ReMeK-e-hírlevél
XI. évf., 2016/2. szám                                         ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Elindult a Szótár.ro mobilverziója
--Az év legjobb gyermekkötetei, amelyekről a felnőttek is beszélnek majd
--Az év legkülönlegesebb ifjúsági könyvei, amelyek felkavarták az állóvizet
--Gyermek- és ifjúsági irodalom: a legjobb 50 és legjobb 25 könyv 2015-ben
PÁLYÁZAT
--Magyar író kerestetik: 150 millió tehetségvadászatra
--Meghirdette idei filozófiai esszépályázatát a BBTE Magyar Filozófiai Intézete
--Arany Sas Díj 2016 – Történelmi novellapályázat
--Drámapályázat
--Irodalmi pályázat középiskolásoknak
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Tamási Áron-felolvasómaraton – felhívás közös olvasásra
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Év eleji szakmai találkozón a háromszéki közkönyvtárosok
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Telt ház a könyvtárban
KITEKINTŐ
--A nemzeti könyvtárnak információs nagyüzemmé kell átalakulnia
--A Somogyi-könyvtár is kapott a szegediek kézírásos Bibliájából
–Több tízezren szavalták együtt a Himnuszt A Magyar Kultúra Napján
--Kortárs és kedvelt
HAZAI
--A Magyar Kultúra Napja: turnéra indult Muszka Sándor és az Evilági együttes
--Indul A kép éve Sepsiszentgyörgyön
--Ezt olvasták leginkább 2015-ben Székelyudvarhelyen
–Kit kölcsönöztek ki leginkább a könyvtárból 2015-ben Sepsiszentgyörgyön?
--A székelység története – megérkezett a második kiadás
ÉVFORDULÓ
--2016: Széchenyi-emlékév
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Paul Drumaru
--Meghalt Aleš Debeljak
DÍJAK
--Nádas Péter kapta a legrangosabb tajvani könyves díjat
--Szakmári Klára nemzetközi elismerése
--Danyi Zoltán kapta az idei Mészöly Miklós-díjat
--György Attila csíkszeredai író Madách-díjas
--A  2015. év Bárka-díjasai
--Kitüntetések A Magyar Kultúra Napja alkalmából
--Háromszék Kultúrájáért Díj Egyed Ákosnak
--Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak
MOZAIK
--Könyvtárak és Wikipédia - hogyan használhatjuk ki?
--A New York Public Library képei online
--Sose gondolná, hogy mire jó egy könyvtár
--Esterházy Pétert Nobel-díjra javasolta Konrád György
–Harper Lee második könyvét vették a legtöbben Amerikában a tavaly
--Késik az új Trónok harca-könyv
--A legfurcsább gyűjtemény
--Szerelmeslevél a könyvekhez
--Halálos betegen írta meg az 1984-et George Orwell
--A szépség és a szörnyeteg meséje idősebb, mint Hammurapi törvényei
–Jostein Gaarder lesz a 2016-os budapesti könyvfesztivál díszvendége
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Elindult a Szótár.ro mobilverziója
Elindult a Transindex szótárának, a szotar.ro-nak a mobil verziója. A román-magyar, magyar-román, valamint hat szakszótár használata ezután mobiltelefonon is sokkal könnyebb. További újdonság, hogy a Transindex címoldalára is kikerült egy doboz, amely segítségével gyorsan használhatjuk a román-magyar és a magyar-román keresőjét. A doboz a címoldalon jobboldalt, a Think Outside The Box rovat mellett található.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=21669


--Az év legjobb gyermekkötetei, amelyekről a felnőttek is beszélnek majd
2015-ről elmondható, hogy a gyermekirodalom területén is születtek gyönyörű könyvtárgyak, izgalmas író és költő-illusztrátor közti együttműködések, kreatív megoldások, valamint több olyan kötet is megjelent, amely egyszerre szól a gyermekeknek és a felnőtteknek.
Az év gyermekirodalom-elméleti könyve, Lovász Andrea Felnőtt gyerekirodalom című kritika- és tanulmánygyűjteménye (Cerkabella Kiadó) is a gyermekirodalom felnőtté válását, a kanonizáció problémáját fejtegeti, és nem mellékesen egy nagyon jó válogatást közöl az elmúlt tizenöt év gyermekkönyveiről – vagyis ha a 2015 előtti fontosabb gyermekkönyvek iránt érdeklődünk, nem érdemes figyelmen kívül hagyni. A tavalyi év termésének „felnőttesedését” bizonyítja az is, hogy a színezőről kiderült, nem csak a gyermekek kiváltsága. A felnőtteknek szóló színezőkönyvek ugyan léteznek egy ideje, de inkább csak szűkebb körben voltak népszerűek, 2015-ben viszont több kiadó is jelentkezett a stresszoldó, relaxáló hatású kötettel.
Érdekes tendencia volt 2015-ben, hogy Kollár Árpád 2014-es, az év gyermekkönyvének választott, Milyen madár? című kötetének kérdésére több kötet is megkereste a maga válaszát. Szabó T. Annának például két „madaras könyve” is született: a Senki madara (Magvető) és a Fűszermadár (Magvető). Az előbbi a szerző –keleti mese nyomán született – első kisregénye, egy táncoló darumadárlány története. Egyébiránt a tündérrigólányokat (Máté Angi: Emlékfoltozók) is fantasztikusan illusztráló Rofusz Kinga ennél a kötetnél is nagyon jól bevált, hiszen az általa képviselt szürrealizmus nagyon jól illik a fehér vándormadár természetfeletti világának ábrázolásához is. A kötet egyedisége, hogy rengeteg fűszerrel ismerteti meg olvasóját, Schall Eszter fűszerképeivel pedig afféle gyerekfüveskönyv született. Schall Eszter tavalyi érdeme még Miklya Zsolt Végtelen sál című kitűnő gyerekverskötete (Móra Kiadó) képi világának megalkotása is.
Kovács András Ferenc nem állt be a sorba, ő madarak helyett egerekről írt az Egerek könyvében (Magvető). A Nagycsaládi egerészeti verseskönyv egér hősei rendkívül sokszínűek: olvashatunk a bőregérről, Marczipáni Marcell mestercukrászról, a kompjúter-egérről, égi és földi egerekről. Az illusztrátor, Szalma Edit egérképei nagyon jól kiegészítik, továbbgondolják a verseket. Boldizsár Ildikó Mesék az élet csodáiról című kötete (Magvető), Takács Mari illusztrációival, szintén tovább gazdagította a 2015-ös év meséinek repertoárját. Ebben a nagyszerű kötetben a világ keletkezéséről, bátor és bölcs emberekről, szerelemről szóló terápiás célzatú mesék közül szemelgethetünk.
Teljes írás itt: http://kulter.hu/2016/01/2015-kultgyerekkonyvei-top-5-2/


--Az év legkülönlegesebb ifjúsági könyvei, amelyek felkavarták az állóvizet
2015-ben sem unatkozhattak az ifjúsági könyvek rajongói: számos olyan mű látott napvilágot, amely fordulatos, szókimondó és felforgató egyszerre. Mind a magyar nyelven íródott, mind a fordításban megismerhető könyvek között volt gyöngyszem.
A tavalyi évben olyan magyar szerzők is felkeltették a kamasz célközönség figyelmét, akik eddig más szerepekben tűntek fel. Mán-Várhegyi Réka nevét elsősorban novellisztikája nyomán ismerhettük, de debütált az ifjúsági irodalomban is A szupermenők című regényével (Tilos az Á Könyvek). Laboda Kornél rendező, színházi mindenes írta az év egyik legfurább (című) könyvét, a mátéPONTindul-t (Tilos az Á Könyvek). Németh Eszter, a Könyvmutatványosok blog szerzője a megszokott kereteket töltötte ki Kötéltánc című, blogformát imitáló regényében (Móra). Varga Bálint, az Agave Könyvek korábbi szerkesztője ifjúsági krimit adott ki Váltságdíj nélkül címmel (Kolibri). Tallér Edina pedig idén folytatta 2014-ben elkezdett ifjúsági írói tevékenységét, a Most akkor járunk?-ból megismert, Beni nevű főhőse a Holnaptól minden rendben című regényben tanul, barátkozik és csajozik tovább (Tilos az Á Könyvek).
Teljes írás itt: http://kulter.hu/2016/01/2015-kult-ifjusagi-regenyei-top-5/

 
--Gyermek- és ifjúsági irodalom: a legjobb 50 és legjobb 25 könyv 2015-ben
A Magyar Gyermekirodalmi Intézet szakmai zsűrit kért fel, hogy jelölje ki az általa legjobbnak tartott 50, illetve 25 gyermek- és ifjúsági könyvet 2015-ből. A listák a forráslinken olvashatók.
Forrás és toplisták itt: http://www.gyermekirodalom.hu/?p=9867

 
PÁLYÁZAT

--Magyar író kerestetik: 150 millió tehetségvadászatra
„A magyar irodalmi élet felfrissítése” érdekében tehetségvadászatot indít a magyar kormány. A munkát a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. végzi majd.
„Az év első felében írjuk ki első irodalmi pályázatainkat. 8-10 bizonyított, többkötetes, de állami díjjal még ki nem tüntetett alkotó, 5, első kötetén dolgozó fiatal szerző, valamint 10-12 ígéretes pályakezdő részesülhet egy-három éves anyagi támogatásban” – tájékoztatta a közvéleményt a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. ügyvezetője, Timár Alpár László. A cég kormányhatározat alapján jött létre, 3 millió forint törzstőkével és 147 millió tartalékkal. Eredetileg a kormány egy tehetségkutató részvénytársaságot tervezett, ám többszöri módosítás után nonprofit kft.-t hozott létre az erre kijelölt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
„Az alapítói összegen túl pályázatokból és mecénásoktól remélünk további támogatásokat. Az intézmény egyfajta kulturális ügynökségként is fog működni, mivel szerzői jogokkal is fogunk kereskedni” – közölte Timár. A kft. segít majd a szerzők köteteinek finanszírozásában is. A cég felügyelőbizottságának tagja Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke is.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20160108_Magyar_iro_kerestetik_150_millio_tehetseg

 
--Meghirdette idei filozófiai esszépályázatát a BBTE Magyar Filozófiai Intézete
Ismét meghirdette esszépályázatát középiskolás diákoknak a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete.
A 2015/2016-os tanév 9–12. osztályos tanulóinak idén egy Jean-Luc Marion-, illetve egy Bernhard Waldenfels-idézetet ajánlanak továbbgondolásra. A diákok nemcsak magyarul, hanem idegen nyelven (angolul, franciául, németül) írt dolgozattal is pályázhatnak. A 3–5 oldal terjedelmű, kinyomtatott és jeligével ellátott pályaműveket postai úton a Pro Philosophia Alapítvány címére kell elküldeni 2016. április 23-ig (postai bélyegző dátuma). Cím: Pro Philosophia Alapítvány, 400009 Cluj-Napoca, Str. Napoca nr. 2–4/27, judeţul Cluj.
A pályamunkákat pénzjutalommal is díjazzák: I. díj 500 lej, II. díj 300 lej, III. díj 200 lej. A legalább 70 pontot elért pályamunkák szerzői a felvételi versenyen kívüli beiratkozási lehetőséget nyernek a BBTE-re, a filozófia szak magyar tagozatán meghirdetett, államilag támogatott (tandíjmentes) helyekre, a rendelkezésre álló helyszám, valamint a kapott pontszám csökkenő sorrendje függvényében.
Az eredményhirdetés Kolozsváron, a BBTE Filozófia Tanszékén lesz a 2016. május 7-én megszervezésre kerülő Filozófus Nyílt Nap alkalmából. A pályázókat írásban értesítik a pályázat eredményéről.
A pályázat részletei az intézet honlapján olvashatók.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9623

 
--Arany Sas Díj 2016 – Történelmi novellapályázat
A Magyar Irodalmi Lap történelmi novellapályázatot hirdet, amelynek témája: Az egyetemes magyarság sorsa, Kárpát-medencei története. A pályamű kapcsolódhat a történelmi Magyarország egészéhez, annak bármely történelmi részéhez, tájegységéhez és a szétszórtságban élő magyarokhoz. Az ország elszakított részeinek történelmi eseményeit, sajátosságait feldolgozó legjobb novellák regionális különdíjban részesülnek.
A pályázat részletes kiírása itt olvasható: irodalmilap.net
A pályázatra nevezhet bárki, életkortól, állampolgárságtól, foglalkozástól függetlenül. A pályázás díjmentes.
Forrás: http://www.juditti.hu/arany-sas-dij-2016

 
--Drámapályázat
A DrámaTéka Drámaműhely drámaíró pályázatot hirdet magyarországi és határon túli, magyar nyelven alkotó szerzők részére. A pályázatra olyan, magyar nyelven írt drámákat várnak, amelyeket eddig még nem mutattak be színpadon, valamint más drámapályázaton helyezést nem értek el. A pályázók alsó korhatára: 16 év.
A részletes kiírás itt olvasható: www.dramatekamuhely.hu
Forrás: http://www.juditti.hu/dramateka-dramamuhely

 
--Irodalmi pályázat középiskolásoknak
A magyarországi Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 39. Kárpát-medencei középiskolás irodalmi pályázatot, és 2016. március 22. és 25. között Sárváron megrendezi az irodalmi pályázat táborát. Pályázni vers, próza és tanulmány kategóriában lehet. Várják a 14–18 év közötti középiskolás diákok magyar nyelven írt írásait. Egy-egy pályázat maximális terjedelme műfajonként 15 kéziratoldal lehet, számítógéppel, 14 pontos betűnagysággal. Ugyanilyen terjedelmű, kézzel írt, jól olvasható írásokat is elfogadnak. A pályázat benyújtási határideje 2016. február 22. A pályázatok beküldhetők az iroszak@t-online.hu e-mail-címre, ugyanott lehet érdeklődni a részletekről.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/88181/mi_hol_mikor

 
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Mikós diákok tudósklubja
Néhány évre visszanyúló hagyományt folytatva, a könyvtárban ismét közönség elé léptek, 2016. január 19-én, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Tudósklubjának tagjai, irányítójuk, Pető Mária fizikatanár társaságában, hogy bemutassák tevékenységük friss eredményeit.
A Háromszéki TÉT (Tudás–Élmény–Tapasztalat)-esték rendezvénysorozat részeként tartott tudósdélután diákelőadói percek alatt tudományos játéktérré varázsolták a Lego-robotok által körülhatárolt teret, amelyben olyan otthonosan mozogtak, mint háziasszony a konyhájában. Ismertették az ikonos programozás, tételesen a Lego-programsorozat felhasználásának legújabb lehetőségeit, az általuk kifejlesztett gépezetek tulajdonságait, a mérések során rögzített adatok feldolgozását, a hőmérséklet, légnyomás, UV-index, páratartalom mérésére alkalmas, korábban elkészített meteorológiai állomás porérzékelővel történő továbbfejlesztését.
A mikós diákok bemutatója után a tehetséggondozásban kitűnő eredményeket felmutató, a tudományos munkái révén is elismert pedagógus tartott rendhagyó fizikaórát Fizika a mozivásznon címmel, amelyben a tudományos-fantasztikus filmekben használt lézerkardról, a hologramról, a nukleáris üzemanyagról, a csillaghajókról, azok szuperszonikus sebességéről osztott meg néhány érdekességet a népes közönséggel.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/88056/mikos_diakok_tudosklubja
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/74280-Tudsklub-jratltve.html
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/jjxjffu
Könyvbemutató: Egy elfeledett szövetséges (A két világháború közötti román–magyar szociológiai kölcsönhatásokról)
2016. január 20-án, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi Közigazgatási Intézete Max Weber termében került sor, a könyvtár társszervezésében, Salamon Márton László Un aliat uitat (Egy elfeledett szövetséges), a két világháború közti hazai szociológia román–magyar kölcsönhatásait és az Erdélyi Fiatalok mozgalom tevékenységét ilyen szempontból elemző, 2014-ben megjelent könyvének bemutatójára.
A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa Telegdy Balázs szociológus volt.
A szerző doktori dolgozatán alapuló, a bukaresti Tracus Arte kiadónál Rostás Zoltán előszavával megjelent könyv témája az az együttműködés, amely a két világháború közötti időszakban létezett a román és a magyar társadalomtudósok munkájában. Utóbbiak közt voltak az Erdélyi Fiatalok mozgalom kezdeményezői is, akik, román kollégáikhoz hasonlóan, legfontosabb feladatukat, Dimitrie Gusti ösztönzésére és követőiként, a falukutatásban, falufejlesztésben azonosították. Tevékenységük mindmáig nem eléggé ismert és elismert, a bemutató tárgyát képező könyv is ezt a hiányt hivatott pótolni, a román közvélemény és szakmai szféra irányában is.
Salamon Márton László korábban matematikát oktatott, újságíróként dolgozott, az Új Magyar Szó napilap megbízott felelős szerkesztőjeként és publicistájaként is, 2012 óta pedig Románia szaloniki főkonzulja.
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/zfvzcmy
Írók a Sétatéren - Irodalmi est A Magyar Kultúra Napja alkalmából
Jó hangulatú, az irodalom külső környezetére és a belső folyamatokra is rávillantó verses barangolást szervezett a kolozsvári Sétatér Egyesület Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban, A Magyar Kultúra Napján. A rendezvény meghívottjai két magyarországi költő, író, Szálinger Balázs és Szentmártoni János (utóbbi a Magyar Írószövetség elnöke), valamint két erdélyi pályatársuk, Király Zoltán és Dimény-Haszmann Árpád voltak.
A vendégeket Szonda Szabolcs költő, a könyvtár igazgatója mutatta be és faggatta: arról, hogy miképpen érzik magukat íróként az irodalomban, hogy van-e külön erdélyi magyar irodalom, hogy mennyire érzik magukat egyik vagy másik írói nemzedék tagjának, hogy mennyire vannak jelen vagy kívül a verseikben és a valóságban, milyen érzés – formahűség és az ezzel való kísérletezés kapcsán – „gúzsba kötve táncolni”. A legfontosabb kérdés valószínűleg az volt, hogy kell-e egy versnek borzongatnia – erre pedig határozott igennel válaszolt Szálinger Balázs, Király Zoltán, Szentmártoni János és Dimény-Haszmann Árpád is.
Addig már kiderült, hogy a legtöbb vers nem születik könnyen, sem kizárni, sem beengedni nem egyszerű a világot, de egy mítoszaitól megfosztott korban is születnek jó írások, és nem feltétlenül a legismertebb alkotóktól. A beszélgetés az irodalomban is létező lövészárkok felé is elkanyarodott, amelyektől a fiatalok mindig elhatárolódnak, s amelyek mégis mindig újraépülnek...
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/88206/barangolas_a_kolteszetben_magyar_kultura_napja
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/hrslvru
Felszállás - Szvoren Edina, Babiczky Tibor, Totth Benedek irodalmi estje
Felszállás címmel várta irodalmi estre a literatúrakedvelőket, a könyvtár társszervezésében, a sepsiszentgyörgyi Tein teaház és kávézó 2016. január 28-án. A rendezvényen a kortárs magyar irodalom fiatal vonulatának három jónevű szerzőjével, Szvoren Edinával, Babiczky Tiborral és Totth Benedekkel beszélgetett Murányi Sándor Olivér író. A rendezvény különmeghívottja Kéri Piroska, a Szépírók Társaságának alelnöke. Az est házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
A Szépírók Társasága 1997-ben alakult meg azokkal az írókkal, akik az akkori írószövetségben nem találták a helyüket – kezdte rövid bemutatóját Kéri Piroska, aki elmondta: a szervezet jelenleg 375 tagú, a hazai rendezvények mellett nemzetközi projektekre is pályáznak, így évente több mint kétszáz eseményt szerveznek. Murányi Sándor Olivér kérdései nyomán érdekes témákat érintett a beszélgetés: például hogy mit gondolnak arról, fontos-e a „polgári” munkahellyel járó biztos megélhetés az írónak, és ez mennyire nyomja rá bélyegét írói munkásságukra, miként tud átbillenni a krimi szépprózába, adott esetben pedig az úszás vagy a harcművészet hogyan tudja segíteni az alkotói munkát. Arról is meséltek, mennyire befolyásolja egymást az író munkájában a fikció és a szerző életének valósága, szeretik-e a nyilvánosságot, vagy inkább rejtőzködnek, fontosak-e számukra a visszajelzések írás közben, az elnyert díjaik után most pihennek-e vagy újabb köteteken dolgoznak.
Szvoren Edina zenetanár is, akinek tanítás közben hiányzik az írás, írás közben pedig a tanítás, nem tud másképp írni, mint ahogy a világról gondolkodik, de azért nincs kimutathatóan sok életrajzi motívum az írásaiban, nem rejtőzködik a nyilvánosság elől, de inkább az íróasztal mögött próbálja jól érezni magát, nem szokta kikérni senki véleményét a rá jellemző rövidprózai művek írása közben.
Babiczky Tibor – akinek csupán írásközeli polgári foglalkozásai voltak (szerkesztés, újságírás, a könyvkészítés különböző területei), és azokat a könyveket szereti, melyek fiktív világa elfogadható valóságnak – jól érzi magát a pódiumon, nagy szüksége van felesége és kollégái visszajelzéseire írás közben, és bár szeretne csupán írásból élni, elutasítja az írói kompromisszumokat.
Totth Benedek, aki, mint mondta, jelenleg reménytelennek tűnő küzdelmet folytat második kötetével, sokáig műfordítóként dolgozott, de igényessége miatt inkább fájdalmat, mint örömöt okoz neki a fordítás. Mint mondta, egykori versenyúszói élményeire alapozta első, szép pályát befutott, Holtverseny című regényét, de az általa is gyakorolt harcművészetek filozófiáját sokkal inspirálóbbnak tartja, mint az úszást. Szerinte fontos a segítség, de nem jó túl sok ember véleményét meghallgatni írás közben.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/88348/irovendegek_sepsiszentgyorgyon
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/h4zshv2
Ábrám Endre és Veress Gáspár zongorahangversenye
Fiatal művészek zongorahangversenyének színhelye volt a könyvtár Gábor Áron Terme 2016. január 29-én. Felléptek, a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjának támogatásával, Ábrám Endre (Marosvásárhely) és Veress Gáspár (Kolozsvár). A népes érdeklődő közönség részvételével lezajlott est műsorában Bartók Béla, Claude Debussy, Ligeti György és Liszt Ferenc szerzeményei szerepeltek.
Forrás és fotók: http://tinyurl.com/hxy8vo4

 
Tamási Áron-felolvasómaraton – felhívás közös olvasásra
Az évről-évre népszerűbb, nemzetközivé szélesedett felolvasómaraton fő szervezője 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A 2009-ben Székelyudvarhelyen elindított maratoni felolvasás minden évben irodalmunk egy-egy kiemelkedő alkotójának életművére irányítja a figyelmet határainkon innen és túl. A tavalyi, hetedik maratoni felolvasáson közel 40 000 felolvasó szólaltatta meg Kányádi Sándor műveit, 12 ország 177 településén. Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor művei után 2016-ban, a nyolcadik nemzetközi felolvasómaratonon Tamási Áron, a nagy székely író életművét szólaltatjuk meg, az író halálának 50. évfordulójára emlékezve. A felolvasás fő helyszínén, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2016. február 23-án 10 órától 18 óráig várják a felolvasókat, de bárhol a világon lehet csatlakozni a felolvasáshoz, bármikor a nap folyamán, akár otthon, egyedül, vagy családi programként is.
Az esemény az olvasás, az egyetemes értékek szeretetéről szól, a közös olvasás az összetartozás élményét nyújtja. Az iskolai csoportokat a vezető pedagógus előzetes bejelentkezése alapján várják a központi helyszínre, de a felolvasás történhet az iskolákban, az osztályban, a könyvtárban, magyar vagy más óra keretében. Idén is elkészül a maraton könyvjelzője, amelyet minden felolvasó saját nevére tölthet ki majd.
Ezért is fontos a hivatalos bejelentkezés, legkésőbb 2016. február 18-ig, hogy minden egyes résztvevőt regisztráljanak, és idejében eljussanak a könyvjelzők a felolvasások helyszínére. A jelentkezés idéntől online módon történik, a jelentkezési űrlap elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján, jobboldalt, a Tamási Áron felolvasómaraton feliratra kattintva (vagy a http://goo.gl/forms/ZJURBXIo8V link bemásolásával a Google keresőjébe). A jelentkezőket, intézmények, iskolák esetében a kapcsolattartó személyeket, pedagógusokat arra kérik, hogy pontosan töltsék ki az online űrlapon a következő adatokat: ország, megye, helység, az intézmény/szervezet neve, a kapcsolattartó/szervező neve, e-mail címe, telefonszáma, a felolvasók létszáma. Az adatok kitöltése után a Küldés gombra kattintva történik a regisztráció. Kapcsolattartó: Török Edit, telefon: (+4)0753–073–489.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/338/tamasi-aron-felolvaso-maraton--felhivas-kozos-olvasasra
http://erdely.ma/ajanlo.phpid=198507&cim=viii_tamasi_aron_nemzetkozi_felolvaso_maraton
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/tamasi-a-nemzetkozi-felolvaso-maratonon
 

--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Berekméri Árpád-Róbert Lesz még kikelet! című kötetének bemutatója
A szerzőnek Lesz még kikelet! – A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály a második világháborúban (1940–1945) című könyvét népes érdeklődő közönség jelenlétében mutatták be 2016. január 28-án a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Gálfalvi Ágnes képviselte a kötetet gondozó marosvásárhelyi Lector Kiadót. Berekméri Árpád-Róbert történész, az Erdélyi Református Egyházkerület marosvásárhelyi fióklevéltárának vezetője, elsősorban az I. és a II. világháború erdélyi vonatkozásait, valamint a Marosi Református Egyházmegye 1920 és 1945 közötti történetét kutatja. Új könyve évtizedes kutatás eredményeként 2015-ben jelent meg, a Lector Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában. Korábbi kutatásainak eredményeként 2008-ban jelent meg Marosvásárhelyen előző kötete, a Fegyver alatt. A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikara 1940–1945. Nagy József, a második világháború székelyföldi hadászati vonatkozásait kutató fiatal gyergyóremetei történész mutatta be a kötetet.
A tábori újság címét (Lesz még kikelet!) viselő kötet megalakulásától kezdve a harctéri szolgálaton át egészen a cseh-morva és osztrák területeken folytatott kilátástalan küzdelmekig, majd a fegyverletételig követi a seregtest nyomát. A könyv törzsszövegét a 27. honvéd székely könnyű hadosztálynak a hadműveletek során kitüntetett, illetve bizonyítottan hősi halált halt katonái névjegyzékét, valamint a tisztikar névsorát tartalmazó függelékek egészítik ki, és korabeli fényképek, térképek teszik színessé. A szerző beszélt a kötet létrejöttét megelőző kutatómunkáról, annak módszereiről, tisztázva, hogy nem szociológiai vagy emlékezettörténeti, hanem hadtörténeti szakmunkáról van szó. A korabeli levéltári dokumentumok vagy megőrzött tábori naplók felhasználása mellett több száz interjút készített az egykori katonákkal. A könyv hasznára válhat a helytörténészeknek is, számos érdekes, eddig ismeretlen helytörténeti adatot közöl benne a kutató.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/343/berekmeri-arpad-robert-lesz-meg-kikelet-cimu-kotetet-mutattak-be
Újabb beszélgetések a tudományról
Újabb beszélgetések a tudományról címmel indította el a Kájoni János Megyei Könyvtárban idei tudománynépszerűsítő sorozatát Nagy Antal, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium nyugalmazott fizikatanára. Első előadását Mi a fény? címmel 2016. január 25-én tartotta, ennek keretében megpróbált a fénnyel és más fizikai tényekkel kapcsolatosan egyszerű és közérthető magyarázatot adni néhány érdekességre.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/342/ujabb-beszelgetesek-mi-a-feny--elkezdodott-nagy-antal-eloadas-sorozata
A Magyar Kultúra Napján első születésnapját ünnepelte az Olvasókör
Az idei év első találkozóját a Magyar Kultúra Napján, 2016. január 22-én tartotta a Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör. Ezen a kör megalakulásának első évfordulóját is megünnepelték, szép számban összegyűltek a kör tagjai, a születésnapi a meglepetések sem maradtak el. Volt születésnapi torta is, amit a találkozó végén közösen fogyasztottak el a jelenlévők. Péter Katalin könyvtáros hangulatos képekkel idézte fel az elmúlt év emlékezetes pillanatait, témáit. Cseke Gábor író mutatta be az idénre meghirdetett nagy témában az első művet, Spiró György '56-os témájú regényét, a Tavaszi tárlatot. (Vitaindítója a Hargita Népe napilap 2016. január 28-i számában olvasható.)
Az Olvasókör honlapján beszámoló a találkozóról: https://sites.google.com/site/olvasokoer/14-tizenegyedik-talalkozo-2016-januar-22
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/341/az-olvasokor-szuletesnapjat-unnepeltuk
Dr. Balázs Lajos néprajzkutató 'Székely halottaskönyvének' bemutatója
Dr. Balázs Lajos Csíkszentdomokos átmeneti, sorsfordító szokásait bemutató szokásmonográfiáit a magyar néprajztudomány mindeddig egyedülálló, meghatározó munkáiként tartják számon. A Kájoni János Megyei Könyvtárban, a Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett csíkszeredai rendezvények sorában mutatták be 2016. január 21-én a szokásmonográfiák harmadik darabját, a Menj ki én lelkem a testből... címet viselő kötetet. Nagy érdeklődés övezte a bemutatót, amelyen Sarány István, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese beszélgetett a szerzővel. A néprajzkutató vetítéssel kísért előadásában beszélt az emberi élet nagy sorsfordulóinak kutatásához kapcsolódó tapasztalatairól.
Dr. Balázs Lajos, egyetemi oktatói munkája mellett, a székely és magyar néprajz kutatója, elsősorban az emberi élet sorsfordulóinak szokásait kutatja. Néprajzi kutatói munkássága ismert és elismert határainkon túl is, itthon és Magyarországon is nagy számú tudományos, szakmai kitüntetéssel, díjjal, oklevéllel ismerték el. Sarány István kérdéseire válaszolva a Csíkszentdomokoson több mint négy évtizeden át végzett néprajzi kutatómunkájának tapasztalataiból leszűrt következtetéseiről beszélt Balázs Lajos, egyedi értéket jelentő fotókkal és hanganyaggal illusztrálva rendkívül érdekes előadását.
Balázs Lajos könyvének új kiadásáról Sarány István Székely halottaskönyv című írása a Hargita Népe 2015. január 21-i számában olvasható: http://hargitanepe.eu/szekely-halottaskonyv/
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/340/dr.-balazs-lajos-neprajzkutato-szekely-halottaskonyvenek-bemutatoja
Zöld Szerda: Turizmus és természetvédelem problémáiról beszélgettek
Folytatódik a Zöld SzékelyFöld Egyesület szervezésében a Kájoni János Megyei Könyvtárban tavaly novemberben indított, Zöld Szerda elnevezésű beszélgetéssorozat, amelynek keretében Turizmus és természetvédelem címmel a védett területekről, a bakancsos turizmus és a természet védelmének problémáiról beszélgettek 2016. január 13-án. Meghívottként Pál Zoltán tartott vitaindítót, aki a Korond–Parajd Természetvédelmi Gondnokság vezetője, és az elmúlt években kivette a részét Sóvidék természeti értékeinek megvédéséből. Az érdekes téma számos érdeklődőt vonzott, és a beszélgetésbe is sokan bekapcsolódtak a jelenlévők közül.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/339/zold-szerda-turizmus-es-termeszetvedelem-problemairol-beszelgettek
 

--Év eleji szakmai találkozón a háromszéki közkönyvtárosok
A Kovászna megyei közkönyvtárosok idei évindító szakmai találkozóját és módszertani megbeszélését 2016. január 18-án tartották a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Jelen voltak a megyében dolgozó közkönyvtárosok, számottevő arányban (26-on), valamint a házigazda intézmény módszertanos és képző munkatársai, illetve igazgatója. A rendezvényt a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesületének (ANBPR) Kovászna megyei tagszervezetével közösen szervezte a könyvtár.
A rendezvény kezdetén a házigazda könyvtár igazgatója, Szonda Szabolcs köszöntötte a jelenlévőket, majd beszámolt az általa vezetett intézmény tevékenységének, működésének legfontosabb tavalyi fejleményeiről, történéseiről. Kiemelte, hogy a könyvtár székhelyéül szolgáló épület belső felújítása nagyon lelassult, emiatt tárolási gondokkal és bizonyos mértékű működési nehézségekkel is szembesültek, de az intézmény tevékenységén ez nem érződött meg, a használtsági, látogatottsági mutatók jók, a munkatársi közösség együttes erőfeszítésének köszönhetően. Jelezte, idén tovább erősítik a digitalizálási programot, egy, időközben beszerzett, nagy teljesítményű szkenner segítségével is, a kulturális rendezvényekkel pedig továbbra is azt kívánják elérni, hogy a könyvtár látogatottságának növekedéséhez járuljanak hozzá elsősorban. Elmondta, az olvasóutánpótlást biztosító, újszülötteknek (és családjuknak), óvodásoknak, iskolásoknak szóló folyamatos programjaik további biztosítását fő helyen kezelik ebben az évben is.
A rendezvény folytatásában a megyéből érkezett könyvtárosok beszámoltak az elmúlt esztendő tapasztalatairól intézményeik működését illetően, megosztották egymással és elemezték a pozitív és kevésbé pozitív történéseket, fejleményeket ezen a téren, illetve a Biblionet-program működtetése tekintetében, véleményeket cseréltek és javaslatokat fogalmaztak meg a közkönyvtárak és fenntartó intézményeik, illetve közönségük minél hatékonyabb kapcsolatát illetően, valamint szakmai és a működési statisztikák elkészítésével kapcsolatos újdonságokról értesültek.
A szakmai találkozót közös ebéd követte, alkalmat adva a beszélgetés kötetlenebb folytatására.
Teljes írás és fotók itt: http://tinyurl.com/h4bumbm

 
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
A könyvtárban 2016. január 4. és 31. között könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, Fazekas Mihály (1766–1828) születésének 250. évfordulója tiszteletére.
2016. január 22-én 10-től 16 óráig a Kaszinó-könyvtár könyveiből rendezett kiállítás volt látogatható, A Magyar Kultúra Napja tiszteletére. A nap folyamán a diákok Kölcsey Ferenc életével kapcsolatos kérdőíveket tölthettek ki. A helyesen megfejtők könyvjutalomban részesültek.
A könyvtár ingyenes biblioterápiás foglalkozást indít 2016. február 3-tól, az érdeklődők számára. A foglalkozás célja az önismeret-fejlesztés, kommunikációs és az egyéni életminőség javítását segítő, támogató készségek fejlesztése. Megtapasztalható a közös élmény ereje: a csoportban végzett munka ugyanis energiatöbblettel jár. A könyvtár gazdag állományából választják a tevékenységhez használt irodalmi művet. A foglalkozás lehetőséget ad arra, hogy az irodalmi műben rejlő értékek felszínre hozzák , megvilágítsák saját benső értékeinket, tudatosítsák azt és fejlesszék az önismeretünket. A felolvasott szövegrész élményszintű feldolgozása segítségével az egyén annyit mutat meg magából, amennyit akar. A tevékenység csoportban zajlik, amelynek ideális létszáma 5–15 fő, de az összetétel minden alkalommal változhat,  újonnan belépőket is szívesen fogadunk. A foglalkozás minden kedden 17 órától zajlik. A tevékenységen ingyen részt vehet bárki, aki be van iratkozva a könyvtárba.
A könyvtár ingyenes gyermekmegőrző programot indított 2016. január 18-tól, hétfőtől péntekig a könyvtár nyitvatartási idejében, alkalmanként legtöbb egy-másfél órára, 3-10 éves gyerekek számára. A programot előzetes bejelentkezés alapján vehetik igénybe a könyvtári tagok.
A könyvtárban januárban változatos programokkal várták a gyermekeket a Meseklubban. Ebben a hónapban is internethasználati útmutatót vehettek igénybe az érdeklődők a könyvtárban.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

 
--Telt ház a könyvtárban
A csernátoni Sylvester Lajos Községi Könyvtárban mutatták be a Székelyföld települései sorozat hatodik tanulmánykötetét, Alsócsernáton kismonográfiáját.
A termet zsúfoltságig megtöltő érdeklődőket Ágoston József könyvtáros, az est házigazdája köszöntötte, majd a jelenlévő szerkesztők és szerzők ismertették a kiadványt. Nagy Balázs helytörténész a Székelyföld települései kismonográfia-sorozat születéséről beszélt, Tóth Szabolcs helytörténész a tanulmánykötet létrejöttéről, szerkezetéről és a szerzőkről szólt, dr. Székely Zsolt régész azt hangsúlyozta, régészeti szempontból Csernáton a környék legjobban kutatott községe, míg Cserei Zoltán történész a múzeumalapító idős Haszmann Pál és Sylvester Lajos érdemeit emelte ki, mondván, „ügybuzgalmuk nélkül a község nem lenne ott, ahol van”.
Csáki Árpád egyháztörténész alapos kutatómunkája során egyebek között egy elírást/tévedést is leleplezett: az 1830-as tűzvészt Orbán Balázs 1936-ra datálta. Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus abbéli reményének adott hangot, hogy a monográfiának lesz folytatása, hiszen „a könyvben nincs olyan dolgozat, amelyhez ne lehetne még hozzáírni”.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/74331-Telt-knyvtrban.html

 
KITEKINTŐ

--A nemzeti könyvtárnak információs nagyüzemmé kell átalakulnia
Nagy figyelmet keltett Lázár János magyar kancelláriaminiszter bejelentése: a Magyar Rádió megüresedő épületébe költöztetik át a budai Várból az Országos Széchényi Könyvtárat. Egy kerek asztal-beszélgetés keretében Tüske László főigazgatót, Rácz Ágnes gyűjteményszervezési igazgatót és Maróth Miklós akadémikust, az országos könyvtári kollégium tagját a nemzeti gyűjtemény esélyeiről kérdezték.
Szó esett az OSzK jelenlegi állapotáról és egy lehetséges jövőről, a magyarországi könyvtárosképzés helyzetéről, a digitalizálás kérdéséről és a könyvtári intézmény átalakulásáról is.
A beszélgetés itt olvasható: http://magyaridok.hu/lugas/szovegkornyezet-239773/

 
--A Somogyi-könyvtár is kapott a szegediek kézírásos Bibliájából
A Ferenc pápának tavaly októberben átadott, kézzel másolt Biblia hasonmását ajándékozták az – immár Magyar Örökség-díjas – Somogyi-könyvtárnak, hiszen az intézmény felelt többek között a kezdeményezés lebonyolításáért.
Az ötkötetes művet az a hatvan zarándok vitte a Vatikánba még tavaly októberben, akik maguk is részt vettek a Szentírás másolásában. Ferenc pápa igencsak meglepődött, amikor a részben határon túli gyermekekből álló csoport átadta az ajándékot, s elmondták neki, hogy a bibliamásolásban több mint ötezren vettek részt.
A kötetek első lapjai 1983-ban készültek. (...) Az első oldalt Kemény Lajos atya, a Szegedi Hittudományi Főiskola néhai rektora írta, és számos teológus, többek között Erdő Péter bíboros is másolta az evangélium szövegét.
A folyamat néhány év után megszakadt, de tavaly a Szent Gellért-plébániaközösség plébánosa újra felkarolta az ötletet. A bibliamásolás egyik helyszíne a Somogyi-könyvtár volt, ezért a JATEPress kiadó gondozásában megjelent első két nyomtatott kötetet (vagyis a kézzel írt Biblia digitalizált másolatát) a városi bibliotékának ajándékozták.
Az önkéntesek egy-egy oldalra írták a Szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Egy-egy könyv végén megtalálható, hogy mely szignó kit jelöl. Összesen 131 csoport dolgozott a másoláson, többek között olyanok is részt vettek benne, akik nem keresztények. A legkülönbözőbb emberek csatlakoztak, alkotmánybíróktól a tanárokon át a börtönben fogvatartottakig, felekezettől és életkortól függetlenül.
Az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldalt tesz ki.
Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-somogyi-konyvtar-is-kapott-szegediek-kezirasos-bibliajabo

 
–Több tízezren szavalták együtt a Himnuszt A Magyar Kultúra Napján
Több tízezren szavalták közösen a Himnuszt és a Nemzeti dalt, A Magyar Kultúra Napján. Az Együtt szaval a nemzet kezdeményezés központja idén Szarvas volt, de interneten keresztül Erdélyből, Szlovákiából, Szerbiából és Horvátországból is csatlakoztak a rendezvényhez. Fórizs Zoltán főszervező, a Nemzeti Kreatív Intézet igazgatója az MTI-nek elmondta: 1028 iskola csatlakozott a felhíváshoz, így az interneten keresztül több tízezren szavaltak közösen. A szavalatot Jordán Tamás színész, színházigazgató vezényelte, a szarvasi Cervinus Teátrumban 440 gyerek zengte a verseket. Az általános iskolások a Himnusz első versszakát és a Nemzeti dalt mondták el. Idén a legkisebbek, az óvodások is csatlakoztak a rendezvényhez, ők Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa című versét adták elő.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9646

 
--Kortárs és kedvelt
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kortárs és kedvelt címmel programsorozatot és játékot szervez a kortárs magyar irodalom népszerűsítésére. Nem előzmény nélküli a kezdeményezés, hiszen korábban hasonló céllal szervezték A vers legyen veled kampányukat és a Divatba hozzuk az olvasást! programsorozatot is.
A Kortárs és kedvelt sorozat főbb eseményei A Magyar Kultúra Napján kezdődtek és a tavasz első napjáig tartanak.
A honlapjukon hetente játékkal jelentkeznek, amely értékes nyereményekért zajlik január 22. és március 21. között. Fődíja egy Koobe Slightbook HD e-book olvasó, a további nyertesek kortárs magyar írók köteteiből összeállított csomagokat kapnak majd, összesen ötvenezer forint értékben. A játékba folyamatosan be lehet kapcsolódni, visszamenőleg is beküldve megfejtéseket.
A játékról részletesebben itt találhatók információk: A Kortárs és kedvelt játék szabályai
Forrás: http://www.fszek.hu/kortars

 
HAZAI

--A Magyar Kultúra Napja: turnéra indult Muszka Sándor és az Evilági együttes
Január 22-ét, A Magyar Kultúra Napját évek óta Erdélyben is megünneplik a magyar közösségek. Idén Muszka Sándor író, költő és a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes közös produkcióval lépett fel több városban a jeles ünnep tiszteletére.
Hajnali énekek a címe annak az előadásnak, amellyel Muszka Sándor, a legendássá vált Sanyi bá szerzője és az Evilági együttes hat erdélyi városban fellépett: Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen.
Előadták: Muszka Sándor - versek, Orbán Ferenc - ének, gitár, Gábor Szabolcs / Éltes Áron - szaxofon, klarinét, Lőfi Gellért - zongora, harmonika, Lázár Zsombor - cselló.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/58376-magyar-kultura-napja-turnera-indul-muszka-sandor-es-az-evilagi-egyuttes

 
--Indul A kép éve Sepsiszentgyörgyön
Több mint 40 ötlet vár kidolgozásra a kép köré épülő, sepsiszentgyörgyi tematikus kulturális év szervezésének első megbeszélése után. A képi kommunikáció sokszínűségét számos utcai projektötlettel, filmes és a vizualitáshoz tartozó előadássorozattal, színház és film találkoztatásával, a helyi alkotókat foglalkoztató és nemzetközi vonatkozású tárlatokkal is keretezik a szervezők.
Otthon a kultúrában szlogen alatt négy tematikus év fogja össze a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa kezdeményezést: 2013-ban a Hang és szó évét, 2014-ben a Játék, 2015-ben a Hagyomány évét tartották, ezt zárja idén a Kép éve.
Kiemelt tárlat a hivatalos évindító, a magyar származású, Amerikában élő Sylvia Plachy világhírű fotóművész erdélyi témájú kiállítása az EMŰK-ben, február 20-i nyitással.
Akárcsak az előző években, a Kép évében rendezett események mentén is a műfajok közti átjárhatóságra és a nyelvfelettiségre törekednek. Ugyanakkor hangsúlyos szerepet kapnak a köztéri projektek. A Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa program célja kivinni a művészetet az utcára: ilyenekre eddig is volt példa, most pedig az európai kulturális fővárosi címet célzó pályázat projektötletei között szerepelt egy street art fesztivál megszervezése, ezt kívánják a szervezők összekapcsolni a pulzArt fesztivállal. Kifestőst, képeslapot és a karikatúra műfaját is szorgalmazzák a papíralapú képi közlésben.
Teljes írás itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=9624

 
--Ezt olvasták leginkább 2015-ben Székelyudvarhelyen
Ken Follett Évszázad-trilógiája (A titánok bukása, A megfagyott világ és Az örökkévalóság küszöbén) volt a legnépszerűbb kikölcsönzött könyv 2015-ben a székelyudvarhelyi városi könyvtárban. A második helyre Bánffy Miklós Erdélyi történet-trilógiája (Megszámláltattál..., És híjjával találtattál és Darabokra szaggattatol) került, míg a harmadikra Dragomán György Máglya című regénye - mondta el a Transindexnek Kovács Erzsébet, az intézmény könyvtárosa. Elmondása szerint az említett könyvekhez előjegyzés szükséges, és gyakorlatilag egész évben ki vannak kölcsönözve.
A népszerű művek között volt még Khaled Hosseini Papírsárkányok, illetve És a hegyek visszhangozzák című művei. A fiatalok körében John Green Csillagainkban a hiba volt közkedvelt, míg a nők között a Jodi Picoult-könyvek (például: Törékeny, Tizenkilenc perc, Házirend) nagyon népszerűek. Folyamatosak ezekre is az előjegyzések. De természetesen olyan klasszikusok is vannak a legkedveltebb írók között, mint Agatha Christie.
A háziolvasmányok közül főleg a román kötelezők magyar fordításait keresik, például Liviu Rebreanu Ion c. regényének magyar változatát, illetve Camil Petrescu Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război c. regényének fordítása nagyon keresett. De lehet említeni Mihail Sadoveanu Baltagul c. kisregényének fordítását is. Ezekhez szintén csak előjegyzéssel lehet hozzájutni.
"Ezekkel is problémáink vannak, mert a meglévő példányaink már elrongálódtak, és nem tudjuk újra megvásárolni ezeket. Nem kapjuk meg a könyvesboltban, pedig igény lenne rá" - mondta Kovács.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9629

 
–Kit kölcsönöztek ki leginkább a könyvtárból 2015-ben Sepsiszentgyörgyön?
Agatha Christie vezeti a 2015-ben legigényeltebb szerzők százas listáját, amelyet a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár tett közzé.
A száz szerzőnek kicsit több mint a fele - 52 - kötelező olvasmányok szerzője, ezt a könyvtár külön jelölte. A "nem háziolvasmányok" közül Christie után Wass Albert (a teljes listán 7.), J.K. Rowling (10.), Rejtő Jenő (16.) és Barbara Taylor Bradford (20.) voltak a legnépszerűbbek.
A top 10-ben a második helyen Jókai Mór áll, őt Mihail Sadoveanu, Szabó Magda, Mikszáth Kálmán, és Antoine de Saint-Exupéry követik, a 8. helyen Móricz Zsigmond, a 9-en I. L. Caragiale áll.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9625

 
--A székelység története – megérkezett a második kiadás
Szerény érdeklődés mellett mutatták be a szerzők egy részének jelenlétében, 2016. január 21-én, A székelység története tankönyv és kézikönyv második, bővített kiadását Sepsiszentgyörgyön. A pár műhelytitok, illetve a friss kötettel kapcsolatos főbb tudnivalók, így a kiegészítések fontossága mellett kiderült, a román nyelvű kiadás is hamarosan elkészülhet, illetve az elektronikus változatra már csak napokat kell várni.
Teljes írás itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/88191/megerkezett_a_masodik_kiadas

 
ÉVFORDULÓ

--2016: Széchenyi-emlékév
2016. szeptember 21-én lesz 225 éve annak, hogy gróf Széchenyi István megszületett. Az évforduló kapcsán Magyarország idén Széchenyi-emlékévet hirdetett, hogy sokoldalúan és méltó módon emlékezzen Széchenyire. Az emlékév fővédnöke dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.
Gróf Széchenyi István hatalmas írott életműve – amely 2014-ben hungarikummá vált – ma is útmutatásul szolgálhat. Munkásságának látható eredményeivel pedig ma is találkozhatunk szerte a Kárpát-medencében. Filozófiai alapvetései, megfogalmazott gondolatai, könyvei – mai szóval a megvalósíthatósági tanulmányai – és az ezek realitását bizonyító gyakorlati alkotásai nem csupán a múltban és a magyarok számára hordoztak értékeket, hanem a mának is szólnak, a sorsuk javításáért tenni akaróknak szerte a világban – áll a Széchenyi-emlékbizottság 2016-os közleményében.
Az emlékév eseményei között szerepel a döblingi koszorúzás április 7-én, majd másnap megemlékezés Széchenyi halálának évfordulóján, szeptemberben pedig a születésére emlékeznek és szeptember 20-án Bécsben Széchenyi szülőházánál is koszorút helyeznek el.
Forrás: http://www.magyarszo.com/hu/2940/kultura/138779/2016

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Paul Drumaru
A magyar irodalom egyik legavatottabb román fordítója, Paul Drumaru 2016. január 21-én hunyt el. A neves műfordító, költő, író haláláról lánya tájékoztatta a közvéleményt a facebook-on; mint írta, édesapja elment, „hogy az angyaloknak írjon verset”.
Drumaru 1938. december 5-én született Gyulafehérváron. Szülővárosában és Nagyváradon kezdte tanulmányait, volt könyvelő és könyvtáros a Regionális Könyvtárban, Nagyváradon. Az Alexandru Ioan Cuza Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 1966-ban, román nyelv és irodalom szakon. 1964-ben részt vett a Lunar 11 művészeti csoport megalapításában. Korrektorként tevékenykedett a Chronicle magazinnál, a jászvásári Nemzeti Színház irodalmi kritikusa, majd a Kriterion Kiadó szerkesztője volt (Bukarest, 1971–1998).
Négyszer nyert magyar műfordításaiért díjat a Romániai Írószövetségtől (1972, 1976, 1981, 1986), szintén műfordításért díjat kapott a Bukarest Írószövetségtől (1996), majd elnyerte az Artisjus díját (Budapest, 1977), a Déry Tibor-díjat (1987), megkapta a Pro Cultura Hungarica oklevelet és plakettet (1997).
A Partium című újságban debütált (Nagyvárad, 1957), megjelentek munkái a Tribuna, a Cronica, a Convorbiri literare, a Iaşul literar, az Ateneu, a Luceafărul, a Contemporanul lapoknál, valamint A Hétben, a Magyar Naplóban (Budapest), a Provincia (Kolozsvár), a Viaţa românească, a Secolul 20 és a Lettre Intemationale folyóiratokban.
A klasszikus és kortárs magyar irodalom olyan alkotóinak műveit ültette át kiválóan román nyelvre, mint Ady Endre, Babits Mihály, Bálint Tibor, Farkas Árpád, József Attila, Kányádi Sándor, Király László, Konrád György, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Mózes Attila, Örkény István, Pilinszky János, Szilágyi Domokos és Visky András.
Forrás: http://foter.ro/cikk/20160123_elhunyt_paul_drumaru

 
--Meghalt Aleš Debeljak
2016. január 28-án, életének 55. évében, autóbalesetben meghalt Aleš Debeljak szlovén költő, író, esszéista, fordító, szerkesztő, kritikus, tanár.
1961-ben született Ljubljanában, 1985-ben diplomázott a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának összehasonlító irodalom szakán, majd miután szociológiából PhD-tanulmányokat folytatott a syracuse-i egyetemen, a Ljubljanai Egyetem Társadalomtudományi Karán tevékenykedett, 1999-től docensként. Fulbright ösztöndíjjal a Californiai Egyetemen is megfordult, Berkeleyben.
Az 1980-as években tevékenyen részt vett civil társadalmi mozgalmakban. Szerkesztője volt a Nova revija folyóiratnak és rovatvezetője a legjelentősebb szlovén lapnak, a Delo című újságnak. Haláláig a kultúratudomány professzoraként működött a Ljubljanai Egyetemen. Többek között a szlovén Preseren-díj és az amerikai Hayden Carruth Poetry Prize birtokosa. Könyvei megjelentek angol, német, francia, spanyol, katalán, olasz, román, horvát, szerb, macedón, lengyel, szlovák, cseh, litván, albán, finn, magyar és japán fordításban.
Teljes emlékező írás itt: http://www.litera.hu/hirek/meghalt-ales-debeljak

 

DÍJAK
--Nádas Péter kapta a legrangosabb tajvani könyves díjat
Nádas Péter Párhuzamos történetek című művének első kötete, A néma tartomány nyerte el a legfontosabb tajvani könyves elismerést, az Open Book Award-ot - közölte az MTI-vel a Jelenkor Kiadó.
A közlemény szerint a díjjal Nádas Péter mellett a fordító Jü Cö-mint (Yu Zemin), illetve a kötetet szerkesztő Liu Su-huj munkáját is elismerték. A Manpu Venhua Kiadó gondozásában tavaly megjelent regény az év legjobb, idegen nyelvből fordított kötet kategóriájában kapott díjat.
A februári Tajvani Nemzetközi Könyvfesztiválon már olvasható lesz a szigetországban a Párhuzamos történetek második kötete, Az éjszaka legmélyén is, szintén Jü Cö-min fordításában.
A fordító - aki Nádas Péter mellett Kertész Imre, Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Bartis Attila, Dalos György, Dragomán György és Márai Sándor műveinek kínai nyelvre átültetésével is foglalkozik - a regényen dolgozva számos levelet váltott a magyar íróval.
"A kínai mindent pontosan megjelöl. Nincs olyan szavunk, hogy nagymama. A kínai azt mondja, az anyukám anyukája, vagy az apukám anyukája. Minden ilyen esetben írnom kellett Nádasnak, hogy a nagymama pontosan kinek az anyukája, mert a kínai nyelvben csak így létezik szó erre a rokoni viszonyra" - idézi a közlemény Jü Cö-mint.
A 2005-ben megjelent Párhuzamos történeteket a magyar mellett eddig német, francia, svéd, norvég, szlovák és horvát nyelven adták ki, valamint előkészületben áll a regény olasz és a spanyol fordítása is - olvasható a közleményben.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9631

 
--Szakmári Klára nemzetközi elismerése
Az IASL (az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Egyesülete) januári hírlevele igazán ünnepi a Könyvtárostanárok Egyesülete számára. Szakmári Klára, a KTE elnöke fontos elismerésben részesült: 2015 decemberében ő nyerte el a nemzetközi szakmában elsőként az IASL nemrég, könyvtárostanár-egyéniségek számára alapított címét. A "Featured Librarian" mozgalom célja, hogy elismerje és mind a szakma, mind a tágabb közönség előtt bemutassa időről időre egy-egy könyvtárostanár pályáját, munkásságát. Ennek jegyében időről időre az IASL egy-egy tagja kerül majd reflektorfénybe az egyesület médiafelületein, így most a hírlevélben is.
Az IASL hírlevele 2016. évi januári számában megjelent interjú lapkivágata itt olvasható: https://goo.gl/5pkXfT
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=szakmari_klara_nemzetkozi_elismerese

 
--Danyi Zoltán kapta az idei Mészöly Miklós-díjat
Danyi Zoltán vehette át a Mészöly Miklós-díjat A dögeltakarító című regényéért, amelyet a névadó születésének 95. évfordulóján, 2016. január 19-én adtak át Szekszárdon.
Az elismerést olyan írónak ítélik oda, aki a tágan értendő fiatalabb nemzedékhez tartozik, és jelentős írói, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hozott létre. Danyi Zoltán A dögeltakarító című regényéért kapta a díjat, amely tavaly jelent meg a Magvető Kiadónál.
A dögeltakarító a menekülő és a menekülni nem tudó emlékezet könyve. Főhőse, miután átéli a délszláv háborút, keresi a biztonságot és a szabadságot. Útja Splitbe vezet, Budapestre és Berlinbe, miközben Amerika ígéretével csábít, de kérdéseinkre a választ talán egy temerini alkony rejtegeti. A regény groteszk és felkavaró történet arról, hogy az emberi létezés miként tud – és miként nem tud – szabaddá válni néha rémületes, néha felemelő körülményeinktől.
Danyi Zoltán 1972-ben született Zentán. Három verseskötete után jelent meg A dögeltakarító című első regénye. Az Újvidéki Egyetemen 2005-ben szerzett diplomát irodalomból, a Szegedi Tudományegyetemen 2008-ban doktorált filozófiából és irodalomból.
A Mészöly Miklós-díjat idén 12. alkalommal adták át, 2005-től Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos és Borbély Szilárd után tavaly Szilasi László kapta meg, A harmadik híd című regényéért.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/danyi-zoltan-kapta-a-meszoly-miklos-dijat

 
--György Attila csíkszeredai író Madách-díjas
György Attila József Attila-díjas csíkszeredai írónak adták át a Madách-díjat a Nógrád megyei Balassagyarmaton.
Az író, akinek novellái, publicisztikái rendszeresen megjelennek romániai és magyarországi folyóiratokban, a Magyar Írószövetség és a Fiatal Írók Szövetségének tagja, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájának egykori intendánsa. Korábban elnyerte többek közt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének nívódíját, a Bálint András-emlékdíját, a Tokaji Írótábor Kuratóriumának díját 2002-ben, 2011-ben pedig József Attila-díjjal tüntették ki.
„Csupán a valóságról írni: nemcsak unalmas, hanem hamis is. Csupán az álomról írni: szép, igaz, de nem teljes az én olvasatomban. Mindig is szerettem a «mágikus realista» irodalmat, még mielőtt tudtam volna, így hívják. A szerző – már aki erre a névre érdemes – és a mű között csak őszinteség van. A «valóság» interpretálható" – foglalta össze a csíkszeredai író ars poeticáját az Irodalmijelen.hu-nak.
Nógrád megye korábban Madách-díjat adományozott többek között R. Várkonyi Ágnes történésznek, Andor Csabának, a Madách Társaság elnökének, Kerényi Ferenc, Szabó András, Bene Kálmán irodalomtörténésznek, a Mikszáth Kálmán Társaságnak, Jankovics Marcell rajzfilmrendezőnek, és posztumusz odaítélték a díjat Lukács Margit színművésznek is.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/gyorgy-attila-csikszeredai-iro-kapja-a-madach-dijat

 
--A  2015. év Bárka-díjasai
Halmai Tamás költő, kritikus és Orbán János Dénes költő, író vehette át a Bárka irodalmi folyóirat szerkesztőségének Bárka-díját a békéscsabai Ibsen Stúdiószínházban – tudatta Elek Tibor főszerkesztő közleményben. A szerkesztőség évzáró ülésén döntötte el a hosszú évek óta tartó eredményes együttműködés és az aktuális publikációk alapján, hogy kik lesznek a 2015. év Bárka-díjasai – áll a közleményben.
A Pécsen élő Halmai Tamás az elmúlt év Bárka-számaiban versek, gyerekversek, mesék, prózajegyzetek mellett tanulmányt is közölt Bertók Lászlóról, a József Attila- és Kossuth-díjas íróról, költőről, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagjáról.
Az erdélyi származású Orbán János Dénes nemcsak humoros gyerekverseket, felnőtteknek szóló, humoros elbeszélést, regényrészletet közölt a lapban, de a Békéscsabai Jókai Színház és a Bárka által meghirdetett drámapályázat egyik nyertese is volt Szabadság, kolbász, szerelem című munkájával, amelyet októberben felolvasószínházi keretek között be is mutattak a teátrumban. A díjakat Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere adta át az ünnepi Bárka-esten.
Az elmúlt évek Bárka-díjasai között olyan jeles magyarországi és határon túl alkotók vannak, mint Egressy Zoltán, Fekete Vince, Géczi János, Grendel Lajos, Iancu Laura, Kiss Judit Ágnes, Markó Béla, Nagy Gáspár, Szepesi Attila, Tandori Dezső, Tarján Tamás, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Vámos Miklós, Vári Fábián László vagy Zalán Tibor.
Forrás: http://librarius.hu/2016/01/21/na-vajon-kik-kaptak-a-2015-os-barka-dijat/

 
--Kitüntetések A Magyar Kultúra Napja alkalmából
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, a magyar kultúra napja alkalmából 2016. január 21-én Budapesten átadta a Balassa Péter-, a Csokonai Vitéz Mihály-, a Közművelődési Minőség és Könyvtári Minőségi Díjakat, valamint a Minősített Közművelődési Intézmény és Minősített Könyvtár címeket.
Minősített Közművelődési Intézmény címben részesült a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ, a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ, a Körmendi Kulturális Központ, Múzeum, Könyvtár, a csömöri Petőfi Sándor Művelődési Ház, a pécsi Apáczai Óvoda és ÁMK Művelődési Ház, a fertőszentmiklósi Ifjúsági és Szabadidő Központ, a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra, a mezőberényi Orlai Petrics Soma Kulturális Központ, a Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár - Petőfi Művelődési Központ és a debreceni VOKE Egyetértés Művelődési Központja.
Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárat, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontot, valamint a Mezőkovácsházi Városi Könyvtárat.
A magyarországi könyvtárak szakmai munkájának legmagasabb elismerése a Könyvtári Minőség Díj, amelyet először 2015-ben ítéltek oda. Minden évben a már minősítéssel rendelkező könyvtárak pályázhatnak erre a címre. Idén egyedül az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár részesült ebben az országos elismerésben.
Forrás:http://www.nmi.hu/hu/Hirek/Dijak-a-magyar-kultura-napja-alkalmabol
http://www.tveger.hu/konyvtari-minoseg-dij-a-brodynak/


--Háromszék Kultúrájáért Díj Egyed Ákosnak
Egyed Ákos nemcsak ragaszkodott a történelemhez, hanem vigyázott is rá. Úgy tárta elénk, hogy azáltal megismerhetjük, úgy adta tovább, hogy hozzátette a maga részét, hagyta, hogy levonjuk belőle a tanulságokat – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az olaszteleki Daniel-kastélyban tartott ünnepségen, amikor, 2016. január 23-án átadta a Kovászna Megyei Művelődési Központ által alapított, negyedik alkalommal odaítélt Háromszék Kultúrájáért Díjat Egyed Ákos történész-akadémikusnak.
Helyiek, barótiak, erdővidéki és sepsiszentgyörgyi tisztelők körében köszöntötte az ünnepeltet Imreh-Marton István, a művelődési központ igazgatója, majd a himnusz eléneklésével megkezdődött a méltatások sora. Tamás Sándor szerint Egyed Ákos Háromszék, 1848–49 című, 1978-ban kiadott első nagyívű munkáját minden gyermek kezébe kellene adni ma is, miként az ő édesapja tette, mert azt úgy írta meg, hogy azóta sem kellett változtatni rajta, nem kellett ’89 után sem átgondolni.
Erdővidék büszke Egyed Ákosra, és Egyed Ákos is ragaszkodik Erdővidékhez – mondta Demeter László, aki maga is sokat köszönhet a történészprofesszornak, hisz egyetemistaként, majd Barótra hazakerülve is egyengette útját. Erdővidék Múzeumának vezetője hangsúlyozta: „Egyed Ákos kutatási területe az 1848–49-es forradalom és szabadságharc dicső és szomorú korszaka, olyan eseménysor, amely mai napig is a szülőföldhöz való ragaszkodásunkat és nemzeti öntudatunkat erősítheti.”
Az életműdíjat a háromszéki kultúra terén kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta Egyed Ákos. A Daniel-kastélyban tartott ünnepség a baróti Kájoni Consort régizene-együttes koncertjével ért véget, a Balassi-kort idéző ének és hangszeres zene egyfajta történelmi visszapillantóként kapcsolódott A Magyar Kultúra Napi eseményhez.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/88167/megmaradasunk_kulcsa_a_foldtulajdon_haromszek

 
--Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak
Negyedik éve izgulós-családias-ünnepi Kolozsváron A Magyar Kultúra Napja: az RMDSZ január 22-én adja át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat annak az írónak-költőnek, képzőművésznek és előadóművésznek, aki nemcsak hogy még él, de miattuk érezhetjük, mi is élünk, sőt, lubickolunk az erdélyi magyar kultúrában. Formálisan: akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak.
Idén a díjat Fekete Vince költő, Onucsán Miklós képzőművész és Molnár Levente színész kapta.
Teljes írás itt:  http://foter.ro/cikk/20160122_atadtak_kolozsvaron_az_oscar_dij_elofutarat

 
MOZAIK

--Könyvtárak és Wikipédia - hogyan használhatjuk ki?
Bár szakmai körökben gyakran elítélik a Wikipédiát, sok olvasó kedveli és használja. Merrilee Proffitt könyvtáros szerint a Wikipédia is segíthet az információ egyszerűbb elérésében és az alaptudás elsajátításában. Arra bátorítja a könyvtárosokat, hogy a felszínen túl ismerjék fel a cikkek minőségét, ha az ténylegesen megjelenik. Buzdítja munkatársait, hogy bátran nézzenek utána, mit is mond az olvasóközönség a tartalommal kapcsolatban, mi az a plusz, amit az olvasók pozitívan értékelnek.
Reménye szerint a könyvtárépületbe látogatók számának csökkenése mellett növekszik az online használók jelenléte. Ennek feltétele a nyitottság, a segítőkészség, az online és offline párbeszéd. Tapasztalata szerint a Wikipédiára írt cikkeit mások sikeresen ellenőrizték, javították - negatív megjegyzés nélkül.
Proffitt a gyermekek számára is szeretné közelebb hozni a Wikipédiát. Szeretné, ha ők is publikálhatnának, ha lehetőségük lenne arra, hogy a nyilvánosság előtt is bátran kifejthessék gondolataikat.
Forrás: KIT Hírlevél - 2016/1., 2016. január 6.

 
--A New York Public Library képei online
Most a New York Public Library dobott nagyot: ingyenesen elérhetővé tették százéves gyűjteményük szabadon felhasználható képeit. De ami igazán egyedi: arra is tippeket adnak, hogy hogyan használhatjuk fel a letöltött képeket az ajándékcsomagolástól a társasjáték készítésig.
A New York Public Library 187 ezer képet tett online elérhetővé. A public domain, azaz szabadon felhasználható képek digitalizálása az intézmény think tank csapatának egyik projektje, hiszen ők felelősek a digitális innovációkért. A képek könnyen kereshetőek a vizuális kereső oldalon, a hagyományos, kulcsszavas kereső pedig itt nyitható meg.
A digitalizált 187 ezer kép csak tizede a könyvtár több mint 100 éves képgyűjteményének, amelyben több mint 1,5 millió fénykép, illusztráció és rajz található. A könyvtárat 1911-ben alapították, képarchívumát olyan híres művészek keresték fel, mint Andy Warhol vagy Art Spiegelman. Diego Rivera például asszisztenseit küldte ide, hogy kutatómunkát végezzenek a mester Man at the Crossroads című freskójához, amely a Rockefeller Centerbe készült, és amelyet Nelson Rockefeller leszedetett, mielőtt elkészült volna. Art Spiegelman Maus című híres, ismeretterjesztő képregényéhez is itt talált anyagot, Beatrix Potter képei között.A kilencvenes évek óta digitalizáló csapat különös figyelmet fordított arra, hogy a digitalizálás mindenki számára érthető folyamat legyen. Aki komplex módon szeretné a képeket felhasználni vagy a tárolás programozási kódrendszerét megismerni, külön eszközrendszert is elérhet ehhez. Blogjukon arra is tippeket adnak, hogy mi mindenre lehet a képeket használni: készíthetünk belőlük egyedi társasjátékot, ajándékcsomagolást, textíliamintát, decoupage-t vagy falmatricát is. A legkreatívabbak elkészíthetik saját karakterkészletüket, gifeket, vagy jelentkezhetnek a NYPL Remix Residency ösztöndíjra: ide olyan projektötleteket várnak, amelyek a most megjelentetett digitális gyűjtemény kreatív újrafelhasználását népszerűsítik. Ihletforrásul pedig olyan algyűjteményekben kutakodhatunk, mint a huszas évekbeli amerikai kották, a farmbiztonsági adminisztráció fényképgyűjteménye vagy az 1880 és 1910-es évek között new yorki lakáskultúrát bemutató folyóiratsorozat.
Forrás: http://mandarchiv.hu/cikk/5147/A_New_York_Public_Library_kepei_online

 
--Sose gondolná, hogy mire jó egy könyvtár
A könyvtár is a kihalásra ítéltetett intézmények közé sorolódik sokak fejében. Pedig a kölcsönzés éppenséggel virágkorát éli! Csak épp a kínálaton kell változtatni egy kissé a sikerhez. A könyvtár az egyik legrégibb, tudás- és tárgymegosztáson alapuló intézmény, amelynek jól bevált rendszerét gondolja tovább a Sacramentói Városi Könyvtár "Library of Things" (Tárgyak tára) projektje, amelynek keretében háztartási gépeket és elektronikus eszközöket lehet kölcsönözni - olvasójeggyel.
Az igényekről szavazást tartottak, így vettek be a kínálatba varrógépet, lamináló berendezést és 3D nyomtatót is. A következő körben pedig többek között GoPro kamera kerül a "gyűjteménybe".
"Magkönyvtárat" is üzemeltetnek, ahonnan a kiválasztott csomag magot el lehet vinni, és ha a kölcsönbe vevőnek sikerül azokat kicsíráztatni, és felnevelni a növényt, a termésből származó magokat viszi vissza a könyvtárba. A projekt célja bebizonyítani, hogy a könyvtár átértelmezve abszolút hasznos része a modern kor mindennapjainak is.
Forrás: KIT Hírlevél - 2016/1., 2016. január 6.

 
--Esterházy Pétert Nobel-díjra javasolta Konrád György
Per Wästberg, az irodalmi Nobel-bizottság elnökének felkérésére Esterházy Pétert javasolta az irodalmi Nobel-díjra Konrád György író.
„Szabálytalanul jártam el, ha ugyanis valaki felkérést kap arra, hogy Nobel-díjast javasoljon, az válaszol, és nem beszél róla. Mivel Esterházy Péter hasnyálmirigyrákban szenved, megszegtem ezt a szabályt, gondolván, hogy ő ezt megérdemelné, függetlenül az egészségi állapotától" – mondta az MTI-nek Konrád György.
A bizottságnak Konrád György egy Esterházy Péterről írt és az Élet és Irodalomban 2004-ben megjelentett laudációjának kibővített változatát küldte el, amely a nyáron Szerencsejáték címmel megjelenő könyvében is olvasható lesz.
A szövegben Konrád hangsúlyozza: „Esterházy Péter fejében megvalósul a korlátlan egyidejűség, mesék, képek, bölcseleti ötletek és viccek egyetlen nagy edényben forognak. Bátor ember, meri leírni, ami eszébe jut".
Az író szerint ha Esterházy Péter „csak gróf lenne, és kutyabaja sem lett volna, ha az anyja nem úgy dolgozott volna a megélhetésért, a családért, mint más szegény asszony (...), ha valódi apját (aki kedves ember és önfeláldozó apa volt, bármit is állít róla a krónika) nem sanyargatta volna meg a fondorlatos és cudar idő, ha a fiú nem a kitelepített osztályellenség szegénységébe született volna bele, ha nem tanulta volna meg alulról is és felülről is nézni a világot, akkor az írásmű, amely a keze alól kisikeredett volna, alighanem unalmasabb lenne, és az ember is szegényebb".
„Lévén azonban a tehetség a legravaszabb anyag, az a másik Esterházy Péter is csinált volna valami meglepőt; kár, hogy nem tudjuk, mit. Valamit, amire rangos díjak adhatók" – fogalmaz Konrád György a Népszabadság honlapján közzétett méltatásban; hozzátéve: Esterházy Péter „a mesterség hűséges szolgája, aki megdolgozott a szabadságáért. Megírta a könyveit, táncba viszi a szótárt. A végén minden szó a helyére kerül, és jól érzi magát ott, ahol van. A többi pedig kifürkészhetetlen titok".
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=198462

 
--Harper Lee második könyvét vették a legtöbben Amerikában a tavaly
Harper Lee második kiadott könyve, a Go Set a Watchman vezeti a 2015-ös amerikai bestseller-listát 1,6 millió eladott példánnyal. A könyv gyakorlatilag a Ne bántsátok a feketerigót! első változata, amelyet átírt, a kéziratot pedig több mint 50 évig őrizte. A publikálás körül több probléma is felmerült.
A könyv e-book formában a hatodik legkeresettebb volt, a Amazon eladási listáját Paula Hawkins The Girl on the Train (A lány a vonaton) című thrillere vezette. A könyvet "az új Gone Girlként" emlegették, és idén ősszel várható a belőle készült film, Emily Blunt főszereplésével.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9612

 
--Késik az új Trónok harca-könyv
Úgy érzi, cserbenhagyta rajongóit George R.R. Martin, mert nem tudott elkészülni A tűz és jég dala című regényciklus következő, hatodik kötetével. A késés miatt a regény a tervekkel ellentétben nem jelenhet meg márciusban, hogy megelőzze a Trónok harca című sorozat következő, áprilisban startoló hatodik évadát.
A rajongók számára a rossz hírt Martin saját blogján jelentette be, ahol a késés okaira is kitér. Az írónak eredetileg Halloweenre kellett volna leadnia a kéziratot, s bár ez a határidő májusban még tarthatónak tűnt, a tévésorozat sikere és az ennek nyomán kialakult óriási várakozás miatt A tél szelei címet viselő kötet lassan haladt. Ugyan a kötetből már több száz oldal elkészült, hamar világossá vált az is, hogy az újonnan felállított, 2015. december 31-i határidő is tarthatatlan.
Martin szerint még rengeteg az írnivaló, és a meglévő részek is finomításra szorulnak, így még több hónapnyi munka van hátra, a késésért pedig elnézést kér a rajongóktól és vállalja a felelősséget.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=21625

 
--A legfurcsább gyűjtemény
Dragomán Györgyről kevesen tudják, hogy különleges kollekciója van megfoghatatlan tárgyakból. Erről, a novellákról és a politikáról is beszélgettek vele egy interjúban.
A beszélgetés itt olvasható: http://kulturpart.blog.hu/2016/01/11/a_legfurcsabb_gyujtemeny

 
--Szerelmeslevél a könyvekhez
J. J. Abrams nevéhez fűződik a Lost című sorozat is, ami új regényének világához is közelebb áll. Doug Dorst íróval közösen jegyzett, S címre keresztelt munkája könyv a könyvben: a védőtokban egy fiktív író, bizonyos Straka, Thészeusz hajója című regényének könyvtári példánya található, amelynek margóján két olvasó levelezett egymással. A könyvtári könyv tűpontos rekonstrukció: borítója elnyűtt, lapjai megsárgultak, foltosak, margóik tele vannak firkálva. A két olvasó ráadásul a rejtélyes stílusáról híres Straka rajongójaként elemezni is megpróbálta a regényt, amihez mellékelték egymásnak a kutatómunkájuk során talált újságcikkeket, valamint az író és munkatársai hagyatékából származó dokumentumokat (levelek, fotók). A boltokba került kötet így puzzle-nek vagy társasjátéknak is beillik, látványvilágában pedig leginkább a képregényekre hasonlít, és forgatni is éppoly izgalmas: sosem tudhatod, mi vár a következő oldalon.
Forrás: http://kulturpart.blog.hu/2016/01/03/szerelmeslevel_a_konyvekhez

 
--Halálos betegen írta meg az 1984-et George Orwell
Hatvanhat éve, 1950. január 21-én halt meg Londonban George Arthur Orwell angol író, kritikus, újságíró, az Állatfarm és az 1984 című világhírű regények szerzője. Utóbbi regényének megírásakor már súlyos beteg volt, és a regény megjelenését csak hónapokkal élte túl.
Eric Arthur Blair néven született 1903. június 26-án, az akkor brit uralom alatt álló indiai Motihariban. A család néhány évvel később költözött Angliába, iskoláit bentlakásos magánintézetekben végezte. Kamaszkorától kezdve író akart lenni, másrészt ebben az időben már kezdte megismerni és elutasítani az imperializmust.
Kötelességének érezte, hogy felfedezze az egyszerű hétköznapi emberek Angliájának világát. 1928-ban egy párizsi munkásnegyedben lakott, itteni tartózkodása alatt két, azóta elveszett regényt írt, és közben konyhai kisegítőként edényt mosogatott. 1929 végén visszatért Angliába, ahol néhány alkalmi cikkel és tanítással keresett pénzt, és elkészítette első könyvét Down and Out in Paris and London címmel, immár George Orwell szerzői néven. A következő három évben sikerült betörnie az irodalom berkeibe. Tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. Az Egyesült Államokban jelent meg a Burmai napok című regénye, majd az Egy lelkész lánya és a Hadd repüljön a kukoricalevél című műve.
1936-ban megnősült, s ebben az évben megbízást kapott a Baloldali Könyvklubtól, hogy vizsgálja meg a szegények és munkanélküliek életkörülményeit. A mű, amely A wigani móló címet viseli, egyszerre riport és esszé. 1936 őszén Spanyolországba ment és csatlakozott a Marxista Egyesülés Munkáspártjához. Hazaérve megírta a Hódolat Katalóniának című könyvét. 1941 és 1943 között az Indiának sugárzott adások műsorvezetője volt a BBC-nél, majd a Tribune című lapnál lett irodalmi szerkesztő. 1943-44-ben írta meg az Állatfarm című szatíráját, amely politikai okokból csak a háború után jelenhetett meg.
1945-ben a skót partok mentén fekvő Jura szigetén telepedett le. Itt készült el 1948-ban világhíres antiutópiája, az 1984, amely azt vizsgálja, mivé lesz a rend szabadság nélkül. A könyvből stílszerűen 1984-ben film is készült. A regény fogadtatását már nem érhette meg, 1949 szeptemberében súlyosodó tüdőbajával egy londoni kórházba került, s 1950. január 21-én Londonban meghalt.
Forrás: http://multkor.hu/halalos-betegen-irta-meg-az-1984-et-george-orwell-20160121

 
--A szépség és a szörnyeteg meséje idősebb, mint Hammurapi törvényei
A világszerte mesélt, legismertebb gyermektörténetek többségének eredete mélyen a történelem homályába vész, egyáltalán nem újkeletűek, portugál és brit kutatók vizsgálatai szerint pedig több ezer évesek. A legújabb elemzés szerint a szépség és a szörnyeteg meséje több mint négyezer éves, tehát már akkor mesélték egymásnak a bronzkoriak, amikor még az üveget fel sem fedezték. A történet akkortájt keletkezett, amikor Krétában felépültek az első minószi paloták.
A kutatókat régóta lenyűgözi, milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz a különböző kultúrák szájról-szájra szálló meséi. A történelmi-földrajzi irányzat úgy véli, a hasonló történetek nemzetközi típusokba sorolhatók, és az egyes csoportok visszavezethetők egy közös, ősi, eredeti meséig. Durhami és lisszaboni kutatók (antropológusok, néprajzkutatók, biológusok) olyan matematikai modellt – filogenetikai analízist – használtak az egyes mesék vizsgálatakor, amellyel korábban a fajok eredetét és kialakulását tanulmányozták. Az eredmények szerint a legtöbb gyermekmese a bronzkorból származik. A szépség és a szörnyeteg, a Piroska és a farkas vagy éppen a Csipkerózsika meséjének újabb variációit a 16–17. században jegyezték le először (a Piroska és a farkas középkori változata lényegesen eltér a mostanitól), a mai kor embere főként a Grimm-testvérek által a 19. században lejegyzett változatát ismeri. A híres mesegyűjtők már azon az állásponton voltak, hogy a mesék az indoeurópai nyelvcsalád születése táján keletkeztek, ám később a szakemberek úgy vélték, hogy a jobban belegondolva horrorfilmekbe beleillő, különösen véres és erőszakos történetek jóval fiatalabbak, ám a kora újkor első évszázadainál, amikor – akkori tudomásuk szerint – első ízben vetették papírra őket, minden bizonnyal idősebbek.
A Durham Egyetem antropológusa, Jamie Tehrani, a Lisszaboni Egyetem folkloristájával, Sara Graca Da Silvával együtt dolgozva, a Wilhelm Grimm által papírra vetett sorokat vette alapul. „Néhány történet eredete évezredekkel megelőzi lejegyzésnek idejét, sőt, a klasszikus mitológiánál, de még az írásbeliség kezdeteinél is idősebb” – magyarázta Da Silva. Elárulta: néhány mese egyes elemeit az újabb elemzések szerint már a görög és latin nyelvű szövegekben is megtalálták, ám az eredetük ezt az időszakot is megelőzi.
Forrás: http://multkor.hu/a-szepseg-es-a-szornyeteg-meseje-idosebb-mint-hammurapi

 
–Jostein Gaarder lesz a 2016-os budapesti könyvfesztivál díszvendége
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál honlapján jelentették be, hogy az idén Jostein Gaarder norvég író lesz a díszvendége a fesztiválnak. A szerző Sofie világa című művével, annak megjelenése után azonnal nemzetközi sikereket ért el, többek között a Der Spiegel német hetilap listájának élére került, majd otthagyta tanári pályáját, és írói, filozófiai munkájának szentelte életét. Több kötete olvasható magyarul, többek között A kártya titka, A történetárus, A narancsos lány és a Vita Brevis. Nemcsak szépirodalmi munkásságáról ismert, de teológiai, filozófiai és gyermekkönyv-szerzőként is termékeny írónak számít.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/jostein-gaarder-lesz-a-2016-os-konyvfesztival-diszvendege

 

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (2)

.

__,_._,___


_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update