Nyugat · / · 1919 · / · 1919. 12-13. szám · / · Baudelaire: KÍSÉRTET

Baudelaire: KÍSÉRTET
2. Az illat

Szíttál-e néha halkan terjedő
tömjént, mely dómokon remegve száll át
vagy régi zacskó ó levenduláját,
szimattól ínyenc élvre gerjedő?

Mély, bűvös bájjal részegítve jár át
a múlt, ha a jelenben éledő!
Egy drága testen így a szerető
emléknek gyűjti ritka bokrétáját.

Hajából, mely rugalmas és nehéz,
eleven zacskó, ágy tömjénezője,
szárnyas zamat tolonga, vad s merész.

S ruhái, selyme közt a drága szőrme,
mit tiszta ifjúsága itat át,
kiválasztá a prémek illatát.