Hetek - VI. évfolyam, 7. szám, 2002. február 15

„Akkor kell részvényeket vásárolni, amikor az utcán vér van és pestis” - idézte Rothschild bárót Borókai Gábor kormányszóvivő még január elején. Tette ezt annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Labdarúgó Szövetség pécsi edzőtovábbképzésén váratlan ajándékkal jelent meg: bejelentette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hamarosan az arra érdemesnek ítélt klubokban részesedést vásárol - maximum húsz százalék erejéig. A klubok és sportvezetők többsége üdvözölte a döntést - mondván, mindegy honnan, legalább pénz áll(hat) a házhoz -, az állami szerepvállalással kapcsolatban azonban kérdések is felvetődtek. Bankszakemberek például arra hívták fel a figyelmet, hogy befektetési szempontból a magyar profi labdarúgás igencsak vékony jég, amin nem feltétlen az állampolgárok adóforintjaival kellene kísérletezni. Aggályok ide vagy oda, a Rothschild-idézet - úgy tűnik - mára beteljesedett: a magyar labdarúgás utcáján „vér van és pestis”, a kormány pedig részvényeket vásárol.

Az első államilag felújított stadion a Megyeri úton készült el. Felszálló remények Fotó: archív

A kormánytámogatás első kiszemeltje az Újpest FC lett: az MFB két lépcsőben, több mint félmilliárd forintért tizennyolc százalékos kisebbségi tulajdonrészt vásárol a klubot működtető Újpest FC Kft.-ben - jelentették be múlt héten. (A cég 99,97 százalékban a Viola Ball Rt., 0,03 százalékban pedig az UTE tulajdona.) Többek szerint a választás nem véletlen, ugyanis az újpesti vezetőknek - állítólag - igen jó kormánykapcsolataik vannak. Nem tudni, hogy ez igaz-e, mindenesetre tény: az MFB már tavaly ősztől hirdeti magát az újpesti játékosok mezén, illetve a stadionban. (Abban a stadionban, amit az ISM rekonstrukciós programjának keretén belül elsőként újítottak fel.) A tranzakció kapcsán a sajtóban több megválaszolatlan kérdés is felmerült, amelyekre lapunknak Horváth József, az MFB szóvivője válaszolt.
Először is: a 317 millió forint jegyzett tőkéjű Újpest FC Kft. 18 százalékos tulajdonrészét a bank több mint 500 millió forintért vásárolja meg. Egy kis fejszámolással kideríthető, hogy a bank így nyolcszoros áron jutott a részesedéshez, az Újpest értékét pedig 2,7 milliárd forintra taksálta, 300 millióval többre, mint amenynyit a Várszegi-féle Fradi ér. Horváth József ezzel kapcsolatban elmondta: a tranzakció során a bank birtokába került 18 százalékos tulajdonrész majdnem felét tőkeemelés ellenében kapta meg. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a bank szakértői szerint ennyi a klub valós értéke.
Egy másik felvetés az Újpest privilegizált helyzetét firtatja: miért kell egy lakossági szolgáltatást nem nyújtó cégnek - egy futballklubon keresztül - reklámoznia magát. Horváth József szerint itt egyszerű szponzori szerződésről van szó, az MFB-nek pedig igenis vannak lakossági szolgáltatásai, még ha áttételesen is: ilyen például az agrárhitelek folyósítása. A szóvivő ugyanakkor elmondta, hogy a bankot nem pusztán üzleti megfontolás vezette a szponzori szerződés megkötésekor, fontos szempont volt a magyar futball támogatása is.
Arra a kérdésünkre, hogy a miniszterelnök január eleji kijelentése és a tranzakció létrejötte között eltelt egy hónap miként volt elegendő az Újpest FC Kft. átvilágítására, a szóvivő elmondta: az említett szponzori szerződés megkötése előtt a kft. már átvilágításra került, másrészt egy rendezetten működő cégről van szó.

A befektetés garanciáit - vagyis az adófizetők pénzének biztonságát - firtató kérdésre Horváth elmondta: a szerződés szerint az MFB komoly felügyeleti jogkörrel rendelkezik a klub gazdálkodását illetően, valamint 6-9 év elteltével a sportvállalkozás tulajdonosai az MFB Rt. üzletrészét évi 6 százalékkal növelt értéken kivásárolják. A szóvivő hangsúlyozta: ez egy közepes, illetve hosszú távú befektetés.

Klubvezetők az állami szerepvállalásról:

Klement Tibor, a Matáv FC Sopron ügyvezető igazgatója: „Minden olyan törekvés üdvözlendő, ami tőkét von be a hazai labdarúgás élvonalába. A mi esetünkben a tulajdonosi körnek kell majd döntenie arról, hogy igénybe kívánjuk-e venni ezt a fajta tőkebevonást. Az MFB szerepvállalása szerintem mindenképpen eredményt hoz.”

Szalai Péter, a ZTE ügyvezető igazgatója: „Ha mindkét félnek megfelelő lenne, mi is élnénk a lehetőséggel. Olyan helyzetben van a magyar labdarúgás, hogy minden eszközt meg kell ragadnunk, ami a jobb szerepléshez segít hozzá. Nyugaton óriási üzlet a futball, ugyanakkor kérdéses, hogy ez mikor gyűrűzik át hozzánk is. Hogy az MFB befektetése üzletileg kifizetődő-e, azt nem tudom. Ezt a jövő fogja eldönteni.”

Szegner Zsolt, a Haladás ügyvezető igazgatója: „Mi nyitottak lennénk az MFB befektetésére, szívesen tárgyalnánk ez ügyben. Örülök, hogy a magyar futballba pénz áramlik, még akkor is, ha először az Újpest a kedvezményezett. Ugyanakkor csak az üzleti alapokon nyugvó finanszírozást tartom elfogadhatónak, ha a politika válogatna futballklubok között, azt nagyon rosszul tenné. Hogy üzletileg megéri-e a magyar futballba pénzt fektetni? Nem tudom azt mondani, hogy ez száz százalékosan kifizetődő biznisz. Persze lehet, hogy a jövőben az lesz.”

Szeiler József, az FTC ügyvezető igazgatója: „Az állami szerepvállalás üdvözítő formája szerintem a stadionrekonstrukciós program, azt kellene megnyugtató módon rendezni. Sajnos az ígéretek ellenére nálunk továbbra is késik a kizárólag állami beruházású építkezés. A program indításakor ráadásul egyértelműen lefektették az illetékesek, hogy az Üllői úti stadion átépítésére 1,6 milliárd forintot költ az állam. Ehhez képest most egy éves a csúszás, és már csak 1,4 milliárd forintról van szó, azaz az inflációt is figyelembe véve közel 400 millió forinttal kevesebb pénz jut majd a Ferencváros stadionjára. Mindez különösen annak fényében furcsa, hogy időközben az eredetileg 500 milliós állami támogatással kalkulált UTE-stadiont már át is adták, és bevallottan az előirányzott pénz többszörösét költötték arra a létesítményre. Az Újpestnél közben további állami forrású támogatás is észlelhető, azaz jelenleg vannak az élvonalban szereplő csapatok között az egyenlőnél is egyenlőbbek.”