EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) Munkásmozgalmi parcella < > 31. (1848-49-es) parcella

30. (1848-49-es) parcella

Bernátsky Antal (1848-as honvéd tüzér) 1834-1913.

Bilińska, Domicella /Schweidel Józsefné/ (az Aradon 1849. október 6-án kivégzett honvéd tábornok felesége) 1802-1888.

Vele: Schweidel Béla (Schweidel József fia; 1848-as honvéd százados; gazdatiszt) 1828-1916.

Galánthai Balogh Sándor (1848-as honvéd százados; jogtudós, a jogtudományi államvizsga-bizottság miniszteri biztosa, udvari tanácsos; a budapesti Állatkert elnöke, a Szent István Irodalmi Társulat alelnöke) 1827-1916.

Damjanich Jánosné Mácsai Csernovics Emília (az Aradon 1849. október 6-án kivégzett honvéd tábornok felesége; adományozó, a Magyar Gazdasszonyok Egyesületének elnöknője) 1819-1909 [Radnai Béla]. Sírverse:

„Férje hős volt... diadallá

Lett minden hely, hova lépett,

A győzelmet úgy aratta,

Mint a sarló a kévéket.

Aztán meghalt... óh hogy halt meg!

Iszonyú volt... ne kérdjétek.

S egy ifjú nőt hagyott hátra

Ez az a nő, tiszteljétek!

A biblia szent alakja,

Kibe szívén hét tőrt döftek:

Nem szenvedett annyit, mint ő,

Nem szenvedett az sem többet.

Ki egyszerre vesztett mindent:

Szabad hazát, hősi férjet

S nem roskadt le annyi kíntól:

Ez az a nő, tiszteljétek!

Itt maradt ő miközöttünk,

A nagy névnek örököse,

Hogy a nevet, mely oly fényes,

Még ragyogóbb fénybe öltse:

Mint a kelyhet a szent oltár,

Azt a nevet úgy őrzé meg,

Oly feddhetlen, olyan tisztán...

Ez az a nő, tiszteljétek!

Ez tartá fenn, s egy magasztos,

Vígasztaló, égi eszme:

Hogy az, aki jót tehet még,

Céllal élhet, nincs elveszve:

Hogy magának aki meghalt,

Másoknak még mindig élhet...

Kinek minden lépte jót tett

Ez az a nő, tiszteljétek!

Van öröme, óh, hát mégis!

Ha más örül: örvend annak;

S boldog ő, a könnyező, ha

Más könnyezőt vígasztalhat.

Fölneveli az árvákat,

Anyát ád a szegénykéknek,

Érettök él, munkál, fárad:

Ez az a nő, tiszteljétek!

A vértanú fönn az égben

Ül a felhőn, égi fényben,

Letekint és mosolyogva

Gyönyörködik hű nejében:

Odafönn az angyalok közt

Nincs áldottabb, tisztább lélek...

S büszkén int le szent árnyéka:

Ez az én nőm, tiszteljétek!”

(Tóth Kálmán: Damjanichné arcképe előtt)

Gajzágó Salamon (1848-as honvéd hadnagy; író, politikus, jogász, ügyvéd, publicista; a Képviselőház jegyzője, majd alelnöke, az Állami Számvevőszék első elnöke; a Magyarországi Katolikus Kongresszus világi elnöke, az Országos Honvédsegélyző Egylet alelnöke, valóságos belső titkos tanácsos; Gajzágó Lukács örmény kereskedő fia, báró Thoroczkai János özvegyének férje, Lukács Béla miniszter apósa) 1830-1898.

Horváth János (1848-as honvéd őrnagy, majd ezredes; 1872-től a mezőhegyesi méntelep vezetője) 1815-1875.

Jankó Elek (1848-as honvéd hadnagy) 1833-1914.

Szentkirályszabadjai Karsa Ferenc /Karossa/ (1848-as honvéd hadnagy, parancsőrtiszt; emlékíró, árvaszéki helyettes elnök, önkéntes tűzoltó-egyletek szervezője; Karsa András és Karsa János 1848-as hadnagyok fivére) 1827-1915 [1989].

Kiss Károly (író, hadtudományi szakíró, hadtörténész; 1845-ben a pesti polgári magyar őrhad megszervezője; 1848-as honvéd ezredes, a nemzetőrség egyik megszervezője és országos tanácsának osztályfőnöke; szótáríró, műfordító; az MTA tagja; Magyarországon az első katona, akit akadémikussá választottak) 1793-1866.

Kovács Béla (1848-as honvéd, később őrnagy) 1823-1903.

Kürthy Sándor (1848-as honvéd) †1904 [Gerenday].

Maár István (1848-as honvéd hadnagy) †1915.

Mogyoródy Adolf /Kaiser/ (1848-as honvéd főhadnagy, majd a Mack-féle összeesküvés vezetői és Kossuth Lajos közti összekötő; Itáliában zászlóaljparancsnok, a Magyar Légió parancsnoka, ezredes, olasz lovag) 1824-1908 [Gerenday, 1915].

Nagyiday Menyhért /Kulcsár Nagyiday/ (1848-as honvéd főhadnagy) 1830-1910.

Óváry Lipót /Altstädter/ (1848-as honvéd, itáliai főhadnagy; író, történetíró, az Országos Levéltár főlevéltárnoka, az MTA tagja) 1833-1919.

Revisnyei báró Reviczky Mária /Szkárosi Lázár Vilmosné/ (az Aradon 1849. október 6-án kivégzett honvéd ezredes felesége; adományozó) 1812-1873 [Gerenday - Mátrai Lajos György]. Sírfelirata: „Lázár Vilmosné tábornok özvegye.”

Somlyay György (1848-as honvéd; később százados) 1826-1884.

Tatay István (1848-as honvédtiszt és határbiztos; pedagógus, költő, író; nevelésügyi reformer, a magyar nyelvű oktatás bevezetésének harcosa) 1821-1888.

Bibersheimi Zambelly Lajos /Zámbelly/ (1848-as honvéd őrnagy, vezérkari főnök, ezredes, dandárparancsnok; az Almásy-féle függetlenségi mozgalom résztvevője) 1815-1901.

Zilahi Sebess Emil /Sebes/ (1848-as honvéd őrnagy; később az Almásy-féle mozgalom kapcsán tartóztatták le, majd szökési kísérlet közben agyonlőtték) 1824-1864. Sírfelirata: „A zsarnok önkény áldozata!”

Középen: herceg Woronieczki-Korybut, Mieczysław (lengyel főnemes, 1848-as honvéd alezredes, a honvédség 1. lengyel dzsidásezredének parancsnoka; 1849. október 20-án Pesten kivégezték) 1828-1849 [1877]. Sírfeliratai: „1848/49-ben a lengyel lovas légió hős ezredese.” - „Az 1848/49-ik évi magyar szabadságharcz lengyel vértanujának hálája és kegyelete emlékeűl emelte a magyar ifjuság 1877-ben.”

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) Munkásmozgalmi parcella < > 31. (1848-49-es) parcella