Hám János.
Arczképét adjuk olly férfiunak, kit a haza nagy része csak nem régiben személyesen, hirében pedig az egész ismert.
Hám János, szatmári püspök, sz.-jobbi apát, cs. kir. val. bel. titk. tanácsos, született 1781. év január 6-án, Gyöngyösön, kezdettől példás jámborsággal s szorgalommal végezte iskoláit ugyanott és Egerben, hol 1804-ben pappá szenteltetett, és fokról fokra haladván az Isten és emberek előtti kedvességben, szerénysége daczára 1827-dik május 25-én, mint az egri főkáptalan kanonokja s papnövelde atyáskodó igazgatója, szatmári püspökké neveztetett. 1828. márt. 16-kán, Egerben felszenteltetvén, már aprilis 15-kén elfoglalta püspöki székét, mellyet nálánál méltóbban senki sem tölthetett volna be.
Hám János.
Hogy a nagy kiterjedésü szegény egyházmegye minden részében áldásosan működött, sokáig hirdetendik az általa ujból épitett tizenegy templom, tizenhárom plebánia-ház s ugyanannyi iskola és majdnem minden helyütt hagyott ájtatos alapitványai, minden ügyefogyottságban kegyesen nyujtott atyai segélyei. Ezeket előszámlálni alig győznők.
Örök időkre szóló tetteinek annyi emlékei közől csak azokat emlitjük meg itt, mellyek Szatmár várost széllemi s anyagi jótékonyság által érdeklik.
Ki 30 év előtt volt e városban, az most reá nem ismerne. Az akkori rendetlen faluszerüből rendes és sokban igen szép várossá lett Szatmár. Hám püspök kezdé meg diszesitését, öntevékenysége s mások által. Hozatott mesterembereket, püspökségének első évében kezdvén el épitkezéseit, példájával másokat is buzditva, s az épitkezőket alapitványi pénztárból legnagyobb örömmel segitve.
Egész életén át méltóságának sérelme nélkül magától mindent megtagadva, már 1829-ben egy a káptalannak általadott okiratban nyilvánitotta, miként minden jövő jövedelmeit az emberiség földi s örök javának előmozditására szánt alapitványi pénztárnak adandja által. Ezt szigoruan be is teljesité. Csakis igy lehet megfejteni, miként tehetett annyit, a mennyit tett! – Emberbaráti tevékenységének első nyilatkozata volt: e kórház nélküli nagy városban az elgyengült tehetetlen szegények, elhagyatott aggok s gyermekek javára az emberi méltóságot lealacsonyitó házankinti koldulást megszüntetni; huszezer ezüst forinttal alapitványozott szegények intézete, mellynek részére a város által segittetve, egy elhagyatott téren szép házat épittetett. Ezt alig végezve, alapitványt tevén, behozta a szegény betegek ápolásában működő irgalmas barátokat, részökre a város által kimutatott mocsáros helyen diszes zárdát emelt, és azt minden szükségesekkel felszerelte. Aztán a kisded székes-templomot felbontatván, hat év alatt pompás bazilikává épittette ki. A városon kivüli nagy temetőben kedves külsejü nagy sirbolttal ellátott kápolnát emeltetett. – Ezekután a Szatmár s Némethi városokat elválasztó régi Szamos medrében felszámithatatlan költséggel épittette e város legnagyobb diszét, a homlokzatban 50 ölnyi hosszu mellékszárnyakkal s közepén pompás templommal ellátott kétemeletes zárdát az irgalmas apáczák részére. Ebben nm. Leonhard tábori püspök alapitványából 50–60 katona-leányka nyer nevelést. A bőkezü alapitó kegyességéből pedig itt virágzik a nagy fensőbb leánynövelde, mellyben mérsékelt fizetés mellett sok uri család leánygyermekei a női miveltség minden ágában kor- és czélszerü nevelést nyernek. Az elhagyott szegény leánykák intézete; ez évben megnyitott nőnevelőnői képezde és a városi leány-főelemi iskola négy osztálylyal. Alapitványozva van a kevés idő mulva megnyitandó női kórház is. – A szegény tanuló ifjak convictusa pompás épületben; a megboldogult püspök életében 50–60-at tartott el számolás nélkül kegyességéből; jövőre nézve ötvenezer ezüst forintnyi alapitványhoz képest fog rendeztetni. – A régi püspöki lak kertjében Szatmár nagy diszére gyönyörü külsejü kalváriát épittetett. – És legujabban a város legelhagyottabb részén, a régi Szamos-parton, templommal diszesen összekötött zárdát kezde épittetni a ferencziek részére, kiknek egyik főfeladata leendene a téglagyári s más egészen elhagyatott, mindkét nembeli ifjuságot e czélra beépitendő iskolákban ápolni, nevelni.
Ennyit épittetett és még többet alapitványozott Szatmáron! És mennyit adakozott mindenütt? azt csak a jó Isten számitá meg.
Örököse: illy az emberiség javát igazán előmozditó intézetek alakitására s minden intézkedéseinek fentartására szervezett püspöki alapitványi pénztár.
Nem mondunk sokat, és nem is kell mondásunkat elemezni, ha azt állitjuk, miként Szatmár anyagi gyarapodásának s közmüvelődésének legnagyobb előmozditója jövőre nézve is itt összehalmozott alapitványai s intézetei által Hám János püspök marad!
De hogy a magyar kath. egyház püspöki karának egyik legfénylőbb csillaga, az igazi hazafiak igen ritka példánya, önzéstelen emberszeretet, önmegtagadás, másokkali jótékonyság példája tünt le vele, azt tisztelő ismerősei hazaszerte bevallják.
A mult év utolsó hava 30-án, reggeli hét órakor, Szatmár-Némethi város minden tornyaiban megszólalt harangok bús hangon hirdették, hogy Hám János püspök meghalt. Hideg tetemei ez év január 6-án tétettek a székesegyház sirboltjába.
Szatmár megsiratá, ezerek gyászolják s gyászolni fogják a nagyérdemü püspököt. Áldott legyen emlékezete!
N.
* * *
Adjuk hozzá még a fentebbi életrajzi vázlathoz azon adatokat, mellyek a boldogultnak holta utáni tisztességtételére vonatkoznak. F. é. aug. 5-én tökéletesen elkészűlt, és Pesten mutatványul fölállittatott egy remek müvü sir-ravatal (sarkophag) Istenben elhunyt nm. Hám János szatmári volt püspök tetemeinek diszes fentartására. E remek munkának müvésze Slik Henrik pesti lakatos és polgár. A koporsó a müvész saját házában Pesten (2 szerecsen-utcza 44. sz.) volt megtekinthető.
Hám János szatmári püspök érczkoporsója. (Készité Slik Henrik Pesten.)
A sarkophag – mellynek rajzát a tulsó lapon veszik olvasóink, – anyaga lemezréz, az ékitvények és betük pedig ágyu-öntetüek; a styl blondel-modoru. A sarkophag fölületén az öntött nagy kereszten, misekönyvön és halálfőn kivül, a püspöki disz-jelvények, u. m. püspöki süveg és istáp fekszenek. – Három helyen látható az elhunytnak czimere, t. i. egy galamb, három hegy fölött röpülve, olaj-ággal szájában, és öt csillaggal feje fölött, a mellyek a szatmári püspöki megyének öt vármegyéjét ábrázolják.
A ravatal fő-homlokzatán e következő kezdő betüjü fölirat olvasható:
Cineres. Mortales. Immortalis. Excell. Illmi. ac Rmi D. D. Joannis. Hám. Eppi. Szat-
már. S. C. R. et A. M. st. Int. Cons. Abbatis de Sz. Jobb.
A fő-homlokzat alsó részén:
Obiit Anno. 1857. 30. Decembr. Anno. Aetatis 77-o.
Bal oldalon végig:
Alter. Stator. Dioec. Szatmár. Fundator. Hospitalis. Civ. Claustri F. F. Misericord.
Domus. Sororum. De. Charitate. Educand. Nobil. Et. Militar. Puellarum. Conv. F. . Min. S. Franc.
A baloldal alsó osztályban:
Convict. Societ. JESV. – Exstructor. Basilicae Cathedr. Item. Beregszász. Nagy-Szől-
lős. etc. Parochiarum. Scholarum. Capellar. Calvariae.
A koporsó hátrészén:
Dotator. Fundi. Dioeces. Tandem Bona. Omnia. Sponsae. Suae.
Legavit.
Az egész mű sikerültnek mondható; blondel izlésü domborványai s ékitményei remekek. Mult héten szállittatott Szatmárra.