Vissza a tartalomjegyzékhez

SZIKORA MÁRTON
Űrpajzs Alaszkától Szerbiáig

Katonai szakértők szerint új amerikai fegyverfajták egész generációja vár bevetésre, Szerbiában az elektromos berendezésekben rövidzárlatot okozó grafitbomba csupán az első fecske volt ezek sorában. Az eddig ismeretlen fegyver Jugoszlávia-szerte összesen hét nagyobb központban okozott súlyos zavart az áramellátásban. A grafitbombához hasonló, legújabb generációs fegyvereket általában a „puha” jelzővel illetik, mivel elsősorban az infrastruktúrában okoznak károkat. A legnagyobb titkolózás a HAARP elnevezésű frekvenciabombát veszi körül, amelyről még azt sem tudni, hogy földi vagy a világűrből érkező támadás elhárítására fejlesztették ki.


A grafitbombák nyomaitól tisztítják a belgrádi távvezetéket. Magasfeszültség     Fotó: MTI

A grafitbombák keltette áramszünet a polgári lakosságnak is kellemetlenséget okozott, de a NATO-nak nem volt más választása - vélte a katonai szervezet szóvivője. Bár a hét elején Jugoszlávia ellen bevetett grafitbombáról egyelőre nem lehet sokat tudni, annyi bizonyos, hogy továbbfejlesztett változata az Öböl-háborúban is használt KIT2-es rakétának, amely 1991-ben több kilométeres térségben hajszálvékony rézszálakat szórt szét. A hathetes háború végére akkor Irak elveszítette áramellátásának nyolcvanöt százalékát. A Jane’s Defence Weekly című angol lap hírszerzési forrásból származó információi szerint a grafitbomba becsapódása után a szénszemcsék enyhe elektromos töltésük miatt tárgyak körül csoportosulnak, és azokra rátapadnak. Mivel a szén vezeti az elektromos áramot, amikor a szénfelhő elektromos műszerekbe kerül, mint például transzformátorokba vagy áramkapcsolókba, rövidzárlatot okoz, így az áramfejlesztők működésképtelenné válnak.
Az akció célja a repülőterek, katonai parancsnokságok, kommunikációs rendszerek és a katonai irányítási hálózat áramellátásának megszüntetése volt, és „ezzel a NATO keze a villanykapcsolón van Szerbiában” - mondta Jamie Shea szóvivő. A modern számítógépek által irányított rendszerekben egy hirtelen áramkimaradás a megfelelő védelem hiányában komoly károkat tud okozni. Adatok sérülhetnek meg, a célzó radarok elveszítik célpontjaikat, a számítógépes hálózatok összeomlanak.
A modern hadviselés legújabb eszközei sok esetben már a fejlesztés végső stádiumában vannak. A legújabb fegyverek egyik fő kutatási területe a HAARP néven ismertté vált tudományos program. A HAARP egy szupertitkos, az ionoszféra felmelegítésére irányuló amerikai kísérlet. Az már ma is bizonyítható, hogy a kifejlesztett technológiával megzavarható az emberi gondolkodás, károsítható az egészség, tönkretehetők a globális kommunikációs rendszerek, manipulálható az időjárás, sőt, a föld felsőbb atmoszférája is. A HAARP rövidítés a magasfrekvenciájú aktív mágnesességet kutató programot jelenti (High-frequency Active Auroral Research Program). A rendszer alapja egy szupererős rádióhullám-technológia, amely az ionoszférát irányított energiasugarakkal felmelegíti, és ezáltal feljebb tudja emelni annak egyes részeit. Emiatt az elektromágneses hullámok szinte visszapattannak a földre, és rendkívül pusztító hatást fejtenek ki.
A HAARP-ot alapvetően nem harcászati céllal tervezték: a rendszer alapja egy olyan rádióadó, amely rövidhullámú jeleket továbbít. A különbség csak annyi, hogy a rendszer antennái segítségével a rádióhullámokat olyan kis pontban képes koncentrálni, melyben a kisugárzott energia nagysága gigawattokban mérhető. A programnak több része létezik, amelyek közül a legismertebb az Ionoszferikus Kutatási Eszköz (IRI). Az ionoszféra több tekintetben is érinti a modern társadalmakat. A nemzetközi rádióállomások rövidhullámú adásait az ionoszféra tükrözi vissza a földre, amelynek köszönhetően műsoraik az egész világon foghatók. Az ionoszféra, amely az atmoszféra felsőbb rétegeinek elektromosan töltött tartománya, a modern kommunikácó közvetítő közegévé vált: az egymástól nagy távolságra eső kereskedelmi hajók és a part, a légikikötők és az óceánok fölött közlekedő repülőgépek között biztosítja az összeköttetést. Ugyanezen az elven működve a rendszer képes kapcsolatot teremteni Alaszka és a balkáni térségbe vezényelt amerikai katonai egységek között is.
A kutatások megkezdésére, amelyek az Alaszka fővárosától 250 km-re fekvő Gakonában folynak, az amerikai kongresszus 1990-ben adott felhatalmazást a Védelmi Minisztériumnak. A harminchat, ég felé álló antennát magában foglaló bázis az első eleme annak a moduláris, bővíthető rendszernek, amely majd a világ leghatalmasabb rádióadója lesz. A Rocky Mountain News szerint a légierő, a tengerészet és az Alaszkai Egyetem közös programja egyike az Egyesült Államok kormánya tíz legféltettebben őrzött titkának. A program szerződéseinek nagy részét egy ARCO Power nevű olajvállalat irányítja, amely egyben kezében tartja a szupererős rádióhullámok és antennák szabadalmi jogait is. A természetes atmoszferikus pajzs szerkezetébe való durva beavatkozás nemkívánatos mellékhatásai azonban katasztrofális eredményekhez is vezethetnek. Egyelőre nem lehet belátni a kísérletezgetés következményeit - vélik a szakemberek. Ha a rádióadó elkészül, 3,6 millió wattot lesz képes az ionoszféra felé lőni. Egy amerikai felmérés alapján kiderül, hogy meglehetősen nagy a zűrzavar a kilencvenes évek egyik legizgalmasabb tudományos kutatási programja körül. Arra az Egyesült Államokban feltett kérdésre, hogy mi is az a HAARP, igencsak eltérő válaszok születtek. Egyes vélemények szerint a program célja egy ionoszférikus hősugárzó fejlesztése, mások azt állítják, hogy a berendezés egy műholdakat összekapcsoló rendszer. Elhangzottak olyan feltételezések is, miszerint a HAARP nem más, mint egy bolygóközi röntgengép: űrlények likvidálására kifejlesztett harci eszköz, vagy éppen a CIA titkos fegyvere, amelylyel manipulálni képes az emberi agyhullámokat. Annyi biztos, hogy Marconi kísérletei óta a rádiózás nem váltott ki ehhez fogható érdeklődést sem tudósokból, sem politikusokból.
A HAARP hidegháború utáni megjelenése szinte azonnal pánikot keltett egyes rádióállomások és környezetvédők soraiban. A terv kivitelezéséhez szükséges pénzösszegek nagy részét még a Reagan-években indított csillagháborús programból irányították át. Az akkori terv célja, amely egyébként minden idők legdrágább fegyverkezési programjává vált, az űr militarizálása volt. Az új kommunikációs csatorna megjelenése heves reakciókat váltott ki azokból, akik nem szívesen látták az energiaalapú fegyverek új generációjának megjelenését, attól tartva, hogy azzal a Egyesült Államok globális katonai egyeduralma visszafordíthatatlanná válik. Mások ezzel szemben a rendkívül alacsony frekvenciával működő rádiókban rejlő lehetőségeket és előnyöket hangsúlyozzák; végül is mindaddig, míg a nyalábok nyílegyenesen felfelé tartanak, addig csak elektronok és madarak eshetnek áldozatul, emberek nem.