Nem hívják vissza a magyar katonai missziót Afganisztánból, ebben mind az öt
parlamenti párt egyetértett a honvédelmi bizottság rendkívüli ülésén.

A rendkívüli ülést Lázár János, a bizottság fideszes elnöke hívta össze,
mivel az elmúlt hetekben két magyar tûzszerész is meghalt Afganisztánban. A
honvédség vizsgálata szerint - amit a grémium zárt ülését követõen ismertettek -
csapdába csalták a magyar katonákat, vélhetõen azért, hogy kiemeljék a
rendszerbõl a legsikeresebb tûzszerészeket. Az elmúlt idõszakban az Afganisztán
déli részén folyó intenzív katonai mûveletek miatt északon is fokozottabb lett a
terrorista tevékenység - itt dolgozik a kétszáz magyar katona.
Egyébiránt a nyugati koalíciónak most már sokkal több áldozata van
Afganisztánban, mint Irakban. A lázadók megváltozott taktikájának egyik eleme
az, hogy az összes nyugati nemzeti alakulat mellett mûködõ tûzszerészekre külön
vadásznak.
A június 10-én bekövetkezett merénylet kapcsán a vizsgálat megállapította: a
tûzszerész úgy ítélte meg, hogy amerikai támogatással sikerül megsemmisíteni a
robbanószerkezetet, de ez még egy robot segítségével sem sikerült, ezért
védõfelszerelésben próbálta ezt megtenni. A robbanószerkezet földbe ásott részén
viszont volt egy másik gyújtószerkezet, amelyet távirányítással hozhattak
mûködésbe az elkövetõk. A terroristák - sajnos - profik voltak, és
csúcstechnikát alkalmaztak.
A július 12-én történt esetnél már nem ennyire világos, hogy mi történt. A
helyszínre kiérkezõ tûzszerész az elsõ támadás körülményeit ismerve nem is
szándékozott megközelíteni a robbanótestet, hanem a helyi rendõrök segítségével
az úgynevezett célmegjelölést ment végrehajtani a területre, ezért nem volt
rajta védõfelszerelés. A robbanás ekkor következett be, máig tisztázatlan
körülmények között. A taposóakna színvonalú bomba egyébként primitív szerkezet
volt, és nem távirányítással lépett mûködésbe.
Havril András vezérezredes, vezérkari fõnök elmondta, hogy a honvédség a
történtek ellenére sem kíván változtatni a missziós stratégiáján, így az
afganisztánin sem. Szekeres Imre honvédelmi miniszter azt emelte ki, hogy mind
az öt parlamenti párt támogatja a magyar missziós vállalás folytatását.
Lázár János, a bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy 2002-ben nem az
Országgyûlés, hanem a kormány engedélyével mentek külföldre a magyar egységek,
ez pedig azt jelenti, hogy a kormány felelõssége megteremteni az ilyen missziók
teljesítésének feltételeit. A fideszes politikus azt is kifejtette, hogy a
történtek után bõven van tennivalója a kormánynak és a vezérkarnak egyaránt.