Művek bontakozóban

Huszár Lajos dalciklusa és motettái

Szerző: Hollós Máté
Lapszám: 2013 augusztus

 

Huszár Lajos - Felvégi Andrea felvétele

Amikor legutóbb e rovatban Huszár Lajossal beszélgettünk, Alföldi varázsénekek ciklusát írta a Polner Zoltán népi gyűjtéséből származó versekre. Most Polner felesége, Katona Judit (1942-2011) költészete ihlette meg a zeneszerzőt.

- Mi köt kettejük személyéhez és munkásságához?

- Eredendően Polnerral hozott össze a sors, pontosabban a népi hiedelmeket, babonákat megéneklő verseivel. Expresszív, de nem szubjektív darabot kívántam írni belőlük, valamiféle kollektív expresszivitás foglalkoztatott. Katona Judittal Polner révén találkoztam, akkor már halálos ágyáról fel sem tudott kelni. Addigra megjelent Ezüst magány című gyűjteményes verskötete, amellyel megajándékozott.

- Készülő kompozíciód, amelyen az utolsó simításokat végzed beszélgetésünk idején, érdekes szerkezetű: akad benne szólóének és szólófuvola-tétel, van, ahol együtt játszik a fuvola az énekkel, sőt, helyenként megjelennek benne ütőhangszerek is. Avass be, kérlek, az apparátusváltás dramaturgiájába.

- Eredetileg szólóhangra akartam dalciklust írni, Meláth Andrea számára. Ő ugyanis nagyon szerette az Alföldi varázsénekek kíséret nélküli dalát, melyet később szakmai-kollégai tanácsra zongorakíséretessé alakítottam át. A szólisztikus ciklus komponálása során egyszer csak észleltem, hogy hiányzik belőle valami, így társítottam az altfuvolát, a normál fuvolát, s végül odakívánkoztak ütők is.

- Hogyan épül az ének-fuvola váltakozás és kapcsolódás?

- A komponálás folyamán vált mind tudatosabbá a kis és nagy forma. Hét tétel alkotja a ciklust. A második és a harmadik, majd az ötödik és a hatodik: dal - az első, a negyedik és a hetedik tétel Előjáték, Közjáték és Utójáték. Tehát a forma szimmetrikus.

- Miért érezted szükségét, hogy a dalok három hangszeres pillérrel legyenek körülépítve?

- Valószínűleg azért alakult így, hogy az énekesnőnek adassék szusszanásnyi pihenő, de talán még inkább azért, hogy változatosabb legyen a mű hangzása.

- Előbb írtad a dalokat, s azután tetted hozzá a fuvolaszóló-tételeket? A szöveges tételek szülték meg azokat?

- Elsőként az Előjáték fuvolamotívumait vázoltam fel, s ebből fejlődött ki az egész ciklus. Erős a motivikus kapcsolódás a tételek között, voltaképp ugyanazokra a motívumokra épül mindegyik. Erre hivatkozva mondom, hogy afféle wagneri zenedráma ez, csak épp parányi méretekben. Látszólagos töredezettség mutatkozik a kifejezés érdekében, ezt ellensúlyozom a darab összes tételének tematikai egységével.

- Az ütők miért kerültek a duóba, és ki kezeli ezeket?

- Eleinte úgy terveztem, a fuvolás kezelje a mindössze néhány egyszerű hangot megszólaltató ütőket. Mostanában már inkább külön játékosra bíznám a szerepet, jobban tud koncentrálni a szólamra, a megütés és hangzás finomságaira. A kifejezés, a hangulatfestés igénye hívta be ezeket a hangszereket. Például A baba című dalban szükségem támadt a tam-tam kísérteties kongására, amelyet az énekes negyedhangos glissandóival párosítok. A Telihold tételben pedig az antik tányér hangzását kívántam meg, amit - ritka instrumentum lévén - harangjáték helyettesíthet.

- Egyetlen tételben van együtt az ének és az altfuvola.

- A Koldusok című dalban azért használtam az ének és az altfuvola kétszólamúságát, hogy lehetőséget kapjak a „dicsértessék a Jézus Krisztus" szövegrész kissé középkorias stílusjátékára. A ciklus legdrámaibb, scherzandót és siratót vegyítő tétele a Közjáték.

- A tételek végén rendre a 2013 május dátumot olvasom. Pedig emlékeim szerint már régóta dolgozol a cikluson.

- Eddigi darabjaimnál szinte mindig a tisztázás dátumát tüntettem föl.

- Két német nyelvű motetta partitúrája is új. Mi vezetett Justus Gesenius 17. és Johann Wilhelm Berger 18. századi szövegéhez?

- Ők nem főfoglalkozású költők voltak, hanem egyházi emberek: lelkészek, tanárok. Verseikre egy német evangélikus énekeskönyvben leltem. Kincsesbányára találtam e szövegekben. Az O Wunder ohne Massen (Ó, mérték nélküli csoda) címűnek a végén Brahms 2. szimfóniájára utalok, amely ugyanerre a dallami vázra épül.

- A motetta első változata 2011-ben kelt, s előttem most a 2013-as, javított, kibővített változat fekszik. Miben bővült?

- A formai egyensúlyt kerestem, aminek jegyében kijavítottam olyan formahatárokat, amelyek nem voltak szakmailag kellő igénnyel elvarrva, s néhány új részt is hozzákomponáltam.

- Vegyes kar, de majdnem minden szólam osztott. Ugyanakkor imitatív polifónia nincs benne.

- Kettőnél többre nem osztom a szólamokat, így legfeljebb nyolc szól. Imitáció meg a másik motettában, a Mein Auge wacht (Szemem virraszt) címűben fordul elő, amely kevésbé tonális.

- Veretes a szöveg. Inkább költészet, vagy inkább vall(om)ás a megzenésítésed?

- Ezt a kérdést én is fölvetem magamnak. Túlságosan jó kereszténynek nem tartom magam, a hitemmel is sok hiányosság adódik. Templomba nem járok, s egyformán vonzódom a katolikus és a protestáns valláshoz. A Passióm katolikus, e motetták protestánsok. Az esztétikumon keresztüli vallási átélés mélyen inspirál. Ezt olvastam a Német requiemet komponáló Brahmsról is. }

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.