ReMeK-e-hírlevél
IX. évf., 2014/5. szám                                ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája
PÁLYÁZATOK
--„Nyomozz növények után az irodalomban!" – alkotóverseny-pályázat általános iskolásoknak
--A Litera egész éves netnapló-pályázatot hirdet "Szabadnapló 2014" címmel
--„Turul nemzetség nyomdokán”-magyarságtörténelmi vetélkedő
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Ünnep cserével
KITEKINTŐ
--Újabb PISA-sokk: problémamegoldásban
--Megnyílt az Országgyűlési Könyvtár
--Átadták a felújított sárospataki nagykönyvtárat
--Mit olvas a magyar?
--A Szultán ajándéka. Négy corvina a Szeráj könyvtárából
--A könyv világnapján a nigériai Port Harcourt egy évre átveszi a könyv fővárosa címet
HAZAI
--Gyárban, cégirodában, utcán ajándékozott verset Kézdin a Macskakő színjátszó csoport
--Magyar-román történelmi előadássorozat Bukarestben
--Kolozsváron új helyszínen tartják az ünnepi könyvhetet
--Kimagasló román jelenlét a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
--Beszámoló „A 2014-es év könyvtára” versenyről
ÉVFORDULÓ
--240 éves a Klimo Könyvtár
--450 éve született William Shakespeare
--165 éves lett a Brassói Lapok
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt a román költészet nagyasszonya
--Meghalt Sue Townsend
--Meghalt Gabriel García Márquez
--Elhunyt Henze Gertrud
--Elhunyt Tadeusz Rózewicz
--Meghalt Stefanie Zweig írónő
--Elhunyt Bokor Péter rendező, író
DÍJAK
--Díjazott az EMKE Kolozsváron
--Artisjus Irodalmi Díjak
--Könyvtárosok elismerése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
--Ulickaját díjazzák az osztrákok
--Kiosztották az Aranykönyv díjakat
AJÁNLÓ
--Megjelent a Nőileg, az első erdélyi magyar női magazin
--Új kulturális e-folyóirat
MOZAIK
--Posztumusz regénye jelenhet meg García Márqueznek
--300 ezer példányban jelent meg a Férfiak nők nélkül
--Orbán állandó szerzőségével elindul a Magyar Krónika
--Rangos dizájndíjat kapott egy könyv


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája
Kedves Kollégák! Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy idén is megrendezésre kerül június 1-2 között Csongrádon a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Csongrádi Információs Központ közös szervezésében.
Az idei program egyik fő súlypontja a Nemzeti Kulturális Alapot érintő változások, különösen a pályázati rendszer átalakulása. Másik súlypont a határon túli könyvtáros szakmai szervezetek által bemutatott helyi könyvtárügyi programok, tervek, és azoknak lehetőségei. A konferencia informális keretek között is igyekszik lehetőséget biztosítani a résztvevőknek a jövőbeli együttműködési keretek kialakítására.
A részletes program és a jelentkezési lap elérhető az intézmény honlapján ide kattintva de a jelentkezési lap közvetlenül is itt:
Jelentkezési űrlap a 2014-es Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájára
A jelentkezési lapokat Kopacz Katalinnak kell elküldeni május 8-ig az alábbi címre: bibliohr@gmai.com.


PÁLYÁZATOK

--„Nyomozz növények után az irodalomban!" – alkotóverseny-pályázat általános iskolásoknak
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert pályázatot hirdet, azzal a céllal, hogy a gyerekek kreativitásának segítségével felhívja a figyelmet a növényvilág szépségeire, sokféleségére és a növények életünkben, kultúránkban játszott elengedhetetlen szerepére, valamint hozzájáruljon az olvasáskultúra fejlesztéséhez.
A pályázatra általános iskolás korosztályból (3-6. osztály) várják az alkotásokat.
Feltételek:
Olyan egyéni tabló elkészítését várják, ami az alábbi részeket tartalmazza:
Növénynevet tartalmazó vers, mondóka vagy más irodalmi mű (kézírással!). Novella, regény esetén idézett szövegrészlet bővebb szövegkörnyezettel.
A növény rövid, bemutató leírása (hol él, mi jellemzi, védett-e) a forrás pontos megjelölésével (szerző(k), könyv/forrás címe, kiadó, kiadás éve). A forrás megjelölését a készülő tablón a bemutató leírás alatt zárójelben kérik feltüntetni.
Fénykép vagy kézzel készített rajz a növényről.
Az A/3 méretű, egyoldalas tablókon a rajzokat és az esetleges díszítést színes ceruzával, zsírkrétával, vízfestékkel, temperával és egyéb színes technikákkal is el lehet készíteni, a (saját készítésű) fotók ragasztással rögzíthetők. A tabló összeállításához, szerkesztéséhez számítógépes technika felhasználása nem megengedett! Díjazni csak a feltételeknek teljes mértékben megfelelő munkákat tudják.
A pályázatok beérkezési határideje: 2014. május 31.
Az eredmény 2014 júniusában megjelenik a www.botanikuskert.hu honlapon, valamint a nyerteseket külön is kiértesítik.
Részletes pályázati útmutató: http://www.botanikuskert.hu/node/614


--A Litera egész éves netnapló-pályázatot hirdet ’Szabadnapló 2014’
A Netnapló 12 éve a Litera egyik legnépszerűbb és legsikeresebb rovata.
2012-ben elindították Szabadnapló című pályázatukat, amelyben a napló új formáját kívánták a Literán meghonosítani. Idén újra lehetőséget kínálnak minden, a naplóíráshoz kedvet érző tollforgatónak, hogy megcsillantsa tehetségét, megossza gondolatait az olvasókkal.
A pályázatra egy 2 flekk (kb. 3000 karakter) terjedelmű próbanaplót kell beküldeni, bármely napról. A próbanaplókat a szerkesztőség tagjai bírálják el. Havonta egy alkalommal hoznak döntést arról, mely pályázó nyer jogot egész hetes Litera-napló írására.
A pályázat meghirdetésétől folyamatosan várják a jelentkezéseket.
Év végén az egyes naplók közül szerkesztőségi szavazással választják ki a legjobbat, amelyet díjaznak.
Eredményhirdetés és díjátadás: 2014. december 30-án, a Litera előszilveszteri partiján
A pályázatban részt vehet az is, aki már írt naplót a Literára.
A Litera eddigi naplói itt olvashatók.
Részletes pályázati útmutató: http://www.litera.hu/hirek/szabadnaplo-2014-ujraindul-a-litera-naplopalyazata


--’Turul nemzetség nyomdokán’- magyarságtörténelmi vetélkedő
A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ’Gróf Mikó Imre Könyvtára’ évek folyamán több ismeretfelmérő tantárgyversenyt szervezett elemi és gimnazista diákok számára.
A már hagyományossá vált 1848-as forradalom emlékére kiírt Ki mit tud? - történelmi- néprajzi vetélkedő mellett, most szeretnék elindítani Kovács Levente történelem szakos tanár közreműködésével a magyarságtörténelmi ismeretek felmérésére és elmélyítésére buzdító ’Turul nemzetség nyomdokán’ című magyarságtörténelmi csapatversenyt, mely arra ösztönözze a gyerekeket, hogy az Árpád-házi királyokról szerezzenek minél több ismeretet, és ezeket csapatmunka által, játékos formában mutassák be egy közös megmérettetésben.
A vetélkedőt a kolozsvári és Kolozs megyei magyar-, valamint magyar tagozatos iskolák VI. osztályos csapatai számára hirdetik (osztályonként 3 tanuló, iskolánként max. 2 csapat). A verseny időpontja: 2014 május 16. 14.00 óra. A versenyre jelentkező diákok felkészítő tanárait arra kérik, hogy közöljék jelentkezési szándékukat 2014 május 10-ig, a kitöltött jelentkezési lapok által.
Bővebb információkért érdeklődhetnek a 0264-590096, 0751510564 telefonszámokon, valamint a heltai_gaspar@yahoo.com e-mailcímen.


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Köszöntő est a hetvenéves Farkas Árpád tiszteletére
Élő klasszikusként köszöntötték Farkas Árpád József Attila-díjas költőt 70. születésnapján, 2014. április 3-án, a Székelyföld folyóirat szerkesztői és szerzői, az ünnepelt rokonai, barátai Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja szervezésében, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
A Székelyföld kulturális folyóirat áprilisi számában tizenhárom író és költő üdvözölte – versben és prózában – a kerek évfordulóhoz érkezett „élő klasszikust”.
Kis zene is fűszerezte a hangulatot: előbb a Kaláka együttes által megénekelt Virágzápor hangzott el, majd a Plugor Sándor Művészeti Líceum vonósnégyese adott elő Kodály- és Bartók-műveket, végül pedig Majláth Attila egy népdalt. Kolcsár József színész verseket olvasott fel, a városvezetés jókívánságait Incze Sándor tanácstag, nyugalmazott református esperes tolmácsolta, személyes ráadással is nyomatékosítva az üzenetet.
A rendhagyó születésnap dedikálásokkal, oldott beszélgetéssel végződött.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/69202/versek_a_koltonek
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/54321-Ember-versek-bartai.html
http://www.kmkt.ro/article/225_seara_literara_cu_ocazia_celei_de-a_70-a_zi
Lezárult a Könyvkaland vetélkedő idei kiadása
Az olvasásra nevelés, a háromszéki helytörténet jobb megismertetése jegyében szervezte a Bod Péter Megyei Könyvtár, illetve a Europe Direct Információs Központ a Könyvkaland idei kiadását, a Gábor Áron Emlékév jegyében.
A háromszéki öt-nyolcadik osztályosoknak meghirdetett vetélkedőt négyfordulósra tervezték, a diákok interneten közzétett feladatlapok és könyvészet alapján készültek fel. A döntőn az öt-hatodik osztályosok kategóriájában a csernátoni Székely csillagok csoport bizonyult a legjobbnak, második a kézdiszentléleki Könyvmolyok, a megyeszékhelyi Váradi József Általános Iskola Fantasztikus négyes csapata pedig harmadik lett. A megméretkező hetedik-nyolcadik osztályosoknál a Székely Mikó Kollégium Márciusi ifjak csapata vezeti a rangsort a döntő nyomán, az ozsdolai Gyémántok második, a nagyajtai Kriza János Gimnázium Fantasztikus négyes csoportja pedig harmadik. Az első helyezett csapatok könyvtárlátogatással is egybekötött magyarországi, Heves megyei jutalomkiránduláson vettek részt áprilisban. Az intézmény olvasást népszerűsítő és ismeretszerzést ösztönző vetélkedőjébe összesen 304 diák kapcsolódott be.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/69354/kalandozas_a_konyvek_vilagaban
http://www.kmkt.ro/article/226_concursul_aventurile_lecturii_editia_din_2014_a_la_final/
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/cseperedo/54497-Lezrult-Knyvkaland.html
Egri tudósítás a jutalomkirándulásról:
http://www.heol.hu/heves/kozelet/kovaszna-megyei-diakok-is-versengtek-a-konyvtarban-550438
’Iskola másként’ hét 2014: irány a könyvtár!
Több iskolai osztály is megfordult a könyvtárban az idei Iskola másként héten, 2014. április 7–11. között. A nagyrészt elemi tagozatos diákok Sepsiszentgyörgyről és Illyefalváról érkeztek, előzetes programálás alapján, illetve önszántukból is.
Az előre bejelentkezett osztályoknak a gyermekkönyvtár munkatársai az Oroszlán a könyvtárban című mesét olvasták fel, japán papírszínházat is használva ehhez, majd a gyermekek saját könyvet (olvasónaplót) készítettek. A kis könyvecskék első fejezetét a szorgalmasabbak már a helyszínen megírták, Látogatás a könyvtárban címmel.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/229_saptamana_scoala_altfel_2014_la_biblioteca_noastra/
Alteregó-meghívottak
Játékos verskalákára hívta a Bod Péter Megyei Könyvtár az olvasóit, arra kérve őket, hogy a magyar költészet napja alkalmából magyar költőtől származó kedvenc idézetüket dobják be egy, erre a célra kihelyezett dobozba az intézmény székhelyén.
A felhívásra a megjelölt időszakban 60 versidézet érkezett be 42 résztvevőtől, akik 30 különböző szerzőtől származó szövegekkel járultak hozzá a Magyar Költészet Napi akció sikeréhez.
A ’megidézett’ szerzők terén szép egyensúly van klasszikus, modern és kortárs költők között, ami azt is jelzi, hogy a kezdeményezésben részt vevők figyelnek mind a magyarországi, mind az erdélyi magyar líra alkotóira.
Az összegyűlt idézeteket a könyvtár honlapján elolvashatják IDE KATTINTVA, az összeállítás minden bizonnyal érdekes képet nyújt arról, hogy milyen verseket szeretnek a sepsiszentgyörgyi olvasók.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/54550-Altereg-meghvottak.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/69527/kinek_szivugye_a_vers_karmento
http://www.3szek.ro/load/cikk/69384/a_vers_mint_olyan
http://www.kmkt.ro/article/227_initiativa_cu_ocazia_zilei_liricii_maghiare/
KultúrTeaház XX.: Farkas Wellmann Éva költői estje a Teinben
2014. április 25-én előbb a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban, majd a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban találkozott olvasóival Farkas Wellmann Éva költő és irodalomtörténész, aki jelenleg a Bárka folyóirat internetes változatának szerkesztőjeként dolgozik Békéscsabán, de mind származásában, mind szellemi kötődéseiben erdélyinek vallja magát.
Az Itten ma donna választ, Az itt az ottal, valamint az Irodalom és közönsége a XVIII. században című, Verestói György püspök életét bemutató irodalomtörténeti munka is elég ahhoz, hogy Farkas Wellmann Éva neve a legjobbak között szerepeljen az irodalmi panteonban. A csernátoni találkozón Dimény-Haszmann Árpád beszélgetett a háromkötetes szerzővel, míg Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár igazgatója, Szonda Szabolcs faggatta.
Habár nem tekinthető termékeny alkotónak – egyik kritikusa úgy fogalmazott, ’nem írja meg a rossz verseket’ –, költőként, kritikusként, irodalomtörténészként, szerkesztőként egyaránt az irodalomban éli a mindennapjait. Életéről beszélve az udvarhelyszéki Kányádot nevezte meghatározó helyszínnek, majd a felnőttkor földrajzi állomásairól szólva kiemelte: jelenleg Békéscsabán élve is megtalálta azt a közeget, ahol otthon érzi magát, és amelyben inspirálóan hat rá az ottani kulturális élet.
Érdekes történet kerekedett ki ’az íróvá válásának’ boncolgatása során. Mint kiderült, nemcsak testvérbátyja, Farkas Wellmann Endre számít írónak a családban, de anyai nagybátyja, Wellmann Éltető József is. Az irodalmi munkásságuk árnyékában Éva sokáig titokban írt, még testvérének sem volt hajlandó megmutatni verseit, mígnem Fekete Vince költő biztatására el nem jutottak a nagyközönséghez. Később Orbán János Dénes úgymond kikövetelte a folytatást, hiszen motiváció nélkül ritkán ír, vallotta be.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/234_intalnire_cu_publicul_a_poetei_farkas_wellmann_eva/
http://www.eirodalom.ro/aktualis/item/1728-itten-ma-donna-valaszolt.html#.U1-URKKL67l http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/54965-Szonettek-jelen-idben.html
Alba Ecstasy & Nord: elektronikus zenei koncert a könyvtárban
Talán nem is lehetett volna jobb helyszínt találni a szokatlan elektronikus zene koncertnek, mint a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termét, hisz a két fellépő művész, Mihail Adrian Simion (Bukarest) és Sztakics István Attila (Sepsiszentgyörgy) egy tökéletes világba repítették el a közönséget, ahol a hangok furcsán, és mégis szépen keveredtek a könyvtár jellegzetes könyv illatával.
A szintetizátorok, sokak számára ismeretlen felszerelések, és a művészek által átadott energia hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségben levők arcain történetek jelenjenek meg. Mindenki gondolt valamire, hagyta magát elrabolni a hangok által egy olyan elektronikus zenei birodalomba, amely lám, más is lehet, mint a tévék és rádiók által sugározott slágerek.
Forrás: http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro/203_310_alba-ecstasy-and-nord.html
Érzékeny kalandozások kamaszvilágban – Közönségtalálkozó Dóka Péter ifjúsági íróval
A 23. Szent György Napok kulturális rendezvénysorozatának keretében 2014. április 30-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében a fenti címmel közönségtalálkozóra és beszélgetésre került sor Dóka Péter ifjúsági íróval, a budapesti Móra Könyvkiadó munkatársával, többek között A kék hajú lány és a Hogyan lettem médiasztár? című könyvek szerzőjével.
Beszélgetőtársa Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője, házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Dóka Péter 1974-ben született Budapesten. 2001-ben magyar szakos egyetemi, 2004-ben német szakos főiskolai diplomát szerzett az ELTE-n. Novellákat egyetemista kora óta ír és közöl, egyetemista évei alatt filmezett: egyik írója és rendezője A bátyám, Igor című videófilmnek, amely 1997-ben az OFF fesztivál fődíját nyerte. Az Isten a Szigeten című dokumentumfilm társrendezőjeként 1998-ban a Faludy Akadémia fődíját kapta. Jelenleg a Móra Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozik.
A meghívott Csíkszeredában és Csernátonban is tartott közönségtalálkozót.
Forrás és fotók: http://www.kmkt.ro/article/233_intalnire_cu_scriitorul_doka_peter_ungaria/
Sajtóvisszhangok:
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/28591-egy-iro-aki-halalrol-is-ir-a-gyerekeknek
http://www.3szek.ro/load/cikk/69933/meses_kalandozas_a_kamaszok_vilagaban_talalkozas_doka_peter_iroval
http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro/203_336_mesek-szarnyan-a-szakadek-szelen.html


--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Bodor Ádám Kossuth-díjas író volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége
Bodor Ádám Kossuth-díjas írót látta vendégül 2014. április 1-jén este a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A Sinistra körzet, Az érsek látogatása, a Verhovina madarai szerzője a Székelyföld folyóirat meghívására érkezett Csíkszeredába. A könyvtár előadóterme zsúfolásig telt az estre, nem csoda, hiszen ritka alkalom, hogy a számos irodalmi díjjal elismert prózaíró nyilvános szereplést vállal. Murányi Sándor Olivér író és Fekete Vince, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese beszélgetett az íróval életéről, alkotói módszeréről, az írói szabadságról. ’Az általam bejárt, szeretett környékekből rakom össze regényeim helyszínét’ - válaszolta az író Fekete Vince kérdésére. Arra a kérdésre, hogy az irodalomnak erkölcsi üzenete is kell-e legyen, az író válasza: ’A próza erkölcse nálam a tömörség és minden túlbeszélésnek a kerülése.’ Az író 46 éves korában távozott Erdélyből, számára ma is Erdély adhatja meg az inspirációt, „az érzelmi kapcsolat kitörölhetetlen, ezen nincs mit magyarázni, amikor csak lehet, hazajövök” - hangzott el a találkozón. Az est folyamán Bodor Ádám műveiből a Márton Áron Gimnázium három diákja olvasott fel részleteket.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/110/bodor-adam-kossuth-dijas-iro-konyvtarunk-vendege-volt
Sajtóvisszhang: http://szekelyhon.ro/muvelodes/a-tomorseg-a-fontos
Videó: http://szekelyhon.ro/videos/view/3385/bodor-adam-csikszeredaban-vendegeskedett.html
’Iskola másként’ – élményközpontú könyvtári programok több mint 1100 résztvevővel
2014. április 7–11. között ismét rendhagyó módon zajlott az oktatás az ország összes iskolájában. Az Iskola másként program keretében öt napon át a Kájoni János Megyei Könyvtár is változatos programokkal, foglalkozásokkal, előadásokkal várta az óvodákból és iskolákból érkező csoportokat , a legkisebbektől a líceumi osztályokig. Kora reggeltől délutánig zsibongott a könyvtár, a gyermekkönyvtárban játékos módon, az információszerzés és tájékozódás könyvtári lehetőségeivel ismerkedhettek a kicsik, az óvodai és elemi iskolai csoportok. Szakembereket, előadókat is meghívtak a könyvtárba erre a hétre, akik különböző területekről tartottak érdekes és tartalmas, interaktív jellegű előadásokat a diákoknak. Az Iskola másként hete alatt a csíkszeredai iskolákból és óvodákból, napközikből érkező csoportok mellett idén Kászonaltíz, Csíkszépvíz, Csíkszentmáron, Nagytusnád, Csíkmadaras, Madéfalva, Csíkrákos és Csíkkarcfalva iskoláiból is érkeztek csoportok, osztályok. Sőt, egy sepsiszentgyörgyi általános iskola öt-nyolc osztályos diákcsoportja is részt vett a könyvtár egyik programján. Összesen több mint 1100 résztvevője volt a különböző programoknak. Az egyes foglalkozásokról képes beszámolók a könyvtár honlapján, Facebook oldalán és blogján.
A médiában a programokról: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/A-madaraktol-a-robotokig-a-konyvtarban-Csikszek-1146
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/111/iskola-maskent--elmenykozpontu-konyvtari-programok--tobb-mint-1100-resztvevo
2014-es Könyvtári Napok, változatos programok várták az érdeklődőket
A Könyvtári Napok hagyományos rendezvénysorozatát idén április 22–30. között szervezte meg a Kájoni János Megyei Könyvtár. A könyv és a szerzői jogok világnapja, április 23-a táján kerül sor évente a hagyományos rendezvénysorozatra, amelynek fő támogatója és partnere Hargita Megye Tanácsa. A részletes program megtekinthető a könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/112/konyvtari-napok--a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-rendezvenysorozata-2014.-aprilis-22-30.
Idén mintegy 700-an vettek részt a Könyvtári Napok keretében szervezett programokon. Délelőtt főként a gyermekeké volt a tér, a délutáni és esti rendezvényekre általában a felnőtteket várták. A minőségi kultúrafogyasztás és az olvasáskultúra támogatása mellett fontos szempont volt a rendezvénysorozat megszervezésénél kulturális értékeink, hagyományaink megismertetése is. Legnépszerűbbek a kicsiknek szóló programok voltak, több mint 80 gyermeknek nyújtott maradandó élményt a könyvtár Fakalinka bábcsoportja április 23-án. A kézműves foglalkozások résztvevői közösen készítettek könyvjelzőt a Tiritarka Egyesülettel. A Megbocsátás Hete is hozzájárult ebben az időszakban a könyvtárlátogatások számának növekedéséhez. A kevésbé pontos olvasók éltek is ezzel a lehetőséggel (az utolsó napon, április 30-án délig, az összesített adatok szerint összesen 261 megkésett olvasó több mint 500 dokumentumot vitt vissza ebben az időszakban a könyvtárba, az elengedett késedelmi kamat összege pedig 2733 lej volt).
Részletes beszámolók és fotók elérhetők a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/127/veget-ert-a-2014-es-konyvtari-napok-rendezvenysorozata--egy-heten-at-valtozatos-programokkal-vartuk-az-erdeklodoket
Médiavisszhang: http://morfondir.ro/lap/hu/Irasok-Cikkek/Konyvtari-Napok-ahogy-azt-csinalni-kell-Csikszek-1187
Portrék – Metszők – Metszetek: kiállításmegnyitó a Könyv Napjára
A Könyvtári Napok programsorozat nyitórendezvényén, a Portrék – Metszők – Metszetek című kiállítás megnyitóján vehettek részt az érdeklődők a könyvtár előadótermében 2014. április 22-én 17 órakor. A Könyv Napja tematikájába illeszkedő kiállítást Róth András Lajos történész, a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának munkatársa rendezte. Kopacz Katalin könyvtárigazgató köszöntője után a megnyitón Róth András Lajos ismertette a kiállítás anyagát. A sokszorosítás művészetének egyik ágát, a portrémetszetek készítésének technikáját, történetét mutatja be a kiállítás. A tudományos könyvtár gyűjteményéből válogatva, régi korok nagy mestereinek több grafikai műve, többféle típusú portrémetszet tekinthető meg a tárlaton. A falakon a metszetek kinagyított másolatai vagy azok részletei láthatók. A megnyitó közönsége néhány eredeti kiadványt is láthatott a tudományos könyvtár gyűjteményéből. A kiállítás 2014 májusában is megtekinthető a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. Borbé Levente képes beszámolója a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2014/04/portrek-metszok-metszetek.html
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/115/portrekmetszokmetszetek--kiallitasmegnyito-a-konyv-napja-alkalmabol
Hagyomány. Örökség. Történelem – könyvbemutató és dokumentumfilm-vetítés
A Könyvtári Napok keretében szervezett közönségtalálkozón, a Kájoni János Megyei Könyvtárban Hermann Gusztáv Mihály történész Források fénye - tények árnyéka című kötetét mutatták be 2014. április 23-án délután. A bemutatón Sarány István újságíró, a Hargita Népe szerkesztője beszélgetett a történésszel, többek között a történelmi mítoszok és történelmi valóság kettősségéről, a székelység történelme kutatásának időszerű kérdéseiről. Sarány István felvezetőjében elmondta, a Hargita Népe Kiadó gondozásban megjelent kis kötet ’fogódzó kíván lenni mítoszokkal és történelmi tényekkel telített, alakuló történelmi tudatunk alakításában, segít megkülönböztetni a mesét a valóságtól.’ Hermann Gusztáv Mihály kifejtette, szükségesnek látja a székelység történetére vonatkozó átfogó kutatásokat és fontosnak tartja az új kutatások eredményeinek minél szélesebb körű megismertetését, a román nyelven való hozzáférés biztosítását is.
Ugyancsak a találkozó keretében láthatták az érdeklődők a Ha nem használ, nem is árt... című díjnyertes dokumentumfilmet, amely az udvarhelyszéki hagyományos gyógynövényhasználat kérdéseit járja körül. A filmet a 24. Mediawave „Úton" Online Nemzetközi Filmversenyének Kisebbségi filmek kategóriájában a legjobb filmek közé válogatták, és közönségszavazás alapján megkapta a legjobb filmnek járó elismerést. A találkozó vendége volt Szabó Károly, a film rendezője, a székelyudvarhelyi könyvtár munkatársa, akivel a vetítés után beszélgettek a filmről.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/116/hermann-gusztav-mihaly-tortenesz-forrasok-fenye--tenyek-arnyeka-cimu-konyvenek-bemutatoja
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/117/ha-nem-hasznal-nem-is-art...--szabo-karollyal-a-dijnyertes-dokumentumfilm-keszitojevel-beszelgettunk
Óriásmozaik – beszélgetés Cseke Gábor íróval és Zsigmond Márton képzőművésszel
A Székelyföld folyóirat február-március-áprilisi számaiban jelent meg Cseke Gábor közíró riportja Óriásmozaik címmel, amely Zsigmond Márton képzőművész alkotásának történetét, a csíkszeredai volt Transzilvánia filmszínház homlokzatán látható mozaik kálváriáját járja körül. A Könyvtári Napok rendezvénysorozat keretében, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett találkozón a Székelyföld főszerkesztője, Lövétei Lázár László ismertette a folyóirat legújabb számait. A rövid felvezető után Cseke Gábor és Zsigmond Márton kötetlen beszélgetésre és gondolkodásra szólították a találkozóra összegyűlt népes közönséget.
A médiában a találkozóról: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/nincs-becsben-a-monumentalis-muveszet
Pál Bíborka: Óriásmozaik. Nagyriport Zsigmond Márton alkotásáról. Hargita Népe, 2014. április 25.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/126/oriasmozaik--beszelgetes-cseke-gaborral-es-zsigmond-marton-kepzomuvesszel
A legnagyobb történet – természettudományi előadás-sorozat a könyvtárban
A legnagyobb történet - Az ősrobbanástól az ember megjelenéséig természettudományi előadássorozat nyitó előadása hangzott el 2014. április 25-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
"A világ megismerhetősége mellett állok ki!" – tisztázta bevezetésként Nagy Péter előadó az átlagos természettudományi műveltséggel bíró közember számára kezdetben nyilvánvaló tényt. A nyilvánvalóságot viszont az előadó szavai és a Luka Levente informatikus hozzáértését és kreativitását igazoló multimédiás anyag percről-percre halványították. A könyvtár előadótermében összegyűlt közel 80 érdeklődő az előadás folyamán ízelítőt kapott a tudomány ’működéséről’, arról, hogy milyen is valójában a tudományos gondolkodás; áttekintették az Arkhimédész, Kopernikusz, Galileo Galilei, Newton, Maxwell, Einstein és Max Planck nevéhez fűződő paradigmaváltásokat és a napjainkban folyamatban lévő váltást előidéző ellentmondásokat. Bár volt egy pillanat, amikor neves tudósok is azt hitték, hogy mindent ismernek, ami megismerhető, vitathatatlan csak az, hogy a nagyon nagy és a nagyon kicsi ’dolgok’ megismerésre várnak. A sorozat további előadásairól a könyvtár idejében értesíti az érdeklődőket.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/118/a-legnagyobb-tortenet
Az 1848-1849-es szabadságharc – Dr. Dobszay Tamás előadása
A magyar nemzet nagy korszakait, kiemelkedő eseményeit ismertető előadássorozat nyolcadik részét hallgathatták meg az érdeklődők 2014. április 25-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A neves előadó többé-kevésbé ismert tények hátterét, okait és akár napjainkig érzékelhető következményeit tárta fel a rendhagyó történelemórán: a jobbágyrendszer felszámolása, mint a nemzeti egység megvalósításának lényeges eszköze, a jog és törvényesség betartásának (vagy ennek látszatának!) fontossága, az időzítés jelentősége, a döntések súlya, a korabeli hivatásos katona gondolkodásmódja.
Mindez emberközelbe hozta történelmünk jeles pillanatát.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/119/az-1848-49-es-forradalom-es-szabadsagharc--dr.-dobszay-tamas-tortenesz-eloadasa
Szávai Géza közönségtalálkozói a Könyvtári Napok keretében
Szávai Géza erdélyi származású Déry Tibor-díjas budapesti író újabb közönségtalálkozó-körútra érkezett Hargita megyébe. Kivégezzük nagyapádat című regényét a 2014-es budapesti Ünnepi Könyvhéten mutatják be hivatalosan. Csíkszeredában a Könyvtári Napok keretében 2014. április 28-án, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett közönségtalálkozón mutatta be az író a kötetet. Rövid felvezető után beszélt arról, mit jelentett számára ennek a könyvnek a megírása. A Kivégezzük nagyapádat a pályakezdő író első regénye volt, amelyet 1977-ben fejezett be. A könyv megjelentetésének sem a „történelmi pillanat", sem a fiatal író irodalomkritikusi tevékenysége és személye körüli viták nem kedveztek - olvashatjuk a PONT kiadó honlapján. Évekkel a megírása után jelent meg Progéria címmel (Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1982). A mostani, második kiadásban a szerző megváltoztatta a regény eredeti címét, és néhol stiláris javításokat is végzett a mű szövegén. ‘A regény közel negyven év után is döbbenetesen idézi az akkori közelmúltat - folyamatos jelenként.’ A találkozón Szávai Géza könyveit és a PONT kiadó kiadványait kedvezményesen vásárolhatták meg a jelenlevők. Hargita megyei találkozókörútján április 29-én Borszéken, április 30-án Gyimesközéplokon is találkozott Szávai Géza a felnőtt és gyermek olvasókkal.
A Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján Borbé Levente beszámolója a találkozóról: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2014/04/bensoseges-szavai-est.html
Szávai Géza íróval, a Burgum Bélus, a mesterdetektív könyvsorozat szerzőjével a csíkszeredai gyerekek is találkoztak a könyvtár előadótermében, április 28-án délelőtt. A találkozóra a József Attila- és a Petőfi Sándor Általános Iskolákból közel száz ötödikes kisdiák érkezett, de kisebb gyerekek is érkeztek szülői kísérettel. Az író közvetlenségével néhány perc alatt oldott, vidám hangulatot teremtett, és kreatív tevékenységre buzdította gyerekeket. A Három perc tehetség című gyakorlat alatt a részt vevő gyerekeknek ki kellett egészíteni az írótól kapott rajzlapon látható négyzetet vagy kört. Az elkészült szellemes, kreatív rajzokat Szávai Géza, humoros értékelővel kísérve, saját könyveivel jutalmazta.
A sajtóban a találkozóról:
Pál Bíborka: ’Sajnálom, hogy a kortárs magyar irodalom mellőzi a humort.’ Szávai Gézával találkoztak a gyerekek. Hargita Népe, 2014. április 29.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/121/kivegezzuk-nagyapadat---szavai-geza-iro-volt-konyvtarunk-vendege
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/120/harom-perc-tehetseg--szavai-gezaval-talalkoztak-a-gyermekek
Érzékeny kalandozások kamaszvilágban – találkozó Dóka Péter ifjúsági íróval
A Könyvtári Napok utolsó közönségtalálkozóján Dóka Péter budapesti ifjúsági író, a Móra Kiadó szerkesztője volt a könyvtár vendége 2014. április 29-én délelőtt. Az ellopott zsiráf, a Hogyan lettem médiasztár? és A kék hajú lány című ifjúsági könyvek szerzőjével Sarány István újságíró, szerkesztő beszélgetett a találkozón, közel száz 16-18 éves diák jelenlétében.
A mai gyermek- és ifjúsági irodalomról, alkotásról faggatta az írót Sarány István. Az író arról is beszélt ifjú hallgatóságának, hogy nem csak vidám, könnyed témákról lehet könyvet írni gyerekeknek, fiataloknak, hanem olyasmikről is, amit ők maguk is átélhettek, átélhetnek gyermekként, kamaszként – családi problémák, válsághelyzetek, betegségek, szorongás, halál és más hasonló témák is megjelenhetnek ezekben a könyvekben.
A találkozó végén egy részletet olvasott fel A kék hajú lány című könyvéből, majd dedikálta a kötetet az érdeklődő fiataloknak.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/125/erzekeny-kalandozasok-kamaszvilagban--talalkozo-doka-peter-ifjusagi-iroval


--Ünnep cserével
A marosvásárhelyi Teleki Téka háza táján idén sem múlt el észrevétlenül április 23-a.
A tavalyi évhez hasonlóan egy könyvespolcnyi kiadvánnyal idén is kiköltözött a Téka az utcára, így emlékeztetve az arra járókat a jeles napra, illetve az olvasás örömére.
- ‘Ez alkalommal egy létező szolgáltatásra, a Hozz egy könyvet, vigyél egy könyvet nevű kezdeményezésünkre szeretnénk felhívni a vásárhelyiek figyelmét. Egy éve a Téka kapualjában várják új gazdáikat a könyvek, amelyeket most kihoztunk az épület elé. Ha valaki éppen erre jár, és nincs nála cserekötet, nyugodtan választhat magának könyvet, és majd máskor hoz helyette egy másikat – mondta Lázok Klára, az intézmény vezetője. Ezzel a kezdeményezéssel, illetve az április 23-ai utcai jelenléttel a könyvek körforgását szeretnék segíteni a könyvtár munkatársai’ – tette hozzá az intézményvezető, aki azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban jól működött a könyvcsere, mi több, voltak olyan lelkes emberek, akik egész könyvtárral érkeztek.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=163487


KITEKINTŐ

--Újabb PISA-sokk: problémamegoldásban
A PISA 2014-felmérés szerint a magyar 15 évesek nem csak a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban rontottak jelentősen és kerültek a nemzetközi átlag alá, a nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a kreatív problémamegoldásban még aggasztóbb a helyzet.
A 2000 óta háromévenként megrendezett PISA-vizsgálatok célja annak feltárása, hogy a felmérésben részt vevő 15 éves diákok mennyire felkészültek arra, hogy megállják a helyüket a mindennapokban, képesek-e tudásukat hasznosítani, megújítani, alkalmazni.
A 2012-es teszteken az általános iskolából éppen kilépő magyar gyerekek teljesítménye mind matematikában, mind természettudományokban, mind szövegértésben jelentősen romlott 2009-hez képest, és a PISA-átlagot sem érték el. Az előbbi kettőben ráadásul 2000 és 2009 között stagnáltak a teljesítmények.
Forrás: http://hvg.hu/plazs/20140401_Ujabb_PISAsokk_problemamegoldasban_sereg


--Megnyílt az Országgyűlési Könyvtár
Korszerűbb szolgáltatásokat kapnak és kényelmesebben kutathatnak az Országgyűlési Könyvtár megújulásával annak felhasználói, több az olvasótermi hely, számos kötettel, többek közt jelentős idegen nyelvű szakirodalommal bővült a kézikönyvtár, mindezek mellett a digitalizált dokumentumokat valamennyi magyar olvasó kutathatja. – mondta, az intézmény felújítás utáni megnyitóján Kövér László házelnök.
Mint felidézte: a rendszerváltoztatást követően az Országgyűlési Könyvtár szélesre tárta kapuit a nyilvánosság előtt, és magas színvonalú szakmai szolgáltatással segítette a törvényhozás munkáját. ’Ma már a könyvtárak sokkal inkább információs központok, nemzedékek által felhalmozott tudásanyag gyűjtői, rendszerezői, terjesztői, a nemzeti kultúra őrzői’– mutatott rá az Országgyűlés elnöke.
Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója felidézte, az Országgyűlés elnöke 2012-ben ideiglenes bizottságot hozott létre a könyvtár megújítása érdekében, majd a grémium javaslatai nyomán ment végbe az intézmény működési struktúrájának és térszerkezetének megújítása.
A nagyolvasót Steindl Imre eredeti tervei alapján, az 1902-es állapotnak megfelelően állították vissza, így a teremnek csaknem duplájára nőtt a befogadóképessége és 5000-ről 30 ezerre növekedett a szabadpolcos könyvek száma. Sor került az állomány frissítésére is – közölte az igazgató, hangsúlyozva azt is, hogy a távoli elérést és a helyben használatot ugyanolyan fontosságúnak tekintik.
Forrás: http://mno.hu/grund/megnyilt-az-orszaggyulesi-konyvtar-1218435


--Átadták a felújított sárospataki nagykönyvtárat
Megújult a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtára, a több mint 116 millió forintból megszépült létesítmény.
A Sárospataki Református Kollégium egy egységes, de többcélú intézmény, amely magába foglal gimnáziumot, általános iskolát és diákotthont, teológiai akadémiát, valamint közművelődést szolgáló közgyűjteményt. Ez utóbbin belül működik az iskolamúzeum és a nagykönyvtár.
A könyvtár a kollégium alapításával egy időben, 1531-ben kezdte meg működését, a Nagykönyvtár pedig Pollack Mihály tervei alapján 1834-ben készült el. A magyar történelem jeles személyiségeinek (protestáns főnemesi családoknak, a Rákócziaknak, Dobóknak, Lorántffyaknak) adományait, értékes kiadványokat is tartalmazó gyűjtemény jelenleg több mint 440 ezer darab könyvből, kéziratból áll. Különösen értékes teológiai, filozófiai, irodalmi, nyelvészeti, társadalomtudományi és történelemi témájú könyvek találhatók itt. Oroszországból pedig 2006-ban kerültek vissza a második világháború után odaszállított könyvek a sárospataki vitrinekbe.
Megújult egyebek mellett a könyvtár nagytermének intarziás parkettája, restaurálták a fa karzatot és oszlopsorait, a mennyezet festményeit, felújították a könyves szekrényeket.
Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kulturaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/atadtak-felujitott-sarospataki-nagykonyvtarat


--Mit olvas a magyar?
A Bookline.hu saját forrásai alapján összeállította a most Magyarországon legérdekesebbnek tartott könyvek ötvenes listáját.
Bár a nyomtatott könyvek legjobbjai között a várva várt újdonságok, Leiner Laura új könyve és a Bridget Jones legújabb naplója is taroltak; az e-könyves sikerlistán a közéleti témák helyett továbbra is a szórakoztató irodalomé volt a főszerep.
A Bookline nyomtatott TOP50 dobogójának három lépcsőjéből kettőt a választási kampány újdonságai foglalnak el. Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró hosszú évek kutatómunkájának eredményeképp írta meg a toplista győztesét, a miniszterelnök és gazdasági holdudvarának kapcsolatát boncolgató Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában című könyvét, és a fokozott érdeklődés a harmadik helyre repítette Zuschlag János önéletrajzi vallomását is, amelyet Szalai Vivien foglalt össze Pártházból börtönbe című művében.
A márciusi e-könyves sikerlista nagy győztese Fábián Janka lett a múlt hónapban: a két novelláját, az Egy találkozást és a Videotékát tartalmazó kötet az első helyre, a Rozmaring és a Karácsony a ligetben az 5. és a 10. helyre jutott. Az e-könyves TOP10-ből a nyomtatott sikerlistától eltérően ezúttal kimaradtak a komolyabb hangvételű könyvek, kivéve Borbély Szilárd Nincstelenek – Már elment a Mesijás? című regényét a harmadik helyen.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/41213/mit_olvas_a_magyar


--A Szultán ajándéka. Négy corvina a Szeráj könyvtárából
Exkluzív corvinakiállítás nyílt 2014. április 23-án az Országos Széchényi Könyvtárban. A kiállításra a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából került sor, melynek idei díszvendége Törökország.
Látogatható: 2014. április 24–május 6. között, keddtől szombatig 10 és 18 óra között, belépőjeggyel.
Mindössze két hétig látható az a négy corvina, amelyeket a török hadak a 16. században elvittek Mátyás király könyvtárából. Fejedelmek, főpapok és tudósok az évszázadok során sikertelenül próbálkoztak visszaszerzésükkel. 1869-ben Abdul Aziz szultán négy kódexet ajándékozott Ferenc Józsefnek Corvin Mátyás egykori könyvtárából. A diplomáciailag kiemelkedő eseményre akkor került sor, amikor a császár a Szuezi-csatorna megnyitása alkalmából tisztelgő látogatást tett a szultánnál Isztambulban. Ferenc József szintén diplomáciai gesztusként – hiszen csupán két év telt el a magyarokkal való kiegyezés óta – gróf Andrássy Gyula közvetítésével a négy pompás díszkódexet a Széchényi Országos Könyvtárnak ajándékozta.
A négy kódex, Szent Ágoston, a történetíró Polybios, a komédiaszerző Plautus és a humanista Trapezuntius művei, kiválóan reprezentálják az egész egykori Corvina Könyvtárat, hiszen található közöttük itáliai kézirat, de olyan is, amely a Mátyás alatt létesített budai könyvmásoló- és miniátorműhely munkája. Három kódex eredeti, pompás bársonykötését viseli, amely szintén a budai műhely könyvkötőjének mesterségbeli tudását dicséri, aki Mátyás reprezentatív könyvtára számára egyedi kötéstípust fejlesztett ki.
A négy díszkódexet ebben a kontextusban még soha nem láthatta a nagyközönség. Mivel felbecsülhetetlen értékű corvináink a legszigorúbb műtárgyvédelem alatt állnak, kiállításukra csupán nagy időközökkel, rendkívüli alkalmakkor kerülhet sor.
Forrás: http://www.oszk.hu/kiallitasok/negy-corvina-szeraj-konyvtarabol


--A könyv világnapján a nigériai Port Harcourt egy évre átveszi a könyv fővárosa címet
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO a dél-nigériai Port Harcourt kikötővárost nyilvánította a könyv világfővárosává a 2014-es évre. Az UNESCO választása azért esett az afrikai iparvárosra, mert a több mint kétmilliós település sikeres programot vitt véghez az írástudatlanság visszaszorítására. Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO főigazgatója külön kiemelte a nigériai város képzési programjának magas minőségét.
A több mint egy évtizede évente odaítélt cím szimbolikus jelentőségű, egy-egy olyan városnak járó elismerés, amely különböző programok, elkötelezettség vagy tevékenység révén sokat tett a könyvekért és az olvasásért. Első ízben Madrid viselte a címet 2001-ben, a titulust korábban elnyerte Alexandria, Amszterdam, Antwerpen, Bejrút, Bogotá, Buenos Aires, Ljubljana, Montreal, Torino, Újdelhi és Jereván is, 2013-ban Thaiföld fővárosa, Bangkok viselhette az UNESCO döntése alapján. Az éppen soros város minden évben április 23-án, a könyv és a szerzői jogok világnapján veszi át a címet.
Forrás: http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/7715-2014-aprilis-23-a-koenyv-vilagnapjan-port-harcourt-egy-evre-atveszi-a-koenyv-fovarosa-cimet


HAZAI

--Gyárban, cégirodában, utcán ajándékozott verset Kézdin a Macskakő színjátszó csoport
A magyar költészet napja alkalmából a kézdivásárhelyi Macskakő színjátszó csoport úgy döntött, hogy versekkel fogja megajándékozni a céhes város lakosságát. ’A Kér egy verset ajándékba? akciónk nagy sikernek örvendett. Du. 2 órakor a diákok, kb. 50, elindultak a városban és különböző helyszíneken mondták el kedvenc versüket. Betértek a városi piacra, a kávézókba, vendéglőkbe, üzletekbe, bankba, könyvesboltba, múzeumba, ruhagyárba, kisebb-nagyobb cégek irodájába, parkokba, és mindenhol nagy érdeklődéssel fogadták a kis irodalmi csemegét. Ezalatt a Profi rádióban is állandóan jelen volt 3-4 diák és az élő műsorban tisztelegtek egy-egy verssel a költészet napján. Befejezvén a feladatot, a színház előcsarnokában még egyszer elmondta mindenki a versét, most már egymásnak, utána pedig feltöltődve és boldogan hazavittük az élményt’ - számolt be az eseményről Kolcsár József színházigazgató. A diákszínjátszók üzenete videón is megtekinthető a Facebookon.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=8630


--Magyar-román történelmi előadássorozat Bukarestben
Erdélyről, a közös magyar-román történelemről szóló előadássorozatot indít a Balassi Intézet Bukarestben, ahol 2014. április 16-án tartották meg a húsz alkalomra tervezett sorozat első előadását. A Balassi Intézet bukaresti központjának közlése szerint az előadássorozat megkísérli pótolni román vonatkozásban a magyar történetírásnak azt a hiányosságát, hogy a szomszédos országok közegében folytasson tudományos párbeszédet. Kósa András László, a Bukaresti Magyar Intézet igazgatója az MTI-nek elmondta: az előadóktól azt várják, hogy köntörfalazás és udvariaskodás nélkül, kizárólag a szakmai korrektségre és a legújabb tudományos eredményekre alapozva, összefoglalóan mutassanak be egy korszakot, egy fogalmat, egy vitatott eseményt vagy személyiséget.
Az előadások célja, hogy tartalmas szakmai párbeszéd induljon az olyan tabunak számító vagy túlfűtött módon tárgyalt kérdésekről, mint Erdély népesedéstörténete, 1848 és a párhuzamos nemzetépítések kezdete, a dualizmus kora, az első világháború és az impériumváltás, a két világháború közötti mindennapok Erdélyben, az ’utolsó magyar világ’ Észak-Erdélyben 1940-44 között, valamint a román kommunista párt nemzetiségpolitikája.
Forrás: MTI, 2014. április 9.
Közzéteszi: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor


--Kolozsváron új helyszínen tartják az ünnepi könyvhetet
A budapestinél hamarabb és új helyszínen tartják idén az ünnepi könyvhét kolozsvári rendezvénysorozatát – jelentették be a szervezők. H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke elmondta, hogy az erdélyi könyvkiadók túl későinek találták a magyarországi könyvhét időpontját, ezért Kolozsváron május 29. és június 1. között tartják meg a rendezvényt. Hozzátette: a rendezvénnyel igyekeztek megelőzni a gimnáziumi ballagások időszakát, ami főszezonnak számít az erdélyi könyveladásban, hiszen nagyon sokan ajándékoznak könyvet a ballagóknak.
Bodor László, az RMDSZ programokért és ifjúságért felelős főtitkárhelyettese a Bánffy Miklós-évvel magyarázta, hogy a rendezvény a Mátyás király szülőháza előtti kis térről a Bánffy-palota udvarára költözik. A Kolozsvár főterén álló épület belső udvarát körülvevő árkádok alatt nagyobb tér jut a könyves standoknak. Az udvaron állítják fel a rendezvény kis színpadját is, amelyen könnyűzenei, népzenei és néptáncegyüttesek lépnek fel, és slam poetry műsort is láthat majd a közönség.
H. Szabó Gyula elmondta, a Bánffy-év a rendezvénysorozat tartalmára is rányomja a bélyegét. A politikus Bánffy Miklósról a költő-politikus Markó Béla fog előadást tartani, emellett Bánffy-sétát is rendeznek, amely során az érdeklődők megnézhetik a Bánffy Miklóshoz kapcsolódó kolozsvári épületeket. A könyves céh alelnöke hozzátette, elsősorban a Bánffy Miklós hagyatékát feldolgozó és közzétevő kolozsvári Polis kiadónak az érdeme, hogy a Bánffy-évben van miről beszélni.
Doki Emese főszervező elmondta, a rendezvény pontos programját a www.unnepikonyvhet.ro honlapon hozzák nyilvánosságra.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=163040


--Kimagasló román jelenlét a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
2014. április 24–27. között a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Budapesti Román Kulturális Intézet Románia hivatalos standjának szervezőjével, a Kulturális Minisztériummal karöltve egy sor kulturális rendezvényt dedikált a kortárs román irodalomnak.
Április 25-én a „Budapesti RKI Irodalmi estek” programsorozat keretében a Budapesti RKI székházában kerekasztal-beszélgetés volt ’A román irodalom és kultúra a globalizációban. Egy új esély a román művészek és gondolkodók számára?’ címmel, Norman Manea, Paul Cornea, Daniel Cristea-Enache, Simona Sora, Radu Aldulescu, Doina Ruşti, Filip Florian és Matei Florian írók részvételével. A Bukaresti Román Kulturális Intézetet Nagy Mihály Zoltán, az intézet alelnöke képviselte, míg a Román Kulturális Minisztérium részéről Ioan Matei, a Kultúrpolitikai Osztály igazgatója volt jelen. Az est moderátora Daniel Cristea-Enache irodalomkritikus volt. A magyar nyelven tolmácsolt rendezvény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hivatalos programjának részét képezte.
2013-ban a Millenáris Központban megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 63 000 fős rekordlátogatót vonzott.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=163135


--Beszámoló ’A 2014-es év könyvtára’ versenyről
2014. április 2.-án, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában zajlott le a ’2014 - Az év könyvtára’ (’Biblioteca Anului – 2014’) elnevezésű verseny díjkiosztó ünnepsége.
’Az év könyvtára – 2014’ elnevezésű verseny 2013. december 6-án vette kezdetét. A kétfordulós verseny az 5-8. és 9-12. osztályban járó diákok számára indult, melynek először megyei szakaszán mérettettek meg azon kisfilmek, amelyeket a diákcsapatok beküldtek. A verseny oktatási, kulturális-művészeti jellegénél fogva arra próbált rávilágítani, hogy mennyire lényeges, kulcsfontosságú szerepe van az iskolai könyvtárnak egy adott oktatási intézményben. A 6-7 fős diákcsapatoknak azt kellett tehát az alig 3 perces kisfilmjükben kifejteniük, hogy miért fontos számukra az iskolai könyvtár, miben különbözik az ő könyvtáruk másokétól, hogyan segíti őket a könyvtár abban, hogy ők aztán jól informált, felelős, aktív felnőttekké váljanak az életben, társadalomban, ahol élnek, hogyan segíti őket az olvasás saját értelmi-, szakmai-, személyiségfejlődésükben, stb.
A versenyt a jászvásári ‘Spiru Haret’ Pedagógusok Háza kezdeményezte, amelyhez partnerként és megyei szervezőként a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára is társult. A kisfilmek – ahogyan a verseny szabályzata előírta –, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Facebook oldalán lettek közzétéve, majd az első 5 legtöbb szavazatot kapott film került zsűrizésre, s ezekből került ki aztán az első három legjobb. Az országos szakaszra mindkét kategória első helyezettje jutott tovább.
A Hargita megyei ’Az év könyvtára – 2014’ első helyezését 5-8-as kategóriában a maroshévízi ’Sf. Ilie’ Általános Iskola diákjai kapták, a líceumi kategóriában pedig a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum ’007-es Művészek’ csapata bizonyult a legjobbnak.
A diákok nagy élvezettel, örömmel dolgoztak a filmeken, s bár tanáraik, könyvtárosaik segítségével jött létre a 3 perces kisfilm, mindenki egyénileg, saját véleményével, tudásával járult hozzá a film létrejöttéhez. A gyerekek, fiatalok tele voltak ötletekkel, élményekkel, s ami a legfontosabb megértették, elmélyítették a verseny célkitűzéseit, fontosságát, ezt továbbítva környezetüknek, iskolatársaiknak, barátaiknak.
Forrás: Márdirosz Ajka-Klára, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára


ÉVFORDULÓ

--240 éves a Klimo Könyvtár
A hajdani pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György pécsi püspök (1751–1777). Ez a gyűjtemény volt Magyarország első nagy nyilvános bibliotékája, amely az alapító szándéka szerint a városban felállítandó egyetem szakkönyvtára lett volna. Ezért minden, az egyetemen tanítandó tudományág korabeli és korábbi kötete helyet kapott a gyűjtemény polcain: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatványai és kéziratos munkái is. Eredeti, ötablakos épülete az 1770-es évekre készült el, kizárólag könyvtári célokra.
A legkorábbi ismertetés a könyvtár megnyitásáról voltaképpen híradásnak is tekinthető, hiszen nem sokkal az alapítás után tették közzé a Habsburg Birodalom területén megjelenő két nagy időszaki lapban, a Pressburger Zeitungban és a Wienerisches Diariumban. A két újság három nap különbséggel – a pozsonyi újság 1774. április 13-án; a bécsi pedig 1774. április 16-án – azonos szöveggel ’kellemes hírként’ adta tudtul a bibliotéka megnyitásának tényét az olvasóknak.
Forrás: http://tgyoblog.wordpress.com/


--450 éve született William Shakespeare
William Shakespeare, a világirodalom egyik legnagyobb drámaírója négyszázötven éve, 1564. április 23-án született az angliai Stratford-upon-Avonban.
Életéről kevés hiteles forrás áll a kutatók rendelkezésre. Még a születésnapjára is csak következtetnek abból, hogy április 26-án keresztelték, mivel abban az időben az újszülötteket néhány nappal világra jövetelük után tartották a keresztvíz alá. Apja kereskedő, a városka tekintélyes polgára volt, anyja nemesi családból származott. Tizennyolc évesen megnősült, házasságából három gyermeke született. 1586-ban vadorzásért elítélték, a büntetés elől elmenekült és 1589-ben Londonban bukkant fel, a színielőadások alatt a nézők hintóit és lovait őrizte. Később lett belőle statiszta, majd az 1590-es évektől színész, rendező, de elsősorban drámaíró.
Ma már világhírű szonettjei akkoriban kéziratban terjedtek az irodalmat kedvelő szerelmesek közt, s csak 1609-ben jelentek meg nyomtatásban. Drámáinak sorrendjét, keletkezésük időpontját csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni, mivel azok kéziratban nem maradtak fenn.
Shakespeare 1611-1613 körül tért vissza Stratfordba, ahol végleg letelepedett, ott hunyt el 1616-ban, a Julianus-naptár szerint április 23-án. Végső nyughelye a városban található, a Szentháromság templomban, sírkövén az állítólag általa fogalmazott felirat megátkozza mindazokat, akik megpróbálják elmozdítani onnan hamvait. Nemzeti emlékhellyé nyilvánított szülőháza ma is látható, a helyi királyi színház (Royal Shakespeare Theatre) is az ő nevét viseli. Világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján felfedezhető, hazájában a nemzet dalnokaként tisztelik. Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, drámáit folyamatosan játsszák a világ színpadain.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=163275


--165 éves lett a Brassói Lapok
A legrégebbi, máig is megjelenő magyar lapként tartják számon az 1849. április 16-án megalapított Brassói Lapot. Bem József tábornok volt az, aki a forradalmi időkben, brassói tartózkodása alkalmával magyar, román és német nyelvű lapot is létrehozott a városban. A három kiadvány közül azonban csak a Brassói Lapok élt meg máig is. Igaz, az évek folyamán többször is nevet változtatott, viselte már a Népi Egység, a Vörös Zászló és az Új Idő nevet is.
A 165 éves évforduló alkalmából megjelent a Székely Lapok is, amely tartalmában megegyezik a Brassói Lapokéval, csupán címlapjának fejléce különbözik attól. A lap négy plusz oldallal gazdagodott, amely székelyföldi híreket, tudósításokat és kulturális kalauzt is tartalmaz. A lap ára nem változott, de arculata egy kissé átalakult.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=163325


ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt a román költészet nagyasszonya
Életének 90. évében elhunyt Nina Cassian román költő, műfordító, esszéíró, dalszerző, a kortárs román költészet egyik legjelentősebb alkotója. Az 1924-ben Galacon született, több mint ötven verses- és esszékötetet publikáló, 1985-ben emigrált művészt New York-i otthonában érte halál.
Brassói és bukaresti irodalmi, festészeti, színi és zenei tanulmányai után 1947-től a román fővárosban dolgozott lapszerkesztőként és irodalomtanárként.
Irodalmi pályafutása a dekadencia és szürrealizmus jegyében indult 1947-ben, majd egy nyolcéves ’kitérőt’ tett - ahogy maga írt róla - a ’proletkult’ költészetben. Lírája, egyéni hangja 1956 után teljesedett ki, párhuzamosan kísérletezett és alkotott maradandót a modernizmus és a gyermekirodalom terén. 1985-ben egy alapítványi ösztöndíjjal vendégtanári körutat tett Amerikában: ekkor értesült egy közeli barátja, a rendszert nyíltan bíráló Gheorghe Ursu mérnök letartóztatásáról és haláláról, és úgy döntött, nem tér vissza az országba. Könyveit a Ceauşescu-diktatúra betiltotta, a könyvtárakból kivonta.
Jelentősek Shakespeare, Bertold Brecht és Moliere fordításai, költészetét Amerikában is elismerés övezte. Nina Cassian legszebb versei magyarul is megjelentek különböző kortárs antológiákban, folyóiratokban, illetve a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadó szerzői kötetében.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/41146/elhunyt_a_roman_kolteszet_nagyasszonya


--Meghalt Sue Townsend
Az írónő 68 éves volt, rövid betegség után hunyt el otthonában.
A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója, 1982-ben jelent meg először, az utolsó, nyolcadik kötetet, az Adrian Mole folyó ügyeit, amelyben a főhős már 39 éves, 2009-ben adták ki.
Sue Townsend évekkel ezelőtt megvakult a cukorbetegsége miatt, amit még 1980-ban diagnosztizáltak, 2009-ben veseátültetésen esett át, 2012 decemberében szélütése volt.
1946-ban született Leicesterben, szülővárosában élte le életét, regényei helyszínének is azt választotta. Az első két Adrian Mole-kötet a nyolcvanas években a bestsellerlisták csúcsára került, de a sorozat többi darabja is sikeres volt. 1993-ban jelent meg A királynő és én című regénye. Könyvei többségét színpadra, rádióra, televízióra adaptálták.
Forrás: http://cink.hu/meghalt-sue-townsend-o-irta-adrian-mole-t-1562132265


--Meghalt Gabriel García Márquez
2014. április 17-én mexikóvárosi otthonában elhunyt a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa, a Száz év magány halhatatlan szerzője, Gabriel García Márquez, kolumbiai író.
A Nobel-díjas író regényeiért és novelláiért több tízmillió olvasó rajongott, a legnépszerűbb spanyol nyelvű írónak tekintik. A Száz év magány több mint 50 millió példányban kelt el, 25-nél is több nyelvre fordították.
A mágikus realizmus mestere 1927-ben született egy kolumbiai kisvárosban, Aracatacában, tizenegy gyermekes családban, egy távírász és egy homeopátiás vándorpatikus legidősebb fiaként. Márquez szüleit alig ismerte, nagyanyja és az ’1000 napos’ háborút is megjárt, nyugalmazott ezredes nagyapja nevelte. Nagyszüleinek meséi és szülőfaluja, Aracataca adják varázslatos történeteinek alapjait.
Pályájának kezdetén, 1947-ben egy a kolumbiai napilap, az El Espectador riportereként dolgozott, később külföldi tudósítóként Rómában, Párizsban, Barcelonában, Caracasban és New Yorkban is megfordult. Az ötvenes években jelentette meg azt a cikksorozatot, amelyből első könyve, az Egy hajótörött története című mű született. Mivel ebben egy, a kormányzat által dicsőségesnek beállított hajótörés valódi történetét beszélte el, Kolumbiában nem volt többé biztonságban. Akkor kezdődött külföldi tudósítói karrierje.
Egyes műveinek valóságos alapja van, az 1981-ben megjelent Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című regényében egy vérbosszú újságokban is olvasható történetét dolgozta fel, a Szerelem a kolera idején című művében pedig szülei szerelmét mesélte el. Gyermekkori élményei több művében visszatérő motívumként jelennek meg. 1982-ben regényeiért és novelláiért megkapta az Irodalmi Nobel-díjat. 2002-ben adta ki önéletrajzi könyvét, egy háromkötetesre tervezett mű első részét. Magyarul Azért élek, hogy elmeséljem az életemet címmel 2003-ban a Magvető Könyvkiadónál jelent meg. Márquez a 2000-es évek óta idős kori demenciában szenvedett, 2004-ben megjelent, magyarul Bánatos kurváim emlékezete címen olvasható műve után már nem publikált több könyvet.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/meghalt-gabriel-garcia-marquez


--Elhunyt Henze Gertrud
2014. április 22-én 112 éves korában halt meg Henze Gertrud, egykori német könyvtáros. Utolsó időben is szívesen olvasott, nagyítót használva és járókeret segítségével közlekedett. Egy öregotthonban töltötte utolsó éveit, ahol április 22-én csendesen elaludt.
Forrás: https://de.nachrichten.yahoo.com/wohl-%C3%A4lteste-deutsche-tot---gertrud-henze-mit-112-jahren-gestorben-155938016.html
Forreiter Csilla, Székely Mikó Kollégium könyvtárosa


--Elhunyt Tadeusz Rózewicz
Elhunyt 92 éves korában Wroclawban Tadeusz Rózewicz, az egyik legtöbbre értékelt, legmegbecsültebb kortárs lengyel költő, drámaíró, novellista, esszé- és filmforgatókönyv-író.
Az 1921-ben született író a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadseregben fegyverrel a kézben harcolt a megszálló németek ellen, testvérét a Gestapo végezte ki. Első verseit még a háború alatt publikálta. 1945 után művészettörténetet tanult Krakkóban. 1947-ben jelent meg Nyugtalanság című verseskötete, amely nagy sikert aratott, ismertté tette nevét. 1968 óta Wroclawban élt.
A háború rettenetes tapasztalatai nyomán alakította ki művészi hitvallását, amely szerint többé nem lehet olyan verseket írni, mint korábban. Pátosz nélküli, tárgyszerű, nagyon konkrét szövegeket alkotott. Műveit számos nyelvre, köztük magyarra is lefordították, és többször emlegették a Nobel-díjra esélyes jelöltek között. Munkásságában kiemelkednek drámái, amelyekben Becketthez és Ionescóhoz hasonlóan új kifejezési utakat keresett, egyes kritikusok az abszurd dráma előfutárának tekintik.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=163507


--Meghalt Stefanie Zweig írónő
Elhunyt Stefanie Zweig német írónő, akinek legnagyobb sikerű, Hontalanul Afrikában című regényéből Oscar-díjas film született. Stefanie Zweig 1932-ben Leobschützben (a mai lengyelországi Glybczycében) született, családja 1938-ban a náci zsidóüldözés elől Kenyába szökött, ahol az írónő brit iskolába járt. 1947-ben tért vissza Németországba, ahol később sokáig újságíróként dolgozott, mielőtt megírta volna első regényét. Több mint kéttucatnyi kötete után az először 1995-ben kiadott Hontalanul Afrikában című önéletrajzi ihletésű regénye – amelyben családja kenyai életét idézi fel – vált a legsikeresebb munkájává. A regény nyomán született azonos című német film 2003-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Számos regénye jelent meg magyarul is, köztük Az álmok mégis Afrikában maradtak, a Hontalanul otthon és a Kaibu – Isten hozott.
Forrés: http://erdely.ma/kultura.php?id=163720


--Elhunyt Bokor Péter rendező, író
Életének 74. évében meghalt Bokor Péter erdélyi származású kanadai rendező, író. A kolozsvári születésű rendező 1970-ben végezte el a bukaresti Színház- és Filmművészeti Akadémia filmrendező szakát, majd 1977-ig a román televízióban rendezett. 1978-tól a kanadai Edmontonba költözött, ahol tíz évig az edmontoni Francia Színház művészeti igazgatójaként, valamint egyetemi tanárként és vendégrendezőként tevékenykedett. 1989-től két évig az ausztráliai Canberrában élt, ahol több előadást rendezett, valamint színházelméletet tanított az Ausztráliai Nemzeti Egyetemen. Bokor Péter mintegy 60 adaptációt készített neves, többnyire kortárs szerző műveiből. Négy kontinensen, több nyelven, több mint százötven előadást rendezett, számos szövegkönyvet írt.
1991 óta gyakran rendezett Romániában is, ahol bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi craiovai és brassói színházak meghívásának tett eleget. A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatával három alkalommal dolgozott együtt, 2000-ben Timberlake Wertenbaker Kinek kell a színház? című darabját, 2006-ban a Botrány az operában című nagysikerű előadást, 2008-ban pedig Michael Frayn Még egyszer hátulról című komédiáját rendezte.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=163761


DÍJAK

--Díjazott az EMKE Kolozsváron
Éves közgyűlése keretében 2014 április 12-én adták át Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2014-es díjait az erdélyi magyar művelődési életben kiemelkedő munkát végző személyiségeknek. A rangos elismeréssel a Székelyföld és a szórvány közötti kapcsolat megteremtését, és ápolását díjazták. Az idén 130 éves közművelődési egyesület egyben tiszteletbeli tagokat is választott. 75. születésnapján Kötő József színháztörténészt, aki tíz éven át töltötte be az EMKE elnöki tisztségét, az egyesület most tiszteletbeli tagjává avatta.
A közgyűlésen átadták az erdélyi Oscarnak is nevezett díjakat. Az idei kitüntetett színészek, kutatók, és újságírók között van Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke is, aki a Székelyföld és a szórvány kulturális kapcsolatának intézményesített megteremtéséért vette át a Kun Kocsárd-díjat.
Demeter Lajosnak, a Bod Péter Megyei Könyvtár helytörténész könyvtárosának ítélte oda az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület egyik szakmai elismerését, a Monoki István-díjat, az indoklás szerint ’a könyvtári és helytörténeti kutatás terén végzett eredményes munkásságáért, az 1848-49-es háromszéki vonatkozások feltárásában elért kiemelkedő teljesítményéért’.
A díjat, az EMKE többi idei szakmai elismerésével együtt, ünnepélyes körülmények között 2014. április 12-én adták át Kolozsváron. A díjat alkotó szobor Venczel Árpád szobrászművész, restaurátor Parasztmadonna című alkotásának kisebbített másolata. Az oklevelet Venczel Attila képzőművész, díszlet- és jelmeztervező készítette Imecs László festő-grafikus (1915-2009) tervei alapján.
Az alábbiakban a díjazottnak a könyvtár igazgatója, Szonda Szabolcs által jegyzett és az ünnepségen felolvasott laudációjának részleteit adjuk közre.
’... Demeter Lajos 1953-ban született Sepsiszentgyörgyön. A szülőhelyhez való kötődés esetében nem csupán érzelmi, hanem szellemi is, innen ered évtizedes munkája, amellyel szóra bírja a szűkebb pátria rég- és közelmúltját. Ő maga több helyen hangsúlyozza, hogy nem képzett történész, szakírói eszköztárát autodidakta módon, következetesen, körültekintően, kisebb munkáktól a nagyobbak felé haladva, a szakma sepsiszentgyörgyi, erdélyi és magyarországi jeleseivel együttműködve alakította ki és fejleszti folyamatosan, előbb tanítványukként, mára munkatársukként.
’Kíváncsi természetű vagyok, mindenféle szempontból érdekel Háromszék története.’ – nyilatkozta egy interjúban nemrég. A kíváncsi természethez hozzáadódik az a diákkorból eredő erős érdeklődés, amely előbb balladagyűjtésre ösztönözte őt, aztán a sepsiszentgyörgyi temetőkben a sírjeleken szereplő verses feliratok lejegyzésére. Innen egy lépés volt a sírjeleken lévő, más jellegű adatok rögzítése, majd az összetettebb helyismereti munkák (tizenkét kötete jelent meg, önállóan vagy társszerzőként), amelyek tematikájában a falu- és temetőkutatás, a színház- és könyvtártörténet, az első és második világháború utóélete, illetve az életrajz-kutatás is szerepel, de zömmel mégiscsak a háromszéki 1848–49-es történések felfejtése a tárgyuk.
Demeter Lajos 2001 nyarától dolgozik a Bod Péter Megyei Könyvtárban, azóta számos kutatásban vett és vesz részt, hazai és magyarországi neves történészekkel dolgozik együtt, akik elismerik munkáját, igénylik annak eredményeit. A sepsiszentgyörgyi és háromszéki helytörténészek közösségének is aktív, megbecsült tagja, a helyi és megyei önkormányzattal több projektben működik együtt szakértőként. Munkáját az alkatából adódó eltökéltség, karakánság, illetve a megírandó téma iránti szakmai hűség és az adatforrások tisztelete jellemzi. Azt teszi, amit minden vérbeli helytörténész: a múlt tényszerű feltárásán dolgozik, mert meggyőződése, hogy ami a levéltári dokumentumokból kiderül, azt akkor is el kell fogadnunk, ha nekünk nem tetsző dolgok kerülnek napvilágra. Forrásmunkákat ad közre, ismereteinket kiegészíti (sok elfelejtett helyi személyiség életrajzának feltárása is neki köszönhető), információkat szolgáltat a vélemények kialakításához, de nem törekszik azok befolyásolására.
Lényegében a közkönyvtár rendeltetéséről, szerepéről is szóltam az utóbbi mondatban. Demeter Lajos személyében szerencsésen találkozik a könyvtáros és a helytörténész, egymást segítve, kiegészítve. Ezt legutóbbi munkája, a Sepsiszentgyörgyi személyiségek. Életrajzok, életutak című nagyszabású vállalkozás első kötete is jól érzékelteti, amelynek anyagát először lexikonszerűen írta meg, aztán megszólalt benne a könyvtáros, jelezve: érdemesebb lesz közérthetővé tenni, feloldani a rövidítéseket – átgyúrta hát a teljes szöveget, időt-energiát nem kímélve. Azt hiszem, sokatmondó ez az elkötelezettségére nézve is.
A könyvtár elevenen beépül a köztudatba, nem csupán dokumentumlelőhely – ezt is példázza Demeter Lajos tevékenysége, amely egyszerre munka és szolgálat, a múlt adalékainak, értékeinek megismeréséért, megbecsüléséért és alkalmazásáért.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/228_distinctie_profesionala_pentru_colegul_nostru_demeter_lajos/ http://erdely.ma/kultura.php?id=162820


--Artisjus Irodalmi Díjak
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjat, amely az elmúlt kilenc évben az egyik legrangosabb civil irodalmi elismeréssé vált. A nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához. Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Pintér Béla kapta. Az 1970-es budapesti születésű színész, zenész, drámaíró, rendező saját társulatával mutatja be a többnyire önmaga által írott színműveket.
Gyűjteményes kötetét a Saxum Kiadó 2013-ban adta ki Drámák címmel, amelyben több olyan híres műve is helyet kapott, amelyeknek színházi hírneve már az ország határain is túlra terjedt.
A művész munkáját már több rangos szakmai díjjal is elismerték: Színikritikusok Díja (több alkalommal), Üstökös-díj (2000), Soros-ösztöndíj (2002), Örkény István drámaírói ösztöndíj (2002), Jászai Mari-díj (2003), Hevesi Sándor-díj (2005), Fehér György-díj (2007), a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2007), Szép Ernő-jutalom (2012).
Artisjus Irodalmi Díjat kaptak 2014-ben:
Tompa Andrea Fejtől s lábtól (Kettő orvos Erdélyben) című regényéért kapott elismerést (Kalligram Kiadó). Az írónő 1971-ben született Kolozsváron. 1990 óta Budapesten él. Az ELTE Bölcsészkarán szerzett diplomát. 2008-tól a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemen oktat. Fejtől s lábtól (Kettő orvos Erdélyben) című második regénye élvezetes, szinte olvasmányos stílusban ábrázolja két fiatal orvos-egyetemista, egy érlelődő leány és egy fiú történetét.
Takács Zsuzsa költő, műfordító, prózaíró Tiltott nyelv című verseskötetéért kapott elismerést. A szerző Budapesten született 1938-ban. 1962-ben szerzett spanyol-olasz szakos tanári oklevelet az ELTE Bölcsészkarán. 1963-64-ben a havannai egyetemen magyar anyanyelvi lektorként dolgozott, majd 1964-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított spanyol nyelvet, diplomáciatörténetet és társadalmi ismereteket. 1990-től 2001-ig spanyol-portugál nyelvi tanszékvezető docens. 1995-ben PhD fokozatot szerzett spanyol filológiából. A Magvető Kiadónál megjelent Tiltott nyelv őrzi és módosítja azt a különös hangnemet, amelyben a költő a közös beszéd emelkedettségével szólal meg, de többes száma a megsokszorozott magányé egy kopár világban, s a vallomásos szenvedélyt kívülről szemlélt tárggyá változtatja.
Havasréti Józsefet Szerb Antal című monográfiájáért díjazta az Artisjus. A szerző 1964-ben született Pécsett. 1990-ben szerzett diplomát a JPTE Tanárképző Karán magyar irodalom - nyelvészet szakon. Tanulmányait követően tudományos segédmunkatársként, tudományos titkárként, illetve két évig gimnáziumi tanárként is dolgozott. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Kutatási területei: a magyar neoavantgárd kultúra, szubkultúra-kutatás, a populáris zene szociológiája, műfajai, a magyar 20-as, 30-as évek irodalmi kultúrája. Oktatói munkája mellett irodalmi és művészeti kritikákat, tanulmányokat ír; cikkei többek között a Jelenkor, a Holmi, a Budapesti Könyvszemle, a Thalassa, a Metropolis folyóiratokban, valamint az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs hetilapokban jelentek meg.
A teljes cikk itt olvasható: http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/8304/


--Könyvtárosok elismerése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Két kitűnő, a kultúráért dolgozó hölgy kapott elismerést Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban: Dr. Bihari Albertné, a könyvtári kultúra és szolgáltatás továbbfejlesztésében elért kiemelkedő teljesítményért, Szabolcs Szatmár Bereg Megye Könyvtári Kultúrájáért díjat, Bajnok Lászlóné pedig több évtizedes szakmai munkájának elismeréséért kapott Csendes János Életmű díjat.
Mindkét elismerést a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete adta ki.
Forrás: Facebook, Szabolcs Online 2014. április 14.
Közzéteszi: Haraszti Katalin, IFLA-HUN moderátor


--Ulickaját díjazzák az osztrákok
Osztrák állami díjjal tüntetik ki Ljudmila Ulickaját. A világhírű orosz írónő júliusban, a Salzburgi Ünnepi Játékokon veheti át a 25 ezer euróval járó elismerést. A méltatás szerint a nagy európai elbeszélők közé tartozó Ulickaja meggyőző és beható módon ötvözte az orosz és zsidó elbeszélő hagyományt a modern elbeszélő művészettel.
Az Österreichischer Staatspreis für Europdische Literatur (osztrák állami díj az európai irodalomért) elnevezésű, 1964-ben alapított kitüntetést korábban megkapta Weöres Sándor (1974), Nádas Péter (1991) és Kristóf Ágota (2008) is.
Az 1943-ban született Ljudmila Ulickaja a nemzetközi szinten egyik legismertebb kortárs orosz író, akinek 2003-tól kezdve számos könyve magyarul is megjelent, 2009 áprilisában pedig a 16. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/41262/ulickajat_dijazzak_az_osztrakok


--Kiosztották az Aranykönyv díjakat
A Könyvfesztivál záróeseményeként kiosztották az Aranykönyv díjakat. A március közepén kezdődő, többfordulós versenyben az olvasók öt kategóriában szavazhattak kedvenceikre.
A Libri Könyvkereskedelmi Kft. ötödik alkalommal indította el március közepén az Aranykönyv szavazást. A többfordulós szavazáson az olvasók 5 kategóriában - szépirodalom, szórakoztató irodalom, gasztronómia, gyermek- és ifjúsági irodalom, ismeretterjesztés – voksolhattak kedvenceikre, külön-külön a magyar és a külföldi művekre. A szavazás során csak a 2013-ban megjelent könyvek voltak versenyben. A magyar szórakoztató irodalom kategóriában szavaztak a legtöbben, ezt követte a magyar ismeretterjesztés, majd a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom. A külföldi szerzők művei között is a szórakoztató kategória volt a legnépszerűbb.
A nagy érdeklődés övezte szavazáson az előre megjósolható eredmények mellett váratlan győzelmek is születtek. Leiner Laura sikerére sokan számítottak: a Szent Johanna gimi évek óta az egyik legnépszerűbb sorozat az ifjúság körében, amely tavaly is megkapta az Aranykönyv díjat. Jamie Oliver szakácskönyvének győzelme sem volt meglepő fordulat, az angol gasztroguru biztosan számíthatott az olvasók szavazataira. Hozleiter Fanny Mosolyka kötetének győzelme azonban nagy meglepetést okozott: a fiatal írónő a közösségi médiában indította el írói karrierjét, facebook posztjaiból vált Aranykönyv díjas szerzővé. A szépirodalom kategória győztese, D. Tóth Kriszta a televíziót cserélte le az íróasztalra, közismert műsorvezetőből lett az olvasók kedvence, Aranykönyv díjas író. Az Aranykönyv szavazás idei újdonsága, hogy különdíjat kaptak az e-könyvek. Idén az Ulpius-ház Könyvkiadó érdemelte ki az Aranykönyv e-könyv különdíját, ők adták el a legtöbb e-könyv formátumú művet, és az Aranykönyv Top 10 listából 8 kötet az Ulpius gondozásában jelent meg.
Idén Aranykönyv szakmai különdíjban részesült a Móra Könyvkiadó, mivel a díj alapítása óta a Móra kapta a legtöbb – 6 db – Aranykönyv díjat.
Forrás: http://www.orientpress.hu/127596


AJÁNLÓ

--Megjelent a Nőileg, az első erdélyi magyar női magazin
Bemutatatták Székelyudvarhelyen a Nőileg havilapot. A bemutatón a sajtótermék készítői, szerkesztősége nyilatkozott az erdélyi nők debütáló hiánycikkéről. Divat, egészség, tréning, gasztronómia, pszichológia, lakberendezés, kultúra, kéj, környezetvédelem, a hónap pasija rovatokkal jelentkezik a legújabb erdélyi sajtótermék, a Nőileg című havilap.
’A közelítésmód az már erdélyi, és hát nyilván mi nem azt mondjuk, hogy ami külföldről jön, vagy ami a nemzetközi porondon van bármilyen területen az nem jó, vagy azt mi zárójelezni próbálnánk, szó nincs erről, pusztán megpróbáljuk a kettőt egy nagyon jó egyveleggel bemutatni’ – nyilatkozta Zörgő Noémi, a lap főszerkesztője.
A lap egy hiánycikk, mondta Sebestyén Kinga felelős kiadó. Tavaly ősszel kezdték, majd januártól gőzerővel dolgoznak ennek megvalósításán. Már csak a név hiányzott.
’A név kitalálása az nagyon nehéz volt, millió egy nevet javasolt mindenki, ötletbörzét tartottunk, írtuk, húztuk, mindenre kiderült, hogy már van egy olyan, mert ha nem lapként, akkor portálként. A jó nevek mindig spontán jönnek’ – fejtette ki Sebestyén Kinga felelős kiadó.
A 60 oldalas magazin minden hónap első hétfőjén jelenik meg. Nem csak Erdély nőtársadalmának szól, hiszen férfi olvasókra is számítanak.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=162823


--Új kulturális e-folyóirat
Könyvkultúra Magazin címmel a Kelló elindította online folyóiratát. Kiadványukban naponta frissülő hírek, kritikák találhatók könyvekről, kultúráról, a könyves közélet eseményeiről.
A magazin arra törekszik, hogy összegyűjtse annak a sok ezer könyvtárosnak és pedagógusnak, több száz kiadónak és könyvkereskedőnek a tapasztalatát, akikkel a Kelló kapcsolatban áll, és így tegye rövidebbé, járhatóbbá és érdekesebbé a szerző és az olvasó közötti utat.
Észrevételeiket, javaslataikat, témaajánlataikat, gondolataikat a magazin@kello.hu email címre várják!
Az új kulturális e-folyóirat itt olvasható: http://konyvkultura.kello.hu/
Forrás: Bariczné Rózsa Mária, könyvtári értékesítési vezető


MOZAIK

--Posztumusz regénye jelenhet meg García Márqueznek
Posztumusz regény jelenhet meg Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai írótól, akitől Bartók Béla zenéjével és kedvenc sárga virágaival, a mexikói és a kolumbiai elnök jelenlétében vettek búcsút Mexikóváros legrangosabb kulturális intézményében, a Szépművészeti Palotaként ismert színházban és operaházban. Az író kiadója, a Random House közölte, hogy ha a család is beleegyezik, posztumusz megjelenhet Márquez utolsó, En agosto nos vemos (Augusztusban látjuk egymást) munkacímű regénye, amelyen a szerző már régóta dolgozott, és amely gyakorlatilag kész van. A kiadó képviselője a kolumbiai rádiónak adott nyilatkozatában több részletet nem árult el, mint mondta, minden a család döntésén múlik.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2014/04/21/posztumusz_regenye_jelenhet_meg_garcia_marqueznek


--300 ezer példányban jelent meg a Férfiak nők nélkül
Nagy érdeklődést keltett Murakami Haruki világhírű japán szerző legújabb könyve, kilenc éve első novelláskötete. A kezdetnek 300 ezer példányban kiadott, Onna no inai otokotacsi (Férfiak nők nélkül) című kötet hat rövid, egy kivételével korábban külön-külön már publikált elbeszélést tartalmaz olyan férfiakról, akik elveszítették a nőt, akit szerettek. Korábban a kötet egyik írása kisebb botrányt is kavart, miután az egyik japán település lakói sérte érezték magukat attól, hogy Murakami - szerintük - rossz fényben tüntette fel Nakatonbecu városka lakóit. Az író végül úgy döntött, hogy Vezesd az autóm - férfiak nők nélkül című novellájában megváltoztatja a település nevét.
Az utóbbi években rendre az irodalmi Nobel-díj esélyesei közé sorolt 65 éves Murakami könyveit 40 nyelvre fordították le. Legnépszerűbb regényei, a Kafka a tengerparton, A kurblimadár krónikája, a Norvég erdő vagy az 1Q84 magyarul is olvashatók.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2014/04/19/murakami_449


--Orbán állandó szerzőségével elindul a Magyar Krónika
Pünkösdkor jelenik meg a Magyar Krónika mutatványszáma – mondta a VS.hu-nak Bencsik Gábor, a lap főszerkesztője. Ettől a számtól teszik függővé a továbbiak megjelenését: ha sikeres lesz, júliustól havonta jelentkezik a folyóirat – írja a portál. Remélhetőleg minden számba ír majd Orbán Viktor.
Bencsik elmondása szerint a sikerességet nem annyira eladási adatokon fogják mérni, mint a szakma és az olvasók visszajelzésein. A lapot a VS.hu beszámolója szerint kétféle módon terjesztik: 5000 példányt ingyen küldenek ki közintézményekhez, ebből 4300-at határon belül, 700-at pedig határon túl. További 5000 példány kerül majd piacra. A havilap 980 forintba kerül, az induló szám pedig a Várkert Bazárról fog szólni. Bencsik szerint a Magyar Krónika színes képekkel teli magazin lesz.
A szerzőgárda még képlékeny, de Bencsik elmondása szerint remélhetőleg minden számban, így a mutatványszámban is jelentkezik majd írással Orbán Viktor miniszterelnök. Bencsik elmondta: három hónapig fedezi a lap megjelenését a Polgári Magyarországért Alapítvány, amely a kért összeg egy részét, 30 millió forintot ítélt meg a lap számára.
Forrás: http://www.emasa.hu/cikk.php?id=11510


--Rangos dizájndíjat kapott egy könyv
Az amerikai Art Directors Club rangos világversenyén úgynevezett silver cube winner díjjal, azaz ezüstkockával jutalmazták a MúzeumCafé könyvsorozat első darabját, György Péter Múzeum, a tanulóház - Múzeumelméleti esettanulmányok című tanulmánykötetét.
A múlt évben megjelent kötetet a Lead82 alkotóközösség tervezte; a könyvtervet a különleges betűkollekció és papírok, karakteres élfestés, valamint dobozszerű megjelenés jellemzi - tájékoztatta az MTI-t a MúzeumCafé folyóiratot és a könyvsorozatot megjelentető Szépművészeti Múzeum.
A sorozat második kötete Nagy Árpád Az antik gyűjtemény története című könyve lesz.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/rangos-dizajndijat


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.