ReMeK-e-hírlevél
9. évf., 2014/8. szám                               ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.
 

TARTALOM
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Új honlap segíti a gyermekek tudatos internetezését
PÁLYÁZAT
--Barabási László-ösztöndíj romániai magyar diákok számára
--Hon a hazában
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
KITEKINTŐ
--Megvan az OSZK új igazgatója?
--Cseri Miklós az EMMI új, kultúráért felelős helyettes államtitkára
HAZAI
--Sok újdonsággal jelentkezik a székelyudvarhelyi könyvtár
--Tanácskozás a romániai magyar gyűjtőkönyvtárról
--Nemzeti örökséggé nyilvánítják a Teleki-Bolyai Könyvtár köteteit
--Cseh Tibor-emlékkönyvtárat avattak Csernátonban
--Illemtanórák a Szatmár Megyei Könyvtárban
--Ismét könyvbemutatóval indult a Kisiratosi Napok
--Új székhely kell a Szatmár Megyei Könyvtárnak
ÉVFORDULÓ
--Székelyföld: túl a kétszázadikon
--Jubileumi, századik Szövétnek
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Frank M. Robinson amerikai sci-fi író
--Elhunyt Nadine Gordimer Nobel-díjas dél-afrikai író
--Meghalt Papp Kincses Emese irodalomtörténész, író, egyetemi oktató
--Elhunyt Borbándi Gyula író, történész
--Elhunyt Dobos László szlovákiai magyar író, politikus
DÍJAK
--Kriterion Koszorúval tüntették ki Barabási Albert Lászlót
--Alternatív irodalmi Nobelt kapott Krasznahorkai László
AJÁNLÓ
--Két újabb digitalizált kiadvány a jubiláló MEK-ben és EPA-ban
--Sóvidéki értéktár
--Kötetben Páll Lajos néhai korondi költő gyermekversei
--10 tuti könyv nyaraláshoz
--Vakációs könyvajánló- Az olvasás a legkiválóbb szórakozás
--Élő Székelyföld Füzetek sorozat indult
--Kiadják a Nobel-díjas Jose Saramago befejezetlen könyvét
MOZAIK
--Múzeum lesz George Orwell szülőházából
--A nyomtatott könyvekért kampányol James Patterson
--Panoptikumba kerül a legendás író
--Élete a játék
--Egy könyv illata
--A könyv, amelyért egymillió fontot adtak
--54 év után került vissza a könyvtárba minden idők legnépszerűbb szextankönyve


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Új honlap segíti a gyermekek tudatos internetezését
Az Otthonaneten.hu címen már elérhető az a honlap, amely a tudatos és biztonságos internetezéshez nyújt segítséget a gyermekeknek. Az oldal fő támogatója, az UPC arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az internetszolgáltatók honlapjáról letölthető díjmentes szűrőszoftverek mellett egy új weboldal is segít a gyermekeket megtanítani arra, hogyan kerüljék el a veszélyeket az interneten és hogyan fedezzék fel annak valódi értékét. Az oldalon megtalálható a gyermekbarát honlapok listája, egy rovat a kezdő internetezőket, vagyis az 5–6 éveseket segíti, de információkhoz jutnak a 8–12 évesek és a szülők is.
Forrás: http://www.hirado.hu/2014/07/01/uj-honlap-segiti-a-gyerekek-tudatos-internetezeset/

 
PÁLYÁZAT

--Barabási László-ösztöndíj romániai magyar diákok számára
Újra megpályázható a Pillangó Alapítvány Barabási László-ösztöndíja erdélyi magyar diákok számára, anyanyelven való felsőfokú tanulmányaik támogatására. A pályázat beadási határideje 2014. augusztus 15., péntek, 23.59 óra.
A pályázati felhívás az űrlappal együtt az alábbi linkről tölthető le: Barabási László-ösztöndíj – Pályázati felhívás és adatlap
Forrás: http://pillangofoundation.hu/osztondijak/


--Hon a hazában
A Liget folyóirat következő tematikus számának ez a hívó kifejezése. A témához bárhogyan kapcsolódó, tetszőleges formában és hangnemben alkotott, a folyóirat terjedelmi lehetőségeinek figyelembevételével készült műveket várnak, kizárólag postai úton, a szerkesztőség címére: Liget, 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4.
A tematikus számmal egyidőben jelenik meg (korábbi hasonló kötetek, a Verses öröknaptár, a Vigyél át, révészem, a Fénycsóva lobbant és a Testet ölt mintájára) Hon a hazában címmel a folyóirat új antológiája, amelyben a már nem élő magyar költők és festők alkotásai és a kortárs irodalmárok alkotásai mutatják be a szülőföld szeretetét, a honi tájak, a főváros szépségét és kopárságát, a magyar történelem fontos eseményeit és szereplőit, kitaszítottságot, üldözöttséget, emigrációt és honvágyat, a hazatalálás sóvárgását.
Postára adási határidő: 2014. szeptember 5.
A teljes felhívás itt olvasható: http://ligetmuhely.blog.hu/2014/07/13/palyazat_hon_a_hazaban


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Fényesen világított a Csodalámpa
A Bod Péter Megyei Könyvtár újabb olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást szervezett, Csodalámpa Olvasóklub címmel, 3–4. osztályosoknak 2014. július 7–11. között. Az Olvasóklub foglalkozásainak koncepcióját elkészítette, azokat levezette Hollanda Andrea, Balázs Orsolya és Nagy Tímea, a könyvtár munkatársai.
Az olvasóklubban Tasnádi István A kőmajmok háza című regényét olvasták el. A két idősíkban játszódó regény lehetővé tette, hogy elbeszélgessenek az 1980-as évekről, a részt vevők szüleinek gyermekkoráról.
Az olvasóklub foglalkozásait kiállítással zárták, amelynek a részt vevő diákok az Időről-időre címet adták, és amelynek keretében különböző, a ’80-as évekből származó játékokat, iskolai eszközöket, akkor használatos pénzeket és pionír-kellékeket állítottak ki. Minden csapat kollázst is készített újságkivágásokból, fényképekből, hasonló anyagokból, a harminc évvel ezelőtti korszakot összehasonlítva mai életükkel.
Szóba került a regény kapcsán emellett A csillagok háborúja, Szent György, Farkas Bertalan és a foci is. Utolsó nap a teljes könyvtárépületet átfogó, kalandos vetélkedőn is részt vettek a gyermekek.
Minden reggel közös énekléssel indult, majd ismerkedő és csapatépítő játékok következtek. A napi foglalkozássor ritmikus részében taps és babzsák segítségével verseket tanultak.
A nap zárásaképpen egy-egy történetet hallgathattak meg a diákok Timo Parvella Miú és Vau című mesekönyvéből.
Azon túl, hogy jól szórakoztak a résztvevők, öt napon át igényes szépirodalmi szövegekkel találkoztak, játékos szövegértési feladatokat oldottak meg, verseket tanultak, megtapasztalták, milyen kiscsoportban dolgozni, egymásra figyelni, néha engedni másoknak, máskor erősnek lenni és kitartani saját igazuk mellett. Mindezt olyan környezetben, amely teljes mértékben elfogadó, nem minősít, nem értékel, de megmutat egy másik világot, amelyben a fantázia és a gondolkozás segítségével mindig megoldhatók a feladatok és a problémák.
Forrás: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.739403909431112.1073741841.236481853
Dózsára emlékeztek
Dózsa Györgyre emlékeztek az általa vezetett parasztháború végzetes kimenetelének napján, 2014. július 15-én este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. Az egybegyűlteket a szervező MERT Egyesület elnöke, Nagy Gábor köszöntötte, majd Pál-Antal Sándor történész, az MTA külső tagja beszélt Dózsáról.
Elmondta, Dózsa György székely lófő családból származott, de nem a székely, hanem a magyar történelem nagy alakja. Születési helyét mai napig nem sikerült tisztázni, a marosszéki Makfalva és a háromszéki Dálnok is magáénak vallja, ám utóbbi településen inkább éltetik ennek hagyományát. Katonai pályára lépett, az 1513-as nándorfehérvári csatában lovaskapitány, 1514 februárjában legyőzte a szendrei szpáhik vezérét, s hős tettéért a király kitüntette. A Bakócz Tamás által meghirdetett törökellenes háború keresztes hadainak vezérévé nevezték ki. A parancs visszavonása után a főnemesség ellen indult seregével. 1514. július 15-én Szapolyai János erdélyi vajda leverte seregét, őt magát fogságba ejtette, később Temesvár falai alatt kegyetlenül kivégeztette. Pál-Antal Sándor felelevenítette a Dózsához kötődő hagyományokat, bemutatott a kivégzését ábrázoló rajzokból, végül leszögezte, ideje lenne születésének pontos körülményeit feltárni, és a magyar történelemben betöltött szerepéről elfogadható, közös álláspontra jutni. Az emlékesten közreműködött Gazda Zoltán, aki Ady Endre Dózsa György unokája című versét mondta el, bejátszották a vezér kivégzésének jelenetét Kósa Ferenc 1970-ben készült, Ítélet című filmjéből. Az est végén Pál-Antal Sándor bemutatta A székelyek földje és népe című, a Mentor Kiadónál tavaly megjelent tanulmánykötetét.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/72075/dozsara_emlekeztek
Irodalom és művészet „fészeklakói”
A tavalyi hasonló rendezvény folytatásaképpen, hagyományteremtő szándékkal, 2014. július 16–20. között újabb olvasó- és kézműves tábor színhelye volt a csernátoni Haszmann Pál Múzeum. A rendezvényt a házigazda intézmény a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezte.
Huszonhárom háromszéki V–VIII. osztályos diák (akik a május–júniusban lezajlott, az említett két intézmény által szervezett Fészeklakó történetek vetélkedőn érdemelték ki a részvételt) és három kísérő pedagógus volt jelen a táborban, a szervező intézmények képviselőinek és meghívottaknak a társaságában. Az olvasótábori tevékenységeket Gombos Péter kaposvári egyetemi tanár, a Magyar Olvasástársaság elnöke, a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom kutatója, valamint Gombosné Szabó Sára könyvtáros, a Kaposvári Egyetemi Könyvtár munkatársa irányította, a kézműves műhelyfoglalkozásokat pedig a múzeum munkatársai, Dimény-Haszmann Orsolya (nemezelés), Haszmann Gabriella (bútorfestés) és Haszmann László (fafaragás). A tábori lappal kapcsolatos munkában Dimény-Haszmann Árpád, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője adott eligazítást a résztvevőknek. A tábornyitót követő játékos csapatépítő foglalkozást Müller Henrietta vezette.
Az olvasótábori munka során a diákok többek között Arany János, Beck Zoltán, Kányádi Sándor, Lázár Ervin, Vámos Miklós, Weöres Sándor egyes írásait értelmezték, gondolták tovább, részben dramatizálva azokat, illetve a mai gyermek- és ifjúsági irodalmi vonulatba illeszkedő, magyar és külhoni szerzők által írt könyveket választottak tábori olvasmányként, majd bemutatták azokat a rendezvény zárószakaszában. Nagy sikere volt a Gombos Péter által indítványozott Dobj el mindent és olvass! akciónak is, amelynek lényege, hogy a nap bizonyos szakában, jelzésre, meghatározott ideig fel kellett hagyni minden egyéb teendővel és elmerülni egy-egy könyvbe az épp aktuális tartózkodási helyen. Az olvasmányokat és szövegvizsgálatot jól kiegészítették az esténként vetített filmek.
A délutáni órákban minden nap irodalmár és zenész meghívottak érkeztek a táborba. Csütörtökön Tinca Teddy sepsiszentgyörgyi gitáros és zenésztársai, Módi István-Hunor és Ticuşan János tartott műhelyfoglalkozást Zenenyelvezetek címmel, amelynek során blues-ritmusok mentén követhették nyomon a résztvevők, hogyan épül a dal kotta nélkül, hogyan születik történet néhány, találomra kiválasztott szóból, és hogyan „beszélhető el”, elektromos gitár, szájharmonika és ütőhangszerek segítségével. A diákok saját készítésű, kartongurigákból, pingpong-labdákból és nemezből összeállított, rizzsel, gabonával töltött zörgőkkel, csörgőkkel vettek részt az interaktív foglalkozáson, maguk is „ritmustanoncokká”, a zenészek segítőtársává válva a foglalkozás idejére.
Pénteken előbb Sántha Attila költő látogatott el a táborba, akivel Razglednicák című, tavaly megjelent verseskötete kapcsán arról alakult ki beszélgetés főként, hogy a családtörténetek hogyan vonulnak versbe, hogyan találkoznak a költészettel az elődök élettapasztalatának sokszor elmesélt kivonatai, mi lehet a szerepük a mindennapi életben, a generációk kapcsolódásában a déd- és nagyszülők, szülők, rokonok által elmesélt rég(ebb)i történéseknek.
Aznap estefelé Márk Attila gitárművész nyújtott bő órányi ízelítőt általa megzenésített versekből, Áprily Lajos, Dsida Jenő, József Attila, Kányádi Sándor, Páll Lajos, Romhányi József, Szilágyi Domokos alkotásaiból, helyenként a közönséget is dalra invitálva, illetve betekintést nyújtva zeneszerzői, előadói műhelyébe.
Szombaton délelőtt a táborozók Ika-vári túrára kerekedtek fel Köllő Zsolt irányításával, természetismereti tudnivalókkal is gazdagodva az út során. Délután könyvbemutatón vettek részt, a Csernátonhoz és a vendéglátó múzeum működtetőihez több szállal kötődő, pályája során a világ több táján élő és dolgozó, az Amerikai Egyesült Államokban elhunyt Cseh Tibor írásaiból összeállított, néhány nappal korábban Magyarországon megjelent emlékkötetet ismerve meg.
A tábor létrejöttét, fő támogatókként, pályázati úton, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap segítette, támogatóként pedig a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség és Bertis üzletlánc, valamint a bukaresti Valvis Holding járult hozzá ahhoz, hogy a táborlakók jól érezzék magukat.
Bővebb beszámoló és fotókhoz link itt található: http://tinyurl.com/qa7bs6z

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Lapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből - kiállítás és digitális archívum
2014. július 7-től egész hónapban megtekinthették az érdeklődők a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében az ... Ami csak a miénk volt címmel nyílt kiállítást, amely a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetét idézte fel. Már az első nap délelőttjén sokan voltak kíváncsiak a múltidéző kiállításra, folyamatosan érkeztek látogatók a könyvtárba.
'Idén először a Kájoni János Megyei Könyvtár is kiveszi részét a programsorozatból. Napjainktól egészen 1979-ig visszamenően 418, a régizene-fesztivállal kapcsolatos, a helyi sajtóban megjelent cikket digitalizált a könyvtár két munkatársa, Vitos Mária és Vitos Zsófia. Munkájuknak köszönhetően akár kutatómunkát is végezhetünk a könyvtárban.' - ismertette a fesztiválhoz kapcsolódó idei érdekességeket Ferencz Angéla, a fesztivál főszervezőjének, a Hargita Megyei Kulturális Központnak a vezetője. A fesztivál 34 éves történetét régi és újabb plakátok, szórólapok, műsorfüzetek és más dokumentumok, valamint emléktárgyak által felidéző kiállítás látványtervét János Éva könyvtáros készítette el.
Lapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből címmel kivetítve szemlélhették a látogatók azt a digitális összeállítást, amely a csíkszeredai sajtóban az eltelt évtizedek alatt megjelent újságcikkek, méltatások, interjúk, fotográfiák tükrében nyújt ízelítőt a fesztivál történetéből.
A digitalizált sajtócikkek szövegében keresni is lehet, ez nagymértékben segítheti a jövőben a fesztivál történetével foglalkozó szakemberek kutatómunkáját. Az érdeklődők számára a digitális archívum CD-formátumban lesz elérhető a továbbiakban a megyei könyvtárban.
A kiállítás sajtóvisszhangja: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/31797-egy-het-mulva-kezdodik-a-csikszeredai-regizene-fesztival
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/digitalis-archivum-a-regizene-fesztivalrol
http://www.kronika.ro/kultura/harmincnegy-ev-regizene
http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=493
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/151/a-csikszeredai-regizene-fesztival-tortenetet-idezo-kiallitas-egesz-juliusban-megtekintheto

 
KITEKINTŐ

--Megvan az OSZK új igazgatója?
Tüske László egyetemi tanár lehet az Országos Széchényi Könyvtár új igazgatója, az Atv.hu 2014. július 4-én közölt információja szerint. A portál úgy értesült, hogy az új igazgató mandátuma 2014. július 21-től érvényes, bár a könyvtár a nyár folyamán zárva tart.
Tüske László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem arab- és iszlámkutató tanára, Kelet-kutató, az Orientalisztikai Tudományos Bizottság tagja; szakterülete az arab irodalom.
Forrás: http://mno.hu/grund/megvan-az-oszk-uj-igazgatoja-1235726

 
--Cseri Miklós az EMMI új, kultúráért felelős helyettes államtitkára
Dr. Cseri Miklós 2014. július 15-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának új, helyettes államtitkára. A szakember, aki kinevezése előtt csaknem húsz éven át a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója volt, új beosztásában az államtitkárság szakmai munkájáért felel majd.
Cseri Miklós 1957-ben, Miskolcon született. A sárospataki Rákóczi Gimnázium után Debrecenben tanult a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-néprajz szakán. 1984-ben egyetemi doktorátusi, 1995-ben PhD fokozatot nyert, 2010 óta címzetes egyetemi tanár.
Pályafutását a miskolci Herman Ottó Múzeumban kezdte 1987-ben, innen került a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz, ahol muzeológusként, tudományos titkárként, főigazgató-helyettesként, 1994-óta pedig főigazgatóként dolgozott.
Tucatnyi szakmai és civil szervezet, köztük Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága és Szellemi Kulturális Örökségvédelmi Szakbizottsága, az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége (AEOM), Magyar Néprajzi Társaság Választmánya, az MTA Néprajzi Szakbizottsága, valamint a Magyarországi Tájházak Szövetségének tagja. Több önálló kötet, valamint több mint száz cikk és tanulmány szerzője.
Munkásságát többek között Jankó János-díjjal (1991), Móra Ferenc-díjjal (2002), a Belga Királyi Lovagrend Tiszti Keresztjével (2003), 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2011-ben Pro Turismo Díjjal ismerték el.
Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kulturaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/cseri-miklos-az-emmi-uj-kulturaert-felelos-helyettes-allamtitkara

 
HAZAI

--Sok újdonsággal jelentkezik a székelyudvarhelyi könyvtár
Új könyveket vásároltak, nyári időszámításra váltottak, és számos programot szerveznek az elkövetkező időszakban is – számoltak be a vezetők a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnál.
A polgármesteri hivatalnál elnyert pályázatoknak köszönhetően összesen 8000 lejt költhettek új kötetek beszerzésére, gyermek- és ifjúsági könyveket vásároltak az összeg felére, a többit főleg szakkönyvekre, pedagógiai, egészségügyi, informatikai ismeretterjesztő kiadványokra fordították – sorolta Szőcs Endre, az intézmény igazgatója.
Egy másik nyertes pályázatnak, illetve a támogatói kártyákból befolyt összegnek köszönhetően tovább szépítik a könyvtárat: még a nyáron az egészségesebb ülést biztosító, ergonomikus székeket, olvasólámpákat vásárolnak, később speciális nagyítókat is elhelyeznek az olvasóteremben. A  kórházi „kirendeltséget" is igyekszenek fejleszteni. A vakáció idején 9–17 óra között tart nyitva a könyvtár és szünetel a Szabó Károly által vezetett Filmklub, ám számos programot kínálnak a nyári hónapokban is.
Rendkívüli filmvetítések, kiállítások mellett idén is megrendezik a Nyitott könyvek éjszakáját, augusztus 15-én érdekes programokkal várják majd olvasóikat. Szeptember 1–5. között pedig Pálpatakán olvasótábort rendeznek, amelynek központi témája Tompa László életműve.
A húszfős ingyenes táborba minden iskola küldhetett egy-egy diákot, azonkívül a könyvtár hívott meg fiatalokat a hűséges olvasók közül. A tábor ugyancsak a polgármesteri hivatalnál elnyert pályázati pénzből valósul meg. A székelyudvarhelyi könyvtárnak mintegy 5000 állandó olvasója van.
Rossz hír azonban, hogy a dead drop-ot nemrég már másodszor törték ki a könyvtár falából, nem tudni, mi okból...
Forrás: http://uh.ro/kultura/alter/18273-megint-kitortek-a-konyvtarbol-egy-darabot
http://erdely.ma/kultura.php?id=168151

 
--Tanácskozás a romániai magyar gyűjtőkönyvtárról
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsa (KAT), illetve Kovászna Megye Tanácsa (KMT) szervezésében, 2014. július 4-én a könyvtár olvasótermében tanácskozott több szakember az ország különböző régióiból és Budapestről, a Romániai magyar kiadványok (könyvtári dokumentumok) egységes gyűjtésének elméleti és gyakorlati kérdései című szakmai megbeszélésen.
Az egyeztetés központi témáját annak megvitatása képezte, hogy miképpen tervezhető meg és működtethető hatékonyan, eredményesen a gyűjtőkönyvtári szerep és munka, amelyet könyvtárunk felvállal a romániai magyar kiadványok tekintetében. A kezdeményezés nem előzmény nélküli: már korábbról is kiemelt figyelemmel kísérik a romániai magyar kiadványok megjelenését, beszerzését. A most tervezett program célja ennek nyomán az 1990. január elseje után Romániában megjelent magyar nyelvű kiadványok teljes körű gyűjtése, rendszerezése és kutathatóvá tétele.
A terv megvalósításához megvan a politikai akarat és a támogató önkormányzati erőforrás – biztosította a résztvevőket Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki biztató szavaiban a megfelelő „szakmai háló” létének fontosságáról beszélt, és kijelentette: „A megerősödött Székelyföld kész összerdélyi hatáskörű feladatokat vállalni. Ennek jegyében hoztuk létre az 1945. utáni képzőművészeti alkotások összegyűjtését célzó Erdélyi Művészeti Központot, és ennek alapján karoltuk fel a gyűjtőkönyvtárat is.”
Székely István, az RMDSZ társadalomszervezési főtitkár-helyettese, a KAT elnöke – a közpénzből finanszírozható, magyar többségű döntési kompetenciák felől közelítve meg a kérdést – hangsúlyozta, hogy ebben a projektben a KAT „transzmissziós szíjként” kíván részt venni. Felvázolta a gyűjtőkönyvtár létrehozásának több évre visszamenő kísérleteit, amelyekből nyilvánvalóvá vált, hogy civil struktúrán keresztül nem valósítható meg az összerdélyi célokat kitűző kezdeményezés. „Két szempontot kell a gyűjtőkönyvtár alapításakor figyelembe vennünk: hol tudunk a programunk mellé stabil magyar többségű döntési kompetenciát rendelni, és melyik az a struktúra, ahol biztosítható a közpénzek irányából történő finanszírozás. Egyértelmű, hogy ezek a feltételek jelenleg Székelyföldön adottak, elképzeléseink szerint az összerdélyi gyűjtőkönyvtár a Bod Péter Megyei Könyvtár részlegeként működne ” – hangsúlyozta, kiemelve azt is: ez a törekvés csak abban az esetben valósítható meg, ha régiótól függetlenül a könyvtárszakma minden egyes képviselője magáénak érzi és cselekvően támogatja.
Kiss Jenő, a házigazda könyvtár nyugállományú igazgatója, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének tiszteletbeli elnöke a múltbeli kezdeményezéseket és a mai gyakorlatot elemezve életszerűnek nyilvánította az elképzelést, egy új könyvtári és kötelespéldány-törvénytervezet kidolgozását sürgetve, későbbi hozzászólásaiban pedig a témára vonatkozó korábbi tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel.
Szonda Szabolcs, a házigazda könyvtár igazgatója elmondta: „Könyvtárunk évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít az említett kiadványok beszerzésére, de kétségtelen, hogy a kilencvenes évek elején a könyvtári dokumentumokat, a megtapasztalt robbanásszerű bővülés következtében a teljesség igényével senki sem gyűjtötte. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) segítségével elkészítettük, majd közzétettük az ismert könyvek hiányjegyzékét, amelyhez bárki hozzáférhet és tudomásában lévő kiadványokkal bővítheti.” Utalt a kezdeti nehézségekre és bizonytalanságokra („mozgó szerelvényre szállunk fel ezzel”), majd a szakaszos fejlesztés mikéntjéről beszélt, és a találkozó apropóján a nyílt párbeszéd és az együttműködés fontosságát emelte ki.
Csergő-Benedek Antal könyvtáros, a könyvtárban a projekt vonatkozásában létrehozott munkacsoport tagja a hasonló nemzetközi, kisebbségi tapasztalatokról beszélt, párhuzamokat keresve a hazai és nemzetközi gyakorlatban.
Hollanda Éva-Andrea olvasószolgálati vezető vitaindítóként a majdani megnevezésről, a gyűjtőköri vonatkozásokról, a tervezet fizikai és virtuális kérdésköréről és szervezési kérdésekről beszélt. Ezt követően a könyvtár honlapját is korábban elkészítő Módi István-Hunor bemutatta a BPMK honlapján épülő gyűjtőkönyvtári keresőrendszer szerkezetét és további fejlesztésének lehetőségeit, a tanácskozás résztvevőitől várt javaslatok alapján.
A tanácskozáson jelenlévő Juhász András, az Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztályának főkönyvtárosa teljes támogatásáról biztosította a kezdeményezőket, az izolacionizmusból történő kilépésre buzdítva, majd az OSZK-ban nyert tapasztalataiból kölcsönzött a megvalósítást elősegítő ötleteket. „Egy tekintélyes mennyiségű, Magyarországon megjelent, de erdélyi témát feldolgozó kiadványt gyűjtöttem be, amelyet nemzetközi csere nyomán felajánlok a gyűjtőkönyvtárnak” – hangsúlyozta a magyarországi szakember, majd hozzátette: „kiemelt figyelmet kell fordítani a nagyobb közönségnek szóló könyvek és folyóiratok digitalizálására.”
Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár aligazgatója a partiumi tapasztalatok alapján fűzött hozzá érdekes, hasznos és hatékony vitát gerjesztő meglátásokat, véleményeket az addig elhangzottakhoz, majd összegezve elmondta: „Az ötlethez adott egy politikai akarat, valamint egy helyi tanácsi határozat, amely a program mellé pénzforrásokat is rendel. Ugyanakkor a könyvtári törvény a leendő gyűjtemény létrehozását nem akadályozza, hiszen a Kovászna megyei könyvtár belső ügye, hogy a gyűjteményét milyen irányba gyarapítja, tehát technikai akadályok nincsenek. A legfontosabb egy jól meghatározott tevékenységi terv kidolgozása, amelynek első mozzanata a megyei könyvtárak adatbázisai által a hiánylista kiegészítése kell hogy legyen.”
A kibontakozó vita (ötletbörze) során a feladat nagysága, a hozzáállás felelősségteljessége, a részletkérdések finomításának szükségessége kapott hangsúlyt és megerősítést. Elhangzott többek között: fontos lenne figyelni akár teljes hagyatékok fogadására, ilyen felajánlások megtételét szorgalmazva; érdemes lenne nemzetközi szintű cseretevékenységbe kezdeni a megfelelő kiadványok tekintetében; minél pontosabban meghatározott gyűjtőköri szabályzatra van szükség a kezdeti szakaszban már, ebben helyet kell kapniuk a digitális kiadványoknak is (például nyomtatott periodikák és azok internetes változatai, amelyek sokszor eltérő tartalmat kínálnak előbbiekhez képest); a vonatkozó adatbázis építésébe bevonni a megyei könyvtáraknak az illető régiókban működő kiadókra és azok kiadványaira vonatkozó nyilvántartásait és fölöspéldány-jegyzékeit stb.
(Az rmdsz.ro tájékoztatója és Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára könyvtárőrének összegzése nyomán)
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/256_consfatuire_despre_rolul_de_biblioteca_colectoare/
http://www.3szek.ro/load/cikk/71833/hianyzo_kiadvanyok_
http://kafe.hhrf.org/?p=32554

 
--Nemzeti örökséggé nyilvánítják a Teleki-Bolyai Könyvtár köteteit
Kiutalták a pénzt a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár köteteinek nemzeti örökséggé nyilvánításához szükséges szakértői vizsgálatok és leltározások elvégzéséhez. Így előznék meg, hogy újabb könyvek tűnjenek el a Teleki Tékából – jelentette be 2014. július 18-án Ciprian Dobre, a Maros megyei tanács elnöke. Hangsúlyozta: a nemzeti örökségnek nyilvánított kötetekhez senki nem férhet hozzá a kulturális minisztérium engedélye nélkül. A tanácselnök elmondta, a pénz kiutalásáról azt követően döntöttek, hogy egy 2010-es leltár során kiderült: 538 rendkívül értékes könyv, kiadvány tűnt el az intézmény állományából.
Forrás: http://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/nemzeti_oroksegge_nyilvanitjak_a_teleki_bolyai_konyvtar_koteteit.html

 
--Cseh Tibor-emlékkönyvtárat avattak Csernátonban
Kettős esemény színhelye volt 2014. július 19-én az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum: bemutatták Cseh Tibor Csernátontól a Reménység taváig. Válogatott írások című posztumusz könyvét, és jelképesen felavatták a mintegy kétezer kötetes Cseh Tibor Emlékkönyvtárat. Mindkét rendezvény házigazdája D. Haszmann Orsolya muzeológus volt. A közönség zömét az éppen zajló olvasótábor résztvevői jelentették, de a helybeliek mellett Kézdivásárhelyről is érkeztek érdeklődők.
A terjedelmes, szép kivitelezésű kötetet és Cseh Tibor életpályáját Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár és az ötéves kora óta az Amerikai Egyesült Államokban élő Ludányi András politológus professzor, a könyv szerkesztője ismertette. A könyv előszavát Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke jegyzi.
Cseh Tibor Alsócsernátonban született 1925. február 27-én. 1949 júliusában egy kivándorlóhajón Brazíliába érkezett, ahol felkereste Gábor Annát, aki az amerikai cserkészmozgalomban tevékenykedett. 1950-ben feleségül vette. 1951-ben egy brazil ügyvéddel megalapította az Agroquim talajkutató és talajtérképező vállalatot. Később egy műanyaggyárba került, és elkezdődött vándoréletük: New Jersey, Mexikó, Argentína állomáshelyeken dolgozott. 1968-ban vették meg New Jersey-ben a házukat, ahol megállapodtak. Szülőföldjét soha nem feledte. Egész életét annak szentelte, hogy az emigrációban élők és azok leszármazottai megőrizzék anyanyelvüket: megszervezte a cserkészmozgalmat, előadásokat tartott, tiltakozott, ha szükségét érezte, szervezett, kiutaztatott a történelmi Magyarország területéről költőket, írókat Amerikába. Számos előadást tartott a New York-i Magyar Házban. Alapító tagja volt a Magyar Baráti Közösségnek. Évekig szerkesztette az Itt-Ott folyóiratot. 1984-ben ment nyugdíjba, és 2004-ben bekövetkezett haláláig életét a közösségi munkának szentelte. Közben átvette a Transsylvania folyóirat szerkesztését is. Munkája elismeréséül számos díjban, kitüntetésben részesült. Hamvait, végakaratához híven, 2005 óta az alsócsernátoni temető őrzi. Özvegye, Cseh Gábor Anna az elhunyt egyik utolsó kérésének tett eleget, amikor értékes könyvtárának jelentős részét – elsősorban magyar nyelvű irodalmi és néprajzi könyveit – hazaküldte 2013-ban Csernátonba, átadva további gondozásra a Haszmann Pál Közművelődési Egyesületnek. A mintegy kétezer kötet negyvenöt dobozban érkezett meg múlt év decemberében, és a népfőiskola műhelyében kapott helyet. A könyvállományt hozzáférhetővé teszik az olvasóközönség számára, és – akárcsak a Sylvester Lajos Községi Könyvtár – az itteni közösséget fogja szolgálni. Nagyon sok közöttük a dedikált példány.
A könyvbemutatót követően dedikálás és kötetlen beszélgetés következett, majd jelképesen felavatták a Cseh Tibor Emlékkönyvtárat. A könyvtáravatón jelen volt a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, Szonda Szabolcs is, aki úgy fogalmazott az egybegyűlteknek: „Egy egészen különleges helyen egy egészen különleges könyvtár létesült, ami újabb vonzpontját képezi ennek a kínálatokban gazdag intézménynek.”
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/72211/cseh_tibor_hazatert_ujabb_konyvtarat_avattak_alsocsernatonban
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/57531-Magyar-kincs-lett-belle.html

 
--Illemtanórák a Szatmár Megyei Könyvtárban
A Szatmár Megyei Könyvtár Decebal (Várdomb) utcai intézményében a nyári szünidőben gyermekeknek és ifjaknak szerveznek illemtanórákat. A foglalkozások július 24-én kezdődtek, és szeptember 4-ig minden hét csütörtökjén 10,30 és 12 óra között a könyvtár első emeleti multimédia termében várják az érdeklődőket, tudtuk meg Paula Horotan könyvtárostól. A nyári szünidőben gyakran problémát jelent a szülőknek az, hogy tartalmas időtöltést találjanak gyermekük számára. Ez a projekt épp ebben szeretne segítségére lenni a családoknak: a kicsik felügyelet alatt is vannak és tartalmasan töltik az időt úgy, hogy jól is érzi magát mindenki. Első alkalommal 60 gyermek vett részt a találkozón. Ez ingyenes, a könyvtár gyermekkönyv-kölcsönző részlegének munkatársai továbbra is olyan gyerkőcöket várnak, akik a közösségben való helyes viselkedést, jómodort, illemet akarnak tanulni. A hivatalos megnyitón Lacrima Camelia Istrăuan ideiglenesen kinevezett igazgató köszöntötte a gyermekeket és az őket kísérő szülőket egyaránt. Ezt követően a köszönés témakörét dolgozták fel a kicsiknek: megbeszélték azt, hogy ki köszön kinek előre, hogyan illik és hogyan nem illik fogadni a köszöntést, hogyan kell köszönni, ha rokonhoz lép be valaki, hogyan, ha idegen helyre, de kitértek arra is, hogy másképp kell üdvözölni a felnőtt családtagokat és másképp a fiatal rokonainkat. A továbbiakban a bemutatkozásról, az öltözködésről is hallhatnak, de azt is megbeszélik, hogy miért illik pontosnak lenni, hogyan kell viselkedni különböző élethelyzetekben, hogyan fejezzék ki magukat illendően szóban és írásban. Az ápoltság mellett az asztalterítésről is tanulhatnak, de a személyre szabott ajándékozás fontossága is szerepel a nyári foglalkozás témái között, amely csak román nyelven zajlik…
Forrás: http://www.frissujsag.ro/illemtanorakat-tartanak-a-konyvtarban/


--Ismét könyvbemutatóval indult a Kisiratosi Napok
A hagyományokhoz híven, 2014. július 18-án délután könyvbemutatóval kezdődött a Kisiratosi Napok tizenharmadik kiadása. A nagy kultúrotthon példásan felújított könyvtártermében Vajda Noémi elsőkötetes író, illetve Vagner Szabó János és a kisiratosi gyökerekkel rendelkező Sarusi Mihály közírók társaságában köszöntötték a szépszámú résztvevőt. Amint elhangzott, szerencsére az is hagyomány, hogy a közösség barátja, Sarusi Mihály közíró bemutatja valamelyik, Kisiratosról vagy vele kapcsolatban írt falurajzát. Külön gratuláltak Vajda Noéminek, amiért vállalta a kisiratosi gyermekjátékok egy csokorba gyűjtését, amire pályáztak is. Tavaly a virtuális könyvet már bemutatták, mert a pályázatra el kellett számolni, azóta viszont további gyermekjátékok gyűltek, ezért immár kibővülve készült el az Öregapám mesélte című kötet. Vagner Szabó János közíró tréfákkal, hangulati elemekkel megtűzdelve méltatta azt, majd a szerzők vallottak a műveikről.
Amint Vajda Noémi elmondta, belecsöppent a gyermekjátékok gyűjtésére írt pályázatba, de munka közben nagyon megszerette a gyűjtést, azt akarta, hogy a könyvben a hely szelleme is benne legyen. Mivel nem itt született, senkit nem ismert, eleinte fenyegetőnek tűntek számára a lehúzott ablakredőnyök, később azonban, a gyűjtőmunka során megismerte a redőnyök mögötti arcokat, a belső világot, ami sokkal barátságosabb a látszatnál. Éppen ezért megkérte a kisiratosiakat, hogy helybeli szemlélettel olvassák figyelmesen, javítsanak bele nyugodtan a gyűjtésbe, hogy az valóban a kisiratosi játékosságot és szellemet tükrözze. Megköszönte mindazoknak, akik segítettek a gyűjtésben, hiszen míg a virtuális bemutatásakor csupán mintegy 100 játék volt benne, a kötet ma már 249 gyermekjátékot tartalmaz.
Sarusi Mihály, számos elismeréssel kitüntetett közíró ismertette a legutóbbi falunapok óta megjelent három munkáját. Közülük a Tiszta betű címűt vallomáskötetnek tartja, amiben interjúkban elmondja, mit tart igaznak, jónak a házasságról, az otthonról, a faluról, Békéscsabáról, Kisiratosról, az életről, a munkáról, az írásról. A Kopóirat című, már tavaly megjelent kötetében a múlt rezsimben az írókra, művészekre állított besúgók, ügynökök destruktív munkáját megrázó példákkal illusztrálva tárja az olvasó elé. A Szentföldön című munka a Vagabundkorzó VII. könyve, amit 50 éve ír, de most úgy érezte, a sorozat befejező művét is meg kellett írnia. Mivel a Kárpát-medencében, de a világban is sokfelé járt, rájött, hogy a mi Szentföldünk a szülőföldünk, az a hely, ahol mindent megkaptunk az emberré váláshoz. A kötetben a Kárpát-medence számos területének a magyar világáról ír, de visszatér öregapja falujába, Mácsára, ami a Rákóczi-felkelés után kis, református magyar település volt, csakhogy a jól termő földje vonzónak bizonyult a betelepülők számára. A könyvbemutató végén a szerzők dedikálták műveiket.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/a_hibatlan_vendeglatas_sikere.php


--Új székhely kell a Szatmár Megyei Könyvtárnak
A könyvtárért a megyei önkormányzat havi 12 ezer eurós bérleti díjat fizet. A könyvtár kinőtte az ingatlant, a bérleti díj is sok, így új székházat keresnek az intézménynek.
A Szatmár Megyei Tanács 2014. július 21-i ülésén több határozattervezetet hagyott jóvá a jelen lévő 28 tanácsos. „A Szatmár Megyei Könyvtárnak új székhelyet kell találnunk a lehető legrövidebb időn belül, mivel a jelenlegi nem felel meg az előírásoknak, s területileg sem elég nagy. Több ajánlat is érkezett hozzánk épületvásárlást illetően, s azok közül kell majd kiválasztanunk a legjobbat, s azt meg kell majd vásároljuk. Jelenleg havi 12 ezer euró bérleti díjat fizetünk a Federalcoopnak a könyvtár épületéért, ha ezt a hitel törlesztésére fordítanánk, hamar leírhatnánk a költségeket” — fogalmazott Adrian Ştef tanácselnök. A Szatmár Megyei Könyvtár tulajdonában 451 476 könyv található, az állandó olvasók száma 30 994.
Forrás: http://www.frissujsag.ro/uj-szekhely-kell-a-konyvtarnak/

 
ÉVFORDULÓ

--Székelyföld: túl a kétszázadikon
1997-ben indult útjára a Székelyföld kulturális havilap. A Csíkszeredában megjelenő folyóirat századik lapszáma 2006-ban jelent meg, a közelmúltban a kétszázadik is napvilágot látott.
A 200. lapszám számára a Székelyföld-díjasokat kérte fel a szerkesztőség, hogy verset, karcolatot, naplójegyzetet, szerelmi vallomást, anekdotát, csujjogatót, reklámszöveget írjanak a Székelyföldről mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régióról. Így a lapszámban közel hatvan szerző tollából született írásokat találnak az olvasók, névsor szerint Adorjáni Pannától Zalán Tiborig, illetve Bodor Ádámtól Szőcs Gézán át Markó Béláig. A májusi, jubileumi lapszámot Budapest és Csíkszereda után Kolozsváron is bemutatták. Ez utóbbi helyszínen a kincses városban és környékén élő Székelyföld-díjasok mondták el, hogy számukra mit jelent Székelyföld, illetve mit gondolnak az ünnepi lapszámról.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=167962


--Jubileumi, századik Szövétnek
„A Szövétnek 100. száma mögött bő 16 év, egy fél emberöltő húzódik meg. És még annyi minden… és annyi ’Mindenki’! Lelkes olvasók, fáradhatatlan terjesztők, nagyvonalú támogatók, önzetlen szerzők, fotózók, szerkesztők, figyelmes lektorok és tördelők. (…) hálás vagyok, hogy valamilyen formában magamat is közéjük sorolhattam” – írja az aradi kulturális szemle jubileumi számában a folyóirat alapító szerkesztője, Réhon József.
1997 decemberében jelent meg az első szám, az aradi gyökerű, kölni és budapesti pillérű Alma Mater Alapítvány anyagi támogatásával, és biztosan nem tudott volna fennmaradni, ha a nyomdai költségeket lelkes alapítványi tagok nem tudják összehozni. Az önzetlen szerkesztők, szerzők és minden más közreműködő pedig nem honoráriumért dolgoznak, hanem azért, hogy Arad megmaradt és innen elszármazott magyarsága számára egy jó színvonalú, értékeket őrző, teremtő, dokumentumként is helytálló folyóirattal szolgáljanak, amelyet élvezettel és haszonnal forgat az olvasó.
A jubileumi szám kapcsán néhány szót a szemle szerkesztőiről.
Réhon József után a (csak képletes) szerkesztői székbe Ilona János tanár ült, s társszerkesztőként dr. Pálfy Sándor szegődött mellé egy ideig. Tőlük Ujj János vette át a karmesteri feladatokat, amelyeket most, a századik szám után, másnak ad át. „Hivatalosan” még nincs új szerkesztő – a 100. számból legalábbis csak az eddigi távozása derül ki, „jól értesült körök” azonban tudják, hogy a Szövétnek irányítását Juhász Béla tanár veszi át.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=167815
 

ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Frank M. Robinson amerikai sci-fi író
Nyolcvanhét éves korában, hosszan tartó betegség után érte a halál az amerikai sci-fi írót, a Pokoli torony című nagysikerű katasztrófafilm alapjául szolgáló regény társszerzőjét.
Robinson harcolt a második világháborúban, ezt követően kezdett írni. Mivel nem talált elég olvasóra, ismét katonának állt, és részt vett a koreai háborúban. Ezután különböző újságoknak dolgozott, többek között a Playboynak.
1956-ban írt első, Az erő című - magyarul a Galaktika folyóiratban folytatásokban megjelent - regénye nagy sikert aratott és meg is filmesítették. Több könyvet írt kollégájával, Thomas N. Scortiával közösen, többek között a The Glass Inferno című regényt, amelyből 1974-ben elkészült a Pokoli torony, Steve McQueen és Paul Newman főszereplésével.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/42373/elhunyt_frank_m_robinson


--Elhunyt Nadine Gordimer Nobel-díjas dél-afrikai író
Az apartheid-ellenes aktivistaként is ismert, kilencvenéves, Nobel-díjas írónőt otthonában, álmában érte a halál 2014. július 13-án.
Nadine Gordimer egy dél-afrikai bányászvárosban, Springsben született. Katolikus iskolába járt, de haladó szellemű anyja, aki a feketék gyermekei számára akart bölcsődét létesíteni, többnyire inkább otthon tartotta és maga tanította a lányát. Nadine sokat olvasott, kilencéves korától már maga is írt rövid történeteket. Első műve, egy gyermekeknek szóló novella 1937-ben jelent meg a johannesburgi Forum folyóiratban. A középiskola elvégzése után beiratkozott a Witwatersrandi Egyetemre, de tanulmányait nem fejezte be.
Az írónő több rangos kitüntetés birtokosa volt: 1974-ben Az őrző című regényéért megkapta a Booker-díjat, 1991-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki életművéért, 2007-ben pedig megkapta a francia Becsületrendet. Számos egyetem választotta díszdoktorává, tagja volt az angol Királyi Irodalmi Társaságnak, az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémiának, a francia Művészeti és Irodalmi Rendnek. A Nemzetközi PEN Club alelnöke volt, és egyik alapítója a Dél-Afrikai Írószövetségnek.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/42588/elhunyt_nadine_gordimer
 

--Meghalt Papp Kincses Emese irodalomtörténész, író, egyetemi oktató
Hosszas betegség után, 71 éves korában, 2014. július 20-án meghalt Papp-Kincses Emese csíkszeredai irodalomtörténész, egyetemi oktató, az erdélyi magyar közélet jeles alakja - közölte az MTI-vel a család.
Papp-Kincses Emese 1943-ban született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar–német szakán diplomázott 1965-ben. A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet. 1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke volt. Oktatói pályája során székelyföldi középiskolákban, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanított. Az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi magyar sajtóban. Közéleti szereplését az 1999-ben megjelent, Virrassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel. 2006-ban Ha meglebben a függöny címmel regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt, Fekete tükör című "látványregényét" idén júniusban mutatták be Csíkszeredában.
Átdolgozta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában Ne késsetek, harangok címmel mutattak be 1996-ban. Megkedvelvén a műfaj sajátosságait, később Árpádházi Szent Erzsébetről, Székely golgota címmel a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot, illetve rockoperát Csíkszeredában.
Az erdélyi magyar közéletben és az erdélyi magyar kultúra ápolásában betöltött szerepéért több díjat is kapott. Munkásságát 2002-ben EMKE-életműdíjjal, 2007-ben Julianus-díjjal, 2010-ben a Németh Géza Egyesület díjával, 2014 februárjában pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/32655-meghalt-papp-kincses-emese-irodalomtortenesz-iro-egyetemi-oktato


--Elhunyt Borbándi Gyula író, történész
2014. július 24-én, 95 éves korában elhunyt Borbándi Gyula Széchenyi-díjas magyar író, történész, folyóirat- és rádiós szerkesztő, a magyar ötvenhatos emigráció kiemelkedő alakja. Szintézisteremtő személyiség volt, az elfogulatlanság és a szabad szellem, a józan politikai gondolkodás, a szellemi értékek felismerője és gondozója, az igényesség és tárgyszerűség ihletett megfogalmazója. Olyanokat is közös asztalhoz, mikrofonhoz, folyóiratoldalakra, tehát az általa gondozott szellemi műhelyekbe tudott invitálni, akik egymással egyébként nehezen találtak közös nevezőt. Az elnyomatás éveiben úgy őrizte és ápolta a magyar szabadság gondolatát, hogy nem ismerte a gyűlöletet a politikai ellenfelekkel szemben, viszont a pontos fogalmazásról, a kemény kritikáról és szuverenitásáról soha nem mondott le. Minden megszólalásával, munkájával az emigráció szellemi hazatérését segítette.
1938–1942 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktorátust. 1941–1949 között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tisztviselője, közben 1942–1945 között katonai szolgálatot teljesített. 1949-ben politikai okokból menekült el Magyarországról. 1951 nyarán Münchenben telepedett le. 1951–1984 között Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1979–1984 között a magyar osztály helyettes igazgatója. 1951-ben Zürichben részt vett a Látóhatár folyóirat megindításában, 1953–1957 között a folyóirat főmunkatársa, 1957–1958 között főszerkesztője. 1958–1990 között pedig az Új Látóhatár című folyóirat felelős szerkesztője. 1970–1980 között a Hontalan Írók PEN-központjában a német nyelvterület alelnöke. 1991 óta a müncheni Ungarn-Jahrbuch szerkesztőségének tagja, 1991–2001 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottsági tagja, 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztőbizottsági tagja, 1995 óta a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja volt. Úgyszólván minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai. Kötetei nélkülözhetetlen forrásmunkák, élvezetes olvasmányok, a magyar irodalom és szellemtörténet maradandó darabjai.
Forrás: http://librarius.hu/2014/07/24/elhunyt-borbandi-gyula/

 
--Elhunyt Dobos László szlovákiai magyar író, politikus
2014. július 25-én, 84 éves korában elhunyt Dobos László szlovákiai magyar író, szerkesztő, műkritikus, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Bárka Online portálon Tőzsér Árpád író emlékezik pályatársára: „… Dobos László, a jeles író és politikus jó fél évszázadon keresztül a szlovákiai magyar irodalom és szellemiség legnagyobb formátumú szervezője, vállalkozója, a fél szlovákiai magyar irodalom munkaadója. Az ötvenes években tulajdonképpen ő szervezte meg Szlovákiában a magyar irodalmi élet intézményeit. Írószervezetet, könyvkiadót, irodalmi folyóiratot, különböző lapokat alapított és vezetett, a prágai tavasz idején a szlovák kormány tárca nélküli minisztere, amiért aztán Csehszlovákia szovjet megszállása után megkapta ‘méltó’ büntetését: a husáki időkben, azaz húsz évig megbélyegzett és űzött ember volt. 1989 után tért vissza a közéletbe, amikor is a Csemadok országos tiszteletbeli elnökévé választották, majd az Együttélés politikai mozgalom színeiben a szlovák parlament képviselője. 1989–1991 között a Magyarok Világszövetségének társelnöke, majd alelnöke. S közéleti tevékenységével párhuzamosan újra vezetője a Madách Könyvkiadónak, majd 1994-től a Madách-Posonium Kft. ügyvezető igazgatója. Az 1969 és 1989 közötti húsz évben írja meg legjobb regényeit: az Egy szál ingbent (1976) és a Hólepedőt (1979), s ebben az időben jelennek meg gazdag közírói tevékenységét összefoglaló publicisztikai gyüjteményei is.”
Forrás és teljes írás itt: http://www.barkaonline.hu/tarca/4157-dobos-laszlo-halalara

 
DÍJAK

--Kriterion Koszorúval tüntették ki Barabási Albert Lászlót
Csíkszeredában 2014. július 17-én Kriterion Koszorúval tüntették ki Barabási Albert László fizikust, egyetemi tanárt. Az Egyesült Államokban élő, hálózatkutatásai révén világhírűvé vált fizikus és egyetemi tanár ezt megelőzően a Bolyai Nyári Akadémián tartott előadást, majd július 17-én este a Kriterion házban vette át a rangos kitüntetést Hajdú Árontól, az Alapítvány ügyvezető igazgatójától. Munkásságát volt középiskolai fizikatanára, Nagy Antal méltatta.
Barabási Albert László 1967-ben született Csíkkarcfalván, középiskolai évei alatt a csíkszeredai Márton Áron gimnázium növendéke volt, majd egyetemi tanulmányait a bukaresti és a budapesti tudományegyetemeken folytatta. Tudományos fokozatot húsz esztendővel ezelőtt a Bostoni Egyetemen szerzett, majd a nagynevű számítástechnikai világcég, az IBM alkalmazta. 2007-ig az Indiana állambeli Notre Dame egyetemen tanított, jelenleg Bostonban dolgozik a Harvardon és Northeastern egyetemen, ahol az intézmény Komplex Hálózati Kutatóközpontját vezeti. A világ vezető tudományos folyóirataiban megjelent szaktanulmányai mellett jelentős figyelmet fordított a tudománynépszerűsítésre, Behálózva című kötete igazi bestseller lett, tizenöt nyelvre fordították le, Villanások – a jövő kiszámítható című munkája pedig egyaránt a humán és reál tudományok kiváló értőjének mutatja be a szerzőt.
Forrás: Székedi Ferenc, Bukaresti Rádió magyar adása, via Facebook: https://www.facebook.com/szekedi.ferenc/posts/10152572512041552

 
--Alternatív irodalmi Nobelt kapott Krasznahorkai László
Életművéért Krasznahorkai László magyarországi író kapta idén az America Award in Literature elnevezésű díjat. Utóbbit még 1994-ben alapították, azzal a céllal, hogy alternatívát nyújtsanak az irodalmi Nobel-díj mellett. Az American Award korábbi nyertesei között található Ko Un (2011), Javier Marías (2010), José Saramago (2004), Adonis (2003), Peter Handke (2002), Inger Christensen (2001), Jacques Roubaud (1999), Rafael Alberti (1998), Friederike Mayröcker (1997), Harold Pinter (1995) és Aimé Cesaire (1994).
Forrás: http://konyves.blog.hu/2014/07/24/alternativ_irodalmi_nobelt_kapott_krasznahorkai_laszlo

 
AJÁNLÓ

--Két újabb digitalizált kiadvány a jubiláló MEK-ben és EPA-ban
A Magyar Elektronikus Könyvtár fennállásának 20. és a Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis elindulásának 10. évfordulója alkalmából ünnepi előlappal jelent meg Gáspár Ferenc A Föld körül című útleírásának hat kötete, illetve az 1920–1932 között kiadott Magyar grafika folyóirat. Mindkét kiadvány digitalizálása a MEK Egyesület megbízásából az Internet Szolgáltatók Tanácsának támogatásával készült. Képanyaguk legjava a szintén az Országos Széchényi Könyvtárban működő Digitális Képarchívumban való feldolgozás után önállóan is kereshető lesz majd.
Gáspár Ferenc a Osztrák–Magyar Monarchia tengerészetének hajóorvosaként az egész világot bejárta, és élményeiről több, élvezetes stílusban megírt és gazdagon illusztrált könyvben számolt be az egzotikus tájak iránt érdeklődő korabeli olvasóközönségnek (pl. Hét év a tengeren, Negyvenezer mértföld vitorlával és gőzzel). A legteljesebb ezek közül a MEK-be most PDF és DjVu formátumban is felkerült, 1906–1908 között kiadott hatkötetes sorozat, amelyből nemcsak Dél-Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália tájait és népéletét ismerhetjük meg, hanem a vitorlás hadihajózás 19. század végén letűnt korszakát, a "tengerészet lovagkorát" is.
A Magyar Grafika, az alcíme szerint "a grafikai iparágak fejlesztését szolgáló folyóirat", a két világháború között előbb havonta, majd kéthavonta kiadott színvonalas könyvművészeti és nyomdatechnikai szaklap. Felelős szerkesztője Wanko Vilmos mesterszedő volt, szerzői és rajzolói között pedig olyan neves nyomdászokat, grafikusokat és írókat találunk, mint Kner Izidor és Kner Imre, Falk Zsigmond, Bortnyik Sándor, Kmetty János, Kassák Lajos, Benedek Marcell... Az 1932-ben megszűnt lap ugyancsak Magyar Grafika címmel 1957-ben újraindult, jelenleg a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület adja ki. Ennek a digitális változatát 2004 óta szintén archiválja az EPA.
Forrás: https://mek.oszk.hu/joomla/index.php/hirek/206-ket-ujabb-digitalizalt-kiadvany

 
--Sóvidéki értéktár
Hatodik évfolyamához érkezett a Szovátán szerkesztett, Sóvidék című kulturális folyóirat. Szolláth Hunor főszerkesztő sommás számvetéséből idézünk: „Kiadványunk tizenegy számot ért meg, minden egyes lapszámmal tovább bővítve, tágítva a Sóvidékről való tudás, kutatás, alkotás határait. Mint egy helyi értéktár fogtuk össze a különböző szakterületek terméseit, eredményeit, és igyekeztünk azt az érdeklődők, a szélesebb közönség felé is megmutatni. Kutatási projektjeinket folytattuk, új kutatásokba, felmérésekbe, gyűjtésekbe kezdtünk, és nem lesz ez másként a jövőben sem. Városunk kulturális életében aktív kezdeményező szerepet igyekszünk vállalni, könyvbemutatók, előadások, konferenciák szervezésével egyaránt. Ugyanakkor a II. Szovátai Helytörténeti Konferencia kerekasztal-beszélgetésén megfogalmazódott várostörténet, monográfia megírásában, annak koordinálásában, összefogásában is lényeges szerepet fog betölteni a Sóvidék kulturális folyóirat műhelye.”
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=168291

 
--Kötetben Páll Lajos néhai korondi költő gyermekversei
A korondi Firtos Művelődési Egylet Páll Lajos költő, festő posztumusz-kötetét jelentette meg a közelmúltban. A Kicsinéző címet viselő kiadvány gyermekverseket tartalmaz. A kis formátumú, több, mint száz oldalas könyv azokat a verseket tartalmazza, amelyeket a korondi szerző 1992 és 2012 között közölt a Hazanéző lapban, annak Kicsinéző rovata ugyanis folyamatosan ellátta olvasnivalóval a lap kisebb olvasóit.
A szülőhelyük iránt elfogult szerzőkkel gyakran megtörténik, hogy onnan mint egyik lehetséges centrumból szemlélik az univerzumot. Ily módon teljesen természetes, hogy Korond a világ közepe, s ezt Páll Lajos is így gondolta, sőt le is írja ezt ebben a könyvben (Itt… című versében). Olvashatunk ebben a kis kötetben malachízlalásról meg arról is, miért csak három nap egy mese-esztendő. Az Atyha fölötti köd, a kertitörpe, a csókafürdetés meg a szombati piac is mind-mind belekerültek a versekbe.
A Hazanéző Könyvek sorozatban kiadott követ borítóján Páll Lajos színes festménye szerepel, Molnos Ferenc tördelő tervezésében, illetve a belső oldalakon a szerző tusrajzait láthatjuk. A könyvet Ambrus Lajos szerkesztette, aki az Ajánló utolsó mondataiban így fogalmaz: „Ő most már az égi tornác egyik ránk-ránk kacsintó csillaga. S hogy egy ismert verssora cáfolatára hunyorgó csillagként is valóban boldog legyen, adjuk kezetekbe ezúttal nagy szeretettel, kedves kicsinézők, posztumusz könyvként az ő festményeivel, rajzaival ezt a gyermekvers-kötetét: lapozzátok örömmel és figyelemmel okulásotokra.”
Forrás és teljes írás itt: http://kulturhon.szhblog.ro/2014/07/12/kotetben-pall-lajos-gyermekversei/

 
--10 tuti könyv nyaraláshoz
Nyaraláskor könnyebben rávesszük magunkat az olvasásra, talán nem csak azért, mert a strandon nincs wifi. Valahogy a napolaj és a strandpapucs mellett hozzátartozik a partmenti csendélethez egy könyv is. Tíz új / régi / izgalmas / elgondolkodtató / mókás / könnyen emészthető olvasmányt ajánl ilyen értelemben a hvg.hu, a következő könyveket:
Sofi Oksanen: Baby Jane; Florian Illies: 1913 - Az évszázad nyara; Bereményi Géza: Vadnai Bébi; Dimitri Verhulst: Elcseszett napok egy elcseszett bolygón; Erlend Loe: Fvonk; Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt; Tom Perrotta: A hátrahagyottak; Fazekas Orsolya: Csak vállfákat hozzatok! Király Tamás, a divatművész; Martin Page: Elhülyülésem története; Köves József: Bambi, fecske, szocreál.
Forrás (via KIT Hírlevél) és teljes írás itt: http://hvg.hu/kultura/20140703_Nyari_konyvajanlo

 
--Vakációs könyvajánló- Az olvasás a legkiválóbb szórakozás
A vakáció a nyár, a kikapcsolódás ideje. Lazítani, feltöltődni egy jó könyv társaságában is lehet. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szakemberei könyvajánlót állítottak össze elemi osztályos kisdiákok, valamint gimnazisták számára.
Rohanó világunkban egyre inkább teret hódítanak a számítógépes játékok, a gyermekek egyre több időt töltenek a televízió előtt, egyre kevesebbet olvasnak. Pedig az olvasás fejleszti a nyelvi készséget, a kreativitást, z összpontosítást, a szókincset, segít új dolgokat felfedezni és növeli az önértékelést is. Egy felmérés szerint a romániai kisdiákok hetente mindössze egy órát töltenek olvasással, és hússzor ennyit tévénézéssel vagy számítógépezéssel. A szakemberek úgy vélik, példamutatással és megfelelő olvasmány ajánlásával meg lehet szerettetni a könyvet.
A Bod Péter Megyei Könyvtár mindent megtesz, hogy kielégítse az olvasói igényeket, gyermekrészlegének állománya folyamatosan bővül, igyekeznek beszerezni a legújabb magyarországi és hazai újdonságokat. A háziolvasmányok mellett az olvasás megszerettetésére alkalmas könyveket is kikölcsönözhetnek a gyermekek, emellett válogathatnak a változatos CD- és DVD-állományból: rajzfilmek és ismeretterjesztő kisfilmek egyaránt megtekinthetők.
Az elemis kisdiákoknak a királylányokról, királyokról, tündérekről szóló mesék mellett sulis, bolondos, valamint rosszcsontokról írt könyveket is ajánlanak, mint Timo Parvela Ella és barátai, Astrid Lindgren Juharfalvi Emil, Michael Ende Világgá mentem, majd jövök, Zágoni Balázs Barni és a lányok, Selma Lagerlöf örökzöldje, a Nils Holgersson csodálatos utazása és Janikovszky Éva Velem mindig történik valami című könyve. Emellett hajóra szállhatnak Harisnyás Pippivel, Zalán Tibor könyvéből ismeretséget köthetnek a rettentő görög vitézzel, Kovács András Ferenc pedig elrepíti őket a hajnali csillag peremére.
A gimnazista lányok már megbirkóznak Jacqueline Wilson regényeivel, imádják Meg Cabot Neveletlen hercegnőjét, Leiner Laura Szent Johanna gimi-sorozatát, Sohonyai Edit és Nógrádi Gábor regényeit, Balázs Ágnes Lufi és Szamóca-sorozatát, Christine Nöstlinger regényeit, de népszerűek körükben Maris Edit A Hűvösvölgyi suli című kötetei is.
A 12–14 éves fiúk Fabian Lenk Idődetektívek-sorozatát, Jonathan Stroud és Nemere István regényeit, továbbá Böszörményi Gyula Gergő-sorozatát lapozzák szívesen. A kamaszok kedvenc olvasmányai David Walliams művei (A milliárdos fiú, Büdöss úr, Gengszter nagyi), H. Vidra Gabriella A Tudás könyvei-sorozata, Jeff Kinney Egy ropi naplója című műve, valamint a Rachel Renné Russell által írt Egy Zizi naplója.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/57436-Vakcis-knyvajnl.html

 
--Élő Székelyföld Füzetek sorozat indult
A fenti címmel indítottak útjára Székelyudvarhelyen helytörténeti-helyismereti kiadványsorozatot, amelynek első darabja Oroszhegyről kínál naprakész információkat, a soron következő kiadványok pedig Atyhával és Homoródkeményfalvával foglalkoznak majd. A falvak mellett sor kerül a székelyföldi városok és fürdőtelepek bemutatására is, jelenleg a székelyudvarhelyi füzet szerkesztése zajlik. A munkatársak bíznak abban, hogy a kialakuló egységes arculattal és az erős kézműves jelleggel ez a kiadványsorozat ismert márkává válhat.
A projektről a Székelyhon portál kultúrblogján Simó Márton ír bővebben: „Térségünkben az a szokás, hogy különböző jeles alkalmakra, falunapokra, évfordulókra kiadványokkal jelentkeznek az önkormányzatok vagy a civil szervezetek. Időnként egy-egy jó szándékú helytörténész rukkol elő saját könyvével, amellyel az elődök emléke előtt tiszteleg. Ez a füzet-sorozat azonban teljesen más, nem az ünnepek hangulatában, hanem a hétköznapokban «íródik», az idők árnyoldalait is firtatja, s folyton a továbblépés lehetőségeit keresi majd. (…) Nem létezik ma Székelyföld-szerte olyan kezdeményezés, amely egyben, jól átgondolt rendszer mentén mutatná be településeinket, oly módon, annyira rugalmasan, hogy évről-évre, akár szezonról-szezonra követni tudná a helyi változásokat és az érdeklődő figyelmébe ajánlja a maradandót és az újat. A Székelyföld iránt elkötelezett vállalkozók és cégek hathatós támogatásával most egy olyan füzetsorozatot indítunk útjára, amely egyesíti és sűríti a hagyományos monográfiák, a tájékoztató füzetek és a turistáknak szánt információs kiadványok, valamint a folyóiratok tulajdonságait. Hirtelen felindulásból 513 székelyföldi települést számoltunk össze a történelmi székekben – a városokat és a peremvidékeket, illetve az «elveszett» Aranyosszéket leszámítva –, amelyet bejárni, s amelyről írni nem lesz egyszerű feladat. Többéves munka vár a most összeálló kis csapatra.”
Forrás és teljes írás itt: http://kulturhon.szhblog.ro/2014/07/26/elo-szekelyfold-fuzetek/

 
--Kiadják a Nobel-díjas Jose Saramago befejezetlen könyvét
Októberben jelenik meg, töredékként, Jose Saramago (1922–2010) utolsó, befejezetlen műve. A Nobel-díjas portugál író tudta befejezni a művet halála előtt. Özvegye, Pilar del Rio a Saramago Alapítvány Blimunda című online lapjának elmondta, hogy a regénytöredék Európában és Latin-Amerikában egyidőben jelenik meg portugál, olasz, spanyol és katalán nyelven.
A regény az Alabardas, alabardas, espingardas, espingardas (Alabárdok, alabárdok, fegyverek, fegyverek) címet kapta, amely Gil Vicente portugál író egy verséből származik. A mű Pilar del Rio szerint a fegyveriparról és az illegális fegyverkereskedelemről szól, megjelenését eredetileg 2012-re tervezték.
Saramago csak néhány fejezetet írt meg a regényből, cselekménye és szerkezete azonban világos. Az elkészült részeket az író jegyzeteivel együtt jelentetik meg.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20140728_Kiadjak_a_Nobeldijas_Saramago_befejezetl#rss

 
MOZAIK

--Múzeum lesz George Orwell szülőházából
Megkezdődött az omladozó falú viskó felújítása Indiában, ahol George Orwell, a 20. század kiemelkedő irodalmi alakja megszületett. Az indiai állam kormányzója jelentette be, hogy múzeumot szeretnék kialakítani a házból, amit az írónak szentelnének.
Orwell 1903. június 25-én született a háromszobás épületben. Emellett Motihari kisvárosában mindössze pár kisebb ház található, és egy nagy raktárépület, ahol korábban ópiumot tároltak. Az író édesapja, Richard W Blair az indiai–nepáli határon található faluban dolgozott az ópiumot gyártó cégnek: a mákültetvényeket felügyelte, és a kínai ópiumexportot intézte.
Az épületek közül sok már romokban hever, de a bungaló és a mellette lévő házikó még helyrehozható állapotban van: a kis épületek és a raktár felújítását is elkezdték az indiai városban.
Orwell óriási hatást gyakorolt a 20. század kulturális életére. Ennek ellenére egészen mostanáig nincs olyan múzeum, ami a modern irodalomhoz és az újságíráshoz való hozzájárulásának állítana emléket – mondta el Richard Blair, az író fia, aki úgy fogalmazott: „Nagy örömmel tölt el, hogy édesapám régi házát helyreállítják, és múzeumot alakítanak ki belőle – az egyetlen kiállítóteret a világon, ami rá emlékezik.”
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/42389/muzeum_lesz_george_orwell_szulohazabol

 
--A nyomtatott könyvekért kampányol James Patterson
250 ezer fonttal támogatja a független könyvkiadókat Nagy Britanniában és Írországban a világhírű író, aki legújabb kötetével 57. alkalommal is felkerült a New York Times bestseller-listájának csúcsára.
Az angol író így nyilatkozott: "A könyvesboltok mindig is fontos szerepet töltöttek be a társadalom és a gyermekek szellemi fejlődésében, így az olcsó internetes shopok divatja mellett még nagyobb figyelmet érdemelnek."
A szerző 250 és 5000 font (100 ezer és 2 millió forint) közti adományokkal segíti a könyvesboltokat - ezzel szeretné népszerűsíteni az olvasást a gyermekek körében. A támogatásra minden független könyvesbolt jelentkezhet, amelyik rendelkezik gyermekszekcióval.
"Az internettel a könyvek elvesztik közelségüket, és megfosztják a gyermekeket a közvetlen élmény lehetőségétől" - nyilatkozta Patterson. A független könyvesboltok száma Angliában már 1000 alatt van, csak idén 67 zárt be.
Nem ez az első alkalom, hogy Patterson az e-book-ok ellen harcol: tavaly áprilisban provokatív jellegű hirdetést adott fel a New York Review of Books-ban, amelyben a könyvesboltok hiányára és annak következményeire hívta fel a figyelmet.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/42298/a_nyomtatott_konyvekert_kampanyol_

 
--Panoptikumba kerül a legendás író
Életnagyságú viaszfigura örökíti meg az áprilisban elhunyt Nobel-díjas kolumbiai szerző, Gabriel García Márquez alakját a kubai Bayamo városában.
Márquez hasonmását több más új viaszfigurával együtt 2014. július 14-én, az intézmény létrehozásának 10. évfordulója alkalmából leplezték le. A bayamói panoptikumban, amelyet eredetileg falusi életképek bemutatására hoztak létre, jelenleg 13 kubai és külföldi híresség élethű mása látható, köztük a kubai függetlenség élharcosaié, Carlos Manuel de Céspedesé és José Martíé. A nemzetközi nagyságok közül kiemelkedik Ernest Hemingway viaszfigurája. Az egyetlen kubai panoptikumot a Barrios család művészi vénájú tagjai alapították, akik az 1990-es években tűntek fel műveikkel. Az ő munkájukat dicséri Nat King Cole amerikai énekes viaszmása, amely a havannai Hotel Nacional egyik szalonját díszíti.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/42528/panoptikumba_kerul_a_legendas_iro

 
--Élete a játék
Kiss Gergely, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó a londoni olimpia után úgy döntött, könyvírásra adja a fejét, és elmeséli a vele történt legfontosabb eseményeket: bepillantást enged az olvasóknak egy bajnokcsapat mindennapjainak kulisszái mögé – és persze egy picit a magánéletébe is. Az Életem a játék című könyv létrejöttében a Nedbál Miklós, Dobos Sándor, Serényi Péter szerzőhármas volt a segítségére.
Forrás: http://www.kultura.hu/elete-jatek

 
--Egy könyv illata
Bizonyára sokaknak ismerős az az érzés, amikor, belépve egy könyvtárba vagy egy antikvitásboltba, megcsapja az orrát a régi könyvek jellegzetes illata. Ugyanígy sokan vannak, akik egy új, izgalmasnak tűnő regény olvasását úgy kezdik, hogy a könyvet óvatosan kinyitva nagyot szippantanak a lapok új, semmivel sem összetéveszthető illatából.
De valójában mi okozza ezeket a jellegzetes aromákat?
Az új könyvek illata nagyvonalakban három összetevőre bontható le. Az egyik maga a papír, illetve a kemikáliák, amiket a gyártása során felhasználnak, a másik a tinta, a harmadik pedig a könyvkötészeti eljárás során alkalmazott enyv. Ahány ház, annyi szokás: mivel a könyvek papírjának, tintájának és kötésének előállítása alkalmanként eltérő, ez az oka annak, hogy az új könyvek szaga is különböző lehet, ahogy azt bizonyára önök is tapasztalták.
A régi könyvek illata azonban azért is fontos, mert az összetevőjükből meg lehet állapítani, milyen állapotban vannak. Nagy általánosságban a könyvekben megtalálható kémiai anyagok lebomlása okozza a ’régikönyv-szagot’. A könyv papírja nagy mennyiségben tartalmaz cellulózt és kis mennyiségben lignint. Ez utóbbi segít egybentartani a cellulóz rostjait, illetve emiatt sárgulnak be, majd mennek tönkre az öreg kötetek lapjai is. A modern könyvnyomtatás során már próbálják a lignint kivonni a papírból, így azok hosszabb élettartammal is rendelkeznek.
Forrás: http://www.marmalade.hu/kulcsin/oldal-1/cikk/egy-konyv-illata

 
--A könyv, amelyért egymillió fontot adtak
Több mint egymillió fontért kelt el a Sotheby's árverésén egy 540 éves könyv, amelyet az első angol nyelven nyomtatott kötetként tartanak számon.
A görög mitológiai hősökről szóló The Recuyell of the Histories of Troye című könyvet francia nyelvből fordította William Caxton angol kereskedő, diplomata, aki meghonosította a könyvnyomtatást Angliában az 1470-es években.
Az első angol nyelvű könyvet 1474-ben adták ki, akkor, amikor az legtöbb könyvet latin nyelven nyomtatták az európai kontinensen, Bruges-ben vagy Gentben. A könyv ajándéknak készült Burgundia hercegének új felesége, Margit számára, aki IV. Eduárd angol király testvére volt.
Az aukciósház szakemberei 600 ezer fontra becsülték a könyv értékét, amely a 18 fennmaradt példány egyike.
A könyvről itt láthatók fotók.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20140717_a_konyv_amelyert_egymillio_fontot_adtak#rss

 
--54 év után került vissza a könyvtárba minden idők legnépszerűbb szextankönyve
1959 nyarán kölcsönözték ki a New York-i Közkönyvtárból a holland nőgyógyász, Theodoor Hendrik van de Velde 1926-os, A tökéletes házasság élettana és megvalósítása című könyvét, amelyet még ugyanazon év augusztus 17-ig vissza kellett volna vinnie az olvasójának. Végül nem ő, hanem egy távoli, házasság útján szerzett rokona juttatta vissza a könyvtárba, aki véletlenül bukkant az olvasmányra.
„Az a vicces, hogy a könyv nem igazán segítette őt az első (és egyetlen) házasságában... Az ugyanis megbukott! Nem csoda, hogy rejtegette a könyvet!” – írta a távoli hozzátartozó.
Az izgalmas olvasmányt nem csupán az első amerikai szextankönyvként, hanem minden idők legnépszerűbb szexuális oktatókönyveként is emlegetik. Negyvenhat kiadást élt meg, és a második világháború után állítólag csaknem félmillió példány kelt el belőle.
Forrás: http://index.hu/mindekozben/poszt/2014/07/29/jobb_keson_mint_soha_54_ev_utan_kerult_vissza_a_konyvtarba_minden_idok_legnepszerubb_szextankonyve/

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Tóth-Wagner Anikó és Szonda Szabolcs

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com