Jó és rossz hírek egyszerre vannak jelen a magyar gazdaságban. Nincs szükség
alapvető változtatásra vagy megszorító intézkedéscsomagra, de kiigazításra,
kisebb kormánymozdulatra igen, mert a jelenlegi „egyensúlyvesztő” pálya nem
tartható fenn - szögezte le Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. Véleménye
szerint változatlan kormányzati magatartás mellett a fejlődés letérne az egyensúlyi
pályáról.
A gazdasági folyamatokban több apró romlás figyelhető meg. Nőtt a profitkivonás,
lelassult a tőkebeáramlás, és jelentősen nőtt a belső kereslet, mely megközelítheti
a GDP nagyságát - mondta Vértes. A külső, a belső és az objektív feltételek
egyaránt romlottak. A GKI kutatói legfrissebb tanulmányukban megállapították, hogy a
magyar gazdaság fejlődési lehetőségei középtávon továbbra is kedvezőek, de a
veszélyek rövid távon megnőttek. Ezeket csak rugalmas gazdaságpolitikával lehet kivédeni,
illetve mérsékelni.
Középtávon tartósan nehezebb világgazdasági helyzettel és kiszámíthatatlanul változó
pénz- és tőkepiaci mozgásokkal kell számolni. Az előző évekhez képest a nemzetközi
piacokon fokozódott a bizonytalanság, és világszerte csökkent a növekedés üteme. A
hazai export legnagyobb felvevőpiaca, az EU gazdasági növekedése 1,8 százalék körül
alakul, ami az idén az előző évhez képest a felére csökkenti a magyar export növekedési
ütemét.
A kutatók úgy látják, hogy kellő hangsúlyváltoztatásokkal meg lehet őrizni a korábbi
gazdasági fejlődés előnyös oldalait: tovább lassulhat az infláció, és gyors lehet
a gazdaság növekedése. Ennek megfelelően az infláció az év közepén 8-9 százalékos
is lehet, év végére pedig 9 százalék körül várható. Az idén a reálbér növekedése
4 százalék körül alakul, a GDP 3,5-4 százalékkal nő.
Ehhez azonban - a GKI javaslata szerint - meg kell fékezni a külső egyensúlyromlás
ütemét, és fel kell gyorsítani az államháztartási reformokat. (K.K.)