Hajdú Sándor
Drágulhat a kenyér

Tavaly aszály sújtotta az agráriumot, idén pedig a gyakori esõ okoz gondot az aratás környékén. Július közepéig az 1,1 millió hektárnyi területen termelt gabonának csupán a felét sikerült learatni.
Az elõzetes várakozások ugyan rekordtermést jeleztek, de a gazdák szerint a mennyiség tekintetében közepes lesz az idei hozam, a minõsége azonban kitûnõ. Mindezek ellenére további, akár 20 százalékos kenyérár-emelkedésre is fel kell készülni.

Vagáék még aratnak, ami nem csoda, hiszen a csapadékos, viharos idõ miatt sok gondjuk adódott a kenyérgabona betakarításával. „Még tizenhét hektáron kint a búza, a zabhoz meg még hozzá se fogtunk” - mondja a karcagi gazda tehetetlenül széttárva kezeit. A nedves talajon a kombájnok nehezen közlekednek, sok búzatábla felgyomosodott, a vihar pedig nagy területeken döntötte le a gabonát.
Az Alföldön sem rózsás a helyzet, de a legnagyobb gondban az északi és a középsõ megyék gazdái vannak - mondja Zoltán, aki szerint az ideális az lenne, ha a következõ hetekben 35 fokos száraz meleg vagy kánikula lenne. Az elõre beharangozott rekordtermésnek lõttek, csak 4,5 tonna lesz a termésátlag.
Varga Péter agrárszakértõ szerint a magyar gabonapiaci árak a világpiaci ártendenciákat követve 2007 közepétõl robbanásszerûen emelkedtek, majd a 2008 januári csúcsot követõen visszaestek. Az árak jelenleg a tavalyihoz képest kedvezõbb hazai és külföldi terméseredmények hatására továbbra is csökkenõ tendenciát mutatnak, de még mindig 30-40 százalékkal meghaladják a 2007 közepén jelentkezõ árrobbanás elõtti árszinteket.
A szakértõ szerint az idei évben olyan ritka eset fordulhat elõ, amely a gabonaszektor minden szereplõje számára kedvezõ. A kialakult árszintek még mindig biztos jövedelmet jelentenek a termelõk számára, ugyanakkor a gabona-árrobbanás miatt nehéz helyzetbe került állattenyésztési ágazatok szempontjából is sokkal elfogadhatóbbak a 2008 januári-februári csúcsoknál.
A minõség is jó, és a gazdák a felvásárlási árakra sem panaszkodhatnak. Ennek ellenére a kenyér biztos, hogy nem lesz olcsóbb. A kereskedõk jelenleg tonnánként 40-42 ezer forintot is megadnak az étkezési gabonáért. A világpiacon egyébként folyamatosan emelkedik a kenyérnek való ára. Európában már több helyen 60 ezer forintért adják-veszik a búzát.
Az elmúlt egy év alatt csaknem 20 százalékkal drágult a kenyér, ám ez sem fedezi a pékek kiadásainak emelkedését.
Siska Zoltán pékmester kérdésünkre kifejtette, mi áll a liszt, illetve a kenyér árának folyamatos emelkedése mögött. A liszt csupán tíz-tizenöt százalékot jelent a kenyér árában - mondta -, a többit a bér, az energia és a szállítási költségek adják. A további áremelkedés pedig ezek függvényében alakul ki. Figyelembe kell venni, hogy a földgáz már kétszer drágult idén, júliustól jött a harmadik emelés. A pékdinasztiát felnevelõ mester jelenleg hatodmagával dolgozik füzesgyarmati kis üzemében, de napról napra bizonytalanabb bizonytalanabbnak látja az ágazat jövőjét. Az elmúlt öt évben a kis- és közepes pékségek csaknem harmada bezárt. Többségük nem bírta a versenyt az áruházláncok saját sütödéivel, amelyek vevõcsalogatásként önköltségi áron adják a kenyeret.