltenie a Google Play áruházból ingyenesen telepíthető DIA Olvasó nevű alkalmazást (https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.monguz.pimdiamobilereader464868&hl=hu). Ezzel a Digitális Irodalmi Akadémia szerzőinek művei mobileszközre optimalizálva olvashatók, ráadásul az alkalmazás lehetőséget kínál az offline használtra is, így a kikölcsönzött művek 14 napig tárolódnak a készüléken. A könyvek emellett egy kis trükközéssel Kindle-n is kényelmesen olvashatók (http://www.kindlevarazs.hu/kortarsak-a-konyvespolcra-dia-a-kindle-n/).
Via: KIT hírlevél, 2017. október 11., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=itt_az_osszes

 
–Mesekönyv az óvodai életről
Hogyan készítsük fel gyermekünket az első óvodai napokra? Mi lehet az oka, ha az új csoporttárs senkivel sem akar barátkozni? Többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a Lapibaba oviba megy című mesekönyv, és annak folytatása, a Lapibaba barátra lel. Csesznák András főhőse az óvodai világba kalauzol minket, megmutatva: milyen problémáik lehetnek a három- és négyéves kicsiknek.
Borika a születésnapjára kapja Lapibabát, aki innentől kezdve állandó társa, barátja lesz. Elkíséri őt az óvodába, vele van, amikor titokban csokoládét eszik vagy épp beteg lesz. Sőt, még a mesék birodalmába is követi őt, a tündérek közé. A hároméves kislány eközben olyan kérdésekkel és problémákkal küzd meg, melyek minden hétköznapi, átlagos gyereket érintenek. Ugyanez igaz a Lapibaba barátra lel című mesekönyv történetére is. A különbség, hogy Borika itt már négyéves, így még többet lát a világból, és még több kérdés, rejtély foglalkoztatja: hogyan jön a világra a kistestvér? Mi történik egy családdal, ahol az apukát elveszítik? Hogyan barátkozhatunk össze valakivel, aki senkivel sem akar beszélni? Mi lesz, ha elcseréljük legkedvesebb társunkat? Ki az igazi barát? Ez mind-mind ott motoszkál Borika fejében. A válaszok pedig nem maradnak el. Mégsem lesz a szöveg didaktikus, hiszen éppen annyit látunk és tapasztalunk a világból, amennyit a négyéves kislány. Az ő szemszögéből figyelhetjük meg a történéseket, vele örülhetünk, aggódhatunk – miközben sejtjük, Borika világán kívül is van élet: a felnőtteké, akik a háttérből mozgatják a szálakat.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/mesekonyv-ovodai-eletrol

 
–Újabb regények Austen-rajongóknak
A cikkben olyan könyveket gyűjtöttek össze, amelyek élvezetes olvasmányok lehetnek azok számára, akik Jane Austen és a Brontë nővérek művein nőttek fel.
Thomas Hardy: Egy tiszta nő
homas Hardy angol költő és regényíró 1840. június 2-án született vidéken, egy kis tanyán, egyszerű munkáscsaládba. Édesapja építőmester volt, édesanyja szakácsnő és cseléd, akit egy lecsúszott nemes lány hozott a világra egy inastól. Nem csoda, hogy az építészként végzett, később híres íróvá vált férfi regényeiben tűpontossággal ábrázolja a vidéki emberek, a munkások, a földművesek problémáit, a nemesség és a szegénység közti szakadékot. Ebbe a világba repít minket Egy tiszta nő című regénye is.
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt
Ha könnyedebb, kevesebb tragédiával terhelt szerelmi történetre vágyunk, nekünk való A zöldellő fa alatt, amely a szerző korai műve. A természetábrázolása már itt is megkapó és eredeti, a karakterek izgalmasak és színesek, de még lehetséges a boldog végkifejlet, még győzedelmeskedhetnek a szereplők hibáik és rossz döntéseik felett.
Kate Chopin: Ébredés
Az 1851-ben világra jött Kate Chopin maga is Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőtt fel. A művelt és jómódú fiatal nő azonban már más életre vágyott, mint elődei. Nadrágot hordott, gardedám nélkül sétálgatott, és dohányzott is. Ez akkoriban mindenkit megbotránkoztatott, szépségéért és műveltségéért mégis csodálták és ünnepelték a társasági életben. Hat gyermeket szült, és férje halála után átvette a Chopin-ültetvény irányítását is, miközben írni kezdett. Az Ébredés szinte már a századfordulón, 1899-ben jelent meg. A nokert.hu oldalon írnak a könyv fogadtatásáról, kiemelve: a közvélekedés idegenkedve fogadta a művet, a szerzőt pedig a botrányos téma miatt nem vették fel a St. Louis-i Szépírók Társaságába sem. Chopin annyira a szívére vette a konzervatív, negatív kritikát, hogy nem is írt többet. A művet csak később helyezte a kánonba a feminista irodalomkritika.
L. M. Montgomery: A kék kastély
Lucy Maud Montgomery nevét szinte mindannyian ismerjük, hiszen ki ne olvasta volna az Anne Shirley-sorozatot? Művei ihlették a Váratlan utazás című kanadai filmsorozatot is, amely a Prince Edward-szigetre visz el minket. Itt született maga az írónő is, aki Anne Shirley alakját önmagáról mintázta. A szerző is hamar elveszítette betegségben édesanyját, és őt is idősek nevelték fel egy kis faluban, a csodálatos szigeten. Barátok híján ő is elképzelt világába menekült, és mesebeli lényeket, helyeket teremtett magának – majd felnőttként már nemcsak magának, hanem nekünk, olvasóknak is.
L. M. Montgomery: Gubanc
dén jelent meg az írónőtől magyar fordításban a Gubanc, melynek nem is egy, hanem számtalan főszereplője van. L. M. Montgomery többi regényében is megcsillogtatta humorát, sok története épült már anekdoták laza egymásutánjára, ez a könyv azonban még inkább bővelkedik helyzetkomikumban, humoros történetekben és különös anekdotákban.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.kultura.hu/ujabb-regenyek-austen

 
MOZAIK

--Rábukkantak Ernest Hemingway tízévesen írt művére
Az egyik legismertebb Nobel-díjas amerikai író, Ernest Hemingway még csupán tíz esztendős volt, amikor már szárnyait bontogatta. Két kutató bizonyítékokat talált, miszerint 1909-ben a leendő író térképeket bogarászott, valamint Írország és Skócia földrajzát tanulmányozta, ugyanis azt akarta, hogy most fellelt fikciós utazóregénye valóságosnak tűnjön. Írói korszakának legkorábbi ismert bizonyítékára nemrég bukkantak rá egy fagyasztótasakban, amelyet egy lőszerdobozba raktak el a Hemingway család egyik barátjának archívumai közé, számolt be a The Telegraph.
„Európába fogunk utazni” – kezdődik a sztori. „A 20th Century Ltd.-del [a 20. század egyik legismertebb vasútja] fogunk New Yorkba menni, ahol hajóra szállunk” – folytatódik. A fagyasztótasak címkéjén ez áll: „September 8, 1909, EH diary (napló) to Europe”. Hemingway naplóformában írta le történetét, amelyet szüleinek címzett, így ránézésre egyáltalán nem egyértelmű, hogy valóban fikció-e. Azonban tudjuk, hogy csak idősebb korában járt először az öreg kontinensen, arról pedig sohasem készített precíz leírást. A naplóban olvasható helyismeretei valóban előzetes kutatásból származnak.
Forrás: http://mult-kor.hu/rabukkantak-ernest-hemingway-10-evesen-irt-muvere-20171003

 
--Tízből kilenc középiskolás jelen van az Instagramon
A 18 év alatti korosztály 92 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, és ők nagyobb arányban is vannak jelen a képmegosztón, több profilt követnek, gyakrabban posztolnak és néznek rá az alkalmazásra, mint a náluk idősebbek. Ötödük óránként néz rá az Instára, közel 80 százalékuk pedig legalább naponta egyszer tesz így. A középiskolások 16 százaléka több mint 500 profilt követ, közel fele pedig több mint 200-at. Fotóban utaznak: ez gyakorlatilag mindkét korcsoportban az Instagram-használókra vetítve 95 százalék körüli, míg csupán 4 százalék körüli részarányt képviselnek a fotó mellett videót is megosztók. A legfiatalabb online generáció tagjainak harmada legalább hetente egyszer posztol az Instagramon.
Forrás és teljes cikk itt: https://itcafe.hu/hir/instagram_fiatalok_felmeres.html
Via: KIT hírlevél, 2017. október 11., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=a_fiatalok_92%-a_az_instagramon_van._es_a_konyvtarak

 
--Hanyatlás az e-könyv olvasók piacán
Az e-könyv olvasók megjelenésekor a legtöbben úgy gondolták, hogy leáldozott a papíralapú könyveknek, a digitális technológia sokkal egyszerűbbé és szemet kímélőbbé teszi az olvasását. Az áttörő forradalom azonban – úgy tűnik – elmarad.
Néhány évvel ezelőtt, amikor megjelentek az e-könyvek, még mindenki úgy gondolta, hogy ezzel a technikai fejlődéssel a papíralapú könyvek nem fogják tudni felvenni a versenyt, emiatt vége lesz a Gutenberg-galaxisnak. Az e-könyv olvasók előnye kétségkívül az, hogy sokkal olcsóbban lehet rájuk könyvet előállítani, mint azokat kinyomtatni, és sokkal jobb rajta könyvet olvasni – kényelmesebb és a szemet is kímélőbb –, mint a számítógép monitorán. A kezdeti felfutás után most mégis mélyrepülést tapasztalhatunk e téren. Szakemberek szerint ennek az az oka, hogy időközben betörtek a piacra az okostelefonok, tabletek, ezek használatával egyszerűbb könyvet is olvasni, mint beszerezni és működtetni még egy eszközt (az e-könyv olvasót). Másik okként fontos megemlíteni azt a tényt is, hogy az olvasó emberek többsége még mindig jobban szeret papíralapon olvasni, mint különféle digitális eszközökkel, legyen az okostelefon vagy e-könyvolvasó. A kérdés csak az, ez vajon meddig lesz így, lehetséges-e, hogy a felnövekvő, okostelefonnal a kezükben született generációk olyannyira hozzászoknak a digitális eszközökön való olvasáshoz, hogy nem igénylik majd a hagyományos könyvek olvasását?
Elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban vizsgálták az olvasók olvasási szokásait, ebből a felmérésből egyértelműen a fenti tendencia rajzolódott ki, vagyis az emberek nagy része papír alapú könyveket olvas, azok aránya pedig, akik (emellett) e-könyv olvasót is használnak, csupán 30% körüli, és ez az arány nem nőtt az utóbbi években sem.
Ha továbbra is az okok között keresgélünk, akkor be kell látnunk azt a tényt is, hogy hozzászoktunk ahhoz, hogy a digitális technikai eszközök gyorsak, évről-évre egyre gyorsabbak, velük szemben az e-könyv olvasók meglehetősen lassúnak mondhatók. Ez szintén az okoseszközök malmára hajtja a vizet, annak ellenére, hogy ezeken nem túl komfortos az olvasás, főleg, ha több száz oldalas dokumentumról van szó. Az e-könyvek tehát nem mentek ki a divatból, csupán arról van szó, hogy olvasásuk átterelődött más eszközökre, vagyis az e-könyvek továbbra is népszerűek, ám az e-könyv olvasók eladása jelentősen visszaesett az utóbbi években.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.technokrata.hu/frissinfo/2017/04/29/hanyatlas-az-e-konyv-olvasok-piacan/

 
--Új Rejtő-regényre bukkantak
Rejtő Jenő egy eddig ismeretlen kisregényét adta ki a Szépmíves Könyvek Kiadó. A Tatjána címet viselő alkotás 1935 körül születhetett, és olyan ismert karakterek elődei tűnnek fel benne, mint Piszkos Fred, a kapitány, aki itt még a Nicole kapitány nevet viseli. Az alkotást 2017. október 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
A Tatjána című alkotás több szempontból is érdekes, egyrészt Rejtő itt még használ magyar neveket, helyszíneket és karaktereket, nem csak külföldieket, melyeket későbbi regényeiben előszeretettel alkalmaz, ugyanis a ponyva műfaja – és az akkori közízlés – megkövetelte, hogy ne magyarok legyenek a fő- és a mellékszereplők. Másrészt ez nem tipikus P. Howard-mű – vezette be Thuróczy Gergely az alkotást. „Rejtő azonban volt annyira magyar, illetve pesti író, hogy ezt a magyar szálat próbálja meg becsempészni. Szerintem ő több magyar regényt is írt volna, de akkoriban másak voltak a kiadói elvárások” – fűzte hozzá.
Forrás: http://www.kultura.hu/uj-rejto-regenyre

 
--Interneten böngészhetjük a Grimm-testvérek személyes iratait
Internetes portálon elérhetővé tették a Grimm testvérek műveit, leveleit és egyéb dokumentumait. A Kassel városa, egyetemi könyvtára, valamint a Marburgban lévő Hesseni Állami Archívum közreműködésével készült internetes oldalon a Grimm testvérek 2380 levele, több mint 580 kézirata és egyéb dokumentuma található.
A grimm-portal.de portált a Kasseli Egyetem mutatta be. Különböző gyűjtemények digitalizált műveit kapcsolja össze és tematikusan strukturálja, ugyanakkor a laikusok is célzottan informálódhatnak a segítségével. A portál használata ingyenes. A gyűjteményben megtalálhatók a levelek mellett képek, cikkek és vizitkártyák is. Jelenleg a portál 54 ezer digitalizált oldalt tartalmaz, de folyamatosan bővülni fog. A válogatást és tudományos értékelést egy 2012-ben létrehozott kasseli alapítványi tanszék végezte. A Kasseli Egyetem szerint ez az első portál, amely kizárólag Wilhelm és Jacob Grimm életével és munkásságával foglalkozik.
Forrás: http://mult-kor.hu/interneten-bngeszhetjuk-az-grimm-testverek-szemelyes-iratait-20171026

 
–Nővérével kötött fogadásból írta meg első detektívregényét Agatha Christie
127 éve, 1890. szeptember 15-én született Agatha Christie angol írónő, a krimi műfajának koronázatlan királynője. A Guinness Rekordok Könyve szerint Agatha Christie minden idők legnagyobb bestseller-írója, műveit állítólag 103 nyelvre fordították le, és 2 milliárdnál több példányban keltek el, a rangsorban csak a Biblia és Shakespeare művei előzik meg.
Agatha Christie összesen 147 kisregény, 15 dráma és 90 regény szerzője, publikált Mary Westmacott néven hat romantikus regényt és négy egyéb művet is, köztük önéletrajzát és egy beszámolót férje régészeti expedícióiról. Az egérfogó című, 1952-ben bemutatott színdarabja a világon a leghosszabb ideje műsoron tartott színpadi mű, még ma is fut Londonban. Az írónő születésének 125. évfordulóján rendezett felmérés szerint az olvasók között a legnépszerűbb Christie-regény a Tíz kicsi néger, ezt a Gyilkosság az Orient-expresszen és Az Ackroyd-gyilkosság követi.
Forrás és teljes cikk itt: http://mult-kor.hu/noverevel-kttt-fogadasbol-irta-meg-elso-detektivregenyet-agatha-christie-20170915

 
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

Have you tried the highest rated email app?
With 4.5 stars in iTunes, the Yahoo Mail app is the highest rated email app on the market. What are you waiting for? Now you can access all your inboxes (Gmail, Outlook, AOL and more) in one place. Never delete an email again with 1000GB of free cloud storage.


.

__,_._,___


_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update