Növényföldrajz.
(Idegen kutfők után.)

Ezen nevezet alatt értjük a növények lakhelyét, hazáját. Köztudomásu dolog, hogy a hazai növények távol országokéitól különbözők. – Észak-Amerika növényszinezete, mennyire emberi kéz meg nem másitá, honunkétól eltér. Ezeknek ismeretére csak fokonkint jutottak a tudósok; először Dioscorides által dicsért göröghoni gyógyfüvekkel (Kr. sz. e. 1270 évvel) tőnek összehasonlitást, tudományos utazások több felfedezéshez vezettek. Humboldt Sándor neve van egybekötve a növényföldrajz eredetével, azóta több természetbuvár forditá e tárgyra szorgalmát; de nagy akadályt görditnek: a szükséges előmunkálatok hiánya, mint meteorologiai észleletek, egyes növénynemek physiologiai életföltéteinek nem ismerése, más részt tudatlanságunk a földkérgének időszámitásunk előtti változásairól.

Másfél század óta a kertészet előhaladása jeles tapasztalást nyujtott e részben. Naponként látjuk, hogy távol országok növényei kertjeinkben diszlenek, ha nálunk körülbelől olly meleget nyernek, mint honukban: a tengés többi föltétei: hely, napsugarak, nedvesség mértéke mellékesek csak, főkellék a légköri meleg, második a nedvesség mennyisége.

Ha azon helyeket, melyek évi közép meleg légmérsékkel birnak, vonal által összekötjük, ezeket nevezik Isotherme, egyenlő közép nyári hőséget jelelőket Isothere és az egyenlő téli hideget mutatókat Isochim-vonaloknak. A légmérsék viszonyaiból érthető, hogy az északi vidékek növényei déli Európa havasain ismét megjelennek. Ezen vonalok ismerete ugy tekinthető, mint egyedüli biztos kalauz külföldi növények meghonositásánál; innét igen hasznos volna, több helyen, kerületekben az évi és havonkénti legmagasb, legalsó és közép légmérséket észlelni, mint a tenyészés főtényezőit. –

Távol világrészek fűvészi kikutatása azon tapasztalást adá, hogy a növénynemek elterjedésük körében korlátozottak. Egyetlen sincs, melly az egész föld szinén lakjék, csak igen kevés, mind fűnemű, az embert követő rom- és gyom-növények terjedtek a száraz több mint fele részén el. A csalány is hiányzik a leghidegebb és legforróbb égöv alatt (Melville szigetek, Labrador, Antillák, Jáva), csak a bogács (carduus) tenyészik a magas északon és az egyenlitő alatt, de az ázsiai és amerikai hideg sarkoknál ez sem találtatik, ez sem világpolgár.

A meleg különféle elterjedése sokfélekép hat a növényéletre. Igen alacsony légmérsék ártalmas, legtöbb növény a hideg bizonyos fokában, feltéve, hogy elegendő sokáig tart a növénytest áthatására, elhal. Ha kertészházban a légmérsék 3° Reaum. sülyed, sok forró égöv alatti növény azon tünemények közt fonnyad el, miket a késő őszi első fagyos éj után a georginákon látunk. Erdei fáink egyik nagyobb, másik kisebb hideget állnak ki, mérték szerint; és hogy alacsony, földhöz hajuló növények jönnek elő a földsarkok felé, onnét van, hogy a zord időszak alatt azon növények vastag hólepelt nyernek a hideg ellen.

A fanemekre különösen fontos a nyugidő is. A bükkfa nálunk april végével hajtja leveleit (tavalyi kora meleg miatt már 10-ike körül), Madeira szigeten apr. 1-jén 17 1/2 C.-nál; szintugy cser-szőlőtőke. Islandban nincsenek erdők igen lágy tele daczára, mert a hűs nyáron át a fanemek nem nyerhetnek elegendő kemet (lignum), melly a legközelebbi tél mérsékelt hidegének ellentálljon.

Hideg és mérsékelt éghajlatok növényeinek tulságos meleg ép olly ártalmas, mint meleg zónák növényeinek a hideg. Sok havasi növény a sikon nem tenyészthető. A buza Mexico magas földe nedves meleg telkén mint takarmány gyakran vettetik, dus leveles szárral bir, de kalásza elsorvad vagy üres. – A közönséges 3-inu szegfű (dianthus Carthusianorum) Franczia- és Némethonban átalánosan elterjedt, a brit szigeteken hiányzik. – Délre mélyen alá és az orosz délkeleti sivatagokon is hiányzik a nyári szárazság miatt. –

Kedvező a növényföldrajz ismertetésére északkeleti felének telek idoma. Belgiumtól Ural hegyekig nyuló sik, nagyban vegytani keverékére is egynemű levén, mintegy növény geographiai próbatér helyét pótolja.

Lássuk itt némelly elterjedt növények északi határait:

Bükk hiányzik a skót magason, skandinaviai félsziget nyugoti partján fellelhető, innét határvonala délnyugoti irányban fut nyugoti Poroszhonon, Lengyelországon és Podolián át a Kárpátok északkeleti lábához egyenközüleg Krimiáig, tovább keleti irányban a Kaukazus északi lejtője hosszában.

A csikos kecskerágó (Evonymus Europaeus) határa Skótziában a bükkel összevág, Norvegiában a bükkhatártól északkeletre csak csekély terjedelemben, sokkal tovább hatol pedig északra Aland-szigeteken, Esthlandban, közép Oroszországban, Uralnál Orenburgig. –

Kőrösfa Skótziában, mint szinte Skandinaviában tovább terjedt északra, találtatik déli Finnlandban, Pétervár, Moskau, Saratownál a Volga folyam mellett, de nem többé az ezen pontokat összekötő vonalon tul északkeletre.

A leghidegebb hónap középmérséke a bükkre 5°C. a kecskerágóra 9°C. a kőrösfára nézve 12° C. lehet.

Vannak növények, mellyek eredetileg keskeny határ közé szoritvák, de ezeken kivül is jól tenyészthetők. – Illyen a lucz fenyő (Edeltanne). Vadon előjön a Pyraeneusok északi lejtőjén, Auvergne és burgundiai hegyeken, déli és közép Németország hegyes és dombos földén, Sziberiában és Gácsországban a sikon egy darabig hatol, innét a Karpáttól északkeleti lejtőjén terül el, nincs Krimiában, de ismét megjelenik a Kaukazusnál és a bythyniai magas hegyeken. – Délre az alpesi hegylánczot átlépi, hogy az Apenninek vonalát kövesse. Hiányzik a brit szigeteken és nemcsak északi Európa sikján és Skandinaviában, hanem a magas Veen, Harz hegyeken, és északnyugoti Francziaország sik mint hegyes részein. – De itt, Angliában, Irlandban és északi Németországban igen jól tenyészik a fa, jól lehet vetni és hajlandó elvadulni.

Megengedve, hogy déli és délkeleti Európából a nyári szárazsága, északkeleti részén a tél hidege zárja ki – de hogy Francziaország északnyugoti részén és a brit szigeteken hiányzik, annak megfejtésére csak feltétes véleményt birunk, ugymint valamelly eredetileg nagyobb, most többé nem ható ok következtében korlátoltatott hazája, – mostani terjedelmén tul találni tobozait turfa telepekben.

Igen régi észrevétel, hogy ha a legmérsék fogy a tenger szine feletti emelkedéssel, a növényzet jelleme is változik. Forró égöv alatti magas hegyre lépve, nehány óra alatt minden éghajlatot átvándorol az ember, a tropusi növények után a mérsékelt, végre az arktikus vidékek növényeit leljük. A bükk a Kárpátokon 3300 láb, északi Alpeseken 4200´, délin 4800´, közép Apennineken 5400´, Aetna hegyén 6000 láb magasig tenyész.

De Candolle által birjuk azon növények sorozatát, mellyek legalább a száraz egyharmada fölött elterjedtek. 117 nemet emlit, ezek közől 18 terjed el a szárazföldi országok felén, 48 vizinövény, 30 rom- és gyomnövény, egyetlen hegyi vagy erdei növény, egyetlen fa vagy cserje sem. 108 főleg vagy egyedül az északi és mérsékelt égöv alatt lakik, csak 9 tartozik a tropusok alá kizárólag vagy különösen. Két világ résznek közösek a közbe eső szigeteken is találtatnak.

Sokkal nagyobb a kis terjedelmüek száma, némellyek igen szűk körre szoritvák. Wulfenia Karinthiaka alpesi cserje csak Karinthiában Gail hegyen tenyészik, kertben könnyen diszlik. A forró égöv élődő kosborféléi (orchideae) gyakran igen kis helyre korlátoltak, és nem valószinütlen, hogy némelly fajai a kertészházakban nagyobb számmal találtatnak, mint a szabad természetben. Ezen nem adja a vanillát, melly déli Amerikában borostyán módra fut fel a legmagasabb fákra, hüvelyes gyümölcse az ismeretes fűszer. – Jóremény fokánál némelly czikszárnemek (polygoneae) csak bizonyos szűk torkolatokban lelhetők.

Ezen elterjedési különbség okát fűvészi, élettani, földrajzi és természettani okokból egyszerüen nem lehet megmagyarázni. A brit szigetek, Farus, Island növénytenyészete a szomszéd szárazéval teljesen egynemü, Angolország csak egy fajt bir, melly a szomszéd szárazon hiányzik. – Ceylon, Sund, Madagascar, Mauritius és Bourbon szigetek pedig gazdagok saját növényeikkel, mellyek a szomszéd szárazéitól különbözők, – a bevándorlás itt mint amott egyiránt könnyü leendett.

Nagyban és egészben véve a fajok határai a szárazon szilárdak, p. o. évezredektől változatlan a datoly pálma (Dattel-Palme) határa, daczára az emberi fáradságnak, hogy tovább tenyésztessék. Viszont távol vidékek növényei tökéletesen és gyorsan meghonosodtak gyakran nagyobb téreken. Agave americana (nálunk hibásan neveztetik óriás Aloënak) hona Mexico, már a 16-ik század második felében spanyol és olasz kertekben tenyésztetett, azóta a középtenger nyugoti partjain Dalmatiáig elterjedt, különösen ültetés által. – Opuntia ficus indica, indiai füge legtöbb európai nyelven, hasonló hazával bir mint az Agave, de sokkal terjedtebb az ó világban. Nálunk Sz. Gellérthegy déli oldalán szinte tenyészett vadon.* – Gyors elterjedés példáját nyujtja a serpencze küllőrojt (D. F.) Erigeron canadense). 1655-ben egy franczia mint fűvészkerti müvelt növényt irja le, 1698-ban Tournefort bizonyitása szerint Páris vidékén közönséges lőn, most mindenütt nő a Kaukazusig és Altai hegyekig. – Északamerika rosz ajándékot nyujtott Angolhonnak Anacharsis Alsinastrum (pocsolya látonya neméhez tartozó) vizigyomnövény által. 1842-ben Berwicknél tapasztaltatott először, azóta sok helytt folyókban, csatornákban, tavakban. Némellyek a kambridgei fűvészkertnek tulajdonitják bevitelét, mellyből kiszökött; mások ugy vélik, hogy a canadai épületfákkal vitetett be. A növény különnemü, csak a nőcze jön Angliában elő, szaporodása olly élénk, olly rohanó gyors, hogy csaknem országos csapássá vált. Tömeges megtelepedése folyókban, csatornákban fölemelé a vizállást és gátolá a hajózást, még alkalmatlanabb az által, hogy elszakadt részei a folyam által egybehömpölygetve a csatornák zsilip ajtai közé furják magukat, ugy hogy kiirtása fontos feladattá vált. – A szomoru fűznek (Salix babylonica L.), melly hozzánk keletről jött, nálunk szinte csak nőcze virágu egyénei találtatnak, – a jegenye-nyárfának pedig, melly szintén keletről Olaszhonon által (Populus italica) hozatott, itt csak himvirágokat termő egyénei fordulnak elő. – Az ürmöt a rómaiak kedves italuk vinum absynthides készitésére állandó táborhelyeik (mansio) közelében tenyészték és itt mint romnövény meghonosult. – Többi Európában csak mint edényben ápolt növény ismertetik nemzeti fűszerünk a paprika (Capsicum annua), hazája déli Amerika, valószinüleg a spanyol hadak hozták hazánkba, – nem szükség emliteni, ezen utóbbiak mennyire elterjedtek honunkban.

(Vége következik.)