Archívum

Ostromnapló

1945. február
Illyés Gyula
2013. március

Febr. 1. csütörtök

Oldódás.1 Lovas kozákok a Józsefhegyi úton. [Németh] Laci főz. Pistáék, Lejtényiék együtt. Igazoltatás a kapuban – [olvashatatlan].

Febr. 2. péntek

Ika hajnalban rosszul. F[lóra] reggel Lejtényivel hóhányás.

Popov Ivanovics [olvashatatlan].2 Leves. Cserépfalvi.3 Jöjjön Kállai,4 Major Tamás.5 Tasz[iló]: „Szedik fel a drótot.” Ki (borotválkozva): nem szedik.

A tolmács megakadályozta, hogy feljöjjenek tegnap éjjel. Alsónadrág Szlezov6 kapitánynak. Most nem kell [olvashatatlan]. Hóhányás. A parancsnokság el. Rögtön utána patrul,7 az összebombázott lakásban. Még. Szilágyiék át, egy Sarolta utcai házaspár. Katonák. Hangok Pártosék felől. Bodroginé.8 Még egyszer az előbbi patrul, majdnem újra be. Közben doni kozák patrul, kedvesek. A mérnök kapitány (előbb) elmondja az oroszok igazság[át]. Tenger könny, vér, propaganda. A fehérköpenyes értelmes orosz propagandatiszt. Vissza egy fekete a hóruháért. Este barikád? Terv. Aggódás éjszaka. [Németh] Lacit letették a főzésről.

Febr. 3. szombat

Ika reggel korán: „Adj grízpapit, lekvárt, kecket”, hangos. Rossz hangulat. Padlásról havat. Elláék a házhoz: teljesen tönkrement, de a tető megvan.9 Kerítést is bezárni. Egy patrul el – ezek be Szilágyiékhoz, nagy lárma, mert [a] fényképezőgépet is hadifelszerelésnek veszik. Lejtényi át. Motorbiciklisek – segítünk nekik [Kozmutza] Palival, hasztalan. Ágyúkeresők – kedves, jó beszédű orosz tiszt [Balassa] Ilonkáék konyhájában.10 A legnagyobb aggódás közben Apuka: „Járnak már a vonatok? Megtaláltam az Otba-könyvet.11 Bocsánat, még nem ismerem a bajtársat.” Mindenki jól viseli a ház összerontását.12 Kozák lovascsoport a ház előtt. Németh ismét a konyhát vezeti –  ijesztő sápadtan, szakállasan. Reakciója a ház-hírre, hangosan a szűk szobában: „Csak bajt hozott, legalább vége, én szívemből örülök neki.” (Mint Gödön a rádió-hírre.13) Kéziratok sorsa. Irattáska tartalma? Épp a kiadhatatlan (a proletárokért írt) versek tűntek el. Este 7-kor egy magyarral egy orosz: két nő kell krumplit pucolni és vacsorát főzni a tiszteknek. Beszélgetés a kapu előtt. Lejtényi. Végre el. Be Ilusékhoz: Pista már ott.

Mariska kitörése Pali félreértett szavaira.

Febr. 4. vasárnap

Szeles, tiszta idő. Nehéz éj. Reggel elegáns bundás nő Hűvösvölgy felé. Repülőtámadás. Markosné: „[Olvashatatlan], mert sok a látogató: négy, tán öt.”14 Patrul, kenyér, moszkvai.

Ardayné elbeszélése. Ratka15 irigy volt rájuk. Udvarias tiszt. Látogatók Szilágyiéknál. (Szilágyiék át Pestre reggel két zsidó családdal, [és] Violával.16) Látogatók vissza – [egyikük] itt vesztette el kitüntetését, nem találja. „Adja meg a címét, majd elküldjük.” Cigarettával kínál, a nap emlékére három szippantás. Ardayné Erzsi, Margitka tovább. ([Bobula] Ida vissza, Pasaréten békevilág.) Autótolók kiabálása: „Hogy lehet az Újlaki templomhoz?”17 [Kövesházi] Ágnes, Konkolynéval18 munkáért, le az őrnagyhoz. (Margit elmondja, hogyan volt a németekkel.) Tanakodás, mit tegyünk a halottakkal. Olvad, a tető beázik. Strindberg19 olvasásával kezdődik a nap.

Febr. 5. hétfő

Éjjel erős repülőzaj, ágyú. Adri szobájának összerakása. Közeli idegkimerülés; állandó nyugtalanság, egy jó szóra sírnék, ezt érzem. Katonák Szilágyiéknál. Popov látogatása – erre járt, benézett. [Németh] Laci a reformátusokról, rossz. Idáékkal a halálról. Kat[ona] Magda20 a tüdővészes meghalásáról. Lejtényivel összetegeződés – [Balassa] Pistáékkal miért nem? Pista az oroszokkal együtt levágott egy tehenet, Mariskával alig bírják hazahozni – de nem kínál fel semmit. Biciklis katonák. Koffer, Elláék haza, elhozzák a romok közül – N[émeth] öröme – a „Magam helyett”21 részét. Ika javul, nem nyűgösködik annyit, Fl[óra] olvas.

Febr. 6. kedd22

Reggel beszélgetés [Németh] Lacival: felvilágosítja – igen megindítóan – lányait, hogy – Arisztotelészként – a test nem érinti a lelket. Köd. Még van lövés. Ma egy hete, hogy nem vetettem le a ruhát. Tegnap [Németh] Laci a reformátusokról: nem bízik A[rany] Bálinték23 segítségében. Hajnali nyomasztó érzés. Pártosék: tegnap náluk sem,24 tegnapelőtt este fiatal őrmester.

Két fiatalember Pestről a „Szabadság” című lap, Darvas,25 Kállai, Zilahy.26 Mi újság ott. Bobuláék Pasarétről. Aknakeresők: „Dugjatok be egy kést a földbe, megmondja, hol van.” Az aknakeresők a német holttestek körül. Este [Kozmutza] Laci hóna alatt egy káposztával. Útjának egyszerű, rokonszenves elmondása.27

Febr. 7. szerda

Sírásás. Három társaság egyszerre. A kisgyerek. Őrnagy: menjek át Pestre – a fiatal sof[őr] tolmács, ismeri műveimet. A kutyás tiszt. Lelki depresszió. A sírásás a kertben folyik. Ferences barát,28 Lejtényiék rokona. [Balassa] Pista vallomása: a belgrádi Komintern tagságáról.29 Együtt?

Febr. 8. csütörtök

Gyereksírás. [Németh] Laci sértődöttsége, mert szóltam a gyereksírás miatt, s a Saroltából jövet állítólag azt mondtam: „Szét kell vágni ezt az összekuszálódott társaságot.” Kimagyarázás: „K[ozmutza] Lászlóra vonatkozott.” Van kedve élni, írni. Tolsztoj öröksége ránk száll. Fl[órá]t becsüli, az ő álláspontját kell elfogadni. Elviselni, ameddig lehet. A két tisztelő, [Szabó] Lőrinc levele.30 Lacival együtt megyünk holnap. Másik ferences.31 Manyi, Ucó32 el. Keresztelő.33 [Olvashatatlan.] Egyház? Barankovics34 vár. Törmelék.

Este kocsi, két katona kerítés[től]: „Hol katona?” Útlevél – húsz évi tagság. „Gyerünk.” Igen barátságos[ak], többször kézfogás.

Febr. 9. péntek

Le Lacival. A házunk,35 Sz[abó] Lőrincék pincében.36 Móricz Virág.37 Munkást szednek. Elöljáróság. Mátray-Betegh.38 Tapolczay Gyula39 – keressem a kap[itány] tolmácsnőjét. Boldizsár Iván.40 Moszlov őrnagy.41 Tolmácsai lent: lengyel pici nő, orosz kat[ona]nő. Őrnagy szobája. Moszlov dohányzik. A jelentést tevő mérnök. (L[aci] kint maradt, elment dolga után; Lőr[inc] havat lapátol.) Moszlov csak egy cetlit ad: nem adhat minden írónak.42 L[aci] nincs. Keresem. Kodolányi.43

Vöröskereszt: Magdi, Ucó. Vissza Szabóékhoz. Keresett a propagandista. Akkor Virággal és Réka kislányával. (Épp úgy sír, mint Ika.) A propagandista Párizsból ismer. Majd beszél őrnagyával. Századosának beviszi az útlevelem (1934-es, orosz),44 az nem kel fel az ágyból sem. Klára45 lóhúst küld. Vissza a hegyre N[émeth] nélkül. Szedik az embereket? Ingerültség. Kovács46 át: „A Fajd utcában agyonlőttek egy lovat, van még rajta.” [Kozmutza] Palival át, oldalbordák és az első láb fölül vagy 10 kg húst. N[émeth] itthon. (Az elöljáróság lapátol[?], mondja Némethy.47 L[aci] is ott van?)

Minden orosz könyvet és fajbiológiai könyvet be. Szabó D[ezső]t,48 Szomoryt,49 Szépet50 agyonlőtték a nyilasok? A szökevény „svéd” munkaszolgálatos. Némethy előszobájában: hány óra? Előveszem. „Óra!” Germán Tibor,51 hogy B[ajor] Gizit52 Herczeghez53 juttassa. Füst Milánné54 – férjét kórházba.

Febr. 10. szombat

Épp sírásáshoz, amikor Lőrinc és az orosz hadnagy jön. Beszélt az őrnaggyal. Le a Pasarétre. Az őrnagy. Kérdések. Ki ismeri [Lőrincet]. Lőrinc elmondja életét. Mozdonyvezető fia – tiszta művészet. Berlinben is járt. Foglyok. Elöljáróság, Ágnes, Lukács Kató55 (pol. rendőrség).

Lőrinc Katóról ([aki] igen ellenséges volt, amikor átment vele a parancsnokságra). Hadnagynál ebéd. Délceg kapitány, szép felesége, rózsaszín fésű, gyűrű, óra. Hadnaggyal hazafelé Párizsról. Ismeri Orosz Annát.56 Tart[alékos] Márton József.57 (Oroszok egy Lenin-, egy Sztálin-könyvet). Itthon [Kozmutza] Palit, [Balassa] Pistát elvitték [az oroszok]. A hadnagy nem találja meg. Orosz-járás. Délután Pali megjön – mint tolmácsot elengedték a szlávokkal és zs[idó]kkal. Tasziló nevetve, hogy lakása csupa rom. (L[őrinc] régi emlékekkel, népbizt[osi] papírok, üresek, azért volt kint, h[ogy] meggátolja M[agyaror]szág csatlakozását a szöv[etség]hez.58) Este a fiatal kocsis – hely lovaknak – el akarja tépni az útlevelet, rögtön mutattam, hogy író vagyok – mint a macska, át a kerítésen.

Febr. 11. vasárnap

Csendes éjszaka, gyereksírás, Böbe ki Mártival. Kimerültség. (Vojdics Antal kecskeméti ékszerész.) A japán59 – nem akartuk beengedni – igen dühös. Társa párttag. Pálinka végül. Serbakov őrnagy60 és másik őrnagyok. Látogatás? Szánalmas viselkedésünk. Csak magára gondolva, mindenki a maga dadá-ját mondja. Tasz[iló]: „Mi van a debreceni kormánnyal?”61 P[ali]: „Hurcolják el az embereket, akiket elengednek, ismét elfogják.”

Írást, hogy ne bántsák a lakást. Kiragasztjuk. Jobb hangulat? Katona átmászik Szilágyiéktól. Nevetnek, zörögnek, de megállnak a kapuban beszélgetni. Bor van? Végre el. Tasz[iló] a koraszülő nőnél. F[ő]hadnagy: előbb erélyes, bent: miért nem írom ki, hogy író vagyok, az orosz katonák respektálnák. Újabb: kórháznak, orvosnak lakás, holnap takarítsuk ki Tóthék62 házát, majd értünk jön. Altiszt három legénnyel (egy négerfekete). Tiszteknek lakás. Írás: jubászítya.63 [Balassa] Pistáéknál. Éjjel: még jön utánuk egy, később értük jönnek. Hajnal felé ismét. Jönnek vissza. Egész éjszaka vad lövöldözés (a ház előtt is), a németek egy része ki akart törni?64 Tízet este elfogtak, később kettőt agyonlőttek, mert megsebesítették az őrt.

Febr. 12. hétfő

Őrjáratok, fésülés [a] ház körül, lövések. (Tasz[iló]: a déli szél befúj, csináljam meg az ablakot.) [Balassa] Pistáéknál krumplit süttetnek, zsírt hoztak. Pista haza. Mesterien meglógtak?65 Hosszú szekérsor, elvonulnak, de merre? Egymásért jönnek. Sokan kérnek szódabikarbónát.66 A taskenti újra és újra vissza („Kadri?”67). Naszreddint épp hogy névről.68 Cserepezés, befolyik a víz a tetőn, meghűltem. Este nagy ágyúzás, repülőjárat nyugatnak, Pasarét felé. Ötszáz német s magyar hadifogoly. Németek közt sokan sebesülten, magyarok katonaládákkal, egy-kettő vidám beszélgetésben. A Pálffy tér69 állít[ólag] elesett.

Febr. 13. kedd

Éjjel nagy autóberregés, orosz–magyar kiabálás. Bejönnek Pistáékhoz, tisztek is, bemutatkozás fél 1-kor. Egy ezred vonul Pasarét felé. Buda áll[ítólag] elesett. Nem akarom hinni. Igen sokan be-ki. Tisztek vissza Lejtényiért – mutassa az utat. Aggod[alom]. Rossz autó itt. Horvát Pistával70 az ágyban felöltözve. Reggel fel (fél 7-kor), szomorúság, lejövet megjön Lejtényi. Kápatáska tele holmival. Messziről – nyugatról – gépfegyver. Lejtényi szerint is: Buda elesett. Lejtényi reggel: amikor Mariska és Margit Miricsre várt, hogy vízért induljanak, Mariska igazságtalannak mondta, hogy az oroszoknak is ők hozzák a vizet. (Alig egyszer voltak.) [Lejtényi] Pista: „Nem baj, majd megmondom a ruszkiknak, hogy fönt is van víz.”71 Csapatok vonulnak a Csejtei úton le, síkos. Magyarok is: sapkájukon, mellükön piros szövet, fegyverrel. Szegény alföldi lovak az oroszok „prrrr” biztatására. (A mi „gyí”-nknak meg a pejgyi?) (Megöleltem Lejtényit, mikor megjött.) Délután részeg, rokonszenves katona az óvóhelyen alussza ki magát. Este az autósok szintén vidáman. Ének. Egy-egy félórai orosz hangulat. A szép fiú Margitnak teszi a szépet. (Délután Bözsike, Ilus húga72 a Kékgolyó u[tcá]ból.) Kint – [olvashatatlan]ból – ma már én is produkálnám énektudásom. Meghallják a fentiek zörejét. (Flóra és Ika hogy küzdenek. Flóra lecsendesíti Ikát.) „Ki van fönn?” A rossz lakásban. Ilus fel. Másodszorra már [Balassa] Pista nem engedi fel (noha kértem). „Megmondjuk, hogy mi külön vagyunk, semmi közünk egymáshoz.” Fent a sötétben riadalom. Miért nem mondtuk meg? Lejtényi is elárul. Ő nem volt itt, elvitték. Igazolás, fokozatos békülés.73 (Délután Zoltán.74) Igen ellenszenves lehettem. [Balassa] Pistáéknál aludtam meghűlve. Éjjel három látogató.75 (Tavaszias este, futó felhők, csillag, kutya (Lordy) a fehér havon.) A Saroltából [Bobula] Idával ápolónő, somogyi kiejtés – este orosz katona, vlagyivosztoki, ahol Lejtényi is járt. Szép nagy város lett.

Február 14. szerda

Világos nap. A hóval a [olvashatatlan] is olvad? Ida az orosz katonáról – az ment meg mindenkit, a vlagyivosztoki! Temetés: Németh, Katona Magdi, Tasziló, Horváth [Zoltán], [Kozmutza] Pali, én.76 Vissza: két nő az oroszokkal. (Előzőleg két orosz beszélgetni nálunk, nem fogadnak el ételt.) A kapitány itt lesz, azzal csalták őket ide. Elmennek, ahogy jönnek. [Kövesházi] Ágnes visszahúzódó, elmegy a ház előtt, nem jön be – talán holnap. [Németh] Ella Pasarét[re], lányok jól vannak. Rika: ,,Jöpcédulák, Sajolta, intézben!” („Intézetben” – javítja Marici), kapitányok. Lóhúsért Lejtényivel. Ágnes este Hannival77 – a III. kerületi párthelyiségben tolongás. Ida öccse meghalt.78 Olvadás. Este cserepezés. A jég lezajlott. Reggel és este is egy-egy csónak a Dunán. Ahogy Ika kacérkodásból folyton nyitja az ajtót a nálunk lévő oroszra.

Február 15. csütörtök

Világos, kék ég, tavaszias. Csendes éj. F[lórá]val, hogy mindenkiben csalódtunk. [Kihúzott szó.] Ki Zugligetbe? [Bobula] Ida kapával, ásóval, temetni öccsét. Adri, Pötyi79 fel a Saroltából. Idáék temetni. Három szekeres feltöri a garázsajtót. [Balassa] Pista hősködése – ő küldte el őket? Cserepezés. [Kövesházi] Ágnes, Markos Böske,80 Panna,81 Katona Magda: elbeszéli a napot. Sarolta int[ézet], [Bobula] Ida szobájában tűz. Szekrényből koporsó, nincs férfi, Taszilót elviszi egy orosz fogász útközben, a [kihúzva: Tábor úton] Lovas úton három helyen ásnak. Álldogálunk az utcán, Albint82 is elviszik. Folyik a vér a hólével. Fáradt[ság]. Csendes éj. Ágnes: író tanács, Sándor Pál.83

Bibsiék84 levele, [Arday] Erzsi levele.85

Február 16. péntek

Az eltévedt szürke ló, előbb szemben a réten, aztán Szilágyiék konyhájában. Két orosz, az egyik nyolc éve katona, nagydarab, olvasni se tud, az ablakban embert látott, azt keresi, de az üres lakásnál nem megy tovább. Hat katona – köztük a kirgiz-képű – soká füstöl Iluséknál. Lelövik a lovat. [Kö­ves­házi] Ágnes sikítása, szaladjak utána. Férje ruháját követeli vissza, csak a kabátot kapja meg. Lónyúzás. Hányinger a lóhústól. Négy részre osztom. Délután Ágnes Maricival: „Németország letette a fegyvert.”86 Csilla87 mindenkitől enni kér: „Ebéd, vacsorázni, ebédezni, enni” stb. Az asztal alatt a kápatáskában boríték: Tihany, Fellegvár. Ika beteg, füle tövét, homlokát fájlalja, 39 fokos láz, igen hallgatag, diót sem eszik. Fl[óra]. Este Ágnes kenyeret sütni s a hírt, hogy Németország kapitulált. A húsosztozkodás: Balassa és Lejtényi fele, az egész többi háznépnek a másik fele. Lejtényi egy negyedet a magáéból átad. A mi felünket háromra osztani a húsevők arányában. Plakát a kapura.

Február 17. szombat

Fl[óra] Klárikáék holmija miatt. Nekik adjuk a Törökbálinti [úti] házat.88 Adri önzése és lustasága, majd közönye a fekvőhelykészítés körül. (Taszilóékét foglalja le.) Szép napos, fagyos idő, kék ég. Két orosz elmegy a felirat láttára. Négy aknakereső, már jártak itt háromszor – ismerősként jönnek, de a kerítést betörik, a kártyát zsebrevágják, mindent kérnek (teát, cukrot, húst), de semmit nem adnak, sőt az én kérésemre is csak két kanál mézet adnak a kis Feri89 számára. Ellenszenves kamasz, rokonszenves öreg. Két katona, egy nőkatona – a kapuból vissza. Nagy jelenet Némethékkel a lóhús szétosztása miatt. Kozmutzáék tízen vannak, többet kaptak, mint Taszilóék, akik öten, s N[émeth]ék, akik most csak hárman vannak. Erre N[émeth], hogy ők tizenöten is lehetnének, mert a gyerekeket, Ellát, sőt Zoltánékat is ők fogják esetleg táplálni. Erre én: egyenlő részt hát. N[émeth] most már nem akarja. Közben oroszok jönnek, Ika, Pötyi a konyhában lármáz, majd az ajtó elé teszik őket, az ajtót bezárják, belerúgok. Ella – elbeszélése Kodolányiról: izzadva magyaráz, Buda elestekor pezsgőzik az orosz alezredessel, nekik hordanak mindent. Ágnes: mindenkit bejelenteni. Scheffer,90 mérnök, ismer. Laci idegrohama: [kihúzott mondat]. Nehéz nap, Tasz[iló] bort hoz, vakarózás. Szentgyörgyöt,91 mert nincs [olvashatatlan], köröskörül lövik. Senkinek sincs igazolványa. Tea [Bobula] Idáéktól. Senki se hord havat. Apuka rendet csinál.

Február 18. vasárnap

Nehéz éjjel, mi lesz, ha elvisznek munkára. Sötétben tetvet vakarok le magamról? Mászik, pont van rajta? Borotválkozás. Hóhordás. Korán reggel két orosz, egyik párttag – burzsujokat keres, bort. Csendes nap, este Törökéknél,92 a Szemlőhegyi úton járőrök. A Pasaréten a miniszterek fényképe. Este kedélyes tea Idáékkal. Éjjel tetű: kettő? Reggel az ingben három.

Február 19. hétfő

Fagy, ragyogó nap. Tetvészkedés. Böbéék holnap gyalog neki akarnak indulni. Tasziló 20 pengőért megnyiratkozott a Pasaréten. Lent még folyik a járás. Dunay –  naponta mennek hozzájuk. Mosdás tetőtől talpig, este fejmosás. Szűz nap, egyetlen járőr sem járt. Mondják (Pali, Lucy, Ida), holnap jön a kormány. (A ház körül jártak oroszok.) Levél Klárikáéknak.

Február 20. [kedd]

Böbéék reggel 7-kor elindulnak.93 Fagyos, napos reggel. Böbééknek Laci ad általános ajánlólevelet olvasóihoz, a ref[ormátus] papokhoz. Masina-keresők – zsákkal. Munkáskeresők, affair Adrival. Gyerekét sétáltatja a ház körül, nyitva hagyja az ajtót, a kérdezősködőknek azt feleli, rögtön küldi a férfiakat, bejön, kinyögi a hírt, s megy tovább sétálni, az ajtót ismét nyitva hagyva. Nehezen jön be – Marici rákiabál, én [is]: „Kizárlak, ha nem sietsz!” Az oroszok elolvassák a táblát, elmennek. Nagy izgalom. Adri itt is a maga igazát vitatja. [Kö­ves­házi] Ágnes itt. Boldizsár [Iván] lapot akar. Húst adunk neki. Csilla ritmizálva beszél: „Hús, hús, csia, Anyuka”, Németh – karján a gyerekkel megoldja a magyar vers titkát: a szórend. Ehhez értett Ady, ciklop épületet csinál minden verséből. Szin­tetikus és analitikus nyelvvel. A 16. századi magyar beszéd úgy szerkesztette a mondatot, hogy a határozók is nyomatékot kaptak. [Bobula] Ida át akar csónakázni. 100 p[engő] + ráígérés. „Maga disznóhúst mondott, ez meg csak liszt!” Ida mellett egy asszony 1000 p[engő]t adott. Egy orosz elkobozza a fukar asszony csónakját. Író – katona – megindulás. Pillanat. Megfogni a [csónak] orrát. Csodálkozó, nem ijedt pillantása, ahogy lábára léptem. Haszonlesés. Várom a teát. Magyar rendőr, emberedő vállán batyuval, vörös karszalagos.

Február 21. szerda

Nyugodt éjszaka. Fagyos, derült nap. Anyuka94 a mesés könyvek ellen: „Egy libuska kukacot talál a lyukban. A liba nem eszi meg a kukacot, csak a kacsa.” Adri jelenete F[lórá]val, hogy P[ötyi] Némethéktől kapta a tetvet, mert Ella ott fésülte Manyit. Sőtér95 és Rónay.96 Hat  aknakereső – a régiek –, mosolygok, de ujjukon ott a nagy karikagyűrű, a magas kamasz csuklóján a pici női karóra.

Schrikker Sándor97 optimista beszéde. Rákospalotáról 30 kg zöldség á 8 p[engő]. Az Alföld tele élelemmel. Egyetem, iskola rövidesen. Tasz[iló]: „Javul a kép, mennek az oroszok.” Sch[rikker]: „Fehérvár német, Előszálláson vannak.” (Bellák.98)

Lőrinc. Rendőri felügyelet, hetenként kétszer. Lukács Kató hallgatja ki: „Miért nem írta alá Fürst és Sallai99 kivégzése ellen a tiltakozást? Miért mondta Aschernek,100 hogy elképzeli a rituális gyilkosságot egy őrült esetében? Miért volt Németországban?” L[őrinc] védekezése: engem101 is ő mentett meg, K[ató]: „Az csak üzlet volt a maga részéről”.102 L[őrinc] és Klára kétségbeesése. Serbakov se jelentkezett. Lépjek én közbe. Eközben Ágnes. Be a mi lakásunkba. (Apósomék összerontott lakásába.) Újság. Pillanat: I[llyés] Gy[ula] is dolgozik. L[őrinc] el. Ágnes: „Dolgozni kell, hogy ne a hitvány kerüljön előre.” Kató tele van Mind.-val. Mi.-val. Minderwertigkeitsgefühl-lel.103 Ezért kegyetlen most. Ő nincs vele különösen jóban. De G[olvashatatlan] Piri104 és Sándor Pál is ott. Beszéljen azokkal nevemben [Markos] Böske. De nem kell L[őrinc]nek megijednie. A jelentkezés semmi – aki ezért öngyilkos, haljon meg! Fl[lóra] szép közbeszólásai.

Ella: Zoltánt elfogták útközben.105 Böbéék Gaáléknál106 várják. Lőrinc jelentkezési lapján Katja.

Február 22. csütörtök

Schrikker korán Idáért, Magdiért: mennek át Pestre. Ígérik, hogy hoznak nekem is igazolványt. E. Kovács Kálmán107 (Sőtérrel), a Nemzeti Parasztpárt megbízásából. Lapokat hoz („Pillanat”, „Szabadság”) és a párt kiáltványát s igazolványt ígér. Budán öt párt kormányoz. Szabó Pál,108 Féja109 és Várnai Zseni;110 Várnai kirohan a „tömeggyilkos” Féja ellen stb. Kovács jelleme. A kutya megugat két oroszt, azok el. Jó, hogy kutya van! Apuka: jelentsük be a kárt, mert elesünk a jogtól, Deák Ferenc111 szerint. Neki legyen a húshoz kenyere. Durvaságom Ellához: miért húzta fel a gyerekszoba rolóját? Hogy tőlem megkérdezte. Nem. (Hajnalban Ellával vita a pazarló [olvashatatlan].) Taszilóék el – biztos helyre.

Mariska már üzeneteket közvetít. „Hozz be bögrét, kanalat, kiskanalat.” [Vagy:] „Émama112 kéreti az újságot.” [Én:] „Leadtam Pista bácsinak.” „Mind a kettőt leadtad?” –  kérdi igen szemérmesen. „Leadtam.”

Február 23. péntek

Ágnes két férfival, az egyik – igen hivatalos – Schäffer Zoltán113 elvtárs, a kom[munista] Párt igazolványával. Ki legyen a háztömb-parancsnok. Ő a kerületi p[arancs]nok. Különben operaénekes. Egy rendőr és Kovács dr.114 (most tolmács) E. Kovács levelével, Sándor Pálhoz. Lemegyünk. A pol[itikai] rendőrség. Ehrenfeld115 elv[társ] már enyhíti Szabó L[őrinc] jelentkezését. Karczag István116 (tegez), Lukács Kató. A 12 éves fiú kihallgatása – javítóból szökött. Durva hang érdekes vegyülete a felhajló finom hangsúllyal. Ottlik Géza,117 Boldizsár [Iván], Somlyó118 (rokonszenvesen védi Lőrincet). Sándor Pál – rokonszenves. A pestiek kerestek, autót küldtek, külön orvosi rendelő. Csináljuk a Csillagot. Ottlik túlbuzgósága Szabó L[őrinc]ről Sándor [Pál]nak: „Írt a vezérről.”119 Menjen be hozzá. Újság indul: Magyar Újság. Vilt Tibor:120 a rémség művészete – szürrealitás. Lefaragott ló bordái közt német fél hulla piszkos körmű kezében fegyver. Szabó L[őrinc]nél – panasz, panasz, dolgozunk. Összevissza beszél: „Pesten a színészek vajat és mézet kapnak (mikor ő életveszélyben?)”

Itthon volt Ottlik, Somlyó, Szentiványi Kálmán.121 Püskitől122 Némethnek levelet. Nekem igazolványt Dessewffy123 hozott volna.

Szeles idő, elfáradtam. (A pol[itikai] osztályon a csizmás és a bölcs – I[llyés] Gy[ula] vagyok!)

Este beszélgetés N[émeth] Ella, Flórával, csináljuk-e a Csillagot, vállaljak-e pol[itikai] szerepet. Németh szerint erkölcsi kötelesség is, hogy igen, mert részben műveimmel ezt készítettem elő (ha nem így képzeltem is), a vőlegény nem léphet vissza az esküvőtől azzal, hogy szemölcsöt talált a menyasszony vállán. (Előzőleg én vázoltam: kedvem nincs, de egy számot igen, átadni. De irányt lehetne szabni, sok értéket megmenteni.) Németh: „Lassanként visszahúzódhatsz.” Tihanyi kapálásból szemmel tarthatom [a lapot]. Őt szemérme tartja vissza, ne nézzék tolakodónak, de ír. Flóra: „Nem politizálni, de szerkeszteni igen.” Ella: „Fejére ütnek, ha nem vállalja.” N[émeth]: „Szabotálás, ha te nem dolgozol.” (Ottlik túlbuzgó.) De kivel? Tamási,124 Németh, én? Ők mennek Békésbe. 27 novella: ló, Böbe éjszakája stb., minden nap.

[Balassa] Pista át Pestre, előbb kivonja magát a munkából, mint jugo[szláv].

Február 24. szombat

Jégtörő Mátyás, enyhe nap. Este F[lórá]val. Reggel beszélgetés: ne diplomácia? A kom[munisták] a nemzetgyűlésen. Révai125 megemlít.126 Remek kóbor kutyák. Gellértet127 megkeresni. A hídcsinálók128 zaja. Délután ref[ormátus] pap Pestről – Darvaséktól: mire van szükségem. Ingerült üzenetem: semmire, ha négy hétig nem tudták elérni, hogy valami igazolványt kapjak tőlük, amikor már minden pártstrébernek van. Bibsi – elbeszélése az ottani udvarias oroszokról: úgy csengettek be. Erzsi129 elvitte lisztünket?

[Bobula] Ida megjön Pestről, hozza a Bank130 igazolványát. Hóhordás – a tehetetlen család. Ingerültség Apuka naplózása ellen – hallomásait írja le. (Jelentsük be a kárt stb.!) Reggel s este Szondy: ő a tiszti főorvos. Éjjel Fl[óra] kesergése, hogy elveszett a liszt, éhen halunk. Boris Ljebjedeff131 társával, Szilágyiékat keresik.

Február 25. vasárnap

Fagyos derült idő. Lejtényiék. Idáék elkészülnek. Fodor, Fodorné,132 Somlyó, Ottlik Pestre menet benéz. Ottlik már össze is írta, kitől kér cikket. Manyi háziasszonya ablakon át: „Vigyék el Magdát, mert az éjszaka [kihúzva: rémület] ijedelem volt.”133 (Három orosz a ház körül lövöldöz.) Németh ki se megy, később Ucót a nők után küldi levéllel, menjen Kodolányiékhoz, aztán nyugodtan tanít.134

Fl[óra] megnyírt – igen szépen. Ika beteg. Az egész társaság gyengélkedik. Ukranitisz.135 Pesten a bérházakban házi őrség: ha orosz jön, vészharang (légó), a lakók üvöltenek, [hogy] orosz patrul jön. Grisa (a borbély) és a sebesült orosz kommandant (aki az óvóhelyről kitett bennünket) Erzsit akarják elvinni főzni. A lócsontok, lóhús kidobása. Nem főztek belőle levest. Püski, Ella – mennek Békésbe. Sőtér. Kovács Kálmán.

Február 26. hétfő

Esős. Annyi esemény, hogy mindig azt hiszem, hétfő helyett szerda van. Ellopták az óvóhely elé álcázott élelmet. Zugligetbe menet Némethékhez, [aki] Püskivel kéziratot válogat. Sándor holnaputánra ígér igazolványt, kijön a folyosóra Fl[órá]hoz. [Ferenczy] Sanyi, Bibsi, Vera136 épp hozzánk indult. Józsi bácsi, folyton kenyeret eszik, Manci néni:137 Muca megsebesült, megtébolyult, a szilánk a szeme alatt járta át.138 Protekció a Lipótmezőre? (Visszük a pénzt, 700 pengő Fl[óra] cipőjében átázott. Erzsike elvitte a 20 kg lisztet, a 300 cigarettát. Fl[óra] kifakadása.) Haza. (Eső.) Itthon Sanyi s Bibsi a maguk zsírját, cukrát. Ida, Ica néni,139 Katona Magda el. Némethék teljes számmal. Lejtényiék le. [Balassa] Pista megjött Pestről: teljes rend, az oroszok vásárolják az órát. Tűrni a kellemetlen embereket. Trágyahordás az utcáról. Nagy szél. Cserép kell.

Február 27. kedd

Idegesség. Ki megy fel cserepezni? Laci beteg. Adrinak árt a hideg, és Pötyivel kell lennie. Én is beteg vagyok. Reggeli előtt újabb jelenet. Pali csak négyesével hajlandó dolgozni. Fl[óra] erélyes. Ki Sanyiékhoz. Fl[óra] Miriccsel. Bibsiék elbeszélése a szanat[órium] bomlásáról. Grosschmiedt140 kifogásolta az étel elkészítését. Szlavik141 feljelentette az oroszoknál, hogy sok élelem van, s ellopta. [Kihúzva: Farkas] Jakab Miklós142 150 $-t. A mi szalonnánkból.

Az én fejtegetésem a befelé való, befelé független életformáról. Nem szabad, hogy a bőrünk gondolkodjék az elménk helyett. Dolgozni kell. Egyén magáért. Lelkes hangulat, jó ebéd. Elveszett a zsír. Ők akarnak adni. Két kis sonka. Erzsi azt is magával vitte (lisztet, cigarettát is). ([Bibsi] elbeszélése színes a kapitányról: „A szem elfáradt, míg egyik vállától a másikig ért.” Én: „Kitettek a Saroltából” – igen megbántam.) Vissza Markos Böske, Fodorék előtt, Lőrinc ezt megérdemli, többet is érdemelne, nézeteltérés, lelkület különbség. (Ágnest tegnap pénzért bántalmazták.) Este Némethék.

Február 28. szerda

Némethék szomorú készülődése,143 kimutatják ingerültségüket ellenünk az [olvashatatlan]ok és a holmik szállítása miatt. A mi összekapásunk: Mama: „Milyen szerencsétlenek vagyunk.” Fl[óra]: „Élhetetlenek, nem ástunk el semmit!” Adri: „Ők ástak, de mindig Fl[óra] szavát kellett várni.” Én: „Nem volt jó, amit [el]ástak.” Fl[óra]: „Nem szedték fel a krumplit, most volna hat mázsánk!” A[dri]: „De, de!” Én: „Mi menjünk el, meg vagyunk híva hárman Zugligetbe. Az van étel, amit mi szerzünk, megyek ki mosdani.” Fl[óra]: „Menj el Zugligetbe egyedül. Nélküled nem jelenet.”144 (Már a bemenet előtt is.)145 Mama, mikor Adri épp vissza: „Nem akarom senki kegyelem kenyerét.” [Adri:] „Hónak edény.” M[ama]: „Ez kell.”146 [Adri:] „Akkor nem szedek havat!” Mama: „Majd szed, akinek kell.” Fl[óra], Mama mosolyog.

Püski elmenet bocsánatot kér, hogy Féját a ház elé rendelte. Később Németh is. Püski úgy tudja, azóta találkoztak is. Én: „Nem változott véleményem Féjának se jelleméről, se értékéről, de a bajban nem bántom.” Markos Böskével le. Sándor Pálnéval összeölelkezés. Az újságíró együttesben Török Sándorral,147 érzem, hogy kijön a könnyem, kimegyek. (Van díszelnök!) Anarchia. Összevissza beszéd. Major Béla:148 kultúrdélután az oroszoknak, belépődíj? Tapolczay: „Majd én szedek a színházamban, enyém a budai színház kondíciója.” „Mutasd!” Ordít: „Add vissza!” Igazolvány nincs – hibás szövegű. Lesz ebéd. Sándorral fel: a parasztpárt vezetéséről. Vissza Török. Ablaknak hullámpapír. Szedik öt napra az embereket – el Böskével. A szocializmust sokan csak a nyilas torzításon át ismerték meg, sok jóhiszemű. (Reggel Féja, Lili, fia149 – barátságos vagy ellenséges legyek? Folyton dolgoztatták. Némethék el – nekünk [adnak] 6-6 doboz zöldbabot (semmit sem ér). Ellenben minden élelmüket Püskiéknek hagyják. Kértem az ásójukat, kapájukat: nem hozták el. Búcsú. (Aminek örülnek.)

Trágyázás a tavaszi estében. Az egyik fenti házból üvöltözés: „Patrul!”, aztán lövések. Izgatott lefekvés. (Hír, hogy nem lehet átmenni.) Ágyúzás. Kiürítés Pasaréten.

Jegyzetek

1  Két nappal ezelőtt az oroszok kivégeztek három német katonát a Józsefhegyi utcai ház kertjében. Az eset rendkívül megviselte a házban bujkálókat. Illyés itt a már enyhülő feszültségre utalt.

2  Azonosítatlan.

3  Cserépfalvi Imre (1900–1991) könyvkiadó, a nevével fémjelzett Cserépfalvi Könyvkiadó vállalat megalapítója.

4  Kállai Gyula (1910–1996) politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, 1965 és 1967 között miniszterelnök.

5  Major Tamás (1910–1986) színész, rendező, színházigazgató.

6  Azonosítatlan.

7  Kisebb szakasz, járőr (oroszul).

8  Bodrogi Ernőné (Elli). Férjét (a Shell Kőolaj Rt. alkalmazottját) a németek elhurcolták, és választás elé állították: golyó által vagy akasztással akar-e meghalni. Bodrogi az akasztást választotta, remélve, hogy ahhoz némi előkészület szükséges. Jól számított, mert a kivégzés időpontját a németek a következő napra tűzték ki, de addigra az oroszok odaértek, és Bodrogi így megmenekült. Házuk a Csejtei utcában volt. (Kozmutza Anna szíves közlése.)

9  Németh Magda visszaemlékezései szerint Németh Ella február 5-én merészkedett először az elhagyott és németek által stratégiai ponttá alakított házukba. Németh Magda, Mélységből mélységbe. Németh László és családja, 1944–1945, Nap, Budapest, 2010, 37. (A továbbiakban: Mélységből mélységbe); „Az író-vállalkozás”. Németh László. Életrajzi kronológia 1901–1948, szerk. Lakatos István, Argumentum, Budapest, 1997, 257. (A továbbiakban: Életrajzi kronológia) Illyés itt február 3-ra teszi a Németh-ház első felkeresését. A ház valóban állt, de félig kiégett, és súlyosan megrongálódott a heves harcoktól. A megmaradt élelmet és némi ruhát – nem kis veszélyt vállalva – egy szánkón később áthúzták Illyésékhez.

10  A házmesteri lakrészben.

11  Az Országos Tisztviselői Betegápolási Alap (OTBA) a tisztviselőréteg nagy betegbiztosítója volt, számos kórházzal és üdülővel.

12  Némethék lerombolt házáról van szó.

13  Az ország német megszállásáról (1944. március 19.) értesülő Németh úgy döntött, hogy Illyéssel együtt a felsőgödi rokonokhoz utaznak, és ott várják meg a fejleményeket. A rádiót hallgatva megkönnyebbülve értesültek arról, hogy mégsem Szálasi (és a nyilasok) kezébe került a hatalom, hanem Sztójay Döme alakíthatott kormányt. Mivel azonban mindketten a Gestapo listáján szerepeltek (Kodolányi Jánossal, Veres Péterrel és Szabó Dezsővel együtt), ettől kezdve bujkálni kényszerültek. Életrajzi kronológia, 249.

14  A „látogatók” a rendszeresen felbukkanó orosz katonákat jelentik.

15  Azonosítatlan.

16  Vatai László feleségéről, Irénről van szó, aki Viola néven, hamis papírokkal bujkált Némethékkel. (Vatai László [1914–1993] református teológus és bölcsész, később országgyűlési képviselő a Független Kisgazdapárt színeiben. 1944 novemberében egy vidéki útján a nyilasok tíz napra börtönbe vetették, majd innen kiszabadult, és az orosz csapatokhoz átszökve érkezett vissza az ostromlott Budapestre. Irén őt keresve indult át a pesti oldalra.) Mélységből mélységbe, 23; 36.

17  A Kolosy térnél, a Bécsi út és a Szépvölgyi út kereszteződésében álló Sarlós Boldogasszony plébániatemplom.

18  Azonosítatlan.

19  Johann August Strindberg (1849–1912) svéd dráma- és regényíró, elbeszélő.

20  Katona Mária Magdolnáról van szó, akivel Illyésék és Némethék még a Sarolta utcában tartózkodás idején találkoztak. Katona Magda egy egyházi karitatív szervezet tagjaként segített a Sarolta Intézetben bujkálóknak, a nyilas razziák idején bátran letagadta, hogy zsidók is tartózkodnak a pincében. Magatartása elnyerte Illyésék tetszését, kapcsolatuk a háború után is megmaradt, majd Flóra később – már a Gyógypedagógiai Főiskola igazgatójaként – munkát is ajánlott Katonának.

21  Németh László önéletrajzi ihletésű műve.

22  Ezen a napon egy „karszalagos rendőr” kereste fel Illyést azzal az üzenettel, hogy a Nemzeti Parasztpártban Illyésnek vezető szerepet szánnak majd. A visszainduló rendőrrel küldött Illyés és Németh Szabó Lőrincnek egy rövidke levelet: „Kedves Lőrinc, volna ott hely nagyobb számú család számára? Azt mondják, arra már konszolidáltabbak a viszonyok. Küldj valami üzenetet. Szeretettel, Gyula. Élünk, ölel, Laci.” Földes Anna, A költő felel. Beszélgetések Illyés Gyulával, Szépirodalmi, Budapest, 1986, 785–786.

23  Arany Bálint (1901–1987) gépészmérnökről van szó. A háború alatt tagja volt a németellenes Magyar Közösségnek, és több lap alapításában és működtetésében segített mecénásként.

24  Vagyis Pártoséknál sem voltak előző nap orosz katonák.

25  Darvas József (1912–1973) író, politikus, a népi írók mozgalmának tagja. 1945 és 1956 között a Nemzeti Parasztpárt alelnöke, több miniszteri tárca viselője.

26  Zilahy Lajos (1891–1974) író, publicista szintén Illyéséktől nem messze lakott a Józsefhegyi utca végén, de házát 1942 szeptemberében (!) egy bombatalálat földig rombolta.

27  Kozmutza Lászlót Arday Miklóssal együtt néhány nappal korábban az oroszok elhurcolták. Mintegy ötszáz elhurcolt férfival együtt gyalog hajtották őket Vác felé, Ardayt betegsége miatt nemsokára az oroszok elengedték. A Vácra ér­kezettek másnap reggeli bevagonírozása közben Kozmutza László megszökött. Meleg utcai kabátját az orosz katonák korábban elvették, és egy rövid kabátot adtak helyette – ebben indult vissza gyalog Budapest felé. Szerencsés hazaérkezése után rémülten vette észre, hogy a ráadott kabát zsebében mindvégig egy nyilas igazolvány lapult. (Kozmutza Anna szíves közlése.)

28  Azonosítatlan.

29  A már említett Balassa István házmester vélhetően délvidéki származású volt, erre utalnak majd a későbbi bejegyzések is. A Kommunista Internacionálé (Komintern) 1919 és 1943 között működő nemzetközi mozgalom volt, ennek volt tagja Balassa is.

30  Illyés és Németh február 6-i levelére válaszolt Szabó Lőrinc (február 7-i keltezéssel): „A falon írom ezt. Kedves Gyuszi, gyere át délelőtt a hegyen, itt kapsz jó lovacska-ebédet, megnézed a helyzetet, és döntesz. Mi 46 napja bunkerfolyosón vakondoskodunk, megvagyunk. Kodolányi lakása csodásan megmaradt, Szegit elvitték, lakása dúlva, de szintén szóba jöhet. Minden bizonytalan és átmeneti, tanácsot nem adhatok saját (ma levágott) szakállamra; de nagyszerű volna, ha együtt lehetnénk. Mindig akad megoldás. Egy lófej még van egy ismerős hóbucka alatt… stb. stb. Minden jót, kézcsók, ölellek, Lőrinc. Kedves Laci, minden jót mindnyájatoknak, rémes és megható dolgok tömege történt itt is. Ölellek, üdv, Lőrinc. Gyere Gyuszival át!” (Illyés-hagyaték.)

31  Németh Magda visszaemlékezésében február 9-re teszi egy Szedő Dénes nevű ferences barát látogatását, aki védett helyre vitte testvéreit. Illyés itt két különböző barát látogatását írja le 7-én, illetve 8-án, az utóbbi lehetett Szedő barát, mert a napló folytatásából kiderül, hogy Magda és Judit a baráttal tartottak. A lányokat azért kellett biztonságos helyre juttatni, mert továbbra is tartottak az orosz katonák brutalitásától. A barát egy pasaréti svéd védettségű házba vitte őket, ahova néhány nap múlva Németh Csillát is utánuk küldték. Itt a gyerekek valóban biztonságban voltak, de a kitörés után az oroszok a védett házakban is erőszakoskodtak, ezért a Németh lányok két hét múlva (február 25.) visszatértek a Józsefhegyi utcai házba. Mélységből mélységbe, 39–40.

32  Németh Magda és Németh Judit.

33  Nem lehet pontosan tudni, hogy kinek a keresztelőjéről van szó. A legvalószínűbbnek az egyéves Horváth Márti tűnt, de őt később keresztelték meg, miután családjával hazatért Szilasra. (Németh Ágnes szíves közlése.) Szóba jöhet Balassáék Ferenc nevű kisgyermeke is.

34  Barankovics István (1906–1974) újságíró, 1945-től 1949-ig a Demokrata Néppárt elnöke.

35  A Rózsadombról lefelé menet Illyés és Németh megszemlélte a gránáttalálatok miatt sérült Józsefhegyi utcai házat.

36  Szabó Lőrincék a lakásuk (Volkmann utca 8.) alatti pincében összesen 65 napot töltöttek el. A zsúfoltság itt is éppen olyan nagy volt, mint a hegyen Illyéséknél, tehát a terv – hogy a fenti társaság egy részét leköltöztetik Szabóékhoz – nem valósulhatott meg.

37  Móricz Virág (1909–1995) írónő, a Nyugat titkára, Móricz Zsigmond legidősebb lánya. Az ostromot férjével és gyermekükkel szintén Szabóék Volkmann utcai pincéjében vészelte át.

38  Mátrai Betegh Béla (1914–1981) dramaturg, újságíró, színikritikus.

39  Tapolczay Gyula (1903–1954) a ’20-as, ’30-as évek híres (színpadi) színésze.

40  Boldizsár Iván (1912–1988) író, publicista.

41  Azonosítatlan.

42  Mindenki igyekezett az orosz katonai szervektől (kétnyelvű) igazolást szerezni. Az ilyen igazolások szerencsés tulajdonosait az orosz katonák nem hurcolhatták el munkavégzésre.

43  Kodolányi János (1899–1969) íróról van szó.

44  Illyés az 1934-es oroszországi utazásának pecsétjeit mutatta az orosz tisztnek.

45  Szabó Lőrinc felesége, Mikes Klára (1896–1978).

46  A Cserje utcában lakó Kovács család tagjáról van szó.

47  Némethy Károlyról van szó, a később még említésre kerülő Budai Közigazgatási Kirendeltség vezetőjéről.

48  Szabó Dezső (1879–1945) író, kritikus, publicista 1945. január 15-én halt éhen Rákóczi téri lakásának óvóhelyén.

49  Szomory Dezső (1869–1944) író, drámaíró. 1944. november 30-án halt meg szívrohamban egy Pozsonyi úti svéd védettségű házban. Halálával kapcsolatban sok (nyilas eredetű) híresztelés keringett az ostrom idején.

50  Szép Ernő (1884–1953) költő, író. Mivel 1944 októberében munkaszolgálatra hurcolták, és sorsáról néhány hétig semmit sem lehetett tudni, az ő haláláról is tragikus hírek keringtek.

51  Germán Tibor (1888–1951) fül-orr-gégész, egyetemi tanár, Bajor Gizi férje.

52  Bajor Gizi (1893–1951) színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja.

53  Herczeg Ferenc (1863–1954) író.

54  Helfer Erzsébet (1897–1987).

55  Lukács László (1906–1944) költő özvegyéről, Illyés és Szabó régi társaságbeli ismerőséről van szó. Lukács Lászlónak az Illyés által szerkesztett Magyar Csillagban is jelent meg verse (Csillagcsók), az 1943/5. számban.

56  Illyés Gyula Párizsban töltött évei alatt (1922–24) ismerte meg szerelmét, az erdélyi származású Orosz Annát.

57  Azonosítatlan.

58  Szabó itt már a várható kihallgatásokra készült. A ’30-as években ugyanis – a német kultúra nagy tisztelőjeként és tudósítóként – Németországban tartózkodott, ahonnan beszámolókat küldött Az Est című lapnak Horthy 1938. szeptemberi és Teleki 1939. áprilisi németországi útjairól. A tárgyalt időszakban már sejtette, hogy számon fogják kérni a németországi útját, erre a kérdésre tervezte azt válaszolni, hogy azért volt ott, mert meg akarta akadályozni Magyarország csatlakozását a tengelyhatalmakhoz.

59  Nyilván az orosz hadseregben harcoló ázsiai arcvonású katonáról van szó.

60  Azonosítatlan.

61  Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben, amikor az ország keleti fele már az orosz hadsereg kezén volt, de az ország nyugati részében még folytak a harcok.

62  A Tóth család a Józsefhegyi utca 5-ben lakott.

63  A fonetikusan leírt orosz kifejezést nem lehet értelmezni.

64  Ezen a napon kezdődött az ún. budai kitörés, amikor is a budai Várnegyedben körülzárt német–magyar csapatok összehangolt nyugati irányú támadást indítottak az Esztergomnál húzódó német arcvonal elérésére. A hullámok a mai Széll Kálmán téren és Szilágyi Erzsébet fasoron indultak a Pilis erdei felé. A kitörésben összesen mintegy negyvennégy­ezren vettek részt, közülük hétszázan érték el a német arcvonalat.

65  Nyilván Balassa hozta a hírt a német kitörésről. A házban levők azt találgatták, hogy sikerült-e a németeknek áttörni az orosz gyűrűt.

66  A korszakban elterjedt vélekedés volt, hogy a szódabikarbóna használ gyomorpanaszok esetén.

67  Az üzbég katona vagy törte az oroszt, vagy Illyés hallotta rosszul, mert a katona valószínűleg a nőket felszedni (oroszul) kifejezést hajtogatta.

68  Illyés a híres középkori keleti bölcsről – Naszreddin Hodzsáról – beszélve próbálta a nőket kereső katona figyelmét elterelni. A fentiek szerint a katona nagyon keveset tudott a híres bölcsről.

69  A mai Bem József tér.

70  Azonosítatlan.

71  Balassa nem mondott igazat, a romos emeleti lakásban nem volt folyóvíz.

72  Balassa István feleségének másik húga.

73  Mint említettük, 1945 januárjának legvégén az alagsorban összezsúfolódottak egy része felköltözött a ház emeletére, ahol két szoba a gránáttalálatok ellenére is épen maradt. Az itt tartózkodókat persze a lentiek igyekeztek eltitkolni az éjszakánként betérő és nőket kereső orosz katonák elől – a fenti sorok tanúsága szerint ez aznap nem sikerült.

74  Dr. Horváth Zoltán csendőr százados is részt vett a budai kitörésben, ettől a naptól kezdve a romos Németh-házban bujkált a Törökvész úton. (Ezúton is köszönöm Németh Ágnesnek, hogy Dr. Horváth Zoltán kétkötetes, kéziratban lévő emlékiratait a rendelkezésemre bocsátotta.)

75  Orosz katonák.

76  A január 30-án a kertben kivégzett három SS-katona eltemetéséről van szó.

77  Az említett Markos György és Kövesházi Ágnes gyermeke. Illyés Gyula, Naplójegyzetek. 1929–1945, szerk. Illyés Gyuláné – Illyés Mária, Szépirodalmi, Budapest, 1986, 314–316. (A továbbiakban: Naplójegyzetek.)

78  Azonosítatlan.

79  Kozmutza László és Bruck Adrienne hároméves kislánya, Anna.

80  Markos Erzsébet (1899–?) iparművész, Markos György testvére, Szegi Pál író első felesége.

81  Azonosítatlan.

82  Azonosítatlan.

83  Sándor Pál (1901–1972) író, filozófus, szociológus. 1945. márciusától a kommunisták II. kerületi megbízottja.

84  Dósai Margit (becézve: Bibsi) Illyés Gyula unokatestvérének, Ferenczy Sándornak a felesége.

85  Ardayék ezen levelei nincsenek meg az Illyés-hagyatékban. A két család ostrom utáni – évtizedekig tartó – levelezésének első fennmaradt darabja egy 1945. április 15-én keltezett levélke Illyéséktől: „Kedves Erzsikém, pár sort írok csak, hogy ne tartsam fel sokáig kedves nagynénédet. Leveled megkaptam, a holmit átadtam. Örülök, hogy végre újra együtt vagytok Miklóssal, jól vagytok. A sok szenvedésnek vége, most már újra jó lesz minden, a rosszat, amin átestetek, felejtsétek el. Mi sem gondolunk a múltra, a jövőnek élünk. Én is remélem, hogy egyszer majd mindenről részletesen beszélgethetünk. A viszontlátásig szeretettel üdvözlünk, csókolunk mindkettőtöket. Flóra, Gyula.”

86  Ez is valótlan szóbeszéd volt, mert Németország május 8-án kapitulált.

87  Németh László legkisebb lánya.

88  Illyés Gyula 1933–34-ben épült házáról van szó, ahol első feleségével lakott. Válásuk után a lakás Illyés tulajdona maradt, de bérbe adta, a bevétel pedig Juvancz Irmáé volt. A tárgyalt időszakban – az ostrom viszontagságai miatt – a lakásban már nem volt albérlő, ezért Illyés megengedte, hogy Klára nővére és férje ott tárolják a holmijukat.

89  Balassa István és Ilonka kisfia.

90  Azonosítatlan.

91  A Szent György teret.

92  A később még említésre kerülő Török család a Bimbó utca 8-ban lakott.

93  Németh Erzsébet, Böbe, Vilma és a kis Márti elindultak Németh Lászlóék romosan álló házához, ahol Böbe férje (Dr. Horváth Zoltán százados) a kitörés óta bujkált. A család innen akart visszaindulni Szilasra. Mélységből mélységbe, 41.

94  Flóra édesanyja, Niesner Flóra (1876–1956).

95  Sőtér István (1913–1988) író, irodalomtörténész.

96  Rónay György (1913–1978) költő, író, irodalomtörténész.

97  Schrikker Sándor (1892–1973) mezőgazdasági mérnök, kertépítő és kertészeti oktató.

98  Azonosítatlan.

99  Fürst Sándort és Sallai Imrét, a KMP vezetőit az 1931. szeptember 13-án elkövetett biatorbágyi merénylet után kihirdetett statárium alatt ítélték halálra. A merénylet helyszínén talált levél szerint az elkövető azért vitte véghez tettét, hogy felhívja a figyelmet a munkások jogaira, de soha nem derült ki, hogy a levél a merénylet előtt vagy után került a helyszínre. A merénylet és a levél tartalma miatt széles körű vizsgálat indult a kommunisták ellen, majd letartóztatták és halálra ítélték Sallait és Fürstöt. A halálos ítélet elleni tiltakozás megírására a Társadalmi Szemle szerkesztőségében József Attilát és Illyés Gyulát kérték fel. Mindketten megírták ugyanazon éjszakán, végül másnap József Attiláét fogadták el. A hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére végül 1932. július 28-án az ítéletet végrehajtották. Illyést és Józsefet a tiltakozás miatt perbe fogták. Bővebben: Naplójegyzetek, 9–10.

100  Ascher Oszkár (1897–1965) színész, előadóművész és színházigazgató.

101  Illyésnek valóban Szabó szerzett felmentő igazolást 1944 novemberében, hogy ne kelljen bevonulnia. Szabó a saját leszerelési papírjaiért ment, amikor „hirtelen elhatározással odaálltam Varga h. sajtófőnök elé, akit ekkor láttam először életemben, s rögtönözve elmondtam, hogy ki Illyés Gyula: zseniális költő, örök magyar érték, el akarják vinni katonának, irtózatos lelkiállapotban van. […] Varga láthatóan megrendült, gondolkozott, aztán azt mondta: »Jól van, jöjjön fel Illyés, megadom a felmentést.« Most, rögtön, hogy vigyem neki azonnal a jó hírt! Újabb néma negyed perc, aztán: »Hát jó…« […] A felmentési iratokat Varga rögtön kiállította, lepecsételte…” Szabó Lőrinc, Napló, levelek, cikkek, szerk. Kabdebó Lóránt, Szépirodalmi, Budapest, 1974, 625–626. (A továbbiakban: Napló, levelek, cikkek.)

102  Ez a kérdés szinte szó szerint felbukkan Szabó későbbi emlékirataiban: „»Magának már jó üzlet volt 1944 decemberében megmenteni Illyés Gyuszit a nyilas elhurcolástól!« Hogy mondhattak ilyet? Egy ilyen kijelentés elveszi minden erőmet…” Napló, levelek, cikkek, 259. Lukács Katóról pedig így ír Szabó: „1945. február közepén ugyanez a Lu­kács Katja a budai rendőrség főparancsnoka volt, és a Budenz út és a Hidegkúti út sarkán levő nagy iskolában székelt, az egész budai összesített elöljárósággal együtt. Egy nyomozója meglátott az épületben, eléje vitt, és Katja rendőri felügyelet alá helyezett, heti kétszeri jelentkezés kötelezettségével. Iszonyú volt a viselkedése.”  Lukács Kató (akit itt Szabó Lőrinc Katjának nevez) ekkor már másodszor próbálta eljárás alá vonni Szabót, az elsőre még 1945. január 15-én került sor, de akkor a kihallgató orosz tiszt elengedte. Bővebben lásd Szabó Lőrinc, Vers és valóság, szerk. Kabdebó Lóránt, Magvető, Budapest, 1990, II, 74–76. (A továbbiakban: Vers és valóság.)

103  Értéktelenségérzet/kishitűség.

104  Azonosítatlan.

105  A családjával éppen csak útnak indult Dr. Horváth Zoltán századost az oroszok már az Alkotás útról elhurcolták malenykij robotra. Az sem zavarta őket, hogy Dr. Horváth egy babakocsiban tolta az egyéves Mártit, mellette pedig ott volt állapotos felesége. Sok viszontagság után Dr. Horváth végül úgy menekült meg az Oroszországba hurcolástól, hogy májusban önként jelentkezett egy újjáalakuló magyar vasútépítő zászlóaljba.

106  A Gödöllőn lakó Gaál Kálmánról van szó, Németh László anyai nagybátyjáról.

107  Epresi Kovács Kálmán (1912–?) tanító.

108  Szabó Pál (1893–1970) író.

109  Féja Géza (1900–1978) íróról van szó.

110  Várnai Zseni (1890–1981) költő.

111  Deák Ferenc (1899–1972) jogtudós.

112  Kozmutza Flóra.

113  Azonosítatlan.

114  Azonosítatlan.

115  Ehrenfeld Béla (?–1967) író, lapszerkesztő.

116  Karczag István (1898–1973) író.

117  Ottlik Géza (1912–1990) íróról van szó.

118  Somlyó György (1920–2006) íróról van szó.

119  Szabó Lőrincnek az 1928-ban megjelent Vezér című verséről van szó, melyben a diktátorról és annak ismérveiről írt. A mű a Pesti Naplóban jelent meg, majd évekkel később a nyilas Virradatban is leközölték Szabó Lőrinc tudta nélkül. Mivel már a ’30-as években érték Szabó Lőrincet olyan támadások, amelyek megkísérelték a Vezér diktátoralakját Hitlerrel összemosni, a költő át akarta írni a verset. De ezt túl sokáig halogatta, a vers pedig egyre több válogatáskötetébe került bele. Végül 1938-ban átírta a verset, a háború végére azonban – amikor sor került az írók ún. „igazolására” – Szabó Lőrincről már elterjedt volt, hogy egy versében dicsőítette Hitlert. Az igazolóbizottság végül 1945. szeptember 25-én tisztázta Szabó Lőrincet: sem az 1928-as, sem az 1938-as változat nem vonatkoztatható Adolf Hitlerre. Bővebben: Vers és valóság I., 651–653.; Napló, levelek, cikkek, 645–650.

120  Vilt Tibor (1905–1983) szobrászművész.

121  Szentiványi Kálmán (1921–1996) író, újságíró.

122  Püski Sándor (1911–2009) könyvkiadó.

123  Dessewffy Gyula (1909–2000) lapszerkesztő, a második világháború háború előtt és után a FKGP lapjának, a Kis Újságnak a szerkesztője és tulajdonosa.

124  Tamási Áron (1897–1966) íróról van szó.

125  Révai József (1898–1959) író, politikus.

126  A debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány februári gyűlésén Révai József felszólalásában Illyést Petőfi, Rákóczi és Kossuth nagyságához hasonlította.

127  Gellért Oszkár (1882–1967) költő, újságíró, szerkesztő. Illyés régi barátja és munkatársa, már a Nyugatnál is együtt dolgoztak, majd később a Magyar Csillagnál is.

128  Illyés a felrobbantott Szabadság híd roncsainál készülő ideiglenes pontonhidat említi, amelyet az orosz csapatok készítettek. Ez volt az első átkelő a Dunán az ostrom befejezése után, 1945. március 15-től 1946. január 10-ig szolgálta az átkelést.

129  Azonosítatlan.

130  Illyés 1937-től 1948-ig a Magyar Nemzeti Bank sajtóreferense volt.

131  Azonosítatlan.

132  Fodor József (1898–1973) költő, író, újságíró és második felesége, Donáth Klára (a már említett Markos Böske unokatestvére).

133  Mélységből mélységbe, 39–40.

134  Németh Ella ekkor vitte el Ágnes lányukat néhány napra Kodolányi Jánosék pasaréti lakásába, mert férjével úgy vélték, hogy ott nagyobb biztonságban lesz. Ella egyúttal elvitte Kodolányinak férje levelét is, mely az első írott jelentkezés Némethtől az ostrom viszontagságai után. (Mélységből mélységbe, 40–41.; Életrajzi kronológia, 258.) A „tanítás” azt a figyelemelterelést jelenti, amit a házban levők rendszeresen gyakoroltak: vagy a gyermekeket tanították, vagy egymást, így próbálva legyűrni félelmüket.

135  Kényszerűségből kialakult szójáték: az ún. ukrán betegségre utal Illyés, amely az elégséges koszt és a víz hiánya miatt alakult ki, gyomorfájással, étvágytalansággal és hasmenéssel járt.

136  Azonosítatlan.

137  Bibsi szüleiről van szó: Hrabovszky Józsefről és Révész Margitról (1885–1956).

138  Illyés később így írt Juvancz Irma megsebesüléséről és haláláról: „Muca meghalt, iszonyú körülmények közt; az ostrom utolsó napján féltébolyultan kifutott a gránáttűzbe, fejsebet kapott, hetekig éhezve agonizált.” Naplójegyzetek, 350. Juvancz Irma 1945. március 4-én halt bele sérülésébe.

139  Azonosítatlan.

140  Azonosítatlan.

141  Azonosítatlan.

142  Azonosítatlan.

143  Püski Sándor ajánlotta fel, hogy szükséget szenvedő író ismerőseit családostul meghívja Békésre. A Németh család és Féja Géza elfogadta a meghívást, és elindultak. Az utazás kezdetét Németh Magda március 3-ra teszi, viszontagságos, több napig tartó útjukról bővebben: Mélységből mélységbe, 42–45.

144  Flóra itt arra utalt szavaival, hogy férje miatt keletkezett a vita.

145  Ez Illyés válasza Flóra szavaira, már az ő bemenetele előtt is tartott a vita.

146  Flóra édesanyja itt arra utalt, hogy Adri a nála lévő edénybe ne szedjen havat, mert az az edény kell a lakásban.

147  Török Sándor (1904–1985) író, műfordító. Az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. A háború utolsó hónapjait a Kissvábhegyen rejtőzve vészelte át.

148  Major Béla (1900–?) újságíró, szerkesztő, 1924-től 1938-ig az Aradi Hírlap felelős szerkesztője.

149  Féja Géza barátnője és első házasságából született fia, Endre.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.