Muzsika 2006. július, 49. évfolyam, 7. szám, 32. oldal
Hollós Máté:
Művek bontakozóban
Selmeczi György Bizánc-operája, versenyműve és dalai
 

- Selmeczi György ismét operát ír, nagyobb szabásút minden eddigi színpadi művénél.

- Háromfelvonásos nagyoperát komponálok Herczeg Ferenc Bizánc című drámájából. Fiam, János a librettista. Fiatalon megismertem a darabot, de akkor nem kerített hatalmába. Később olvastam, hogy Hevesi Sándor a Tragédiát és a Bánkot is beleértve a legjobb magyar drámaként minősíti a Bizáncot. Újraolvasva elementárisan hatott rám. Megdöbbentő, hogyan érez rá Herczeg a harmincas években a 21. század sorskérdéseire, hogyan látja előre a világtörténelem fordulatait. A dráma Bizánc végnapjairól szól: Nagy Konstantin utolsó küzdelméről, mikor még genovai, nyugati keresztény zsoldosok próbáltak ellenállni a muzulmán hadaknak, mígnem az árulások láncolata Bizánc muzulmán kézre kerüléséhez vezetett. Mindezt ezer színnel, ragyogó stílussal jeleníti meg. A librettóban a ritkításon túl szinte semmit nem kell alakítanunk az író szövegén, azt még az énekelhetőség sem kívánná meg. Erős a szöveg, ritmikájának, a dialógusok szerkezetének zenei dimenziója van - ez foglalkoztat. S nagyon inspirál, hogy az Operaház szándékot mutat a 2008-as bemutatásra. Izgat a nagy együttes differenciáltsága, a szerepek szerinti elkülönülés, s amiként egész pályámon, vonz a különböző identitású zenék megjelenítése. Jelentős feladat a nyugati keresztény zenei hagyomány, a bizánci tradíció és a muzulmán zenei világ elválasztása. Közben ott munkál a háttérben a történelmi operák Händeltől Rossinin és Verdin át napjainkig húzódó vonulata, a nyelvi szál, illetve intonációs filozófia, amellyel a mindenkori operaszerző a történelmi témákat megközelítette.

- A jelzett heterogeneitás a hangszerelésben couleur locale-okban is megnyilvánul?

- Erre nincs igazán szükség. A szimfonikus zenekar tartalmazza azt az eszközrendszert, amely a sajátos megszólalásokat lehetővé teszi. Erősebb különbséget tehetünk a vokalitásban: az időkezelés, a hangvétel, a hangszín révén jól elkülöníthetők a különböző pártállású szereplők. Még nem tartok a hangszerelésnél, egyelőre zongorakivonatban törekszem erős szerkezet létrehozására, s ebben Herczeg Ferenc nagy segítségemre van darabja tiszta struktúrájával. (A Nabuccót, az Attilát és Rossini Mózesét juttatja eszembe ez a drámai alapanyag.)

- Mennyiben segít operakarmesteri, színházi tapasztalatod?

- Nagyban, például abban, hogy felismerjem, milyen ziccereket kínáljak az énekeseknek, valódi énekelnivalót, amellyel egyéni sikereket arathatnak. A zárt számokkal visszanyúlok a tradícióhoz: noha átkomponált nagyformát szerkesztek, lehetőséget biztosítok egyes részletek kiemelhetőségére - arra, hogy operám előadása mozgósítsa az énekesek személyes ambícióit. A Bizánc-opera térkezelése óriási feladat. A librettó számos külső megszólalásra ad alkalmat. Erősen foglalkoztat, hogyan tágíthatom ki a teret, a doboz-színház érzetének helyébe olyasmit állítván, ami iránt a televíziózás és a filmkultúra ültette el az igényt az emberekben. Ehhez a térkitágításhoz nem elsősorban szcenikai, inkább zenei eszközöket szeretnék találni. Hangszerek, hangszercsoportok különféle takarásokból szólalnak majd meg, nem is beszélve az utolsó harangozásról Bizáncban: mielőtt a mélybe hullna a város, összes harangja még egyszer együtt szól - hatalmas drámai csúcspontot kínálva. Egyensúlyozni próbálok a közhely csapdái és az ízlés próbatételei között.

- Miközben e hatalmas vállalkozáson dolgozol, más tervek nem is foglalkoztatnak?

- Dehogynem. A concerto műfaja izgat. Trombitára és hárfára, illetve négy hegedűre és zenekarra írt versenyművem a széria folytatására ösztönöz. Kiss Gy. Lászlónak köszönhetően most tárogatóra és harmonikára komponálok kettősversenyt, szintén a barokk concertók gondolkodásmódjával, vonós zenekarral, egy-két színhangszerrel. Egy kolozsvári kollégámtól pedig gordonkaversenyre van felkérésem.

- S a dalszerző Selmeczi hallgat?

- Nem éppen, hiszen felhalmozódott pár száz dalom, amelyeket főleg magam szoktam előadni, de erre már nem sokáig vállalkozhatom. Most a kolozsvári Koinonia Kiadóval és a Videopontes filmes céggel arra szövetkeztünk, hogy e dalok terjedelmes válogatását fölvegyem. Ennek kapcsán rendbe kell tennem a darabokat, ami intenzív szerzői munkát követel. Úgy kell kiadnom a kezemből ezeket a munkáimat, hogy belőlük növendékeim és más színészek kellő instrukciót kapjanak - ezek ugyanis színész-dalok.

- Sanzonok?

- Inkább songok. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen igyekszem a tananyagot megújítani. Pedagógiailag hasznosítható, mérvadó énekelnivaló legutóbb a harmincas évek anyagából nyerhető (Hétre ma várom a Nemzetinél típusú dalok) - ez a repertoár ma már muzeálisnak számít, aktualizálása fontos feladat. Dédelgetett tervem, hogy kollégáimat is rábírom a magyar dalköltészet új korszakának felélesztésére - legyen benne beszélgetésünkben az ilyenkor nem szokványos mondat, hogy ezennel téged is felkérlek ilyen mű komponálására!