Április 2005
Észak-erdélyi autópálya

Kulcsár László–David L. Brown

Modernizáció és vidékfejlesztés

A címben jelzett két fogalommal, a modernizációval és a vidékfejlesztéssel kapcsolatban számos, sokszor ellentmondó értelmezés látott és lát ma is napvilágot. Az összekapcsolásuk segítségével megvilágított jelenségek értelmezése erősen függ tehát attól, hogyan értelmezzük magukat a fogalmakat. Az bizonyos, hogy a kevésbé fejlett országokban a modernizáció és a vidékfejlesztés aktuális és pozitívan csengő törekvéseket takar. A régiók közötti gazdasági és civilizációs egyenlőtlenségek mérséklése, amely a Strukturális Alapok fő célkitűzése az Európai Unióban, valójában egy modernizációs törekvés, amelyben benne rejlik a siker és a kudarc esélye egyaránt. Csak mennyiségi dimenziókat vizsgálva a felzárkózás vagy lemaradás mérhető az egy főre jutó GDP értékével,1 a minőségi dimenziókban bekövetkezett változások mérése sokkal nehezebb, de legalább annyira szükséges. Ez utóbbiak fontos, ha nem a legfontosabb részei a modernizációnak, amelyeket sok esetben messze a jelentősége alatt értékelnek

A modernizáció felfogásunkban egy másodlagos társadalomfejlődési út, a periféria országainak sajátos útja, amellyel megkísérlik a felzárkózást a centrumhoz. A másodlagosság természetesen valamihez képest jelent másodlagosságot és az igazodási minta követése sok esetben jár konfliktusokkal, az egyes társadalmi rétegek, csoportok egymáshoz viszonyított helyzetének megváltozásával, amely a konfliktusok leggyakoribb oka. Ebben a felzárkózási folyamatban a pozitív hatások mellett, mint pl. az intézményi rendszer átalakulása, az infrastruktúra fejlődése, amely a civilizációs értékek kiteljesedését is segíti a gazdaság teljesítőképességének növekedése mellett, negatív hatások is megmutatkoznak. Ezek között legjelentősebbek talán a természeti és kulturális örökség értékeit fenyegető fizikai és szellemi eróziós folyamatok, amelyek sok területen tettenérhetők.

A modernizáció tehát egyúttal értékrombolást is jelent, melynek egy része szükséges és elkerülhetetlen az új intézmények meghonosodása és működése szempontjából, más részük azonban felesleges és káros, sőt még csak nem is gazdaságos. A kelet-közép-európai társadalmak „szocialista” modernizációja jellegzetes példája volt a hibás modernizációs útnak, ahol egy nem létező, ma úgy mondanánk, hogy virtuális szellemi és egy igen valóságos elnyomó centrumhoz való igazodás retorikája leplezte a hatalmi viszonyokban meglévő érdekeket. A hibás modernizáció értékromboló tevékenységének következményei ma is láthatók és még sokáig láthatók lesznek a Strukturális Alapokban rejlő minden erőfeszítés ellenére.

A vidékfejlesztés, a modernizációhoz kapcsolódó nagy infrastrukturális rendszerek megújítása mellett, amely a területfejlesztés fogalomkörébe tartozik, főként az emberi és közösségi viszonyok megújítását jelenti.2 A vidékfejlesztés általunk támogatott felfogásának alapelemei a következők:

– a szubszidiaritás, amely a retorika szintjén erőteljesen jelen van a tagországok és a csatlakozni kívánók mindegyikében, a gyakorlatban, a tettek szintjén azonban már inkább a meglévő érdekhálók ereje érvényesül;

– az alulról való építkezés (bottom-up), amely a helyi közösségek, a helyi szereplők szintjéről felépített és általuk támogatott programok megvalósítását jelenti, szemben a „top-down” centralizált megközelítéssel;

– a helyi szereplők aktív részvételére építő programok jelenléte, ahol a helyi szereplőknek a programok kimunkálásában és megvalósításában is komoly jelentőségük van;

– az endogén erőforrásokra való építés, amely nem támogatja a helyi adottságoktól gyökeresen eltérő fejlesztési törekvéseket;

– a komplexitásra való törekvés, amely nem támogatja egyetlen szektor kizárólagosságát sem. Legtöbbször a mezőgazdaság fejlesztését azonosítják a vidékfejlesztéssel, amely felfogás jelentősen hátráltatja a mezőgazdaságtól való egyoldalú függőség lazítását, ami viszont stratégiailag elengedhetetlenül szükséges.

A vidékfejlesztés és a modernizáció szorosan összekapcsolódó fogalmak, de nem mindegy, hogy viszonyuk milyen kombinációkat eredményez. A vidékfejlesztésnek a fent vázolt értéktartalmú megközelítése maga is minősíti a modernizációt. Az emberek gondolkodásában és a közösségek cselekedeteiben megmutatkozó tradíciók egyfelől gátolhatják, másfelől segíthetik a modernizációt. Ha a modernizációt felülről vezényelt és kényszerített folyamatként fogjuk fel, minden, a központosított államhatalmat szolgáló ideológia és intézmény hasznos tradíció lehet, de ezek fenntartásának költségei előbb-utóbb felemésztik a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ha a helyi autonómiák rendszerével kapcsoljuk össze, a modernizáció hosszú távon sikeresebb lesz, de azt nem lehet állítani, hogy kevésbé költséges. Különösen akkor nem, ha a helyi autonómiákat újra kell építeni a gondolkodásban és az intézményekben egyaránt.

 

Az Európai Unió új tervezési és költségvetési időszak előtt áll. Ez alkalmat ad arra, hogy átgondolja az elmúlt ciklus tapasztalatait, és felkészüljön a következőre. Ennek a két ciklusnak kétségtelenül a legfontosabb történései a keleti bővítés eseményei voltak és lesznek. A „double eastern enlargement”  komoly kihívást jelent az EU számára, mely többek között a regionális, strukturális, valamint a kohéziós politika megújításával jár. A lisszaboni stratégia alapján álló új vidékfejlesztési politika, amely egyelőre tervezetek szintjén létezik, és vita tárgya, három prioritást hangsúlyoz, mégpedig:

– a versenyképesség, az ún. első tengely;

– a környezet- és tájvédelem, az ún. második tengely;

– a tágabb értelmű vidékfejlesztés, az ún. harmadik tengely.

Mindegyik tengelyt átfogja egy horizontális prioritás, amely az emberi erőforrá-sok fejlesztését, bizonyos társadalmi csoportok integrációját emeli ki, és célul tűzi ki a vidéki területek bekapcsolódását az információs társadalomba. Az ún. negyedik tengely a LEADER program, amely a többi prioritás helyi adaptációját és megjelenését hivatott érvényesíteni.3

A horizontális prioritások tengelye, amely kiemelten kezeli a nők, a fiatalok és az idősek integrációs problémáit, sajnos nem tartalmazza a kulturális sokféleséget képviselő társadalmi csoportok integrációját és e csoportok történelmi teljesítményeit, amelyek szerves részei az európai kultúrának, és gazdasági értékeket is képviselnek a vidéki térségek Európájában. A kulturális örökség védelme és fejlesztése nemcsak egyszerűen esztétikai kérdés, és a múlt értékeinek megőrzését szolgálja, hanem maga is a társadalmi integráció fontos eleme. Továbbá gazdaságilag is fontos tényező, mivel munkahelyeket teremt és tart fenn, turistákat vonz stb., s így egy térség jövedelemtermelő képességét erősíti.

Az EU keleti bővítési folyamata Erdélyben a terület adottságait kihasználva jelentős modernizációs hatást érhet el. Ennek a hatásnak az érvényesülését segíti elő az észak-erdélyi autópálya, amely Nagyváradtól Brassóig közel ötszáz kilométeres hosszúságban rajzolhatja át Erdély társadalmi és gazdasági térképét. A strukturális és kohéziós politika célkitűzései messzemenően összhangban vannak a tervezett autópálya célkitűzéseivel. Az ezzel ellentétes felfogásokat tükröző sajtónyilatkozatók, amelyek egyébként nyilvánvalóan partikuláris érdekeket rejtenek, az EU fejlesztési politikájának alapértékeivel kerülnek összeütközésbe.

 

Az északerdélyi autópálya által elindított modernizációs hatás egyrészt rövid távon, másrészt hosszabb távon érzékelhető változásokat fog eredményezni a régió gazdaságában, társadalmában és kultúrájában. Ezek a hatások igen összetettek, és természetesen bonyolultabbak annál, hogysem egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolhatnánk meg azt a kérdést, káros-e vagy hasznos az autópálya az ott élők szempontjából. Az biztos, hogy életüket, lehetőségeiket alaposan átírja e beruházás. A tradicionális társadalom és gazdaság eddigi bomlásának eseményei részben felgyorsulnak, részben más irányt vesznek. Az autópálya társadalmi, gazdasági hatásainak kutatása tehát olyan multidiszciplináris feladat, amely nemcsak az erdélyi, romániai, vagy a magyar tudományosság számára komoly kihívás, hanem az európai tudományos tevékenység számára is az.

A multidiszciplináris jelleget alapvetően a következő tudományok jelenítik meg:

– demográfia;

– gazdaságföldrajz;

– közgazdaságtan;

– környezetvédelem;

– művészettörténet, örökségvédelem;

– néprajz;

– szociológia.

Szerveződő kutatócsoportunk, amely lényegében követi a fenti felsorolást, és amely román, magyar és amerikai kutatók együttműködésén alapul, egyik legelső feladata a különböző tudományok a projekttel kapcsolatos megközelítésmódjának és módszertanának tisztázása. Addig nem lehet tudományközi együttműködésről beszélni, amíg nem világos, mely területeken és hogyan határolják le kompetenciaköreiket. 

A társadalmi hatásvizsgálat4 az Egyesült Államokban a hatvanas évek óta kísérője, illetőleg része a fejlesztési projekteknek (Burdge, 1998). Kiinduló kérdése az, hogyan befolyásolja egy adott területre vonatkozó fejlesztés (beruházás) a lényeges társadalmi, demográfiai, gazdasági jellemzőket. A társadalmi hatásvizsgálat alapelvei a következők:

– Meg kell határozni az adatforrásokat és a kutatási problémák leglényegesebb indikátorait. Az indikátorok kiválasztása szorosan összefügg a megfigyelt hatás jellegével, minőségével. Ha hibás indikátorokat használunk, a vizsgálat eredményei nem lesznek relevánsak.

– A jelentőség megállapítása: egy társadalmi határvizsgálatnak meg kell tudnia mondani, mely hatásokat tart lényegesnek, és azokat hogyan kívánja megmérni, elemezni. Más szóval milyen indikátorokat, változókat kíván használni, elemezni.

– Világosan és részletesen le kell fektetni az alkalmazni kívánt módszereket és azok alkalmazásának körülményeit. Indokolni kell azt, hogy egyes módszerek miért és milyen körülmények között kerülnek alkalmazásra, Ki kell fejteni azt is, hogy a módszereknek melyek a „hozadékai”.

– A társadalmi hatásvizsgálatnak nemcsak a könnyen mérhető tényezőkre kell kiterjednie, hanem a nehezebben mérhető jelenségekre is. A demográfiai változások és a gazdasági változások viszonylag könnyen mérhetők, de a tradicionális struktúrák eróziója vagy éppen mozdulatlansága, a csoport, a családi viszonyok átrendeződése nehezebben.

– Az egyenlőtlen társadalmi hatás elve: kik a nyertesek és kik a vesztesek az érintett terület társadalmában. A vesztes és a nyertes társadalmi csoportok magatartása és érdekei jelentősen befolyásolhatják a projekt által elindított és az azt követő változásokat.

– A társadalmi hatásvizsgálatot szakmai kontroll mellett kell lefolytatni. Különösen fontos ez olyan esetben, mint a szóban forgó projekt, ahol az autópálya hatásai nemcsak különböző tudományterületek szoros együttműködését kívánják meg, hanem a hatások időhorizontja is igen eltérő.

A társadalmi hatásvizsgálat szociológiai és demográfiai megközelítéseiből kiindulva példaként felsorolunk néhány alapkérdést:

– A népesség mely részei az érintettek? Elhelyezkedésük koncentrált-e vagy szétszórt? Előfordulásuk mely területeken jellemző?

– Hogyan viszonyul az érintett népesség a természeti és az épített környezethez?

– Melyek az érintett népesség történelmi hátterének jellemzői?

– Vannak-e alacsony jövedelmű, vagy kisebbségi csoportok érintve a projekt által?

– Milyen kulturális tényezőkkel jellemezhetők az egyes népességcsoportok?

– Melyek a legfontosabb gazdasági és demográfiai sajátosságaik? Van-e jelentős munkanélküliség, alulfoglalkoztatottság?

– Milyenek a szolgáltatások elérésének lehetőségei?

– Van-e jelentős migráció, ingázás?

A hatásvizsgálat kiindulópontjaiként rögzíteni kell a fenti és hasonló alapkérdésekre vonatkozó helyzetet. Az információk rögzítésére szolgáló módszerek a szakirodalom tanulmányozásán és a rendelkezésre álló statisztikák elemzésén (desk research) túl a társadalomkutatás más módszereire (field research), kérdőíves vizsgálat stb. terjedhetnek ki.

Természetesen a korábban felsorolt diszciplínák mindegyike igen fontos szerepet játszik a fejlesztés (autópálya) hatásainak vizsgálatában. A szociológiai és demográfiai diszciplína szóba jöhető változói közül néhányat kiragadva érzékeltetjük a lehetőségeket.

A népesség jellemzői

A potenciálisan érintett népesség társadalmi szerkezete, a társadalmi szerkezet változásai. Etnikai, gazdasági, szociális rétegződés, jövedelmi, egészségi helyzet, foglalkoztatás, munkanélküliség, jövedelmi helyzet.

Migrációs magatartások, népesedési alapmagatartások (születés, halál, életkori sajátosságok stb.).

Közösség, érdekek és intézményi szerkezet

Hogyan érinti a projekt az önkormányzatokat, civil szervezeteket? Hogyan reagálnak az esetleges népességváltozásokra? Kik a releváns érdekcsoportok, mik az érdekeik, és hogyan próbálják érvényesíteni, képviselni azokat?

Egyéni és családi szempontok

Milyen tényezők befolyásolják az érintett társadalmi csoportok mindennapi életét? Hogyan látják saját érintettségüket. Milyen az emberek attitűdje a várható változásokkal és azok hatásával kapcsolatosan?

 

Bár a társadalmi hatásvizsgálat módszertana elsősorban az Egyesült Államokban alaposan kidolgozott, kelet-európai alkalmazása sok szempontból mozaikszerű. Az erdélyi autópálya építésével elindult folyamatok megismerésére és értelmezésére vonatkozó tervezett társadalmi hatásvizsgálat közel egy évtizedet átfogó kutatássorozata több szempontból is előzmény nélkül való a térségben. Bizonyos elemei, elsősorban a közvetlen természeti, ökológiai és ökonómiai hatásokat tartalmazó részek adott esetben alkalmazásra kerültek, átfogó és a hosszú távú hatásokkal is számoló projekt nem készült. Egy autópálya építése az adott térség kulturális és társadalmi szerkezetét jelentősen érinti. Ez a hatás azonban többnyire nem azonnal jelentkezik, illetőleg csak évek alatt teljesedik ki. Csak évek múlva lehet biztosan megmondani, mely változások bizonyultak lényegesnek és tartósnak. A népesedési folyamatok és a társadalmi szerkezetváltozások hosszú távú elemzéseket kívánnak meg. Hasonló a helyzet a gazdasági folyamatokkal és azokkal is, amelyek az egyes diszciplínák határterületein fekszenek, illetőleg egymásra épülnek.  Ilyen például a kultúra és a gazdaság kapcsolódása, a népesedési folyamatok és a gazdaság összefüggése, a kulturális örökség védelme és fejlesztése, valamint a helyi autonómiák szerveződése. Tartalmi és módszertani szempontból is előzmény nélküli a térségben a tervezett projekt, ez a körülmény sokoldalú hasznosítási lehetőségeket ígér a tudományos élet és a döntéshozók számára.

 

JEGYZETEK

1. A GDP növekedése mögött meghúzódó átalakulás természetesen minőségi változásokat indít el, illetőleg eredményez. Ezek értéktartalma azonban a szakirodalomban eltérő megítélés alá esik.

2. Az európai retorikában jelen lévő, de a támogatási politikában háttérbe szorított megközelítésről van szó. A volt szocialista országok legkevésbé ennek a megközelítésnek érvényesítésére vannak felkészülve.

3. EU Strategic Guidelines for Rural Development. Brussels 3 March 2005. 6956/05.

4. Social Impact Assessment (SIA)

IRODALOM

Burdge, Rabel J. A.: Conceptual Approach to Social Impact Assessment. Social Ecology Press, Middleton, 1998. 284.

Fitzsimmons, Stephen J. et al.: Social Assessment Manual. Westview Special Studies 1977. 289.

EU Strategic Guidelines for Rural Development. Brussels, 2005.

Alan D. Bright, H. Ken Cordell, Anne P. Hoover, and Michael A. Tarrant: A Human Dimensions Framework:Guidelines for Conducting Social Assessments. United States Department of Agriculture Forest Service June 2003 Southern Research Station.

Petr Pelcl, Istvan Farkas, Piotr Handerek: Public participation in regional development in Central Europe. Aarhus Convention and Regional Development Project 2002.

Guidelines and Principles For Social Impact Assessment. Prepared by The Interorganizational Committee on Guidelines and Principles for Social Impact Assessment May 1994. U.S. Department of Commerce National Oceanic and Atmospheric Administration National Marine Fisheries Service.