2002/11.

Tudomány, történet

A Magyar Tudományos Akadémia egy elfelejtett támogatójának hagyatéka

Ribár Béla

a Szerb Tudományos Akadémia r. tagja, egy. tanár
ribar@medal.co.yu

Köztudott, hogy Széchenyi István hatalmas birtokának egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására, azonban ma már feledésbe merült, hogy a pacséri (Pacsér, falu a Bácskában) Szutsits Lajos földbirtokos 1882-ben végrendeletében teljes vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára testálta.

Az Akadémia 1882. június 3-án tartott IV. igazgatósági ülésének jegyzőkönyve szerint " Pacséri Szucsics (a jegyzőkönyvekben Szutsits, Szucsics és Szucsits néven említik - R. B. megjegyzése) Lajos, összes ingatlanait özvegye halála esetére az Akadémiának hagyományozza.

Az Akadémia ügyésze felhívatik, hogy az Akadémia jogainak és érdekeinek biztosítására a kellő intézkedéseket megtegye...1

1882. október 8-án az V. igazgatósági ülésén: "Bemutattatik Pacséri Szutsits Lajosnak 1882. február 4-én kelt és 1882. április 8-án kihirdetett végrendelete, melynek az Akadémiát érdeklő 2-6. pontjai így hangzanak:

2. A Levuits Simon szabadkai kir. Közjegyző előtt, Szabadkán 1878. évi szept. 19-én köztem és néhai testvérem Szutsits Béla örökösei, Birkai szül. Szutsits Adrienne és Jankovits szül. Szutsits Leóna közt Sarkevits Andor, mint az alábbiak képviselője közbenjöttével létrejött osztályegyezség értelmében nekem jutott s tulajdonomat képező egész pacséri nemesi, úgy bármi más, a pacséri határban fekvő, telekkönyvileg nevemre felvett összes ingatlan birtokomat, az azokkal összekötött s bármi néven nevezendő járulék s tartozékaikkal együtt, bekövetkezhető halálom esetén, egyedüli kizárólagos tulajdon és szabad intézkedési joggal a Magyar Tudományos Akadémiának hagyandom.

3. A megelőző pontban elősorolt összes ingatlanság, ezek járulékai és tartozékai haszonélvezeti jogát nőm, Szutsits szül. Milassin Rózának hagyandom, azon világos kikötéssel, hogy bekövetkezett halálom esetén nevezett nőm azonnal a kérdett ingatlanság haszonélvezetébe lépvén, azt özvegysége tartamán át - míg nevemet viselendi - korlátlan és szabad használattal bírja akkép, hogy őt bárki is és bármi módon békés birtokában meg ne háborítsa.

4. A M. T. Akadémia a 2. pontban körülírt ingatlanságnak öröklés útjáni telekkönyvi tulajdonjogának bekebelezésével egyidejűleg tartozik tűrni, hogy szeretett nőmnek idevonatkozó holtiglani haszonélvezeti joga szintén nyilványkönyvileg bekebeleztessék.

5. A kalocsai főkáptalannak 5000 pengő frt követelése után, melyből engem a néhai Szutsits Béla örököseivel kötött osztályegyezség szerint 2/3 rész terhel, a további kamatfizetéseket nőm leszen köteles törleszteni, mindaddig, míg ő a haszonélvezeti joggal neki hagyott ingatlanokat bírja, annakutána pedig - miután ingatlanságom tulajdonjogát a M. T. Akadémia kapja - az esedékes kamatterheket s esetleg magát a tőkét is ez tartozik visszafizetni.

6. Rendelem, miszerint halálom után úgy nőm, mint esetleg a M. T. Akadémia az ingatlan birtok adója után fizetendő 5 % iskolai százalékot egyedül és kizárólag római katholika iskolára fordítsa."2

A birtok nagyságáról és értékéről az igazgatósági ülés 1884. január 27-i jegyzőkönyvéből értesülhetünk: "Bemutattatik a Pacséri Szucsics Lajos ingatlanairól felvett hagyatéki leltár, mely ingatlanok tulajdonjoga az Akadémiára be fog kebeleztetni. E szerint az ingatlanok állaga a következő: 1. Egy ház, 1100 négyszög öl beltelekkel és 9 hold kerttel. 2. Egy ház 2 hold 912 öl beltelekkel. 3. Egy 316 öl házhely. 4. Egy szárazmalom 78 öl beltelekkel. 5. Szántóföld 95 hold 1296 öl. 6. Szőlőföld 10 hold 786 öl. 7. Kaszáló 410 öl. 8. Legelő 2339 hold. 9. A közbirtokossági korcsmában és mészárszékben rész."3

1885. október 25-én az V. igazgatósági ülésen "Az Akadémia ügyésze jelenti, hogy a Pacséri Szutsits Lajos által az Akadémia részére hagyományozott pacséri birtok az Akadémia nevére telekkönyvileg átírattatott, az örökhagyó özvegyének haszonélvezeti joga fenntartásával.

A magyar Földhitelintézet felhívatik, hogy a pacséri birtokot, mint az Akadémia tulajdonát 38.000 forint bírói becsárban az Akadémia vagyonáról szóló kimutatásba és mérlegbe fölvegye."4

A birtok állapotáról az 1887. április 3-án megtartott igazgatósági ülésen "Olvastatik Jankovics Aurél főispánnak f. év márczius 18-án kelt levele, amelyben arról értesíti az A-t, hogy Szucsics Lajos után a M. T. A-t hagyomány czímén illető Pacsér község határában levő ingatlanok ez idő szerint a lehető legjobb karban vannak".5

A hagyatékból valószínűleg a rokonság is részesülni szeretett volna, mert az 1891. május 7-én megtartott igazgatósági tanács jegyzőkönyve szerint "...Vukovics-Milassin Ilka úrnőnek kérelme a Szucsits-hagyatékából 2000 frtnak azonnal kifizetése iránt teljesíthetetlennek találtatott".6

A Magyar Tudományos Akadémia a következő években megkezdte az ingatlanok eladását, amely két évtizedig is eltartott. Az 1911. évről szóló ügyészi jelentés szerint a "...néhai Szutsits Lajos-féle ügynek utolsó activája is az elmult utolsó évben befolyt, a mennyiben a pacséri Szutsits-féle belsőség és ház megvásárlójánál meghagyott és 5%-kal kamatozott 3200 K vételárhátraléktőke és járuléka Ráczity György zombori nagykereskedő által a folyó év elején a M. Tud. Akadémia pénztárába befizettetett. A megszűnt követelés zálogjogának telekkönyvi kitörlésére alkalmas nyilatkozatot a M. Tud. Akadémia Nagyméltóságú Elnöke kiadta.

Ezzel a néhai Szutsits Lajosnak évtizedek óta húzódó hagyatéki ügye végleg befejeztetett."7

Az idők során sok más adakozó is volt, aki vagyonával a Magyar Tudományos Akadémiát gyarapította. Megérdemelnék, hogy nevüket, felajánlásaikat összegyűjtsék és megörökítsék az utókor számára.

1 Akadémiai Értesítő 1882/16, 188. o.

2 A. É. 1882/16, 200. o.

3 A. É. 1884/18, 21. o.

4 A. É. 1885/19, 194. o.

5 A. É. 1887/5-21, 143. o.

6 A. É. 1891/18, 366. old.

7 1911. évről szóló Ügyészi jelentés a MTA-hoz, 5. o.

Kulcsszavak: Szutsits Lajos, Magyar Tudományos Akadémia, Pacsér


<-- Vissza az 2002/11. szám tartalomjegyzékére