EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) Munkásmozg. mauz., Felső sz. < > 14. parcella

Munkásmozgalmi mauzóleum, Alsó szint

Balázs Béla /Bauer Herbert/ (író, költő, színház- és filmesztéta, kritikus; forgatókönyvíró, rendező, publicista, könyvtáros, színművész; a nagyváradi Holnap Társaság tagja, a Thália Társaság egyik megalapítója; 1919-ben a Közoktatásügyi Népbiztosság művészeti és irodalmi osztályának vezetője, a színházak irányítója; a Fényszóró főszerkesztője, akadémiai, majd főiskolai tanár, a Filmtudományi Intézet megalapítója és vezetője; Bauer Ervin biológus bátyja, Kaffka Margit írónő sógora) 1884-1949.

Bán Tibor (az újpesti partizáncsoport tagja; lelőtték) 1918-1945.

Bárd András (a munkásmozgalom, majd a második világháborúban az ellenállás résztvevője; a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, az Országos Nyugdíj Intézet alelnöke) 1900-1967.

Betlen Oszkár (író, publicista, történész; az Ifjú Proletár szerkesztője, a szlovákiai Magyar Fiatalok Szövetségének vezetője, a Szabad Nép, majd a Tartós békéért, népi demokráciáért! című folyóirat szerkesztője) 1909-1969.

Birkás Imre (a munkásmozgalom résztvevője, politikus; begyűjtési miniszterhelyettes, kormánybiztos) 1908-1964.

Braun Éva (a munkásmozgalom mártírja, Braun Róbert szociológus lánya) 1917-1945.

Csergő János (politikus, a Magyar Posta főigazgatója, több gyár, köztük 1963-77 között a Ganz vezérigazgatója; államtitkár, kohó- és gépipari miniszter-helyettes, majd miniszter; az MDP KV, majd az MSZMP KB tagja) 1920-1980.

Czottner Sándor (politikus, szakszervezeti és gazdasági vezető, bányamérnök; a Kohóipari Központ vezérigazgatója, államtitkár, bánya- és energiaügyi miniszter, nehézipari miniszter-helyettes, szénbányászati, majd újra bánya- és energiaügyi miniszter, nehézipari miniszter, az MDP KV tagja) 1903-1980.

Gács László (a munkásmozgalom résztvevője, 1939-től Rózsa Ferenccel és Kenéz Istvánnal az illegális KMP vezetője; publicista, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió kormánybiztosa és elnöke, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója; a Vörös Figyelő, a Textilmunkás, a Friss Újság és a Népszava szerkesztője; szakszervezeti vezető, a Szakszervezetek Országos Tanácsa /SZOT/ főtitkárhelyettese) 1903-1968.

Gárdos Mariska /Pintér Györgyné Gárdos Mária; Grünfeld/ (írónő, publicista; nőmozgalmi vezető, 1900 és 1919 között a Nők Asztaltársasága, majd a Magyarországi Munkásnők Egyesülete egyik megalapítója, a Nőmunkás szerkesztője, az Olvasótábor megalapítója, az Országos Nőszervező Bizottság titkára, az amerikai Előre szerkesztője; 1919-ben a Vörös Újság szerkesztője; 1945 után a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége egyik megalapítója és ügyvezető alelnöke, az Asszonyok szerkesztő bizottságának tagja, a Szövetkezeti Élet főszerkesztője) 1885-1973.

Gombos Ferenc (a munkásmozgalom mártírja) 1876-1919.

Gyáros László (spanyol polgárháborús, majd szovjet százados; politikus, diplomata, műfordító, publicista; a Magyar Távirati Iroda /MTI/ és több lap szerkesztője, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke) 1908-1980.

Házi Árpád (politikus, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, az Állami Ellenőrzési Központ elnöke, belügyminiszter, az állami ellenőrzés minisztere; vállalatigazgató, szerkesztő, emlékíró; Házi Ferencnek és Házi Károlynak, a munkásmozgalom résztvevőinek öccse) 1908-1970.

Házi Károly (a munkásmozgalom résztvevője; Házi Ferenc öccse, Házi Árpád bátyja) 1905-1957.

Herczeg Károly (politikus, szakszervezeti vezető, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, a SZOT főtitkárhelyettese, az MSZMP KB tagja) 1925-1988.

Hoffmann Ottó (a munkásmozgalom mártírja) 1902-1934.

Ilku Pál (politikus, író, publicista, pedagógus; rokonával, Czabán Samuval az Új Korszak szerkesztője; vezérőrnagy, az MDP KV agitációs és propaganda osztálya, majd a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportja vezetője, honvédelmi, majd művelődésügyi miniszter-helyettes, művelődésügyi miniszter, az MSZMP KB tagja) 1912-1973.

Jász Dezső (hadtörténész, publicista, író, politikus; a Vörös Lobogó, a Kassai Munkás szerkesztője, a Munkás főszerkesztője; spanyol polgárháborús dandár-, hadosztály-, majd hadosztálycsoport-parancsnok, a Köztársasági Hadsereg hadműveleti főnöke, a francia katonai ellenállási mozgalom résztvevője) 1897-1981.

Kahána Mózes (költő, író, műfordító, publicista; szótárszerkesztő, az Egység című folyóirat megalapítója, a bukaresti Munkás szerkesztője; Kahána Ernő orvos öccse) 1897-1974.

Kelen Jolán /Kelen Józsefné Fried Jolán/ (a munkásmozgalom résztvevője, írónő; kiadói szerkesztő, főiskolai tanár; Kelen József politikus felesége, Korvin Ottó politikus sógornője) 1891-1979.

Kenyeres Júlia /Korah/ (költő, publicista, a Tartós békéért, népi demokráciáért! című folyóirat szerkesztője, a munkásmozgalom résztvevője; a Magyar Távirati Iroda helyettes vezérigazgatója; Korach Mór kémikus és Komját Aladár költő húga) 1895-1959.

Kerekes Árpád (a Lenin-fiúk egyike; kivégezték) 1896-1919.

Krammer Sándor /Krámer/ (publicista, a munkásmozgalom mártírja; Bojti János politikus nagybátyja) 1898-1920.

Kreutz Róbert (a munkásmozgalom mártírja; közvetlenül Bajcsy-Zsilinszky Endre felakasztása előtt lőtték agyon) 1923-1944.

Kruzslák Béla (a munkásmozgalom résztvevője; az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék egyik vezetője, az Ellenzéki Munkás szerkesztő bizottságának tagja; szakszervezeti és gazdasági vezető, több gyár igazgatója, kormánybiztos) 1900-1970.

Lándor Béla (publicista, történész) 1899-1973.

Leitner Sarolta /Leitner Miksáné Kellner Sarolta/ (a munkásmozgalom, majd a második világháborúban az ellenállás résztvevője; írónő, publicista) 1899-1959.

Lévai Oszkár (szakszervezeti vezető, a munkásmozgalom mártírja) 1890-1920.

Maróti Károly (politikus, szakszervezeti vezető) 1900-1976.

Olt Károly (politikus, szakszervezeti vezető; népjóléti miniszter, az Országgyűlés elnöke, az Elnöki Tanács titkára, pénzügyminiszter; a kormány titkárságának vezetője, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke; az MKP KB, az MDP KB és az Elnöki Tanács tagja) 1904-1985.

Palotás Imre (író, költő, publicista, politikus, több lap szerkesztője; a francia ellenállás résztvevője, majd szakszervezeti vezető) 1894-1968.

Papp Lajos (politikus, publicista, az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék vezetője; a párizsi Magyar Szemle szerkesztője, Tamás Aladárral az Üzenet megalapítója) 1906-1973.

Pesti Barnabás /Getzler József/ (vegyészmérnök, a második világháborúban az ellenállás résztvevője, a munkásmozgalom mártírja; közvetlenül Bajcsy-Zsilinszky Endre felakasztása előtt lőtték agyon) 1920-1944.

Ratkó Anna /Biró Károlyné/ (politikus, szakszervezeti vezető, a Textilmunkás főszerkesztője; a Szakszervezetek Országos Tanácsa /SZOT/ alelnöke, titkára; népjóléti, majd egészségügyi miniszter) 1903-1981.

Richtmann Sándor (a munkásmozgalom mártírja) 1910-1944.

Safrankó Emánuel (a munkásmozgalom résztvevője, politikus, diplomata, Vas vármegye főispánja) 1890-1965.

Sebes Imre (a munkásmozgalom résztvevője, spanyol polgárháborús százados, a francia ellenállás résztvevője; politikus, ezredes) 1910-1964.

Sebes István (a munkásmozgalom résztvevője, politikus, diplomata, külügyminiszter-helyettes) 1906-1966.

Sollner József (a munkásmozgalom résztvevője; szakszervezeti vezető) 1896-1957.

Somoskői Gábor (politikus, építésügyi miniszter-helyettes; szakszervezeti vezető, a Szakszervezetek Országos Tanácsa /SZOT/ titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksége és az MSZMP KB tagja) 1926-1971.

Szabó János (politikus, vállalatigazgató; a Helyi Ipari Igazgatóság vezetője, belügyminiszter-helyettes, a helyi ipar minisztere, könnyűipari miniszter-helyettes, város- és községgazdálkodási miniszter; az MDP KV tagja) 1897-1986.

Szántó Zoltán (a munkásmozgalom résztvevője, százados, 1919-ben ezredes; a Dolgozók Lapja és a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztője; politikus, diplomata, a Tájékoztatási Hivatal megszervezője és elnöke, az MDP KV tagja; emlékíró; Szántó Béla politikus és Szántó Rezső jogász öccse) 1893-1977.

Szaton Rezső (a munkásmozgalom résztvevője, 1946-tól a MALÉV igazgatója) 1888-1957.

Szőnyi Márton (szovjet partizán, repülőzászlós; hősi halott) 1918-1944.

Terényi László (politikus, szakszervezeti vezető, diplomata, a Népsport főszerkesztője) 1912-1986.

Tömpe András (a munkásmozgalom résztvevője; gépészmérnök, publicista; az Egységfront egyik szerkesztője, a spanyol polgárháború résztvevője, majd partizán; vezérőrnagy, diplomata, kiadóigazgató, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke; öngyilkos lett) 1913-1971.

Varga Gyula András (az osztrák-magyar, majd a szovjet hadsereg tisztje; altábornagy, hadtörténet-író) 1890-1959.

Vértes György (író, publicista, művészeti író; a Szocialista Képzőművészek Csoportjának egyik megalapítója; a Szakszervezeti Közlöny és a Fórum, valamint Darvas Józseffel a Gondolat szerkesztője; bibliográfus, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója, az Országos Könyvhivatal elnöke) 1902-1976.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) Munkásmozg. mauz., Felső sz. < > 14. parcella