December 2006
Vallás – bölcselet


  Bevezető
  

  Kézemelés Istenre?
  Rigán Lóránd

  Emberi méltóság – filozófiai gondolkodás
  Gáspár Csaba László

  „Ki a bölcs közületek?”
  Bakos T. Gergely

  Az egyháztörténet a teológia és a történetírás metszéspontjában
  Jakab Attila

  Ricardo Reis Tahitin (vers)
  Bogdán László

  A prototeológiától a vallásbölcseletig
  Mezei Balázs

  (1.) Talált vers az utazásról; Harmincöt
  Lászlóffy Csaba

  Devóció, hitvallás, poézis – karácsonyi énekeink értékszerkezete
  Farmati Anna

  Az ökumenikus állapot és párbeszéd Európában
  Nagypál Szabolcs

  Vallás, antropológia, politika
  Losonczi Péter


1956–2006
  Kiket is üldözött a „dolgozók állama”?
  Koczka György

  Közel és távol: 1956
  Kántor Lajos


Tájoló
  Lükő Gábor alapműve és aktualitása a jelenlegi csángókutatásokban
  Kinda István–Peti Lehel


História
  A kisebbségi kérdés megoldásának egy pozitív példája: Dél-Tirol esete (I.)
  Gulyás László


Világablak
  A magyar kultúra irányvételének kérdései európai és finanszírozási összefüggésekben
  Egyed Péter

  Emberek, emberek...
  Dobos László


Mű és világa
  Az örök élet keresztény hite
  Boros István

  Egy lírikus ’56-ban
  Burján–Gál Emil


Levelestár
  „Az idő őrlésének kitéve”
  Sümegi György bevezetőjével


Téka
  Fricska
  Vallasek Júlia

  Kortörténeti diagnózis
  Soós Amália

  Egy pad, két szereplő
  Bálint Enikő

  Olvasószolgálat
  

  A Korunk könyvajánlata
  


Talló
  Blogoszféra
  Ferencz Enikő

  Rajzfilm ’56-ról
  S. L.

  Trágár szavak szótára
  R. L.



  Abstracts
  

  Számunk szerzői
  

Rigán Lóránd

Kézemelés Istenre?

 

Keresztény bölcselet sokak szerint nincs és nem is lehetséges. A vallás ugyanis, mint mondják, saját önértelmezése szerint sem az ész rendjéhez tartozik, márpedig az ész büszke rendje teljesen független minden rajta kívülitől, de különösen a Kinyilatkoztatástól, mely irracionális. Úgyhogy ez csak afféle fából vaskarika volna, nagyjából olyasmi, mint például egy protestáns aritmetika eszméje. Sőt, az önálló, szabad gondolat, vélik túlbuzgó hívei, potenciálisan már eleve kézemelés Istenre. Mások szerint a Kinyilatkoztatás eseménye gyökerestül felforgatta ama körülményeket, melyek között az ész működik, és ily módon annak legnagyobb teljesítménye nem is lehet más, mint hogy a hit tartalmát valamennyire megértse. Botránykő tehát a keresztény filozófia fogalma a javából! Mind azoknak, akik szigorú hagyományőrzők, törvénytisztelők, akik egy, hatalmát dicsőséges csodáin át kinyilvánító Isten parancsainak rendelődnek alá, mind pedig azoknak, akik a természetes észhasználat útján elérhető evidenciát, a kizárólag saját erejükből hozzáférhető üdvöt keresik. Tény ellenben, hogy a világi bölcseletben jártas emberek sokasága döntött a történelem folyamán keresztül-kasul, az első évszázadoktól mind a mai napig hirtelen amellett, hogy kereszténnyé lesz, amint tény az is, bár ennek oka szintén ismeretlen, hogy közülük ismét mások másként döntenek, vagy nem ez a kérdés, se nem ilyen formában merült fel előttük. Az előbbiek hite, amennyiben valódi, az okoskodó kételyt nem csupán hírből ismeri, amint az utóbbiak számára ugyanígy intellektuális becsület kérdése, hogy a hitet, ha nem is élik, legalább figyelmükre méltassák. Mindkettejüknek szól karácsonyi üdvözlőlapunk.