Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 8. szám · / · FIGYELŐ

LACZKÓ GÉZA: HOCK JÁNOS AZ URÁNIÁBAN

Nagycsütörtök este a kőbányai plébános mosolygós, ravasz, kopaszodó feje, luciferes arca ingott, vibrált a főolvasó zöldernyős lámpása alatt. Az Úr Jézus történetét olvasta fel egy csomó vetített és mozgókép magyarázatául színesen, érdekkeltően s az Urániában újnak ható, szép, gondos, irodalmi stílusban.

Mondá, hogyha sokan színháznak nézik a templomot (talán Kőbányára gondolt?), mért ne lehetne emelkedett lélekkel menni a színházba.

Két szempontból nevezetes ez az Uránia-est. Először: az összes vetített képek jól ismert, régi olasz, németalföldi vagy modern, híres mesterek vásznai, freskói után készültek. E darab révén sokan tudatos, még többen öntudatlan fogalmat (s nem rosszat) szereznek maguknak a régi, örök-klasszicitású vallásos festészet termékeiről, melyeket egy szempont (Jézus a főalak!) szerint válogattak össze.

Az is jelent valamit a nézőjátékoknak "a mozi felé" történő haladásában, hogy íme Hock megadta az első modern passió-játékot. Az új korban igen tartózkodtak Jézus színpadra vitelétől; ismerjük például Váradi Antal Judás Iskariót című tragédiájának tojástáncát a soha meg nem jelenő főalak, Jézus körül.

Így az emberiség történetében oly nagy jelentőségű dráma dramatizált megjelenítése akadályokba ütközött. De ha elő is adták bizonyos hagyományos helyeken és időben, nehéz volt a csodás részeket kellő valószínűséggel feltüntetni, néha lehetetlen is.

Íme, a mozgókép szemcsaló ördöngössége a legjobb eszközül szolgál eme csodák feltüntetésére: minden nehézség nélkül mutatja be a viharos tenger színén felbukkanó és biztosan járó Jézust, és ilyeseket.

A mozgókép ennek az ábrázolásnak soká késett, egyetlen eszköze.

Most csak az a kérdés, használt-e a kísérlet az ájtatosság szellemének? Az Uránia közönsége nem a legelőítéletlenebb elemekből kerül ki; ha el nem fogult vagy kozmoreligionista "műveltebb" elmegy megnézni Hock művét, csak kíváncsiság vezeti. De akármilyen szeretetteljes semlegességben van is a darab hangja tartva, nem római katolikus egyszerűbb ember biztosan talál fönnakadni valót benne.

Meg aztán a mozgókép színészein eléggé meglátszik, hogy színészek. Az a hadonászó, pufók alak sérti a Jézusról formált illúziós képünket s tegyük hozzá, ha csoda-érzékítésre a mozgófénykép kitűnő eszköz is, természete kizárja a csendesebb, nemesebb, emelkedettebb méltóságos helyzeteket. Lelkük rajta.