EPA Budapesti Negyed 18-19. (1997/4-1998/1) SzerzőKerényi-Szegő-Vargha: Nemzeti-jelentés < > Schwajda Gy.: Nemzeti-javaslat

Nemzeti Színház a Vörösmarty téren
_____________________
FINTA JÓZSEF előterjesztése

Javaslat az új NEMZETI SZÍNHÁZ Vörösmarty téri
elhelyezésére és olyan kulturális központ létrehozására,
amelynek a VIGADÓ szerves részét képezi

      A mellékelt - meglehetős részletességgel kidolgozott - tervdokumentáció, ill. a hozzácsatolt műszaki leírás, bontási szakvélemény, ill. a tájékoztató, de reális tapasztalati adatokra támaszkodó költségbecslés alapján bizton állítható, hogy a Nemzeti Színház Vörösmarty téri elhelyezése a Vigadóhoz csatlakozó, s jelenleg ott álló irodaház bontása árán (ill. részleges bontása árán) REÁLIS ALTERNATÍVÁJA annak, hogy e SZÍNHÁZ számára végleges és MÉLTÓ OTTHON teremtődjön - olyan helyen, amely mind közlekedési (tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, gépkocsi megközelítés), mind városképi-városszerkezeti, mind pedig történelmi-pozícionális (örökség-hagyomány) értelemben PERELHETETLEN OPTIMUM!
      Meggyőződésem, hogy a NEMZETI SZÍNHÁZNAK nincs jobb helye, mint a Vörösmarty tér, a VÁROS SZÍVE, az egykori THEATER PLATZ (a NÉMET SZÍNHÁZ helye), s az épület e helyre történő telepítése által a VIGADÓVAL EGYÜTT (azt felértékelve és tartalommal megtöltve) EURÓPA legszebb és legkomplexebb kulturális központja épülhetne fel.
      Természetszerű, hogy a bontás tényét és szükségszerűségét el kell fogadtatni a közvéleménnyel (a 3-400 millió ebben a nagyságrendben nem tétel), s meg kell oldani az épülethez tapadó „nem kellemes” jogi problémákat is.
      Budapest, 1996. január 3.

Dr. Finta József
építész
c. egyetemi tanár
az MTA r. tagja

     

Tartalomjegyzék

      Műszaki-területi adatok
      Becsült bekerülési költségek
      Építészeti műszaki leírás
      Szakértői vélemény a Vörösmarty tér 1. számú irodaház bontásáról
      Műszaki tervek:

     
     

Műszaki területi adatok

      Általános megjegyzés:
      Tervjavaslatunk csupán az ún. A épület, azaz a Vörösmarty téri IRODA-SZÁRNY és a két emeletes ún. összekötő épületrész bontásával, ill. az így nyert területek beépíthetőségével számol. A VIGADÓT, ill. a B. épületet e jelen tervjavaslat érintetlenül hagyja. Ezen objektum korlátozott átalakításával természetszerűen számolni kell, s ezt kalkulációnkban meg is említjük, szerepeltetjük bizonyos összeggel. A Vigadó 669 férőhelyes NAGYTERME alkalmas lehet a „Nemzeti” kamaraszínház funkcióinak egy részét átvenni, a 212 fős Kamaraterem pedig stúdiószínházként is üzemelhet, s nem hagyható figyelmen kívül a 270 m2-es ÉNEK PRÓBATEREM színházi felhasználásának lehetősége sem. E területeket természetszerűen az alábbi (új építésű) terek felsorolásánál nem vettük figyelembe.

 
 
Bruttó beépített terület: 29 700 m2
(új beépítés)
Nettó terület:26 000 m2
 
 
Ebből:
Garázsok területe7700 m2
(-2, -3, -4 pinceszintek)
Irodák területe:4200 m2
(kiadható irodák, vagy irodapótlások)
Üzletek, kávéház, galériák területe:1500 m2
(földszint, galériaszint mint kiadható területek)
Állami Hangversenyzenekar területe: 1500 m2
(területpótlás a 6-7. irodaszinten, megvalósítása döntés kérdése)
Nemzeti Színház területe:~13 700 m2
(a megadott program alapján)(12 000 m2 nettó ter.)
Díszletgyártás és raktárak:~1100 m2
(program felett, ill. más területekre irányozva)(növelhető terület mintegy 1500 m2-ig)
(A fenti területi adatok bruttó területként értendők.)
 
 
Színpad területe összesen:848 m2
Ebből:
Főszínpad270 m2
Oldalszínpad (2 db, összesen)434 m2
Hátsószínpad144 m2
(A 848 m2-ben nem szerepel a kb. 60 m2-es előszínpad.)
 
 
Alternatív KAMARA-, ill. STÚDIÓSZÍNHÁZ a -1. pinceszintjén, 200 fős nézőszámmal,színpaddal együtt~780-790 m2 terület
 
 
Nézőszám:
Földszinti nézőszám:~ 450 fő
Erkély és páholy nézőszám~ 200 fő
2. emeleti erkély építése esetén többlet 150 fő
Mindösszesen650 fő
ill. 2 erk. emelettel 800 főig emelhető nézőszám
 
 
Alapozási sík ~ 13 m körül, azaz a résfallal elérendő kiscelli agyag magasságában.
Osztópárkány~ + 25 m körül
Főpárkány~ + 27,50 m körül
Gerincmagasság~ + 34,00 m körül
(főszínpad magassága és gépészet ezen belül)

Becsült bekerülési költség
mai áron, az 1 m2-re vetített tapasztalati adatok alapján

Garázsszintek7700 x 75 000 Ft577 500 eFt
Irodai szintek4200 x 120 000 Ft504 000 eFt
Üzletek stb.1500 x 100 000 Ft150 000 eFt
ÁHZ1500 x 180 000 Ft270 000 eFt
Egyéb területek12,042 x 110 000 Ft1 324 620 eFt
 
 
Színpad848 x 350 000 Ft296 800 eFt
Nézőtér670 x 400 000 Ft268 000 eFt
 
 
Előcsarnok1240 x 200 000 Ft248 000 eFt
Mindösszesen3 638 920 eFt
Becsült színpadtechnika (bőven számolva) 1 200 000 eFt
Belsőépítészet (nézőtér, bőven számolva) 700 000 eFt
Épület összesen       5 538 920 eFt
 
 
Felszerelések, mobíliák600 000 eFt
Közművek, út, terep, kertépítés400 000 eFt
Bontási, átépítési költség max. 400 000 eFt
Tervezés, bonyolítás stb. 500 000 eFt
 
 
Teljes épületköltség összesen7 438 920 eFt

      Mindebből (azaz a fentebb kalkulált 7,4-7,5 milliárd Ft-ból) kivonható a kiadható, más fedezetű üzletek ~150 milliója, ill. megfontolható lenne a mintegy 4200 m2 IRODATEREK bériroda jellegű (avagy eladható) kihasználása (504 000 000!) is. Mindezek alapján megállapítható, hogy az OBJEKTUM a rendelkezésre álló kb. 6 + 1,5 milliárd Ft-ból (mai áron, ÁFA nélkül) megépíthető.
      Ebben a kb. 7,5 milliárdos összegben nem szerepel a Vigadó átalakítása, de a Nemzeti Színház teljes értékű működéséhez ez az átalakítás nem is szükséges (a két építmény csatlakozási költségei az összegben bennefoglaltatnak). Nem tartalmazza az árkalkuláció a bontás alá kerülő irodák és üzletek kártalanítását, ill. ideiglenes vagy végleges elhelyezését, de az új építménybe kerülő irodai és üzletterek, valamint - szükség szerint - az ÁHZ területei ezt a „negatív” motívumot semlegesíthetik.

     

Építészeti leírás, a terv indoklása

      A Vörösmarty tér a VÁROS SZÍVE - perelhetetlenül az. Napi életébe megannyi funkciómozgás-történés belefér; a pihenésé, a találkozásoké, a játéké, a cirkuszi ajánlásoké s a nemes kultúráé, fesztiváloké, árubemutatóké, mindennemű mulatságé - EZ A TÉR MAGA A SZÍNHÁZ. Nem véletlen, hogy az egykori NÉMET SZÍNHÁZ (az 1840-es években leégő) ide épült (ezért volt a tér neve akkoron THEATER PLATZ), s hogy hátával rátámaszkodott a REDUT, későbben pedig a VIGADÓ. A TÉR száz méternyire van a DUNÁTÓL (a Deák Ferenc és a Vigadó utca által a Vigadó térre és a KORZÓRA kapcsolódva), s majd ilyen rövid távolságra a Város legfontosabb METRÓ-csomópontjától, a DEÁK TÉRI földalatti „góctól”. Mind tömegközlekedési kapcsolatai (METRÓ, 2-es VILLAMOS, BUSZJÁRAT a Petőfi S. utcában), mind gépkocsival történő megközelíthetősége (Petőfi S. utca, Apáczay Csere J. utca, alsó rakpart, vagy távolabb a Károly krt. és a Bajcsy-Zs. út, ill. a József Attila u.), de főképpen gyalogos kontaktációi páratlanok (Váci utca, felső rakpart, Petőfi S. utca, belvárosi passzázsrendszer, gyalogoszóna stb.). Nem vitatható, hogy - amennyiben az anyagi-műszaki-telekjogi lehetőségek ezt megengedik - a Nemzeti Színház számára a legjobb pozíció a Vörösmarty tér, ill. a VIGADÓ „háta”.
      Külön argumentuma a telepítésnek a Vigadó pozicionálási lehetősége; az a LEHETŐSÉG, hogy a VIGADÓ a „NEMZETI” részévé váljon, azt kiegészítve, azzal együtt élve kapjon saját építészeti értékeihez méltó FUNKCIÓT (mert a maiak messze nem ilyen léptékűek). Egy olyan NEMZETI SZÍNHÁZ, amely a Vigadón keresztül a DUNA felől is bejáratot kaphat, miközben rátárulkozik a Vörösmarty térre, nem hozható versenyhelyzetbe más telepítési javaslatok által.
      Természetesen elgondolkodtató és megvizsgálandó helyzet, hogy a SZÍNHÁZ számára kiszemelt eme telken jelenleg egy 68-69-ben épült IRODAHÁZ áll. Attól teljesen függetlenül, hogy ez az épület milyen stiláris értéket képvisel, s hogy miként idomul saját környezetéhez (egyébként saját korát, saját keletkezési idejét képviselő házról van szó) - azt kell összehasonlítani, hogy MILYEN ELLENÉRTÉKE LENNE EGY ILYEN BONTÁSNAK; milyen ÉRTÉKTEREMTÉS lehetősége ellensúlyozná a bontás költségeit (amelyek becslésünk szerint a 3 és 400 millió között mozognának).
      Úgy gondoljuk, hogy a Vigadó szomszédsága és TARTALMA (a NAGYTEREM, a PÓDIUMSZÍNPAD, a GALÉRIA és a SÖRÖZŐ, az ÉNEKKARI PRÓBATEREM stb. belekapcsolása a „nemzeti” tömbjébe) bőven ellensúlyozzák a bontás „mínuszát”.
      Tervünk csupán azzal számol, hogy az irodaház Vörösmarty téri szárnyát és a két emeletes összekötő részt kell bontani, a Vigadóhoz illeszkedő, annak részét képező átépítéseket már nem. Így a bontás zavarmentesebben elvégezhető (lásd szakvélemény), s a Vigadó épületét semminemű sérülés nem veszélyezteti. Az új építés 4 pinceszint létesítését teszi lehetővé, közel 300 parkolóhely adottságával. A közlekedési kapcsolat a Deák Ferenc u. által megteremthető, ezen utcára nyílna a garázsba levezető kétnyomú rámpa (gépkocsiforduló alakítható ki a Vörösmarty tér és a Deák F. utca sarkán), s ebből az utcából volna az épület alatt átvezethető (átöblíthető) a díszlet- (teher-) szállító kamionok és teherautók forgalma (a Vigadó utcán át - célforgalomként és igen ritkán átvezetve). Miután az épületben igen jelentős díszlettároló tereket, díszletműhelyeket és raktárakat lehet kialakítani, így ez a teherforgalom szinte negligálható súlyú. (E közlekedési problémának egyéb alternatív megoldása is van, ezt a terv, mint második javaslat, tartalmazza.)
      Az épület gazdasági és személybejáratai a Deák F. utcából, ill. A Vigadó u-ból nyithatók (az ún. átöblítő út mellől). Az emeleti irodai (bérirodai) funkciók a ház két Vörösmarty téri „saroktornyát” megcélozva nyernek utcai kapcsolatot, míg a SZÍNHÁZ főbejárata deklaratív rátárulkozással a Vörösmarty térre fordul (a kétoldali üzletgaléria és kávéházi bejáratokkal együtt). A bejárat felett a nézőtér íves domborulata jelzi a ház FŐ FUNKCIÓJÁT, s e nézőtéri ÍVET követő széles üvegfedél - a bejárat hangsúlyozása mellett - mintegy SZÍNPADOT is képez a TÉR számára. Az épület I. emeleti GALÉRIASZINTJE közvetlen kapcsolatba kerül a VIGADÓ DÍSZLÉPCSŐJÉVEL, annak első pihenőjéig ér.
      Az objektum építészeti-formai kialakítása kettős feladatot ró jövendő tervezőjére. Így természetszerűen külső megjelenésébe is deklarálnia kell önnön fő funkcióját, azaz NEMZETI SZÍNHÁZ tartalmát, másrészt hangsúlyozottan illeszkednie kell a TÉR hangulatához, adott párkánymagasságaihoz, beépítési karakteréhez. Evidencia, hogy ez az illeszkedés preferálhatja a szemközti sarkon álló, igen szép architektúrájú (Vörösmarty tér 3. sz. alatti), 1911-ben épült, s Korb és Giergl építészek által tervezett épület habitusát.
      A feladat „kényes” pontja az új létesítmény csatlakozása a VIGADÓ épületéhez, ahol - e csatlakozás érdekében - módosítani szükséges a meghagyandó új (1969-es) átépítés homlokzatszakaszát. Az új nemzeti színház épülete külső anyagválasztásában is a maradandóság hangulatát kell idézze (cizellált kőburkolatával, nyílászáróinak színével stb.), olyan MAI ház kell legyen, amely mentes a KOR divatáramlatainak szélsőségességeitől.
      A SZÍNHÁZ Vörösmarty téri telepítésénél a teljes funkcionális-nagyságrendi-területi program biztosítható, azzal a megalkuvással, amely a SZÍNPAD méretezésében a tervekből kiolvasható. Vélhető azonban, hogy a bruttó területében 848 m2-es színpadtér elegendő léptékű, s ezen belül a főszínpad 270, az oldalszínpadok 2 x 217 és a hátsószínpad 144 m2-e alkalmas lehet bármely darab eljátszására, bemutatására. A zsinórpadlás magassága optimálisan méretezhető, az alsószínpad mélysége pedig a tervben bemutatott variánshoz képest is módosítható. (Az elgondolás - a működési „képlet” - külön előnye, hogy az öltözőzóna közvetlenül a SZÍNPADOK mellett helyezkedhet el.
      A díszletszállító kamionok-teherautók fedett útja mellől 2 db 8 x 2 m-es teherliftet nyitnánk, amely felvonók a -1-es szint díszletgyártóraktár-jelmeztároló stb. tereitől a színpadszintig vezethetők - az e helyen kialakított díszletraktárakhoz „tapadva”.
      Az épületbe kerülő irodazónák a ház két sarkán elhelyezkedő vertikális közlekedőmagokon keresztül tartanak kapcsolatot a TÉRREL. Ezek az irodák pótolhatják a bontás során megszüntetett ilyetén tereket, de bériroda jellegű üzemeltetésük is elképzelhető, hiszen teljesen függetlenül üzemeltethetők az objektum egyéb részeitől. A SZÍNHÁZ személyzeti közlekedését a VIGADÓ sarkainál kialakított két közlekedőblokk (felvonók, lépcsők) biztosítja.

      Az ÁHZ területek pótlása a beruházás ELHATÁROZÁSÁNAK kérdése, de az elképzelt elhelyezés teljes mértékben megoldaná az ÁHZ bázisproblémáit.

      A TERV természetszerűen koncepcióvázlatnak tekinthető, és csupán a NEMZETI e helyen történő MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁT, reális elhelyezhetőségét kívánja BIZONYÍTANI.

      Budapest, 1996. január 5.

Dr. Finta József
építész
c. egyetemi tanár
az MTA r. tagja


EPA Budapesti Negyed 18-19. (1997/4-1998/1) SzerzőKerényi-Szegő-Vargha: Nemzeti-jelentés < > Schwajda Gy.: Nemzeti-javaslat