EPA Budapesti Negyed 18-19. (1997/4-1998/1) Szerző | Kerényi-Szegő-Vargha: Nemzeti-jelentés < > Schwajda Gy.: Nemzeti-javaslat |
Nemzeti Színház a Vörösmarty téren
_____________________
FINTA JÓZSEF előterjesztése
Javaslat az új NEMZETI SZÍNHÁZ Vörösmarty téri
elhelyezésére és olyan kulturális központ létrehozására,
amelynek a VIGADÓ szerves részét képeziA mellékelt - meglehetős részletességgel kidolgozott - tervdokumentáció, ill. a hozzácsatolt műszaki leírás, bontási szakvélemény, ill. a tájékoztató, de reális tapasztalati adatokra támaszkodó költségbecslés alapján bizton állítható, hogy a Nemzeti Színház Vörösmarty téri elhelyezése a Vigadóhoz csatlakozó, s jelenleg ott álló irodaház bontása árán (ill. részleges bontása árán) REÁLIS ALTERNATÍVÁJA annak, hogy e SZÍNHÁZ számára végleges és MÉLTÓ OTTHON teremtődjön - olyan helyen, amely mind közlekedési (tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, gépkocsi megközelítés), mind városképi-városszerkezeti, mind pedig történelmi-pozícionális (örökség-hagyomány) értelemben PERELHETETLEN OPTIMUM!
Meggyőződésem, hogy a NEMZETI SZÍNHÁZNAK nincs jobb helye, mint a Vörösmarty tér, a VÁROS SZÍVE, az egykori THEATER PLATZ (a NÉMET SZÍNHÁZ helye), s az épület e helyre történő telepítése által a VIGADÓVAL EGYÜTT (azt felértékelve és tartalommal megtöltve) EURÓPA legszebb és legkomplexebb kulturális központja épülhetne fel.
Természetszerű, hogy a bontás tényét és szükségszerűségét el kell fogadtatni a közvéleménnyel (a 3-400 millió ebben a nagyságrendben nem tétel), s meg kell oldani az épülethez tapadó nem kellemes jogi problémákat is.
Budapest, 1996. január 3.
Dr. Finta József
építész
c. egyetemi tanár
az MTA r. tagja
Tartalomjegyzék Műszaki-területi adatok
Becsült bekerülési költségek
Építészeti műszaki leírás
Szakértői vélemény a Vörösmarty tér 1. számú irodaház bontásáról
Műszaki tervek:1. Helyszínrajzok
2. Elhelyezési sématerv
3. Elhelyezési sématerv, alternatív közlekedési javaslat
4. Garázsszintek alaprajza
5. -1. pinceszint alaprajza
6. -1. pinceszint, kamaraszínházas változat alaprajza
7. Földszinti alaprajz (bejárati szint)
8. Galériaszint, vigadói kapcsolat alaprajza
9. Nézőtéri szint (1. emelet) alaprajza
10. Erkélyszint I. (2. emelet) alaprajza
11. Erkélyszint II. alt. (3. emelet) alaprajza
12. 4. emelet (próbatermek, műhelyek stb.) alaprajza
13. 5. emelet (I. irodaszint) alaprajza
14. 6-7. emelet (irodák és ÁHZ) alaprajza
15. 8. emelet (irodák és gépészeti terek) alaprajza
16. Metszet a nézőtéren és a színpadon keresztül
17. Metszetséma a -1. szinti kamaraszínházzal
18. Nézet a Deák F. u. felől, jelenlegi állapot
19. Vörösmarty téri homlokzat (A. alt.)
20. Nézet a Deák F. u. sarka felől (A. alt.)
21. Vörösmarty téri homlokzat (B. alt.)
22. Nézet a Deák F. u. sarka felől (B. alt.)
23. Vörösmarty téri homlokzat (C. alt.)
24. Nézet a Deák F. u. sarka felől (C. alt.)
25. Oldalhomlokzati kontúrok és magassági viszonyok
26. A Vörösmarty tér építészeti motívumai
27. A Vigadó környezete, felülnézet, mai állapot
28. Az új épületegyüttes az előző nézetből
Műszaki területi adatok Általános megjegyzés:
Tervjavaslatunk csupán az ún. A épület, azaz a Vörösmarty téri IRODA-SZÁRNY és a két emeletes ún. összekötő épületrész bontásával, ill. az így nyert területek beépíthetőségével számol. A VIGADÓT, ill. a B. épületet e jelen tervjavaslat érintetlenül hagyja. Ezen objektum korlátozott átalakításával természetszerűen számolni kell, s ezt kalkulációnkban meg is említjük, szerepeltetjük bizonyos összeggel. A Vigadó 669 férőhelyes NAGYTERME alkalmas lehet a Nemzeti kamaraszínház funkcióinak egy részét átvenni, a 212 fős Kamaraterem pedig stúdiószínházként is üzemelhet, s nem hagyható figyelmen kívül a 270 m2-es ÉNEK PRÓBATEREM színházi felhasználásának lehetősége sem. E területeket természetszerűen az alábbi (új építésű) terek felsorolásánál nem vettük figyelembe.
Bruttó beépített terület: 29 700 m2 (új beépítés) Nettó terület: 26 000 m2
Ebből: Garázsok területe 7700 m2 (-2, -3, -4 pinceszintek) Irodák területe: 4200 m2 (kiadható irodák, vagy irodapótlások) Üzletek, kávéház, galériák területe: 1500 m2 (földszint, galériaszint mint kiadható területek) Állami Hangversenyzenekar területe: 1500 m2 (területpótlás a 6-7. irodaszinten, megvalósítása döntés kérdése) Nemzeti Színház területe: ~13 700 m2 (a megadott program alapján) (12 000 m2 nettó ter.) Díszletgyártás és raktárak: ~1100 m2 (program felett, ill. más területekre irányozva) (növelhető terület mintegy 1500 m2-ig) (A fenti területi adatok bruttó területként értendők.)
Színpad területe összesen: 848 m2 Ebből: Főszínpad 270 m2 Oldalszínpad (2 db, összesen) 434 m2 Hátsószínpad 144 m2 (A 848 m2-ben nem szerepel a kb. 60 m2-es előszínpad.)
Alternatív KAMARA-, ill. STÚDIÓSZÍNHÁZ a -1. pinceszintjén, 200 fős nézőszámmal,színpaddal együtt ~780-790 m2 terület
Nézőszám: Földszinti nézőszám: ~ 450 fő Erkély és páholy nézőszám ~ 200 fő 2. emeleti erkély építése esetén többlet 150 fő Mindösszesen 650 fő ill. 2 erk. emelettel 800 főig emelhető nézőszám
Alapozási sík ~ 13 m körül, azaz a résfallal elérendő kiscelli agyag magasságában.
Osztópárkány ~ + 25 m körül Főpárkány ~ + 27,50 m körül Gerincmagasság ~ + 34,00 m körül (főszínpad magassága és gépészet ezen belül)
Becsült bekerülési költség
mai áron, az 1 m2-re vetített tapasztalati adatok alapján
Garázsszintek 7700 x 75 000 Ft 577 500 eFt Irodai szintek 4200 x 120 000 Ft 504 000 eFt Üzletek stb. 1500 x 100 000 Ft 150 000 eFt ÁHZ 1500 x 180 000 Ft 270 000 eFt Egyéb területek 12,042 x 110 000 Ft 1 324 620 eFt
Színpad 848 x 350 000 Ft 296 800 eFt Nézőtér 670 x 400 000 Ft 268 000 eFt
Előcsarnok 1240 x 200 000 Ft 248 000 eFt Mindösszesen 3 638 920 eFt Becsült színpadtechnika (bőven számolva) 1 200 000 eFt Belsőépítészet (nézőtér, bőven számolva) 700 000 eFt Épület összesen 5 538 920 eFt
Felszerelések, mobíliák 600 000 eFt Közművek, út, terep, kertépítés 400 000 eFt Bontási, átépítési költség max. 400 000 eFt Tervezés, bonyolítás stb. 500 000 eFt
Teljes épületköltség összesen 7 438 920 eFt Mindebből (azaz a fentebb kalkulált 7,4-7,5 milliárd Ft-ból) kivonható a kiadható, más fedezetű üzletek ~150 milliója, ill. megfontolható lenne a mintegy 4200 m2 IRODATEREK bériroda jellegű (avagy eladható) kihasználása (504 000 000!) is. Mindezek alapján megállapítható, hogy az OBJEKTUM a rendelkezésre álló kb. 6 + 1,5 milliárd Ft-ból (mai áron, ÁFA nélkül) megépíthető.
Ebben a kb. 7,5 milliárdos összegben nem szerepel a Vigadó átalakítása, de a Nemzeti Színház teljes értékű működéséhez ez az átalakítás nem is szükséges (a két építmény csatlakozási költségei az összegben bennefoglaltatnak). Nem tartalmazza az árkalkuláció a bontás alá kerülő irodák és üzletek kártalanítását, ill. ideiglenes vagy végleges elhelyezését, de az új építménybe kerülő irodai és üzletterek, valamint - szükség szerint - az ÁHZ területei ezt a negatív motívumot semlegesíthetik.
Építészeti leírás, a terv indoklása A Vörösmarty tér a VÁROS SZÍVE - perelhetetlenül az. Napi életébe megannyi funkciómozgás-történés belefér; a pihenésé, a találkozásoké, a játéké, a cirkuszi ajánlásoké s a nemes kultúráé, fesztiváloké, árubemutatóké, mindennemű mulatságé - EZ A TÉR MAGA A SZÍNHÁZ. Nem véletlen, hogy az egykori NÉMET SZÍNHÁZ (az 1840-es években leégő) ide épült (ezért volt a tér neve akkoron THEATER PLATZ), s hogy hátával rátámaszkodott a REDUT, későbben pedig a VIGADÓ. A TÉR száz méternyire van a DUNÁTÓL (a Deák Ferenc és a Vigadó utca által a Vigadó térre és a KORZÓRA kapcsolódva), s majd ilyen rövid távolságra a Város legfontosabb METRÓ-csomópontjától, a DEÁK TÉRI földalatti góctól. Mind tömegközlekedési kapcsolatai (METRÓ, 2-es VILLAMOS, BUSZJÁRAT a Petőfi S. utcában), mind gépkocsival történő megközelíthetősége (Petőfi S. utca, Apáczay Csere J. utca, alsó rakpart, vagy távolabb a Károly krt. és a Bajcsy-Zs. út, ill. a József Attila u.), de főképpen gyalogos kontaktációi páratlanok (Váci utca, felső rakpart, Petőfi S. utca, belvárosi passzázsrendszer, gyalogoszóna stb.). Nem vitatható, hogy - amennyiben az anyagi-műszaki-telekjogi lehetőségek ezt megengedik - a Nemzeti Színház számára a legjobb pozíció a Vörösmarty tér, ill. a VIGADÓ háta.
Külön argumentuma a telepítésnek a Vigadó pozicionálási lehetősége; az a LEHETŐSÉG, hogy a VIGADÓ a NEMZETI részévé váljon, azt kiegészítve, azzal együtt élve kapjon saját építészeti értékeihez méltó FUNKCIÓT (mert a maiak messze nem ilyen léptékűek). Egy olyan NEMZETI SZÍNHÁZ, amely a Vigadón keresztül a DUNA felől is bejáratot kaphat, miközben rátárulkozik a Vörösmarty térre, nem hozható versenyhelyzetbe más telepítési javaslatok által.
Természetesen elgondolkodtató és megvizsgálandó helyzet, hogy a SZÍNHÁZ számára kiszemelt eme telken jelenleg egy 68-69-ben épült IRODAHÁZ áll. Attól teljesen függetlenül, hogy ez az épület milyen stiláris értéket képvisel, s hogy miként idomul saját környezetéhez (egyébként saját korát, saját keletkezési idejét képviselő házról van szó) - azt kell összehasonlítani, hogy MILYEN ELLENÉRTÉKE LENNE EGY ILYEN BONTÁSNAK; milyen ÉRTÉKTEREMTÉS lehetősége ellensúlyozná a bontás költségeit (amelyek becslésünk szerint a 3 és 400 millió között mozognának).
Úgy gondoljuk, hogy a Vigadó szomszédsága és TARTALMA (a NAGYTEREM, a PÓDIUMSZÍNPAD, a GALÉRIA és a SÖRÖZŐ, az ÉNEKKARI PRÓBATEREM stb. belekapcsolása a nemzeti tömbjébe) bőven ellensúlyozzák a bontás mínuszát.
Tervünk csupán azzal számol, hogy az irodaház Vörösmarty téri szárnyát és a két emeletes összekötő részt kell bontani, a Vigadóhoz illeszkedő, annak részét képező átépítéseket már nem. Így a bontás zavarmentesebben elvégezhető (lásd szakvélemény), s a Vigadó épületét semminemű sérülés nem veszélyezteti. Az új építés 4 pinceszint létesítését teszi lehetővé, közel 300 parkolóhely adottságával. A közlekedési kapcsolat a Deák Ferenc u. által megteremthető, ezen utcára nyílna a garázsba levezető kétnyomú rámpa (gépkocsiforduló alakítható ki a Vörösmarty tér és a Deák F. utca sarkán), s ebből az utcából volna az épület alatt átvezethető (átöblíthető) a díszlet- (teher-) szállító kamionok és teherautók forgalma (a Vigadó utcán át - célforgalomként és igen ritkán átvezetve). Miután az épületben igen jelentős díszlettároló tereket, díszletműhelyeket és raktárakat lehet kialakítani, így ez a teherforgalom szinte negligálható súlyú. (E közlekedési problémának egyéb alternatív megoldása is van, ezt a terv, mint második javaslat, tartalmazza.)
Az épület gazdasági és személybejáratai a Deák F. utcából, ill. A Vigadó u-ból nyithatók (az ún. átöblítő út mellől). Az emeleti irodai (bérirodai) funkciók a ház két Vörösmarty téri saroktornyát megcélozva nyernek utcai kapcsolatot, míg a SZÍNHÁZ főbejárata deklaratív rátárulkozással a Vörösmarty térre fordul (a kétoldali üzletgaléria és kávéházi bejáratokkal együtt). A bejárat felett a nézőtér íves domborulata jelzi a ház FŐ FUNKCIÓJÁT, s e nézőtéri ÍVET követő széles üvegfedél - a bejárat hangsúlyozása mellett - mintegy SZÍNPADOT is képez a TÉR számára. Az épület I. emeleti GALÉRIASZINTJE közvetlen kapcsolatba kerül a VIGADÓ DÍSZLÉPCSŐJÉVEL, annak első pihenőjéig ér.
Az objektum építészeti-formai kialakítása kettős feladatot ró jövendő tervezőjére. Így természetszerűen külső megjelenésébe is deklarálnia kell önnön fő funkcióját, azaz NEMZETI SZÍNHÁZ tartalmát, másrészt hangsúlyozottan illeszkednie kell a TÉR hangulatához, adott párkánymagasságaihoz, beépítési karakteréhez. Evidencia, hogy ez az illeszkedés preferálhatja a szemközti sarkon álló, igen szép architektúrájú (Vörösmarty tér 3. sz. alatti), 1911-ben épült, s Korb és Giergl építészek által tervezett épület habitusát.
A feladat kényes pontja az új létesítmény csatlakozása a VIGADÓ épületéhez, ahol - e csatlakozás érdekében - módosítani szükséges a meghagyandó új (1969-es) átépítés homlokzatszakaszát. Az új nemzeti színház épülete külső anyagválasztásában is a maradandóság hangulatát kell idézze (cizellált kőburkolatával, nyílászáróinak színével stb.), olyan MAI ház kell legyen, amely mentes a KOR divatáramlatainak szélsőségességeitől.
A SZÍNHÁZ Vörösmarty téri telepítésénél a teljes funkcionális-nagyságrendi-területi program biztosítható, azzal a megalkuvással, amely a SZÍNPAD méretezésében a tervekből kiolvasható. Vélhető azonban, hogy a bruttó területében 848 m2-es színpadtér elegendő léptékű, s ezen belül a főszínpad 270, az oldalszínpadok 2 x 217 és a hátsószínpad 144 m2-e alkalmas lehet bármely darab eljátszására, bemutatására. A zsinórpadlás magassága optimálisan méretezhető, az alsószínpad mélysége pedig a tervben bemutatott variánshoz képest is módosítható. (Az elgondolás - a működési képlet - külön előnye, hogy az öltözőzóna közvetlenül a SZÍNPADOK mellett helyezkedhet el.
A díszletszállító kamionok-teherautók fedett útja mellől 2 db 8 x 2 m-es teherliftet nyitnánk, amely felvonók a -1-es szint díszletgyártóraktár-jelmeztároló stb. tereitől a színpadszintig vezethetők - az e helyen kialakított díszletraktárakhoz tapadva.
Az épületbe kerülő irodazónák a ház két sarkán elhelyezkedő vertikális közlekedőmagokon keresztül tartanak kapcsolatot a TÉRREL. Ezek az irodák pótolhatják a bontás során megszüntetett ilyetén tereket, de bériroda jellegű üzemeltetésük is elképzelhető, hiszen teljesen függetlenül üzemeltethetők az objektum egyéb részeitől. A SZÍNHÁZ személyzeti közlekedését a VIGADÓ sarkainál kialakított két közlekedőblokk (felvonók, lépcsők) biztosítja.Az ÁHZ területek pótlása a beruházás ELHATÁROZÁSÁNAK kérdése, de az elképzelt elhelyezés teljes mértékben megoldaná az ÁHZ bázisproblémáit.
A TERV természetszerűen koncepcióvázlatnak tekinthető, és csupán a NEMZETI e helyen történő MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁT, reális elhelyezhetőségét kívánja BIZONYÍTANI.
Budapest, 1996. január 5.
Dr. Finta József
építész
c. egyetemi tanár
az MTA r. tagja
EPA Budapesti Negyed 18-19. (1997/4-1998/1) Szerző | Kerényi-Szegő-Vargha: Nemzeti-jelentés < > Schwajda Gy.: Nemzeti-javaslat |