CAFézás Bán Teodórával

Fesztivál, ősszel

Szerző: Petrányi Judit
Lapszám: 2016 október

 

Bán Teodóra/ Urbán Ádám felvétel/BFTK

 Október 7-én indul és 23-ig tart, 17 nap alatt 30 helyszínen, több mint száz programmal várja a közönséget idén is a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál. Az egykori Őszi Fesztivál utódja messze nem csak nevében változott. Egy jó kávé mellett többek között ezt is szóba hozza Bán Teodóra, a CAFét irányító operatív testület tagja, aki egyben a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője.

Először is elevenítsük fel, miben hozott újat az Őszi Fesztiválhoz képest a CAFe. A lényeg, hogy három évvel ezelőtt a kormány és a főváros együttműködési megállapodást kötött arról, hogy a két nagy, nemzetközi hírű fesztivált közösen rendezze a Művészetek Palotája és a BFTK. A főpolgármester és az emberi erőforrások minisztere elképzelésének megvalósulása azért volt jelentős - mondja -, mert adöntéssel együtt létrejött egy olyan támogatási konstrukció is, amely a fesztiválokat tervezhetővé teszi, három évre előre biztosítva azokat a forrásokat, amelyekkel biztonságosan lehet programokat szervezni és nemzetközileg is jelentős, évekre előre foglalt művészeket szerződtetni. A minisztérium kétfelé adja a pénzt, elosztva a Müpa és a BFTK között. A főváros 139 milliós támogatást nyújt, amit a BFTK kap. Utóbbi így összesen évi 339 millió forintból gazdálkodik. Ami nem sok, de ezt kiegészíti a pályázati támogatások rendszere és a jegybevétel is. „Ez a bevétel természetesen a miénk", mondja Bán Teodóra, hiszen önálló költségvetésből gazdálkodik a BFTK és a Müpa is, majd a kérdésre, hogy kijönnek-e belőle, azt feleli: „Igen. Ki kell jönnünk, miközben tartalmas és hasznos művészeti projekteket, bemutatókat szervezünk."

Az, hogy a két intézmény külön költségvetésből dolgozik, vajon azt jelenti-e, hogy megoszlanak a feladatok, és ki-ki a „saját" programjait szervezi? A válasz - bármennyire meglepő -: igen.

„Bár megegyeztünk bizonyos »területi« felosztásban, természetesen vannak átjárások." A legtöbb nagy eseménynek - sokműfajúsága, terei és mérete miatt - a Müpa ad otthont, s ezeket a Müpa csapata szervezi. A BTFK elsősorban a fővárosi fenntartású színházakban, galériákban, a Bálna Budapestben, egyes esetekben a Várkert Bazárban és a Vigadóban szervez programokat, és a közterekre is kiviszi afesztivált. A koncepció, a tematika kiválasztása a Tanácsadó, majd az Operatív Testületben történik, a programok előkészítését és megvalósítását pedig a Müpán és a BFTK-n belül önálló munkacsoportok végzik. „Együtt gondolkodva, egymást erősítve, egy irányban haladunk. A közönség számára teljesen mindegy, hogy valami a Müpa vagy a BFTK szervezésében jött létre, a végeredmény szempontjából ennek nincs jelentősége. A végén az egész közös csomagba kerül, közös kommunikációval, a CAFe arculatával, és egy kiadványban jelenik meg."

Bán Teodóra hozzáteszi, nincsenek egyedül. Évek óta jól működő szakértői csapataik együtt dolgoznak a galériákkal, színházakkal, tánctársulatokkal. A fesztivál nemzetköziségét, hírét és üzenetét erősíti aZeneakadémia, a Pesti Vigadó, a BMC és a Magyar Állami Operaház is. Ők az ajánlataikat természetesen maguk állítják össze, szerkesztik és szervezik, de egyeztetnek a CAFéval, és illeszkednek akoncepcióhoz, illetve az adott év tematikus pilléreihez.

A koncepció lényegéről már a fesztivál neve is árulkodik. A CAFe elnevezés eredetileg csak a kávéházak (és ma már talán a romkocsmák) Budapestjének vonz­erejére utalt. „De három éve új tartalmat kapott: CAFe = Contemporary Art Festival, vagyis a korábbinál is hangsúlyosabbá vált a fesztivál kortárs és egyben összművészeti jellege."

Azt mondanám ezen a ponton, hogy az emberben óhatatlanul felmerül: a „kortárs" szó - a zenében különösen - nem szólít meg tömegeket. És kérdezném, hogy érdemes-e erre alapozni egy egész fesztivált? Mondanám, kérdezném, ha a CAFe sajtótájékoztatóján Eötvös Péter nem söpört volna félre minden erre vonatkozó kérdést azzal a kijelentésével, hogy „nincs olyan, hogy kortárs zene, ... csak a zene létezik". Bán Teodóra ehhez azt teszi hozzá, hogy a „kortárs" különösen a fiatalok körében egyre divatosabb. „Azt is látom, hogy a világban egyre nagyobb igény és fogadókészség van a kortárs művészetekre." Tegyük hozzá, a kortárs zenével való ismerkedésre egyre több a lehetőség; nálunk például a CAFén.

Igaz, a „kortárs" szót tágabban is értelmezhetjük. Ezt tette a CAFe is, amikor nyitó programjául a kortársnak már csak némi nagyvonalúsággal nevezhető Bartók Béla két egyfelvonásosának parádés előadását választotta. A kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint új rendezésben és új koreográfiával mutatja be a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével és a Pécsi Balett közreműködésével. A rendező Káel Csaba, a koreográfus Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója. Hogy a koreográfia milyen, arról Bán Teodórát hiába kérdezem - még nem láthatta, beszélgetésünk idején még csak készül a produkció. De a tavalyi Budapesti Tavaszi Fesztiválra Dubrovay László Faust, az elkárhozott című balettjéhez megalkotott Vincze Balázs-koreográfia alapján azt mondja, a pécsi balettigazgató nagyszerű képi világban gondolkodik, és azt modern, egyéni, ugyanakkor az előadás dramaturgiáját kiszolgáló különleges mozgásvilággal tudja felöltöztetni. „Nem véletlen, hogy idén már másodszor jut neki fesztiválpremier."

Az sem véletlen, hogy éppen ezzel az előadással nyit a CAFe, miközben a szomszédos Ludwig Múzeumban komoly Bartók-kiállítás nyílik. A 20. század legnagyobb magyar zeneszerzője ugyanis az egész fesztiválon főszerepet kap. Az idén 135 éve született Bartók műveit - valamint Kurtág György kompozícióit - tűzte műsorára Baráti Kristóf hegedűművész, aki Jean-Efflam Bavouzet zongoraművésszel lép fel a Zeneakadémia nagytermében. Bartók 5. vonósnégyesének és Concertójának mozgásszínházi lehetőségeit pedig Horváth Csaba koreográfiája és rendezése jeleníti meg a Várkert Bazárban.

Kurtág György tiszteletére írt zeneművet Christian Wolff. A darab ősbemutatója a zeneszerző triójának előadásában a BMC-ben lesz. Izgalmas bemutatók helyszíne a Zeneakadémia is: az idén nyolcvan­éves amerikai kortárs zeneszerző, Steve Reich előtt tiszteleg az Amadinda Ütőegyüttes, amely az UMZE Kamarazenekar és a Kelemen Kvartett közreműködésével az Amadindának írt Mallet Quartet mellett két Reich-mű, a City Life és a Radio Rewrite magyarországi bemutatóját viszi közönség elé.

Kortárs magyar szerzők alkotásaival találkozhat a közönség a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Hollerung Gábor vezényelte Dohnányi Zenekar „Kor­társ romantikusok" című koncertjén, amelyen Gyöngyösi Levente, Orbán György és Dubrovay László egy-egy műve szólal meg.

Több magyar bemutatónak is pódiumot ad a CAFe. Közülük talán a legizgalmasabbnak Tihanyi László színpadi és operai műfaji elemeket ötvöző két új egyfelvonásosának ősbemutatója ígérkezik a Müpa Fesztivál Színházában. A Fehér rózsa egy családi drámán keresztül a lélek külső és belső hangját szólaltatja meg, míg a másikat, melynek címe Vörös izzás, a japán kultúra ihlette. Hagyomány és modernség egyszerre jelenik meg ezekben a darabokban, amelyek a koncert, színház, tánc és opera elemeiből építkeznek.

A maga módján ugyancsak a fesztivál hangsúlyosan össz­művészeti irányvonalát képviseli a Gergye Krisztián nevével fémjelzett, 1956-ra emlékező, Egy ünnepi színjáték '56-'16 című műsor, melyben tánc, opera, képzőművészet találkozik, zenéjét pedig fiatal kortárs zeneszerző, Zombola Péter komponálta.

1956 hatvanadik évfordulója az idei CAFe tematikájának egyik pillére. A magyar forradalom ihlette a nyáron elhunyt Einojuhani Rautavaara finn komponista A bánya című alkotását, amely a Magyar Állami Operaházban kerül színre. Ugyanezen az estén egy új magyar opera ünnepi díszbemutatójának is tapsolhat a közönség. Déry Tibor, Bacsó Péter és Makk Károly Szerelem című filmjének operaszínpadra való adaptálására pályázatot írtak ki. Külön érdekesség, hogy a nyertes mű alkotója, Varga Judit a forradalom után született, és munkája az azóta felnőtt nemzedék szemével láttatja az ötvenhatos történéseket.

Bartók és 1956 évfordulója mellett az idei CAFe harmadik nagy témája a lengyel-magyar barátság éve. Ebből az alkalomból a kortárs zene élő legendája, a lengyel Krzysztof Penderecki lesz Budapest vendége, mégpedig három különleges programmal. A Jeruzsálem hét kapuja című monumentális kórusszimfóniáját a mester vezényletével mutatják be a MR Zenei Együttesei a Müpában. A Zeneakadémián aConcerto Budapest zene­karát dirigálja Penderecki - ekkor hangzik el többek között Trombitaversenyének magyarországi bemutatója. A szólista nem más, mint Boldoczki Gábor, akinek a mester aversenyművet dedikálta. A harmadik izgalmas program helyszíne a BMC, ahol Penderecki az Eötvös Alapítvány támogatásával olyan zeneszerzőknek tart mesterkurzust, akik a vezényléssel kacérkodnak. ACAFe sajtótájékoztatóján Eötvös Péter hangsúlyozta, mennyire örül, hogy az alapítványa által életre hívott mustMEETcomposers sorozat következő vendége a BMC-ben éppen Penderecki lesz.

A lengyel-magyar barátság évéhez még egy bemutató kapcsolódik: a lengyel zene 20. századi reneszánszának úttörője, Henryk Górecki 4. szimfóniájára Juronics Tamás készít koreográfiát. A Nemzeti Táncszínház közreműködésével a Szegedi Kortárs Balett által jegyzett bemutató helyszíne a Müpa Fesztivál Színháza lesz. Erről mit tudunk? Bán Teodóra azt mondja, ez is még születőben van. „Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy készül. Juronics munkája, ezért tudom, hogy nagyon jó lesz."

Az egykori prímabalerina vajon képes-e szívdobogás nélkül nézni ezeket a balettprodukciókat? Például A csodálatos mandarint, amelyben valamikor ő maga táncolta - nagy sikerrel - a Lány szerepét. Azt mondja, nem vágyik vissza régi önmagához, tökéletesen elégedett azzal, amit most csinál. Mégis, mit élvez új munkájában a leginkább? „Az alkotást, hiszen a kulturális menedzser szerepköre is az. Úgy fogom fel, hogy a mai napig bennem lévő alkotói, bizonyítási vágyat tudom itt is kiélni, sőt, erre lehetőséget tudok adni másoknak is." A programok közül melyik a legkedvesebb? „Talán a kortárs szerzőket bemutató Mini Fesztivál. Huszonöt évvel ezelőtt Durkó Zsolt indította el, de hely és anyagi források hiányában a rendezvény jóformán kimúlt. Fekete Gyula keresett meg azzal, hogy újraindítanák, nem állnánk-e mellé. Igent mondtam, tehát a BFTK támogatja az eseményt. Hogy kiket hívnak meg, azt persze ők döntik el. Büszke vagyok rá, hogy idén harminckét szerző lép fel huszonnyolc új alkotással - ezek között is szerepelnek lengyel szerzők darabjai. Sok fiatalnak tudunk itt lehetőséget adni a megmutatkozásra. Elképzelésem szerint egy fesztiválnak többek között ez a dolga. Hogy elhozza a legnagyobbakat is, és azokat is, akikből majd a legnagyobbak lesznek. Hogy minőséget adjon, példát, értéket mutasson fel, és ezáltal a közönséget is alakítsa. Egy ilyen fesztivál, mint a CAFe, találkozási pont, szellemi értékek találkozási pontja. Nagyon élvezem, hogy részese lehetek." }

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 2013, 2014, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.