Ürményi József.

Ha valaki azt kérdezné tőlünk, mi teendője, mi hivatása lehet mai világban egy magyar főurnak? mi azt felelnők neki: nézzétek Ürményi Józsefet.

Ürményi József.

Legelső dolga magyar főurnak az, hogy saját magát a világmüveltség azon fokára emelje, a hol kellene állani mindazoknak, kiket a sors is maga polczra rendelt, hogy szellemi tehetségeik összhangzásban álljanak az anyagiakkal, mert édes kenyér a gazdaság a bölcs kezében, vesztő méreg a balgatagéban.

Ürményi József már tizenhét éves korában doctorátusi koszorut nyert a bölcsészeti tudományokból s azt a koszorut az életben is megtudta érdemelni; nem a percz szenvedélye, hanem az ész vezette mindig lépéseit s minden sorsváltozat között, önmagához és elveihez hű tudott maradni.

Második, és pedig legégetőbb teendője magyar főurnak az, hogy tartsa fenn önmagát anyagilag. A ki őseinek érdemekkel szerzett vagyonát hiu tékozlással, külföld bámultatásával elpazarolta, annyit tett, mintha egy reábizott darabját az országnak árulta volna el.

Ürményi József és az egész Ürményi család egyike azon számosoknak, kik világbani állásukat okszerü gazdálkodás s helyes intézkedések által bizonyitani elég bölcsek voltak, mert ollyan világnak megyünk eléje, a hol a birtok az úr, és az erő és a hatalom; azért magyar főur kötelessége az, hogy birtokát megtartsa.

Harmadik hivatása magyar főurnak a honi miveltség előmozditása. Hogy a hazai ügyet harmadik helyen emlitjük, az nem Ürményi József miatt történik; ő nála bizonyosan első helyen áll az; hanem az okoskodás természeti rendjénél fogva: saját magasabb miveltség nélkül kevéssé várható, anyagi tehetség nélkül keveset használható a nagy tettekre hevülés.

Ürményi József nevével mindenütt találkozunk hazánk szellemi előhaladásának utjain, a nemzeti könyvtár, a szinházi nyugdijintézet, a római s hellen remek-irók kiadásai, a drámabiráló választmány legbuzgóbb pártolójukat találják benne, ki bölcs szóban és erős tettben nyilvánitja pártfogását.

Mindazon vállalatok, mellyeket a nemzet tömege nem kezdeményezhet, főurainktól várják megindittatásukat. Ha rendbehozták saját javaikat, lássanak a nemzet gazdasága után is. Hisz ez az ország egy közös javadalom, mellynek nyerségét s veszteségét mindnyájan érezzük.

Mellyik hazafinak ne jutna eszébe, midőn a budapesti lánczhidon, az épitészeti remekén az ujabb kornak végig halad, annak létrehozója, a nagy Széchényi neve. Nemsokára e merész remekműnek egy másik társa leend, a budai várhegy alatti alagut, melly gyors emelkedésével meglepi a közönséget. A ki e pompás tágas boltozat alatt végig fog haladni, jusson eszébe Ürményi József neve, ki azt létrehozta, s jegyezze fel magának, hogy az erős honfi akaratnak még a hegyeket áttörni sem lehetetlen.

És végre, ha akar valaki jellemében szilárd, becsérzetében tiszta, barátságban hű, magányéletében dicsérendő férfiut látni, nézze Ürményi Józsefet, s vegyen példát róla.

–i–r.