Muzsika 1999. január, 42. évfolyam, 1. szám, 16. oldal
Devich Márton:
Monteverdi-madrigálok - Verdi és Puccini "tanítómesterei"
A Cantus Corvinus énekegyüttes koncertsorozata
 

Teljességre-törekvő koncertsorozatra vállalkozott a Klembala Géza által vezetett Cantus Corvinus énekegyüttes: Monteverdi egyházi és más vokális műveit adják elő (a színpadi művek kivételével). A példa nélküli ciklus négy hangversenyéből kettő már lezajlott - nagy sikerrel. Elsőként október végén a Corvin-teremben Monteverdi legszebb madrigáljai csendültek fel a 4., 5., 6. és 7. kötetből, majd december közepén a Mátyás-templomban a Selva morale e spirituale című gyűjtemény, amely több tucat, egytől nyolc szólamig terjedő apparátusú, moralizáló és liturgikus, kisebb-nagyobb egyházi művet tartalmaz. (Mindkét hangversenyen a Szabó Zsolt vezette Musica Profana együttes működött közre.)
A Cantus Corvinus énekegyüttes (Károly Edit, Jónás Krisztina - szoprán, Puskás Eszter, Tóth Renáta, Gavodi Zoltán - alt, Kutik Rezső, Viszló István - tenor, Cser Péter, Szakács Csaba - basszus, valamint Klembala Géza karnagy, művészeti vezető) 1988-ban alakult, és kezdettől fogva a régi kórusmuzsika, a reneszánsz és a barokk a cappella, illetve hangszerkíséretes vokális zene elkötelezett tolmácsolója. Ars poeticája a régi korok zenéjének éneklési és előadási szempontból korhű, a mai közönség számára mégis élő megszólaltatása. Az együttes az utóbbi hat évben nemcsak itthon, hanem külföldön - Németországban, Dániában, Olaszországban és Ausztriában - is szép sikereket ért el.
Monteverdi madrigáljai közül a hazai amatőr vagy iskolai énekkarok is műsorukon tartanak néhányat, ám ez csak töredéke az életműnek, a szerző madrigáltermésének mintegy tíz százaléka. Ahogy Klembala Géza emlékezik, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Párkai István volt az, aki kórusával ritkábban hallható, kevésbé ismert Monteverdi-madrigálokat is elénekeltetett. A Camus Corvinos későbbi vezetője akkor szeretett bele ezekbe a művekbe, és azóta várt az alkalomra, hogy olyan együttese legyen, amely méltó művészi előadásban tudja megszólaltatni ezt a zenét. Ugyanis sok darab nem csak zeneileg, kifejezésben, hanem technikailag is jelentős feladat a kórus számára.
Monteverdi nyolc kötetében közel kétszáz madrigál található - mára a Cantus Corvinus ezek zömét előadta. A kötetek szemléletesen mutatják a 16. és 17. század fordulóján végbement zenei stílusváltozást az egyszerű formájú, jól átlátható, strófás szerkezetű népszerű daraboktól a bonyolult, átkomponált, esetleg ciklikus művekig, a tiszta harmóniáktól a disszonanciák meghökkentő alkalmazásáig. Klembala Géza szerint Monteverdi madrigáljai - zenekari hasonlattal élve - a Haydn divertimentói és Richard Strauss szimfonikus költeményei közötti skálán helyezkednek el. De ami a leglényegesebb: már az egész barokk stílus műfajkészletét tartalmazzák, legalább csírájában. Nincs a Monteverdit követő kétszáz évben olyan zenei műfaj, amelynek előzményét vagy legalább kísérletszerű megoldását ne találhatnánk meg Monteverdi művészetében. Talán éppen ebben rejlik a szerző zsenialitása, és persze dallamaiban, melyekben viszont az itáliai lélek és hang mély ismerete mutatkozik meg. E dallamokat - véli Klembala Géza - később Verdi, Puccini és kortársaik találják meg újra. De talán ők is másképpen komponáltak volna, ha a 16-17. század fordulóján nem él és alkot Claudio Monteverdi.
A költészet és a zene Monteverdi énekes művészetében, és különösen a 8., a Madrigali guerrieri et amorosi című madrigálkötetben olyan kifejező egységbe kerül, hogy az előadónak és a hallgatónak valóban Verdi és Puccini dallamai jutnak eszébe, mintha a madrigálok e későbbi, romantikus operaszerzők közvetlen tanítómesterei volnának. Nem véletlen, hogy a 8. kötet anyaga hallható önállóan a Cantus Corvinus négy koncertből álló sorozatának következő hangversenyén, február 27-én a Corvin teremben. A 8. kötet már ciklusnak tekinthető: Monteverdi egy témára fűzte fel madrigáljait, amelyek a szerelem és a harc párhuzamáról szólnak mély érzelemmel.
A sorozat utolsó hangversenyén - május 30-án a Mátyás-templomban - a Vespro della beata Vergine című műve csendül fel a Musica Profana és a Sonatores Pannoniae rézfúvós együttes közreműködésével. A Vespro az első nagy egyházi oratóriumnak tekinthető e műfaj történetében, amelyből minden későbbi zeneszerző-nemzedék gazdagon meríthet. A mű egy teljes zsolozsma zenei anyaga, s a Cantus Corvinus énekegyüttes azt szeretné, ha nem csupán koncertszerűen, hanem valódi zsolozsma keretében hangozna el. A Vespro mintha Monteverdi személyes vallomása lenne hitéről, s egyben büszke bizonyítéka világító tehetségének.
(A riport 1998 novemberében készült.)


Az 5. madrigálkötet címlapja


A 7. madrigálkötet címlapja


A 8. madrigálkötet címlapja. Az illusztráció forrása
a Kávé Kiadó frissen megjelent kötetete
(Claudio Monteverdi: Levelek, elméleti írások -
fordította és jegyzetekkel ellátta Lax Éva


Klembala Géza
Felvégi Andrea felvétele