Sebestyén István
Ez a sarc lesz az első?
Százezrektől rabol a félkarú rabló

Zsarolás miatt feljelentést tett a szerencsejáték-vállalkozók érdekképviseleti szerve egy szerencsejátékosokat védõ, bejegyzés alatt álló egyesület ellen. A szervezet ugyanis a játékadó egy százalékát, mintegy 400 millió forintot követel többek között prevencióra - ha nem kapják meg, véghezviszik népszavazási kezdeményezésüket arról, hogy pénznyerõ automaták csak kaszinókban mûködhessenek. A személyeskedésig fajuló vita mintegy százezer játékfüggõ „feje fölött” zajlik.

Fotó: Somrojai László

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelen kérdésben tartott népszavazást követõ év január 1-jétõl pénznyerõ automatát csak játékkaszinóban lehessen üzemeltetni?” - ha szeptember 29-éig összejön 200 ezer támogató aláírás, a fenti kérdésben kötelezõen kiírásra kerül az ügydöntõ népszavazás. Az akció elindítója Abházi József volt, aki saját bevallása szerint sem áll messze a szerencsejátéktól, hiszen - mint mondta - egzisztenciája és családja ment rá függõségére. Az általa vezetett Roma Civil Szervezetek Választási Szövetsége éppen ezért nyújtotta be kérelmét tavaly novemberben - több más kezdeményezéssel együtt - az Országos Választási Bizottsághoz.
„Azt szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb ember menjen tönkre. Nem csak az a gond, hogy a szociálisan leginkább hátrányos helyzetû emberek a segélyt beledobálják a gépekbe, hanem az, hogy nagyon sok automata úgy van beállítva és mûködtetve, hogy egyáltalán nincs esélyük nyerni a megsarcolt szerencsétleneknek” - magyarázta Abházi. Nem cáfolta ugyanakkor azt a kritikusai által felemlegetett tényezõt, hogy büntetett elõéletû, és jelenleg is felfüggesztett börtönbüntetés alatt áll csalás miatt. Annyit mondott: õ nem bûnözõ, hanem áldozat, és azok akarják lejáratni, akiknek irreális anyagi haszna származik más emberek nyomorából.
Abházi József kezdeményezését támogatja az egyelõre még bejegyzés alatt álló Szerencsejátékosok Országos Közhasznú Érdekvédelmi Szervezete, amely - közös ötletként - a játékadó egy százalékát (ez mintegy 400 millió forint) fordítaná prevencióra és rehabilitációra. Elképzeléseik szerint minden automatán feltüntetnének egy ingyenesen hívható zöld számot, valamint a civil kontrollt is megvalósítanák a játékgépek ellenõrzésében. Ezenkívül megyei irodahálózatot, internetes oldalt és rendszeresen megjelenõ újságot is tervez az egyesület.
Schreiber István, az automataüzemeltetõ vállalkozók érdekképviseleti szervezete, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Abházi József ellen zsarolás miatt feljelentést tettek. „Az elsõ pillanattól kezdve azzal fenyegetõzött, hogy ha nem teljesítjük a követeléseiket, akkor népszavazás lesz” - mondta az elnök, aki egyenesen nonszensznek tartja, hogy egy „bûnözõ bármilyen témában népszavazást kezdeményezzen”. Hozzátette: az APEH olyan szigorúan ellenõrzi a nyerõautomatákat és az üzemeltetõ vállalkozókat, hogy „az már szinte a játékosok felé való részrehajlásként értelmezhetõ”, ám így is csak 13 százalékban bukkannak szabálytalanságra az illetékesek. Ráadásul - folytatta -, ha bárkinek panasza van, a játéktermekben, vendéglátó egységekben mindig elérhetõ az üzemeltetõ telefonszáma, de akár hivatalos panaszt is lehet tenni, amit azután a hatóság kivizsgál.
Schreiber István ugyanakkor támogathatónak tartja a Szerencsejátékosok Országos Közhasznú Érdekvédelmi Szervezete felvetéseit - amennyiben elállnak a népszavazási kezdeményezéstõl. Hozzátette azonban, hogy az 50-100 ezer embert érintõ játékfüggõséget - az egymillió alkoholbeteghez viszonyítva - nem tartja súlyos társadalmi problémának.
Úgy véli továbbá, hogy amennyiben a népszavazás révén csak a kaszinókban lehet majd ilyen automatákat mûködtetni, az 100 milliárdos adó- és járulékkiesést, 50 ezer munkahely megszûnését, és az illegális szerencsejáték elõretörését fogja eredményezni.
„Nem feltétlenül támogattuk volna a népszavazást, de miután a Magyar Szerencsejáték Szövetséggel folytatott elsõ megbeszélésünket követõen a sajtónyilvánosság elõtt fantomszervezetnek tituláltak bennünket, engem személy szerint pedig bûnözõnek és játékfüggõnek, beláttuk, hogy a tárgyalásra csak a mi részünkrõl volt nyitottság” - mondta el a Szerencsejátékosok Országos Közhasznú Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. Huszár Ernõ szerint tudatosan mosták össze a személyét Abházi Józseffel. (Arra a felvetésre, hogy az általuk támogatott aktivista büntetett elõéletû, Huszár azzal reagált, hogy bárkinek a hasonló tartalmú kezdeményezése mellé odaálltak volna).
Az angoltanári és uniós szakértõi diplomával rendelkezõ férfi kérdésünkre elmondta: barátaival, ismerõseivel beszélgetve merült fel bennük egy szerencsejátékosok érdekeit védõ civilszervezet magalakításának ötlete. „Felméréseink szerint nem csak 100 ezer kemény játékfüggõrõl és az õ közvetlen környezetükrõl van szó: a magyar társadalom 5-6 százaléka rendszeresen dob kisebb-nagyobb összegeket az automatákba. A gépeket üzemeltetõ vállalkozókat pedig csak az érdekli, hogy leszedjék a vámot ezekrõl az emberekrõl, de a sorsuk hidegen hagyja õket” - hangoztatta. Megjegyezte továbbá: 33 ezer nyerõautomata mûködik Magyarországon, egyenként átlagosan havi 1,5 milliós bevétellel, ami azt jelenti, hogy évente több száz milliárdos üzletrõl van szó.
Arra a kérdésre, hogy nem lõttek-e túl a célon a 400 milliós igényükkel, az alakuló civilszervezet vezetõje elmondta: ez csak egy tárgyalási alap volt. A népszavazást támogató aláírások gyûjtésérõl Huszár Ernõ úgy nyilatkozott, idõarányosan jól állnak, de pontos részleteket még nem tud közölni.