Muzsika 2006. január, 49. évfolyam, 1. szám, 3. oldal
Petrányi Judit:
Cantata profana
Klenjánszky Tamás a Bartók-évfordulóról
 

Március 25-én ünnepli a zenei világ Bartók Béla születésének 125. évfordulóját. A zeneszerző emléke előtt jubileumi programmal tiszteleg az ország. Az előkészületekről december elejéig keveset hallhattunk: ekkor megalakult az Emlékbizottság, melynek elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, tagjai pedig művészek, tudósok, intézmények vezetői. December 6-i alakuló ülésén az Emlékbizottság megvitatta a Cantata profana című jubileumi programtervezetet, és elhatározta, hogy fővédnökként felkéri Sólyom László köztársasági elnököt, védnökként pedig Bartók Pétert és Vásárhelyi Gábort, Bartók jogutódait. De mi történt korábban? Hogyan alakult ki a Bartók-év programja? Erről nyilatkozik a Muzsikának Klenjánszky Tamás.

- Mi az ön pontos titulusa?

- Szaktanácsadóként segítem a Bartók-év előkészítését.

- Ki és mikor kérte fel erre a feladatra?

- Nyár elején kaptam felkérést a kulturális tárca intézményeként működő Nemzeti Évfordulók Titkárságától.

- Milyen csapattal dolgozik?

- A NÉT mellett nem volt szükséges külön szakmai operatív szervezetet létrehozni, hiszen a jubileumi program megvalósításában azok a művészeti, tudományos intézmények, előadóművészek és együttesek játsszák a főszerepet, akik évfordulóktól függetlenül is ápolják ezt a szellemi hagyatékot. A szaktanácsadóra ebben a folyamatban elsősorban egyeztető szerep hárul. De egyes hazai és külföldi programok esetében kezdeményezni és javasolni is tudtam, sőt változtatásokat is sikerült elfogadtatnom bizonyos hangsúlyok, arányok érdekében.

- Melyek ezek a hangsúlyok?

- Egy effajta jubileum jó alkalom adósságok törlesztésére. Elő kell adni olyan műveket, amelyek eddig háttérben maradtak. Ne csak a 3. zongoraversenyt tűzzük műsorra, de a ritkán játszott 1. versenymű is hangozzék el, egy-egy műfajban pedig jelenjen meg a teljes termés - így például a Bartók Vonósnégyes a hat kvartettet játssza majd ela Művészetek Palotájában, Szombathely és Budapest fesztiváljain pedig a hazai kóruskultúra különböző generációit képviselő együttesek - a Győri Leánykar és az Angelica Leánykar - koncertjein szerepel majd a Huszonhét egynemű kar. Vagy egy külföldi példa: a berlini Magyar Kultúra Háza az ottani Zeneakadémiával együttműködve tervbe vette, hogy fiatal német és magyar művészek eljátsszák a teljes Mikrokozmoszt.

- Ki dönti el, hogy végül mi valósul meg?

- Az intézmények, amelyek erre az évre már eleve az évforduló jegyében tervezték saját programjaikat. És persze azok a magyar és külföldi művészek, akiknek jóvoltából Bartók rendszeresen jelen van a hangversenypódiumon.

- Melyik program előkészítésére a legbüszkébb?

- Paradox módon egy olyan tervre, amelyik technikai okokból csak 2007-ben valósul meg, de létrejöttét a jubileumi év egyik záróeseményén, a Zenei Heteknek azon a kamarakoncertjén fogjuk bejelenteni, amely Bartók és Enescu 1924. októberi bukaresti, egyetlen közös fellépését idézi fel a Bartók Emlékházban, román és magyar előadók közreműködésével. Ott mondjuk majd el, hogy 2007 szeptemberére tervezzük a Cantata profana "ősváltozatának" bemutatását a két főváros zenei fesztiváljainak koprodukciójaként. A Cantata Bartók egyik legfontosabb, egész szellemi világa szempontjából meghatározó műve. Ezt mindenki tudja. Azt viszont még a szakmabeliek közül is kevesen, amit Vikárius László tanulmányában bizonyított: hogy Bartók ezt a darabját a maga által szerkesztett román nyelvű szövegekre komponálta. Vagyis a kolinda-szövegek magyar, német és angol fordítása későbbi keletű. Az évfordulóra készülve kínálkozott a gondolat: be kellene mutatni ezt a hiteles, bár nem végső változatot. A Bukaresti Enescu Fesztivál és a Budapesti Zenei Hetek koprodukciós terve szerint a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és a Román Rádió Akadémiai Kórusát, román szólisták közreműködésével, Kocsis Zoltán vezényli. Ezt a produkciót bemutatjuk Brüsszelben, a European Gala Concerts reprezentatív sorozatában, és Párizsban, a Cité de la Musique programjában is.

- Melyek azok a hazai zenei intézmények, amelyek programjaira a Bartók-év támaszkodik?

- A Bartók nevét viselő, vagy műveit rendszeresen műsorra tűző fesztiválok mellett mindenekelőtt a Zeneakadémia, az MTA Zenetudományi Intézete és annak Bartók Archívuma.

- Mivel készül a Zeneakadémia?

- Fontos, hogy a jubileum ne csak a zeneszerzői életműről szóljon, hanem kellőképpen hangsúlyozza Bartók népzenekutatói munkásságának tudománytörténeti jelentőségét is. Tevékenységének ez a területe kap az alma mater jóvoltából különös figyelmet, amikor a jubileum alkalmából bejelentik a Zeneakadémia népzenei tanszékének megalapítását. Az intézmény ezen kívül regionális műhelytanácskozásra hívja a környező országok népzenei szakembereit, valamint Észak-Európa zeneakadémiái népzenei tanszékeinek vezetőit. Szép eleme a Zeneakadémia jubileumi programjának, hogy olyan külföldön élő művészeket kért fel Bartók-művekkel foglalkozó mesterkurzusok vezetésére, mint Schiff András vagy Rohmann Imre.A jubileumhoz kapcsolódva a Zeneműkiadó tervezi Bartók instruktív közreadásainak sorozatként való megjelentetését. Mivel 2006a kétszázötven éve született Mozart éve is, a sorozatot kérésünkre a Mozart-zongoraszonátákat tartalmazó kötetek nyitják.

- Kimozdul-e a holtpontról a Bartók-összkiadás ügye?

- Reméljük, igen. A jubileum arra indította a kiadókat, hogy újra tárgyaljanak.

- Ez pénzkérdés?

- Nemcsak az: jogok kérdése is. Az összkiadásból számos kötet már előkészített állapotban van, tehát a tudományos-szakmai munka befejeződött. 2006 őszén a Bartók Archívum nemzetközi szemináriumot rendez fiatal zenetörténészek, zenetudósok számára a kritikai összkiadások problematikájáról és az elmúlt évtizedek magyarországi munkájáról. Remélem, az év folyamán eljut oda a kiadók és a jogutódok közötti egyeztetés, hogy a kiadást is meg lehet majd kezdeni. A Zenetudományi Intézet ezen kívül március 22. és 25. között rendez egy kiemelkedő jelentőségű nemzetközi konferenciát is. Ezen a tudományos tanácskozáson tizenhét országból több mint ötven zenetörténész tart előadást a Bartók-életműről, az oeuvre feldolgozásáról, a Bartók-jelenség legkülönfélébb összefüggéseiről. Hasonlóan fontos a Zenetudományi Intézet új Bartók-kiállításának megnyitása.

- Jelenik-e meg az évfordulóra hanglemez?

- Igen. Évtizedekkel ezelőtt a magyar hanglemezkiadás nagy teljesítménye volt a Hungaroton Bartók Összkiadása, amely később CD-n is megjelent. Most egy új, nagyszabású projekt szerkesztése, tervezése van folyamatban. Elképzelhető, hogy az új összkiadás bizonyos pontokon integrálja az elsőt és/vagy más sorozatok egyes darabjait, de a tervek szerint többségében új felvételek születnek.

- Csak tervekről beszélhetünk, vagy a jubileumi évben el is indul a kiadás?

- A szerkesztés megkezdődött, az anyagi feltételekhez pedig a Nemzeti Kulturális Alap hároméves periódusra 180 millió forint hozzájárulást biztosít, néhány központi jubileumi rendezvény 50 millió forintos támogatásán kívül.

- A programokhoz visszatérve: azt mondta, ezek megvalósítói elsősorban a fesztiválok. Melyek a legfontosabbak?

- A Debreceni Nemzetközi Bartók Kórusverseny és Folklór Fesztivál, a Szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, amely évtizedek óta foglalkozik a bartóki életmű hiteles tolmácsolásának kérdéskörével, de még soha ilyen gazdag Bartók-programmal nem jelentkezett, a Miskolci "Bartók+..." Nemzetközi Operafesztivál, és mindenekelőtt a főváros két nagy fesztiválja: a Budapesti Zenei Hetek és a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Előbbi hagyományosan a Bartók halálának évfordulója előtti estén kezdődik, utóbbi a márciusi születésnapot építi be programjába. Mint az már köztudott, a Tavaszi Fesztivál, amelynek pilléreit idén a Bartók- és Mozart-évforduló alkotja, különleges koncertekkel, előadásokkal és kiállításokkal gazdagítja az emlékévet. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényelte születésnapi gálakoncertjén felhangzik a Concerto, valamint az 1. zongoraverseny Ránki Dezső és az 1. hegedűverseny Kelemen Barnabás közreműködésével. A kétzongorás Szonáta zenekari változata az Amadinda Ütőegyüttes hangversenyén szerepel - ez sokunk számára felidézi a Bartók-centenárium gálakoncertjét, amelyen Kocsis és Ránki adta elő, most Ránki és Klukon Edit tolmácsolja a darabot, de már a századik évfordulón is Rácz Zoltánék játszották az ütőhangszeres szólamokat. Akkor Ferencsik János vezényelt, most Kocsis Zoltán. Azt hiszem, ezek a "történeti szálak", visszautalások is szépek.

- Kik lesznek az év legrangosabb külföldi vendégei?

- A központi program szerkesztésekor fontos irányt mutatott a szombathelyi fesztiváltól kölcsönzött Bartók - új zene mottó. A Tavaszi Fesztivál Eötvös Péter CAP-KO című, Bartók Bélának ajánlott versenyműve premierjével nyit. Eötvöst egy ideje foglalkoztatták a2. és a 3. zongoraverseny bizonyos zeneszerzés-technikai elemei. Ez inspirálta az akusztikus és elekronikus zongorákra komponált versenymű megírására. Szólistája a Bartók-interpretációban is kiemelkedő francia zongoraművész, Pierre-Laurent Aimard. A nyitókoncerten az Ansermet alapította Suisse Romande Zenekar szerepel.

- Svájc a jelek szerint amúgy is különleges szerepet játszik a programban.

- Akárcsak annak idején, Bartók életében. A Philippe Albera vezette genfi Contrechamps alapítvány a Bartók Archívummal közös szerkesztésben ősszel konferenciát rendez, és a francia nyelvterület Bartók-irodalmának eddigi legnagyobb vállalkozását indítja el, Bartók-cikkek, -előadások, -tanulmányok és -interjúk háromkötetes sorozatának kiadásával. A konferenciához kapcsolódik együttesük koncertje, amelyet Heinz Holliger, Veress Sándor egykori zeneszerzés-tanítványa vezényel. A Genfben játszott Bartók-Kurtág-Holliger-programot elhozzák Budapestre, a Korunk Zenéjére is. A másik historikus kapcsolat természetesen Bázel. A Sacher Alapítvány áprilisban a karmester-mecénás születésének centenáriumát ünnepli. Igazgatója Felix Meyer muzikológus, akit személyesen tájékoztattunk későn született jubileumi terveinkről, ennek ellenére magától értődő volt számára, hogy Bartók is szerepeljen a centenáriumi fesztivál programjában: a Zenével, amelyet Bartók a bázeli zenekarnak írt, és fakszimile kiadásban éppen Meyer adott közre. Az alapítvány igazgatója még egy koncerten gondolkodik, amelynek műsorában - a Szólószonáta mellett - Székely Zoltán Hegedű-szólószonátáját is bemutatni tervezi. Valószínű, hogy ez a darab - amelyet sokan nem ismerünk - szerepet játszott abban, ahogy Bartók ennek a hangszernek a sajátos lehetőségeiről gondolkodott. Tovább tágítja az európai összefüggéseket, hogy Végh Sándor egykori együttese, a salzburgi Camerata Accademica (ma Camerata Salzburg) és a Bázeli Kamarazenekar, Sacher egykori együttese európai turnéra viszi azt a Christopher Hogwood dirigálta produkciót, amely Budapesten a Tavaszi Fesztiválon hangzik majd el.

A harmadik svájci város Saanen. Itt van Sacherék chalet-ja, amelyben, visszatérő vendégként, Bartók több művet is komponált, és a háború után itt született a mai Menuhin Fesztivál. Menuhin és Bartók művészi kapcsolata szintén közismert. A Menuhin Fesztiválon a tervek szerint Ránki Dezső és Klukon Edit Bartók-emlékkoncertet ad, amelyet megismételnek Európa egyik legjelentősebb zongorafesztiválján, a franciaországi La Roque d'Antheronban. Mindez azt is példázza, hogy itthon és külföldön intézményektől, koncertszervezőktől és művészektől egyaránt felbecsülhetetlen segítséget kaptunk annak érdekében, hogy minél gazdagabb legyen a jubileumi csokor.

- Mi a mi szerepünk ezeknek a külföldi hangversenyeknek a létrejöttében?

- A koncertet a külföldi szervezők hozzák létre. Mi legfeljebb javasolunk, kezdeményezünk. Nemegyszer azt, hogy kérésünkre, úgymond, címkézzenek. Eleve tervbe vett külföldi koncertek rendezőit, illetve közreműködőit kértük fel: csatlakozzanak az évfordulóhoz.Júniusban Pierre Boulez három alkalommal dirigálja A kékszakállú herceg várát a párizsi Châtelet-ban. A színház igazgatója nemcsak ezzel az előadással, hanem Eötvös Zongoraversenyének bemutatójával is csatlakozik a jubileumhoz. Megkerestük Bartók kiadóit, és tájékozódtunk: hol, kik, milyen Bartók-előadásra, hangversenyre kértek anyagot, engedélyt? Ennek alapján választottuk ki, kikhez fordulunk.

- Miből gazdálkodnak?

- Alapvetően ki-ki a saját költségvetéséből. A kulcsszerepet játszó fesztiválok közül egyedül a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Miskolci Operafesztivál van olyan biztos anyagi helyzetben, hogy komolyan foglalkozhat a jubileumhoz méltó tervekkel anélkül, hogy külön kellene pályáznia. Az összes többi - beleértve Szombathelyt, a Korunk Zenéjét, a Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyt, amelyik most újra Liszt-Bartók verseny (és ezért a szokásosnál költségesebb) lesz, pályázni kényszerül, mégpedig többfelé. Hasonló helyzetben van az MTA Zenetudományi Intézete is. Kinek-kinek a saját költségvetését egészíti ki a jubileumi évre szánt központi keret. E tekintetben hosszú hónapok bizonytalanságát zárta le a kulturális miniszter bejelentése. Bozóki András az Emlékbizottság alakuló ülése alkalmából a nyilvánosságot is tájékoztatta arról, hogy tárcája 200 millió forintos központi keretet biztosít. Ehhez járul a külügyi tárca célkerete, valamint a Kulturális Alap nyújtotta rendkívüli támogatás. A közpénzekből biztosított támogatások mellett a közreműködő szervezetek, és maga a Nemzeti Évfordulók Titkársága is dolgozik szponzori közreműködés érdekében. Ezen a területen a Török András vezette Summa Artium is tevékenykedik, de a fund-raising eredményességét korlátozza a jubileum elhatározása, tervezése körüli késlekedés.

- Mennyi idővel előbb kellett volna az előkészületeket megkezdeni?

- Az idei esztendő Ausztriában - és világszerte - Mozart-év. Az ottani szakemberek nem egyszerűen rendezvényekben és kiadványokban gondolkodnak: arra is törekednek, hogy Mozartra emlékezve bemutassák a modern Ausztriát; azt, hogy ma milyen avantgárd szellemben gondolkodnak művészeik. A Bartók-életmű súlya és aktualitása még közvetlenebbül kínálja a lehetőséget arra, hogy felmutassuk a mai Magyarország kulturális örökségét, helyét, szerepét, szomszédaihoz, Európához és a világhoz való viszonyát. De ezt alaposan végig kell gondolni, és ki kell találni. Időben. Ausztriában négy éve kezdtek tervezni, és két éve létrehoztak egy tizennégy munkatárssal működő irodát csak a bécsi programok előkészítésére, megszervezésére, összehangolására. Én júniusban láttam munkához. Ha csak egy évvel korábban indulunk, már az is hatalmas különbség lett volna. Mert bár a nagy operafesztiválok, operaházak, színházak három-négyéves rátartással dolgoznak, de legalább a zenekarok, koncertszervezők és zenei fesztiválok esetében lehetett volna jóval szélesebb körben kezdeményezni, és az életműből, Bartók pályájából adódó prioritásokat fokozottabban érvényesíteni. Ezt a legtöbb esetben lekéstük. Nem beszélve a saját intézményeink programjainak összehangolásáról. A Művészetek Palotája például két nagyon fontos hangversennyel, a Drezdai Staatskapelle és a Bartók Vonósnégyes koncertjeivel járul hozzá a jubileumhoz. Biztos, hogy többel is hozzájárult volna, ha időben felkínálják számára a csatlakozás lehetőségét. Ezt azért jó figyelembe venni, mert közeledik a Liszt-bicentenárium, amely ismét kivételes alkalmat kínál a magyar zeneélet, közművelődés, a kulturális diplomácia és a korszerű Magyarország-kép alakítása szempontjából. Amikor nyáron először ültünk le egyeztetni a jubileummal kapcsolatos külföldi programokat, a külképviseletek és a magyar intézetek kezdeményezéseit, az értekezlet végén azt javasoltam: a következő találkozás alkalmával kezdjünk el a Kodály-, Erkel- és Liszt-évfordulókról is beszélni. Annak mindenesetre örülhetünk, hogy a megkésettség - amely méltatlan Bartókhoz és méltatlan a közreműködő intézményekhez - senkit sem bénított meg. Korábban jó iskolákat jártunk ki ahhoz, hogy mindennek ellenére próbáljuk megtalálni és érvényre juttatni az értékeket. Biztos vagyok abban, hogy a 150. évfordulót utódaink sokkal kedvezőbb körülmények között fogják megtervezni és megvalósítani - miközben remélem, hogy a 125. is sok örömet szerez majd, résztvevőknek és közönségnek egyaránt.



Felvégi Andrea felvétele