Gróf Szécsen Antal.

Temerini gróf Szécsen Antal, kit ismét gyarkan emlitnek lapjaink, Magyarország 1848. előtti politikai életében kitünőbb helyet foglalt el s daczára fiatal korának, a főrendi táblánál, politikai pártja sorában, a fényes parlamentaris tehetségü mágnás már-már vezéri szerepet vivott ki. Az események megszakiták e pályát is. Most ujra nyilik tér és alkalom. Illő, hogy az ujabb nemzedék, melyet a sors távol tartott a közélet örömeitől, bajaitól, – mindinkább ismerje azokat, kiknek nevéhez a válság napjaiban remény és bizalom csatlakozik.

Gróf Szécsen Antal családja az ujabb kornak köszönheti emelkedését, fényét. Nagyatyja, Sándor, 1740-ben köznemes családból született Horvátországban, s magasabb tudományos miveltségre tevén szert, a közszolgálat különböző fokozatain gyorsan áthaladva, a magyar kanczelláriánál előadó-tanácsos, az akkori helytartótanács alelnöke, Kőrösmegye főispánja végre a magyar udvari kincstár elnöke lett, mely minőségben a kincstári javak megtelepitése s czélszerü kezelés rendezése által megvetette azon virágzó állapot alapját, mely utóbb a Bánságban s Bácskában kifejlett. Az 1790-i fontos országgyülés alatt, melyre a trón és nemzet közti kiengesztelődés nagy feladata várt, az akkori kérdések megoldásában Szécsen Sándor tetemes befolyást gyakorolt. A király és haza iránt szerzett érdemeinek következése volt, hogy 1811-ben grófi czimmel az örökös főrendek sorába emeltetett. Nejétől, Komori Bedekovich Rozáliától, két leány- és két figyermeke maradt. Az utóbbiak közől az egyik gróf Szécsen Károly volt, ki 1847-ben halt meg. Mint törzstiszt a katonai pályáról lépett nyugalomba; gróf Széchenyi Istvánnal ifju évei óta baráti viszonyban élt, de a politikai pályára nem lépett, hanem leginkább a nemesebb gazdászatnak élve, valódi patriarchális szeretettel működött jobbágyai jólétének előmozditásában a családnak maig is főbirtokán, Temerinben, mely Bácsmegye legszebb s legvagyonosabb helyeinek egyike, s hol maig is kegyelettel emlitik az ő és neje, zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Jozéfa nevét. – Sándor második fia gróf Szécsen Miklós volt, ki 1782. született, ki atyja nyomdokait követve, a közszolgálati pályára lépett s az alsóbb hivatalokbani működés után helytartósági tanácsos, pozsegai főispán, a közönséges udv. kamarának alelnöke, végre a magyar udv. kincstár elnöke lett, mely hivatalt 1848-ig viselte. Az országgyülések alatt mint a főrendi tábla s több országos küldöttség tagja szerzett érdemeket hazája iránt. Jelenleg Bécsben Zsófia főherczegasszony főudvarmestere, v. b. titkos tanácsos, a magyar Szt.-István- s több más rend vitéze. Neje, gróf Forgách Francziska a Császárné ő Felsége palotahölgye.

Gróf Szécsen Miklósnak két fia volt. Az idősb, Károly, mint Radeczky-huszár ezredbeli első őrnagy 1848-ban esett el Valeggiónál Olaszországban.

Második fia, gróf Szécsen Antal, kinek arczképét lapunk hozza, 1819-ben született Budán. – Tanulmányait Budán és Bécsben végezte, azután Mosony vármegye al- és főjegyzője lett s e szerint nyilvános pályáját, mint annyi más jeles államférfiu hazánkban, a megyei terem zöld asztala körében kezdé meg. Utóbb a megyei életből magasabb hivatali körökbe emelkedett s a m. udv. kanczelláriánál fogalmazó és titoknok lett, végre pedig Pozsega vármegye főispáni helytartójává neveztetett ki. Két országgyülésen, mint a főrendi táblánál a conservativ párt tagja, kitünő szerepet játszott, ugyannyira, hogy 1843/4-ben, fiatal kora daczára egyik vezérszónoka volt azon pártnak, melynek akkor gróf Apponyi György volt lelke és központja. Midőn ez utóbbi főkanczellár lett, az 1847/8-i országgyülésen gróf Szécsen lépett nyomába, s a konservativ párt mindinkább nehezülő állásában közméltánylattal elismert képességet s tapintatot tanusitott. Mindenki fényes jövőt jósolt a nagy tehetségü fiatal államférfinak, s a szép reményeket csak egyidőre enyészteték el a bekövetkezett rázkódások. A napjainkban fölmerülő tények ujra igazolni látszanak ama reményeket. Gróf Szécsen Antal – mint olasóink tudják – legujabban ismét kilépett a nyilvános politikai térre, s a bécsi birodalmi tanácsban, melynek egyik tagja, a nevéhez kötött várakozásnak megfelelő tekintélyes állást vivott ki, – teljes bizonyságát adván, a sokféle magyarázattal találkozott nehéz helyzetben is, meleg hazafiui érzületének és parlamentaris képzettségének.

Gróf Szécsen Antal sokat tanulmányozott, s szorgalmasan gyüjtögeté a tapasztalatokat nemcsak az elméletek körül, hanem főleg az élet gyakorlati terén. Gyakran és ismételve utazta be a külföldet, különösen Angliát és Francziaországot. Neje gróf Lamberg Ernesztina, az 1848-ban a pesti hidon szerencsétlen véget ért gróf Lamberg legidősb leánya, ki férjével a hazai közügyek, intézetek, névszerint az irodalom legbuzgóbb támogatói közé tartozik. Mi különös sulyt helyzünk arra, hogy – a mire számos adatunk van – gróf Szécsen Antal irodalmi mozgalmainknak is egyik leghübb s legfigyelmesebb kisérője; mert azt tartjuk, hogy a kit főuraink közől egyszer irodalmunk számára is megnyerénk, a kit annak emelkedése, terjedése melegen érdekel, a ki e czélra tettleg, bátoritólag és buzditólag lép fel: az e nemzet jólétét, életét szivén viseli, az egészen a mienk, annak hazafiuságára a nemzet minden körülmény között bizton számolhat.


GRÓF SZÉCSEN ANTAL.