December 2006
Vallás – bölcselet


  Bevezető
  

  Kézemelés Istenre?
  Rigán Lóránd

  Emberi méltóság – filozófiai gondolkodás
  Gáspár Csaba László

  „Ki a bölcs közületek?”
  Bakos T. Gergely

  Az egyháztörténet a teológia és a történetírás metszéspontjában
  Jakab Attila

  Ricardo Reis Tahitin (vers)
  Bogdán László

  A prototeológiától a vallásbölcseletig
  Mezei Balázs

  (1.) Talált vers az utazásról; Harmincöt
  Lászlóffy Csaba

  Devóció, hitvallás, poézis – karácsonyi énekeink értékszerkezete
  Farmati Anna

  Az ökumenikus állapot és párbeszéd Európában
  Nagypál Szabolcs

  Vallás, antropológia, politika
  Losonczi Péter


1956–2006
  Kiket is üldözött a „dolgozók állama”?
  Koczka György

  Közel és távol: 1956
  Kántor Lajos


Tájoló
  Lükő Gábor alapműve és aktualitása a jelenlegi csángókutatásokban
  Kinda István–Peti Lehel


História
  A kisebbségi kérdés megoldásának egy pozitív példája: Dél-Tirol esete (I.)
  Gulyás László


Világablak
  A magyar kultúra irányvételének kérdései európai és finanszírozási összefüggésekben
  Egyed Péter

  Emberek, emberek...
  Dobos László


Mű és világa
  Az örök élet keresztény hite
  Boros István

  Egy lírikus ’56-ban
  Burján–Gál Emil


Levelestár
  „Az idő őrlésének kitéve”
  Sümegi György bevezetőjével


Téka
  Fricska
  Vallasek Júlia

  Kortörténeti diagnózis
  Soós Amália

  Egy pad, két szereplő
  Bálint Enikő

  Olvasószolgálat
  

  A Korunk könyvajánlata
  


Talló
  Blogoszféra
  Ferencz Enikő

  Rajzfilm ’56-ról
  S. L.

  Trágár szavak szótára
  R. L.



  Abstracts
  

  Számunk szerzői
  

Olvasószolgálat

Veress Károly–Gál László (szerk.):A határok átjárhatóságáról

Nemcsak a határok átjárhatóságáról szól, hanem azt egyben demonstrálja is a BBTE Hermeneutika és kultúra, valamint A kommunikáció és az interkulturalitás filozófiái mesterképzői műhelyéből származó kötet. Átjárhatóvá teszi, anélkül hogy eltörölné, a filozófia művelésének doktorai és inasai közötti határt. Akad itt lábjegyzet, melyben az előbbi fél volt hallgatója munkájára utal vissza, és fordítva, még több olyan szöveg, amely az oktató kutatási területére merészkedik be. A fiatalabb szerzők néhol csupán a küszöbig mennek el, egyes szám első személyben gondolnak újra valamilyen kérdést, jóllehet ez még így, önmagában véve sem feltétlenül jelent elhanyagolandó teljesítményt, más alkalommal pedig valamivel beljebb, mintegy szaván fogni tanárukat vagy saját problémáikon mérni le egy-egy gondolatmenetet. Ha tehát a kötet egészében véve egyenetlen volna, úgy és amiatt az, mint bármely párbeszéd, melynek során esetenként újrafogalmazzuk a már hallottakat, hogy ismét másszor kihívást intézhessünk a hozzánk beszélőkhöz. Ilyen értelemben tehát, vagyis a maga belső formáját tekintve egy ilyen könyv talán hitelesebben illik témájához, mintsem annak átfogóbb monográfiája, habár utóbbi tartalmi szempontból esetleg többet nyújthat. Valami érdekesebbet is dokumentál azonban ez a tanulmánygyűjtemény, s nemcsak egy bölcseleti téma, a köztesség értelmének helyi kidolgozását. Mind a tárgyalásra kerülő kérdéskör, mind annak konkrét vizsgálati módja azt mutatja, ahogy az egyetem (falain belül) újjászerveződik, nem utolsósorban a tanár-diák viszony hierarchikusból partnerivé, munkatársivá alakulásának formájában. Hasonló nyitottság és ennek köszönhetően meglehetős sokszínűség tapasztalható a szövegeken, melyek az említett magiszteri iskola profiljához híven zömmel a gadameri filozófiai her-meneutika erőteljes hatását mutatják. Ez a bizonyos megközelítés igen hálásnak bizonyul olyan, a Határok szerzői által szemmel láthatóan előnyben részesített problémáknak a vizsgálatában, mint amilyen az értelmezés, a nyelv és a párbeszéd, annak ellenére, hogy a kötet egészét tekintve valamelyes redundanciához vezet. (Presa Universitară Clujeană, Kvár, 2006.) – R. L.