A görög tudományos Akademia palotája Athénben.

Most, a midőn a magyar tudományos Akademia palotájának épitése elhatározott dolog, érdekesnek véltük, más ily rendeltetésü épitvények rajzát is közölni olvasóinkkal.

A mostani csekély kiterjedésü Görögország még koránt sincs azon állapotban, hogy kormány költségen, vagy adakozások folytán, tisztán tudományos czélok elérése végett palotákat épitsen, azonban ezen erélyes kormány mégis mindent elkövet, hogy e fiatal, vagy inkább ujra feltámadt nemzet a mivelődés terén is eredményeket mutathasson fel. Igy épült Athénben a legujabb időkben az egyetem, s a csillagvizsgáló-torony. – Ez utóbbi azonban egyenesen csak néhai Sina György ajándéka, melylyel egykori hazájának kedveskedett. Az épület az akropolis fellegvár ősi romjaival épen szemben állt, el van látva a szükséges műszerekkel, s az intézet gyakorlati haszna a tengerészettel foglalkozó görög nemzetnél már is gazdag gyümölcsöt hozott.

Legujabban báró Sina Simon ismét nagybecsü ajándékkal lepé meg a görög királyság fővárosát.

Ugyanis nem elégedve meg azzal, hogy az athéni egyetem épületének előcsarnokát saját költségén fölépitteté, a mult év óta abban fáradt, hogy az uj görög tudományos miveltség előmozditására oly Akademiát alapitson, mely legalább is egy millió forintba kerüljön.

Hansen Theophilos athéni épitész, a ki az ős görög épitészet különös tanulmányává tette, azonnal elkészité a szükséges tervet, melyet Otto király s az alapito Sina Simon báró elfogadván, az épités késedelem nélkül megkezdődött.

Az Akademia épülete Athén azon részében fog állani, mely közönségesen az uj városnak neveztetik. Homloka az Akropolis meredek sziklája felé fordul; mellette balról az egyetem áll, jobbról pedig a hely a leendő muzeum számára hagyatott fel.

Mint rajzunk mutatja, a görög Akademia palotája egészen az ó-görög épitészeti izlésben fog felemelkedni. Ki van kötve, hogy a mennyire csak lehet, az épités végrehajtásával görög müvészek és mesterek legyenek megbizva. A szobrokat Drosos Leonidas készitendi, a ki szintén báró Sina simon költségén Rómában tanulá müvészetét. Az örök város tehát az ujabb időben mester lett a müvészetben, mig a régi rómaiak Görögorszgába jártak tanulni hajdanában.

Az épület homlokzata mellett jobbról és balról két márványoszlop fog felemelkedni: ezeken Apollo és Minerva szobrai fognak állni. A tervezet szerint az épülte következő részekből áll: Elől szabadon álló lépcsők vezetnek a hat jóniai oszloppal ékesitett előcsarnokba. Innen egyenesen a főterembe lehet menni, mely az épület középosztályának legnagyobb részét elfoglalja. A mellék szárnyak kisebb-nagyobb termekre vannak osztva; balról az alosztályok számára négy csinos terem áll egymás mellett, mig jobbról az egész szárny a könyvtár számára van rendelve. A földszint, mely (mint a magyar Muzeum épületében is) aránylag kisebb ablakokkal van ellátva, az Akademia hivatalnoki és szolgai személyzetének lakásául lesz használandó, ugyan itt állitják fel az intézet nyomdáját is.

Mind e szép dolgok azonban még csak papiron szemlélhetők. De miután az épités elhatároztatott, a pénzt pedig báró Sina Simon adja, semmi kétség benne, hogy az igéből rövid időn test lesz. Az épület nem lesz különösen nagy; alig lesz fél annyi, mint a magyar Muzeum; azonban népitési anyaga miatt felette sokba fog kerülni. Az alapitó báró Sina Simon elrendelte, hogy épen azon faju kövek használtassanak, mikből az ősi korban akropolis templomai s fényes palotái épültek. Az alap, mint a hajdani Parthenonban, pyreusi négyszög-kövekből lesz: a falak penteli márványból lesznek rakva, s a kövek mész-keverék nélkül ólommal összekapcsolva. A jelen évben a görögök tüzesen kezdtek a munkához, de azért 10–15 esztendő előtt alig lesznek készen vele.