Muzsika 1998. január, 41. évfolyam, 1. szám, 17. oldal
Devich Márton:
Vidéki zenekarok a Vigadóban
Vendégjáték a Dunaparton
 

"Hat vidéki szimfonikus zenekar hangversenyt ad a Pesti Vigadó épületében" - normális körülmények között a zenebarátok természetes érdeklődésén túl nem sok figyelmet keltene ez a hír; lássuk a műsort, hallgassuk a szép muzsikát. A rendszerváltó évek történéseinek ismeretében azonban a vidéki hivatásos zenekarok vigadóbeli szereplése új fejezet kezdetének tekinthető a magyar zenei életben, mivel a sokáig második "legforgalmasabb" fővárosi hangversenypódiumnak számító Vigadóban - a Budapesti Filharmóniai Társaság hajdani otthonában - néhány évvel ezelőtt jelentősen megcsappant a komolyzenei koncertek száma. Ki ne emlékezne például rá, hogy a MÁV Szimfonikus Zenekar, amely hagyományosan a Vigadóban adta teltházas bérletsorozatait, nem tudta tovább fizetni a hirtelen majd' négyszázezer forintra ugró terembérleti díjat, ezért kiszorult a Duna-parti épületből, és törzsközönségét "kénytelen volt" átirányítani a Zeneakadémiára.
A Vigadó gazdája, az épületet a Vörösmarty téri irodaházzal együtt 1993 óra működtető Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány ma mindent megtesz azért, hogy a hely szellemének megfelelően helyreállítsa az intézmény becsületét, és a patinás palota újra a komolyzene egyik fellegvára legyen. Ennek érdekében már az elmúlt években több hangversenysorozatot indított, legutóbb többek között hat kamarazenekart hívott meg muzsikálni. A Vigadóban idén negyvennyolc komolyzenei hangversenyt rendeztek, illetve rendeznek, de a koncertek száma az alapítvány vezetőinek ígérete szerint fokozatosan emelkedni fog. Egyelőre a közönségszervezés sem megy tökéletesen, a hangversenyeket általában jó közepes ház előtt tartják, s a hallgatóság egyharmada külfödi.
A Művészet és Szabadművelődési Alapítvány a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségével közösen októberben bejelentette, hogy fesztiválszerű sorozatban látja vendégül egy-egy koncertre a vidéki önkormányzati zenekarokat, sorrendben a debreceni, a szombathelyi, a szegedi, a pécsi, a miskolci és a győri együttest. (A Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hangversenyét januári számunk megjelenéséig már hallhattuk, a Szegedi Szimfonikus Zenekar február 5-én, a pécsi február 13-án, a miskolci május 4-én lép pódiumra, a Győri Filharmonikus Zenekar pedig május 25-én játszik.) Az alapítvány a koncertek programjának összeállítását a meghívott zenekarokra bízta azzal a feltétellel, hogy adjanak elő egy 20. századi magyar kompozíciót is. Így kerültek a sorozatba Weiner Leó, Károlyi Pál, vántus István, Lajtha László, Hidas Frigyes és Maros Rudolf művei.
Gallyas Csaba, az alapítvány igazgatója a Muzsika érdeklődésére elmondta, a koncertsorozatot a Vigadó vezetése kezdeményezte, felajánlva, hogy ingyen bocsátja az együttesek rendelkezésére a hangversenytermet - amelynek a minimális bérleti díja kedvezmények nélkül ma háromszázötvenezer forint plusz a forgalmi adó -, sőt némi honoráriumot is fizet a muzsikusoknak. (A bérleti díjból kedvezményeket évközi egyedi pályázatok útján lehet nyerni, de a kérvényeket elbíráló kuratórium százezer forint alá sohasem megy az alku során.) A zenekarok szövetsége kezdettől fogva támogatta a vidéki együttesek fesztiváljának ötletét, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közvetett segítségével anyagilag is hozzájárult megrendezéséhez. Popa Péter, a szövetség elnöke szerint a kezdeményezés rendkívül örömteli, hiszen az általában nehéz gazdasági körülmények között működő, zömében csak provinciális feladatokat ellátó vidéki együttesek évente csak néhány alkalommal - például a Budapesti Tavaszi Fesztiválon vagy egy-egy nagyobb zenei évforduló alkalmából - jutnak fellépési lehetőséghez a fővárosban, pedig ahhoz, hogy emeljék játékuk színvonalát, a szórványos nyugat-európai turnékon kívül gyakrabban lenne szükségünk itthon is komolyabb megmérettetésre.
Az alapítvány költségvetéséből igen sokat elvisz a műemléképület és a hozzá tartozó Vörösmarty téri irodaház üzemeltetése (csak a napi villanyszámla átlagosan százezer forint), ezért évente egyelőre csak negyven-negyvenötmillió forintot tud közművelődési célokra fordítani. De ahogy növelni tudják a bevételeiket, még több jut majd a komolyzenére is. A koncertterem akusztikájáról ellentmondásos véleményeket hallani, a Vigadó vezetői szeretnének rejta javítani, ezért leszerelik a pódium mögött-fölött lévő három ferde hangvisszaverő panelt. A műemléképület irányítóinak több hosszú távú tervük van, szeretnék például szorosabban a Pesti Vigadóhoz kötni a Rácz Zoltán által alapított, elsősorban kortárs zenére szakosodott kamarazenei társulást, úgy, hogy állandó próbalehetőséget biztosítanak számukra.