Haydn jegyében –Tavaszi Fesztivál 2009

Beszélgetés Zimányi Zsófiával, a Budapesti Fesztiválközpont igazgatójával

Szerző: J. Gyõri László
Lapszám: 2009 március

 

  

-Két oka is van annak, hogy a Muzsika interjút kért öntől. Az egyik, hogy megnyerte a Thália Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot. A másik téma, amelyről kérdezni szeretném, természetesen a küszöbön álló Tavaszi Fesztivál . a Thália egy ideje társulat nélküli befogadó színházként működik, három játszóhellyel: nagy-, illetve stúdiószínpaddal, valamint az egykori Arizona mulatóval. Mi áll a nyertes pályázatban: hogyan kívánja működtetni a színházat? Miért tartotta fontosnak, hogy pályázzék?

-Régóta gondolok arra, hogy a fesztiváloknak, a tavaszinak és az őszinek is, szükségük volna egy saját házra. A nemzetközi gyakorlatban is lényeges a különbség azok között a fesztiválok között, amelyeknek saját, állandó játszóhelyük van, és azok között, amelyeknek nincs. Salzburgnak van, a Bécsi Ünnepi Heteknek nincs. A különbség tehát nem minőségi. Viszont sokkal kényelmesebb a dolga annak a fesztiválnak, amely saját próbahellyel rendelkezik, és esetleg műsoron tudja tartani azokat a produkcióit, amelyek különösen jól sikerültek. De van még egy szempont: évekkel ezelőtt volt egy koprodukciós elképzelésünk a Ruhr-Festspielével, amely éppen a játszóhely hiányán bukott el. A produkció hathetes próbaidőszakot igényelt volna, de a költségvetésünkbe nem fért már bele a próbahely bérlete. A színháztól azt is remélem, hogy több nemzetközi koprodukciót tesz majd lehetővé.

-Változik-e a mostani befogadó színház jelleg?

-Nem. Alapvetően nem is tudna, hiszen egyfelől rá vagyunk utalva a befogadott produkciókból származó bevételekre, másfelől az Operaház és az Operettszínház is nagyon sok este béreli a színházat, és számukra ezt a lehetőséget változatlanul biztosítanunk kell. De azért lesznek apróbb változások: az Operettszínházzal például megállapodtunk abban, hogy olyan művekkel is jönnek majd a Tháliába, amelyeknek komoly irodalmi alapjuk van. Ezeknél a produkcióknál mi koprodukciós partnerséget vállalunk.

-A Thália akusztikájára elég sok a panasz. Történik-e ez ügyben valami változás?

-Viszonylag kis befektetéssel jelentősen meg lehet javítani az akusztikát. Erre nagyon rövid időn belül sor is kerül. Az Operával kapcsolatos másik elképzelésünk, hogy a Tháliában helyet adunk a magyar nyelvű operajátszásnak, mivel az Operaházban egyre inkább az a törekvés érvényesül, hogy a művek eredeti nyelven hangozzanak el. Ezért szeretnénk, ha a magyarul jól játszható, népszerű darabokat nálunk magyarul is játszanák. Ezenkívül szeretném tömbösíteni a műsorrendet, vagyis például a határon kívüli magyar színházak vendégjátékait egy blokkba szervezni. A mostani gyakorlat az, hogy ezek a színházak vendégjátékaikkal egy hónapban háromszor belesimulnak a végtelenül gazdag budapesti színházi kínálatba. Ha ezeket a megjelenéseket úgy időzítjük, hogy ősszel, télen és tavasszal egy-egy héten át minden este határon kívüli színházak lépjenek fel, akkor -megfelelő PR-munka mellett - amolyan kis fesztiválokat hozhatunk létre. Szeretném továbbá meghosszabbítani a szezont. A Thália június végén bezár, és szeptemberig zárva tart. Ez nem lenne szükségszerű, hiszen a színházban klímaberendezés működik. Ezért szeretném minden nyáron egy-egy produkcióra meghívni a Magyarországon működő legjobb színészeket, akik amúgy nem játszanának egy darabban. A példákból láthatja, milyen irányú és jellegű változtatásokra gondolok.

-Térjünk át az idei Tavaszi Fesztiválra. Az elmúlt hetek-hónapok vezető sajtótémája a receszszió, a válság, a pénzhiány, a derékszíj meghúzása volt. Az ilyesmi nem szokta jól érinteni a kultúrát, hiszen ilyen alkalmakkor a szponzorok hajlandósága is csökken, és válságos időkben az emberek sem elsősorban erre költenek. Amennyire tudom, a Tavaszi Fesztivál költségvetésének az a része, amelyik állami forrásokból származik, biztosított. Vajon a fesztivál egészének finanszírozását tekintve mennyire lehet nyugodt az igazgató?

-Az állami támogatás valóban biztos, de a költségvetés korántsem csak állami pénzekből áll. Az állami források nagyon jelentős részét adják a büdzsénknek, 38 százalékot, a nehézség a fennmaradó 62 százalékkal van. Remélem, hogy a fesztiválprogram még így is van olyan érdekes, hogy nem látszik rajta, milyen kényszerű beavatkozásokat végeztünk. A fő szponzoraink is kitartanak mellettünk, a kisebbekkel még folynak a tárgyalások, de nagyon bizakodom, hiszen a fesztivál iránti érdeklődés nem látszik lankadni: eddig a jegyek 46 százaléka kelt el, ami nagyon kedvező adat, az utóbbi években ugyanis azt tapasztaltuk, hogy csak később fogynak el.

-Ez azt mutatja, hogy a Tavaszi Fesztivál nem érzi meg a válságot?

-Azért ezt így nem mondanám, egy dolgot már most is érzünk: a korábbi években mindig a drága jegyek keltek el először. Most nem.

-Nyilván van valamiféle visszajelzésük, hogy ki vásárolja ezeket. Magyarok vagy külföldiek?

-A legdrágább jegyeket hagyományosan külföldiek szokták megvenni. Tavaly a jegyvásárlók 34 százaléka volt külföldi. Reméljük, ez a szám az idén nem fog csökkenni a válság miatt. A hazai közönség körében most a közepes árú jegyek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet. Mindenesetre amiatt nem aggódunk, hogy végül nem fogynak el a jegyek, hiszen a legdrágább sem kerül többe 20 ezer forintnál, és vannak ingyenes előadások is, amelyek már el is fogytak.

-Tallózzunk egy kicsit a zenei műsorok között. Egyértelmű, hogy az idei szupersztár a kerek évfordulós Haydn. Számomra az évfordulóval kapcsolatos koncertek és operaelőadások tűnnek a legizgalmasabbaknak, ezek adják a fesztivál gerincét.

-Haydnról mindig nagyon sok szó esik, ennek ellenére mi, Magyarországon nem ismerjük eléggé, hiszen nem játsszák eleget. Fischer Ádám szerzett hatalmas érdemeket abban, hogy az érdeklődés iránta növekedni látszik. Két-három évvel ezelőtt kezdtem el gondolkodni azon, milyen ismeretlen vagy kevéssé ismert Haydn-műveket kellene műsorra tűzni az évforduló alkalmából. Egy berlini partnerem hívta fel a figyelmemet a Philemon és Baucis című befejezetlen operára. Mivel ezt egy Berlinben élő görög zeneszerző, Konstantia Gourzi befejezte, előadták és sikere volt, javasolta: vegyük át. Aztán kiderült, hogy se díszlet, se jelmezek, mert ezeket megsemmisítették, a zenekar nem ér rá és így tovább. Így aztán elhatároztuk, hogy saját produkcióban mégis megcsináljuk. Kovalik Balázs örömmel vállalta, ráadásul ismeri is azt az előadást. A görög zeneszerzővel együtt találták meg a helyszínt: a Vasúttörténeti Parkot. Magyar művészek működnek közre benne, Konstantia Gourzi tanítja be és vezényli majd. Azt gondoljuk, ez az előadás vonzó lehet a fiatal közönségnek is, úgyhogy „Gyerekszemmel" sorozatunkban rövidített változatban is megmutatjuk.

-A másik opera az Orfeusz és Eurüdiké, avagy a filozófus lelke, amelynek az utóbbi években valóságos reneszánsza volt.

-Ez az Operaház döntése volt, mi koprodukciós partnerek vagyunk. Nagy örömünkre Zsótér Sándor vállalta a rendezést, úgyhogy izgalmas, „fesztiválos" produkciónak ígérkezik. Hogy mennyire a fesztiválhoz kapcsolódik, mutatja, hogy a premier után -még a BTF idején - egy előadás lesz csak belőle, amelyen Rost Andrea és Kenneth Tarver énekli a két főszerepet, majd csak a következő szezonban kerül a darab ismét műsorra. De nagyon izgalmas műsor a Napóleon és a bécsiek is: gondolatébresztő kontextust teremt Haydn, Beethoven és Schönberg között. Az ebben szereplő Haydn-mű a Nelson-mise, amely nagyon régen hangzott el Pesten. A többi Haydn-zene esetében az volt a szerkesztés szempontja, hogy ezek ne ütközzenek a bicentenáriumi év egyéb rendezvényeinek programjaival. Kiemelkedően fontosnak tartom Perényi Miklós és a Liszt Ferenc Kamarazenekar Haydn-estjét és az évszakokat Vashegyi György és együttesei előadásában.

-A vendégművészek közül kiket emelne ki?

Tulajdonképpen mindenkit, Susan Grahamtől Philippe Jaroussky-ig rengeteg nagy név szerepel az idei programunkban is. Joshua Bellt már nagyon régen szerettem volna meghívni, a Camerata Salzburgot szintúgy. Velük néhány éve már tervezzük, hogy visszajönnek, most Bell-lel együtt ők nyitják a fesztivált, a Bécsi Operaház vendégszerepléséről pedig akkor egyeztettünk, amikor Fischer Ádám még nem volt a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója, így mindenesetre a Haydn-opera után ő vezényli a fesztivál záró estjét, a bécsiek Don Giovanniját is. Piotr Anderszewskit régóta szerettük volna meghívni, és most, hogy a Skót Kamarazenekarral turnézik, sikerült megszerezni őt egy zenekari koncertre. Philippe Jaroussky kontratenornak világszerte óriási kultusza és növekvő rajongótábora van az utóbbi években, magyarországi debütálása az idei Tavaszi Fesztiválon lesz. Daniel Harding szintén régóta szerepel a meghívandók listáján, idén a Mahler Kamarazenekarral és Fazil Sayjal el is jön. Nigel Kennedyt eredetileg Mendelssohn-műsorával hívtuk meg, de végül saját zenéjét fogja játszani, saját együttesével.

-Kennedy esetében különvéleményem van. Talán fanyalgásnak tűnik, de egyszerűen nem értem a jelenséget övező lelkesedést. Ő is visszatérő vendégük.

-Kennedy nagyon sok olyan ember számára teszi vonzóvá a komoly zenét, akik amúgy nem hallgatnák. Nagyon nagy tábora van, népszerű. A kritikusokat ugyan megosztja, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat, akik szeretik, és akik őáltala teremtenek kapcsolatot a komolyzenével.

A Vendégünk egy ország sorozatban idén Csehország művészei látogatnak el hozzánk, a Prágai Rádiózenekar és az Ensemble Martin±.

-A Kékszakállú, illetve a három Bartók-egyfelvonásos nélkül el sem lehet képzelni a Tavaszi Fesztivált, a programból látom, hogy most sem maradnak el.

-Tekintve, hogy a három egyfelvonásos jelenleg nem szerepel az Operaház műsorán, a kékszakállú herceg vára saját produkcióban szólal meg. Ha a színház ismét műsorra tűzi, mi is az ő előadásukat vesszük fel a fesztiválprogramba. Az idén egy félig szcenírozott előadásban hallhatja a Kékszakállút a MüPa közönsége, Polgár Lászlóval és Komlóssy Ildikóval, Kovács János vezényletével. Mundruczó Kornél rendezi az előadást. Mellékesen hadd említsem meg, hogy jövőre fiatal énekesekkel, fiatal karmesterrel és rendezővel tervezzük a darabot.

-Feltételezem, körvonalazódnak, ha ugyan nem készültek el a következő év tervei. Mit tud ezekről előzetesen elmondani?

-jJövőre harmincéves a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Egyben Erkel-évfordulót is ünneplünk. Értelemszerűen Erkel és a nemzeti romantika áll majd a program középpontjában. Úgy tervezzük, hogy elővesszük az Erkel-operákat, koncertszerű, illetve szcenírozott előadásokon szólalnak majd meg a művek. A harmincéves évforduló alkalmából pedig visszatekintésképpen felidézzük az előző fesztiválok néhány nagy sikerét, olyanokat, mint amilyen például a Mozart-maraton volt. De ezeket most még csak tervezzük. Ahogy a 2011-es fesztiválprogramot is, amelynek Liszt Ferenc áll majd a középpontjában.