Alföld - 47. évf. 1. sz. (1996. január)

vissza a tartalomjegyzékre | a borítólapra | az EPA nyitólapra


Zsávolya Zoltán

Von den letzten dingen

Nem illeszt össze, vele, csak úgy, árnyékaink

egybeeső vízszintese, nem, nincsen olyan hibátlan almú

ez a délután, legalábbis még érdes fényforgácsa

söpör előttünk, a szélben, így vibráló foltként,

érthetetlen világosan esteledik körém a végső kép,

sétánkon, áttetszően (inkább láthatatlanul); a kezem

csak vezetik, mikor színnel festem, jövök rá, a nő

hamis jellegű, levegő, egyáltalán: a vászon helyesebb

dolgiból való porciók mindegyike elővételező

darab: igaz, szerencsére maga a halál, mögöttük, enyhülő

időjárás, afféle trans, havazása fokozatosan

havasesőbe, majd felszabaduló esőbe megy át

K. O. a libán

Akár hetekig is eltarthatsz így, panasz nélkül. S igen

késő. Gyors, majdnem kazettáról lopott vállalkozás

fonala lettél (szúr, átbújik, bemerít-

kezik). Esténként újra s újra megkísérled. Kint esik.

bent göngyölődsz, felfűznöd nem lehet;

mit légüres belső feled zár körbe. Orsód is te vagy.

És ami surrog, elfogy, lepereg: az eső;

üvegén vörös fényfolt detonál, szilánkjai bőrödön.

Lámpáját dobálja a tér. Lüktet. Az ablakig

lendül, visszahanyatlik, szünetel. Majd forgalom;

utolsó csörömpölése rángat kétfelé. Egyik feled

már rajta. Háló-rongyként fedi. (Gubanc.) Másik feled

te vagy. S micsoda bosszúság most! A lé dadog.

Utolsó episztola

A szabadság konzum szőke leány,

mely Neki ellentettje. E szavak

jelezhetik, hogy nem változtam. Mégis itt

kizárólag az Ő vízjelei. Hegyek, erdők, város,

udvar jellegzetes ködben. Terjesztik hátukat. Mind

visszajönnek most valahogy. Sokáig egyetlen;

és sort nem írok Hozzá. Mire meg,

már késő. Áttetsző, amikor levelezni kezdek fölé.

Ez lesz az, amit nem tud folytatni. Négykezes

jelenetezés. Alultáplált túlkapások részemről.

A végén csak amorf pontok: vitorlásként távolba merül

augusztus tónusa is; konzumöl olajozza mindennapom

talán. Már nem emlékszem. A mólón azért

egyedül: igen, a forma. Cselleng felém szürkülő

hullám. Viszonzó kíméletből befelé terjedek.