←Vissza

Balázsi Ildikó – Balkányi Péter

PIRLS 2006

A negyedik osztályosok szövegértése

2007 decemberében hozták nyilvánosságra a 2006-os PIRLS-vizsgálat eredményeit. Jelen cikk szerzői röviden felvázolják a mérés tartalmi keretét, áttekintik a 2006-os PIRLS-mérés általános eredményeit, és rámutatnak az előző mérés óta végrehajtott változtatások hatásaira. Végül ismertetik az olvasási célok és a gondolkodási műveletek szerinti eredményeket, kiemelve a vizsgálat legfontosabb tanulságait.

2007 decemberében hozták nyilvánosságra a 2006-os PIRLS-vizsgálat eredményeit. A PIRLS ötévente méri a negyedikes tanulók szövegértési képességeit, az első adatfelvételre 2001-ben került sor. Az alábbi cikkben felvázoljuk a mérés tartalmi keretét, rámutatva a PIRLS által mérni kívánt képességekre, áttekintjük a 2006-os PIRLS-mérés általános eredményeit,1 és rámutatunk az előző mérés óta bekövetkezett változtatások hatásaira. Végül ismertetjük az olvasási célok és a gondolkodási műveletek szerinti eredményeket és a vizsgálat legfontosabb tanulságait. A vizsgálat részletesebb ismertetését és az eredmények több szempontú elemzését a PIRLS 2006. Összefoglaló jelentés a 10 éves tanulók szövegértési képességeiről című kötet2 és a jelenleg szerkesztés alatt álló PIRLS 2006. Nemzeti jelentés tartalmazza. Utóbbi megjelenése 2008 tavaszán várható.

Mit mér a PIRLS?

A tanulók szövegértési képessége körülbelül 10 éves korukra éri el azt a szintet, amelynek birtokában már további ismeretszerzés, tanulás céljából vagy kedvtelésből olvasnak. Emiatt tűzte ki célul az IEA (International Association for the Evaluation of Education Achievement – Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) e korosztály szövegértési képességének nemzetközi vizsgálatát. A PIRLS-vizsgálat (Progress in International Reading Literacy Study) révén az IEA nemzetközi szinten összehasonlítható adatokat képes szolgáltatni az általános iskola 4. osztályos tanulóinak szövegértési képességéről.

A 2006-os PIRLS-vizsgálat az IEA nemzetközi szövegértési vizsgálatsorozatának második ciklusa. Az ötévente sorra kerülő mérés első ciklusának adatfelvétele 2001-ben zajlott 35 ország részvételével, míg 2006-ban 40 ország és 5 kanadai tartomány vett részt a mérésben. Az IEA és a TIMSS & PIRLS Nemzetközi Kutatóközpont a vizsgálatban felmért szövegértés fogalmát és a szövegértési feladatok tulajdonságait A PIRLS 2006 felmérés tartalmi kerete és jellemzői3 című kötetben határozta meg. A PIRLS-vizsgálatban mérni kívánt terület definiálásakor a kutatók a szövegértést – az IEA korábbi kutatásaival összhangban – mint az egyén és a társadalom számára fontos írott szövegek megértését és használatát határozta meg. A tízévesek szövegértése: „Olyan írott nyelvi alakok megértésének és használatának a képessége, amelyeket a társadalom megkíván, és amelyeknek az egyén jelentőséget tulajdonít. A fiatal olvasók sokféle szövegből képesek jelentést alkotni. Olvasnak, hogy tanuljanak, hogy részt vegyenek az olvasók közösségeiben, az iskolában és a hétköznapokban, valamint olvasnak pusztán kedvtelésből.”

A vizsgálat tesztfüzeteinek összeállítása során a kutatók különböző olvasási célú szövegeket választottak, amelyekhez – változatos feladatformákat alkalmazva – különböző gondolkodási műveletek végrehajtását igénylő kérdéseket állítottak össze. A szövegtípusok és művelettípusok pontos leírását, a tesztfüzetek összeállításának szabályait, valamint a különböző szövegtípusok és művelettípusok arányát szintén a tartalmi keret ismerteti.

Az olvasás célja szerint a vizsgálat szövegei két fő csoportba sorolhatók: irodalmi élményszerzés, valamint információszerzés és -felhasználás céljából íródott szövegek (a továbbiakban: élményszerző és információszerző szövegek). Emellett a feladatok a megoldásukhoz szükséges gondolkodási műveletek alapján két nagyobb kategóriába tartoznak: a megoldáshoz a tanulóknak információkat kell visszakeresniük és egyenes következtetéseket kell levonniuk, vagy értelmezniük, összefoglalniuk és értékelniük kell a szöveg egészét vagy egyes részeit.

Magyarország az élvonalban

Az 1. táblázat a PIRLS 2006-os felmérésben részt vevő 40 ország és 5 kanadai tartomány eredményét mutatja be az összesített szövegértési skálán. A résztvevők átlageredményük szerinti csökkenő sorrendben láthatók. A táblázatról leolvasható, hogy mely országok eredménye magasabb szignifikánsan az 500 pontos PIRLS-skálaátlagnál (felfelé mutató nyíl) és mely országok átlageredménye alacsonyabb (lefelé mutató nyíl). Mivel a mintavételi eljárás miatt az átlagértékek vonatkozásában törvényszerűen előfordulnak mérési hibák (ezek az átlageredmények mögött, zárójelben láthatók), az országok eredményei között nem állítható fel pontos rangsor. Az azonban megállapítható, hogy egy ország 95%-os valószínűséggel melyik helyezéstartományon belül helyezkedik el az összes résztvevő között.

1. táblázat • A részt vevő országok tanulóinak szövegértési képessége

A 2006-os vizsgálatban Magyarország 551 pontos átlageredményével a legjobban teljesítő országok között található. Nálunk csak Oroszország, Hongkong, Luxemburg és Kanada Alberta tartománya teljesített jobban. A magyar eredmény emellett – páronként összevetve a többi résztvevő eredményével – nem különbözik jelentősen Szingapúr, Kanada Brit Columbia és Ontario tartományai, Olaszország, Svédország, Németország, Hollandia, a flamand nyelvű Belgium, Bulgária és Dánia eredményétől. Így 4 olyan ország és tagállam van, amely Magyarországnál jobb eredményt ért el a PIRLS 2006 vizsgálatban, 11 ország és tagállam eredménye nem különbözik szignifikánsan a magyar eredményektől, a fennmaradó 30 ország és tagállam eredménye pedig jóval alacsonyabb. A legjobb eredményt elérő országok közül is kiemelkedik Oroszország és Hongkong, az ő átlageredményük Szingapúrt, valamint Kanada Alberta és Brit Columbia tartományait leszámítva minden más résztvevő átlageredményénél jelentősen magasabb.

A korábbi, 2001-es adatfelvétel eredményeivel összevetve Magyarország átlageredménye kismértékben, de statisztikailag kimutathatóan 8 ponttal növekedett. A javulást valószínűleg több apró változás eredményezte. Bár az előző PIRLS-vizsgálat óta eltelt öt év alatt az alsó tagozaton eltörölték az évismétlést, és bevezették a szöveges értékelést, de ennek hatása nagy valószínűséggel még nem mutatható ki a szövegértési képességek változásában. Ugyanakkor az új tankönyvek4 megjelenése, a helyi tantervek és a tanítási módszerek változása, a kompetencia alapú oktatás és a fejlesztőprogramok bevezetése hatással lehetett a magyar tanulók szövegértési képességének javulására. A PIRLS 2011 ciklusának eredményei különösen izgalmasak lesznek a magyar oktatásügy számára, hiszen az említett reformok hatása akkor már jobban megmutatkozik.

A vizsgálatban kiemelkedő eredményt elért Oroszország és Hongkong nagymértékben javított eredményein 2001-hez képest, 37, illetve 36 ponttal. Az eredmények javulása mindkét esetben a kiterjedt reformoknak köszönhető. Oroszországban széles körű oktatási reformok zajlottak a 2006-os vizsgálatot megelőző években, amelyeknek során az alsófokú oktatás struktúráját átalakították, további egy évvel meghosszabbították az alsó tagozatos oktatást, és ehhez kapcsolódóan változtattak a tanterven és a tanítás módszertanán. Hongkongban a 2000-ben elkezdett tantervi reform keretében az oktatási kormányzat sok olyan intézkedést hozott, amely segíti a szövegértés fejlesztését az ország két hivatalos nyelvén, angolul és kínaiul. 2000-ben a Tantervi Fejlesztő az iskolákra ruházta az olvasás fejlesztésének, az olvasási kultúra kialakításának felelősségét. A tantervet és a tanmenetet úgy alakították ki, hogy az iskolák a tanulók szövegértési képességeihez és fejlődési üteméhez igazíthatják azokat.

A fiúk és a lányok eredményeinek összevetése alapján megállapítható, hogy a lányoknak általában jobb a szövegértési képességük, és az oktatási rendszer fontos feladata e különbségek csökkentése. A PIRLS-vizsgálatban a lányok minden részt vevő országban jobban szerepeltek a fiúknál. Luxemburg és Spanyolország kivételével a különbség minden országban, így Magyarországon is statisztikailag szignifikáns. A mindössze 5 pontos különbség ugyanakkor az egyik legkisebb a részt vevő oktatási rendszerek esetében, és a 17 pontos nemzetközi szintű különbséghez képest egyáltalán nem mondható jelentősnek.

Az irodalmi szövegek megértésében jobbak a magyar negyedikesek

A vizsgálat Tartalmi keretében meghatározott két szövegtípushoz (élményszerző és információszerző szövegekhez) kapcsolódó feladatokban elért eredmények külön-külön is érdekesek lehetnek az oktatással foglalkozók számára, hiszen látható, mely szövegek olvasásakor képesek jobb eredményt elérni tanulóink, és mely szövegek azok, ahol esetleg további fejlesztésekre van szükség.

A 2. táblázat országonként ismerteti az élményszerző és az információszerző szövegekben elért átlageredményt. A két skála nem hasonlítható össze közvetlenül, mivel eltérő célú, felépítésű szövegekhez kapcsolódóan méri a szövegértési képességet, emellett a kétféle szövegtípushoz más-más nehézségű szövegek, feladatok társultak. Ezért a skála kialakításakor, akárcsak a teljes szövegértési skála esetében, a PIRLS-skála átlagát 500 pontban, a szórást 100 pontban rögzítették mindkét olvasási cél esetében. A két skála elhelyezkedését egymáshoz képest nem ismerjük, és nem tudjuk, hogy a vizsgálatban részt vevő tanulók az élményszerző vagy az információszerző szövegek értésében jobbak-e. A skálákon elért relatív eredmények azonban összevethetők, és megvizsgálható, hogy az eredmények hogyan viszonyulnak egymáshoz: egy-egy adott ország az élményszerző vagy az információszerző szövegekhez kapcsolódó skálaátlaghoz képest ért-e el magasabb értéket, azaz a többi országhoz viszonyítva egyik vagy másik skálán ért-e el jobb eredményt.

2. táblázat • Az élményszerző és az információszerző szövegekben elért eredmények relatív különbsége

A 2. táblázatból kiderül, hogy a legtöbb ország esetében szignifikáns eltérés tapasztalható a két olvasási cél mentén kialakult átlageredmény között, a PIRLS-skála 500 pontos átlagához képest az egyik olvasási cél mentén a legtöbb ország szignifikánsan magasabb (a szürke vonal jelzi a statisztikailag szignifikáns különbséget) eredményt ért el, mint a másik olvasási cél esetében. Azok az országok találhatók a táblázat felső részében, amelyek a két szövegtípus összevetésekor relatívan jobban teljesítettek az információszerző szövegekben, míg azok, amelyek inkább az élményszerző szövegekben szerepeltek jobban, a táblázat alsó részében jelennek meg. Látható, hogy mind az élményszerző, mind az információszerző szövegekben jobban teljesítők között vannak jó és gyengébb átlageredményt elért országok is. A közös kultúrával, hasonló oktatási rendszerrel rendelkező országok, oktatási rendszerek közül a távol-keleti országok egyöntetűen az információszerző szövegekben teljesítettek jobban, ugyanakkor például az angolszász, skandináv vagy közép-európai országok között mind az élményszerző, mind az információszerző szövegekben jobb eredményt elérő oktatási rendszerekre találunk példát.

A magyar tanulók lényegesen jobban teljesítettek az élményszerző szövegek megértésében, mint az információszerzőkében. A két szövegtípus eredményében 16 pont a különbség, amely a résztvevők között a legnagyobb különbség az élményszerző szövegek javára. Ettől függetlenül még az információszerző szövegek esetében is nagyon jó, 541 pontos átlageredményt értek el tanulóink, és az élményszerző szövegek esetében nincs olyan ország, amely Magyarországnál szignifikánsan jobb eredményt ért volna el. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a magyar tanulók saját képességeikhez mérten gyengébb eredményt értek el az információszerző szövegek esetében, különösen annak tükrében, hogy az oktatás későbbi fázisában főleg az ilyen típusú szövegek kerülnek előtérbe.

A gondolkodási műveletek eredményei. Meghatározó az anyanyelv?

Az élményszerző és az információszerző skála eredményei mellett a két fő gondolkodási műveleti kategória mentén is megvizsgálhatjuk az eredményeket, ezt mutatja be a 3. táblázat. A táblázatban a résztvevők az értelmezés, összefoglalás és értékelés skálán és az információ-visszakeresés és egyenes következtetések levonása skálán elért eredmények közötti különbség szerinti sorrendben szerepelnek. Akárcsak a szövegtípusonkénti eredményeknél, a két skálán elért eredmény itt is csak relatív módon hasonlítható össze. Nagyjából az országok fele a PIRLS-skála átlagához viszonyítva jobb eredményt ért el az információ-visszakeresés és egyenes következtetések levonása skálán, míg a másik fele inkább a szövegek globális értelmezésében jeleskedett.

3. táblázat • A gondolkodási műveletek szerinti eredmények relatív különbsége

Magyarország esetében szignifikánsan jobb eredményről beszélhetünk az értelmezés, összefoglalás és értékelés skálán, ahol 554 pontos átlageredményt értek el a magyar tanulók. Ennél 10 ponttal szignifikánsan gyengébb az információ-visszakeresés és egyenes következtetések levonása skálán elért 544 pontos átlageredményünk, amely azonban még így is magasan az 500 pontos PIRLS-skálaátlag felett található. Az angolszász országok (Anglia, Skócia, az Egyesült Államok, Kanada angol nyelvű tartományai, Új-Zéland) és a közép-kelet-európai országok (Lengyelország, Moldova, Bulgária, Lettország, Litvánia és Szlovénia) többségében szintén az értelmezés, összefoglalás és értékelés skálán értek el magasabb átlageredményt a tanulók.

Ugyanakkor a német és a francia nyelvű, illetve a skandináv országok – mint Németország, Ausztria, francia nyelvű Belgium, Franciaország, Dánia, Svédország, Norvégia, Luxemburg, Hollandia – szignifikánsan jobb eredményt értek el az információ-visszakeresés és egyenes következtetések levonása skálán. Úgy tűnik, a hasonló nyelvvel, közös kulturális gyökerekkel és hasonló oktatási rendszerrel rendelkező országok két gondolkodási műveleten elért átlageredménye hasonlóan viszonyul egymáshoz.

A PIRLS-mérés további területei

A PIRLS-vizsgálat a szövegértési képességek mérése mellett a tanulók családi és iskolai hátterét is felmérte, egy-egy kérdőívet töltetett ki a tanulókkal, a szüleikkel, a tanáraikkal és az iskolák igazgatóival. E kérdőívek által képet kaphatunk azokról a háttértényezőkről, amelyek szorosan összefüggenek a tanulók szövegértési képességeivel. Ezekről az eredményekről a PIRLS 2006. Összefoglaló jelentés a 10 éves tanulók szövegértési képességeiről kötetben olvashatnak részletesebben.

A kérdőívekből kiderül, hogy a magyar tanulók nemzetközi átlagban sokat olvasnak saját szórakozásukra, sőt az előző felmérés óta még több időt töltenek a könyv mellett. Míg nemzetközi átlagban a tanulóknak 63%-a olvas heti rendszerességgel, addig a magyar tanulók 70%-a teszi ugyanezt. Emellett az is megfigyelhető, hogy tanulóink kifejezetten szeretnek olvasni, ezért meglepő, hogy a magyar diákok mégis inkább átlagos olvasónak tartják magukat. Olvasói önképük – eredményeikkel és szokásaikkal ellentétben – a nemzetközi átlagnak megfelelő, attól nem tér el lényegesen.

A családi háttér mellett az iskolai kérdőívek egyik legfigyelemreméltóbb tanulsága, hogy Magyarországon az átlagos osztálylétszám 22 fő, és az előző mérés óta egyedül a 20 fős vagy annál kisebb osztályokba járó tanulók aránya nőtt jelentősen, 12%-kal. Ugyanakkor a nagyobb létszámú osztályokba járó tanulók magasabb átlagpontszámot értek el a teszten, ezt azonban sok olyan tényező is magyarázhatja, amely az osztálylétszámra és az eredményre egyaránt hatással van: elképzelhető, hogy a gyengébb tanulók kerülnek kis létszámú osztályba, vagy a kisebb településeken jellemzőbb a kisebb osztálylétszám, ahol az eredményt az otthoni erőforrások alacsonyabb szintje befolyásolhatja.

A nemzetközi összehasonlításban alacsonyabb osztálylétszám mellett Magyarországon kiugró mértékben alacsony a tanuló-tanító arány, nálunk egy tanítóra 10 tanuló jut, míg Európában általában 16-18. Ezt magyarázhatja, hogy a magyar tanulók körülbelül ugyanakkora osztályba járnak, mint európai társaik, ám több tanító tanítja őket.

Összegzés

Az eredmények tükrében elmondható, hogy a PIRLS-vizsgálatsorozat olyan eszköz a magyar oktatásirányítás kezében, amely megfelelő módon értelmezve, jól és körültekintően felhasználva az oktatási rendszer jobbá tételének alapja lehet. A tényeken és megfigyeléseken alapuló oktatáspolitika sok más vizsgálat és kutatás mellett a PIRLS-vizsgálathoz hasonló nemzetközi tanulói teljesítménymérésekre is támaszkodva érheti el, hogy oktatási rendszerünk még eredményesebbé, méltányosabbá és hatékonyabbá váljon, a PIRLS-mérésben napvilágra került eredményeket tovább erősítse, a hiányosságokat pedig megszüntesse.

A 2006-os PIRLS-vizsgálat eredményei rávilágítanak arra, hogy a 4. évfolyamon tanuló magyar diákok szövegértési képessége nemzetközi viszonylatban kifejezetten jó, hazánk mindegyik eredménymutatóban az élmezőnyben található. Ugyanakkor érdemes nagyobb energiát fektetni az információszerző szövegek olvasására, hiszen a tanulók egyre több ilyen jellegű szöveggel találkoznak majd tanulmányaik során. E képességekre további tanulmányaik során fokozottan szükségük lesz, és a háromévenkénti PISA-vizsgálatok éppen arra mutatnak rá, hogy a későbbi évfolyamokon is szükségesek az ez irányú fejlesztések. Az Új Pedagógiai Szemle egyik következő számában megjelenő cikkben választ keresünk a két mérés eredményei közötti különbségek legfőbb okaira, azokra a tényezőkre, amelyek a negyedikes és a kilencedikes tanulók szövegértési képességeit leginkább befolyásolják.