Verebély Cosima
Önmaguktól szenvednek a késelők
Nagyobb baj, mint a terrorizmus?

Múlt csütörtökön megkéseltek egy 18 éves fiatalembert Londonban, aki belehalt a sérüléseibe. Õ volt az idei 21. áldozat. A fiatalkori késeléseket a Scotland Yard nemrégiben a terrorizmusnál is nagyobb, elsõ számú veszélynek nyilvánította. Rendszeresek a köztéri motozások, súlyosbítják a büntetési tételeket, elrettentõ eszközökkel törekszenek a megelõzésre, miközben fokozzák a családsegítõ munkát is. A szakemberek a jelenséget a terjedõ szegénységgel és a családok felbomlásával magyarázzák.

A késelések legnagyobb hányada Londonban, tizenévesek között történik. A növekvõ erõ­szak két hete nemzetközi üggyé vált, amikor két francia egyetemista esett egy brutális rablógyilkosság áldozatául. Az elkövetõ egy 16 éves fiú volt. A rendõrség a késeléseket már nagyobb problémának tartja a terrorizmusnál, ezért egy 75 fõbõl álló különleges csoportot hoztak létre a bûnözõk megfékezésére.
A legutóbbi, múlt csütörtöki londoni késelés áldozata 18 éves volt, elkövetõje 16. A hasba szúrt fiatalembert súlyos állapotban szállították kórházba, de az orvosok már nem tudták megmenteni az életét. Csak júliusban hatan haltak meg ugyanígy: egy 16 éves fiú, aki a barátját védte meg egy pub elõtt, aztán egy 34 éves férfi, majd egy 16 éves fiú következett, aki egy leszámolás áldozata lett. Ezután két 23 éves francia biokémikus vendéghallgatót 230 késszúrással mészároltak le, majd jött a múlt heti, 18 éves áldozat.
Ekkor jelentette be a brit bel­ügyminiszter a késelések miatt hozott bûnügyi reformokat. Egyebek mellett a késsel fenyegetõzõ fiatalokat két-három hétre börtönbe zárnák. Azoknál pedig, akiknél a mindennapossá vált motozáskor kést találnak, sokkterápiát alkalmaznak: a kórházakban a késelések áldozataival kell találkozniuk, illetve az elhunytak rokonait kellene meglátogatniuk, valamint a késelés miatt bebörtönzött fiatalokhoz is elvinnék õket.
A brit belügyminisztérium csütörtökön tette közzé elsõ részletes statisztikáját a szúró-, vágó- és ütõ­fegyverekkel elkövetett bûncselekményekrõl. Az adatok szerint Angliában és Walesben tavaly 22151 olyan esetet regisztráltak, amelyben késsel támadtak emberre. A lista élén London áll 7049 esettel. Tavaly egész évben 26 tizenévest késeltek halálra a brit fõvárosban, idén július közepéig 21-et, és az elkövetõk nagy többsége is tinédzser, nem egy esetben gyermekkorú volt.
„Ahhoz, hogy megértsük a temér­dek késeléses esetet, elõször meg kell ismerni a zavarodott tinédzserek indulatos gondolkodásmódját” - mondta el Camila Batmanghelidjh, a legnagyobb gyermekvédõ szervezet, a Kid’s Company alapítója a The Timesnak. Állítása szerint két típusú gyerek keveredik bele ezekbe az esetekbe: az „utánzó” és a „kezdeményezõ”. A kezdeményezõ gyerek az erõszakot otthonról hozza magával, az õt elhanyagoló és bántalmazó családból. A szeretõ kapcsolatok hiánya miatt az agynak az a része sérül, amely az empátiáért felelõs és azért, hogy az illetõ elõre lássa tettei következményeit. A traumatikus emlékek mélyen az agy érzelmi központjában rögzülnek, és feldolgozatlanok maradnak, ami a késõbbiekben a helytelen viselkedést generálja, és rossz irányba tereli energiáikat. Ezek a gyerekek nem képesek uralkodni az indulataikon. A fiatalabb, megvert gyerekekben felgyülemlik a bosszú, és amikor idõsebbek és erõsebbek lesznek, megtalálják az alkalmat arra, hogy a kiszolgáltatott pozícióból „fõnöki” pozícióba helyezkedjenek. Az a rögeszméjük, hogy az irántuk kimutatott tisztelet elengedhetetlen. A divatos ruhák, bling ékszerek, fegyverek, sõt az arc oldalára tetovált könnycsepp (ami azt jelenti, hogy már ölt az illetõ), mind azt az üzenetet közvetítik, hogy „erõszakosan versenyképes va­gyok, ne próbálkozz velem, mert a bosszúm halálos lesz”.
A kezdeményezõ gyerekek arról számolnak be, hogy lenyugszanak, amikor levadásszák a következõ áldozatukat, nyugalmat tapasztalnak magukon, miután megvertek valakit. A kutatások azt tanúsították, hogy ez a lehiggadás párhuzamba hozható az agyukban felszabaduló kémiai anyagokkal. „Sok kezdeményezõ gyerekkel beszéltem arról, hogy mi idézi elõ a változást, mitõl kattannak be - meséli a szakember. - Azt látom, hogy az ideges gyerekek belehajszolják magukat egy agyi kémiai elváltozás okozta õrjöngésbe, és ez idõ alatt nem hallják és látják az õket lenyugtatni szándékozó embereket. Azért nem szeretik, ha az áldozat könyörög, mert a gyerekkorukra emlékezteti õket, amikor védekezni próbáltak, de senki sem volt ott, hogy megvédje õket. A kegyetlen gyilkosságoknak többségére ez a bizonyos bekattanás a magyarázat.”
Az utca atmoszféráját a kezdeményezõ gyerekek határozzák meg, befolyásolva az utánzó típusú gyerekek viselkedését. Ez utóbbiak átlagos családból jönnek, akiknek nem kellene erõszakosnak lenniük, de bele vannak kényszerítve az agresszív viselkedésbe, hogy túléljék támadóikat. Az utánzó típusú gyerekeket sok esetben bántalmazzák, és gyakran végig kell nézniük, ahogy a társaikat megalázzák.
„A késelés arról árulkodik nekünk, felnõtteknek, hogy a gyerekek nem érzik magukat biztonságban - mondja Camila Batmanghelidjh. A Kid’s Companynél azt tapasztalták, hogy a sérült gyerekeket elsõsorban biztonságba kell helyezni, 84 százalékuk ugyanis hajléktalan, 60 százalékuk nincs körzeti orvosnál regisztrálva, sokan alultápláltak, és valamilyen fertõzésük van, mivel az iskolakerülés miatt nincsenek meg az oltásaik. 83 százalékuk hozzá van szoktatva valamilyen anyaghoz, melyet öngyógyításra használ, mert rosszul alszik és rémálmoktól szenved. A szakemberek szerint idõigényes kialakítani egy belsõ szabályozó mechanizmust, de még mindig sokkal hatásosabb, mint a megfigyelõ­kamerák vagy a börtön.