Nyugat · / · 1913 · / · 1913. 14. szám · / · Figyelő

Nagy Lajos: Upton Sinclair: Az elítélt

Hosszabb elbeszélés, közeli rokonságot tart az amerikai mozgófénykép-történetekkel. Gyors tempójú akció pergésével - sőt üldözők elől való meneküléssel - kezdődik, sok helyen - sok képben - folytatódik, van benne automobil-rohanás, van "fel a kezekkel!" jelenet, seriff, puska, revolver, farmer - és mindezek fölött, mellett, mögött néhány millió, képviseli őket "Pennimann John", az evőeszköz-tröszt elnöke. Érdekes ez az amerikai miliő, ha nem csupán egy mesterkélt cselekvény szövéséről-bogozásáról s valahol való poentes abbahagyásáról van szó, hanem igazi író forgolódik benne, ha a rohanó vasút, automobilok, puska, revolver, farmerház - nemcsak a mozgófénykép-díszletek, hanem a felületeikkel mind-mind valamely művészi szándék tiszta ragyogásának visszaverői.

Upton Sinclair nem igazi író, de több a mesterembernél, mesterembernek nem egészen briliáns, nem hibátlanul zsonglőrködő, s éppen ezért is több a mesterembernél. Sok az igazán művészi a szándékaiban, de kissé gyatra a művészi potenciája. Ha mesterembernek az újszerűek, a "modern technika legújabb vívmányaival" operálók, sőt a ravaszkodók közé is tartoznék - művésznek szimpatikusan naiv. Új, szociális világszemlélet ismerője és hordozója ő, de agyának tartalma nemigen több és másabb, mint valamely értelmesebb szakszervezeti tagé, új értékek áhítója ő és polgári ideák kárhoztatója, anélkül, hogy a kárhoztatott és esetleg méltán kárhoztatható - sőt kárhoztatandó - ideáknak a mélyét is és minden tartalmát ismerné. Innen ered a tendenciáival való szinte gyerekes bíbelődés, ami - az Upton Sinclair nívóján elkövetve - nem más, mint az elbeszélésnek régi, avult requisitumokkal való ízléstelen cifrázása. De érték, mondom, a szándék, amelyet igaz társadalmi és művészi hit éleszt, és ettől érdemesebb író Upton Sinclair azoknál, akik elintézettségeket (legalább a számukra elintézettségeket) bolygatnak, és öreg avultságokat álszeretettel úgy simogatnak, mint kis gyermekfejeket.