Vissza a tartalomjegyzékhez

HAZAFI ZSOLT
A bűnözés alapvető emberi jogokat fenyeget

Fenyő János könyörtelen meggyilkolása és a 6.75-ösnek nevezett ámokfutó megjelenése óta a közbiztonság helyzete folyamatosan vitatéma. A rendőrségi vezetők rendszeresen jelentéseket kénytelenek tenni különböző bizottságoknak, a parlamentben replikák sora kíséri a témát. Az ellenzéki pártok szerint „az MSZP-SZDSZ kurzus alatt az ország a bűnözés mocsarába zuhant”. Hack Péter, a SZDSZ közbiztonsági szóvivője a Heteknek adott interjújában óva int a hisztériakeltéstől. Szerinte a rendőrség átalakítása és újjáépítése jó úton halad.


Hack Péter „Amikor a bűnözéssel szemben szigorúan fellépünk, liberális alapon tesszük azt” Fotó: Somorjai László

 

A közbiztonság nem ideális, de nem is tragikus. A kedvezőtlen helyzetnek mélyreható okai vannak, és a rendőrség még nem tudta leküzdeni a bűnözéssel szembeni lépéshátrányát. - Horn Gyula miniszterelnök szerint „ami Magyarországon van, az nem közbiztonság”. Az ellenzéki pártok véleménye úgy foglalható össze: a belügyi tárca és a rendőrség képtelen a romló közbiztonságon úrrá lenni, a rettegéstől a polgárok nem mernek kimenni az utcára, az ország pedig belezuhant a bűnözés mocsarába.

- Ön osztja ezeket a nézeteket ?

- Kétségtelen, hogy a nyolcvanas évekhez képest sokat romlott a helyzet, ma a polgároknak jobban kell védeniük anyagi javaikat, de túlzás azt állítani, hogy nem lehet kimenni az utcára. Ugyancsak lehet hibákat találni a rendőrség munkájában, de azt is el kell ismerni: a rendőrök többsége rengeteget dolgozik, és hagyni kellene őket dolgozni. A 100 ezer lakosra számított bűncselekmények száma nem haladja meg az európai átlagot, az erőszakos bűncselekmények száma pedig csökkent, az autólopásokkal együtt. Azt sem szabad elfejteni, hogy a bűnözés a fejlett nyugati társadalmak velejárója.

Sokan azzal hitegettek bennünket: ha majd felépül a szocializmus, megszűnik a bűnözés. Majd váltottak, és azt szajkózták: a gazdasági válság miatt van bűnözés, ennek megszűnésével az is alábbhagy majd. Köztudott, hogy a legfejlettebb nyugati országokban sem történt ez így. Amerikában az erőszakos cselekmények, emberölések száma arányaiban sokkal magasabb, mint Magyarországon. Miközben Budapesten tavaly 28 robbantás történt, addig Berlinben közel 400. A helyzet nem ideális, de nem is tragikus. Van ok aggodalomra, de nincs ok a hisztériára: higgadtabban kell szembenézni a gondokkal.

- Miért tűnik a helyzet mégis tragikusnak?

- Mert nálunk néhány év alatt, hirtelen ment végbe az, ami Európában 20-25 év alatt zajlott le. Sokkoló, hogy 1986-hoz képest a bűnözés mintegy két és félszeresére nőtt. Ez a növekedés különösen 1989 és 1992 között volt látványos, mikor a bűncselekmények száma az évi 180-200 ezerről 440-450 ezerre emelkedett. Ráadásul rossz döntések miatt éppen erre az időszakra tehető a rendőrség meggyengülése és szétesése. A rendszerváltáskor megszüntették a gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó osztályokat. Az új gazdaságvédelmi csoportok létrehozásáig, amire 1992-ben került sor, a gazdasági bűnözéssel jóformán senki nem foglalkozott. Emellett megindult a szakemberek elvándorlása is a testülettől. Erre a meggyengült rendőrségre zúdult rá az ismert bűnözési hullám.

- Időközben az MSZP és az SZDSZ került kormányra. Önöké lett a belügyi tárca. Az ellenzéki politikusok szájából gyakran elhangzik: a liberalizmusból adódóan túlzottan engedékeny, már-már bűnözőpárti büntetéspolitikát folytatnak, ami közvetve a bűnözés növekedéséhez vezetett.

- Ha összehasonlítjuk az 1990-94 és az 1994-98 között életbe lépett törvényeket, törvénymódosításokat, egyértelműen kiderül, hogy e ciklus törvényei sokkal szigorúbbak a korábbinál. Mint köztudott, egy liberális párt számára alapvető az emberi jogok tisztelete. Az európai liberális pártok között teljes az egyetértés abban, hogy a bűnözés az alapvető emberi jogokat fenyegeti, azaz az élethez, a testi épséghez a tulajdonhoz, az emberi méltósághoz való jogot. Amikor a bűnözéssel szemben szigorúan fellépünk, az emberek jogainak érdekében, liberális alapon tesszük azt. Ez a gyakorlatban szigorúbb törvények formájában jelenik meg: például a parlament ebben a ciklusban a bűnszervezet létrehozását is bűncselekménnyé nyilvánította. Ahhoz, hogy elítéljenek valakit, ma már elég azt bizonyítani, hogy egy bűnszervezet tagja volt. Több bűncselekménynél pedig kifejezetten szigorodtak a büntetési tételek.

- Mégis emelkedett a bűncselekmények száma.

- A belső összefüggéseket elemezve ez nagyon csalóka adat. Bizonyos bűncselekmény-típusoknál éppen a rendőrség hatékonyabb munkáját jelenti a bűncselekményszám emelkedése, hiszen több feltárt ügyet takar. Csalások esetében nemegyszer több ezer sértettről lehet beszélni, a statisztikákban pedig minden egyes sértett egy-egy bűncselekményt „ér”. Mérvadóbb az emberölések számának az alakulását figyelni: 1997-ben nem történt radikális változás ezen a területen, valamivel kevesebb emberölés történt, mint 1994-ben vagy 1995-ben. Emellett Budapesten mintegy 10 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. Például kevesebb autót loptak el. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években elindult a rendőrség szisztematikus újjáépítése. A tavalyi évben csak a fővárosban 1 millió órával többet járőröztek a rendőrök, mint az azt megelőző évben. Ez lényegesen több rendőrt jelent az utcán, mint korábban. A gépjárműlopások megelőzésére bevezetik a gépjárműkísérő okiratokat, megnehezítve, hogy hamis papírokkal lássanak el autókat. A Belügyminisztérium tendert írt ki az ellopott autók figyelésére. 1200 új autót kapott a rendőrség, és több mint 5 milliárd forintot költöttek technikai fejlesztésre. Ezek az intézkedések csökkentették azt a lépéshátrányt, amibe a rendőrség 1989-92-ben a bűnözőkkel szemben került. A rendőrség gazdálkodását, és így a működését hátráltatta a Teve utca rendőrségi székház építése. A Boross Péter által szorgalmazott és minisztersége idején elkezdett beruházás az ígért nullszaldó helyett 12 milliárd forint többletköltséget jelentett a testületnek. Ha ezt a pénzt fizetésben kiosztották volna, meggyőződésem: a rendőri létszámhiány megszűnt volna. De ha csak technikai fejlesztésre fordították volna, akkor is jobban járnak. Egyes rendőrautókban még rádió-adó-vevő sincs. A kerületi kapitányságokon nincs papír, több helyütt az elemi felszerelések hiányoznak a bűnüldözői munkához. A rendőrség ilyen visszás helyzetben dolgozott. A megyei kapitányságokon - kettő kivételével - ósdi telefonrendszer működik, ami csak egy kicsit fejlettebb, mint az indiánok füstjele.

- Mekkora szerepe van e helyzet kialakulásában, hogy koalíciós feszültségek jellemzik a kormányzó pártok kapcsolatát?

- Meggyőződésem, hogy a minisztériumok között nem egyforma mértékben mér a kormányfő. Az egészségügyi vagy az igazságügyi tárca esetén ritkán hallunk kritikát, miközben az oktatási vagy a belügyi tárcával kapcsolatban újabban hetente hangzik el bírálat. Helyesen fogalmazott a közelmúltban az egyik ellenzéki képviselő: „A rendőröket elbizonytalanítja, hogy Kunczéhoz sorakoznak, de Hornhoz igazodnak.” A miniszterelnök úr úgy érzi, hogy rendszeresen át kell nyúlnia a szabaddemokrata miniszter feje fölött. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság jó példa erre. A rendőrök elmondása szerint feszültséget okoz ez a szervezet a testületen belül. Ugyanazt a munkát végzik el, de több pénzt kapnak. Olyan jogosítványokkal rendelkeznek, hogy bármely rendőri osztálytól vagy kapitányságtól elvehetnek egy-egy ügyet. Az is kiderült: a KBI-nek sokkal több pénze van, mint amire szüksége lenne. Emellett a retorikában elhangzott rendőrségpárti ígéretek sem valósultak meg: a testület működésének helyes finanszírozását nem oldották meg. Az a kijelentés sem a közbiztonság valós helyzetének ismeretét mutatja, miszerint vízumkényszert kell bevezetni, mert a bűnelkövetők 80 százaléka külföldi. Ez az arány a 4 százalékot sem haladja meg. Az ilyen momentumok kétségtelenül elbizonytalanítják a rendőrséget.

- A többször meghirdetett szervezett bűnözés elleni harc ellenére nemcsak megjelent, hanem megerősödött hazánkban a bűnözés e típusa. A leszámolás jellegű, robbantásos bűncselekményekből az derül ki, mintha létezne egy „más világ” is Magyarországon, melyben milliárdok termelődnek és cserélnek gazdát, melynek sajátos öntörvényei vannak, melyben egyesek élet-halál urainak látszanak. Ennek a „más világnak” a megfékezése sem látszik sikertörténetnek .

- A közvélemény-kutatások szerint a lakosságot elsősorban nem ez irritálja. Inkább aggasztják az egyedül élő nyugdíjasokhoz betörő és őket meggyilkoló, kirabló bűnözők, akik nagyobb fenyegetést jelentenek számukra, mint a szervezett bűnözés. Az SZDSZ közbiztonsági törvénymódosító csomagja csapást kíván mérni mindkét bűnözői réteg tevékenységére. Fontosnak tartjuk, hogy az engedély nélküli fegyvertartásért kiszabható büntetés mértékét emeljék fel. A fegyveres elkövetők jelentős része nem tetten érhető, mikor bűncselekményt követ el. A koncepciónk arra épül, hogy a pisztolyokat, puskákat és gépfegyvereket meg lehet találni. Ma ha valakinél illegálisan tartott fegyvert találnak, azt 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni. A gyakorlat jelenleg az, hogy a bírák felfüggesztett szabadságvesztéseket szabnak ki. Javaslatunk, hogy 2-8 évig történő szabadságvesztéssel legyen büntetendő, és ezzel érhetjük el, hogy ne alkalmazzanak felfüggesztett szabadságvesztést. Ehhez lehetne kapcsolni fegyverbegyűjtési akciókat. A rendőrségnek ettől kezdve nem kellene mást tenni, mint fegyvereket keresni, és ahol engedély nélkül tartottat talál, ott már egy súlyos bűncselekmény miatt eljárás indulhat. Másik markáns javaslatunk az, hogy kötelező legyen a lopáson tetten ért elkövetőket 8 napon belül bíróság elé állítani. Ne lehessen azt se csinálni, hogy a bíróság döntése után a védelem indítványára szabadlábra helyezzék a vádlottat, mielőtt börtönbe menne. Ez számos esetben megtörtént. Legutóbb a Tribuszer-ügyben kavart nagy vihart, hogy a 7 évre ítélt vádlottat szabadlábra helyezték. Azóta is keresik. Új jogszabályok szükségesek a tanú- és sértettvédelemre. Szükséges megteremteni a fedővállalkozások leleplezéséhez szükséges nélkülözhetetlen jogosítványokat. Javítana a közbiztonság helyzetén az is, ha a biztonsági berendezések felszerelői a berendezések költségeinek 30 százalékát leírhatnák az adójukból. Ugyancsak javulást hozna a rendőrség létszámbővítése és az úgynevezett fertőzöttségi pótlék bevezetése. Ez utóbbi azt jelentené, hogy egy-egy térség, város vagy kerület rendőrsége a bűnügyi fertőzöttség arányában több pénzt kaphatna. Szükséges lenne egy erőteljesebb mozgalom a televízió erőszakmentesebbé tételére. Ma napközben olyan filmeket is lehet látni, amit Amerikában ilyen időszakban nem lehet. A médiatörvény már előírta ezt, de senki nem érvényesíti. Egyes filmek nagymértékben hozzájárulnak a erőszak kultuszának terjedéséhez és a félelemkeltéshez. Nem bizottságok felállítására, koordinátorok koordinátorainak kinevezésére, hanem konkrét lépésekre van szükség. A kormánynak biztosítania kell azt, hogy a rendőrségnek rendelkezésére álljon az a többlet- pénz, amivel a fokozott elvárásokat teljesíteni tudja.

- Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke a halálbüntetés ideiglenes visszaállítását szorgalmazza. Egy kistelepülés polgármestere fia erőszakos halála óta aláírásokat gyűjt e cél érdekében.

- Magam nem ellenzem a halálbüntetés bevezetését. A gond az, hogy az Alkotmánybíróság döntése és egy európai megállapodás, amelyhez csatlakoztunk, lehetetlenné teszi az újbóli bevezetését. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Ukrajnában tavaly több mint 160 embert végeztek ki, mégis sokkal borzalmasabb a bűnözés mértéke, mint nálunk. Több országban gyakorlat a halálbüntetés, mégsem alacsonyabb az emberölések száma. A tapasztalatok szerint nem a büntetés súlyossága, hanem annak elkerülhetetlensége a visszatartó hatású. Az, hogy az elkövetőnek nincs esélye megúszni az ügyet. Javaslataink ezt mozdítanák elő.